KUTATÁSI TERV OLVASÁSI SZOKÁSOK A JÁSZAPÁTI KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN

Átírás

1 KUTATÁSI TERV OLVASÁSI SZOKÁSOK A JÁSZAPÁTI KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN 1. Témaválasztás indoklása: Az informatikai eszközöket szórakozás, tájékozódás céljából előtérbe helyező világunkban felvetődik a kérdés, hogy a középiskolás, éves korosztály mennyire marad meg a hagyományosnak tekinthető könyv-folyóirat használat, az olvasás mellett. A tervezett kutatás során választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy egy kisvárosban, ahol nincsenek koncertek, nincsenek premierfilmek, nincs színházi előadás, vagyis szűkös a fiatalok kulturális tere, mennyire próbálják meg könyvekkel, olvasással tágítani a látókörüket. Tudományos háttér: Európai Magyarországért Egyesület Szülő, gyermek, média című konferenciáján elhangzott előadás szerint 1 a fiatalok információszerzési szokásai szorosan összefüggnek tanulmányaikkal, illetve kulturális örökségükkel. Növekszik azoknak a száma (mintegy 20 %), akik soha nem, vagy alig olvastak, miközben használják a számítógépet, s vannak olyan többkönyvűséghez szokott fiatalok, akik még idegenkednek a digitális világtól. Általános tendencia: azok körében a legtudatosabb az internethasználat, akiknek otthon családi könyvtár áll a rendelkezésükre, plusz a könyvtárhasználathoz is hozzászoktak. Legnagyobb arányban (44 %) sajtószemlére, szakcikkek, kézikönyvek olvasására, házi feladataik megoldására, tanulmányok készítésére, tanulásuk tökéletesítésére (35 %) használják az internetet. Szépirodalom képernyőn való olvasására viszonylag vékony réteg vállalkozik (18 %). Ellentmondásnak látszik, holott valójában nem az, amit a Nagy Könyv sikere is mutat: a számítógépek melletti polcokon ott vannak az agyonolvasott ajánlott és kötelező olvasmányok is jelezve, szüksége van a fiataloknak az olvasás semmivel nem pótolható személyes, intim élményére is. A tapasztalatok szerint a számítógépet használó, ám korábban az olvasással kapcsolatba nem került fiatalok közül többeket éppen a számítógép vezet el az olvasás varázslatos világába. 1

2 A Libri könyváruház, a Szonda Ipsos és a GfK piackutató vállalat 2008-as hazai felmérése az alábbi eredményre jutott: nemcsak könyveket, de napilapokat, folyóiratokat és hetilapokat is többet olvasnak a nők, mint a férfiak. 2 A Felvételi Információs Szolgálat 2007-ben, középiskolás fiúk és lányok, illetve tanáraik körében végzett felmérése kimutatta, hogy jelentős különbségek vannak az olvasási szokások között. Míg a lányok közel 42 százaléka olvas szórakoztató könyveket, addig a fiúk körében ez az arány csupán 31 százalék. 2 Hipotézisek A vizsgálat értékelése során a következő hipotézisekre szeretnék megerősítést kapni: 1. A középiskolás lányok többet olvasnak, mint a fiúk. 2. Tartalmilag mást olvasnak a fiúk és a lányok. 3. A többség ritkán jár könyvtárba. 4. Információszerzéshez az internetet használják a legnagyobb arányban. 5. Minél több a diákok zsebpénze (ösztöndíj, szülői támogatások), annál több pénzt fordítanak könyvekre. 2. Módszertani alapvetések Választott mérőeszköz - Kérdőív - Kitöltetése a JNSZ Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium diákjai körében. - Megkérdezett diákok száma: 50 fő Minta összetétel - Kisvárosi középiskolás diákok: Kilenc Tizenkettedik évfolyamig. - Nemi összetételnek megfelelően a fiúkat és lányokat közel azonos arányban kérdezem meg. 2

