AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA REKTORI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA

Átírás

1 PÁLYÁZAT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA REKTORI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA DR. HORVÁTH ÁGNES Tanszékvezető Főiskolai Tanár E G E R, DECEMBER 13. 1

2 Semmi sem lelkesítőbb annál, mint amikor felismerjük, hogy mi válik a köz javára. Minden jelentős korszakot az innováció és a merészség jellemez az a képesség, hogy soha nem tapasztalt problémákra intelligens megoldások szülessenek (J.F. Kennedy) A felsőoktatás feladatai és kihívásai a XXI. században A mai generáció tagjainak óriási lelki erőre, kitartása, innovatív gondolkodásra van szüksége ahhoz, hogy válaszokat találjanak a kihívásokra. A felsőoktatási intézmények legfontosabb feladata, hogy a diákokból értelmiségi váljon, aki képes véleményt alkotni környezetéről, a szakmai tudása mellett felelősséget vállal a közösségéért. Az Eszterházy Károly Főiskola legfontosabb feladata, hogy különböző szakterületeken képezzen olyan önálló gondolkodásra képes, művelt embereket, akik szűkebb és tágabb környezetük jelenét és jövőjét befolyásolni tudják és akarják, igényesek önmagukkal és környezetükkel szemben. Mint minden felsőoktatási intézményben Egerben is összekapcsolódik az oktatás a kutatással, mert minden igazán színvonalas oktatói tevékenység alapja, az igényes kutatás. A XXI. században nagy kihívást jelent a felsőoktatás számára a tömegképzés és a minőségi képzés egyidejű megvalósítása. A világ minden országa és felsőoktatási közössége keresi a megoldást erre az ambivalenciára, de általánosan elfogadható választ még nem sikerült kidolgozni. Állandó jelleggel felvetődik a kérdés, hogy van-e szükség elit képzésre, elit egyetemekre, sok helyen a minőség javítása érdekében a tandíj bevezetését illetve emelését szorgalmazzák. A 2008-as gazdasági válság hatásainak eredményeként az állami költségvetés nehéz helyzetbe került, a nemzetgazdaság fejlődése lelassult, és ez forráskivonásokat eredményezett minden szektorból, így a felsőoktatás területéről is. Az Eszterházy Károly Főiskolát, mint valamennyi más felsőoktatási intézményt negatívan érinti a romló demográfiai helyzet, a jelentkezők számának várható csökkenése. 2

3 Az intézménynek fel kell készülnie arra, hogy képzési szerkezetének bővítésével a piac igényeire való gyorsabb reagálási készség megteremtésével alkalmazkodni tudjon a gazdasági kihívásokhoz. Az EKF legfontosabb törekvése az kell, hogy legyen, hogy megőrizze gazdasági stabilitását, minőséget nyújtson mind a képzés, mind a kutatás, mind a szolgáltatások területén, mindezt annak érdekében, hogy meglévő kapacitásait, tudásbázisát, személyi és anyagi erőforrásait, a szűkebb környezete és az ország fejlődése érdekeinek megfelelően kamatoztassa. Az Eszterházy Károly Főiskola Az Eszterházy Károly Főiskola Magyarország egyik legrégibb, nagy múlttal és presztizzsel rendelkező intézménye. 250 évvel ezelőtt az egri felsőoktatás megteremtése az Észak-magyarországi régió fejlődését szolgálta. Az alapító Eszterházy Károly püspök regnálása közel 40 évében az egri felsőoktatást Közép- Európa egyik meghatározó intézményévé tette. Az egyetemmé válás a nagypolitika ellenállása miatt sikertelen volt, de a szellemiséget soha nem lehetett az egri felsőoktatásból kitörölni. Az Eszterházy Károly Főiskola építve a tanárképzésben megszerzett több évtizedes tapasztalataira, ma is meghatározó szereppel bír ezen a területen. Az 1990-es követő időszakban jelentős átalakuláson ment keresztül, melynek eredményeképpen versenyképes tudást kínáló képzéseket akkreditált, és ennek megfelelően jelentős szerkezeti átalakuláson ment keresztül. Mára olyan 4 karral rendelkező intézmény, amely a természettudományok, társadalomtudományok, művészetek területén meghatározó szellemi erőt és tudást képvisel. Az Eszterházy Károly Főiskola országos beiskolázású intézmény, hallgatóink között a város, a megye, a régió és az ország egésze is megjelenik. Egyre jelentősebb számban érkeznek hozzánk hallgatók a környező országok magyarlakta területeiről. Az Eszterházy Károly Főiskola szakmai bázisa a főiskolák között a legmagasabb szintű, sok egyetem szakmai nívójával egyenértékű. Az intézményben két doktori iskola működik, további másik kettő doktori iskolának meg vannak a szakmai és humánerőforrás feltételei. 3

4 Meggyőződésem, hogy az intézményen belül erősíteni kell a stratégiai és mindennapi együttműködést. Az intézmény fejlődésének a záloga az így megteremthető konszenzus, amely a közös érdekekre és célokra épül. Fontosnak tartom az intézmény működésében, hogy az egyes szervezeti egységek érvényesíteni tudják önálló érdekeiket, ki tudják használni meglévő erőforrásaikat, ugyanakkor elengedhetetlennek tartom az összintézményi érdekek megjelenítését és prioritását az egyéni és partikuláris érdekekkel szemben. Az intézmény sikeres működésének a záloga a belső összefogás, az egyének és csoportok közötti szolidaritás, hogy az időszakosan felfutó és jól működő területek támogatni tudják és akarják az ideiglenesen háttérbe szoruló területeket. Az Eszterházy Károly Főiskola adottságai jók, pénzügyileg stabil, képzési szerkezete vonzó, a kutatásfejlesztésben egyre eredményesebb, de a fejlődéshez új megközelítésekre és új típusú belső és külső megegyezésekre és kapcsokra van szükség. Nem teszi egyszerűvé a helyzetet, a felsőoktatásban zajló átalakulási folyamat, de az intézmény az erőforrásaira építve a körülmények ismeretében rugalmasan képes alkalmazkodni a környezeti kihívásokhoz. Az intézmény mindenkori vezetésének meghatározó feladata kell, hogy legyen, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoljanak szűkebb és tágabb környezetében, az oktatáspolitikát meghatározó intézményekkel. 4

