ÖSSZEFOGLALÓ amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata által valósult meg.
|
|
|
- Csongor Rácz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÖSSZEFOGLALÓ a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázati tényezőkkel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói ismeretek, attitűdök országos vizsgálatához végzett tájékozódásról amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata által valósult meg
2 1. A felmérés célja A munkahelyi stressz és pszichoszociális kockázati tényezőkkel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói ismeretek, attitűdök országos vizsgálata azzal a céllal, hogy az OMMF előzetes, általános ismereteket szerezzen arról, hogy a megkérdezettek miként vélekednek a stressz okozta pszichés megterhelések felismertségéről. 2. Anyag és módszer Minta: 361, többségében mikro-, kis-, vagy középvállalkozásban foglalkoztatott munkavállaló, illetve munkáltató, akik a munkavédelmi felügyelő tanácsadók helyszíni tanácsadása keretében, önként kérdőívet töltöttek ki. Közép-dunántúli régióból nincs adat. A minta által reprezentált sokaság: Azok a vállalatok, ahol helyszíni tanácsadások történtek. Minta és populáció: A statisztikai elemzés eredményei a minta által reprezentált populációra érvényesek, de a szélesebb általánosítás felé is el lehet mozdulni. Szakmai hipotézisek: Az Egészségügyi Világszervezet a stresszt világméretű járványnak nyilvánította. Európában a stressz a munkából kiesett napok %- ért felelős, és minden negyedik munkavállalót érint. Magyarországon a szakemberek szerint még ennél is nagyobb az arány. A stressz az élet velejárója, s önmagában nem feltétlenül rossz, sőt cselekvésre inspirál. Szükségünk is van rá, hogy motiváljon bennünket és kihozza belőlünk a legjobbat. Előzmények: Az EU-ban nincs átfogó stressz törvény, csupán ajánlás van arra vonatkozóan, hogy a munkáltatóknak gondoskodniuk kell a tevékenységükkel összefüggő úgynevezett pszichoszociális kockázatok csökkentéséről január óta Magyarországon nevesítve van a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvényben a munkahelyi stressz, mint egészségkárosító kockázati tényező. Módszer: kérdőíves adatfelvétel (az adatfelvétel általánosításra csak korlátozott lehetőséget ad!) Az összeállított kérdőív a következőket méri: - a stressz attribúciója (1., 2., 3., 4., 5., és 6. kérdés) - az attitűdök (7. és 8. kérdés - szervezetekkel kapcsolatos attitűdök - és 11. kérdés - stresszorokkal kapcsolatos attitűdök -) - a stresszel kapcsolatos egyéb ismeretek (9. és 10. kérdés) Esetünkben a kérdőív a következőket vizsgálta: - stresszorok hatása - a munkahelyi stressz fő okai - a munkahelyi stressz következményei. Az első két kérdés vonatkozott a stresszorok hatására, a 3. a munkahelyi stressz fő okaira, a 4., 5. és 6. kérdés pedig a munkahelyi stressz következményeire. Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 2
3 Változóstruktúra Független (magyarázó) változók (12. kérdéstől) 1. Munkával kapcsolatos státusz: munkáltató/alkalmazott - típus: nominális 2. Alkalmazotti státusz: (vezető, szellemi, fizikai) - típus: nominális 3. Érdekképviseleti tagság (igen/nem) - típus: nominális 4. A kérdezett tevékenységének munkájának megnevezése (tekintettel arra, hogy a válaszadók többsége a foglalkozását írta le, a FEOR kategóriáival történt a kódolás) - típus: nominális 5. Régió (Magyarország 7 régiója) - típus: nominális 6. A vállalkozás létszám szerinti besorolása (mikro, kis, közép, nagy) - típus: ordinális 7. A vállalkozás ágazati besorolása (a kódolás TEÁOR 08 alapján történt) - típus: nominális 8. A vállalkozás ágazati besorolása OMMF statisztika szerinti ágazati kategóriák Függő (magyarázni kívánt) változók 1. Ön szerint a munkahelyen fellépő alábbi problémák gondot jelentenek-e Magyarországon? (igen, nem, nem tudja) - típus: nominális 2. Ön szerint a munkahelyi agresszió, a zaklatás jelentős munkahelyi gondokat jelentenek Magyarországon? (igen, nem, nem tudja) - típus: nominális 3. Ön szerint melyek a munkahelyi stressz fő okai? A tíz válasz külön változóként került kódolásra (igen, nem), illetve szöveges válasz, hogy a későbbiekben legyen lehetőség transzformációra - típus nominális numerikus, illetve szöveges. 