TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV
|
|
- Andor Fülöp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Kulturális környezet hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére SWOT részanalízis Készítette: Dr. Fülöp Tamás 2012.
2 1. A kulturális környezet elemzésének szerepe és jelentősége a főiskola képzésfejlesztési tevékenységének tervezésében A felsőoktatási intézmények képzésfejlesztési tevékenységében szerepet kap a kulturális környezet elemzése is, hiszen a makrokörnyezet tényezői között a kulturális aspektusok is befolyásolják a felsőoktatási intézmények szolgáltatási keresletét. A szűkebb és tágabb kulturális környezet nem csupán közvetett hatással van az intézményi működésre, a vevői igények szempontjából, az intézmény által kínált szolgáltatásokat illetően az alap- és teljesítmény kritériumok mellett az élményekre építve a kulturális kínálat, az intenzív és sokrétű, a felsőoktatási intézmény környezetével is kapcsolatban lévő kulturális közélet megléte, minősége képes növelni a vevői elégedettséget és nagymértékben befolyásolhatja a felsőoktatási intézmény piaci pozícióit. A tapasztalatok azt igazolják, hogy egy felsőoktatási intézmény mint tudomány- és kultúraközvetítő intézmény minél szorosabb és sokrétűbb kulturális kapcsolatot épít ki környezetével, annál hatékonyabban képes piaci pozícióit megőrizni, versenytársaival szemben értékesebb kínálatot kialakítani, és vevőinek elégedettségét növelni. Így a kulturális környezet vizsgálata és elemzése meghatározó tényezőként szerepel a főiskola képzésfejlesztési tevékenységének tervezésében. Elemzéseink során figyelembe kell venni, hogy a kulturális makrokörnyezetet leíró tényezők jellemzően kvalitatívak, a trendek mennyiségi mutatókkal kevésbé definiálhatóak, így a trendek azonosítása során adatforrásként a historikus adatok és tények mellett a publikusan elérhető belső és külső szervektől származó adatbázisokat, elemzéseket tudjuk felhasználni. 2. Az elemzéshez szükséges információk és azok forrásai Információk megnevezése Információk forrása Az Európai Unió kultúrpolitikája ; Nemzeti kultúrpolitika historikus adatok A magyar kultúra, Magyarország kultúrpolitikája Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok megye kulturális adottságai A Szolnoki Főiskola kulturális élete 3. A kulturális környezet hatása a Szolnoki Főiskola képzési tevékenységére A Szolnoki Főiskola kulturális környezetének általános jellemzői o A kultúra és a kulturális környezet definíciói A kultúra fogalma, meghatározása az elmúlt évtizedek során sokat változott. Legáltalánosabb definíciója szerint az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. A kultúra azonban nem csupán felbecsülhetetlen nemzeti örökség, hanem egy olyan számos formában megjelenő, folyamatosan előállított, keletkező és átalakuló érték,
3 amelyet megőrizni, gyarapítani, továbbadni és bizonyos szempontból értékesíteni kell. Egy felsőoktatási intézmény kulturális környezetén azt a szűkebb és tágabb kulturális közeget értjük, amely a saját jellegzetességeivel egyfajta adottságként jelenik meg az intézmény és annak szolgáltatásait igénybe vevők irányában, de amelyre sokrétű kultúraközvetítő szerepével maga az intézmény is hatást gyakorol. A kulturális környezet képzésfejlesztésre gyakorolt hatását rendkívül nehéz empirikus és kvantitatív módszerekkel meghatásozni, ami egyrészt a különböző társadalmi rétegek eltérő kulturális attitűdjeiből, a különböző kultúrák iránti érzékenységéből, másrészt a különböző képzések kulturális környezettel való speciális kapcsolatából ered. o Kihívások a kultúrával szemben A nemzeti és európai kulturális tradícióknak napjainkban számos kihívással kell szembenézniük. Ezek döntően globális eredetű folyamatok és a kulturális értékek átalakulásával, a nemzeti kulturális hagyományok devalvációjával jár. Az egyén szabadidős tevékenységének birtoklásáért a különböző médiumok között ádáz küzdelem zajlik, ami a kulturális tartalmak közvetítőire jelentős kihívást gyakorol. Nyilvánvaló, hogy egy nemzeti kultúra sem állítható szembe más nemzet kultúrájával, és a kultúrák közötti értékmérés számos nehézségbe ütközik, de úgy tűnik, az egységesülés, a jellegzetességek és karakterek feloldódása nagy erőkkel és feltartóztathatatlanul zajlik. o Az Európai Unió kultúrpolitikája Az Európai Unió deklarált kultúrpolitikájának alapvetése Európa sokszínű kulturális örökségének megőrzése, a kultúra gazdasági jelentőségének kiaknázása. Európa büszke kulturális sokszínűségére: az egyes nyelvek, az irodalom, a színház-, film- és táncművészet, a műsorszolgáltatás, a képzőművészet, építészet és kézművesség területén létrejött alkotásokra, azok egyedi értékeire. Jóllehet az ezeken a területeken létrejött alkotások alapvetően egy egy meghatározott országhoz vagy régióhoz köthetők, de a kultúra közös örökségünk, ezért az Unió oltalmazni kívánja ezt az örökséget, és arra törekszik, hogy e színes kulturális palettát mások