Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Átírás

1 Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

2 Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a választás... 9 Választások Az Önkormányzat megítélése szegmensbontásban Rólunk Készítők ábra Egyéb észrevételek a kérdőívvel kapcsolatban: válaszaitok összegzése. 2

3 Elnöki köszöntő Kedves Hallgatótársaink! Tisztaság. A Politológus Műhely csapata e jelszóval kezdett bele a Karunk közéletét felkorbácsoló indulatok számokkal és objektív adatokkal történő megismerésébe, felkutatásába és leírásába. Célunk egy olyan közvélemény-kutatás elkészítése, lefolytatása és szakszerű interpretálása volt a Számotokra, mellyel talán előremozdíthatjuk érdeklődéseteket a közélet megismerése és a közgondolkodás megváltoztathatósága terén. Hisszük, hogy még egy ilyen viszonylag kis közösségben, mint az ELTE ÁJK hallgatói is, helye van a véleménykülönbségnek és a szabad véleménykifejtésnek. Munkánkkal igyekeztünk felmérni és megérteni a válaszadók gondolkodását; azokat a tényezőket és összefüggéseket, amik végül odáig vezetnek, hogy egy gomb megnyomásával leadják szavazatukat a jelöltekre, ezzel tudatosan beleszólnak és irányítóivá lesznek a Kar jövőjének. Fontosnak tartom kiemelni, hogy szervezetünk mindig is független szakmai szervezetként működött, működik és fog működni. Nem a választások kimenetelét szeretnénk befolyásolni, hanem csupán olyan információk szolgáltatására vállalkozunk, amik egy bizonyos pluszt tudnak hozzáadni, értékként tudnak megjelenni mind az aktív, mind a passzív választójogot gyakorlók szemében, ezért is szeretném elmondani, hogy kutatásunk adatait bárki bátran felhasználhatja, akár másodelemzés céljából is, hiszen ez egy érték. Azért tartom értéknek, mert tisztán és véleményünk szerint egyedüliként a Ti gondolataitok, véleményeitek, meglátásaitok, félelmeitek az, ami ebben a dokumentumban benne van. Egyedül a Kar hallgatói azok, akikkel lefolyhatott és sikeres lehetett ez a projekt, vagyis kissé közhelyesen is, de Ti értetek, Ti általatok. Ezúton is köszönjük aktív részvételeteket, akár a kérdőív kitöltésével, akár üzenetekben, személyes beszélgetések közben fejeztétek ki egyetértéseteket, támogatásotokat! Szuperek vagytok! Szervezetünk tagjai örömmel vállalták ezt a szolgáltató feladatot, kérlek, fogadjátok szeretettel elemzésünket! Gáspár Kristóf elnök Politológus Műhely 3

