BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE december 18-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi

Átírás

1 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE december 18-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi K I V O N A T A Tárgy: Közalapítvány létrehozásának kezdeményezése - Pap János polgármester javaslatként felvetette, hogy célszerű lenne közalapítványt létrehozni a város szociális otthonainak segítése érdekében. Tárgy: Wagner utcai ingatlan hasznosítása - Hrabovszki György képviselő kérte, hogy az januári közgyűlésen kerüljön előterjesztésre a Békéscsaba, Wagner u /71. hrsz-ú építési telek hasznosítására vonatkozó javaslat. Tárgy: Közgyűlési határozatok végrehajtásáról tájékoztató - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 623/1997. (XII.18.) közgy. sz. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a közgyűlési határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót elfogadja, végrehajtottnak tekinti az alábbi határozatokat: Közművelődési, oktatási és sportügyek: - 371/1996.(IX.19.) - 025/1997.(I.30.) - 308/1997.(VI.19.) - 495/1997.(X.30.) - 194/1997.(IV.24.) - 195/1997.(IV.24.) - 313/1997.(VI.19.) Egészségügy, szociális területet érintő döntések: - 565/1996.(XII.19.) - 566/1996.(XII.19.) - 567/1996.(XII.19.) - 568/1996.(XII.19.) - 569/1996.(XII.19.) - 570/1996.(XII.19.) - 571/1996.(XII.19.) - 572/1996.(XII.19.) - 573/1996.(XII.19.) - 574/1996.(XII.19.) - 575/1996.(XII.19.) - 576/1996.(XII.19.)

2 - 003/1997.(I.30.) - 004/1997.(I.30.) - 228/1997.(V.22.) - 229/1997.(V.22.) - 230/1997.(V.22.) - 231/1997.(V.22.) - 232/1997.(V.22.) - 233/1997.(V.22.) - 234/1997.(V.22.) - 235/1997.(V.22.) - 236/1997.(V.22.) - 292/1997.(VI.19.) - 293/1997.(VI.19.) - 286/1997.(VI.19.) - 287/1997.(VI.19.) - 288/1997.(VI.19.) - 289/1997.(VI.19.) - 290/1997.(VI.19.) - 291/1997.(VI.19.) - 377/1997.(VII.10.) - 378/1997.(VII.10.) - 379/1997.(VII.10.) - 381/1997.(VII.10.) - 380/1997.(VII.10.) - 382/1997.(VII.10.) - 372/1997.(VII.10.) - 373/1997.(VII.10.) - 374/1997.(VII.10.) - 375/1997.(VII.10.) - 376/1997.(VII.10.) - 396/1997.(IX.11.) - 397/1997.(IX.11.) - 398/1997.(IX.11.) - 399/1997.(IX.11.) - 400/1997.(IX.11.) - 478/1997.(X.30.) - 479/1997.(X.30.) - 480/1997.(X.30.) - 481/1997.(X.30.) - 482/1997.(X.30.) - 483/1997.(X.30.) - 484/1997.(X.30.) - 485/1997.(X.30.) - 486/1997.(X.30.) - 487/1997.(X.30.) - 488/1997.(X.30.) - 490/1997.(X.30.) - 383/1997.(VII.10.) - 401/1997.(IX.11.) - 489/1997.(X.30.) - 094/1996.(III.28.) - 117/1997.(III.27.) - 124/1997.(III.27.) - 209/1997.(IV.24.) - 210/1997.(IV.24.) - 217/1997.(IV.24.) - 361/1997.(VII.10.) - 204/1995.(VI.1.) - 2 -

3 /1996.(IX.19.) - 436/1996.(X.17.) - 580/1996.(XII.19.) - 100/1997.(III.27.) 204/1997.(IV.24.) - 101/1997.(III.27.) - 105/1997.(III.27.) 331/1997.(VI.19.) - 161/1997.(IV.24.) - 162/1997.(IV.24.) - 369/1997.(VII.10.) - 371/1997.(VII.10.) - 424/1997.(IX.11.) Városüzemeltetési és hulladékkezelési feladatok: - 617/1996.(XII.20.) - 062/1997.(II.27.) - 120/1997.(III.27.) - 108/1997.(III.27.) - 199/1997.(IV.24.) - 201/1997.(IV.24.) - 323/1997.(VI.19.) - 363/1997.(VII.10.) Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: január 15. Tárgy: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 624/1997. (XII.18.) közgy. sz. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatát. Azonosító adatok Az intézmény elnevezése: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Székhelye: Békéscsaba, Szent István tér 9. Postafiók: 297. Telefon: 66/ Telephelyei: Hajléktalanok Átmeneti Szállója I.