is megismerhessék. Európa kulturális és kreatív ágazatai fontos bevételi forrást jelentenek, így az EU támogatási programok révén igyekszik egyes kulturális ágazatokat arra ösztönözni, hogy ragadják meg az egységes uniós piacban és a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. Az EU dinamikus környezet kialakítására törekszik a kulturális ágazatok számára, ezért támogatja az európai jelentőségű kulturális termékek megőrzését és a tudatosság növelését, biztosítja az elvégzett munkák, valamint a kulturális és művészeti termékek szabad áramlása az EU-ban, és ösztönzi a párbeszédeket a különböző kultúrák között. Számos uniós szakpolitikai területen is szerepet játszanak kulturális tényezők, mint például az oktatásban (a nyelvtanulást is beleértve), a tudományos kutatásban, az információs és kommunikációs technológiák támogatásában, a szociálpolitikában és regionális fejlesztésben. Az EU jelenlegi kulturális programja 2007-től 2013-ig tart, amelynek az erre az időszakra vonatkozó, teljes költségvetése kb. 400 millió euró. Az EU kiemelt kultúrpolitikai célja, hogy minden évben 2 várost választ meg Európa Kulturális Fővárosának. Ez a cím kivételes lehetőséget biztosít arra, hogy az adott városok megemlékezzenek európai identitásukról, szorosabbá fűzzék együttműködésüket mind a nemzeti, mind külföldi kulturális szervekkel, valamint kulturális életüket még élénkebbé és vonzóbbá tegyék. A városokban egész évben számos kulturális esemény zajlik megannyi kulturális területen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kulturális főváros éve hosszú távú előnyökkel jár a városok kulturális, szociális és gazdasági fejlődése szempontjából egyaránt.
4 Az Európai Unió tágabb kulturális környezete a helyi kulturális élet számára nyilvánvalóan egy lazább szerkezetet jelent, ám hatása korántsem elhanyagolható, hiszen a támogatások és pályázati források a közösség szervezetei által meghatározott prioritásokhoz igazodnak. o A magyar kultúra egyedisége és európaisága A magyarság kultúrája a honfoglalás óta számos kapcsolattal rendelkezik az európai civilizációval és alapvetően az európai szellemiség, keresztény értékrend alapján szerveződik. A magyar irodalom, film- és képzőművészet, színház és zeneművészet, népművészet az elmúlt évszázadok során jó néhány alkalommal tanúbizonyságát adta kiemelkedő voltának. Magyarország hagyományosan több olyan tradicionális kulturális értékkel, nemzeti jellegzetességgel rendelkezik, amely vitathatatlanul az egyetemes és európai kulturális örökség részét képezi. A magyarság sokszínű kulturális életével, egyediségével képes gyarapítani a közös európai civilizációt. A magyar nemzetpolitika kiemelt ügyként kezeli az oktatással és tudománnyal együtt a Kárpát-medencei összmagyarság kulturális életét. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai irányítása alatt működő ágazat az állami kultúraformáló és közvetítő intézmények beleértve a művészetek, a közművelődés intézményeit és a közgyűjteményeket is teljes vertikumát lefedi. Az önkormányzatiság tradícióinak megfelelően a kulturális intézmények fenntartása egészen a legutóbbi időkig vegyes képet mutatott, az intézmények működtetésében több szektor is szerepet vállalt ig a piaci és civil szektor mellett a legjelentősebb kulturális intézmények fenntartója döntően az állami és önkormányzati szektor volt től a finanszírozási nehézségek miatt megkezdődött a korábbi megyei, önkormányzati fenntartású kulturális intézmények állami kezelésbe vétele, mely folyamat jelenleg is tart. o A Szolnoki Főiskola közvetlen kulturális környezete A Szolnoki Főiskola az intézmény geopolitikai helyzetéből adódóan összetett és sokszínű kulturális környezetben található. A megyeszékhely szerepkörből adódóan Szolnok városa tradicionálisan színes és sokrétű kulturális környezetet biztosít a felsőoktatási intézmény számára. A főbb indikátorok a civil szervezetek száma, a helyi média, a helyi kulturális és közművelődési intézmények, valamint a fontosabb, országos jelentőségű kulturális rendezvények száma alapján a város képes a kulturális és közművelődési lehetőségek teljes vertikumát kínálni a főiskola szolgáltatásait igénybe vevők számára. A település rendelkezik megyei közgyűjteményi könyvtári, múzeumi, levéltári hálózati központtal, a kulturális környezet specifikus jellemzői közül kiemelkedik a Szigligeti Színház, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, a Művésztelep. A kiterjedt testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően a kulturális rendezvények jelentős része multikulturális. Jelentős turisztikai vonzerőt képeznek a város országos jelentőségű kulturális programjai, a tavaszi Szolnoki Zenei Fesztivál, a nyári Tiszavirág Fesztivál, az ősz eleji Gulyásfesztivál és a Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivál. Az egész megyén átívelő, a megyei települések múzeumaira épülő programot jelent a 2011-ben útjára indított Jászkun Kapitányok Nyomában című kulturális turisztikai útvonal. Fontosnak tartom megemlíteni a történelmi évfordulókhoz, nemzeti ünnepekhez kapcsolódó kulturális eseményeket is, amelyek a helyi identitás megőrzését, a település múltjának megismerését szolgálják. Ezek közül kiemelkedik a változatos kulturális programokat is kínáló Szolnok Napja rendezvénysorozat. A Szolnoki Főiskola kulturális környezete ennek ellenére a főiskola képzési kínálatára alacsony befolyással bír. Ennek alapvető oka, hogy az intézmény döntően a
