STRESSZ BAROMÉTER 2015 FELMÉRÉS

Átírás

1 STRESSZ BAROMÉTER 2015 FELMÉRÉS Adatfelvétel időpontja: december február 07. Kitöltők száma: 220

2 2 BEVEZETÉS Online felmérésünkben a vállalatok aktuális stressz szintjéről és az alkalmazott stresszkezelési eljárásokról kértünk visszajelzést a kitöltőktől. Az alábbi elemzés 220 vállalat válaszait tartalmazza. KITÖLTŐ VÁLLALATOK JELLEMZŐI: Iparág egészségügy egyéb kereskedelem gyártás HR IT szolgáltatás 5% 27% 17% 7% 12% 9% 23% 1. Ábra: A felmérésben részt vevő vállalatok iparág szerinti megoszlása Alkalmazottak száma 35,00% 30,00% 25,00% 29,60% 26,40% 20,00% 15,00% 10,00% 11,30% 10,90% 12,70% 9,10% 5,00% 0,00% 49 főig fő fő fő fő 1000 fő felett 2. Ábra: Az alkalmazottak száma a felmérésben részt vevő vállalatoknál

3 3 ügyvezető 10,45% középvezető 9,10% Kitöltő beosztása nincs adat 7,72% beosztott 22,73% egyéb 4,55% EHS munkavédelmi szakértő 4,55% HR vezető 18,18% HR munkatárs 16,36% 3. Ábra: Az online kérdőívet kitöltők beosztása felsővezető 6,36% A VIZSGÁLT TÉMAKÖRÖK Milyennek ítéli meg a szervezet aktuális stressz szintjét? Aktuális stressz szint nagyon nincs rendben 8,20% nincs rendben 22,30% kevésbé nincs rendben 10,00% kevésbé van rendben 28,60% rendben van 28,20% minden rendben jól kezeljük 2,70% 4. Ábra: Az aktuális stressz szint a vállalatoknál A kérdésre adott válaszok alapján a vállalatok 40 százalékának vannak kifejezett problémái a munkahelyi stresszel. Ezen belül a felmérésben részt vevő vállalatok nyolc százalékánál nagyon magas a munkahelyi stressz szintje. A vállalatok 52,7%-ának vannak eljárásai a munkahelyi stressz kezelésére, de csak az összes válaszoló 22%-a gondolja úgy, hogy az általuk alkalmazott módszerek hatékonyak is.

4 4 Milyen támogatást nyújtanak a vállalatok alkalmazottaik egészségmegőrzéséhez? A vállalatok által leggyakrabban alkalmazott, vagy támogatott egészségmegőrző módszereket az 5. ábra mutatja be: relaxációs szoba masszázs sport munkahelyen kívül EAP pihenőkártya egészségbiztosítás cafeteria, egészségpénztár semmilyen tréning, képzés sport munkahelyen egyéb szűrővizsgálat pszichológus Egészségmegőrző módszerek 9,50% 15,50% 30,00% 1,80% 44,50% 21,80% 49,10% 16,80% 44,10% 19,10% 10% 42,70% 95,50% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% 5. Ábra: A vállalatok által alkalmazott egészségmegőrző módszerek A grafikonból látható, hogy a vállalatok a felsorolt módszerek közül leggyakrabban a szűrővizsgálatokat, illetve az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére is felhasználható béren kívüli juttatásokat (cafeteria, pihenőkártya, egészségpénztár), valamint a tréningeket, képzéseket alkalmazzák a dolgozók egészségmegőrzése érdekében. Viszonylag gyakran támogatják a vállalaton kívüli, ritkábban a vállalaton belüli testmozgást. Nagyon ritka viszont a lelki egészséggel foglalkozó módszerek vállalati alkalmazása, támogatása, mint például a pszichológus foglalkoztatása, vagy Alkalmazottakat Segítő Program nyújtása a dolgozók számára. A vállalatok 17%-a semmilyen egészségmegőrző módszert nem nyújt/támogat a dolgozói számára. Erre a kérdésre nagyon sok válaszadó (95,5%) jelölte meg az Egyéb választ, de közülük csak kevesen (10 fő) pontosították, hogy mi ez a vállalatuk által használt módszer. Az egyéb módszerek a következők voltak: coach alkalmazása, dohányzásról leszokás támogatása, gyümölcs biztosítása, szupervízió ban a vállalatok 36%-a tervez biztosan valamilyen egészségfejlesztő beavatkozást a kitöltő információi szerint, kevesebben tehát, mint ahányan jelenleg kínálnak ilyen programokat.