4 Bevezetés Közvélemény-kutatásunk alapvetése volt, hogy van véleménykülönbség és ez egyfajta törésvonalat is generált a Kar hallgatói között, már ami a Hallgatói Önkormányzat megítélését, a HÖK-höz való viszonyulást illeti. Ennek ékes példája, hogy újra igény támadt több fórumon is az eszmecserére, a vitára és végeredményben ez is az oka, hogy igazi, többjelöltes versenyhelyzet alakult ki mind az évfolyamképviselői pozíciók, mind az elnökjelöltek, összességében pedig egymástól szorosan elkülönülő táborok között. Kutatásunk célja, hogy ezen különbségeket feltárjuk, megvizsgáljuk, hogy a kérdőív kitöltői (a későbbiekben válaszadók) által pontosan melyek azok a tényezők, amik befolyásolják az évfolyamképviselőkről, néhány szimbolikus kérdésről és egészében a jelenlegi Hallgatói Önkormányzatról alkotott képeket. Elemzésünkben igyekszünk megválaszolni és elmagyarázni azokat a tudatos kutatói döntéseket, melyekre kérdés, észrevétel, kritika irányult a kérdőív kitöltői felől. Bízunk benne, hogy számotokra is érdekes adatokkal tudunk szolgálni, illetőleg ezeket megfelelő szakmai színvonalon tudjuk bemutatni. Vegyétek figyelembe, hogy szervezetünk tagjai nem professzionális közvélemény-kutatók, (igen, ez egy önálló szakma) ám igyekeztünk külső szakmai segítség igénybevételével is hiteles adatokat, hiteles formában közölni. Elemzésünket a közérthetőség és a statisztikai szakszavak sokasága közötti út felénél igyekeztünk elhelyezni, ami azt jelenti, hogy próbáltuk a lehető legvilágosabban kifejteni az összefüggéseket, de ez talán nem ment a szakmai színvonal rovására. Kérdésként merült fel, hogy mekkora mintával dolgoztunk, illetve tekinthető-e a válaszadók sokasága egy reprezentatív mintának. Örömünkre szolgál közölni, hogy jóval több, mint 200 válaszadó osztotta meg velünk véleményét, amely az ELTE ÁJK hallgatóit tekintve egy megfelelő nagyságú mintának számít. A reprezentativitás kérdéskörében ki kell emelnünk, hogy nem volt célunk reprezentatív minta elérése, hiszen meglévő módszereink mellett ez nem is lehet követelmény (a válaszadók között előfeltevés az internet, a Facebook-használat, a Google-fiókkal való rendelkezés, kisebb részük okostelefonnal rendelkezik, amin található QRkód olvasó is). A közvélemény-kutatás alapfogalmai közül kutatásunk a kvantitatív kutatások családjába tartozik, melyet nem szabad összekeverni a reprezentatív kutatásokkal, hiszen utóbbinál a valószínűségi mintavétel során úgy választjuk ki a megkérdezendő személyeket, hogy azok véleménye statisztikailag nem tér el jelentősen attól, mintha a teljes vizsgált alapsokaságot (annak minden tagját) megkérdeztük volna. A statisztika világában kevésbé jártas személyek számára a tengervíz-példát szokták felhozni ennek megértésére, vagyis egy kis kanál tengervíz összetétele pontosan ugyanaz, mint a teljes tengeré, ugyanígy tükrözi egy kisebb csoport véleménye is a teljes sokaságét (megfelelő mintavétel esetén). Kvantitatív kutatásunk tehát leíró jellegű kutatás, melynek célja mindig az, hogy a kutató számszerűsíthető adatok alapján vonjon le következtetéseket, általánosításokat. Ez a fajta kutatás a mit? / mikor? / mennyi? / melyik? / stb. típusú kérdésekre ad választ. Az első rész második felében bemutatjuk azokat az információkat, melyeket a válaszadók osztottak meg magukról, így egy pontosabb képet kaphatunk, hogy pontosan kik is töltötték ki kérdőívünket, kiket sikerült elérnünk. 4

5 A válaszadók 51,8%-a nő, ez azt jelenti, hogy a 228 kitöltő közül 118-an vallották magukat nőnek, míg 110-en férfinek. Nem túl meglepő, mégis érdekes, egyúttal könnyen magyarázható a szakok, évfolyamok és az életkorok összefüggése. A válaszadók 74,5%-a jogász nappali képzésre jár, míg az alapszakos politológus hallgatók aránya 18%. A többi szakról túl kevés, vagy nem érkezett kitöltés, így a szakokkal foglalkozó bontásban csak ezen szakokon tanuló válaszadóink véleményét tudjuk értékelni. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy tudatos döntésünk része volt több (elsősorban a feldolgozóknak segítő) mechanizmus beépítése, amiknek segítségével ellenőrizni tudjuk a kapott adatok hitelességét, illetve, hogy válaszadóink is éppolyan komolyan vették a kutatást. Ennek eredményeként az alábbi diagramok összevetésével jól látható, hogy a válaszadók évfolyama és életkora statisztikai szinten is megfelel az előfeltevésnek (magyarán az elsőévesek átlagosan 19 évesek, a másodévesek átlagosan 20 évesek, stb.). 2. Életkor 32; 14% 26; 11% 10; 4% 7; 3% 14; 6% 32; 14% 54; 24% ; 23% 4. Évfolyamod Első évfolyam 19; 8% 43; 19% 32; 14% 60; 26% 74; 33% Második évfolyam Harmadik évfolyam Negyedik évfolyam Ötödik évfolyam 5