3 -Mérési szintek Nominális mérési skála: 2. kérdés, 9. kérdés Ordinális rendezési skála: 15. kérdés - Kérdések típusai: Zárt: Nyitott: Félig zárt: 13 db 4 db 1 db A próbalekérdezések tapasztalatai: folyamatban A tapasztalatok felhasználása a kérdőív véglegesítésénél: folyamatban 3. A kutatás logikai alapzata Empirikus (közös) alakzat: (Tapasztalati kutatás) A valóságban észlelhetőt jelent. Kutatási módszer KVANTITATÍV Tehát mennyiségi kutatás ÖNKITÖLTŐ kérdőívvel. A mintavétel RANDOMIZÁLÁSNAK minősíthető Egyszerű véletlen mintavétellel. GAMMA kutatás Mert a kutatás a gazdaság- és társadalomtudományokra vonatkozik. A kérdőív a tudományos írásművek közé tartozó kérdőív. A kutatás időbeli lehatárolása A kérdőív kitöltetésére szánt idő: 1 hónap Logikai (egyedi) alakzat: Tudományos fogalmak, amik a kutatás tárgyában érintve vannak, lehetnek. Attitűd Szellemi beállítottság, magatartás, viselkedés mód.

4 Empátia Beleélés, az ember sajátos képessége, hogy bele tudja élni magát a másik ember lelkiállapotába. Folyóirat Nagyobb időszakonként (kéthetente, havonta, negyedévenként) megjelenő, általában a tudományok vagy a gyakorlati élet körülhatárolt területével foglalkozó lap. Formája rendszerint közelebb áll a könyvhöz, mint a hírlaphoz. Információ Tájékozódás, tudakozódás, értesülés, felvilágosítás. Könyv A tudomány, az irodalom és más ismeretek terjesztésének és megőrzésének egyik legfontosabb eszköze. Könyvtár A könyveknek más nyomtatványoknak és írásos dokumentumoknak megőrzésére és olvasására (művelődésre, kutatásra) szánt és erre a célra alkalmassá tett gyűjtemény. Középiskola Magasabb általános illetve szakképzettséget nyújtó iskola, amely rendszerint egyetemi és főiskolai tanulmányokra is előkészít. Műveltség A kulturális értékeknek az egyes ember által való elsajátítása, birtoklása. A műveltség tartalmát tekintve általános műveltségről és szakmai műveltségről lehet beszélni. Tényanyag feldolgozásának módszerei: - összehasonlító módszer - statisztikai módszer

5 KÉRDŐÍV Középiskolások olvasási szokásainak felmérése és értékelése Tisztelt Válaszadó! A következő kérdőívben az olvasási szokásokkal kapcsolatban teszek fel néhány kérdést. Szeretnék a kérdőív kiértékelésekor hiteles adatokat kapni, így kérlek minden kérdésre válaszolj, saját gondolataid szerint. Általában egy válasz adható a kérdésekre, ahol ez másképp van, ott külön jelölést fogsz látni. A megfelelő választ karikázással kérem megjelölni. Köszönöm a segítségedet! 1. Nem? a) Férfi b) Nő 2. Iskolai osztály? a) kilencedik b) tizedik c) tizenegyedik d) tizenkettedik 3. Általában honnan jutsz hozzá a számodra szükséges információhoz? (Több válasz is lehetséges) a) Saját könyvekből b) Sajtótermékekből c) Könyvtári könyvekből d) Könyvtári sajtótermékekből e) Internetről f) Televízióból, rádióból 4. Tagja vagy valamelyik könyvtárnak? a) Igen jelenleg is tag vagyok b) Nem vagyok tag és nem is voltam soha c) Igen valamikor tag voltam, de jelenleg nem 5. Átlagosan milyen gyakran használod a könyvtárat? a) Hetenként egyszer vagy gyakrabban

6 b) Havonta kétszer vagy gyakrabban c) Évente egy alkalommal d) Ritkábban 6. Könyvtár használata során milyen szolgáltatásokat veszel igénybe? (Több válasz is lehetséges) a) Könyvet kölcsönöztem b) Információkeresés c) Elektronikus-jegyzet, könyv, folyóirat használat d) Napilap, hetilap, folyóirat használat e) Internetethasználat 7. Milyen fajta könyveket olvasol általában? a) Klasszikus irodalom b) Modern irodalom c) Szórakoztató irodalom d) Krimik e) Történelmi regények f) Tudományos fantasztikus könyvek g) Romantikus könyvek h) Szakkönyvek, tankönyvek 8. Milyen fajta sajtóterméket olvasol általában? a) Napilap b) Hetilap c) Folyóirat 9. Milyen gyakorisággal olvasol? a) Rendszeresen olvasok (havi átlagosan egy könyv) b) Közepes gyakorisággal olvasok (negyedévenként legalább egy könyv) c) Nagyon ritkán (de évenként legalább egy könyv) d) Nem olvas 10. Olvasol-e jelenleg könyvet? a) Igen 1