5 gazdaságtudományok terén folytat képzést. A főiskolai szakok közül a gasztronómiai fesztiválok elsősorban a turizmus, vendéglátás szakra gyakorolhatnak hatást, illetve a kulturális rendezvények szervezése, gazdasági koordinációja a marketing és pénzügy szakokkal biztosítana kapcsolatot. A város és a felsőoktatási intézmény tradicionálisan jó kapcsolatának köszönhetően szép kezdeményezések indultak el, de valódi áttörést a humán képzések, a társadalomtudományi és bölcsészettudományi képzések irányába történő elmozdulás jelenthetne. A jelenlegi képzési kínálatban a kulturális tartalmakat közvetítő képzéseknek, tárgyaknak viszonylag kevés szerep jut, ami az intézmény üzleti alapjellegéből adódik. A képzési kínálat bővítésében ennek ellenére komoly lehetőségei volnának a kulturális tartalmak közvetítésének. o A Szolnoki Főiskola kulturális élete A Szolnoki Főiskolán a felsőoktatási intézmény helyi és nemzetközi kapcsolataira is támaszkodva sokrétű és színvonalas kulturális élet zajlik, a rendezvények jellemzően multi- és interkulturálisak. A hallgatói szervezet által kínált, illetve támogatott kulturális és szórakozási lehetőségek is elősegítik a kínálat bővítését. Dinamikus kulturális környezetet teremt a rendezvények kultúrákon és művészeti ágakon átívelő jellege (színházi előadások, komolyzenei rendezvények, kiállítások). Komoly előnyt jelent a versenytársakkal szemben, hogy a kulturális környezet részét képező természeti környezet vonatkozásában a Szolnoki Főiskola elhelyezkedése a Tiszaligetben ideálisnak tekinthető, a 2011-ben átadott Tiszavirág híd pedig a Tiszaliget és a város kapcsolatát egyedülálló módon erősíti. Ezek együttes előnyeire építve rendezhette meg 2011-ben a Szolnoki Főiskola és a város a felsőoktatásban tanuló hallgatók legjelentősebb kulturális rendezvényét, az EFOTT-ot. 4. A kulturális környezet hatásának beazonosítása és értékelése A kultúraközvetítő intézmények, médiumok spektruma A Szolnoki Főiskola beazonosítható kulturális környezetében a megyeszékhely szerepből eredően a kultúraközvetítő intézmények szinte teljes vertikuma megtalálható. A településen működik változatos műsort kínáló színház, összetett kulturális igényeket kielégítő filmszínház, képzőművészeti programokat kínáló művésztelep, komolyzenei kínálatot biztosító szimfonikus zenekar, ezeket városi szinten átfogó közművelődési intézmény (Aba-Novák Kulturális Központ), de mindezek mellett található megyei múzeumi és könyvtári központ, továbbá levéltár is. A közművelődési intézmények az országos programokhoz kapcsolódva biztosítják a megyeszékhelyen és a környező településeken élők számára az országos kulturális programokhoz való hozzáférést is. Hasonló a helyzet a médiumokkal is, a városi televízió, illetve a helyi rádiók is kínálnak kulturális programokat, művelődési lehetőségeket. Ezeket egészítik ki a civil szervezetek, rétegigényeket kielégítő szórakozóhelyek széles kínálata. Elmondható, hogy a felsőoktatási intézmény kulturális környezetének kínálata kedvező hatással bír a főiskola piaci pozícióira, képzéseire. A képzésfejlesztés terén azonban jelenleg kevés kapcsolat figyelhető meg a kulturális környezet szereplőivel. A kultúraközvetítő intézmények kínálata
6 Más vidéki felsőoktatási intézményekkel összehasonlítva, a Szolnoki Főiskola kulturális környezete sokszínű és értékes atmoszférát biztosít. A kínálatban a kultúra számos területe a komolyzenétől kezdve a szépművészeteken át a színházi, múzeumi, könyvtári programokon és fesztiválokon át megtalálható. A kínálat a kulturális igények szinte valamennyi szegmensét próbálják lefedni, legyen az könnyűzenei koncert, gasztronómiai fesztivál, vagy képzőművészeti kiállítás. Veszélyt jelenthet, hogy a turisztikai vonzerővel rendelkező rendezvények időpontja nem feltétlenül esik egybe a főiskola oktatási rendjével, ami a programok látogatottságára negatív hatást gyakorolhat. További kérdéseket vet fel a kulturális programokhoz, rendezvényekhez való hozzáférés lehetősége, amelyet alapvetően a térségben élők jövedelmi viszonyai, a települések megyeszékhelytől való távolsága is befolyásol. A település kulturális dinamizmusa A Szolnoki Főiskolának otthont adó település, Szolnok kulturális élete megfelelő dinamizmussal rendelkezik. A város vezetése arra törekszik, hogy valamennyi társadalmi réteg számára kínáljon a település értékes kulturális programot. A magas kultúrától kezdve a rétegigények kielégítéséig több fesztivál, rendezvény, kiállítás és