4 - 4 - Békéscsaba, Gyár u. 16. Telefon: 66/ Nappali Melegedő Békéscsaba, Gyár u.16. Telefon: 66/ Működés megkezdése: október 7. Felügyeleti szerv: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Jogállása: Önálló jogi személy Gazdálkodási jogköre szerinti besorolása: Részben önálló költségvetési szerv A számlakezelő: A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Irodája Szakfeladat száma: Családsegítés: , Hajléktalan ellátás: Alapító okiratot az 1.sz. melléklet tartalmazza Az intézmény bélyegzője: Kör- és fejbélyegző, mindkettő tartalmazza az intézmény nevét és székhelyét. Az intézmény és a felügyeleti - szakigazgatási szerv kapcsolata: II. Az intézmény igazgatójának jogállása: A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Igazgatóját a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatlan időre bízza meg. Az igazgató felett az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói felett a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. A vezető feladatát és hatáskörét a 2.sz. melléklet tartalmazza. Felügyeleti szerv: - Biztosítja az intézmény rendeltetés szerinti működéséhez az anyagi, személyi, tárgyi feltételeket. - A célkitűzések megvalósítását szem előtt tartva, a vezetővel egyetértésben meghatározza a dolgozók létszámát, a felhasználható béralapot. - Információval és adatszolgáltatással segíti az intézmény működését. - Rendszeresen beszámoltatja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét a végzett munkáról, működésről. - A közgyűlés gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a polgármesteri hivatal jogszabályban meghatározott képesítésű köztisztviselője útján (Ötv. 92..

5 - 5 - /2/ bekezdés). III. Szervezeti felépítés: Az intézmény két nagy szervezeti egységből tevődik össze. Az egyik a családsegítés és gyermekjólét feladatait látja el, a másik pedig a hajléktalan ellátásét. A Hajléktalanok Átmeneti Szállóját a közgyűlés 138/1993.(IV.1.) sz. határozata alapján, a Nappali Melegedőt pedig a közgyűlés 620/1996.(XII.30.) sz. határozata alapján működteti az intézmény. A szervezet felépítését a 3.sz. melléklet tartalmazza. Az intézmény dolgozóinak munkarendje IV. A főállású dolgozók heti munkaideje 40 óra, mely heti 20 órában kötött, 20 órában rugalmas időbeosztású. A kötött munkaidőn belül látják el az ügyeleti szolgálatot és vesznek részt az esetmegbeszélésen, munkaértekezleten, illetve a munkatársak részére szervezett belső továbbképzésen. A rugalmas munkaidőt a főállású munkatársak az általuk ellátandó feladat jellegének, a családok igényeinek figyelembevételével osztják be. A részfoglalkozású dolgozók munkaidejét, munkarendjét az intézmény működését szem előtt tartva konkrét megállapodás alapján, munkaszerződésben szükséges rögzíteni. Működési rend V. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működési rendjét a 4. sz. melléklet tartalmazza. A Hajléktalanok Átmeneti Szállásának és a Nappali Melegedőnek házirendjét az 5.sz. melléklet tartalmazza. Az intézmény célja: VI. A Békéscsabán élő egyének, családok, csoportok részére szociális és mentálhigiénés ellátást szervez és nyújt az ott dolgozó kollektíva. A szociális- gyermekjóléti alapellátás részét képező intézmény működésének célja, hogy aktívan részt vegyen a városban élők szociális és egyéb problémáinak a feltárásában, s a már kiépített szociális, egészségügyi és kulturális, oktatási rendszerekkel együttműködve szervezze, az

6 - 6 - intézményt felkeresők, illetve az ide irányítottak szociális, pszichés és egyéb életvezetési zavarainak elhárítását, oldását. Alapfeladatok: Családsegítés: - a családi szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásokra javaslat készítése és segítségnyújtás - életvezetési, mentálhigiénés, pszichológiai tanácsadás, illetve ennek megszervezése - krízis helyzetben segítő beavatkozás - speciális támogató önsegítő csoportok szervezése, működtetése, illetve ennek segítése - természetbeni, anyagi és személyes támogatások biztosítása és közvetítése - hivatalos ügyek intézésének segítése - az egyéni-, pár- és családterápiás tevékenység végzése, ennek megszervezése - jogi tanácsadás - együttműködés más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel. Gyermekjóléti szolgáltatás: - A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: - a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájárulás segítése, - a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés, és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájárulás megszervezése, - a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, - a szabadidős programok szervezése, - a hivatalos ügyek intézésének segítése. - A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: - a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerbe, - a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése. - A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: - a családgondozás és a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására, - a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a

7 - 7 - gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetén, - az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, - javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. - A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: - A családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátás, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézményekkel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, - az utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. - A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a védőnői szolgálattal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez - folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, - meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, - elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, - szervezi a helyettes szülői hálózatot, - segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, - a gyámhatóság felkérésére környezettanulmányt készít, - kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. Hajléktalan ellátás - Lakhatási lehetőséggel nem rendelkező személyek átmeneti időre történő fogadása. - A hajléktalanok elemi létfeltételeinek biztosítása, önálló életvitelének elősegítése, a megoldásokhoz szükséges erőforrások felkutatása a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül. - Az egyének és közösségek által felajánlott támogatások megfelelő felhasználása. - Házon belüli foglalkoztatottság megszervezése. - Öt évig nem selejtezhető lakónyilvántartás vezetése, valamint az évi III.tv ában foglalt nyilvántartás vezetése. - Átadó és eseménynapló vezetése. - Egészségügyi, pszichológia és jogi segítségnyújtás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek bevonásával. - Kapcsolattartás különböző társadalmi szervezetekkel, hivatalos intézményekkel. VII.