6 Kíváncsiak voltunk továbbá, hogy válaszadóinknak mekkora a kari közéleti beágyazottsága. Itt megtudtuk, hogy válaszadóink 7,5%-a (17 fő) indult már évfolyamképviselői választáson, részben átfedéssel a válaszadók 7%-a (16 fő) a jelenlegi választáson is indul. Némiképp meglepő adat, hogy a válaszadók 9,2%-a (21 fő) tisztségviselője volt már az Önkormányzatnak; ellenben ismételten csak 7% azok aránya a kitöltők között, akik a jelenlegi HÖK valamely bizottságának tagjai, tehát alacsonynak mondható hiszen az ELTE ÁJK HÖK honlapján ( található adatok alapján az Önkormányzat 10 bizottságának, az alelnökökkel és a referensekkel együtt összesen 60 tagja van, ehhez viszonyítva tehát alig több, mint 25%-a töltötte ki a szorosabban értelmezett Önkormányzat tagjai közül kérdőívünket. (Nem említve az ELTE ÁJK HÖK hivatalos lapját, a Jurátust, melynek szerkesztőségét és munkatársait külön nem vizsgáltuk.) Hasonlóan érdekes volt kérdőívünk következő kérdésére adott válaszok összegzése, ebből kiderül, hogy a diákmentor-programban résztvevők (mint diákmentor) aránya válaszadóink között csupán 7,9% (18 fő). Azért is tartjuk kiemelni ezen adatot, mert a program frissessége miatt többször is felmerült az a kérdés, hogy a diákmentorok a Hallgatói Önkormányzat szervesebb részét képezik-e. A diákmentorok egy értelmezés szerint szintén a bizottságok egyikébe tartoznak, ám a látható eltérésből könnyen leolvasható, hogy nem mindegyik diákmentor gondolja magát bizottsági tagnak is. Előzetes feltételezéseinknek megfelelően, válaszadóink között többségben vannak azok, akik nem tagjai semmilyen egyetemi szerveződésnek sem, az ő arányuk 57,9% (132 fő). Valószínűsíthető, hogy ennek köszönhetően enyhén felülreprezentálva vannak az egyetemi szervezeti tagsággal rendelkezők, ám ennek mértéke nem akkora, amely befolyásolná a további eredményeket. Válaszadóink 14,1%-a (32 fő) nem érdeklődik, míg 60,9%-uk (139 fő) kifejezetten érdeklődő a kari közélet iránt. A feldolgozott adatok alapján gyenge összefüggés mutatkozik aközött, hogy a válaszadó tagja-e egyetemi szervezetnek, illetve érdeklődő-e a közélet iránt, vagyis az egyetemi szervezeti tagokat nagyobb arányban érdekli a kari közélet, mint akik nem tagjai semmilyen szervezetnek sem. 10. Jelenleg tagja vagy-e valamely a Karon működő egyetemi szervezetnek (például: öntevékeny csoport, szakkollégium)? * 11. Mennyire érdekel téged a kari közélet? Crosstabulation 10. Jelenleg tagja vagy-e valamely a Karon működő egyetemi szervezetnek (például: öntevékeny csoport, szakkollégium)? 11. Mennyire érdekel téged a kari közélet? Nem érdekel* Érdekel** Total Igen Count % within 10. 7,2% 92,8% 100,0% % within ,8% 55,4% 48,5% Nem Count % within ,5% 70,5% 100,0% % within ,3% 44,6% 51,5% Total Count % within ,7% 81,3% 100,0% % within ,0% 100,0% 100,0% *A,,Mennyire érdekel téged a kari közélet? kérdésre 1-es vagy 2-es értéket bejelölők összesítve (nagyon nem érdekel, nem érdekel). ** A,,Mennyire érdekel téged a kari közélet? kérdésre 4-es vagy 5-ös értéket bejelölők összesítve (érdekel, nagyon érdekel). 6