5 STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK: 1. Gazdasági stabilitás megőrzése, valamint a stabil működés feltételeinek folyamatos fenntartása. 4. Növekedjen az intézmény belső integrációja, koherenciája. 5. A decentralizálás-centralizálás optimális aránya alakuljon ki karok önállósága, autonómiája mellett a koncepcionális és stratégiai tervezés koordinációja mellett. 6. Párhuzamosságoktól mentes szervezeti struktúra működtetése. 7. Csökkenjenek az általános- és létesítmény költségek új energetikai megoldások alkalmazásával. 8. Megteremtődjenek a bevételek növekedésének feltételei gazdasági társaságokkal történő kapcsolatrendszer erősítése a képzés, K3F tevékenység terén. 9. Azonosíthatók legyenek a ténylegesen rosszul gazdálkodó egységek. 10. A teljesítmények kerüljenek előtérbe hallgatói, oktatói és nem oktatói dolgozók körében egyaránt. Láthatóvá váljon egy karrier pálya íve. 13. Lojalitás-növelés oktatói, dolgozói és hallgatói szinten egyaránt. 11. Kialakuljanak a tartós növekedési pályára állás feltételei. 12. Adósságcsökkentés látható gazdálkodás mellett. 14. Pályázatokból eredő támogatások fejlesztéseinek használata ERŐSSÉGEK: 1. Eger városa, annak történelmi hagyománya, kulturális gazdagsága, programjai vonzerőt jelenthet a leendő hallgatók körében. 2.Az oktatási-képzési programokkal széles körben végez képzéseket a felsőfokú szakképzésektől a BA és MA képzéseken át a doktorképzésekig bezáróan. Mindezeket szervesen egészítik ki a szakirányú szakképzések és továbbképzések. 4. Tanárképzés számos programja sikeres akkreditációja és működtetése. 5. Pályázatokból eredő támogatások fejlesztési lehetőségek biztosítása 6. Erős HR, magasan képzett oktatói közösség. 7. Jó együttműködési lehetőség a város és a térség meghatározó politikai, gazdasági, kulturális szereplőivel. 5

6 GYENGESÉGEK: 1. Csökkenő hallgatói létszám 2. A gazdasági szférával kialakított kapcsolatok lényegében formálisak, nem épülnek be szervesen az intézmény gazdasági, kutatási és szakmai tevékenységébe. 3. Az egymás mellett létező hiány- és pazarló gazdálkodás. 4. A nemzetközi kapcsolatok esetlegesek, nem kellően kiaknázottak. 5. A húzó tudományos profilok relatíve alacsony száma, az MTA doktora címmel rendelkező oktatók, egyetemi tanárok aránya 6%. 6. Az intézmény érdekérvényesítő képessége alacsony szintű. VESZÉLYEK: 1. A biztosi rendszer hosszabb távú jelenléte anyagilag korlátozó és erkölcsileg romboló hatásai révén a fejlődés gátja. 2. Kedvezőtlen demográfiai változások., csökkenő gyermeklétszám, kevesebb potenciális hallgató. 3. A megkezdett, illetve megkezdendő infrastrukturális beruházásoknak az előzetes költségvetéstől felfelé történő eltérése az intézmény adósságállományát növeli. 4. A belső adósságállomány növekedése akadályozhatja egy harmonikus, együtt dolgozni akaró szellemiségű közhangulat kialakulását. 7. Az intézményi finanszírozás kiszámíthatatlansága is komoly veszélyeket jelent. 8. Strukturális változások. LEHETŐSÉGEK: 1. Szervezet és menedzsmentfejlesztés pályázatok és külső támogatások igénybevételével: Cél: A kari szervezet stabilitásának megőrzése, ambíciózus, szakmai kapcsolatokkal rendelkező, együttműködésre képes vezetőkkel 2. Külső kapcsolatok fejlesztése 3. Kutatási tevékenység színvonalának emelése 6

7 4. Minőségfejlesztés: a hallgatói motiváció fejlesztése, 5. Szervezeti felépítés: Kari struktúrák: Az Eszterházy Károly Főiskola jelenleg 4 karú, Bölcsészettudományi Kar, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, felsőoktatási intézmény. Bár a karok kialakítása már 5 évvel ezelőtt megtörtént, a kari önállóság még ma is alacsony szintű, a karok szervezettsége is rendkívül heterogén képet mutat. A Természettudományi Kar magasan kiemelkedik a karok közül: rendelkezik kari stratégiával, épül a közösségi tudat, az egyes tanszékek, intézetek sokkal inkább szövetségesként, mint riválisként jelennek meg. A Bölcsészettudományi és a Gazdaságtudományi kar szervezettsége alacsony színvonalú, a karok rendkívül fragmentáltak, a tanszékek, intézetek kifejezetten rivalizálnak, az együttműködési szándék ritkán jelenik meg, akkor is leginkább az egyes oktatók szintjén. Az intézmény fejlődése szempontjából elengedhetetlen a karok önállóságának tényleges megteremtése, a kari vezetők megválasztásának megreformálása, a Fontosnak tartom, hogy a karok vezetői ne formális báboknak, hanem cselekvőképes dinamikus vezetőknek érezhessék magukat, hogy lehessenek innovatív megoldásaik, de a döntéseikért tényleges felelősséggel tartozzanak. A rektori munka nem lehet sikeres az egyes karok ügyeibe történő direkt, a dékánt megkerülő beavatkozással. Ez mindenképpen gyengíti a dékánt, s valójában gyengíti a rektort is, még akkor is, ha utóbbi erősségét hivatott demonstrálni. Az sem jó módszer, hogy a rektor és közvetlen környezete találja ki, hogy mi a jó az egyes karoknak, illetve magának az intézménynek. Fontosnak tartom az intézményfejlesztési terv újragondolását, egy együtt gondolkodó, felkészült csapat segítségével. A következő lépésben a karokon el kellene kezdődni egy jövőt alkotó tevékenységnek, stratégiaalkotásnak. Az egyéni látásmód, a szak specifikus gondolkodásmód új terveket, új irányokat érlelhetne meg. Megválasztásom esetén az intézményt mindenkor a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített jogi keretek között fogom vezetni. A főiskolát a jövőben 7

8 szakmai szempontból autonóm karok szövetségének tekintem. Az intézményi, olykor kari szervezeti struktúra átalakítását, kiegészítését vonhatja viszont maga után néhány olyan intézménytípus létrehozása, illetve szervülése rendszerünkbe, amelyek még csak gondolati szinten léteznek, de kialakításuk fejlődést, tartalmi és működésbeli előrelépést jelenthet, kialakításuk pedig a közeljövő feladata lesz. Az intézmény további életében fontosnak tartom a jelenleg 4 kar megtartását, fejlesztését, művészeti szakjaink önálló szervezeti egységként is megjelenhetnek. A karok élére olyan dinamikus vezetőkre van szükség, akik mind az oktatásban, mind a menedzseri kvalitásokban kiválóak, ismerik az adott terület forrásteremtő lehetőségeit, rendelkeznek pályázatok írásában, kezelésében szerzett gyakorlattal. A tervezés fontos része kell, hogy legyen a szervezeti egységek életének éppen úgy, ahogyan személyesen az oktatóknak is. A tervezhető karrier jelentős vonzerő az új kollégák számára. A tervszerűen felépített oktatási év egy fontos kiindulópontja a pontos munkaköri leírás, amelyben mind a vezető, mind az oktató aprólékosan átgondolja a feladatait. Egyértelműen ki kell derülni mindkét fél számára az oktatói, kutatói, pályázati és közéleti feladatoknak, hogy a megvalósítás ellenőrzése egyértelmű, az értékelés továbbmutató lehessen. Hivatali apparátus: precíz, naprakész adatokkal rendelkező szolgáltató terület A vezetőket a jó döntések meghozatalához minden fontos információval el kell látnunk. Ezt segíti a jó színvonalú vezetői információs rendszer, a döntéshozókat segítő hivatalok (gazdasággal, humánerőforrással, hallgatókkal kapcsolatosak) megfelelő működése és a stratégiai indikátorokat megőrző, könnyen elérhető adatbázis használhatósága. Ezen a területen, gyors lépésekre van szükségünk, hogy a fennálló hiányosságokat orvosoljuk. 8