8 - 8 - Az intézmény működési elvei: A nyitottság: Az intézmény munkáját minden békéscsabai lakos igénybe veheti, s ez semmilyen szociális, etnikai, vallási, demográfiai, egészségi ismérv alapján nem korlátozható. Az intézmény az egyén vagy család problémáinak megoldásában akkor vesz részt: 1. Ha az állampolgár segítséget kér, vagy a felajánlott segítséget elfogadja. E segítő kapcsolat alapja az együttműködés, mely során mindkét félnek lépéseket kell tenni a kedvezőtlen körülmények elhárítása érdekében. 2. Ha a települési önkormányzat jegyzője a védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját kirendeli. 3. Ha az aktív korú nem foglalkoztatottat, aki rendszeres szociális segélyben részesül, a segélyezés feltételeként kötelező együttműködésre az intézménybe irányítja a hatóság. A család komplex szemlélete: Az intézmény a családot, mint alapvető közösséget kezeli. A család egy tagjának nyújtott segítséget a család belső viszonyaira tekintettel kell, hogy biztosítsa. Arra törekszik, hogy a belső és külső erőforrások fokozásával a család összetartó ereje növekedjék, a hiányzó funkciók visszapótlódjanak. A megoldások személyiséghez kötöttsége: Az intézménynek az állampolgár, a család problémájának vizsgálata során egyedileg kell mérlegelnie a segítségnyújtás legcélszerűbb, körülményeknek megfelelő módját. Látni és láttatni szükséges, hogy az állampolgár milyen belső környezeti erőket, képességeket, készségeket tud mozgósítani helyzete megoldásához. Diszkréció: 1. Az intézménnyel kapcsolatba kerülő állampolgár, család, közösség tudta és beleegyezése nélkül semmilyen adat nem szolgáltatható ki és az intézmény minden munkatársa köteles a titoktartásra. A szociális törvény családsegítésre vonatkozó szabályaival, illetve a szociális munka etikai kódexével összhangban. 2. A Gyermekjóléti szolgáltatás során a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. 3. Bűncselekmény gyanúja esetén a büntető eljárási törvényben foglaltak szerint kell eljárni. 4. Az intézmény birtokába került adatok kezelésekor a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. tv. szabályait kell alkalmazni.

9 - 9 - VIII. Egyéb kapcsolatok: Polgármesteri Hivatal szervei, kiemelten: Városi Gyámhivatal Közigazgatási Iroda Gyermek és Ifjúságvédelmi Csoport, valamint a lakásügyi főelőadó Szociális Iroda - védőnők - Egyesített Szociális Intézmények - gyermek és felnőtt háziorvosi hálózat - Nevelési Tanácsadó - Pszichológiai Tanácsadó - kórház - Munkaügyi Központ - oktatási, közművelődési intézményekkel - egyházakkal - mozgalmak, egyesületek, érdekvédelmi, képviseleti szervekkel - médiák 1. Intézmény neve: A L A P Í T Ó O K I R A T 2. Székhelye (pontos cím): CSALÁDSEGÍT? ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Békéscsaba, Szent István tér 9. Telephelyei: 3. Törzsszáma: 4. Alapító szerv neve: Békéscsaba, Szent István tér 9. Békéscsaba, Gyár u Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, 1.sz. melléklet

10 illetve jogelődje 5. Az intézmény felügyeleti szerve: 6. Jogállása: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, Békéscsaba, Szent István tér 7. Önálló jogi személy 7. Gazdálkodási jogköre: Részben önálló költségvetési szerv. Pénzügyi, gazdasági feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. 8. Típusa: Családgondozás 9. Alaptevékenysége: - komplex családgondozás - gyermekjóléti szolgáltatás - hajléktalanok átmeneti szállójának működtetése - nappali melegedő működtetése 10. Vállalkozási tevékenysége: Nincs 11. Alaptevékenység érdekeltségi rendszere: Maradvány-érdekeltségű költségvetési szerv 12. Intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatlan időre bízza meg. Ez nem érinti a jelenleg érvényben lévő határozott idejű kinevezéseket. Az igazgató felett az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 13. A feladat ellátására szolgáló vagyon: Az önkormányzat által ingyenes használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból: a hrsz-ú ingatlanból 5306 m2 (Gyár u.16.),