7 b) Nem 11. Amennyiben a 10. kérdésre adott válasz igen, kérlek, ismertesd a címét, szerzőjét Olvasmányaid leggyakoribb beszerzési módja? a) Könyvtárból kölcsönzöm b) Ajándékba kapom c) Kölcsönkérem d) Vásárolom 13. Mennyi pénzt fordítasz havonta könyvvásárlásra?. 14. Mennyi pénzből gazdálkodsz havonta?. 15. Rangsorold saját érdeklődésednek megfelelően az alábbi szabadidős tevékenységeket! (Gyakoriság szerint 1-5-ig emelkedő sorrendben!) Könyvolvasás Zenehallgatás TV nézés Internetezés Sportolás Egyéb, és pedig 16. Szeretnél több időt fordítani olvasásra? a) Igen b) Nem 2

8 17. A családi környezeted rendelkezik-e családi könyvtárral? a) igen b) nem 18. Amennyiben a 17. kérdésre adott válasz igen, kérem, sorold fel, hogy milyen jellegű könyvek találhatók meg itt: A kérdőív kutatási célokat szolgál. Ennek kizárólagosságáért az adatgyűjtő teljes felelősséggel tartozik. AZ ívet kitöltők tudomásul veszik, hogy az adatgyűjtő az általuk adott válaszokat feldolgozza, azokat egy nyilvános tudományos munka részesévé teszi, és anyagi haszon reménye nélkül hozzájárulnak a tanulmány egészének vagy egyes részleteinek sajtó útján történő esetleges publikálásához is. Egyébiránt a vizsgálatban való részvétel és a válaszadás önkéntes, teljesen anonim, és mindenféle kötelezettség-vállalás nélküli. 3

9 I. Operacionizálás Kutatásom témájául az olvasási szokások vizsgálatát választottam. A felmérést kérdőív formájában középiskolások körében végeztem Témaválasztás indoklása: Az informatikai eszközöket szórakozás, tájékozódás céljából előtérbe helyező világunkban felvetődik a kérdés, hogy a középiskolás, éves korosztály mennyire marad meg a hagyományosnak tekinthető könyv-folyóirat használat, az olvasás mellett. Az internet terjedésével még kevesebb szerep jut a könyveknek, hiszen ott szinte minden információ nagyon gyorsan hozzáférhető (amelynek a megbízhatósága egyébként gyakran megkérdőjelezhető). A tervezett kutatás során választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy egy kisvárosban, ahol nincsenek koncertek, nincsenek premierfilmek, nincs színházi előadás, vagyis szűkös a fiatalok kulturális tere, mennyire próbálják meg könyvekkel, olvasással tágítani a látókörüket Kutatás előkészítése Tudományos háttér: Európai Magyarországért Egyesület Szülő, gyermek, média című konferenciáján elhangzott előadás szerint 3 a fiatalok információszerzési szokásai szorosan összefüggnek tanulmányaikkal, illetve kulturális örökségükkel. Növekszik azoknak a száma (mintegy 20 %), akik soha nem, vagy alig olvastak, miközben használják a számítógépet, s vannak olyan többkönyvűséghez szokott fiatalok, akik még idegenkednek a digitális világtól. A Libri könyváruház, a Szonda Ipsos és a GfK piackutató vállalat 2008-as hazai felmérése az alábbi eredményre jutott: nemcsak könyveket, de napilapokat, folyóiratokat és hetilapokat is többet olvasnak a nők, mint a férfiak. 4 A Felvételi Információs Szolgálat 2007-ben, középiskolás fiúk és lányok, illetve tanáraik körében végzett felmérése kimutatta, hogy jelentős különbségek vannak az olvasási szokások között