9 6. A több száz főt foglalkoztató, napi több ezer diákkal kapcsolatba kerülő intézmény nem működhet egy jól szervezett, precízen dolgozó hivatali apparátus nélkül, melynek az élén hozzáértő, erre a célra képzett, kellő gyakorlattal rendelkező hivatalnok áll. Ez a gazdasági területen, a felső vezetés szintjén megvalósult, de tovább kell folytatni az átalakítást a közép és alsó szinteken is. A hivatali apparátus segítse az egyes intézetek vezetését, és ne terhelje azokat általa is megoldható feladatok kérésével, csak ha a munkához szakmai szempontokra van szüksége. Rendkívül fontos, a főiskola életének, mint sajátos, - leginkább egy közigazgatási egységre hasonló szervezetnek a mindennapi működése. Meggyőződésem, hogy ez olyan közigazgatási és jogi ismereteket kíván. A főiskola közigazgatása ma gyakorlatilag nem létezik, a rektori hivatal munkáját ezen feladat köré csoportosítva szervezném újra. Gazdálkodás, finanszírozás Joggal merül fel a kérdés, hogy a stratégiai célokban megfogalmazott programokat milyen forrásokból oldjuk meg, netán további elvonásokat terveznék? Mielőtt bárki komolyan gondolhatna erre, határozottan leszögezem, hogy az elvonások jelenlegi mértékét elég magasnak tartom ahhoz, hogy további növelésük szóba se kerülhessen. Milyen források fordíthatók mégis a kiemelt stratégiai feladatokra? A kiszolgáló egységek átszervezéséből felszabaduló források. - Pályázati források. - Ingatlan-hasznosításból felszabaduló források. - Villany-, víz-, gáz-, fűtés-megtakarításokból felszabaduló források. Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a takarékoskodó egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne. 9

10 - Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint néhány egység kivételével a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog. Képzési kínálat Az Eszterházy Károly Főiskolán négy karon történik az oktatás. Fontosnak tartom továbbra is a négy karral történő intézményi működést, ugyanakkor szükséges a Karok belső profiljának tisztítása, a párhuzamosságok és az ambivalenciák megszüntetése oly módon, hogy az azonos tudományterülethez tartozó szakok és tanszékek/intézetek egy karhoz tartozzanak. a) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) A 2002-től működő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar szerkezete (és ezáltal az intézmény szerkezeti és szervezeti váza) az elmúlt években jelentősen átalakult. A Tanárképzési és Tudástechnológiai Karhoz csatolt tanszékek humánerő-forrás tekintetében, hallgatói létszám vonatkozásában is csökkentette a GTK kari szerkezetét. Az oktatási programok szerkezete (BA, FSZ) a jelenlegi helyzetben már nem bizonyul elegendőnek, a jövőben mindenképpen a Kar megerősítését szolgálhatja a kellően megalapozott, piaci és HR tekintetében jelentős MA szakok folyamatos indítása. Erőteljesebb marketinggel növelhető az e tudományterületek, szakok felé orientálódók között az Eszterházy Károly Főiskolát választók aránya. A Kar életét leginkább meghatározó financiális helyzet elemzésére is szükség van, továbbá arra is, hogy megvizsgáljuk milyen módon növelhetőek a saját bevételek. A Kar tanszékeinek kapcsolatrendszere, beágyazottsága a hazai tudományos és közéletben eltérő. Ezek erősítése minden egységnek saját érdeke kell, hogy legyen. Képzési kínálatában 3 mesterszak (Nemzetközi tanulmányok, Ember- és társadalom műveltségterületi tanár, Közgazdásztanár) jelenik meg. A mesterszakok közül a Nemzetközi tanulmányokat angol nyelven is akkreditálta az Intézmény, ide a beiskolázás a következő félévben realizálódik. A GTK emellett 5 alapszakot gondoz: Emberi erőforrások, Gazdálkodási és menedzsment, Turizmus-vendéglátás, Nemzetközi tanulmányok, Kommunikáció és médiatudomány. 10

11 A Karon 8 felsőfokú szakképzés is működik, ezek jelenleg az újbóli akkreditációs folyamatban vannak jelen. Támogatható elképzelések: A képzések tekintetében két irányban kell felfogni a piaci jelzéseket: a bejöveti oldal felől (szülők, lehetséges hallgatók számára képzési kínálat), valamint a munkaerőpiacon meglévő igények oldaláról. Figyelembe kell venni a munkaerő-piaci prognózisok jelzéseit a Karon oktatott képzési programok működtetése során. Ehhez kapcsoltan reaktív és proaktív kapcsolatokat kell kiépíteni a leendő munkahelyekkel. A proaktív kapcsolatok erősítésének lehetőségeit biztosítani kell. EU tagként fontos feladat, cél idegen nyelven beszélő, projektorientált szakemberek képzése, akik az önkormányzatokban, a civil szférában, a regionális szerkezetben és a gazdasági szférában is hatékonyan tudnak dolgozni. Ezeken a területeken igény van ilyen képzettségű emberekre. Ezért szükségesnek tartjuk a GTK-n meglévő szakok erőteljesebb és összehangolt marketingjét. Megfontolandó egy Társadalomtudományi Doktori Iskola létesítése, amelynek profilja egyrészt a szigorúan társadalomtudomány, másrészt Magyarország intézményeiben prioritásként kezelik a Nemzetközi Tanulmányok szakot, biztosítva minden eszközt annak fejlesztésére. Ezen intézmények előnye a hagyományuk, ismertségük, az egyetemek estében maga az egyetemi cím. A hallgatói létszámok folyamatos emelésére törekedni kell. Fel kell tárni azokat az okokat, amelyek meghatározzák, és sok esetben behatárolják az intézmény beiskolázási körzetét. Továbbra is törekedni kell az oktatás tudományos megalapozására, a hallgatók számára tananyagok és tansegédletek biztosítására. Nem szabad figyelmen kívül hagyni természetesen azt sem, hogy a versenytársakkal kapcsolatos politika nem szűkíthető le az egyértelmű vetélkedésre. Sarkalatos pontja lehet a kar további tevékenységének, hogy feltárják a lehetséges együttműködési kereteket. Ez működhetne alkalmi, de intézményes szinten is. Keresni kellene azokat a pontokat, hogy milyen módon határozható meg az Egerben indított szakok egyedisége a máshol indítotthoz képest. b) A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar (TKTK) Képzési kínálata sokoldalú: négy felsőfokú szakképzés, 6 alapképzési, 9 tanári mesterképzési és 4 diszciplináris mesterképzési szak alkotja az oktatási kínálatát. 11