11 a 7/A/3. hrsz-ú ingatlanból 141 m2 (Szent István tér 9.) Az intézmény használatában lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok felett az intézmény vezetője nem rendelkezhet, kivéve - amennyiben az alapfeladat ellátását nem sérti - az 1 év alatti bérbeadást. Az ingóságok feletti rendelkezési jog gyakorlásának módját az önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló 15/1993. (II.11.) sz. önkormányzati rendelet tartalmazza. A közgyűlés 138/1993. (IV. 1.) sz. határozatával elfogadva, módosítva a 472/1993. (X. 7.) sz., a 218/1995. (VI.1.) sz., a 620/1996.(XII.20.) sz., valamint a 445/1997. (IX.11.) sz. határozattal. Békéscsaba, szeptember 11. Pap János sk. polgármester Dr. Simon Mihály sk. jegyző 2.sz.melléklet A vezető feladata és hatásköre: 1. Megvalósítja a kinevezés alapjául szolgáló pályázatban leírt koncepciót. 2. Irányítja a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott feladatok szakszerű végrehajtását. 3. Gondoskodik az intézmény eredményes működéséhez szükséges feltételekről, az ott dolgozók folyamatos szakmai fejlődéséről, a színvonalas munka megbecsüléséről, munkatársai szakmai és emberi biztonságáról. 4. Elkészíti a dolgozók munkaköri leírását, a munkaruha szabályzatot. 5. Rendszeresen ellenőrzi, értékeli és segíti munkatársai tevékenységét. 6. Szakmai munkájához indokolt esetben külső szakértő közreműködését kéri. 7. Gondoskodik az intézményre vonatkozó munka-tűzvédelmi előírások megtartásáról. 8. Szabályozza távolléte esetén a feladat és hatáskör átadásának rendjét. 3.sz.melléklet A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat szervezeti felépítése A közgyűlés által jóváhagyott létszám: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 14,5 fő Megbízással: pszichiáter 1 fő pszichológus 1 fő jogtanácsos 1 fő A szolgálat munkakör szerint fel nem sorolt szakértőket is alkalmazhat a

12 ténylegesen felmerülő igényeknek, a konkrét feladat megoldásának megfelelően. Hajléktalan ellátás: 2 fő szociális munkás a gondnoki és takarítói feladat végzése közmunka szerződés keretében biztosított. Szervezeti felépítés: Igazgató (1 fő) Igazgató helyettes (1 fő) Szakmai munkatársak (11 fő) - hajléktalan ellátás (2 fő) - családsegítés - kapcsolat ügyelet (céltá- - gyermekjóléti feladatok mogatással ellátott terü- - aktív korú nem foglalkozta- let) tottak kötelező együttmű- - pénzügyi munkatárs (1 fő) ködése takarítás (0,5 fő) Nyitvatartása: 4.sz.melléklet A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működési rendje: Hétfő Kedd - Szerda Csütörtök Péntek Szombat (Kapcsolat Ügyelet) A nyitvatartás teljes időtartama alatt az ügyeleti szolgálat folyamatos. Indokolt esetben az intézmény vezetője hétvégi ügyeletet köteles szervezni. A tanácsadás akár - személyes, akár telefonos - a késő délutáni és az esti órákban is szervezhető. 5.sz. melléklet Hajléktalanok Átmeneti Szállásának és a Nappali Melegedőnek a házirendje I. A szállás önmeghatározása 1. A békéscsabai hajléktalanok Átmeneti Szállásának alap feladata, hogy a Békéscsabán életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan embereknek meghatározott időtartamra szállást és szociális gondoskodást biztosítson. 2. Hajléktalanok Átmeneti Szállása 6 hónapig vehető igénybe - egy éven belül megszakításokkal is 6 hónap -, ezen túlmenően egyéni elbírálással.

13 II. Az intézmény nyitvatartása 1. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása délután órátóol másnap reggel 8.00 óráig funkcionál. 2. A férőhelyet este óráig lehet elfoglalni, a lakó akadályoztatását előre kell, hogy jelezze. 3. Napközben kizárólag a fekvőbetegek maradhatnak az intézményben, vagy a koordinátor külön engedélye alapján. III. A felvétel és bekerülés rendje 1. A férőhely igénybe vételére csak a Hajléktalanok Átmeneti Szállásának koordinátora, a szociális munkás, illetve a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai által történő felvételt követően van lehetőség. 2. A Hajléktalanok Átmeneti Szállásán való tartózkodás feltételei a következők: - a hajléktalanság ténye - életvitelszerű békéscsabai tartózkodás - nagykorúság - egészségügyi alkalmasság (fertőzőmentesség igazolása az ÁNTSZ-nél, egy évnél nem régebbi tüdőszűrő vizsgálatról szóló igazolás, fél évnél nem régebbi bőrgyógyászati igazolás), tartós ápolásra szoruló beteg felvételére nincs lehetőség, - együttműködés, egyéni szezrődéskötés (egyéni célok kitűzése), nyilatkozat aláírása azzal kapcsolatban, hogy tudomásul veszi a beutalt a házirend rendelkezéseit. IV. Szolgáltatások köre 1. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása a beutalt lakó részére biztosít egy fekvőhelyet, takarót, továbbá lehetőséget ad személyi tisztálkodásra, étel melegítésre, étkezésre, közösségi együttlétre, betegek elkülönítésére, mosásra, szociális és mentális tisztálkodásra. V. Magatartási szabályok 1. A lakó a Hajléktalanok Átmeneti Szállásán töltött idő alatt: a) gondoskodik saját higiéniájáról, a lakószobája, illetve a Hajléktalanok Átmeneti Szállásának egyéb helyiségeinek rendjéről, tisztaságáról; b) együttműködik gondozójával az egyéni szerződésben foglaltak szerint; c) takarékoskodik az energiával. 2. A Hajléktalanok Átmeneti Szállását elfoglalni csak józan állapotban lehet, azaz olyan állapotban, amellyel a lakó nem veszélyezteti a saját és lakótársai nyugalmát és testi épségét. Alkoholt, drogot, valamint fegyvert, fegyvernek minősülő tárgyat bevinni tilos! A belépők csomagjaikat az ügyeletes

