1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése
|
|
- Etelka Török
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív medicina - AM ) magyarországi igénybevételének empirikus vizsgálata (a hazai sajátosságok kiemelésével) jelentőségének felmérése az egészség-magatartás és egészség-tudatosság tükrében az egészségügyi ellátásban betöltött szerepének mélyebb megértése. A munkatervben vázolt program az AM komplex vizsgálatát helyezte előtérbe. A komplexitás a már megelőzőleg rendelkezésre álló adatbázisokon alapul, amelyek azonban jórészt regionális (Baranya megyei) populáció vagy speciális célcsoportok (természetgyógyászok, természetgyógyászhoz fordulók, orvosok ill. orvostanhallgatók, pszichiátriai betegek /OTKA F sz. téma/) vizsgálatából származnak. Ezért is volt szükség olyan, országos vizsgálatra, amely képet adhat a természetgyógyászat magyarországi helyzetéről, sajátosságairól, ill. az igénybevétel és a szimpátia regionális megoszlásáról is. Ehhez 1200 fős, országos reprezentatív mintán felvett, kérdőíves közvélemény-kutató vizsgálathoz csatlakoztunk rövid, az alapvető információkra fókuszáló kérdéseinkkel. A természetgyógyászathoz való viszony mélyebb összefüggéseit (egészségi állapot, egészség-magatartás, hiedelmek stb.) ismét regionális (2357 fős, Baranya megye felnőtt lakosságát leképező) mintán vizsgáltuk. Főbb, megválaszolandó kérdések voltak: A magyarországi felnőtt lakosság körében milyen arányú a természetgyógyászat igénybevétele, ill. az igénybevételre vonatkozó nyitottság? A természetgyógyászhoz fordulók ill. az arra nyitottak (röviden fordulók és nyitottak ) milyen szocio-demográfiai jellemzőkkel írhatók le? Van-e a természetgyógyászatnak speciális földrajzi megoszlása Magyarországon? Vannak-e speciálisan magyar jellegzetességek (nemzetközi irodalmi összehasonlításban)? Vannak-e különbségek az orvos ill. nem-orvos által nyújtott természetgyógyászati szolgáltatás igénybevételben (és az azzal kapcsolatos attitűdökben)? Milyen panaszokkal fordulnak természetgyógyászhoz? Milyen módszerekkel kezelik őket? A fordulók mennyire találják hatásosnak a kezelést? Befolyásolja-e a fordulás a későbbi nyitottságot? Összefügg-e (és ha igen, hogyan) az AM igénybevétele és az azzal kapcsolatos nyitottság az egészségi állapottal és az orvoshoz fordulási szokásokkal? Hogyan függ össze az AM igénybevétele az öngyógyítással, az életmódváltoztatási törekvésekkel és az egészség-tudatossággal? Összefügg-e az AM igénybevétele és az azzal kapcsolatos nyitottság irracionálismisztikus hiedelmekkel (asztrológia, spiritizmus, reinkarnáció, UFO stb.)?
2 2 2. A kutatás módszere A kutatás kérdezőbiztosok bevonásával lebonyolított kérdőíves vizsgálatokra alapult. Adatforrások Az összefoglalóban elemzésre kerülő adatok két, különböző forrásból származnak. I. minta: 1200 fős, Magyarország felnőtt lakosságát életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló minta 1999-es adatfelvételből*. Az I. minta összetétele fontosabb demográfiai ismérvek szerint: NEM N % FÉRFI ,0 NŐ ,0 KOR 29 ÉV ALATTI , ÉVES , ÉVES , ,5 60 ÉV FELETTI ,8 ISKOLAI VÉGZETTSÉG 8 OSZTÁLYNÁL KEVESEBB 103 8,6 8 ÁLTALÁNOS ,8 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ,0 ÉRETTSÉGI ,7 FŐISKOLA, EGYETEM 107 8,9 TELEPÜLÉSTÍPUS BUDAPEST ,3 MEGYEI JOGÚ VÁROS ,8 VÁROS , LAKOSÚ TELEPÜLÉS 104 8, LAKOSÚ TELEPÜLÉS , LAKOSÚ TELEPÜLÉS 109 9, LAKOS ALATTI TELEPÜLÉS 95 7,9 FÖLDRAJZI RÉGIÓ BUDAPEST ,3 NYUGAT-DUNÁNTÚL 118 9,8 ÉSZEK-DUNÁNTÚL ,8 DÉL-DUNÁNTÚL 116 9,7 PEST MEGYE 113 9,4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ,0 ÉSZAK-ALFÖLD ,5 DÉL-ALFÖLD ,5 ÖSSZESEN *Az F sz. OTKA támogatás jelentős részét erre az adatfelvételre fordítottuk, a lekérdezést a Szociográf Piac- és közvélemény-kutató Intézet végezte 1999-ben.