12 A Neveléstudományi Doktori Iskola 2012-es indítása további jelentős hozadékkal szolgál az Intézmény számára. Ezeket programokat a szakirányú továbbképzések és a pedagógus szakvizsgaprogramok egészítik ki. A TKTK elsődlegesen tanárképzéssel foglalkozik, amelynek tervezett átalakítása (osztatlanná tétele) újabb kihívásokkal terheli majd a Kart. A jelenleg második tanári szakként jelen lévő szakok akkreditációjával kapcsolatban további bizonytalanság tapasztalható. Mindemellett a felsőfokú szakképzési struktúra átalakulása is erősen érinti a Kart. A Karon folyó képzések egy része hatással van a többi kar munkájára is (pl. a pszichológiai tárgyak.) A Kar működése jelenleg biztosítottnak látszik. Amennyiben a felsőoktatásban megjelenő kihívásokra a megfelelő válaszokat megadja, hosszú távon is gazdaságos működtetés prognosztizálható. Támogatható elképzelések: A Kar számára egyértelműen a tanárképzés jelenti a tevékenységének fő tartalmát. Fontosnak tartom továbbra is a dinamikus, újító szellem hangsúlyozását, a folyamatos minőség-ellenőrzést, a hallgatókkal való közvetlen kapcsolat megtartását, a gyakorlati feladatok és az összefüggő gyakorlatok megtartását. Fontosnak tartjuk a Kari Tudományos Diákköri tevékenységet, mivel az közvetlenebbé teszi a hallgató és az oktató közötti viszonyt, erősíti az intézményi kohéziót, egyúttal hozzájárul a hallgatók egyéni képességeinek, elemzőkészségének fejlesztéséhez. A Kar számára a jelen és a jövő legnagyobb kihívása a képzési szerkezetnek a változása, az akkreditációs folyamatoknak a végigvitele, Neveléstudományi Doktori Iskola pozíciójának további erősítése. c) Bölcsészettudományi kar (BTK) Az Eszterházy Károly Főiskola bölcsészképzése immár tradicionálisnak mondható az intézmény keretein belül. A kar az oktatók és hallgatók kiválósága szerint is értékes helyet foglal el a magyar felsőoktatás palettáján. Ennek megfelelően a tudományos fokozattal rendelkező oktatóink aránya eléri a szignifikáns 79%-ot. A hallgatók megelégedettségi indexét is alátámasztja az a jelentkezési arány, amely az első helyen való megjelölés, a felvett hallgatók pontátlaga, valamint a középiskolai versenyeken elért helyezések száma és rangsora szerint csoportosítja azokat az adatokat. A Bölcsészettudományi Kar képzési kínálatában 9 alap- illetve tanári mesterszak, valamint két diszciplináris mesterszak (a történelemtudomány diszciplináris mesterképzés és amerikanisztika mesterképzés) szerepel. 12

13 Ezek többsége nappali és levelező munkarendben egyaránt elérhetőek. Ugyanakkor ezen a karon működik a főiskola legfelső szintű képzési formája, a Történelemtudományi Doktori Iskola. Az egri felsőoktatási intézmény jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy ez a doktori iskola létrejöjjön és elismertségre tegyen szert. Egyértelmű, hogy ezekkel az eredményekkel jól kell sáfárkodni, és meg kell tartani ezt a magas szintű képzést ahhoz, hogy a főiskola folytassa az egyetemmé válás felé az útját. A Bölcsészettudományi Karhoz tarozik a hagyományos képzési területeken kívül eső, de jelentős Ének-zene, valamint Vizuális Művészeti Tanszék. Támogatható elképzelések: A támogatások visszafogása a bölcsészkar szempontjából erőteljesen éreztette a hatását. Ez többek között a hallgatói létszám visszaesésében nyilvánult meg. A jövő új kihívásaira adható adekvát választ a tanárképzés új struktúrájának bevezetése jelenti. A hagyományos magyar, történelem, angol, valamint az ének-zene szakok várhatóan megfelelnek a hallgatói létszámkeretek támasztotta követelményeknek. A német nyelv hangsúlyosabb szerephez jutása a germanisztika fejlesztését tehetik lehetővé. A távlati lehetőségek között szerepelnek a szorosabb pályázati, oktatási és egyéb együttműködések külföldi egyetemekkel, ezzel az intézmény idegen nyelvű képzései is nagyobb mozgástér nyílik. Éppen ezért szükségszerű a bevonásuk a regionális és céges kapcsolatrendszerünk ápolásában, illetve szélesítésében. A más karokkal való, a jelenleginél intenzívebb együttműködés erőteljesebben az előtérbe helyeződik. d) Természettudományi Kar (TTK) Az Eszterházy Károly Főiskola legerőteljesebben fejlődő kara. Jelenleg 10 alapszakkal, 5 tanári mesterszakkal és 1 diszciplináris mesterszakkal (Geográfus MSc.) rendelkezik a kar. A felsőfokú szakképzési struktúra átalakításának következtében több felsőfokú szakképzés megszűnik. A képzési kínálata a klasszikus természettudományi képzéseken (biológia, földrajz, kémia, környezettudomány, matematika) kívül a informatikai, sporttudományi területekhez tartozó képzéseket gondoz. Az összetételt egyrészt a hagyományok, és az Almagyar-dombi Campuson a területi közelség indokolja. A Természettudományi Karon valósult meg leginkább az a hármas egység, amely a továbblépés egyik kulcsát jelenti. 13

14 A színvonalas oktatás és kutatás mellett meg kell jelenni az innovációt, pályázati lehetőségeket és anyagi forrásokat is teremtő szektornak, témájától függően erősebben vagy lazábban kötődve a Kar mindennapi munkájához. (pl. Egerfood Regionális Tudásközpont) Támogatható elképzelések: A tanárképzés átalakításával a tanárszakok akkreditálása és indítása, külső lehetséges, vagy korábbi partnerekkel történő együttműködések létesítése. A tanárszakok mellett prioritást kell, hogy élvezzen a diszciplináris MA szakok indítási feltételeinek biztosítása is. Középtávon lehetővé válna ezt követően egy természettudományokhoz kapcsolódó doktori iskola elindítása. Fontosnak tartom a szakirányú továbbképzések, rövid idejű képzések rendszeressé tételét, és a többi karral történő tényleges együttműködést. Összegzés: 1. Képzésfejlesztés kari struktúra, belső szerkezetek tisztítása adott tudományterületnek megfelelő korszerű tartalmak; az oktatott tantárgyak tartalmi koordináltsága; módszertani kultúra-fejlesztés; képzést segítő infrastruktúra-fejlesztés a képzési rendszer külső hatásra és elvárásra történő átalakítása Karonként 1-1 Doktori Iskola működtetése. 2. Tehetséggondozás egyéni haladást segítő önálló munkák rendszerbe építése ; TDK munka presztízsének növelése; külföldi résztanulmányok ösztönzése; gyakorlati tapasztalatszerzés támogatása. 3. Hallgatói elégedettség növelése közös munkatevékenységek arányának növelése; hallgatói szolgáltatások fejlesztése; széles körű szolgáltatások nyújtása; információk, döntésekben való részvétel. 14