14 felszólítására meg kell mutatniuk. 3. Minden lakónak tekintettel kell lennie a közösségi együttélés szabályaira. 4. A Hajléktalanok Átmeneti Szállás lakószobáiban villanyrezsót, hősugárzót, gyorsforralót használni tilos! Gyúlékony vagy szennyező anyagot tárolni tilos! 5. Dohányozni csak az erre kijelölt helyen szabad. 6. A Hajléktalanok Átmeneti Szállására a lakók csak személyes használati tárgyaikat vihetik be. 7. A Hajléktalanok Átmeneti Szállásán szerencsejáték nem folytatható. 8. A lakó jelenlétét a jelenléti ív aláírásával igazolja, ennek elmulasztása "előre nem jelzett" távollétnek minősül. 9. Három egymást követő "előre nem jelzett" távollét esetén a lakó intézményi jogviszonya megszűnik. 10. Az intézményi jogviszony megszűnése után a lakó személyes holmijait maximum 5 napon belül el kell vigye, ezt követően az ott hagyott személyes tárgyak megsemmisítésre kerülnek. 11. Látogatót fogadni nem lehet a szálló területén. 12. A Hajléktalanok Átmeneti Szállás lakóinak a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/1996.(III.28.) sz. módosított önkormányzati rendeletének értelmében 50,- Ft/nap térítési díjat kell fizetni. 13. A beutalást követő első 30 napra nem kell térítési díjat fizetni. A térítési díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni. 14. Kizárás okai: - megállapodások be nem tartása, - térítési díj befizetésének elmulasztása, - a felkínált munkalehetőségek elutasítása, - a Hajléktalanok Átmeneti Szállás házirendjének megszegése. VI. Panaszjog 1. A jogos vagy vélt sérelmet elsősorban a Hajléktalanok Átmeneti Szállásának koordinátora, vagy az őt helyettesítő szociális munkás bírálja el, döntése el nem fogadása esetén a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjéhez, vagy helyetteséhez lehet fordulni. A Szociális Törvény 98. -a első bekezdése a) és b) pontjaiban foglaltak esetén vagy az intézmény vezetőjénél, vagy az érdekképviseleti fórumnál kezdeményezheti a panasz kivizsgálását. A panasz kivizsgálásáról 15 napon belül értesíteni kell a panasztevőt a kivizsgálás eredményéről. Az érdekképviseleti fórum a Békéscsabai Egyesített Szociális Intézményekben működik, amelyben két fő delegálásával képviselteti magát a Hajléktalanok Átmeneti Szállója. VII. A melegedőre vonatkozó kiegészítő pontok 1. A nappali melegedőt nagykorú személyek vehetik igénybe reggel 8.00 órától du óráig. 2. A nappali melegedő közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra,

15 tálalásra, étkezésre biztosít lehetőséget. 3. A szociális munkások révén hivatalos ügyintézésre és munkavégzés lehetőségeinek felkutatásában segítséget nyújt az intézmény. VIII. A krízisszállással kapcsolatos pontok 1. A krízisszállást a Hajléktalanok Átmeneti Szállásának koordinátora, a szociális munkás, illetve a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai által történő felvételt követően a krízishelyzetbe került nők, vagy anya és gyermek(ei) veheti igénybe. A felvételt a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat igazgatója, vagy helyettese javasolja, jogosságát elbírálja. 2. A krízisszállás 1 hónapig vehető igénybe, az időtartam indokolt esetben 2 héttel meghosszabbítható. 3. A krízisszállás bejelentés nélküli elhagyása esetén az intézményi jogviszony megszűnik. A krízisszálláson folyamatos tartózkodásra van lehetőség a nap 24 órájában. Tárgy: Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet területén kialakítandő 40 ágyas ápolási osztály (idősek gondozóháza) - A közgyűlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 625/1997. (XII.18.) közgy. sz. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet területén kialakítandő 40 ágyas ápolási osztály (idősek gondozóháza)" tárgyban előterjesztett tájékoztatót elfogadta. Tárgy: Vállalkozók kommunális adójáról szóló önkormányzati rendelet - A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 36/1997. (XII.18.) sz. önkormányzati rendelete a vállalkozók kommunális adójáról szóló többször módosított 19/1991. (XII.19.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 20/1993. (III.4.) sz., a 49/1993. (XI.25.) sz., 31/1995. (VI.29.) sz., a 14/1996. (V.16.) és a 33/1996. (XII.19.) sz. rendeletekkel módosított 19/1991. (XII.19.) sz. rendeletét az alábbiak szerint módosítja. 1.