4. Ön szerint vezethet-e a munkahelyi stressz, foglalkozási betegségekhez? (igen, nem) - típus: nominális 5. Ha nem miért? A hat válasz külön változóként került kódolásra (igen, nem), illetve szöveges, hogy a későbbiekben legyen lehetőség transzformációra. - típus nominális, numerikus, illetve szöveges. 6. Ön szerint a munkahelyi stressz befolyásolja-e a következőket? A hét válasz külön változóként került kódolásra (igen, nem), hogy a későbbiekben legyen lehetőség transzformációra. - típus nominális, numerikus. 7. Hogyan értékeli az alábbi szervek támogatását és útmutatását az előbbiekkel kapcsolatban/összefüggésben? (teljesen megfelelő, megfelelő, majdnem megfelelő, nem tudom) - típus: ordinális. 8. Véleménye szerint a munkahelyi pszichoszociális problémák kezelése tekintetében az alábbiak közül melyik szereplőnek vagy szervezetnek kell erősítenie tevékenységét? A négy válasz külön változóként került kódolásra (igen, nem), illetve szöveges, hogy a későbbiekben legyen lehetőség transzformációra. - típus nominális, numerikus, illetve szöveges. 9. Van-e tudomása bármiféle Magyarországon elérhető pszichoszociális kérdésekkel foglalkozó oktatási vagy képzési programról? (igen, nem) - típus: nominális. 10. Van-e tudomása bármiféle Magyarországon zajló különféle stressz-kezelések hatékonyságára irányuló kutatásról? (igen, nem) - típus nominális 11. Ön szerint az alábbi jellemzők okozhatnak-e munkahelyi stresszt? (határozottan nem, inkább nem, is-is, inkább igen, határozottan igen). A13 válasz külön változóként került kódolásra (1-5-ig), hogy a későbbiekben legyen lehetőség transzformációra. típ: ordinális Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 3
4 3.1. Független változók megoszlása 3. Az adatfelvétel eredményei A megkérdezettek régió szerinti megoszlása Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 4
5 A megkérdezettek megoszlása a vállalkozások létszám kategóriái szerint, % Jól látható, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége, közel 70 százaléka közepes (42,1%), vagy kisvállalkozás létszám kategóriájából került ki (26,9%). A fennmaradó mintegy 30 százalékban a mikro vállalkozás (18,8%) és a nagyvállalat (10%) válaszadói követik a sort. A kérdőívek rögzítése és feldolgozása (operacionalizálás) során szükség volt a létszám kategóriák nagyvállalattal történő kiegészítésére, mivel ez a válaszlehetőség nem volt felkínálva, de a felmérésben megkérdezettek egy része (10%) ebbe a kategóriába tartozott, s ezt külön jelezték a kérdőíven. 2,2 % nem tudta, vagy nem kívánta megjelölni munkahelye létszám kategóriáját. Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 5
6 Érdekképviseleti tagság, % A megkérdezettek 16,9 % százaléka állította magáról, hogy érdekképviseleti tag, a fennmaradó 81,4 % pedig, hogy nem tagja semmilyen érdekképviseletnek. 1,7 % százalékról nincs adatunk A megkérdezettek beosztás szerinti megoszlása, % Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 6
7 A beosztás szerinti megoszlásnál legnagyobb számban található a megkérdezettek között a fizikai munkakört ellátók (44,3%) és legkisebb számban a munkáltatók (10,8%). A vezető beosztásúak aránya sorrendben megelőzi a nem fizikai munkakörben dolgozók arányát (21,3%). Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 7
8 3.2. Függő változók megoszlása Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 8
9 A munkahelyi stressz fő okaiként az öt leggyakrabban jelöltek között első helyen van az elvégzett munka megfelelő elismerésének hiánya 78,1 százalékkal. Ezután az egyéni tulajdonságok következnek 72,6 százalékkal. A munkahelyi stressz egyik fő okaként a megkérdezettek közel azonos arányban jelölték meg a rossz munkahelyi (interperszonális) kapcsolatokat (67,9%), illetve ha nincs összhang a munka és a magánélet között (67,9%), vagy ha túl nagyok a munkakövetelmények (67,0%). A százalékos értékek azt mutatják meg, hogy az adott kategóriát milyen arányban jelölték meg a megkérdezettek a munkahelyi stressz 5 fő oka közül az egyikként. Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 9