7 Évfolyamképviselők és megítélésük Elemzésünk ezen részében kísérletet teszünk válaszaitok alapján bemutatni, hogy milyen a jó évfolyamképviselő, milyen adottságokkal bír, mit kell tennie munkája sikeres elvégzéséhez. A jelenlegi évfolyamképviselői tulajdonságokat külön nem mutatjuk hely és idő hiányában, csak az összesített eredményt, de természetesen ettől függetlenül, adataink nyilvánosak, másodelemzésre felhasználhatóak. Kérdőívünkben rákérdeztünk arra, hogy a válaszadó ismeri-e személyesen jelenlegi képviselőjét. Válaszadóink 23,2%-a (53 fő) nem ismeri személyesen képviselőjét. Kapcsolódó adat, mely megmutatja válaszadóink korrekt hozzáállását, az, hogy magas azok aránya, akik nem ismerik személyesen képviselőjüket, ezért a képviselő/k tulajdonságait firtató kérdéseinkre is főleg a,nem tudom. választ jelölték meg. A képviselőkkel való kapcsolatot vizsgáló kérdésünkre nem meglepő módon legtöbben a semleges középső értéket jelölték meg (40,1%, 55 fő), ám az is igaz, hogy még így is többen vannak azok, akik inkább pozitívnak értékelik kapcsolatukat képviselőjükkel (41,6%, 57 fő), mint negatívnak. Válaszadóinktól ezt követően az évfolyamképviselők feladatára kérdeztünk rá. Kérdőívünkben négy válaszlehetőséget adtunk, melyek közül többet is megjelölhettek, sőt saját opciókat is írhattak hozzá. 16. Szerinted mi a legfontosabb egy évfolyamképviselő munkájában? Egyéb. 4,8%; 11 Jóban lenni a HÖK tisztségviselőivel. 6,4%; 14 Jóban lenni az oktatókkal. 20,2%; 46 Jóban lenni a hallgatókkal. 24,1%; 55 Képviselni a hallgatók érdekeit. 98,2%;

8 A továbbiakban válaszaitok alapján bemutatjuk milyen az ideális évfolyamképviselő. 2.ábra Válaszaitok a,,szerinted mennyire fontos, hogy egy évfolyamképviselő megfeleljen az alábbi követelményeknek?" kérdés szempontjainak súlyozása után. A válaszadók túlnyomó többsége szerint a legfontosabb, hogy a képviselő segítőkész legyen, ugyanakkor eredményesnek és precíznek is kell lennie, valamint gyorsan kell reagálnia a felmerülő problémákra. A többség egyértelműen fontosnak tartja a hallgatótársakkal és az oktatókkal való kapcsolattartást, hasonló mértékben, mint a szakmai felkészültségét és munkájának átláthatóságát, vagy épp teherbírását. Arányaiban kevésbé fontosak olyan szempontok, mint az önreflexió, a kapcsolattartás a HÖK vezetőivel és a részvétel a közösségi programokban. Összefoglalva tehát elmondható, hogy önmagában mindegyik szempont jelentős, ám ha választani kell, a válaszadók inkább a szakmai segítségnyújtással kapcsolatos tulajdonságokat részesítik előnyben, mint a közösségi szempontokat. Nem meglepő tehát az sem, hogy a válaszadók túlnyomó többsége, 65,2%-a (146 fő) elsősorban szakmai indokok alapján fogja kiválasztani, hogy kire fog szavazni. Érdekes adat, hogy a választói szövetséghez való tartozás mindössze 27,2%-nál (61 fő) merül fel szempontként. Válaszadóink 35,1%-a (80 fő) nincs megelégedve jelenlegi évfolyamképviselőjével/évfolyamképviselőivel, míg 27,6%-uk (63 fő) elégedett, a többiek közömbösek, semleges álláspontot fogalmaztak meg. 8