művészeti produkció vonzza a látogatókat. Ez esetben is meghatározó tényező a főiskola szolgáltatásait igénybe vevők körében is a jövedelem, az alapképzettség, a szak és a kulturális igény. A kulturális környezet érzékenysége, multikulturalitása és toleranciája A Szolnoki Főiskola kulturális környezete nagyfokú érzékenységet mutat a kultúrák feletti egyetemes értékek közvetítése és a kultúrák közötti kapcsolat ápolása vonatkozásában. A sokszínűséget és az európai értékeket valamennyi kultúraközvetítő intézmény felvállalja, egyben a kulturális sokszínűséget hirdetve a tolerancia, a befogadás értékeit közvetíti. A főiskola nemzetköziesítése a kultúra területén is zajlik (Nemzetközi Klub). A kulturális programokhoz való hozzáférés lehetőségét a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében az esélyegyenlőségi szervezetek biztosítják. Mindezzel a főiskola kulturális környezete hozzájárulhat a felsőoktatási intézmény által kínált képzések színvonalának emeléséhez, a sokoldalúan képzett értelmiség műveltségének, igényes személyiségformálásának előmozdításához, az elfogadás eszméje és az egyetemes értékek közvetítéséhez. A Szolnoki Főiskola érzékenysége a kulturális környezet iránt A Szolnoki Főiskola közvetett és közvetlen kulturális környezete valamennyi érintett társadalmi réteg számára megfelelő színvonalú kulturális programokat képes kínálni. A város és a megye kulturális programjai, az általuk felvállalt és támogatott rendezvények országos és nemzetközi szinten is magas színvonalat képviselnek. A felsőoktatási intézmény belső kulturális élete a főiskola valamennyi polgárának kínál programot. A változatos rendezvényekben visszatükröződik a nemzeti és egyetemes kulturális örökség közvetítése, a főiskola szolgáltatásait igénybe vevő rétegek igényeinek kielégítése iránti szándék. A főiskola megfelelően innovatív képességekkel rendelkezik az új képzési formák, képzések elindítása vonatkozásában. Az intézmény
7 üzleti és műszaki alapprofilja azonban kisebb kapcsolódást biztosít a kulturális környezettel. Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők körében társadalmi és demográfiai okok miatt speciálisabb rétegigények is jelentkeznek. A képzések helyszínének, az oktatás formáinak eltérősége miatt a kulturális környezet szolgáltatásait nem a teljes hallgatói állomány tudja igénybe venni. 4.1 Kulturális környezet hatása az üzleti alapképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám Új, a kulturális környezet adottságaira épülő képzési programok kialakítására való nyitottság, új, kulturális tartalmakat közvetítő tantárgyi programok, szakirányok, részképzések kialakítása az üzleti képzésekhez kapcsolódóan (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése) A főiskola üzleti képzési profiljához kapcsolódó speciális kulturális programok kialakítása a kulturális környezet szereplőivel történő együttműködések elmélyítésével (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése révén) EU pályázatok révén a főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítése, kulturális programok kidolgozása Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám A szűkülő erőforrások miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása A hallgatói létszám csökkenése a kulturális
8 kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi beágyazódását, helyi kapcsolatrendszerét Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám A főiskolai képzéseket vonzóbbá tevő színes, többféle igényt kielégíteni képes szélesebb kulturális környezet, belső intézményi innovációs háttér A főiskola multikulturális, sokoldalú kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat Kiváló együttműködés a Szolnoki Főiskola és a város, a megye kulturális intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Az intézmény egyoldalú képzési kínálata a műszaki és üzleti képzések kisebb kapcsolódási felülete a kulturális területhez A humántudományi, kulturális képzés tradícióinak hiánya a kulturális környezetben, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya A Szolnoki Főiskola humánerőforrás fejlesztési lehetőségei a kulturális képzések
9 kifejlesztése érdekében, új szakok kifejlesztésének adminisztratív, akkreditációs és anyagi vonzata 4.2 Kulturális környezet hatása a műszaki alapképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám Új, a kulturális környezet adottságaira épülő képzési programok kialakítására való nyitottság, új, kulturális tartalmakat közvetítő tantárgyi programok, szakirányok, részképzések kialakítása az műszaki képzésekhez kapcsolódóan (pl. kulturális programok, rendezvények műszaki, informatikai, technikai támogatása) A főiskola műszaki képzési profiljához kapcsolódó speciális kulturális programok kialakítása a kulturális környezet szereplőivel történő együttműködések elmélyítésével (pl. kulturális rendezvények műszaki, technikai támogatása) EU pályázatok révén a főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítése, kulturális programok kidolgozása Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám A szűkülő erőforrások miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása A hallgatói létszám csökkenése a kulturális kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település