15 Kutatás A kutatási tevékenység több csoportra osztható: a hallgatók kutatása (a), az oktatók kutatási tevékenységei (b), szervezeti egységek kutatási projektjei (c). a) hallgatók kutatása: A hallgatók motiválása, ösztönzése a TDK versenyen való részvételre továbbra is az Intézmény egyik fontos célkitűzése kell, hogy legyen a jövőben. Célom, hogy a levelező hallgatókat is nagyobb számmal kapcsoljuk be a TDK munkába, hiszen a BA és az MA szakokon is jelentős gyakorlattal, potenciális kutatási lehetőségekkel lévő hallgatók tanulnak. Fontosnak tartom nemcsak a hallgatók körében történő népszerűsítését, hanem az oktatóknál is emeljük a hallgatók tehetséggondozásában való részvételt presztízzsé. A TDK házi és OTDK versenyekre felkészítő oktatók összetétele nagy állandóságot mutat. Szükségesnek tartom ennek a körnek a bővítését. Az OTDK munkába (bíráló, zsűri tag, szervező, titkár stb.) történő aktívabb bekapcsolódás szintén Intézményi prioritás kell, hogy legyen véleményem szerint. Az EKF által elnyert TÁMOP pályázat, az FTDB pályázatai, és a különböző ösztönző rendszerek sokat segítettek a TDK munka értékének elismertetésében úgy a diákság, mint a felkészítő tanárok körében. Fontossá válhat a hasonló pályázatok elkészítése és következetes végrehajtatása. b) oktatók kutatási tevékenységei A kutatás az intézményi Kutatási-Fejlesztési-Innovációs Stratégia alapján folyik, mely dokumentumot a főiskola Tudományos Tanácsa alkotja meg és a Szenátus hagyja jóvá. Az oktatási-kutatási szervezeti egységek a stratégia alapján két éves kutatási tervet készítenek. A tervnek megfelelően végeznek kutatási tevékenységet az oktatók, kutatók egy téma kutatására létrehozott csoportok. A főiskola a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint biztosítja az oktatók, kutatók, hallgatók számára a tudományos kutatás és művészeti alkotó tevékenység szabadságát.(eszterházy Károly Főiskola Minőségfejlesztő Programja alapján) 15

16 Az Eszterházy Károly Főiskolán oktatók széleskörű kutatási profillal rendelkeznek. A kutatási eredmények megismertetése a hazai és nemzetközi tudományos életben létszükségletté vált az elmúlt években, ezeknek a kutatásoknak a nemzetközi kutatási programokhoz való kapcsolásuk a további fejlődés sarokpontja lett. Mivel intézményi néha kari szinteken sem ismert az oktatók kutatási profilja és eredményei, ezért fontosnak tartom egy kutatásmenedzsmenti network létrehozatalát, amely az oktatók intézményi szinten történő szakmai előadásainak koordinációjával is foglalkozna. Nagyon fontosnak tartom a hazai és nemzetközi tudományos irodalom eredményeinek beépítése mellett a saját tudományos eredmények használatát az oktatási folyamatban: tankönyvek, jegyzetek, távoktatási segédanyagok, stb. készítését. Véleményem szerint az Intézmény elsődleges stratégiájába tartozhat a képzési program- és tantárgyfejlesztéshez kapcsolódó kutatások kibontakoztatása. Ezt a célt a multi- és interdiszciplináris kutatási szemlélet, hazai és nemzetközi kutató teamekben való hatékony részvétel erősítheti tovább. A kutatások eredményeinek publikációja, megjelenítése tovább támogatandó. Ehhez intézményi, kari, civil szervezeti (pl. LPSA, Agria Universitas Egyesület, Kárpátok Alapítvány stb.) és gazdasági szférával meglévő K+F tevékenysége, nemzetközi kutatási pályázatok felhasználható. Növekedést mutat az elmúlt évekhez képest a rangos hazai és külföldi tudományos folyóiratokban megjelent publikációink száma, ezen belül az idegen nyelven írt tudományos dolgozataink száma is, ahogyan a konferenciákon való részvételek száma is. Ezek azonban egyenlőtlen eloszlást mutatnak az egyes egységeken belül is. A publikációs adatbázisokat évente frissítjük, valamennyi minősített oktatónk 10 legfontosabb publikációja az EKF internetes oldalán nevesítve van. 16

17 Az MTMT-be való feltöltés már elindult, az oktatói/kutatói pontrendszerünkkel értékeljük az egyének tanévenkénti és az elmúlt 5 évi közéleti, tudományos publikációs tevékenységét. Az oktatói motivációt támogathatja a kutatói életpálya c) szervezeti egységek kutatócsoportjai (a teljesség igénye nélkül) Agria-Innorégió Tudáscentrum (TTK) Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport (BTK) Bryológiai Kutatócsoport (TTK) EGERFOOD Regionális Tudásközpont (RET) Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ (ÉRPEK) (TKTK) Helyi Demokrácia Kutatási Központ (GTK) Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoport (TKTK) Multimédia Kutató Laboratórium (TKTK) Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport (GTK) Társadalomtudományi Kutatócsoport (GTK) Választáskutatási Központ (GTK) A szervezeti egységeknél található kutatócsoportok tevékenységét több ok miatt találom lényeginek. Kapcsolatot építhet a külső környezettel, pl. gazdasági társaságokkal, civil szervezetekkel, más kutatócsoporttal, mindemellett a kutatási tevékenységbe a tehetséges hallgatókat be lehet vonni, gyakorlati tapasztalatokhoz juttatva őket. A pályázatokhoz való kapcsolódás is sokkal inkább lehetséges egy intézményesített kapcsolaton keresztül. Mindezek alapján támogatni kívánom, hogy kutatandó témacsoportonként interdiszciplináris szemlélettel egy-egy kutatócsoportot hozzunk létre. Ezekből a kutatócsoportból kiépíthető lesz egy hálózat, amely versenyképessé válik a nagy horderejű tudományos kérdések megválaszolását célul tűző hosszú távú programok elvégzésekor is. Mindez gondos tervezést és ütemezést igényel. 17