9 A Hallgatói Önkormányzat és a választás Utolsó elemző részünkben bemutatjuk a válaszadók Hallgatói Önkormányzattal kapcsolatos ismereteit, az Elnökséggel való kapcsolatukat, valamint a választásokkal kapcsolatos állásfoglalásaitokat és ezáltal megpróbáljuk leírni a válaszadók fejében élő képet, ami akkor jut eszükbe, ha azt mondjuk: HÖK. Csupán a válaszadók 32%-a (73 fő) tudja, hogy minden hallgató a Hallgatói Önkormányzat tagja. Bár a Hallgatói Önkormányzat Alapszabályában is megtalálható ezen információ, mégis a válaszadók többsége ezt nem tudta. Habár kutatásunkban nem tértünk ki az indokok felkutatására, mégis egy későbbi kutatás táptalaja lehet azon kérdés vizsgálata, hogy csupán a válaszadók tájékozatlanságáról van szó, vagy esetleg ennél összetettebb problémaként, a kitöltők nem érzik magukénak a Hallgatói Önkormányzatot? A fentiek ellenére a tájékozottság igen jelentős, már ami a HÖK elnökének személyét illeti. A válaszadók több, mint 97%-a meg tudta nevezni az elnököt. 3. ábra Válaszaitok összegzése a Hogy hívják a jelenlegi HÖK Elnököt?" kérdésre. A Hallgatói Önkormányzat elsődleges feladatait vizsgáló kérdésünkből, a várható eredmény mutatkozott meg: a válaszadók 99,1%-a (226 fő) szerint a HÖK-nek képviselnie kell 9

10 a hallgatók érdekeit; 85,5%-a (195 fő) szerint tájékoztatást kell adnia az ösztöndíj és pályázati lehetőségekről; 79,8%-a (182 fő) szerint segítséget kell nyújtania a felmerülő probléma megoldásában. A válaszadók körülbelül fele (61,8 és 46,5% közötti arányokban) gondolja úgy, hogy a HÖK reprezentálja a diákokat, segítse az egyetemi szervezeteket, szervezzen szakmai, valamint sport és kulturális rendezvényeket; vezetői legyenek elérhetőek mind ben, mind Facebook-on is. A válaszadók csupán 39%-a (89 fő) gondolja, hogy a HÖK feladata bulikat szervezni és csupán 38,2%-a (87 fő) igényli, hogy személyesen is elérhetőek legyenek a vezetők. A több fórumon is megjelenő igény és bizonyos hallgatói csoportok szemében szimbolikus üggyé váló ún. Facebook magánprofilok ügyére kérdeztünk rá a kérdőív kitöltőinél. 87,7%-uk (200 fő) a Facebook évfolyamcsoportokban értesül a HÖK által közölt információkról, ahova pontosan magánprofilok útján jutnak el a legfontosabb dolgok. Sokkal népszerűtlenebb információforrás az ELTE ÁJK HÖK Facebook oldala (39,5%, 90 fő) és a ELTE ÁJK HÖK hivatalos weboldala (9,2%, 21 fő). A látható igény megfogalmazása után úgy hisszük egyértelmű cél rajzolódik ki a mindenkori HÖK vezetői felé. Ha alapvetésként fogalmazzuk meg, hogy a hallgatók tájékoztatása nem csak kósza igény, hanem jogos és követelhető elvárás, akkor annak érdekében, hogy elkerüljék a kommunikációs problémák felmerülését vagy a meglévő hivatalos fórumok felé kell terelni a hallgatókat (ami nem egyszerű), vagy a hallgatói igényekhez igazodva akár a személyként is létező ELTE ÁJK HÖK oldallal kell elvégezni a szükséges információ-megosztást vagy új policyt kell alkotni a magán profillal történő megosztások területére. A fentiek mellett fontos kiegészítés, hogy a jelenlegi HÖK vezetés összességében negatívnak mondható megítélése mellett (l. a továbbiakban), némiképp ellentmond az az adat, miszerint a válaszadók 46,5%-a (106 fő) fordult már problémájával az elnökség valamely tagjához, és közülük is 73,6%-os (78 fő) azok aránya, akiknek segítettek problémájuk megoldásában. Az egész sokaságra tekintettel tehát 34,2%-os, tehát több, mint egyharmados az aránya azoknak, akik közvetlen kapcsolatba léptek az elnökséggel és segítséget is kaptak. Árnyalja a képet ugyanakkor, mely jogos kritikaként is felmerült kutatásunkkal kapcsolatban, hogy végletes döntési helyzet elé állítottuk a segítségkérő válaszadóinkat, hiszen több visszajelzés is azt mutatja, hogy bár végül sikerült megoldani a felmerülő problémát, sokkal nehezebben, többszöri üzenetváltás után, nem a válaszadóink szerint elvárható minőségnek megfelelően. Ezen eredményünk tehát egy hatékonynak mondható segítségnyújtási arányt mutat, mégis ez egy sokkal összetettebb kérdés, mely sajnálatunkra is nem képezi részét a kutatásnak. Választások A beérkező válaszok alapján 71,5%-a (163 fő) a válaszadóknak fog biztosan szavazni, úgy gondoljuk, ez egy igen magas részvételi arány lenne, kíváncsian várjuk a tényleges választási részvételi adatokat, hiszen a korábbi kvázi verseny nélküli választásokkor rendkívül alacsony volt a választási hajlandóság. A válaszadók 68%-a (155 fő) szerint pozitív változást hozott az online szavazás bevezetése. Ezen többség szerint tehát igazolódni látszik a hallgatóbarát szavazási mód bevezetése. Rákérdeztünk a választási szövetségek, pártok jelenlétére is. A válaszadók 75,9%-a (173 fő) szerint kettő választási szövetség mérkőzik meg, míg 22,8%-uk (52 fő) szerint három vagy annál több választási szövetség indul. Ennek oka egyrészt a harmadik szereplőként 10