10 Választott mérőeszköz - Kérdőív - Kitöltetése a JNSZ Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium diákjai körében történt 2 hét leforgása alatt - Megkérdezett diákok száma: 55 fő Minta összetétel - Kisvárosi középiskolás diákok: Kilenc Tizenkettedik évfolyamig. - Nemi összetételnek megfelelően a fiúkat és lányokat kérdezem meg Kérdőív bemutatása A kérdőív készítés szabályai szerint a következő típusú kérdésekre kellett a diákoknak válaszolnia: - zárt (ismérvkérdések és egyéb zárt kérdések) - nyitott - félig zárt Mérési szintek: - nominális mérési skála: 2. kérdés, 9. kérdés - ordinális rendezési skála: 15. kérdés 1.4. Probléma A kérdőív 15. kérdésében a rangsorolás végrehajtása nem megfelelően valósult meg sok esetben, amire a próbalekérdezés során nem derült fény. A kért rangsorolás helyett osztályozást végeztek. A hibás válaszok nem értékelhetőek. A 12. kérdésben, miszerint mi olvasmányaid leggyakoribb beszerzési módja, néhány esetben nem csak 1 válasz érkezett. 1.5 Személyes tapasztalatok A próbalekérdezések tapasztalatai: A próbalekérdezés alkalmával az alábbi minősítések fogalmazódtak meg: Szerintem egy jól összeállított kérdőív volt az egyik kedvenc tevékenységemről. 5

11 Érdekes, könnyen kitölthető kérdőív. Jók a kérdések, és megfelelőek a választási lehetőségek. Egyszerű volt, csak napi témákra kellett válaszolni. A tapasztalatok felhasználása a kérdőív véglegesítésénél: A kérdőíven változtatás nem történt. A diákok hozzáállása pozitív a kérdőív kitöltéséhez. Egyedül az anyagiakra vonatkozó kérdésekben nem kaptunk mindenkitől választ. (13. és 14. kérdés) 2.1. Hipotézisek a kutatási tervből A vizsgálat értékelése során a következő hipotézisekre szeretnék megerősítést kapni: 6. A középiskolás lányok többet olvasnak, mint a fiúk. 7. Tartalmilag mást olvasnak a fiúk és a lányok. 8. A többség ritkán jár könyvtárba. 9. Információszerzéshez az internetet használják a legnagyobb arányban. 10. Minél több a diákok zsebpénze (ösztöndíj, szülői támogatások), annál több pénzt fordítanak könyvekre Tévesnek vélt hipotézisek A 3.-as számú hipotézis miszerint a többség ritkán jár könyvtárba, a férfiakra igaz, a nőkre csak részben, mert a nők 56%-a havi szinten vagy gyakrabban látogatja a könyvtárat, mindez az 5. számú kérdésre adott válaszok igazolják. A 13. és 14. kérdés összevetése során megállapítható, hogy nincs összefüggés a diákok zsebpénzének mértéke, és a könyvre költött összegek között. Tehát nem igazolódott a hipotézisek ötödik tétele, miszerint a diákok zsebpénzük arányában fordítanak könyvvásárlásra. II. Leíró statisztika A kérdőív legfontosabb, a témát meghatározó kérdéseinek tartom az alábbiakat: - Általában honnan jutsz hozzá a számodra szükséges információhoz? A kiértékelés során azt tapasztaltam, hogy elsősorban az internetet használják a diákok forrásként, másodsorban pedig a saját könyveket, tv-t, rádiót, és nem könyvtári könyvekből. - Átlagosan milyen gyakran használod a könyvtárat? Hipotézisem szerint a diákok ritkán használják a könyvtárat, mely a felmérések alapján szerencsére csak részben igazolódott be. A férfiak több mint 70%-a évente egyszer vagy 6