18 Kutatással összefüggő lehetőségek: 1. Térségi, külföldi együttműködések támogatása, katalizátori segítése. 2. Minél több tudományág bevonása a kutatási területek közé, azok koordinálása interdiszciplináris jelleggel. 3. Kutatói / kutatócsoporti hálózat létrehozatala intézményen belül is. 4. Nemzetközi kutatási pályázatokon való indulás. 5. Piac által generált, s így eladható kutatások lebonyolítása több tudományterület bevonásával. Mi a hallgatókért vagyunk.. szolgáltatások és érdekképviselet minőségi biztosítása, támogatása az EKFen A hallgatói létszám folyamatos csökkenést mutat, amely csak egyrészről magyarázható a demográfia alakulásával. Súlyos problémákat eredményez és nehezebben befolyásolható az a tény, hogy a térség fiataljai számára a budapesti intézmények (egyetemek) vonzóbbak, a szülői háztól való függetlenedés vágya szintén távolítja intézményünktől és a várostól a fiatalokat. 1. ábra: Szeretnék Egerben tanulni Forrás: Menni vagy maradni kutatás adatai alapján 18

19 (Agria Universitas Egyesület. Kutatásvezető: Dr. Horváth Ágnes) Szükségesnek tartom Eger városával történő megállapodások sorozatát, ösztöndíj programok kidolgozását, diplomás pályakezdők számára életpálya tervek készítését. Az egyetemek és főiskolák hatása a városokban jelentős lehet, amennyiben sikerül a humánerőforrásokat megfelelően aktivizálni és koordináltan felhasználni kölcsönös érdekeltégből fakadóan. Ennek több formája is lehetséges: a főiskola K+F tevékenységének igénybevétele, illetve annak összehangolása a város érdekeivel, a hallgatók bevonása a város életébe, Eger igényeinek (munkaerőpiacának) megfelelő képzések indítása, a szolgáltatások kölcsönös igénybevétele. Az Eszterházy Károly Főiskola a város egyetlen olyan (felsőoktatási) intézménye, amely mindig jelentős számú fiatalt vonzott az Észak-magyarországi régióból, illetve bizonyos szakok esetében ettől nagyobb vonzáskörzetből előtt a végzett hallgatók szívesen maradtak a városban, vagy a környékén, viszont a munkaerőpiac (elsősorban a pedagógusi) telítődött. Az 1990-es évek közepe óta érezhető az a tendencia, hogy a nappali tagozatos diákok tanulmányaik idején 3, maximum 4 napot (általában hétfő déltől csütörtök reggelig) töltenek a városban, a levelezős diákok pedig 1, maximum 2 napot időszakosan. Ez problémát okozhat a továbbiakban is, hiszen a szolgáltatások fejlesztését igényli a megjelenő társadalmi csoport, viszont ezt a szolgáltatást azokban az időszakokban (elsősorban nyáron, de a már a rövidülő szorgalmi időszakokban is) nehéz fenntartani, amikor a hallgatók nem tartózkodnak a városban. Több, lényegi pontot megragadó programmal, valamint együttműködéssel ez kezelhetővé válik. A szaktanszékekkel a város érdekében történő együttműködés előkészítését minél hamarabb érdemes feltárni, előkészíteni, megszervezni. A nyitás, a partnerség kiépítése és életben tartása, valamint a csak kampányszerű kapcsolat megszüntetése mindenki számára a továbbélés és a továbblépés szempontjából alapvető jelentőségű. Hallgatói érdekképviseletek Hallgatói érdekképviseletet támogatni kívánjuk annak érdekében, hogy a tanulás, a tudás és a teljesítmény legyen az érték és a követendő példa. szakreferensi, demonstrátori tevékenységük erősítésével. 19

20 A hallgatói érdekképviselet bevonása az Intézményfejlesztési Terv készítési folyamatába Oktatók értékelő rendszerének átszervezése, hallgatói vélemények folyamatos mérésének megteremtése. Oktatók részéről érkező követelmények szigorú rögzítése a félévek elején. Tanulmányi ösztöndíjak hirdetése a költségtérítéses hallgatók számára is. Középiskolás diákok tehetséggondozása: táborok, konzultációk, versenyek, egyéb pályázatokkal. Külföldi diákok bevonása az oktatásba és az érdekképviseletbe. A korábban működő Laptop-program más formában történő újraindítása. Karrier tanácsadás szakonként/tudományterületenként történő menedzselése. Külső kapcsolatrendszerbe történő részvételük segítése: intézménylátogatással, tanulmányutakkal, Szülői értekezletek szülői nyílt napok rendezése Összegzés: A hallgatói létszám növelése azok csökkenésének megállítása érdekében: 1. A meglévő oktatási formák további fejlesztése, és azoknak az Intézmény lehetőségeit nagyobb rugalmassággal történő kihasználásának támogatása: a más hazai, vagy külföldi egyetemeken történő áthallgatások szerves részei legyenek a képzési portfoliónak; távoktatás; stb.). 2. Kialakítani olyan lüktető hallgatói életet, ami az ország bármely részén élő diák számára vonzó (oktatás, sport, kultúra, klubok stb.). 4. Megfelelő PR tevékenység folyamatos kapcsolattartás a középiskolákkal. Tehetséggondozó programok. 5. Jelenleg is meglévő szakkollégiumi rendszer fejlesztése. 6. Markáns, és egységes kommunikációs stratégia kialakítása. 7. Tehetséggondozás, mentori rendszer. Szoros együttműködés a Hallgatói Önkormányzattal a hallgatók valós érdekképviselete érdekében. 8. Beiskolázásra tervezett promóciós összeg növelése. 9. Külföldi ösztöndíjat elnyerő hallgatók érdemi támogatása. 20

21 Társadalmi, gazdasági, szakmai kapcsolatok A Főiskola számára természetes partnernek tekintem Eger Városát, az Északmagyarországi régió megyéit, önkormányzatait, valamint a régióban működő cégeket, civil szervezeteket is. Célom, hogy az intézmény megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos együttműködés. Fontosnak tartom a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítését, a városi, közoktatási és főiskolai intézményrendszer összekapcsolását a felsőfokú szakképzések és a továbbképzési rendszereink összehangolását, a meglévő források közös használatát, a kölcsönös előnyök kialakulása érdekében. A több mint ezer éves Eger nemcsak otthona az Főiskolának. Az EKF kulturális vonzásával a város és a régió legnagyobb munkáltatója és fogyasztója is egyben. Tapasztalataink azt mutatják, hogy múltban a város sem élt az Főiskola adta lehetőségekkel, s hasonlóan a Főiskola sem aknázta ki maradéktalanul a város előnyeit. Szándékaink szintjén mindkét fél felismerte az egymásra-utaltságot, de ha a kölcsönös előnyök jegyében minden lehetséges fórumon (hazai és uniós pályázatok, régió anyagi eszközeinek felhasználása, kormányzati és politikai tényezők egyetemi, régiós és városi célok mellé állítása) nem tudunk a jövőben hatékonyan együttműködni, céljaink megvalósítása nehézzé, vagy akár lehetetlenné válhat. Kiemelten fontosnak tartom a jelenlegi helyzetben, hogy a régióban működő nagyobb cégekkel is javuljon az együttműködés minősége, hiszen a képzések fejlesztése a számukra, mint a végzettjeinket alkalmazókra nézve is nagyon fontos. A cégek igényei szerint átalakított képzések, illetve szak- és továbbképzések, tanfolyamok indításával a hallgatóság érdekeit szolgáljuk, hiszen így speciális tudással a birtokukban fogadhatják őket a munkaerőpiac szereplői. A Főiskola és a Város szempontjából is fontos, hogy a jelenlegi tűrt-tartott állapotot felváltsa a kölcsönös előnyök megértése és kiaknázása minden lehetséges fórumon. 21