11 fellépő, többek által viccpártként aposztrofált szerveződés híre sokakhoz nem érhetett el, vagy, ha el is ért, a válaszadók nem vették komolyan a szervezet viccpárt-jellegéből adódó programját, jelöltjeit, stb.. Így tehát a harmadik félként jelentkező mozgalom értelmezhető rétegpártként, mely csak a válaszadók egy bizonyos részét tudta megszólítani, olyan szinten, hogy a kérdőív kitöltése során emlékezzenek a szervezet létére, másrészt viszont a nagyarányú kizárás oka pontosan az is lehet, hogy válaszadóink többsége illegitimnek gondolja, hogy egy kalap alá vegye a két markánsan is megjelenő és elkülönülő szerveződéssel. Megvizsgáltuk, azt is, hogy az elnökjelölti vitát követően (ahol érdemben is be tudtak mutatkozni a jelöltek), számszerűsíthető különbség mutatkozik-e a két vagy három mozgalmat megjelölők arányában, ám semmilyen összefüggés nem található erre vonatkozóan. Érdekes adat, hogy a válaszadók 53,1%-a (121 fő) szerint nem fontos, hogy hallgatók ilyen formában pártosodjanak, annak ellenére is, hogy 71,5%-a (163 fő) szerint van különbség a mozgalmak között. A választási rendszerrel kapcsolatos kérdéseink eredményeként megállapítható, hogy 55,2%-a (126 fő) nincs megelégedve a jelenlegi közvetett elnökválasztási rendszerrel. Erős összefüggés mutatkozik ezen kérdés, és aközött, hogy a válaszadók milyen mértékben támogatnának egy közvetlen elnökválasztásra vonatkozó javaslatot (73,7%, 168 fő). A választásokat követő újonnan felálló HÖK küldöttgyűlésnek a válaszadók véleménye szerint érdemes lenne megtárgyalni egy új elnökválasztási modell kialakítását, nyilvánvalóan megfelelő hatástanulmányok elkészítése után, a hallgatók szélesebb rétegeit is bevonva a döntésbe. Az Önkormányzat megítélése szegmensbontásban Nem mondunk új dolgot, ha azt mondjuk, a Hallgatói Önkormányzat megítélése nem jó. Önmagában ez nem sok információt jelent, ám ennél sokkal bonyolultabb a kérdés, még ha a választ már ismerjük is. 4. ábra - Válaszaitok összegzése a Ha egy szóval kéne jellemezned a Hallgatói Önkormányzatot, mi lenne az?" kérdésre. 11