10 A munkahelyi stressz fő okainak megoszlása a kategóriákra adott összes válasz százalékában mutatja meg az egyes kategóriák arányát. Egyéb, és pedig: Akik szöveges választ adtak az alábbiakat fogalmazták meg a munkahelyi stressz fő okaiként. Egzisztencia Leghangsúlyosabban a létbizonytalanság, az alacsony jövedelem, a munkahely elvesztésétől való félelem, a romló gazdasági helyzet jelenik meg a megkérdezettek által külön megfogalmazott munkahelyi stressz okaként. Teljesítmény Többen a saját és az elvárt teljesítmény közötti feszültséget, a szoros határidőket, az annak való megfelelés nehézségeit, illetve az arra való személyes ráhatás és az objektív teljesítményértékelés hiányát említették meg ebben a kategóriában. Szervezeti, vezetési, együttműködésbeli nehézségek Alkalmazkodás a partnerekhez, cégvezetőhöz, saját elképzelésekhez; információ áramlásának hiánya, irigység, tolerancia hiánya, konfliktus a vezetőkkel, szervezetlenség. Munkavédelem A szerszám és a védőfelszerelés hiányát egy válaszadó közölte az egyéb ok kategóriában. A kapacitás, a szaktudás és az idő hiánya Továbbá volt, aki a médiafigyelmet, más az otthoni konfliktusokat emelte ki. Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 10
11 Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 11
12 A megoszlás a kategóriákra adott összes válasz százalékában mutatja meg az egyes kategóriák arányát. Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 12
13 Véleménye szerint a munkahelyi pszichoszociális problémák kezelése tekintetében az alábbiak közül melyik szereplőnek vagy szervezetnek kell erősítenie tevékenységét? munkavédelmi képviseletek 26,0% Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 13
14 A megkérdezettek véleménye szerint a munkáltatói szervezetek közül az alábbiaknak kell erősítenie tevékenységét a munkahelyi pszichoszociális problémák kezelése tekintetében: Szervezetek: kamarák, szakszervezetek, munkástanácsok, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Érdekegyeztető Tanács Vezetőség: tulajdonosi kör, munkáltató, közvetlen felettes Szakmai és érdekképviseleti szakemberek: munkavédelmi képviselő, munkahelyi pszichológus, humán erőforrás Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 14
15 Az állásbizonytalanságot 73,1 százalék jelölte meg határozott igen válasszal a fenti kérdésre, ezzel ez a kategória található a sorrend élén. Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 15
16 4. Az elemzés elméleti háttere A stressz fogalmát tekintve, a szervezet nem specifikus válasza a megterhelésre, stresszorok hatására létrejövő testi és lelki változások összessége. A munkahelyi stressz fogalma A stressz az élet velejárója, s önmagában nem feltétlenül rossz, sőt cselekvésre inspirál. Szükségünk is van rá, hogy motiváljon bennünket és kihozza belőlünk a legjobbat. Stresszorok (az emberek fizikai vagy pszichológiai jólétét veszélyeztető események) az élet valamennyi területén jelen vannak, veszélyt akkor jelentenek, ha meghaladnak, egy egyénenként változó szintet. 1. ábra: A munkahelyi stressz modellje (Clarke és Cooper, 2000) A munkahelyi stresszorok Azok a tényezők, amelyek a legtöbb ember számára stresszt okoznak. Gyakorlatilag minden munkakörnek vannak olyan elemei, amelyek az egyén számára stressz forrásai lehetnek. A) Feladattal kapcsolatos stresszorok: - mennyiségi alulterhelés - mennyiségi túlterhelés - minőségi alulterhelés Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 16
17 - minőségi túlterhelés - munkafeltételek: nem állnak rendelkezésre a hatékony, pontos munkavégzéshez szükséges eszközök, az egyénnek nincs beleszólása abba, hogy hogyan végzi a munkáját, milyen eszközöket használ, monotónia, veszély, stb. - változások a munkában: munkafeladatok, eszközök, értékelési kritériumok gyakori változása - gyors technológiai változások (állandó tanulás, alkalmazkodás) - határidők betartása B) A munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok: zaj, hő, megvilágítás, szennyezett levegő, kellemetlen szagok, stb. C) A szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok: Egyéni szinten - szerep kétértelműség (nem világosak a munkacélok, a munkatársak elvárásai saját szerepükkel kapcsolatban, nem világos mire terjed ki a felelősség) - szerep konfliktus (szerepek ellentmondóak vagy egymást kizáróak) - túl sok vagy kevés felelősség másokért - autonómia - karrierfejlődés (túlzott ütemű vagy nem elégséges előléptetés) Csoport szinten - összetartás hiánya - jó munkatársi kapcsolat hiánya - csoporton belüli konfliktusok - pszichoterror (egyeseket a munkatársak