3 3 II. minta: 2357 fős, Baranya megye felnőtt lakosságból válogatott minta es adatfelvételből*. A II. minta összetétele fontosabb demográfiai ismérvek szerint: NEM N % FÉRFI ,9 NŐ ,1 KOR ÉVES , ÉVES , ÉVES , ÉVES ,8 ISKOLAI VÉGZETTSÉG 8 ÁLTALÁNOS VAGY KEVESEBB ,1 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ,3 ÉRETTSÉGI ,6 FŐISKOLA, EGYETEM ,1 TELEPÜLÉS TÍPUS PÉCS ,6 SIKLÓS, MOHÁCS ,5 SZÉKHELYKÖZSÉG ,4 TÁRSKÖZSÉG ,5 ÖSSZESEN A két minta összetétele alapvető demográfiai paraméterekben (pl. életkor, iskolai végzettség) különbözik egymástól, a különböző mintákból származó adatok összehasonlítása csak tájékoztató jellegű lehet. A változók Mindkét vizsgálat során függő változóként kezeltük az alábbi kérdéseket: 1. Volt-e egészségével kapcsolatos okok miatt valaha is természetgyógyászati módszerekkel dolgozó orvosnál (orvos-természetgyógyásznál)? (Igen Nem) 2. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jövőben egészségével kapcsolatos okok miatt (újra) orvos-természetgyógyászt keressen fel? (Igen Nem) 3. Volt-e egészségével kapcsolatos okok miatt valaha is nem-orvos természetgyógyásznál vagy más, nem-orvos gyógyítónál? (Igen Nem) 4. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jövőben egészségével kapcsolatos okok miatt (újra) nem-orvos természetgyógyászt keressen fel? (Igen Nem) *Dr. Tahin Tamás által vezetett kutatásból származó adatbázis, amely, ben Baranya megye felnőtt lakosságát reprezentáló, 3408 fős minta 10 éves követése kapcsán került lekérdezésre, ben. Az F sz. OTKA támogatás kisebb részét fordítottuk arra, hogy ebben a vizsgálatban témánkkal részt vegyünk, minthogy ez a kutatás más forrásokból is támogatásra került /OTKA T01343; AKP 96/ ,3; ETT 364/96; SOROS 611/22/97-98/)
4 4 Az I. mintában ezen felül az alábbi kérdések is szerepeltek a kérdőívben: (Csak azoktól, akik fordultak valamilyen természetgyógyászhoz:) 1. Az elmúlt 12 hónapban járt-e természetgyógyásznál? 2. Milyen panaszokkal keresett fel természetgyógyászt legutóbb? 3. Milyen módszerrel kezelték? 4. Értékelje az iskolai osztályzatoknak megfelelően, mennyire volt elégedett a legutóbb kapott természetgyógyászati kezeléssel! A II. mintában szereplő további, függő változóként kezelt attitűd-állítások: Mi a véleménye a gyógyítás azon formáiról, melyeket nem orvosok végeznek, vagy nem a hagyományos módon, a természetgyógyászatról vagy más, nem orvosi gyógymódokról? Egyetért az alábbi állításokkal? 1. A legtöbb ilyen gyógyító csak ahhoz ért, hogy a hiszékeny, beteg emberek zsebéből kihúzza a pénzt. (Igen Nem) 2. Ha a beteg hisz benne, ezek a gyógymódok akár a gyógyíthatatlannak tartott betegségeken is segíthetnek. (Igen Nem) Minkét vizsgálat során független változóként kezeltük az alábbi demográfiai mutatókat: nem; életkor (korcsoportonként ill. a lineáris regresszió-analízisben numerikus változóként), iskolai végzettség (csoportosítva és numerikusként is), településtípus, jövedelem. Az I. mintában további független változó a földrajzi régió. A II. mintában használt további változócsoportok (terjedelmi okok miatt csak összefoglalva, a kérdőívben szereplő kérdések mellőzésével): 1. egészségi állapot (önértékelésen, idült betegségek számán és tevékenységkorlátozottságon alapuló) 2. orvoshoz fordulási szokások (összes orvoshoz (és ezen belül háziorvoshoz) fordulás a megelőző 12 hónapban, kuratív és preventív célzattal) 3. attitűd általában az orvosok felé, attitűd a saját háziorvos felé 4. életmód-változtatás, (alternatív) öngyógyítási szokások 5. egészségtudatosság (ezen belül ún. alternatív egészségtudatosság) 6. általános, irracionális-spirituális hiedelmek Az elemzés módszere A természetgyógyászathoz való viszonyt a fordulás, a jövőre vonatkozó nyitottság (és a II. mintában a természetgyógyászattal kapcsolatos attitűdök), illetve ezek kombinációiból kialakított új változók segítségével mértük. A dichotóm változók alakulásáért felelős faktorok hatását logisztikus regresszióval, míg a kategoriális változók összevonásával kialakított, numerikusként kezelt, ordinális változók hátterét többlépcsős, lineáris regresszióanalízis segítségével elemeztük. A statisztikai munkához az SPSS 8.0 szoftvert használtuk.
5 5 3. A kutatás eredményei A természetgyógyászat helyzete Magyarországon (igénybevétel - nyitottság) Az országos reprezentatív felmérés legfontosabb adatait az alábbi táblázat mutatja: Fontosabb függő változók Orvos-természetgyógyászt (OTGY) felkeresett 16,4% Ebből: az adatfelvételt megelőző12 hónapban 7,7% (a felkeresők 46,7%-a) elképzelhetőnek tartja, hogy újra felkeresse 12,4% (a felkeresők 75,6%-a) Elképzelhetőnek tartja, hogy OTGY-t felkeressen 26,3%* Összes nyitottság OTGY-hoz fordulásra 38,7% Nem-orvos természetgyógyászt (NOTGY) felkeresett 12,9% Ebből: az adatfelvételt megelőző12 hónapban 5,9% (a felkeresők 45,8%-a) elképzelhetőnek tartja, hogy újra felkeresse 9,8% (a felkeresők 75,5%-a) Elképzelhetőnek tartja, hogy NOTGY-t felkeressen 15,6% Összes nyitottság NOTGY-hoz fordulásra 25,3%** Összes természetgyógyászhoz (TGY=OTGY+ NOTGY) forduló 23,1% Ebből: minkét fajta TGY-hoz forduló 6,3% Összes nyitottság valamilyen TGY-hoz fordulásra 41,1% Ebből: mindkét fajta TGY-hoz fordulásra 22,2% * nem válaszolt 16,4% **nem válaszolt: 12,9% Felmérésünk eredményei szerint tehát 1999-ben Magyarországon a felnőtt lakosság 23,1%-a már járt valamilyen természetgyógyásznál. Ez az adat az alternatív medicina népszerűségének emelkedését valószínűsíti, figyelembe véve, hogy 1991-ben ugyanezt az arányt 1200 fős, országos reprezentatív mintán Antal Z. és Szántó 6,6%-nak, ben Buda és mtsai Baranya megyei, 2083 fős mintán 10,2%-nak találták. Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy Magyarország a nyugat-európai országokban ismert arány-intervallum (20-50%) alsó sávjában helyezkedik el (Hollandia és Dánia 1990-es adatainak közelében). Figyelemre méltó különbség mutatkozik az orvos- és nem-orvos természetgyógyászhoz fordulás (ill. az azzal kapcsolatos nyitottság) tekintetében. Országos viszonylatban az orvosi képzettséggel párosuló természetgyógyászat népszerűbb: többen kipróbálták és nagyobb jövőbeni bizalmat élvez. Emellett jelentősnek találtuk azok arányát is, akik mindkét fajta alternatív ellátást kipróbálták és/vagy nyitottak azokra. A felkeresés és a nyitottság egymással is messzemenőleg összefügg: aki már fordult OTGY-hoz, 75%-ban nyitott az OTGY-hoz és (csak) 43%-ban a NOTGY-hoz fordulás gondolatára, míg aki NOTGY-nál járt, NOTGY-hoz 75%-ban, OTGY-hoz 72%-ban fordulna adott esetben a jövőben (itt természetesen az OTGY és NOTGY kategóriák mutatnak bizonyos átfedést).