10 kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi beágyazódását, helyi kapcsolatrendszerét Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám A főiskolai képzéseket vonzóbbá tevő színes, többféle igényt kielégíteni képes kulturális környezet, belső intézményi innovációs háttér A főiskola sokoldalú kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat Kiváló együttműködés a Szolnoki Főiskola és a város, a megye kulturális intézményei között Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Az intézmény egyoldalú képzési kínálata a műszaki és üzleti képzések kisebb kapcsolódási felülete a kulturális területhez A humántudományi, kulturális képzés tradícióinak hiánya a kulturális környezetben, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya A Szolnoki Főiskola humánerőforrás fejlesztési lehetőségei a kulturális képzések kifejlesztése érdekében, új szakok kifejlesztésének adminisztratív, akkreditációs és anyagi vonzata 4.3 Kulturális környezet hatása az agrár alapképzésre
11 Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám Új, a kulturális környezet adottságaira épülő képzési programok kialakítására való nyitottság, új, kulturális tartalmakat közvetítő tantárgyi programok, szakirányok, részképzések kialakítása az műszaki képzésekhez kapcsolódóan (pl. agrárszakmai, vidékfejlesztési kulturális programok, rendezvények lebonyolításában közreműködés) A főiskola agrár-képzési profiljához kapcsolódó speciális kulturális programok kialakítása a kulturális környezet szereplőivel történő együttműködések elmélyítésével (a képzések szakmai profiljainak összehangolásával) EU pályázatok révén a főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítése, kulturális programok kidolgozása Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám A szűkülő erőforrások miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása A hallgatói létszám csökkenése a kulturális kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények
12 centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi beágyazódását, helyi kapcsolatrendszerét Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám A főiskolai képzéseket vonzóbbá tevő színes, többféle igényt kielégíteni képes kulturális környezet, belső intézményi innovációs háttér A főiskola sokoldalú kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat Kiváló együttműködés a Szolnoki Főiskola és a város, a megye kulturális intézményei között Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Az intézmény egyoldalú képzési kínálata az agrárműszaki képzések kisebb kapcsolódási felülete a kulturális területhez A humántudományi, kulturális képzés tradícióinak hiánya a kulturális környezetben, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya A Szolnoki Főiskola humánerőforrás fejlesztési lehetőségei a kulturális képzések kifejlesztése érdekében, új szakok kifejlesztésének adminisztratív, akkreditációs és anyagi vonzata 4.4 Kulturális környezet hatása a felsőfokú szakképzésre 1. Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám Új, a kulturális környezet adottságaira épülő képzési programok kialakítására való nyitottság, új, kulturális
13 tartalmakat közvetítő tantárgyi programok, fsz képzések, részképzések kialakítása (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése), a felsőfokú szakképzési programok gyorsabb beindítása A főiskola üzleti képzési profiljához kapcsolódó speciális kulturális programok kialakítása a kulturális környezet szereplőivel történő együttműködések elmélyítésével (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése révén) EU pályázatok révén a főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítése, kulturális programok kidolgozása Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám A szűkülő erőforrások miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása A hallgatói létszám csökkenése a kulturális kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi beágyazódását, helyi
14 kapcsolatrendszerét Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám A főiskolai képzéseket vonzóbbá tevő színes, többféle igényt kielégíteni képes szélesebb kulturális környezet, intézményi innovációs háttér A főiskola multikulturális, sokoldalú kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat Kiváló együttműködés a Szolnoki Főiskola és a város, a megye kulturális intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Az intézmény egyoldalú képzési kínálata a műszaki és üzleti képzések kisebb kapcsolódási felülete a kulturális területhez A humántudományi, kulturális képzés tradícióinak hiánya a kulturális környezetben, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya A Szolnoki Főiskola humánerőforrás fejlesztési lehetőségei a kulturális képzések kifejlesztése érdekében 4.5 Kulturális környezet hatása a szakirányú továbbképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám Új, a kulturális környezet adottságaira épülő képzési programok kialakítására való nyitottság, új, kulturális tartalmakat közvetítő tantárgyi programok, szakirányok, részképzések kialakítása az üzleti képzésekhez kapcsolódóan (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing,