vagy vezetőik gyakran és hosszabb időn át inzultusoknak, zaklatásoknak tesznek ki) - felettessel, beosztottal való kapcsolat Szervezeti szinten - szervezeti légkör (a szervezethez való tartozás érzése, szervezeten belüli kommunikáció, a viselkedésre vonatkozó szigorú szabályok, korlátozások, részvétel a saját munkára vonatkozó döntésekben, stb.) - vezetési stílus - igazságtalan, átláthatatlan ellenőrzési értékelési rendszer - alacsony fizetés - az állás bizonytalansága D) Szervezeten kívüli stresszorok - családi kapcsolatok, anyagi, társadalmi problémák - családi és munkahelyi szerepek összeegyeztethetetlensége - személyes hitek, meggyőződések és a vállalati célok és politika közti konfliktusok - a foglalkozás megkövetelte gyakori költözés - közlekedés a munkahelyre - elidegenedés, anómia - stressz a családban és a háztartásban (lásd részletesen nők) E) Speciális rétegek stresszorai Nők Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 17
18 - szexuális zaklatás - szerepek és további feladatok a családban háztartásban - a nők munkaerő-piaci helyzetéből adódó hátrányok Középvezetők - nagymértékű felelősségükhöz alacsony hatalom párosul - a feladatok ellátásához szükséges hatalom csak látszólagos - alulról és felülről érkező támadások - a támogatottság hiányának érzése Fogyatékosok - a minőségi alulterhelés speciális esete, nem a képzettségnek és képességeknek megfelelő munkafeladatok - előítélet Ö s s z e f o g l a l ó A Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázati tényezőkkel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói ismeretek, attitűdök országos vizsgálatához végzett kérdőíves felmérést. A kérdés elemzése különösen időszerű, hiszen napjaink felgyorsult tempójában a fokozott pszichológiai megterhelés egyre nagyobb szerepet kap. Az Európai Unióban minden négy dolgozó közül legalább egyet érint a munkavégzésből adódó stressz. A megelőzésnek ezért egyaránt kiemelt jelentősége van egyéni szinten, a tevékenységet végző egészségi állapota szempontjából (mivel egészségügyi problémákat okozhat), és szervezeti szinten is, nemzetgazdasági szempontból (a hiányzások számának növekedésével csökkenhet a vállalat termelékenysége). A kérdőíveket az OMMF Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata azzal a céllal vette fel, hogy általános benyomást szerezzen - főként a mikro-, kis-, és középvállalkozások körében - arról, miként vélekednek a stressz okozta pszichés megterhelések felismertségéről. Nem volt célja a vizsgálatnak a tényleges állapotok felmérése, és az sem, hogy elmélyültebb összefüggés vizsgálatokat folytasson. A minta nem tekinthető reprezentatívnak, azonban azokat az érintetteket reprezentálja, akiket a munkavédelmi felügyelő tanácsadók helyszíni tanácsadás keretében megkerestek, és azok önként vállalták a felmérésben való részvételt. A felmérést követően helyszíni tanácsadás keretében a munkával kapcsolatos stresszre és kockázatértékelésre vonatkozó tájékoztatásra is sor került, az Európai Munkavédelmi Ügynökség ajánlásának figyelembe vételével. Az elemzés a kérdőívek válaszainak és a tanácsadás tapasztalatainak összesítését tartalmazza. Kulcsszavak: munkahelyi stressz, pszichoszociális kockázati tényező, helyszíni tanácsadás, anonim kérdőíves felmérés Budapest, április 08. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat mimo@ommf.gov.hu Szerkesztette: Munkavédelmi Információs és Módszertani önálló Osztály 18
ÖSSZEFOGLALÓ. a mikro-, kis- és közép vállalkozások munkavédelmi helyzetképének (profiljának) felmérése tárgyban végzett tájékozódásról
ÖSSZEFOGLALÓ a mikro-, kis- és közép vállalkozások munkavédelmi helyzetképének (profiljának) felmérése tárgyban végzett tájékozódásról amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi
Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt
Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu
Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA
A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA A stressz egy nem specifikus reakció, mellyel szervezetünk reagál minden jelentős megküzdést, alkalmazkodást igénylő ingerre. A stressz a túlzott elvárások, megterhelések
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
Juhász Ágnes BME, Ergonómia és Pszichológia Tanszék. Partnering 2004 Sopron 2004.02.20.