6 6 A természetgyógyászathoz való viszony demográfiai háttere Az alábbi táblázat az (orvos- és nem-orvos) természetgyógyászhoz fordulás ill. az arra való nyitottság %-os arányát mutatja a legfontosabb demográfiai paraméterek szerint, a hozzájuk tartozó, Chi-négyzettel mért szignifikancia-szinteket is jelezve. TGY-hoz fordult % TGY-hoz fordulásra nyitott % NEM ** ** FÉRFI 15,8 34,2 NŐ 29,8 49,0 KOR ** 29 ÉV ALATTI 14,8 43, ÉVES 26,4 46, ÉVES 24,3 42, ,8 40,9 60 ÉV FELETTI 23,9 36,6 ISKOLAI VÉGZETTSÉG ** ** 8 OSZTÁLYNÁL KEVESEBB 18,4 33,0 8 ÁLTALÁNOS 20,4 36,2 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ 16,7 40,2 ÉRETTSÉGI 34,3 55,5 FŐISKOLA, EGYETEM 29,0 53,3 JÖVEDELEM * ** JÓVAL AZ ÁTLAG ALATT 22,5 38,0 ÁTLAG ALATT 22,4 39,0 ÁTLAGOS 21,6 41,8 ÁTLAG FELETT 29,1 53,6 JÓVAL AZ ÁTLAG FELETT 47,1 70,6 TELEPÜLÉSTÍPUS ** ** BUDAPEST 38,3 54,3 MEGYEI JOGÚ VÁROS 25,7 47,3 VÁROS 27,7 50, LAKOSÚ TELEPÜLÉS 12,5 23, LAKOSÚ TELEPÜLÉS 13,5 37, LAKOSÚ TELEPÜLÉS 18,3 28, LAKOS ALATTI TELEPÜLÉS 0,00 20,0 FÖLDRAJZI RÉGIÓ ** ** BUDAPEST 38,3 54,3 NYUGAT-DUNÁNTÚL 15,3 42,4 ÉSZAK-DUNÁNTÚL 12,3 36,2 DÉL-DUNÁNTÚL 16,4 37,1 PEST MEGYE 23,9 35,4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 25,6 28,8 ÉSZAK-ALFÖLD 19,1 40,1 DÉL-ALFÖLD 20,4 50,0 *= p<0,05 **= p<0,001 A táblázat összefoglalja a legfontosabb ismérvek szerinti megoszlásokat. Az alábbiakban néhány szempontot bővebben is kifejtünk. Adataink arra utalnak, hogy a nők a természetgyógyászhoz fordulás és a nyitottság tekintetében is határozottan megelőzik a férfiakat. Ez az összefüggés (amely a fontosabb demográfiai háttértényezők kontrollálása mellett is szignifikáns)
7 7 országos viszonylatban jelenthető ki, nem feltétlenül érvényes minden egyes régióban. Mint később bemutatjuk, baranya megyei vizsgálatunkban a nem szerepe kevésbé egyértelmű, és szinte teljes mértékben kiváltható olyan faktorokkal, mint a foglalkozási státusz, anyagi helyzet, egészségi állapot stb.) Az életkori megoszlások arra utalnak, hogy a tényleges természetgyógyászhoz fordulás a középkorúakra, míg a nyitottság inkább a fiatalokra jellemző (bár ez az összefüggés statisztikailag nem szignifikáns). (ld. 1.sz. ábra) 1. ábra Természetgyógyászhoz fordulók és arra nyitottak száma nem és életkor szerint Magyarországon, 1999-ben. A természetgyógyászathoz való pozitív viszony (mint ahogy ezt nemzetközi tanulmányok is egyöntetűen alátámasztják) a magasabb iskolai végzettséggel kapcsolódik össze. Érdekes, magyar sajátosság ugyanakkor, hogy ez elsősorban az orvosok által gyakorolt természetgyógyászatra igaz, ahogy ezt a fordulások átlagát jelző, alábbi ábra is mutatja. (A nyitottságra ez a különbség kevésbé érvényes.) 2. ábra. Orvos- és nem-orvos természetgyógyászhoz fordulás aránya nem és iskolai végzettség szerint Magyarországon, 1999-ben. A jövedelmi viszonyokat vizsgálva megállapítható, hogy a nemzetközi irodalommal egybehangzóan a magasabb pozíció mind a fordulással, mind a nyitottsággal pozitíve függ össze. (Jelezzük: Antal Z. és Szántó 91-ben ezt a megoszlást csak a fordulásra találta érvényesnek, a nyitottságra nem.) (ld. 3. ábra) Az orvos-természetgyógyászatra nézve a tendencia egyértelműbb.