22 Hasonló a helyzet a megyével is, az Észak-magyarországi régió vonatkozásában sokkal rosszabb a helyzet: Főiskolánk semmilyen területen nem tudott vezető pozíciót kivívni a régióban. A tanárképzésben hagyományosan vezető szerepet fokozatosan elveszítette. A térség meghatározó egyetemeivel és főiskoláival kiegyensúlyozott, korrekt partneri viszonyt kell kiépíteni, az oktatás, a kutatás és a kutatásfejlesztés területén. Természetes szövetségeseink a régióban: az egri Hittudományi Főiskola, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, és a Károly Róbert Főiskola. Ezekkel az intézményekkel meg kell, hogy találjuk az együttműködés lehetséges formáit, amelyek természetesen majd különbözőek lehetnek. A megörökölt szokásrend sok esetben lehetetlenné tette a tartós és valódi célokkal bíró együttműködések kiépítését a Főiskola, a Város, illetve a gazdasági szereplők között (Egert sokan ma is még csupán mint Tanárképző Központot azonosítják). Szükségesnek tartom az oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztése mellett a város, a régió és a kisebb települések esetében is a kölcsönös partnerségi viszonyok kialakítását. Elengedhetetlen a szűkebb és tágabb környezetünk vállalkozóival kialakítandó jó viszony, a társadalmi szerveződésekkel új kapcsolatrendszer kiépítése és hatékony működtetése. Meg kell teremtenünk és ismertetnünk adottságainkat, amelyekkel a Főiskola meghatározó és elismert partnerévé válhat, úgy a gazdasági, mint közigazgatási partnereink problémáinak megoldásában, terveik előkészítésében és megvalósításában. Az intézményben e szerep betöltéséhez minden feltétel adott. Az elért tudományos eredményeink a térség fejlődéséhez nyitnak lehetőségeket. Az Eszterházy Károly Főiskola jelenleg nem használja ki megfelelően tudásbázisát. A K + F tevékenységben néhány területen van jelen (ott nagyon sikeres), de ezt az irányt erősíteni kell. A Főiskola tudáscentrumain keresztül teremti meg azt a lehetőséget a térségben, hogy elérhetővé váljanak kutatási eredményei és szakmai szolgáltatásokat nyújtson. 22

23 Erre a feladatra jelenleg lényegében a Természettudományi Kar tudáscentrumai alkalmasak. A karok számára egyértelmű irányvonal további olyan szolgáltató centrumok létrehozása, amelyekkel piaci pozíciókat tudnak elfoglalni a térségben. A regionális, gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódásuk céljai a következők: - a képzési szerkezet aktualizálása és fejlesztése - a gyakorlati tudás megszerzésének lehetősége - a tudásbázis és a munkaerő megtartása. Nemzetközi kapcsolatok Az EKF nemzetközi kapcsolatainak építése és fenntartása stratégiai kérdés. Intézményünk nemzetközi együttműködési képessége vonzerőt jelenthet mind a munkaadók, mind a munkavállalók, mind pedig a hallgatók szempontjából. Intézményünk külkapcsolatainak fejlesztése teljes egészében egybevág a kormányzati szándékokkal, melyek szerint növelni kell a hallgatói mobilitást. Ennek megfelelően intézményi szinten újra kell gondolni a kialakított Erasmus szerződések pénzügyi és szakmai feltételeit. Fontos megfogalmaznunk az Eszterházy Károly Főiskola külkapcsolati preferenciáit. Kiemelten fontosak az európai kapcsolódásaink, azon belül is a Visegrádi Négyek országaival kiépítendő kapcsolatok. Ugyanakkor Eger kedvelt területe a Közel-, és Távol-keleti térségnek. A képzési profiljaink bővítésével, angol nyelvű képzések indításával az oktatás területén is jelentős piacot szerezhet az intézményünk. A kutatás és az oktatói együttműködés területén ezek a kapcsolatok ma is élnek, de fejlesztésük rendkívül sok perspektívát tartalmaz. Az intézmény nemzetközi térben való megjelenítése mind gazdaságilag, mind szakmailag új perspektívákat jelenthet. Az EKF rendkívül széles nemzetközi Network-kal rendelkezik, amely minimális hatékonysággal működik. Ezek a kapcsolatok atomizáltan, alkalomszerűen működnek, nem alkotnak hálózatot, sokszor csak alkalmi, rövid időre tartó együttműködésre szorítkoznak. Elengedhetetlenek a felkészült, naprakész, nemzetközi kapcsolatokban képzett nemzetközi szakemberek, a nemzetközi hallgatói toborzás, a nemzetközi kutatások és a pályázatok sikeres megvalósításában. 23

24 Az Eszterházy Károly Főiskola esetében a központi irányítás és a karok közötti érdekegyeztetés, kommunikáció jelentős módosításokra szorul. A karok részéről sokkal erősebb aktivitás várható el, ugyanakkor az intézményi tervezés kapcsán figyelembe kell venni a karok közötti különbségeket, a tényleges szükségleteket, és ezeket harmonizálni kell az intézmény érdekeivel. A nemzetközi kapcsolatok centralizálása és decentralizálása területén meg kell teremteni az egyensúlyt. A sikeres nemzetközi együttműködések azt bizonyítják, hogy az eredményes, jól működő nemzetközi kapcsolatok az intézmény fejlesztés zászlóvivői lehetnek. A költségvetési tervezés kihívásai és lehetőségei az Eszterházy Károly Főiskolán Az Eszterházy Károly Főiskola költségvetésének tervezése többszörösen összetett folyamat. Egyrészt számíthat bevételre a normatív állami támogatásból, amelyet a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma a hallgatók és a minősítéssel rendelkező oktatók számának alakulása alapján irányoz elő a magyar költségvetés forrásaiból, másrészt az intézmény saját bevételeivel egészíti ki az állami normatívát. Ezek a bevételi források mára sajnos elégtelennek bizonyulnak az intézmény működtetéséhez, valamint az épület állagmegóvásához. A főiskola legfontosabb lehetőségei az infrastrukturális és humánerőforrás fejlesztése terén kimerülnek a különböző pályázatok által elnyerhető pénzösszegekben. Sajnos a főiskola ismét arra kényszerül, hogy Gyakorló Iskolájától vonjon el 15 millió forintot a központi igazgatási feladatok zökkenőmentes ellátásáért. Az intézmény az oktatói bérek és a hallgatók számára folyósítható juttatások elszámolása során különböző törvényi szabályozást kell, hogy figyelembe vegyen. Az oktatói bérek és juttatások a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény szerint kerülnek kifizetésre. Az állami normatívából érkező bevételek A hallgatók száma után kapott állami normatíva képezi az intézmény legfontosabb bevételét. Ezek a támogatások és támogatás jellegű bevételek részét képezik. A hallgatói létszám már régóta folyamatosan csökken. Először 2006-ban, az akkori törvényi szabályozás megváltozásakor volt észlelhető egy nagyobb arányú 24