12 Egyik legfontosabb megállapításunk, a kompenzációs ösztöndíjra vonatkozik. Önálló kérdésként nem kérdeztünk rá, a hatására, megítélésére, ám közvetetten bevontuk, reméltük előfeltevéseink beigazolódnak és statisztikai szinten is megjelenik a kompenzációs ösztöndíj, mint valóban fontos előrelépés és, mint kommunikációs üzenet. Azonban előfeltevésünk nem igazolódott be, önmagában biztosan fontos a kompenzációs ösztöndíj létrehozása, ám válaszadóink véleményében ez nem mutatkozik meg. 3. Szakod * 35. Összességében mennyire vagy megelégedve a jelenlegi HÖK Elnökséggel? Crosstabulation 35. Összességében mennyire vagy megelégedve a jelenlegi HÖK Elnökséggel? Total 3. Szakod Állami* Count % within 3. % within ,1% 23,7% 10,5% 15,8% 14,5% 7,9% 6,6% 100,0% 32,0% 34,6% 22,2% 28,6% 45,8% 42,9% 50,0% 33,3% Önköltség* * Count % within 3. % within ,5% 24,5% 18,1% 14,9% 6,4% 6,4% 4,3% 100,0% 48,0% 44,2% 47,2% 33,3% 25,0% 42,9% 40,0% 41,2% Egyéb*** Count % within 3. % within ,2% 19,0% 19,0% 27,6% 12,1% 3,4% 1,7% 100,0% 20,0% 21,2% 30,6% 38,1% 29,2% 14,3% 10,0% 25,4% Total Count % within 3. 21,9% 22,8% 15,8% 18,4% 10,5% 6,1% 4,4% 100,0% % within 100,0 35. % 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% *Jogász osztatlan nappali államilag finanszírozott képzésen tanulók. **Jogász osztatlan nappali önköltséges képzésen tanulók. ***Nem a fenti két szakon tanulók. A jelenlegi Hallgatói Önkormányzat nem kedvelése az államilag finanszírozott képzésen tanuló joghallgatók között jóval alacsonyabb (55,3%, 42 fő), mint az önköltséges képzésen tanulók közötti elutasítás (68,1%, 64 fő). Ezzel összefüggésben a HÖK támogatottsága is az államilag finanszírozott képzésen magasabb arányaiban (28,9%, 22 fő), 12

13 mint az önköltséges képzésen tanulóknál (17%, 16 fő). Ennek eredményeként kijelenthető, hogy közepesen erős összefüggés mutatkozik a különböző finanszírozási formák és a jelenlegi HÖK támogatottsága között, melybe a kompenzációs ösztöndíjnak egyértelműen nincs beleszólása. Kevésbé meglepő összefüggést véltünk felfedezni a bizottsági tagság és az Önkormányzattal való megelégedettség között (a bizottsági tagok 50%-a támogatja a HÖK-öt, míg a nem bizottsági tagok csupán 18,9%-a). A diákmentorok 33,3%-a támogatja a HÖK-öt, míg a nem mentorok 20%-a van megelégedve a jelenlegi HÖK-kel. A szervezeti tagsággal rendelkezők és nem rendelkezők között nem mutatható ki számottevő különbség a HÖK támogatottságában (kutatásunk nem terjedt ki a különböző szervezetek kollektív véleményére, ez a téma egy következő kutatás kiindulási alapja is lehet, hiszen előfeltevésünk szerint hatalmas különbségek mutathatóak ki ezen a téren). Gyenge összefüggés mutatható ki a kari közéleti érdeklődéssel foglalkozó változó és a jelenlegi HÖK-kel való megelégedettséggel foglalkozó változó között. Azon válaszadók között, akiket nem érdekel a kari közélet 56,3%-os (18 fő) többségben vannak, akik számára antipatikus a HÖK. Azok között, akiket érdekel a kari közélet ez az arány 64% (89 fő), ők nincsenek megelégedve a jelenlegi HÖK-kel. Összefoglalva a jelenlegi Hallgatói Önkormányzat elnökségével való megelégedettséget az alábbi diagramban mutatjuk Összességében mennyire vagy megelégedve a jelenlegi HÖK Elnökséggel? 50 21,9%, 50 22,8%, ,8%, 36 18,4%, ,5%, ,1%, 14 4,4%, 10 0 Nagyon nem vagyok megelégedve Nagyon elégedett vagyok. 13