8 8 3. ábra Természetgyógyászhoz fordulás és nyitottság átlaga nem és jövedelmi kategória szerint Magyarországon, 1999-ben. A településtípusok szerinti megoszlás egyértelműen arra utal, hogy a természetgyógyászat térhódítása elsősorban városi jelenség. A számadatok tanúsága szerint Budapest messze élen jár (ez már 1991-ben is megállapítást nyert). Nagy szakadék mutatkozik a város nem város határon. Ha a földrajzi régiók és a településtípus szerinti megoszlásokat együtt vizsgáljuk, kiderül, hogy a vidéki városok közt jelentős regionális különbségek fedezhetők fel, s így egyes régiókban a budapestit megközelítő vagy meghaladó értékekkel kell számolnunk. (ld. 4. ábra) 4. ábra Természetgyógyászhoz fordulás és nyitottság aránya földrajzi régió és településtípus szerint Magyarországon, 1999-ben. Tovább árnyalja a képet, ha elkülönítve vizsgáljuk az orvos- és nem-orvos természetgyógyászathoz való fordulást. Ekkor láthatóvá válik, hogy a fővárosra elsősorban a kiugró arányú orvos-természetgyógyászat igénybevétel jellemző, a nem-orvos által gyakorolt természetgyógyászat a vidéki városokban ugyanúgy (vagy jobban) virágzik. (ld. 5. ábra)
9 9 5. ábra Orvos- és nem-orvos természetgyógyászhoz fordulás aránya földrajzi régió és településtípus szerint szerint Magyarországon, 1999-ben. A természetgyógyászhoz fordulásra való nyitottságot is érdemes elkülönítve kezelni a szolgáltató képzettsége szerint. Ez a megoszlás már jóval nagyobb szórást mutat mind a régiók, mind a település típusa szerint. Némely régiókban a nyitottság aránya a nem-városi lakosság körében megközelíti vagy megelőzi a városi populációét (Pest megye, Nyugat-Dunántúl), máshol kifejezett különbség észlelhető (pl. Észak-Dunántúl). (ld. 6. ábra) 6. ábra Orvos- és nem-orvos természetgyógyászhoz fordulásra vonatkozó nyitottság földrajzi régió és településtípus szerint Magyarországon, 1999-ben. A természetgyógyászhoz való viszony (fordulás és nyitottság) demográfiai hátterének árnyaltabb vizsgálatára ad lehetőséget a regresszióanalízis. A fordulást, mint dichotóm változót vizsgálva, a logisztikus regressziós modellbe bevontuk a nem, kor, iskolai végzettség, jövedelem, településtípus és földrajzi régió kategóriáit, abból a célból, hogy ezek együttes hatásából a szignifikáns tényezőket kiválogathassuk. Az eredmények szerint (a részletek mellőzésével): a nem szignifikáns (Sig=0,000) (a nők kétszer valószínűbben fordulnak); az életkor szignifikáns (Sig= 0,002) (elsősorban az idősebb középkorosztály);
10 10 az iskolai végzettség elveszíti szignifikanciáját (Sig=0,061) (az esélyhányados (OR) összehasonlítás szerint pl. az érettségizettek másfélszer valószínűbben fordulnak TGY-hoz, mint a diplomások); A jövedelmi kategória összességében nem szignifikáns (Sig=0,248) (viszont a legfelső kategóriához viszonyítva az alsóbbak OR értéke 0,3 és 0,4 körül mozog); A településhierarchia messzemenően szignifikáns marad (Sig=0,000) (tehát nem a lakosság eltérő demográfiai összetételének köszönhető az összefüggés); A földrajzi régió nem szignifikáns (Sig=0,159) (Budapestet nem számítva a sorrend: Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-Dunántúl). A természetgyógyászhoz fordulásra vonatkozó nyitottságot, mint dichotóm változót vizsgálva, a logisztikus regressziós modell hasonló módon levezethető. Az eredmények szerint (a részletek mellőzésével): a nem szignifikáns (Sig=0,000) (a nők kétszer valószínűbben nyitottak) az életkor nem szignifikáns (Sig= 0,876) az iskolai végzettség nem szignifikáns (Sig=0,483) (az OR mutatók szerint ugyanakkor, a diplomásokhoz képest a legalacsonyabb végzettségűek 40%-kal kevésbé, míg az érettségizettek 20%-kal inkább nyitottak) A jövedelmi kategória összességében nem szignifikáns (Sig=0,248) (viszont a legfelső kategóriához viszonyítva a forduláshoz hasonlóan az alsóbbak OR értéke 0,4-0,6 között van) A településhierarchia szignifikáns marad (Sig=0,000) (pl. Budapesthez képest a falvakban élők 65-75%-kal kevésbé valószínűen nyitottak) A földrajzi régió szignifikáns (Sig=0,011) (Budapeset nem számítva a sorrend: Dél-Alföld, Nyugat-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország (!); az OR értékekben 120%-os különbség van a sor első és utolsó tagja közt). A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a természetgyógyászat népszerűsége emelkedőben van, az es és 1995-ös adatok tükrében. Összességében a természetgyógyászattal a nők, középkorúak, érettségiveldiplomával rendelkezők, városi lakosok szimpatizálnak inkább. Jelentős különbségek mutatkoznak az orvos ill. nem-orvos által képviselt természetgyógyászat tekintetében. Markáns eltérések találhatók a természetgyógyászhoz fordulás ill. az azzal kapcsolatos nyitottság demográfiai háttere között. A természetgyógyászathoz való viszonyban jelentősek a regionális különbségek. Demográfiai szemopontok szeint a természetgyógyászat magyarországi helyzete nem tér el lényegesen a nemzetközi irodalomban közölt adatoktól. Speciálisan magyar jelenségek: az érettségivel rendelkezők körében még a diplomásokhoz képest is erősebb a szimpátia (viszont a hangsúly 91-hez képest magasabb irányba tolódott);
11 11 a jövedelmi viszonyok hatása csak úgy érhető tetten, ha a legfelső kategóriát viszonyítjuk a többihez; 8 91-es vizsgálatokhoz képest a demográfiai háttértényezők egyértelműen közelebb kerültek a nyugat-európai amerikai megoszlásokhoz. Panaszok, módszerek, szubjektív hatásosság, elégedettség Az alábbi táblázat a természetgyógyászhoz fordulás okaként megjelölt egészségi panaszok százalékos megoszlását mutatja. Panasz Orvos-természetgyógyásznál Nem-orvos természetgyógyásznál Mozgásszervi 51% 44% Pszichés 15% 12% Emésztő-, légző-, keringési rendszeri 7% 14% Bőr- és allergiás 7% 7% Nőgyógyászati 5% 3% Egyéb 2% 7% Kivizsgálás, megelőzés 2% 4% Nem válaszolt 9% 9% A táblázat adatai azt igazolják, hogy nemzetközi és korábbi hazai adatokkal összhangban Magyarországon is elsősorban krónikus, nem-fatális, mozgásszervi panaszokkal (gerincbántalmak, reumás panaszok stb.) keresik fel az emberek a természetgyógyászati rendeléseket. Figyelemre méltó a pszichés panaszok megjelenésének relatíve magas aránya (a válaszadók megfogalmazása szerint: kimerültség, stressz, idegi, lelki problémák, alvászavar stb.). Fontos észrevétel továbbá, hogy a panaszok megoszlása nem mutat igazán markáns különbséget orvos nem-orvos viszonylatban. Az igénybevett természetgyógyászati módszer meghatározása nehéz, a válaszadók sok esetben nem tudják könnyedén azonosítani, megnevezni a kapott terápiát (rosszabb esetben a kezelő sem). Illusztrációul, az alábbi táblázatban bemutatjuk a nem-orvos természetgyógyászhoz fordulók által felsorolt módszerek %-os megoszlását. Módszer % Módszer % kézrátétel 13,8 agykontroll 0,9 bioenergia 10,3 akaratátvitel 0,9 masszázs 10,3 nyújtás 0,9 gyógyfű, gyógytea 9,5 reflexológia 0,9 csontkovácsolás 7,8 inga 0,9 talpmasszázs 6,0 pszichotronika 0,9 íriszdiagnosztika 4,3 mozgatás 0,9 akupunktúra 2,6 hipnózis 0,9 tisztító kúra 1,7 beszéd 0,9 jelgyógyászat 1,7 reiki 0,9 diéta 0,9 kanállal masszírozás 0,9 életmódváltás 0,9 NEM TUDJA 19,0
