Kutatási tanulmány. Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás. Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

Átírás

1 Kutatási tanulmány Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV Alprojekt: Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése Kutatás azonosítója: KUTAT 4 Készítette: Dr. Pénzes Ibolya Rózsa kutatásvezető Szolnok, december 1

2 1. A kutatás körülményei A pályázat kiemelt fontosságú területe a munkaerő-piaci alkalmazkodás, a Szolnoki Főiskola képzési portfoliójának átalakítása. Ennek információs bázisát adja a végzett hallgatók iránti kereslet és beválás felmérése primer kutatási módszerekkel. 1.1 A kutatás folyamata A kutatás több szakaszban zajlott III.-IV. negyedévében. A kutatás tervezése után annak szervezése és lebonyolítása következett, amelyben belső megvalósítók és külső szakértők is részt vettek. Kutatási terv Kutatás szervezése Primer kutatás előkészítése Online lekérdezés Eredmények, tanulmány kutatás célja kutatásmódszertani tréning kutatás módszere i fókuszcsoportos megkérdezés személyi és tárgyi feltételek online kérdőív kutatás ütemezés e 1.sz. ábra A kutatás folyamata A pályázat keretében többlépcsős primer kutatást végeztünk. Fókuszcsoportos kutatással alapoztuk a hallgatói online lekérdezést, amelynek során körvonalazódott az online kérdőív tartalma. Az online lekérdezés során a diplomát nyújtó képzések iránti keresletet és beválást kiemelten kezeltük. Az online kutatás célja: a hallgatók iránti kereslet és beválás felmérése, információk szerzése a végzett hallgatók elhelyezkedéséről és munkavégzésükről, megszerzett kompetenciáik értékeléséről. 2

3 A kérdőívek összeállítása több lépcsőben történt, amelyekben egyre inkább elmélyült annak tartalma és formája: kutatói tréning a kompetenciakutatásról fókuszcsoportos kutatás eredményeinek felhasználása kérdőív tervezet I. kérdőív véleményeztetése a külső szakértővel kérdőív tervezet II. kérdőív véleményeztetése a kutatásvezetővel kérdőív tervezet III. próbakérdezés kérdőív véglegesítése 1.2 A megkérdezés témakörei A megkérdezéshez elektronikus önkitöltős kérdőívet alkalmaztunk, ezért többnyire zárt, illetve skálakérdés során szereztünk információt. A nyitott kérdések száma viszonylag alacsony volt. 1.sz. táblázat A megkérdezés témakörei Témakör Kérdések száma Végzettek munkaerő-piaci helyzete 13 Első munkakör (kereslet és beválás) 8 Jelenlegi munkakör (kereslet és beválás) 7 Javaslatok 4 Képzés ismérvei 3 Szociodemográfiai kérdések 3 Összesen 38 A feldolgozható kérdőívek száma 335, a visszaérkezési arány meghaladja a 10 százalékot, amely átlagosnak mondható. A kérdőívek feldolgozása és értékelése EVASIS és SPSS programok segítségével történt. 2. A kutatás eredményei 2.1 A minta összetétele A válaszadók 50 százaléka 26 év alatti életkorú, 25 százalékuk a éves kategóriába tartozik és hasonló arányban vannak jelen a 30 év felettiek is. Ez azért is fontos, mert a 25 év alattiak feltehetően még kevés munkahellyel rendelkeznek és többnyire 1-2 munkahely vonatkozásában lehet mérni a beválást. A megkérdezettek 78 százaléka nő volt. A válaszadók több, mint 80 százaléka városban él, közülük is jelentős a Budapesten, vagy a megyeszékhelyen élők aránya. 3