5 5 Pszichoszociális kockázatértékelés A kérdőív a korábbi, illetve a jövőben tervezett pszichoszociális kockázatértékelésekkel kapcsolatban is tartalmazott kérdéseket. A vállalatok 21%-ánál történt már pszichoszociális kockázatértékelés, a 6. ábra bemutatja, hogy mikor történt a legutóbbi felmérés. Legutóbbi kockázatértékelés 2-4 évvel ezelőtt 21,70% 1-2 évvel ezelőtt 23,90% 4-12 hónapja 23,90% elmúlt négy hónapon belül 30,40% 6. Ábra: Mikor történt a legutóbbi pszichoszociális kockázatértékelés A kérdőívet kitöltők 13,6%-a jelezte, hogy a felmérés nyomán vállalati intézkedések, beavatkozások is történtek. A válaszolóknak csak mindössze 16,4%-a tud arról, hogy vállalatuknál a következő időszakban terveznek pszichoszociális kockázatértékelést. Nagyon sokan (37,3%) jelezték itt azt, hogy nincs információjuk ezzel kapcsolatban. ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Vizsgáltuk az egyes kérdésekre adott válaszok összefüggéseit is. Ezekkel az elemzésekkel az alábbi kérdésekre kerestük a választ: Mi jellemzi az egészségmegőrző módszereket alkalmazó vállalatokat? Az egészségmegőrző programot kínáló vállalatok nagyobb arányban rendelkeznek stresszkezelő eljárásokkal is, mint az egészségmegőrzést nem támogatók. Az egészségmegőrző programot kínáló vállalatok nagyobb arányban terveznek egészségfejlesztő programokat 2016-ban, mint az egészségmegőrzést nem támogatók.

6 6 Mi jellemzi a pszichoszociális kockázatértékelést végző vállalatokat? A pszichoszociális kockázatértékelést végző vállalatok nagyobb arányban rendelkeznek stresszkezelő eljárásokkal, mint a kockázatelemzést nem végzők. Azok a vállalatok, ahol történt kockázatértékelés, sokkal nagyobb arányban terveznek 2016-ban egészségfejlesztő programot (63%), mint azok, ahol nem volt kockázatértékelés (28%). A pszichoszociális kockázatelemzést végző vállalatok szignifikánsan nagyobb arányban kínálják az egészségmegőrző programokat is dolgozóik számára. Azok a vállalatok, amelyek már végeztek pszichoszociális kockázatelemzést, sokkal nagyobb arányban tervezik, hogy a következő időszakban is végezni fognak ilyet (32%), mint azok, akik eddig még nem tették (12%). A szervezet aktuális stressz szintje nem függött össze a pszichoszociális kockázatértékelés meglétével, vagy hiányával. ÖSSZEFOGLALÁS A vállalatok jelentős részére (40,5%) jellemző a legalább közepesen magas stressz, több, mint ötven százalékuk rendelkezik is a stresszt kezelendő eljárásokkal, de ezeknek csak körülbelül a feléről érzik úgy, hogy hatékonyak. A vállalatok döntő többsége kínál ugyan valamilyen egészségmegőrző programot, de ezeknek a felkínált programoknak egy jó része, és ráadásul a leggyakrabban alkalmazott programok, nem közvetlenül egészségfejlesztő, inkább általános béren kívüli juttatásnak tekinthetők. A stresszkezelő eljárások bevezetése, a pszicho-szociális kockázatértékelés és a vállalati egészségmegőrző programok támogatása egymással összefüggő folyamatok a vállalatoknál. Vagyis azok a vállalatok, amelyek egészségmegőrző programokat kínáltak nagyobb valószínűséggel végeztek pszicho-szociális kockázatfelmérést, valamint nagyobb valószínűséggel foglalkoznak célzottan a stresszkezeléssel, nagyobb arányban terveztek a jövőben is mind kockázatelemzést végezni, mind egészségfejlesztő programokat kínálni, mint az egészségmegőrzést nem támogató vállalatok. Nem volt összefüggés ugyanakkor a vállalatnál átélt stressz szint és a stresszkezelő eljárások, valamint a pszichoszociális kockázatértékelés bevezetése, ami azt jelzi, hogy egy vállalat nem azért kezd el célzottan a stressz felmérésével, csökkentésével foglalkozni, mert nagyon magas a dolgozókra és vezetőkre ható stressz, hanem, mert az adott vállalat fontos kérdésként kezeli a stresszel, egészséggel kapcsolatos tudatosságot, illetve a megfelelő fejlesztő programokat. Készítette: Juhász Ágnes Egészségfejlesztési szakértő, pszichológus február 20.