Kockázati tényezők és egészségfejlesztés a telefonos ügyfélszolgálati munkahelyeken (Egy kutatás tapasztalatai) Juhász Ágnes BME, Ergonómia és Pszichológia Tanszék Partnering 2004 Sopron 2004.02.20. Egészségfejlesztés
STRESSZ BAROMÉTER 2015 FELMÉRÉS
STRESSZ BAROMÉTER 2015 FELMÉRÉS Adatfelvétel időpontja: 2015. december 01. - 20016. február 07. Kitöltők száma: 220 2 BEVEZETÉS Online felmérésünkben a vállalatok aktuális stressz szintjéről és az alkalmazott
ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó
Ú Ó ö Ő ö Ú Ú Ó Á Á ü ő ö Ú Ú Ó ű ő ő ő ő ü Á ö ü ö ö ő Ó Á Á ő Á Ú ö Ó Ű Ú Ó ű Á ő ő ő ö Ú ö ű ö ö ö ő Ó Á Á ű ű ö ü ű ü Á Á ű ű ö ü ű ü ü ö ü ő ü Ó Ó ő ő ő ő ű ö ő ű ü Á Á ő ü ő Ú Ó ü ö ő ő ö ő ö ö ő
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
Korunk munkahelyi problémái: A stressz és a mobbing. Összeállította és szerkesztette: Szalontai Katalin
Korunk munkahelyi problémái: A stressz és a mobbing Összeállította és szerkesztette: Szalontai Katalin 2010 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. fejezet - A stressz... 4 Pozitív és negatív stresszállapot:...
ő ő Ü ü Á ú ú ü ú ú ü ú ü ú ú ü ő ú Á ü ú Á ü ü ü ú Á Á Ó Ü ő ü ú ú ú ü ű ú Ü ü ű Ü ú Á ú Ó ő ü Ú ú Á ő ő ú ű Á ú ü ő Á ú ú Á ú Á ú Ü Á Ö ú ú ő ő ú ű ü ő Á ő Ú ü Ö Á Á Á Á ő Ü Ö ü Ú Ö Á Á ú ő Ú Á Á ü
ű ú ü ö ö ü ö ö ö ú ü ü ö ö ö ú ö ö ü ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ö ü ü ü ú ö ö ü ö ü ü ö Ó ü ű ö ö ü ö ü ö ú ö ö ö ö ű ú ú ű ö ö ü ö ö ö ö ü ú ö ü ö ü ü ö ú ü ü ü ű ú ö ü ö ö ö ü ö ü ú ö ö ö ü Ú ű ü ö
ú ú ú Ú ú ú ő ő ú ű ú ő ő ú ő ú ő ő Ó Ó ő ű ő ő ú ő Ó Ó ú ú ú Ú ü ú ú ő Ü ü ő ü ő ő ú ú ő ő ú ő ő ü ü ú ő ű ü ő ő Ü ű ű ű ű ú ü ü ő ú Ö ű ű ő ú Ü ú ü ő ú ő ü ő ű Á Ü Ó Ó ű ü Ü ü ú Ü ő ő ő ő ő ő ő ü Ü ü
Egyensúlyban a Munkában és a Magánéletben Stressz a munkahelyen? Vállalati megoldások és új lehetőségek
Egyensúlyban a Munkában és a Magánéletben Stressz a munkahelyen? Vállalati megoldások és új lehetőségek { Stressz-M konferencia Budapest 2015. szeptember 10. Kinnarp ház Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti
ü ő Á Á ü ő Ö Á Á Á Á ü Á Á ő ő Á Á Á Ó Á Á Á Á Á Á Á ü ő Á Á Ö ü ü ő ő ü ü Á
ü ü ő Á Á ü ő Ö Á Á Á Á ü Á Á ő ő Á Á Á Ó Á Á Á Á Á Á Á ü ő Á Á Ö ü ü ő ő ü ü Á Á Ó ü ü ű ü ü ő ő ő ő ü ő ő ü ő ű ő ü ő ű ő ő ű ü Ö Á ő ő ü ő ü ő ü ü ő ő ü ő ü Í ü ű ü ü ű ü ü ő ő ü ő ő ő ő ü Í ü ő ü
AMELYEK A MUNKAHELYI ZAJRÓL SZÓLÓ 2003/10/EK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁRA SZOLGÁ
NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ ÚTMUTATÓ AZOKRÓL A GYAKORLATBAN BEVÁLT MÓDSZEREKRŐL, AMELYEK A MUNKAHELYI ZAJRÓL SZÓLÓ 2003/10/EK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁRA SZOLGÁLNAK Európai Bizottság Hogyan kerülhető el vagy Hogyan
Stressz, megküzdés, pedagógusok, tanulók
Stressz, megküzdés, pedagógusok, tanulók Dr. habil. Dávid Imre egyetemi docens Debreceni Egyetem davidi@vipmail.hu Szolnok 2016. április 26.. 1 Akkor áss kutat, amikor még nem vagy szomjas! kínai közmondás
Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában
Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres
A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások
A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások KÁRPÁTINÉ DARÓCZI Judit Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest karpati.d.judit@gmail.hu A felsőfokú szakképzés
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
ö ö ö ő ő ó ő ö ö ü ő Á ó ő ö ö ő ő ö ö ő ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő Ü Ü ó ö ű ó ő ö ö ü ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő ü Ü ó ö ö ű ö ö ü ü ű ű ó ü ü ő ő ü ü ő ü ü ö ó ó ö ö ű ó ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű Ú ö Í ö ó ü
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
A nemek kérdésének bevonása a kockázatfelmérésbe
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. A nemek kérdésének bevonása a kockázatfelmérésbe Folyamatos erőfeszítések szükségesek a körülmények javításához, mind nők mind férfiak részére.
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
É Á Á ű ű É ű ű Á ű Ó Ő Á Á Á Ő Á ű Á Í É Ö ű ű É Ö Ö Á Á Ö Á ű É Ö É Á Ö Á É É Á ű Ö É Í Á Á ű Á ű ű É Á Á Á ű ű É Ü Ő Á Á Á ű Á ű Á ű Ö ű ű Á Á Ö Ö Á ű Ö ű ű Í ű Á Á ű Á É Í Á Á Ó ű ű Á ű Á Á Á Á É Á
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
ö ÍÍ ö Ü Í ó ö ú ö ú Á ö ő ö Ú ö Ú ó ő ö ó ő ö ú ó ó ö ű ö ű ő ő ö ú ö Ú ú ű ő ö ö ú ö ú Á ó Ö Ú Ő ó ó ö ő ö ú ű ö Í ő ó ó ó ű ó ü ö ó ó ö ú ó ő ü Ü Ü Ü ü ő ó Ö Á ó ó Ü ő ü ő ó ö Ü Ö ó ü ő ó ü ó ő ó ó
Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag
Targoncavezető tanfolyam Segédanyag 1 Tétel Fogalmazza meg a munkavédelem célját, fogalmát és feladatát! Sorolja fel területeit! Kulcsszavak, fogalmak: 1, A munkavédelem célja A balesetek, foglalkozási