4 0,3 0,3 0,3 6 0,3 0,6 1,8 0,9 17,4 23,7 9,3 5,7 10,5 17,4 5,4 marketing (BA) Turizmus-vendéglátás (BA) Vendéglátó és szálloda Külgazdasági Műszaki menedzser (Bsc) Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök (Bsc) Mezőgazdasági gépészmérnök Műszaki menedzser Kereskedelmi Idegenforgalom és szálloda Nemzetközi gazdálkodás (BA) Pénzügy és számvitel (BA) Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (Bsc) Mezőgazdasági mérnök (Bsc) Tájgazdálkodási mérnök 2.sz. ábra A válaszadók aránya szakonként Az ábrán jól látható, hogy a válaszadók 94,5 százaléka üzleti képzésben szerzett diplomát, e szempont szerint a minta reprezentatívnak tekinthető, mivel ez arány megfelel a főiskola jelenlegi és a jövőben is tervezett képzési struktúrájának. A megkérdezettek közül főként a kifutó szakok hallgatói voltak aktívak a kérdőívek kitöltésében. A válaszadók 66 százaléka nappali tagozaton, 28 százaléka levelező tagozaton és 8 százaléka távoktatási formában végezte el tanulmányait. Ez nagyon fontos, mivel a végzettek kétharmada nappali tagozatosként új munkaerőként lépett a piacra. 2.2 Munkaerő-piaci helyzet A válaszadók munkaerő-piaci helyzetét és tapasztalatait több kérdés során mértük, amely kiterjedt az elhelyezkedés időtartamától, a végzés utáni tanulás szükségességéig. 1 évnél hosszabb idő 5, hónap 3,6 7-9 hónap 5,9 4-6 hónap 16,7 1-3 hónap 27,1 1 hónapon belül 40, sz. ábra Elhelyezkedés ideje A főiskola számára örvendetes, hogy a végzősök 67,8 százaléka 3 hónapon belül munkát talált és nagyon magas 40,7 százalékos volt az 1 hónapon belül elhelyezkedők aránya is. Kiemelkedően jónak mondható a nappali tagozatosok elhelyezkedési aránya, 72,2 százalékuk 3 hónapon belül talált munkát, az 1 hónapon belül elhelyezkedők aránya 40,5 %. Az 4

5 eredmény jól mutatja, hogy a diplomások, kiemelten a közgazdászok iránti kereslet magas. Ez a főiskola számára pozitív információ, amely pozitívan támasztja alá a közgazdász szakok fejlesztésének szándékát. 2.sz. táblázat Elhelyezkedés szakok szerint Végzése után mennyi idővel tudott elhelyezkedni? Total Szak neve 1 hónapon belül 1-3 hónap 4-6 hónap 7-9 hónap hónap 1 évnél hosszabb idő Kereskedelem és marketing (BA) 8 66, Kereskedelmi 23 % Turizmus-vendéglátás (BA) Idegenforgalom és szálloda % Vendéglátó és szálloda Nemzetközi gazdálkodás (BA) 6 65, Külgazdasági 15 % Pénzügy és számvitel (BA) Mezőgazdasági mérnök (Bsc) Mezőgazdasági gépészmérnök Tájgazdálkodási mérnök Műszaki menedzser A jelentős számú választ felmutató és egymással rokon végzettséget tartalmazó szakok közül a turizmusban és vendéglátásban végzettek 72 százaléka talál munkát 3 hónapon belül, majd ezt követi a kereskedelem és marketing (66,2%), valamint a nemzetközi, külgazdasági szak (65,9 %) aránnyal. A többi szakon végzettek aránya a mintán belül alacsony, így az eredményük nem releváns. Az adatok jól mutatják, hogy a főiskola üzleti képzései iránt szakonként is jelentős a piaci kereslet. A mezőgazdasági és üzleti képzésben végzettekről a mintában való alacsony megjelenésük miatt szakonként nem lehet reális eredményt kimutatni, ez a kutatás további irányait határozza meg. 5

6 A Szolnoki Főiskolán szerzett diplomát az elhelyezkedés szempontjából semlegesnek ítélték, akik mégis előnyösnek látták, azok előnyként a képzés struktúráját emelték ki. A hallgatók kétharmadának sikerült az általa megcélzott munkakörben elhelyezkedni. A nemleges választ adók közel azonos arányban jelölték meg az alábbi okokat: a lakóhelyhez közel nem volt ilyen álláslehetőség a megpályázott munkakörre túljelentkezés volt nem volt megfelelő szakmai gyakorlati tapasztalat. A nappali tagozatos hallgatók elsősorban a vállalati szakmai tapasztalat rövid, csupán a szakmai gyakorlatra alapozott időtartamát emelték ki. A válaszadók kétharmada lakóhelyén, vagy annak 30 km-es körzetében talált munkát és közel 84 százalékának sikerült a megcélzott településen elhelyezkedni. A végzés után csupán 30 százalékuknak volt szüksége újabb képzésre Első munkahely és munkakör A kutatás során fontosnak tartottuk annak feltárását, hogy a hallgatók kompetenciáit hogyan értékelik a szervezetek, milyen mértékű a beválás, amelyet a hallgatók véleményén keresztül mértük. Egyáltalán nem hasznosítható 3,7 Van néhány hasznosítható eleme Sok hasznosítható elem van benne 30,4 32,5 Jól hasznosítható Nagyon jól hasznosítható 11 22,4 pozitív megítélés sz. ábra A megszerzett tudás hasznosíthatósága A válaszadók 63,8 százaléka pozitívan ítélte meg a megszerzett tudás hasznosíthatóságát, úgy érzi, hogy a főiskolán megszerzett ismeretei, a tanulásra fordított idő és energia jól bevált és csupán 3,7 százalékuk tartotta feleslegesnek azt. A válaszok között nincs szignifikáns eltérés aszerint, hogy a válaszadó milyen szakon végzett. Legkedvezőbb véleményt a nappali tagozatos hallgatók adták. A tudáselemek hasznosíthatóságát 1-5 skálán (iskolai osztályzatoknak megfelelő) mérve az alábbi táblázat tartalmazza 6