12 12 Adataink tanúsága szerint a nem-orvos természetgyógyásznál gyakran alkalmaznak ún. bioenergiát (a kézrátétel is ide tartozik), valamint különféle mozgatásos terápiákat (masszázsok, csontkovácsolás), illetve gyógyfüveket. Gyakorlatilag ötből négy kliens nem tudja, milyen terápiában részesül. A hatásosság, elégedettség kérdése több módon mérhető. Az elégedettség egyik jele, hogy valaki úgy gondolja, ezt adott esetben máskor is megpróbálná. Ez a beállítódás, mint fentebb jeleztük, kb. 75%-os, orvos és nem-orvos kategóriában egyaránt. A másik módszer az elégedettség iskolai osztályzatoknak megfelelő meghatározása. A természetgyógyászhoz fordulók elégedettségüket az alábbi osztályzatok arányában fejezték ki: Mennyire volt elégedett a orvos-természetgyógyásznál nem-orvos természetgyógyásznál legutóbbi természetgyógyászati kezeléssel? 1 10% 13% 2 6% 9% 3 26% 20% 4 29% 28% 5 28% 31% A százalékos értékek tanúsága szerint nincs jelentős különbség az elégedettségben attól függően, hogy orvos avagy nem-orvos kezelőnél járt a válaszadó. Az elégedettség okai közt tüntették fel többek között az alábbiakat: hatásos volt átmeneti javulást hozott kellemes volt megbízható volt a kezelő elég időt szánt rá a kezelő nem kellett gyógyszert szedni stb. Az elégedetlenség okai többek között: eredménytelen volt drága volt nem volt szimpatikus a kezelő nem adott megfelelő tájékoztatást a kezelő stb. Régebbi vizsgálataink (természetgyógyászhoz fordulók 476 fős mintája, 1996) alapján az összes elégedettségi arány kb %-ra becsülhető, és ez egybevág a legtöbb nemzetközi irodalmi adattal.
13 13 A természetgyógyászathoz való viszonyt befolyásoló egyéb tényezők A természetgyógyászat igénybevétele ill. az arra való nyitottság, természetesen, bonyolult folyamatok eredménye: testi, lelki, társadalmi komponensei együtt, egymástól alig szétválaszthatóan működnek közre. E folyamatok alaposabb megértése az eddigiektől eltérő kérdések megválaszolását igényli. Ezek a kérdések érintik többek közt az egészségi állapot, az orvoshoz fordulási szokások, az öngyógyítás, az egészségtudatosság, hiedelmek területeit. Az OTKA támogatás anyagi korlátai miatt ezeket a dimenziókat a Dr. Tahin Tamás által vezetett Baranya megyei egészségszociológiai kutatáshoz kapcsolva vizsgáltuk (Ld. II. minta). Baranya megyében a természetgyógyászhoz fordulók arányát az országos átlagnál alacsonyabbnak találtuk: orvos-természetgyógyászhoz a válaszadók 6%-a, nem-orvos természetgyógyászhoz 10%-a (összesen bármelyikhez 13%) fordult. A nyitottságot mérő számok is alacsonyabbak: orvos-természetgyógyászhoz 30%, nem-orvos természetgyógyászhoz 21% (összesen 33%) fordulna a jövőben. Azzal az állítással, hogy a legtöbb természetgyógyász csak a pénzcsináláshoz ért, 55% nem ért egyet, míg azzal, hogy ezek a módszerek reménytelen esetben is segíthetnek, 41% egyetért. A természetgyógyászatra vonatkozó, fenti függő változók (fordulás + nyitottság + attitűdök) összevonásával olyan, ordinális változót képeztünk, amely 7 lehetséges értéket vehet fel a természetgyógyászattól való teljes elzárkózás és teljes nyitottság közt (nevezzük ezt a változót viszony -nak). A továbbiakban ennek a függő változónak a, különböző háttérváltozók lépcsőszerű beléptetésével végzett, lineáris regresszió-analízisét vázoljuk. Terjedelmi okokból a független változók képzésére nem térünk ki részletesen. Egészségi állapot és orvoshoz fordulás Ebben a modellben arra kerestük a választ, hogy adott demográfiai háttér mellett milyen módon függ a természetgyógyászathoz való viszony az egészségi állapottól? a demográfiai háttér és az egészségi állapot kontrollálása mellett hogyan alakítják a vizsgált jelenséget az orvoshoz fordulási szokások? Független változók: Demográfiai mutatók: életkor, nem, iskolai végzettség, családi állapot, foglalkozási státusz, anyagi helyzet, település; Egészségi állapot: önértékelés (kiváló jó megfelelő rossz), idült betegségek száma (fatális és nem-fatális), tevékenységkorlátozottság; Orvoshoz fordulás: összes orvoshoz fordulás gyakorisága, házi orvoshoz fordulás gyakorisága, gyógykezelő (kuratív) célú orvoshoz fordulás gyakorisága, preventív állapot ellenőriztetés stb.) célú orvoshoz fordulás gyakorisága.
14 14 A modellbe első lépésben csak a három, legalapvetőbb demográfiai változót, majd a másodikban a többit visszük be. A 3-as modellben az egészségi állapot, a 4-esben az orvoshoz fordulási szokások kerülnek be újonnan. A regresszió-elemzést elvégeztük a fordulás és a nyitottság esetében külön-külön is, ezekre részletes kifejtés nélkül utalunk a továbbiakban. A természetgyógyászathoz való viszony regressziós modelljei I. Modell B Beta Sig R 2 1 Konstans 3,196,000,035 Iskolai végzettség,050,099,000 Nem,103,035,102 Életkor,019,143,000 2 Konstans 2,550,000,070 Iskolai végzettség -,008 -,016,520 Nem,073,025,240 Életkor,020,151,000 Családi állapot,089,026,217 Foglalkozási státusz,170,115,000 Anyagi helyzet: felső negyed,188,054,013 Település hierarchia,169,129,000 3 Konstans 2,495,000,079 Iskolai végzettség -,008 -,016,511 Nem,033,011,599 Életkor,022,162,000 Családi állapot,095,028,183 Foglalkozási státusz,160,108,000 Anyagi helyzet: felső negyed,180,051,018 Település hierarchia,166,127,000 Egészségi állapot önértékelése,110,057,026 Fatális idült betegség -,008 -,003,905 Nem fatális idült betegség -,379 -,125,000 Tevékenységkorlátozottság -,045 -,014,507 4 Konstans 2,691,000,088 Iskolai végzettség -,009 -,019,449 Nem -,009 -,003,885 Életkor,021,156,000 Családi állapot,095,027,184 Foglalkozási státusz,153,103,000 Anyagi helyzet: felső negyed,186,053,014 Település hierarchia,152,117,000 Egészségi állapot önértékelése,137,072,007 Fatális idült betegség,052,018,471 Nem fatális idült betegség -,335 -,110,000 Tevékenységkorlátozottság -,039 -,012,561 Orvoshoz járás gyakorisága -,146 -,110,024 Háziorvoshoz járás gyakorisága,165,129,001 Kuratív orvoshoz járás gyak. -,115,060,107 Preventív orvoshoz járás gyak. -,111 -,061,032 A regressziós modellbe először bevitt, alapvető demográfiai mutatók (nem, kor, iskolai végzettség) közül a fiatalabb életkor és a magasabb iskolai végzettség kapcsolódik össze a pozitív viszonnyal, ezzel szemben a nemi hovatartozás nem játszik olyan markáns szerepet a baranyai mintában.