14 Rólunk A Politológus Műhelyt 2013 novemberében alapította az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar hat politológus hallgatója. A Műhely létrehozásakor azt a célt tartottuk szem előtt, hogy egy olyan közösséget teremtsünk, amely összegyűjti a politika és a politológia, politikatudomány iránt érdeklődőket. Célunk, hogy az egyetemi tanulmányok mellett gyakorlati képzést biztosítsunk tagjainknak és a programjainkon résztvevőknek. Fontosnak tartjuk azt, hogy további szakmai ismereteket közvetítsünk rendezvényeinken, a meghívott szakmai előadók közreműködésével. Mára három egyetem, nyolc szakáról vannak tagjaink, akik különböző tudományterületek képzésein vesznek részt. Ebből kifolyólag a Politológus Műhely csapatát különböző látásmódok és egyediség jellemzi. Mindamellett, hogy egy szakmai szervezet vagyunk, a legfontosabb az, hogy egy valódi baráti társasággá formálódtunk a közös munka során. A szakmai programok mellett gyakran szervezünk csapatépítő és közösségformáló programokat is. Fontosnak tartjuk, hogy tagjaink rendszeresen belső képzéseken vegyenek részt, melynek keretein belül különböző szakterületek megismerésére nyílik lehetőség, gyakorlati példákkal és feladatokkal színesítve. Szerveztünk már több alkalmas kommunikációs tréninget, vitatechnika készségfejlesztő programot, politikai marketing megismerésére irányuló képzést, de foglalkoztunk már politikai kultúrával, választásokkal is, jelenleg pedig Pártok testközelből címmel a parlamenti képviselettel rendelkező pártok vezetőit ismerik meg tagjaink belső képzéseink során. A Politológus Műhely nem csak zárt, hanem a nagyközönség előtt nyitott, több száz fős előadások, kerekasztal-beszélgetések szervezésével is foglalkozik. Mindezeken szívesen látunk minden érdeklődőt. Célunk, hogy az aktuális témák mellett a szakmai fejlődést elősegítő események is megvalósításra kerüljenek. Szakmabeli hallgatók számára, valóban használható elméleti és gyakorlati tudás átadása, míg érdeklődő, más tudományterületről érkező vendégeink számára a figyelemfelkeltés, az ismeretterjesztés és a gondolatébresztés az elsődleges ben az ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzatának Politológus Bizottságával és a Politológia TDK-val közösen megszerveztük a Választás 2014! A te döntésed! konferenciát, ami hosszú évek után az első politológus szervezésű szakmai konferencia volt, négy szekcióban felépítve, több száz résztvevővel. A szervezet megalakulása óta arra törekszik, hogy minden félévben minél több és változatos témában ismertesse meg szakértők, egyetemi oktatók, kutatók és gyakorlati szakemberek, politikai aktorok segítségével egy-egy társadalmilag fontos téma különböző aspektusait. Legnépszerűbb eseményeink közt ott van a Charlie Hebdo-merényletet követő biztonságpolitikai előadásunk, a nők társadalmi és politikai helyzetét vizsgáló négypárti beszélgetésünk, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni magyar fellépésről folyó ugyancsak négypárti vitánk, több elemzői vitaest, a menekültválságot vizsgáló előadásunk, valamint a magyarországi korrupcióval foglalkozó kerekasztal-beszélgetésünk. Rendezvényszervező tevékenységünk mellett kiemelt helyet foglal el az aktív virtuális jelenlét, melyet weboldalunknak köszönhetően, tagjaink és cikkíró pályázatainkon sikeresen szereplők lehetőséget kapnak, hogy akár tudományos dolgozataikat, akár véleményírásaikat egy egységes arculatú formában a címen helyet kapó oldalon közöljék. Legújabb projektünk eredménye a fenti kutatás. 14

15 Készítők A projektben a Politológus Műhely tagjai vettek részt, név szerint: - Megyeri Eszter ELTE ÁJK Politológia BA adatgyűjtés - Heller Zoltán Péter ELTE ÁJK Politológia BA adatgyűjtés - Eötvös Soma Bence BCE Marketing és Menedzsment BA - kommunikáció - Szolcsányi Péter ELTE ÁJK Politológia BA megjelenés - Gőgös Flóra ELTE ÁJK Politológia BA adatelemzés - Török Olivér András ELTE ÁJK Politológia BA adatelemzés A kutatás vezetője: Gáspár Kristóf ELTE ÁJK Politológia BA Elérhetőség: politologusmuhely@gmail.com Az adatfelvétel időpontja: március , online kérdőív kitöltésével. Készült a Politológus Műhely gondozásában, március között. 15