12 ritkábban veszi igénybe a könyvtári szolgáltatásokat. A nők 56%-a havonta kétszer vagy gyakrabban jár könyvtárba. Mindezekkel beigazolódik a tudományos háttérben leírt Libri könyváruház, a Szonda Ipsos és a GfK piackutató vállalat felmérésének megállapításai - Milyen gyakorisággal olvasol? A nők egészének 37%-a havonta olvas el egy könyvet, míg a férfiaknál ez 26%. Ez az arány már nem teljesül negyedéves szinten, mert 4%-al a férfiak vannak előnyben. Az évente egy könyv olvasási aránya szinte azonos. Ez által igazolom az első számú hipotézist, miszerint a középiskolás lányok nagyobb gyakorisággal olvasnak, mint a fiúk. - Milyen fajta könyveket olvasol általában? Klasszikus irodalom, szakkönyv, tankönyv tekintetében nincs különbség a két nem között, hiszen iskolai tanulmányok miatt mindkét nem szinte azonos százalékban használja. Releváns különbség szórakoztató irodalom, romantikus könyv és tudományos - fantasztikus könyvek tekintetében látható. A szórakoztató irodalom 75%-os érdeklődést mutat a nők körében, míg romantikus könyvek 95%-ot. A tudományos - fantasztikus könyvek olvasottsága a férfiak javára billen, az arányuk 60%. - Mennyi pénzt fordítasz havonta könyvvásárlásra? - Mennyi pénzből gazdálkodsz havonta? A fenti kérdésekre a válaszadók 40%-a nem válaszolt. Ennek e ténynek az ismeretében az elkészített statisztika nem igazolta azt a hipotézist, miszerint a magasabb zsebpénz magasabb könyvvásárlási hajlandóságot mutat. Az volt megállapítható, hogy nincs egyértelmű összefüggés a két számérték között. III. Matematikai statisztika Elsőként nézzük a vizsgálat tárgyát képező sokaság jellemzőit. A felmérést véletlenszerűen kiválasztott 55 középiskolás körében végeztem. Nézzük meg az 55 fő nemek szerinti megoszlását: 7

13 A kördiagramon látható, hogy a véletlenszerűen megkérdezetteknek 35 %-a férfi, 65 %-a pedig nő. A kor szerinti összetételt esetünkben nincs értelme vizsgálni, hiszen a középiskolások körében végeztem a felmérést, korra való tekintet nélkül. A harmadik kérdésben azt tudakoltam, honnan jutnak hozzá a megfelelő információhoz a kitöltők. A várakozásnak megfelelően az első helyen az internet áll, második helyen pedig azonos arányszámmal a saját könyv, és a tv - rádió. A könyvtári könyvek csak a negyedik helyen állnak. Ezzel egyúttal igazoltuk a hipotézis negyedik tételét. 8

14 Annak megállapítására, hogy a férfiak vagy a nők tagjai e könyvtárnak, és milyen gyakran járnak oda az alább következő diagramok szolgálnak. A kérdésre mindenki elfogadható választ adott, így nincs hiányzó adat. Külön ábrázoltam a férfiak és nők megoszlási görbéjét aszerint, hogy milyen gyakran használják a könyvtár szolgáltatásait. Könyvtárhasználat gyakorisága nő/ fő nő/% férfi/ fő férfi/% hetente egyszer vagy gyakrabban % havonta kétszer vagy gyakrabban 20 56% 4 21% évente egyszer 8 22% 6 32% ritkábban 8 22% 8 42% % % 9

15 A fenti adatokból egyértelműen láthatjuk, hogy a heti, évi, ritkább olvasásnál nincsen szembetűnő különbség a nemek szerinti megosztásban. A havonta többszöri válasz esetében kiugróak a válaszok nők esetében. Mindezekből arra következtethetünk, hogy a nők szívesebben járnak könyvtárba, de mivel a könyvtárak többféle szolgáltatást is nyújtanak, így ez nem biztos, hogy azt jelenti, hogy a nők többet olvasnának a férfiaknál. Vizsgáljuk meg a fenti kérdést. A fenti diagram alapján a korábban felállított hipotézis, mely szerint a nők többet olvasnak, mint a férfiak, megállja a helyét. 10

16 A hetedik kérdést a kontingencia tábla szerint összesítettem, melyből megállapítható, hogy mely könyv típusok jellemzőek elsődlegesen a nők és férfiak olvasási szokásaira. Milyen könyveket olvasol általában? nő férfi összesen klasszikus modern szórakoztató krimi történelmi tudományos fantasztikus romantikus szakkönyvek, tankönyvek A táblázatból leolvasható, hogy a klasszikus irodalom, szakkönyv, tankönyv tekintetében nincs különbség a két nem között, hiszen iskolai tanulmányok miatt mindkét nem szinte azonos százalékban használja. Releváns különbség a szórakoztató irodalom, romantikus könyv és tudományos - fantasztikus könyvek tekintetében látható. A nyolcadik kérdésként megfogalmazott sajtótermék olvasottságára az alábbi diagram adja meg a választ. Ebből látható, hogy a napilap és folyóirat olvasottsága közel azonos, a hetilap nagyobb érdeklődést mutat. Az olvasás gyakoriságával kapcsolatosan feltett kérdésből kiderül, hogy a nők egészének 37%-a havonta olvas el egy könyvet, míg a férfiaknál ez 26%. Ez az arány már nem teljesül negyedéves szinten, mert 4%-al a férfiak vannak előnyben. Az évente egy könyv olvasási aránya szinte 11