16 A rendelet 1. (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: "(3) Adómentes az (1) bekezdésben felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett." 2. A rendelet 4..-a az alábbiak szerint módosul: "4.. (1) Mentes az adófizetési kötelezettség alól a/ az a mezőgazdasági alaptevékenységet (növénytermesztés, állattenyésztés) végző vállalkozó, akinek e tevékenységből származó helyi iparűzési adó alapjául szolgáló adóalap összege a 2,5 Millió Ftot nem haladja meg; b/ az az adóalany, aki az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj mellett vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik és vállalkozási tevékenységet végez. (2) Azok az adóalanyok, akik egész tanéven át szakmunkástanulót foglalkoztatnak, tanulónként 2.000,- Ft adókedvezményben részesülnek. Minden megkezdett és befejezett iskolai év egész évnek számít." 3. A rendelet 5. -a hatályát veszti, helyébe a következő rendelkezés lép: 5. A rendeletnek e rendelettel hatályon kívül helyezett 5. -a alapján a magánszemély adólevonási jogát az ott meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesítheti, ha a/ az adólevonás joga január 1. napja előtt nyílt meg; b/ az január 1. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházását évben befejezi. c/ az január 1. napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján befizetést teljesít.

17 (1) A rendelet 10. (3) bekezdés d/, e/, f/ pontja az alábbiak szerint módosul: 4. "d/ Az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl. egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély, e/ jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is, f/ egyéb szervezet, ideértve a felszámolás végelszámolás alatt lévő szervezetet is." (2) A rendelet 10. (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: "(7) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközmű társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik." 5. Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba. Békéscsaba, december 18. Pap János polgármester Dr. Simon Mihály jegyző Tárgy: Gazdasági tevékenységre szolgáló építmények adójáról szóló önkormányzati rendelet - A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 37/1997. (XII.18.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ ÉPÍTMÉNYEK ADÓJÁRÓL SZÓLÓ, TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 20/1991. (XII.19.) SZÁMÚ

18 ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 18/1993. (III.4.) sz., a 33/1995. (VI.29.) sz., a 60/1995. (XII.7.) sz., valamint a 32/1996. (XII.19.) sz. rendeletekkel módosított 20/1991. (XII.19.) sz. önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. A rendelet 3. a/ pontja az alábbiak szerint módosul: (Mentes az adó alól:) "a/ a 2. (1) bekezdésében felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak." 2. A rendelet 4. -a hatályát veszti, helyébe a következő rendelkezés lép: 4. A rendeletnek e rendelettel hatályon kívül helyezett 4. -a alapján a magánszemély adólevonási jogát az ott meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesítheti, ha a/ az adólevonás joga január 1. napja előtt nyílt meg; b/ az január 1. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházását évben befejezi. c/ az január 1. napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján befizetést teljesít. 3. (1) A rendelet 9. (14) bekezdése az alábbiak szerint módosul: "(14) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást

19 alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközmű társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik." (2) A 9.. az alábbi (17) bekezdéssel egészül ki: (17) Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni." 4. Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba. Békéscsaba, december 18. Pap János polgármester Dr. Simon Mihály jegyző Tárgy: Helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet - A közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 38/1997. (XII.18.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 24/1991. (XII.19.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 41/1992. (XII.18.) sz., a 19/1993. (III.4) sz., az 50/1993. (XI.25.) sz. és a 32/1995. (VI.29.) sz., a 61/1995. (XII.7.) sz., a 13/1996. (V.16.) és a 31/1996. (XII.19.) sz. rendeletekkel módosított 24/1991. (XII.19.) sz. önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. A rendelet 1. -a az alábbiak szerint módosul: "(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó.

20 (3) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (4) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a/ piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b/ építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 3 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 3 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. (5) Adómentes az adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak." 2. A rendelet 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép: "3.. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint a/ évben az anyagköltség 33%-ával, b/ évben az anyagköltség 66%-ával, c/ évtől az anyaköltséggel. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a helyi adókról szóló törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

21 (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely/ek/ szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le." 3. A rendelet 4. -a az alábbiak szerint módosul: "Az évi adó mértéke: a/ a b/, c/, d/ pontokba foglalt kivételektől eltekintve az adóalap 1,3 %-a, b/ a banki, pénzügyi szolgáltatás (SZJ 1012), biztosítási szolgáltatás (SZJ 102), játékautomaták üzemeltetése és italárusítás esetén a fizetendő adó az adóalap 1,4 %-a, c/ a mezőgazdasági alaptevékenységet végző vállalkozó esetén, ha az adóalap a 2,5 M Ft-ot meghaladja, akkor a 2,5 M Ft fölötti rész 8 ezreléke; d/ a területi ellátási kötelezettséget biztosító orvosok, fogorvosok és ilyen tevékenységet folytató jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében az adóalap 1 %-a." 4. (1) A rendelet 6.. (1-2-3) bekezdése hatályát veszti és ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés számozása (1) bekezdésre, a (4) bekezdés számozása (2) bekezdésre változik. A (2) bekezdés szövege a következő: Azok az adóalanyok, akik egész tanéven át szakmunkástanulót foglalkoztatnak tanulónként 2.000,- Ft adókedvezményben részesülnek. Minden megkezdett és befejezett iskolai év egész évnek számít. (2) A rendeletnek e rendelettel hatályon kívül helyezett 6. (1)-(3) bekezdése alapján a magánszemély adólevonási jogát az ott meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesítheti, ha