7 3.sz. táblázat Tudáselemek hasznossága Tudáselem megnevezése Átlag Szórás alapozó ismeretek 3,01 1,09 szakmai ismeretek 2,64 1,7 szakirány 2,84 1,3 évközi gyakorlat 3,47 1,6 15 hetes gyakorlat 2,71 1,7 Látható, hogy a végzettek minden tudáselemet közepesnél magasabbra értékeltek, az évközi gyakorlat közelít a nagyon pozitív megítéléshez, azonban megjegyzendő, hogy a szóródás az alapozó ismeretek kivételévek viszonylag magasnak mondható. A kutatás további iránya lehet a tudáselemek részletes vizsgálata. A megkérdezés során vizsgáltuk (1-7 skálán mérve) a munkáltatók elvárásait és azok fontosságát. Idegen-nyelvű kommunikáció átl.=4.72 elt.=2.26 Alapvető informatikai szoftverek használata átl.=5.9 elt.=1.53 Szakmai szoftverek használata átl.=3.73 elt.=2.31 Munkatársakkal, ügyfelekkel történő kommunikáció átl.=6.22 elt.=1.2 Problémamegoldó készség átl.=6.3 elt.=1.08 Prezentációs készség átl.=4.6 elt.=1.97 7

8 Team munka, kooperáció 5.sz.ábra Kompetenciaelvárások rendszere átl.=5.52 elt.=1.59 A végzettek első munkahelyük és munkakörük tapasztalatai alapján a vizsgált kompetenciák közül a vállalati vezetők a munkatársakkal, ügyfelekkel való kommunikációt, a problémamegoldást és adott feladat megoldása során tanúsított együttműködést, team munkát tartották legfontosabbnak. Ezen információk jól hasznosíthatók a képzésinnovációban és a tantárgyak tartalomfejlesztésében. A különböző kompetenciák megszerzését és a főiskolai tanulmányok alatt szerzett tudás beválását eltérően értékelték. A főiskolai tanulmányok a munkahelyen elvárt idegen nyelvű kommunikációt és az alapvető szoftverek használatát a hallgatók véleménye szerint közepesen és jól támogatták, a szakmai szoftverek tekintetében a válaszok szélsőségesen alakultak, amelyek feltehetően a munkahelyek eltérő igényeivel vannak összhangban. A munkatársi és ügyfélkapcsolatok, valamint a problémamegoldó képesség kialakulásának támogató hatását és így a tudás beválását jónak ítélték meg, amely fontosságuk tudatában megerősíti a képzés ilyen irányú fejlesztését. Hasonlóan jó értékelést kapott a prezentációs készség és az együttműködés fejlesztésére irányuló tevékenység. 4.sz. táblázat Elvárások és teljesítmény Elvárás mértéke Kiemelt kompetenciaelvárások (1-7 skála) 6,2 Munkatársakkal, ügyfelekkel történő kommunikáció Tudás beválása jó 6,3 Problémamegoldó készség jó 5,5 Team, munka, együttműködés jó Az összehasonlító táblázat jól mutatja, hogy a vállalkozások számára legfontosabb kompetenciák kialakítása a képzési programokba beépült és a hallgatói vélemények szerint a megszerzett tudáselemek és a kompetenciák jól voltak hasznosíthatók az első munkahelyen és munkakörben. A képzés tartalma a válaszadók szerint jól megfelel a kiemelt vállalati kompetenciaelvárásoknak. 8