17 azonos. A fenti arányszámmal az 1. számú hipotézis teljesül, miszerint a lányok többet olvasnak, mint a fiúk. Érdekességképpen a kérdőívben szerepeltettem egy olyan kérdést, hogy olvasnak-e jelenleg könyvet. Az alábbi oszlopdiagramon láthatjuk a válaszok nemek szerinti megoszlását: Megállapíthatjuk, hogy a válaszadó férfiak közel 30 %-a, és a nők több mint 70%-a olvasott a megkérdezéskor valamilyen könyvet. Az eltérés magas, ez várakozásaimnak megfelelő. Az olvasott könyvek között ugyanúgy megtalálhatóak kötelező olvasmányok is (Stendhal: Vörös és 12

18 fekete; Anton Pavlovics Csehov: Sirály; Mihail Bulgakov: Mester és Margarita; Örkény István: Tóték) mint a mai modern irodalom ismert művei (Stephenie Meyer: Eclipse; Kristen Stewart: Twiglight; Dan Brown: Da Vinchi kód). A 12. kérdésben, miszerint mi olvasmányaid leggyakoribb beszerzési módja, néhány esetben nem csak 1 válasz érkezett. Minden választ figyelembe véve, a következő eredményre jutottam: A táblázatból megállapítható, hogy a könyvtári kölcsönzés és a könyvek megvásárlásának aránya közel azonos. Az ajándékozás nem jellemző. Gyakorisági tábla segítségével elemeztem a 13. és 14. kérdésre adott válaszokat. A táblázatból látszik, hogy a diákok majdnem 50 %-a 2000 és 5000 forint között gazdálkodik egy hónapban. zsebpénz összege (x i ) előfordulás gyakorisága (f i ) / fő relatív gyakoriság (g i ) % kummulált előfordulás (f i ' ) /fő kummulált relatív gyakoriság (g i ' ) % HUF HUF HUF HUF HUF

19 A válaszadók majdnem 50%-a egyáltalán nem költ könyvvásárlásra egy hónapban, a legtöbben (23%) is csak csekély összegben: forint/hó között. könyvvásárlás összege (x i ) előfordulás gyakorisága (f i ) / fő relatív gyakoriság (g i ) % kummulált előfordulás (f i ' ) /fő kummulált relatív gyakoriság (g i ' ) % 0 HUF HUF HUF HUF HUF A két táblázat összevetése során megállapítható, hogy nincs összefüggés a diákok zsebpénzének mértéke, és a könyvre költött összegek között. Tehát nem igazolódott a hipotézisek ötödik tétele, miszerint a diákok zsebpénzük arányában fordítanak könyvvásárlásra. könyvvásárlás összege HUF HUF HUF HUF zsebpénz összege HUF HUF HUF HUF HUF A kérdőív 15. kérdésében a rangsorolás végrehajtása sok esetben nem megfelelően valósult meg, amire a próbalekérdezés során nem derült fény. A kért rangsorolás helyett osztályozást végeztek. A hibás válaszok nem értékelhetőek. A helyes válaszok alapján készített összegzés azt mutatja, hogy a szabadidő eltöltésében a legnagyobb érdeklődés a könyvolvasás, a tv nézés, és rádióhallgatás iránt van. Kis mértékben marad le a sportolási tevékenység és az internet. A félig zárt kérdésre adott egyéb válaszok közül kiemelendő: a család, a barátok, a kirándulás. A 16. kérdésben azt tudakoltam, hogy szeretnének-e több időt fordítani a fiatalok az olvasásra. A válaszok az igen - nem lehetőségre, szinte 50% -50%-ban érkeztek. A 17. kérdésben családi könyvtár létezésére kérdeztem rá, melyre 50% igen válasz érkezett. A kapcsolódó 18. nyitott kérdésben az alábbi jellegű könyvek felsorolását tapasztaltam: regény, lexikon, mesekönyv, romantikus könyv, horror, krimi, történelmi-, tudományos-, szórakoztató irodalom. 14