15 vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése), a szakirányú továbbképzési programok gyorsabb beindítása A főiskola üzleti és agrárműszaki képzési profiljához kapcsolódó speciális kulturális programok kialakítása a kulturális környezet szereplőivel történő együttműködések elmélyítésével (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése révén) EU pályázatok révén a főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítése, kulturális programok kidolgozása Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám A szűkülő erőforrások miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása A hallgatói létszám csökkenése a kulturális kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi beágyazódását, helyi kapcsolatrendszerét Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám
16 A főiskolai képzéseket vonzóbbá tevő színes, többféle igényt kielégíteni képes szélesebb kulturális környezet A főiskola multikulturális, sokoldalú kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat Kiváló együttműködés a Szolnoki Főiskola és a város, a megye kulturális intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Az intézmény egyoldalú képzési kínálata a műszaki és üzleti képzések kisebb kapcsolódási felülete a kulturális területhez A humántudományi, kulturális képzés tradícióinak hiánya a kulturális környezetben, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya A Szolnoki Főiskola humánerőforrás fejlesztési lehetőségei a kulturális képzések kifejlesztése érdekében 5. Javaslat a képzésinnovációra 5.1 Konkrét javaslat a képzési portfolió módosítására, új képzések indítására A Szolnoki Főiskola képzési portfoliója jelenleg nem tartalmaz olyan képzéseket, amelyeknek jelentősebb kapcsolata van a tágabb kulturális környezettel. A kulturális környezet elsősorban a jelenlegi képzések kiegészítő kínálatát jelenti, a szolgáltatások versenyképességét, az intézmény vonzerejét növeli. A képzésfejlesztésénél korábban megindultak már olyan kezdeményezések, amelyek az intézmény üzleti és agrárműszaki profilján túlmutató módon a kulturális terület irányába történő elmozdulást jelezték (színházi moderátor). Elemzéseink azt mutatják, hogy a kulturális környezetre alapozott új képzések beindítását elsősorban az intézmény alapprofiljával összefüggésben lehet megvalósítani. Az alapszakok közül pedig mindenekelőtt a
17 marketing, a turizmus-vendéglátás, a pénzügy-számvitel és a műszaki képzések kínálnak kapcsolódási pontot a kulturális terület felé. Az intézmény jelenlegi helyzetében, kisebb ráfordítással, külön humánerőforrás igénnyel nem járó fejlesztés a szakirányok, a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés terén tűnik elképzelhetőnek. 5.2 Konkrét javaslat a folyó képzések tartalmának és az oktatás módszereinek fejlesztésére A főiskola jelenlegi képzési portfóliója, a jelenleg is folyó képzések tartalmi fejlesztése terén a kulturális terület elsősorban a szabadon választható tantárgyak, a szakirányok és a szakdolgozati témák vonatkozásában kaphatnak helyet. Az empirikus vizsgálatok és a szakmai tapasztalatok azt igazolják, hogy a sokoldalúan képzett, általános műveltséggel és megfelelő kommunikációs képességekkel rendelkező értelmiségiek oktatásában az üzleti és műszaki képzések tekintetében is a kulturális terület oktatási folyamatba történő megfelelő arányú integrációja meghatározó jelentőséggel bír. Ezért célszerű lehet a kulturális terület nagyobb arányú szerephez juttatása az alapképzésekben, valamint az intézmény közvetlen kulturális környezete oktatási hasznosulásának előmozdítása. Az alapszakok esetében mindenekelőtt a marketing, a turizmus-vendéglátás, a pénzügy-számvitel és a műszaki képzések nyújtanak lehetőséget arra, hogy új tantárgyi programok, szakirányok, szakdolgozati témakörök kidolgozásával a kulturális terület is markánsabb szerepet kapjon a főiskola képzéseiben. Szolnok, március 31. Dr. Fülöp Tamás
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019.
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenBUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS
BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban
RészletesebbenBUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET
BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenKutatási tanulmány. Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás. Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019