22 a/ az adólevonás joga január 1. napja előtt nyílt meg; b/ az január 1. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházását évben befejezi. c/ az január 1. napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján befizetést teljesít. 5. (1) A rendelet 9. (2) bekezdés a/, c/, e/, g/, h/ pontja az alábbiak szerint módosul: (Nettó árbevétel:) "a/ A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek együttes összege, csökkentve a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével a b-i) pontokban foglalt eltérésekkel, c/ a biztosítóknál: a biztosítási bevételek csökkentve a viszontbiztosítónak átadott díjjal, a károk és szolgáltatások ráfordításaival, növelve a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, a befektetések nettó bevételével, csökkentve a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával, a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, valamint a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével. A biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII.30.) Korm.rendelet hatályban maradásáig a biztosítási bevételek alatt az e kormányrendelet szerinti biztosítástechnikai bevételt, a károk és szolgáltatások ráfordításai alatt pedig e kormányrendelet szerinti károk és szolgáltatások költségeinek, valamint a biztosítástechnikai tartalékok növekedésének együttes összegét kell érteni. e/ Befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatok és kamat jellegű bevételekkel csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével, g/ külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott az a/ pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b/, c/ és e/ pontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel, h/ a b/, g/ pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház,

23 alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény, stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó, az a/ pont szerint nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele." (2) A 9. (4) bekezdés d/, e/, f/ pontja az alábbiak szerint módosul: "d/ Az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl. egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély, e/ jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is, f/ egyéb szervezet, ideértve a felszámolás, végelszámolás alatt lévő szervezetet is." (3) A 9. (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: "(5) Telephely: a/ Az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj vagy földgáz kutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, b/ hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízióprogramokat is), vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván." (4) A 9. (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul: "(6) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközmű társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik."

24 (5) A 9. az alábbi (8)-(13) bekezdésekkel egészül ki: "(8) Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerint eladott áruk beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgy évi árukészletbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével. (9) Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti anyagköltség. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgy évi anyagkészlet beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével. (10) Anyagkészlet, árukészlet: a számvitelről szóló törvény szerint anyagkészletnek, kereskedelmi árukészletnek minősülő, vásárolt készlet. (11) Alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke, feltéve, hogy azt eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségeként nem vette figyelembe. (12) Közvetített szolgáltatások: az adóalany által igénybe vett szolgáltatás harmadik személynek részben vagy egészben - változatlan formában - történő átadása. (13) Székhely: belföldi szervezet esetében azalapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban eként feltüntett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. 6. Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba.

25 Békéscsaba, december 18. Pap János polgármester Dr. Simon Mihály jegyző Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének önkormányzati rendelete az évi átmeneti gazdálkodásról - A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1997.(XII.18.) sz. önkormányzati rendelete az évi átmeneti gazdálkodásról 1. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy január 1-től az önkormányzat bevételeit folytatólagosan szedje be, illetve kiadásait fedezze. 2. A kiadások területén az intézményi támogatásoknál az évi módosított előirányzatok egy tizenkettede utalandó ki. 3. A központi kezelésbe vont feladatok kiadásai havonta az évi módosított előirányzat egy tizenketted részét nem haladhatják meg. 4. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a város által kiemelten támogatott sportegyesületek részére az évi támogatások egy tizenketted részét utalja ki havonta támogatásként. 5. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert - tekintettel az érvényes megállapodásokra -, hogy a szerződéssel üzemeltetett intézmények részére a megállapodásban szereplő összegek egy tizenketted részét utalja ki támogatásként. 6. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az évi költségvetésről szóló rendeletbe be kell illeszteni.

26 Ez a rendelet január 1-től lép hatályba, és az évi költségvetésről szóló rendelet megalkotása után hatályát veszti. Békéscsaba, december 18. Pap János sk. polgármester Dr. Simon Mihály sk. jegyző Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata évi költségvetési koncepciója - A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 626/1997. (XII.18.) közgy. sz. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az évi költségvetési koncepciót az előterjesztés szerint elfogadta. Felelős: Pap János polgármester Határidő: január 29. Tárgy: Javaslat az évi költségvetési rendelet módosítására - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 40/1997.(XII.18.) sz. önkormányzati rendelete az évi költségvetés módosításáról A 6/1997.(II.19.) sz. önkormányzati rendelet a következők szerint módosul: 1. /1/ Az önkormányzat költségvetésének 1997.évi összes bevétele Ezer Fttal nő. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1.sz. melléklet tartalmazza. 2. /1/ Az önkormányzat költségvetésének évi összes kiadása Ezer Fttal emelkedik. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási főösszeg felhasználási feladatonkénti