15 15 A következő lépésben egyéb fontos demográfiai jellemzőket léptetve a modellbe, a magasabb foglalkozási státusz a jobb anyagi helyzet és a településtípus (inkább város) hatása szignifikáns, miközben az iskolai végzettség szignifikanciája megszűnik (az előbbi faktorok kiváltják ). A regressziós modellbe az egészségi állapotot beléptetve, annak paraméterei közül a jobb önértékelés (közbevetve: a rosszabb önértékelés a szűken vett fordulással függ össze) és az idült betegségek (azon belül is kizárólag a nem-fatális betegségek) magasabb számának hatása azonosítható. A tevékenységkorlátozottság szerepe nem szignifikáns. Adataink alapján a szakirodalommal összhangban kijelenthetjük, hogy a természetgyógyászat igénybevétele és az ahhoz fűződő szimpátia egyértelműen összekapcsolódik a több, nem-fatális, krónikus betegség meglétével, a fatális megbetegedésekkel (és a tevékenység-korlátozó állapotokkal) viszont nem. Ennek az irodalomból ismert magyarázata nálunk is érvényes lehet: a súlyosabb egészségi problémák esetén általában inkább az orvosi ellátásra számítanak az emberek. Kontrollált demográfiai és egészségi állapot háttér mellett az orvoshoz járás gyakorisága pozitíve, míg a háziorvoshoz járás negatíve függött össze. Az összes orvoshoz fordulások közül a gyógykezelő célú egyáltalán nem, a preventív célú pozitív összefüggést mutatott a függő változóval. A már ismert kutatások eredményeivel összhangban, az a tapasztalatunk, hogy a természetgyógyászatot a gyakrabban orvoshoz fordulók jobban preferálják. Ez azt támasztja alá, hogy az emberek nem feltétlenül egymást kizáró alternatívákban gondolkodnak (mint arra az alternatív medicina kifejezés utalna). Alternatívát jelenthet azonban az alapellátásban, minthogy a háziorvoshoz fordulás gyakorisága a függő változóval negatív összefüggést mutat. Emellett jelentősége lehet annak is, hogy míg a preventív céllal orvoshoz fordulók inkább szimpatizálnak a természetgyógyászattal, a gyógykezelő célú orvoshoz fordulás gyakoriságával az összefüggést nem találtuk szignifikánsnak. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a magasabb összes orvoshoz fordulás nagyobb részben a megelőző-ellenőrző, és kevésbé a gyógyító célzatú felkereséseknek köszönhető. Amint az R 2 érték mutatja, a függő változó alakulását az eddig vizsgált tényezők kb. 9 százalékban magyarázzák, érdemes tehát újabb hatótényezőket keresni. A természetgyógyászathoz való viszonyt befolyásoló egyéb tényezők A természetgyógyászathoz való viszonyulás kialakításában nyilvánvalóan számos egyéb tényező játszik szerepet. Ezek közül néhányat a külföldi szakirodalomra és saját, régebbi kutatásainkra támaszkodva kiválasztottunk, azzal a céllal, hogy hatásukat megpróbáljuk mérhetővé tenni. Az alábbi faktorokat vizsgáltuk: attitűdök általában az orvosok, orvostudomány felé (3 kérdés) attitűdök a válaszadó saját háziorvosa felé (4 kérdés) életmód-változtatás az elmúlt 8-10 évben (2 kérdés: tett-e ill. elhagyott-e valamit)
16 16 öngyógyítás (5 kérdés: elsősorban olyan, alternatív módszerek, mint gyógynövény-kúrák, gyógy-cseppek, reformtáplálkozás, jóga, relaxáció stb.) egészségtudatosság (10 kérdés, ebből 5 elsősorban ún. alternatív tudatosságra vonatkozik, mint pl. étrend-változtatás az aktuális egészségi állapot szerint, állati eredetű táplálékok redukálása, környezetbarát termékek vásárlása stb. - Furnham nyomán) irracionális-misztikus hiedelmek (6 kérdés: gondolatátvitel, jövőbelátás, reinkarnáció, pszichokinézis, asztrológia - horoszkóp, UFO stb.) pszicho-szociális faktorok (szociális támogatottság: 5 kérdés; elhúzódó stressz: 3 kérdés; pozitív gondolkodás: 1 kérdés) Az alábbi regressziós modellben csak azokat a tényezőket mutatjuk be, amelyek szignifikánsnak mutatkoztak. Természetgyógyászathoz való viszony regressziós modelljei II. Modell B Beta Sig R 2 1 Konstans 2,656,000,089 Iskolai végzettség -,009 -,018,473 Nem -,008 -,003,905 Életkor,020,147,000 Foglalkozási státusz,161,109,000 Anyagi helyzet: felsõ negyed,203,058,008 Település hierarchia,142,109,000 Egészségi állapot önértékelése,159,083,002 Nem fatális idült betegség 99-ben -,163 -,113,000 Orvoshoz járás gyakorisága -,205 -,154,000 Háziorvoshoz járás gyakorisága,176,137,000 Preventív célú orvoshoz járás gyakorisága -,082 -,045,068 2 Konstans 2,602,000,200 Iskolai végzettség -,023 -,047,055 Nem -,092 -,031,133 Életkor,009,068,003 Foglalkozási státusz,092,062,011 Anyagi helyzet: felsõ negyed,120,034,100 Település hierarchia,063,048,034 Egészségi állapot önértékelése,127,066,009 Nem fatális idült betegség 99-ben -,130 -,090,000 Orvoshoz járás gyakorisága -,183 -,138,000 Háziorvoshoz járás gyakorisága,163,128,000 Preventív célú orvoshoz járás gyakorisága -,074 -,041,077 Attitûdök a saját orvosával kapcsolatban,149,042,038 Alternatív öngyógyítás,193,065,002 Életmód-változtatás az elmúlt 8-10 évben,136,046,028 Alternatív egészségtudatosság,455,138,000 "Alternatív" hiedelmek,730,247,000 Szociális támogatottság,162,054,009 Krónikus stresszhelyzet -,102 -,034,086 Pozitív gondolkodás,194,066,001 Adataink alapján tehát megállapítható, hogy adott demográfiai helyzet, egészségi állapot és orvoshoz fordulási szokások esetén az alábbi tényezők szignifikánsan hozzájárulnak a természetgyógyászattal kapcsolatos pozitív viszonyuláshoz:
17 17 negatívabb attitűd a saját kezelőorvos felé (az orvoslás általános negatív megítélését néhány külföldi publikációval ellentétben nem találtuk szignifikánsnak) alternatív öngyógyító módszerek gyakoribb igénybevétele életmód-változtatás az elmúlt 8-10 évben magasabb egészségtudatossági szint kifejezettebb alternatív hiedelemvilág (a legmagasabb Beta értékkel!) magasabb szociális támogatottság pozitívabb gondolkodás elhúzódó stressz állapot (elsősorban a nyitottsággal függ össze) Az R 2 érték azt mutatja, hogy a modellbe újonnan bevitt tényezők jelentős magyarázó erővel (11%) bírnak, miközben az anyagi helyzet és a preventív célú orvoshoz fordulás szignifikanciája megszűnik. Külföldi irodalmi adatokkal megegyezően, Magyarországon is érvényes, hogy az orvos-beteg viszony problémássága és az erősebb öngyógyítási törekvések együtt járnak a természetgyógyászat preferálásával. Ugyanez érvényes a magasabb egészségtudatossági szintre is: míg az általános egészségtudatosság csak a fordulás, az alternatív egészségtudatosság minden függő változó értékét szignifikánsan befolyásolja. Az alternatív hiedelemvilág és a természetgyógyászat összekapcsolódásáról kevés nemzetközi publikáció tudósít, vizsgálataink (és a hétköznapi tapasztalatok) azonban messzemenően alátámasztják azt. A pozitív gondolkodás és a stresszel járó életvitel szintén ismert háttértényezői a jelenségnek. A magasabb társas támogatottságra nem találtunk minden kétséget kizáró magyarázatot az általunk ismert irodalmi források alapján. 4. Összefoglalás, előre tekintés Kutatásunkkal a természetgyógyászat magyarországi helyzetének empirikus vizsgálatára vállalkoztunk. A helyzetfelmérés időszerű, hiszen egyrészt, mint láttuk, a szóban forgó jelenség társadalmi hordereje növekvőben van, másreszt, relatíve kevés hazai kutatás foglalkozott eddig a témával. Az országos, reprezentatív mintán végzett felmérés a természetgyógyászat igénybevételének és az arra való nyitottságnak a demográfiai hátterét térképezte fel, míg a Baranya megyében lebonyolított vizsgálat a jelenséget befolyásoló, mélyebben megbúvó tényezőkre világított rá. A kutatás legfontosabb konklúziói: A természetgyógyászat jelensége terjed, társadalmi és egészségügyi jelentősége növekvőben van, így érdemes több figyelmet szentelni a folyamatok mélyebb megértésére
18 18 A természetgyógyászattal a társadalmi hierarchia magasabb fokain állók szimpatizálnak elsősorban, ezért mindenképpen le kell számolnunk azzal a hiedelemmel, hogy a jelenség a primitív, hiszékeny emberekre van legnagyobb hatással. A természetgyógyászattal demográfiai háttere egyre inkább közelít a nyugateurópai mintázathoz, de vannak magyar specifikumok is, amelyek úgy tűnik a társadalmi fejlődés lemaradásával járnak együtt (pl. az iskolai végzettségben az érettségi-dominancia vagy a jövedelmi helyzetben a felső kategória leszakadása). A természetgyógyászhoz fordulást és az arra való nyitottságot érdemes külön vizsgálni, hiszen jelentős eltérés van megoszlásuk, magyarázó tényezőik tekintetében. Általában a fordulók idősebbek, betegebbek, míg a nyitottak fiatalabbak, egészségesebbek. A regionális megoszlások is rendkívül változatosak: Észak-Magyarország pl. első a fordulásban, utolsó a nyitottságban!) Bár az orvos és nem-orvos által kínált szolgáltatások általános megítélésében nagy különbségek vannak, az igénybevétel szintjén alig találtunk lényeges különbségeket, a panaszok és az elégedettségi szintek is hasonlóak. A viszonylag magas elégedettség a folyamatok újratermelődésében jelentős szerepet játszhat. Az orvos-beteg kapcsolat individuális (és társadalmi) szintű problémái hozzájárulhatnak a természetgyógyászat virágzásához, ami akkor jelenthet igazán veszélyt, ha a két ellátási szektor teljesen szeparálódik. Eredményeink tehát aláhúzzák az orvos-beteg kommunikáció növekvő jelentőségét. A természetgyógyászat, mint egészségügyi ellátási forma, Magyarországon is elsősorban krónikus, nem fatális betegségek, állapotok kezelésére rendezkedett be. Amennyire a statisztikai adatokból ez megítélhető, ezt a feladatát relatíve eredményesen végzi. A természetgyógyászat, mint társadalmi jelenség, összefügg a lakosság egészségmagatartásának, egészség-tudatosságának, hiedelmeinek alakulásával. Ez az összefüggés minden valószínűség szerint (a lakosság egészségi állapotára nézve jótékony) kölcsönhatást takar: a magasabb egészségtudatossági szint elvezethet új ellátási alternatívákhoz (öngyógyítás, természetgyógyászat stb.), a természetgyógyászattal való találkozás pedig segítheti a fejlettebb egészségmagatartási formák kialakulását. Be kell látnunk, hogy a természetgyógyászat jelenségének megértésétől még messze állunk. Annak ellenére is, hogy az utóbbi években viszonylag nagy adatbázist sikerült felépíteni (95: baranyai populáció, 96: természetgyógyászok, 97: természetgyógyászhoz fordulók, 97: orvosok és orvostanhallgatók, 97-98: pszichiátriai betegek, es baranyai populáció, 99: országos reprezentatív minta), a rendelkezésre álló adatok mélyebb elemzése és új adatok gyűjtése (pl. mozgásszervi-, daganatos betegek, egészségügyi dolgozók körében stb.) újabb tennivalókat vetít előre. A már kidolgozott eredmények szisztematikus publikálása is a közeljövő feladata.