20 IV. Kérdőív KÉRDŐÍV Középiskolások olvasási szokásainak felmérése és értékelése Tisztelt Válaszadó! A következő kérdőívben az olvasási szokásokkal kapcsolatban teszek fel néhány kérdést. Szeretnék a kérdőív kiértékelésekor hiteles adatokat kapni, így kérlek minden kérdésre válaszolj, saját gondolataid szerint. Általában egy válasz adható a kérdésekre, ahol ez másképp van, ott külön jelölést fogsz látni. A megfelelő választ karikázással kérem megjelölni. Köszönöm a segítségedet! 1. Nem? a) Férfi b) Nő 2. Iskolai osztály? a) kilencedik b) tizedik c) tizenegyedik d) tizenkettedik 3. Általában honnan jutsz hozzá a számodra szükséges információhoz? (Több válasz is lehetséges) a) Saját könyvekből b) Sajtótermékekből c) Könyvtári könyvekből d) Könyvtári sajtótermékekből e) Internetről f) Televízióból, rádióból 4. Tagja vagy valamelyik könyvtárnak? a) Igen jelenleg is tag vagyok b) Nem vagyok tag és nem is voltam soha c) Igen valamikor tag voltam, de jelenleg nem 15

21 5. Átlagosan milyen gyakran használod a könyvtárat? a) Hetenként egyszer vagy gyakrabban b) Havonta kétszer vagy gyakrabban c) Évente egy alkalommal d) Ritkábban 6. Könyvtár használata során milyen szolgáltatásokat veszel igénybe? (Több válasz is lehetséges) a) Könyvet kölcsönöztem b) Információkeresés c) Elektronikus-jegyzet, könyv, folyóirat használat d) Napilap, hetilap, folyóirat használat e) Internetet használat 7. Milyen fajta könyveket olvasol általában? a) Klasszikus irodalom b) Modern irodalom c) Szórakoztató irodalom d) Krimik e) Történelmi regények f) Tudományos fantasztikus könyvek g) Romantikus könyvek h) Szakkönyvek, tankönyvek 8. Milyen fajta sajtóterméket olvasol általában? a) Napilap b) Hetilap c) Folyóirat 9. Milyen gyakorisággal olvasol? a) Rendszeresen olvasok (havi átlagosan egy könyv) b) Közepes gyakorisággal olvasok (negyedévenként legalább egy könyv) c) Nagyon ritkán (de évenként legalább egy könyv) d) Nem olvas 16

22 10. Olvasol-e jelenleg könyvet? a) Igen b) Nem 11. Amennyiben a 10. kérdésre adott válasz igen, kérlek, ismertesd a címét, szerzőjét Olvasmányaid leggyakoribb beszerzési módja? a) Könyvtárból kölcsönzöm b) Ajándékba kapom c) Kölcsönkérem d) Vásárolom 13. Mennyi pénzt fordítasz havonta könyvvásárlásra?. 14. Mennyi pénzből gazdálkodsz havonta?. 15. Rangsorold saját érdeklődésednek megfelelően az alábbi szabadidős tevékenységeket! (Gyakoriság szerint 1-5-ig emelkedő sorrendben!) Könyvolvasás Zenehallgatás TV nézés Internetezés Sportolás Egyéb, és pedig 17

23 16. Szeretnél több időt fordítani olvasásra? a) Igen b) Nem 17. A családi környezeted rendelkezik-e családi könyvtárral? a) igen b) nem 18. Amennyiben a 17. kérdésre adott válasz igen, kérem, sorold fel, hogy milyen jellegű könyvek találhatók meg itt: A kérdőív kutatási célokat szolgál. Ennek kizárólagosságáért az adatgyűjtő teljes felelősséggel tartozik. Az ívet kitöltők tudomásul veszik, hogy az adatgyűjtő az általuk adott válaszokat feldolgozza, azokat egy nyilvános tudományos munka részesévé teszi, és anyagi haszon reménye nélkül hozzájárulnak a tanulmány egészének vagy egyes részleteinek sajtó útján történő esetleges publikálásához is. Egyébiránt a vizsgálatban való részvétel és a válaszadás önkéntes, teljesen anonim, és mindenféle kötelezettség-vállalás nélküli. 18