Kutatási tanulmány Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Alprojekt: Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése Kutatás azonosítója: KUTAT 4 Készítette:
RészletesebbenFelhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
Részletesebben1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések
1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,
RészletesebbenKÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015
KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014. TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási
RészletesebbenFÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,
RészletesebbenRENDELETTERVEZET. az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998 (XII.15.) Kt. számú rendelet módosítására
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER RENDELETTERVEZET az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998 (XII.15.) Kt. számú rendelet módosítására Készítette: Vukovich Zoltán irodavezető
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója
Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenTartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenFELHÍVÁS. A fenntartható turizmusból származó bevételek növelésének megvalósítására. A Felhívás címe: Nemzeti parkok komplex turisztikai fejlesztése
FELHÍVÁS A fenntartható turizmusból származó bevételek növelésének megvalósítására A Felhívás címe: Nemzeti parkok komplex turisztikai fejlesztése A Felhívás kódszáma: GINOP 7.1.5-16 Magyarország Kormányának
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenTISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
Részletesebben132/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől, Miskolc 132/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés kulturális koncepciója A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
RészletesebbenTÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019.
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenA vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés
A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.
RészletesebbenDunaharaszti Város Önkormányzata
Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenCSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG
CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés
RészletesebbenGönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenI. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Alapelvek
Zamárdi Város Önkormányzatának 13/2009. (IX.29.) számú rendelete a kulturális javak védelméről, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről (Egységes szerkezetben)
RészletesebbenSzerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4
A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenSZOLNOKI FŐISKOLA. A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán
SZOLNOKI FŐISKOLA A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 DPR ALPROJEKT PROJEKTTERV
RészletesebbenA hazai fejlesztéspolitika keretei 2015. 10.09.
A hazai fejlesztéspolitika keretei 2015. 10.09. Tartalom nemzeti, térségi és települési rendezési és fejlesztési tervdokumentumok Magyarország Partnerségi Megállapodása (2014 2020) tervezési folyamat operatív
RészletesebbenKÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM
KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költséghatékonysági elemzés célja, hogy igazolja a projekttel vagy programmal kapcsolatosan az alábbiakat: - Konzisztencia
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
RészletesebbenTerület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/
Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán
RészletesebbenENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója
ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenMagyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.
Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának
RészletesebbenSzékesfehérvár Megyei Jogú Város
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett
RészletesebbenElőzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt
Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.9.26. COM(2012) 537 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kulturális
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY
NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu
RészletesebbenGasztronómiai turizmus: nemzetközi kitekintés
12 TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0004 Gasztronómiai turizmus: nemzetközi kitekintés Dr. Vargáné dr. Csobán Katalin Dr. Szabó Bernadett Godáné dr. Sőrés Anett Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar
RészletesebbenA Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve
A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve Készítette: Márta István ügyvezető, Bocz Tamás pénzügyi igazgató és Rózsa Zoltán ügyvezető helyettes VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 ZSOLNAY KULTURÁLIS
RészletesebbenKPMG Vállalathitelezési Hangulatindex
KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.