1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése
1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív
RészletesebbenKomplementer és alternatív medicina
Komplementer és alternatív medicina Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába 6. előadás, 2008 03 26 Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Buda László: Alternatívák keresése az egészségügyben. Komplementer
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK
AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenZsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon
Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és
RészletesebbenD3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL
WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete
RészletesebbenNagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években
Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
Részletesebben- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta
A közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák Fejér megyében - Kutatási beszámoló A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenA kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács
Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ
RészletesebbenA vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés
A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves
RészletesebbenA párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója
Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András
RészletesebbenÜgyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára
Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági
RészletesebbenA kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes
A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán
RészletesebbenAz egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése
1 Az egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése Kincsesné Vajda Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, egyetemi tanársegéd, vajda.beata@eco.u-szeged.hu A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001
RészletesebbenA lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata
A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid
RészletesebbenA VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG
A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló
RészletesebbenEgészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt
Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a
RészletesebbenA Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében
A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a
RészletesebbenA lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata
A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból. 2015.
KUTATÁSI JELENTÉS A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 BEVEZETÉS 4 A MINTA ÖSSZETÉTELE 5 1. SPORT VILÁGVERSENYEK
RészletesebbenOROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...
RészletesebbenELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.
ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenNemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között
Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés. Országos jelentés
Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...
RészletesebbenVidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenIdősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút
KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város
RészletesebbenA megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenMÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*
MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló
RészletesebbenA MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián
A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták
RészletesebbenDemens betegek ellátásának
tanulmány XI. évf. 1. szám Gyarmati Andrea Demens betegek ellátásának - - Ademenciának sok oka különíthető el. Ezek közül a legismertebb és legelterjedtebb az Alzheimer-kór. A demencia nem egy konkrét
RészletesebbenGurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3.
Gurály Zoltán A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége 2002. február 3. Bevezetés 1999-től kezdődően a Menhely Alapítvány és a Twist Olivér Alapítvány megbízásából szociális munkások minden év február
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenAZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON
MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenTársadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete
MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat
RészletesebbenT 038407 1. Zárójelentés
T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális
RészletesebbenAZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
RészletesebbenNYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS
8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok
RészletesebbenTartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...
Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja
RészletesebbenGYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN
Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,
RészletesebbenTisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg
UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt
RészletesebbenA DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ
A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,
RészletesebbenLAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG
LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT
RészletesebbenOTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383
OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg
RészletesebbenKözbizalom 2014. Összefoglaló
Nincs változás, de mégis Közbizalom 2014 Tíz éve kezdték el hazai közösségfejlesztő szervezetek 1 felmérni, vizsgálni a közbizalom magyarországi állapotának pillanatképét. Mivel az évenkénti kérdezéseknél
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenEgy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100
gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok
Részletesebbenés lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1
A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz
Részletesebbengyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi
RészletesebbenAz ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon
Zárójelentés: a 48570 számú, ''A marketingeszközök nyújtotta lehetőségek a hazai borpiac védelmében, az EU csatlakozást követően. A magyar termelők piaci orientációja, és erősítésének lehetőségei. A kultúrált
RészletesebbenA közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján
KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.
RészletesebbenKik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják
Márton János Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Egy kérdőíves kutatás tapasztalatai Magyar nyelvű tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben A
RészletesebbenA pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata
HENCZI ESZTER A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata TANULMÁNY Összefoglalás Az élet és a halál nagy kérdéseivel előbb-utóbb mindannyian szembesülünk. Egy hozzátartozó vagy barát halála
RészletesebbenUtasi Ágnes: Baráti kapcsolatok
(elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Utasi Ágnes (1990): Baráti kapcsolatok in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.).
Részletesebbenturizmus és regionalitás
A Dél-dunántúli régió felnôtt lakosságának wellness-fogyasztási szokásai Szerzô: Hegedüs Veronika 1 Laczkó Tamás 2 A világ egészségturisztikai piacain tapasztalható folyamatos bôvülésnek köszönhetôen a
RészletesebbenA nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1
Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,
RészletesebbenA villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség mérésének 2005. évi eredményei
Teleszkóp Teleszkóp Üzleti Tanácsadó és Piackutató Kft. 2092 Budakeszi, Szanatórium köz 6. Tel./Fax.: (23) 450 003 E-mail: teleszkop@teleszkop.hu A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói
RészletesebbenLAKÁSVISZONYOK, 1999 2003
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának
RészletesebbenVélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*
Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenAz idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság
Kutatási előzmények Az idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság A KÉKI 2001 óta foglalkozik az élelmiszer-biztonság társadalmi-gazdasági hátterének elemzésével. Elsődleges célunk feltárni azt
RészletesebbenVállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára
Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenA BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7
A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenHronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.
Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent
RészletesebbenNeményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló
Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenK u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea
K u t a t á s Gyarmati Andrea Demensek a szociális ellátórendszerben Bevezetés Jelen tanulmány a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Módszertani csoportja által életre hívott idõsügyi munkacsoport 1
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenBernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban
Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenAmeghosszabbodott élettartam és az idősek
Egészségi állapot, egészségügyi ellátások, szolgáltatások az idősek egészsége egészségügyi ellátások hozzáférhetőség fizikai és szellemi aktivitás mentális egészség betegségi kockázatok mérséklése szűrő-
RészletesebbenA tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs
8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos
RészletesebbenA NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló
A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090
RészletesebbenKözvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.
Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu
RészletesebbenÁllami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május
Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május Az elemzés készítését felügyelte: Dr. Pulay Gyula Zoltán felügyeleti vezető
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenAZ ÚJ MORBIDITÁS ALAPÚ KOCKÁZATKIIGAZÍTÁSI RENDSZER NÉMETORSZÁGBAN
AZ ÚJ MORBIDITÁS ALAPÚ KOCKÁZATKIIGAZÍTÁSI RENDSZER NÉMETORSZÁGBAN A kockázatkiigazítás egy olyan pénzügyi kiigazítási mechanizmus, ami a szabad pénztárválasztást lehetővé tevő társadalombiztosítási rendszerekben
Részletesebben