24 V. Összefoglalás A kutatás előkészítése során először a kutatási tervet készítettem el, és a kérdőív vázlatát. A kutatási tervben megfogalmaztam a kutatás logikai alapzatát, amely az empirikus (közös) alakzat, tehát tapasztalati kutatás. Megfogalmaztam a logikai alapzatot, azokat a tudományos fogalmakat, amelyek a kutatás tárgyában érintve vannak vagy lehetnek. A tényadatok feldolgozásának módszereként, az összehasonlító és statisztikai módszert választottam. A próbalekérdezések tapasztalati azt mutatták, hogy a kérdőív jól összeállított, és könnyen kitölthető. A végleges kérdőív kitöltés a JNSZ Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium diákjai körében történt 2 hét leforgása alatt. A megkérdezett diákok száma: 55 fő. A felmérés kapcsán 5 hipotézist állítottam fel, melyekre az értékelés során az alábbi válaszokat kaptam: 1. A középiskolás lányok többet olvasnak, mint a fiúk. A hipotézis egyértelmű bizonyítást nyert az 5. kérdés megválaszolásával. Az elkészített statisztika igazolja, hogy a nők 56%-a havonta, vagy gyakrabban jár könyvtárba, míg a férfiaknál ez csak 26%. A 6. kérdés szerinti a könyvtár szolgáltatás igénybevételében is a nők kölcsönöznek több könyvet. 2. Tartalmilag mást olvasnak a fiúk és a lányok. A 7. kérdés válaszai alapján készített táblázatból leolvasható, hogy a klasszikus irodalom, szakkönyv, tankönyv tekintetében nincs különbség a két nem között, hiszen iskolai tanulmányok miatt mindkét nem szinte azonos százalékban használja. Releváns különbség a szórakoztató irodalom, romantikus könyv és tudományos - fantasztikus könyvek tekintetében látható. A szórakoztató irodalom, romantikus könyv a lányok olvasmánya, míg a tudományos - fantasztikus könyvek olvasása a fiúkra jellemző. 3. A többség ritkán jár könyvtárba. Az 5. számú kérdésre adott válaszok részben igazolják, hogy a többség ritkán jár könyvtárba. Ez a férfiakra egyértelműen igaz a megállapítás, mivel 70%-uk évente egyszer vagy ritkábban jár könyvtárba, míg a nőkre csak részben igaz, mert 56%-uk havi szinten vagy gyakrabban látogatja a könyvtárat. 19

25 4. Információszerzéshez az internetet használják a legnagyobb arányban. A harmadik kérdésben azt tudakoltam, honnan jutnak hozzá a megfelelő információhoz a kitöltők. A várakozásnak megfelelően az első helyen az internet áll, második helyen pedig azonos arányszámmal a saját könyv, és az tv, rádió. A könyvtári könyvek csak a negyedik helyen állnak. Ezzel egyúttal igazoltuk a hipotézis negyedik tételét. 5. Minél több a diákok zsebpénze (ösztöndíj, szülői támogatások), annál több pénzt fordítanak könyvekre. A 13. és 14. Kérdésekre adott válaszok alapján készített két táblázat összevetése során megállapítható, hogy nincs összefüggés a diákok zsebpénzének mértéke, és a könyvre költött összegek között. Tehát nem igazolódott a hipotézisek ötödik tétele, miszerint a diákok zsebpénzük arányában fordítanak könyvvásárlásra. Az ötödik számú hipotézis be nem teljesülése számomra meglepetést okozott, mert meg voltam arról győződve, hogy a magasabb összegű zsebpénz, nagyobb aránya fordítódik könyvvásárlásra. A 15. kérdés egyéb válaszlehetősége alapján az derült ki, hogy a szórakozást, és a bulizást részesítik előnyben a szellemi fejlődés helyett. Témaválasztás megerősítése: A lefolytatott kutatás során választ kaptunk arra a kérdésre, hogy egy kisvárosban, ahol nincsenek koncertek, nincsenek premierfilmek, nincs színházi előadás, vagyis szűkös a fiatalok kulturális tere, mennyire próbálják meg könyvekkel, olvasással tágítani a látókörüket. Hírértéke talán annak lehet, hogy egy vidéki kisvárosban is igazolható volt a Libri könyváruház, a Szonda Ipsos és a GfK piackutató vállalat 2008-as hazai felmérése, mely szerint: nemcsak könyveket, de napilapokat, folyóiratokat és hetilapokat is többet olvasnak a nők, mint a férfiak