á Ó Ó Í Ő Ő Ő Ő Ű Ő ö Ő Ő Ő Ő Ú Ú Ő Ő Ű ó Í Ú Ő Í Ő Ú Í á ö á á á ó á ö ű Í á ó ő ö ü ő ő ő ó ó ó ű ó őá á á ő á ó ő ő ó ü ő Í ú ő á ö ő ő ő á ó Ú ó Í ó á Í ó ü ó á ö ü ó ö ö ó á ó á á Í á ü ó Ó Ü á ó
Í Í í ő Í Ö Ú Á ó Á Á ő ó Á ü Ó ő ő ő Ö ú ő í ö ú ü Í í Ó ó Ó ú Í ó Ó Í Ú Ó Ő Ó ö Ó Őí ö ö í í ó Á őí ő ó ő í ú Í ó ó ó Í ö ő Ő í Ó ő Ó í Ó Ó ö ú ö ú ö ú ő Í í ó Ó Ó Úú ö Ő ö Ó ú ó ó ó Á í ó ó ö ú ö Ó
ő ö ő ő ó ő ö ő ő ó ő ő ő Ü ő ő Ü ő ő ö ü ő ó í ó ő ő í ő Ü ó ö ő ő ö ö ó ö ü í ő ő ö ó ö ó ó ó ó ö Ü Ü ő ö ó ö ö ö ű ó ő ő ő ú ő ö ö ő ö ö ő ö Ü í í ó Ü ű ő ő í ó ö í ó ó Ü ö ö í ö ó ö ő ó ö ö í ö ú ö
Ü Ö ó ó Í Ő Ü Í Á ó Á Ü Ü ó Ö Ű Á Í Ö ó ö ó Í Í Í ó ó ó ó Ő Ü Ö Ö Ü ó ó Ú Í Í Á Í Í Í Í Ö ó ó Í Ü Ü ó Í ó Ú Í Í ó Ú ó Ú Í Á Ü Ú Á ó Ö ö ó ó ó Í ü Á ó Ü ö ó Ö Ú Ö Í ó Í Ü ó Ú Í Í ö ó Ú Í Í ó ö Í ó Í ó
KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV. V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése
KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése 2014-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER FELMÉRÉS KERETÉN
ő ö ü ó ő ő ő ü ó ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő Í ú ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ő ő ö ű ó ő ő ő ő ő ö ő ó ő ő ó ó ü ő ő Á ó ő ő ú ő ü ü ü ú ó ő ő Ö ő ü ó ü ó ő ő ö Ó ő Ü Ú ö ó ö ú ü ő ő ű ő ő
í ő ú ó ü ő Á í ó ö ű ó ő Í ő ó ó í ó í ó í ó ó ó í ó ó ü ő í ü ó ó ő ő ü í ü ö ö í ó í ó ő ö ő ó ó ö ÁÍ Í ö ö ó ö ó ó ö ő ü ő ö Ő ó Í Í ő ö í ö ö í ó ő ö ö í ú í í ó ő ü ö ö í í ó í ő ó ü ő í ö ó í í
ó Ü Ú Á ó ú ó ú ó ó ú ó ő ó ó ó ó ő ő ú ó ó ú ő ü ő Ö ó ó Ó Á Ö Ü ó ő ó ó Ö Ö Ü Ö Ö Ö ő Ö Ö Á Í Ö Á Ö ő ő Ö Ú Ú ÁÍ Ó Á Á Ü Ó ő ú ú ű ó ó ó ó ő ú ú ő ó ó ó Ú Ö ú ű ü ű ü ú ú ű ü ű ü ó ő ó ú ó ű Í Í ó óí
Ö Á ü ű ü ű ü ü ü ü ü Á ü ü ü ü Á ü ü ü ü ü ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü Ü ü ü ü ü Ó ü ü ü ű ü ü Á ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű ü ű Á ü Á Á ü ü ü ü ü ü ü ü ű ű ü ü Ú Ü ü ü ü ű ü Ú ü ü Ü Ü Ö Ú ü ü Ü Ü ü ü ü Ú Á Ú ü Ú Á
ú ű Í Í Í Ö Ő Ö Ú Ű Á Ó Á ő ő Í Í Á Á Í Í Ú Ö Á Á Í Á Á Ö Ö ÍÁ Ó Ö Ú Ó Á Á Á Ú Á Ú Á Ú Á Á Ö ő ő Í Ö Ü Ó Á Ö Ú Í ú Ü Í Í Í Ú ú Í Ö Í ú Ú ú Í úí ű Í Í ÍÓ Í ú Í Í ú Í Í Í Í Á Ű Á Ó Á Ú Ó Í Í Á Ü Í Í Ö Á
Á ö Ó ű ö Ő Ö ö ű í í í ö Ó ó ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó í í í ö Ó ó ó ó ö í í ö Ó ó í í í í ó Ó í í í ó ó í í ü í ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó ó í í ó í í ö í ú ö ö ó ú ű í í ú ó ö Ó ú ö ó ú ú ö ö ó í