9 2.4 Jelenlegi munkahely és munkakör A válaszadók 50 százalékának egynél több munkahelye volt, így fontos annak elemzése, hogy a kompetenciaelvárások hogyan változnak, illetve hogyan értékelődnek az újabb munkahelyeken. A főiskolán megszerzett tudás hasznosíthatóságát a végzettek jelenlegi munkakörükben jónak ítélik meg, azokat részletezve kiemelhető a szakmai ismeretek, a szakirányon elsajátított tudás, a 15 hetes szakmai gyakorlat, a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó egyéni, vagy csoportmunka pozitív értékelése. Ezeknél gyengébb hozadékúnak tartják a TDK tevékenységet és a külföldi tanulmányokat. A végzettek megszerzett kompetenciáik fontosságát jelenlegi munkahelyük és munkakörük vonatkozásában az alábbi táblázat tartalmazza. 5.sz. táblázat Kompetenciaelvárások rendszere (1-7 skálán) Kompetencia Átlagos értékelés Szórás Idegen nyelvű kommunikáció 4,74 2,25 Alapvetős szoftverek használata 5,75 1,73 Szakmai szoftverek használata 3,69 2,36 Munkatársakkal, ügyfelekkel 6,12 1,33 való kommunikáció Problémamegoldó készség 6,18 1,26 Prezentációs, előadói képesség 4,60 2,00 Team munka, kooperáció 5,47 1,63 A különböző kompetenciák fontosságának megítélése a hallgatók jelenlegi munkahelyén is hasonló értékeket mutat, azok nagyságrendileg nem változtak az első munkahelyhez és munkakörhöz viszonyítva. Összességében megállapítható, hogy a végzett hallgatók a Szolnoki Főiskola képzéseit jónak tartják, kifejezetten elégedettek a szakmai tárgyakkal és a szakirányon elsajátított tudással. A képzés tartalmának fejlesztéséhez értékes információként használható a kommunikáció, a problémamegoldás és az együttműködési készség iránti vállalati igény. 2.5 Javaslatok a képzés fejlesztésére A volt hallgatók a Szolnoki Főiskola tevékenységével elégedettek, 85,7 százalékuk ajánlaná az másoknak is, amelyet elsősorban a magas színvonalú elméleti képzéssel és a főiskolai élettel indokoltak. A válaszadók nyitott kérdés keretében fogalmazták meg javaslataikat az oktatás korszerűsítésére. Leginkább a képzés gyakorlati jellegét erősítenék, amelyre különböző megoldási javaslatokat forgalmaztak meg (évközi gyakorlat időtartamának növelése, gyakorlatot nyújtó vállalakozások kínálatának szélesítése, üzemlátogatások, tanulmányutak, stb.). Ezenkívül az idegen nyelvi kommunikációval kapcsolatos elvárásaikat is 9

10 megfogalmazták, amely a jó munkahely lehetőségét jelenti számukra. Ez a vélemény némileg ellentmond az idegen nyelv vállalati értékelésének tapasztalataival. 3. Összegzés, következtetés A többlépcsős primer kutatás eredményei jól szolgálták a kutatás célját és rávilágítottak a munkaerő-piaci kereslet mértékére, a különböző tudáselemek hasznosíthatóságára és a beválásra. - A végzettek iránti kereslet összességében és szakonként is megfelelő, a hallgatók elhelyezkedése terveiknek megfelelő. - Kiemelten jónak mondható az elhelyezkedés ideje az üzleti szakoknál, ahol a végzettek közel 70 százaléka 1-3 hónapon belül talált számára megfelelő munkahelyet. - A hallgatók kompetenciái és vállalatok által kiemelten fontosnak tartott kompetenciák összhangban vannak, a hallgatók munkájának és tudásuknak beválása megfelelő. A kiemelt kompetenciák javítása a képzés tartalomfejlesztésének hangsúlyos részét alkothatják. - A képzés során elsajátított ismeretek és a megszerzett kompetenciák jól hasznosíthatók, de a gyakorlatorientáció növelendő, amely összhangban van a főiskola képzésfejlesztési koncepciójával. A végzett hallgatók erre irányuló javaslatai jól beépíthető a képzések fejlesztésébe. 10