27 részletezését az 1.sz. melléklet tartalmazza. 3. /1/ Az önkormányzati intézmények kiadási főösszege Ezer Ft-tal növekszik. /2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott kiadások teljesítéséhez Ezer Ft támogatást biztosít az önkormányzat. Az intézményi bevételek forrásonkénti részletezését a 2/a. sz. melléklet tartalmazza. /3/ Az önkormányzati intézmények személyi juttatása Ezer Ft-tal, a járulékok Ezer Ft-tal nőnek, melynek részletezését a 2.sz. melléklet tartalmazza. 4. /1/ A Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásához a kiadási előirányzat fő összegét Ezer Ft-tal emeli meg. /2/ A Polgármesteri Hivatal személyi juttatását Ezer Ft-tal, a járulékokat Ezer Ft-tal növeli. /3/ A /1/-/2/ bekezdésben foglalt kiadások főösszegének feladatonkénti részletezését a 3.sz. melléklet tartalmazza. 5. /1/ A közgyűlés az önkormányzat felhalmozási kiadásainak főösszegét Ezer Ft-tal megemeli, melynek részletezését a 4.sz. melléklet tartalmazza. 6. /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő tárgyi eszközök felújítási előirányzatát Ezer Ft-tal csökkenti az 5.sz. melléklet részletezése alapján. 7. /1/ A más szervek, jogi személyek támogatásának összegét Ezer Ft-tal csökkenti, melyet a 3.sz. melléklet 23. cím 1. alcíme részletez. 8. /1/ A közgyűlés az általános tartalék összegét 560 Ezer Ft-ban, a céltartalék összegét Ezer Ft-ban állapítja meg. 9. /1/ A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt az december 31- ig bevételként realizálódott, központosított bevételek és a kötött céllal beérkező

28 átvett pénzeszközök költségvetési rendeleten történő átvezetésére. /2/ Az /1/ bekezdésben szereplő bevételekről a költségvetési beszámoló során a közgyűlést tájékoztatni szükséges. 10. Ezen rendelet december 18-án lép hatályba. Békéscsaba, december 18. Pap János sk. polgármester Dr.Simon Mihály sk. jegyző Tárgy: Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetési szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 66/1995.(XII.21.) sz. önkormányzati rendelet módosítása - A közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/1997.(XII.18.) sz. önkormányzati rendelete az ivóvízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló módosított 66/1995.(XII.21.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 36/1996.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 66/1995.(XII.21.) sz. önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. A rendelet 2../1/ bekezdésében meghatározott vízdíj és hatósági csatornadíj az alábbiak szerint módosul: Hatósági vízdíj: Hatósági csatornadíj: 137,20 Ft/m3 115,60 Ft/m3 2. A rendelet 6. -a a következő /10/ és /11/ bekezdéssel egészül ki: /10/ A fogyasztó köteles a szolgáltató részére - megfelelően a 38/1995.(IV.5.) Korm. sz. rendeletnek - a házi víziközmű hálózat ellenőrzését lehetővé tenni, köteles tartózkodni a vízmérő kiszereléstől, megrongálásától, a csatornába történő csapadékvíz és folyékony vagy szilárd hulladék bevezetésétől, a szolgáltató

29 tudta és beleegyezése nélküli vízvételezéstől és szennyvízbebocsátástól. /11/ A fogyasztó a jogtalan vízvételezésért és szennyvízbebocsátásért ötszörös vízés csatornadíjat köteles fizetni a tényleges vízvételezés és szennyvízbebocsátás kezdetétől annak észleléséig terjedő időszakra. A vételezett víz vagy bebocsátott szennyvízmennyiséget a vízmérőn mért vízmennyiség alapján vagy mérés hiányában műszaki becsléssel kell megállapítani. A vízvételezés vagy szennyvízbebocsátás kezdetének - figyelembe véve a díjkövetelések elévülésének szabályait - ellenkező bizonyításáig a házi csatorna és vízvezeték utolsó ellenőrzésének időpontját, ennek hiányában a tárgyi víziközmű (utcai vízelosztó hálózat vagy gyűjtőcsatorna) üzembe helyezésének időpontját kell tekinteni. E rendelet január 1-jén lép hatályba. Békéscsaba, december Pap János sk. polgármester Dr. Simon Mihály sk. jegyző Tárgy: A köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló többször módosított 51/1995. (X.12.) sz. önkormányzati rendelet módosítása - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/1997.(XII.18.) sz. önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló, többször módosított 51/1995.(X.12.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a többször módosított évi LXV. tv. 16../1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az 1995.évi XLII.sz. törvényre, továbbá az 1/1986.(II.21.) ÉVM-ÉÜM.sz. rendeletre, a 4/1984.(II.1.) ÉVM.sz. rendeletre, a 27/1996.(X.30.) BM. rendeletre, az alábbi rendeletet alkotja. I. FEJEZET A rendelet hatálya 1.