tartalomból: HÍRLEVÉL I. évfolyam 9. szám 2011. szeptember Munkaügyi tájékoztatásért, felvilágosításért bárki fordulhat az OMMF-hez
OMMF HÍRLEVÉL A tartalomból: HÍRLEVÉL I. évfolyam 9. szám 2011. szeptember Munkaügyi tájékoztatásért, felvilágosításért bárki fordulhat az OMMF-hez Az OMMF Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata Területi munkavédelmi
A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai
PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Dancsecz Gabriella A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai Doktori (Ph.D)
ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő
í í ú í í Ö Ű Ö Ő Ó ö ő ü ü ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ú í ö ö ú ő Á ő ö ő ő ó ö ö í ő ü ő ő ő ő ü ű ö ő ó ő ő ő ü ü ö ő ü ö ő ő í ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü
ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö
ö ü ü ö ü ó ü ü í ü ó ó ö ó ó ö ö ü ö ö ü í ü ü ü ö ó ü ö ü ú ö ö ö Ö ü ó ó ü ü ó ó ó ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö
ö Ö ü ö Ü Ö Ö í ó ü ü ö ö ö ö í ó Ö ö ö ö í í í ó Ő ü Ö í ö ü í í ó Ö Ö ü í ó í ü í ó ó ó ü ó ö ü óű ű ö ü ö ű ö ü ó Ü ö ö ú ü ö í ó ó ö ö í Ü ú Ú ü í í í ü ó ö ö í ú ó ó í ó ü ö Ö ö í Ő í ö ö ü ó ó í
Á Á Í Ő Í Ó Í Á Í Á Á ű ú Ő Ő Í ű Á Ó Ó ú ű ű Í ű ú Ú ú Á Á ú Í ű ú ű Á ú Ü Í ú Í ú ű ú Ú ú ű ú ú ú ú Á Á Á Ü Ö Á Á ú ú Á ú Á ú Á ú ű ú ú ű Á ú Í ú ú ű Ö Á Á Í ú ú ú Ú ú ú Í Á Á Í ú Á ú úí Á Á ú ú ú ú
ö ö ö ó ö ó ó ó ő ö ó ü ü ö ő ö í ő ü ü í Í ö ó Í ó ö ö ö ő ő í ó ö ü ő ő ó ú ü ó ö ú ú ü ó ü ó ó ó ö ü ü ó ö ő ó ö ó ő ő ö ü ó ó ü ú ő ó ú ö ö ú ö ö í ü ö ő í í ö ó ű ő ó ö ö ü ő ü ö ő ö ő ú ő ö ö ő ő
ó ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó Á ó Ö ó ú ó ó ó ó ó ü ű ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó í ó ó í ó ü ü ű í ó ó ó íí í í ó ü ó í ó í í í ó ó ó í ó ó í ó ó ü ó ó ü ó ó ó ű ü ó ű ü Ő í í ü í ü ú ű ó í ü ó í ó ü ó í í ó Ö
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében
A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI
MUNKAANYAG. Szalayné Kovács Eszter. Káresemény, baleset dokumentálása. A követelménymodul megnevezése:
Szalayné Kovács Eszter Káresemény, baleset dokumentálása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A követelménymodul száma: 0110-06 A tartalomelem
Á ü ö ű ü Ő Ó ú ü ö ö ö í ö ú ű í í í í öú í í ű í í ü í ú ö ö Á Á Á í ö ö ű í Ű í ű ö í ö ü ö Ő ü í ö ö ö í í ü ö ö í ü Á ö ú í ű Á ü í í ö Á í ö ű ö ö Á ű ö ü Á ö í í ö ö í ú Ú ö ö í í í í í í í í í