Részletesebben3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI
3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenBudapest Főváros XI. Kerület Újbuda
Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi
RészletesebbenA PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014
A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként
RészletesebbenA.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenBács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált
Részletesebben9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011
T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok
Részletesebben2016. évi munka és rendezvényterve.
Petőfi Sándor Könyvtári, Közművelődési és Intézményfenntartó Központ - Művelődési Központ és Könyvtár - 2016. évi munka és rendezvényterve. Készítette: Csenger, 2015. október 21. szakmai vezető Az intézményünk
RészletesebbenFELHÍVÁS. Bejárható országos turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítása
FELHÍVÁS Bejárható országos turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítása A felhívás címe: Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése A felhívás kódszáma: GINOP 7.1.2-15 Magyarország
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest
RészletesebbenFELHÍVÁS. Bejárható országos turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítása
FELHÍVÁS Bejárható országos turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítása A felhívás címe: Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése A felhívás kódszáma: GINOP 7.1.2-15 Magyarország
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.
SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA II. KÖTET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ 2013. JÚNIUS
RészletesebbenAgóra - a 21. század új fénye Szolnokon TIOP 1.2.1-08/2-2009-0007
Agóra - a 21. század új fénye Szolnokon TIOP 1.2.1-08/2-2009-0007 Agóra - a 21. század új fénye Szolnokon TIOP 1.2.1-08/2-2009-0007 Az Agóra program keretében olyan közművelődési rendszer alapjait kívánjuk
RészletesebbenA NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA
A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,
RészletesebbenBALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE
Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2013 készült a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája és a Balaton Régió Komplex Térségi Programja alapján 2006. június 21. (módosítva:
RészletesebbenSÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING
Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC
RészletesebbenELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben
ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató
RészletesebbenDr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék
A FELSŐOKTATÁS PIACA ÉS MARKETINGJE Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék Jelen tanulmányban nemzetközi és hazai szakmai
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenBudapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás
RészletesebbenJÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -
JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenCsaládsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka
Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP
RészletesebbenA HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető
A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti
RészletesebbenEgyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága 2015. december 1-i ülésére
Tárgy: Előkészítette: Tájékoztató a Békés Városi Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ 2016. évi terveiről Koszecz Sándor igazgató Békés Városi Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és
RészletesebbenMEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN
MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN SZOCIÁLIS ELLÁTÁSHOZ ÉS KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSHEZ TARTOZÓ EGYES KÖZSZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK VERSENYKÉPESSÉGI SZEMPONTÚ
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának gazdasági programja Előkészítette: Izsó Gábor polgármester Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező valamennyi bizottság bizottság: Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerű
RészletesebbenTallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3.
A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok Összeállította: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága Új szemlélet a stratégiai
RészletesebbenAZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA REKTORI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA
PÁLYÁZAT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA REKTORI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA DR. HORVÁTH ÁGNES Tanszékvezető Főiskolai Tanár E G E R, 2012. DECEMBER 13. 1 Semmi sem lelkesítőbb annál, mint amikor felismerjük,
RészletesebbenNAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET
ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából
RészletesebbenAz egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló
Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2
RészletesebbenMADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,
RészletesebbenHÉT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 5/2003. (III.1.) sz. rendelete a község közművelődési feladatairól és azok feltételeiről
HÉT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 5/2003. (III.1.) sz. rendelete a község közművelődési feladatairól és azok feltételeiről Hét község Önkormányzat képviselő-testülete a kulturális javak védelméről
RészletesebbenOROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2016. (I. 29.) K. t. határozatával jóváhagyva
OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2016. (I. 29.) K. t. határozatával jóváhagyva Orosháza Város Településfejlesztési Koncepciója 2016-2030
RészletesebbenDunaharaszti Város Önkormányzata
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu
RészletesebbenZirc város integrált településfejlesztési stratégiája
Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenGYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA
GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1
RészletesebbenKészítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001.
A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok elemzése Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 21. Előzmények Az 1999 tavaszán közétett felhívás nyomán alakult mintegy
RészletesebbenSümeg város integrált településfejlesztési stratégiája
Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
Részletesebben1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a
1 1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési
RészletesebbenA FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008
A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 1. Az európai és a hazai helyzet A globális kihívások között Európa számára egy út
Részletesebben