25 létszámredukció, és ez a folyamat napjainkban is tart ban összesen 5546 államilag támogatott hely nyílt a főiskolán és ez a szám hat évvel később ez a szám mindössze 1310 főre esett vissza. Ez mintegy 24%-os csökkenést jelent. Az intézmény a kiesett létszámot a költségtérítéses és a részösztöndíjas hallgatók felvételével kell, hogy pótolja. Kérdés, hogy lesz-e elegendő jelentkező ezekre a helyekre. Ráadásul az intézmény 2012-től rákényszerül, hogy a szakképzési hozzájárulást pályázati pénzekből teremtse elő. Az intézmény az új adótörvények miatti egyes jövedelemcsökkenéseket saját forrásból kompenzálta. A természetbeni juttatások közül a meleg étkeztetési utalványt megszüntette. Az intézmény a szűkülő erőforrások kiegészítése érdekében tett lépéseket. Többek között a 150 millió forintnyit támogatási összeg kiesésének pótlására született intézkedések megtakarításának összegeit is az alábbi táblázat tartalmazza: a bevételes tevékenység terhére fizetendő jutalmak törlése pótlékok megszűntetése külső óraadók tevékenységcsökkentése oktatók túlóraszámának csökkentése étkezési hozzájárulás csökkentése gyakorlati képzések kiadásainak mérséklése a Rend-Trend Kft. megszűnésével a takarítási feladatok átvállalása pályázatokon történő foglalkoztatás ÖSSZESEN 40 millió Ft 30.5 millió Ft 30 millió Ft 20 millió Ft 30 millió Ft 20 millió Ft 30 millió Ft 21.5 millió Ft 222 millió Ft A főiskola nem állami normatívából származó legfontosabb bevételei Az Új Széchenyi Terv az itt kiírt pályázatok által, mint az intézményi infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges források előteremtésének egyedüli lehetősége jelenik meg. Természetesen a nyertes pályázatok megvalósítása során a főiskolának önerőt kell biztosítania. A lehetőségekhez mérten, az Eszterházy Károly Főiskola törekedik arra, hogy minél több pályázaton induljon el. A felhalmozási és tőke jellegű bevételeink alatt az államháztartáson kívüli szereplőket értjük, de a jogszabályi változás miatt ezek a tételek kiestek az intézmény költségvetésének bevételi és kiadási oldalából egyaránt. A hallgatói költségtérítések és kollégiumi díjak 25

26 mellett az intézmény épületeiben működő garázsok, éttermek és büfék bevételei képezik a főbb tételeket. A kiadási oldal főbb tételei Az intézmény évi költségvetésének legfontosabb kiadási tételét a nemzetközi konferenciákon való részvétel teszi ki. Az ERASMUS ösztöndíjjal külföldre látogató oktatók és diákok utazási támogatása ebben az évben is prioritásként jelenik meg. A másik hasonlóan kiemelkedő támogatással bíró terület a nemzetközi pályázatokhoz szükséges önrész megteremtése. Ezek közé tartozik az INNOTE, amelyben intézményünk partnerként jelenik meg, illetve az Open University Malaysia, amely már évek óta az oktatók továbbképzésének egyik stabil eleme. Ennek megfelelően valósult meg októberben az ICI konferenciasorozat is, amelynek malaysiai állomásán a főiskola oktatói gárdája nagy számban vett részt. A Magyar Ösztöndíj Bizottsághoz benyújtott sikeres pályázatunk alapján egy nyári egyetemi kurzust indítottunk a filmkészítés témájában. Május elején az Indonéz Nagykövetség támogatott egy báb együttes fellépése valósult meg. Ezen kívül a külföldi vendégek (hallgatók és oktatók) fogadása is a költségvetési kiadások oldalán jelenik meg, ilyen volt az egyiptomi partnerintézményből, a Delta Academy of Science-ből érkezett hallgatói csoport fogadása. Az intézményből egy oktató utazott a Georgia College-ba Milledgeville-be, egy hallgató pedig a Georgia állambeli Valdosta State University-n folytat résztanulmányokat ahol szeptembertől egy oktatónk is részt vesz továbbképzésen. Egy főiskolai oktató pedig a Fullbright ösztöndíjjal kutat a University of New Mexico-n. A humánerőforrás gazdálkodás területén a legjelentősebb változást a Rend- Trend takarítószolgálat megszűnése jelentette, így dolgozóinak 70% került át a főiskola alkalmazásába. Ezek mellett az intézmény számára folyamatos kiadást jelent a tudományos fokozatok megszerzéséhez nyújtott támogatás, amely a főiskola számára mindig prioritással bírt. Ezen támogatási összegek fedezéséhez a főiskola Lyceum Pro Scientiis Alapítvány nyújt anyagi segítséget. A Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya segíti a doktorandusz hallgatókat a nemzetközi tudományos konferenciákon való részvételben. A következő táblázat a dologi kiadások 2012-ben tervezett tételes alakulását mutatja be: 26

27 Dologi kiadások évi tervezete (ezer Ft) Készletbeszerzés Kommunikációs szolgáltatások Szolgáltatási kiadások Vásárolt közszolgáltatások ÁFA Kiküldetések, reprezentációk, reklámkiadások Szellemi tevékenységek kifizetése Egyéb dologi kiadások Egyéb folyó kiadások Összesen A főiskola évi további kiadásait a következő tételek jelentik: Ellátottak pénzbeli juttatásai; ez az intézmény hallgatói számára jelent támogatást a szociális rászorultság szempontjai alapján. Ebbe beletartoznak a tanulmányi ösztöndíjak a jegyzetvásárlások és lakhatási támogatások költségei, valamint a különböző jövedelempótló támogatások. Ennek tervezett összege Ft. Felhalmozási kiadások; a Líceum épületének felújítása, Leánykai Campus területén lévő Regionális Tudásközpont felépítése, hallgatói laptopok költsége, informatikai hálózat kiépítése, amely pályázati pénzből valósul meg. Az állami támogatásból beruházásra szánt összeget zároltatta az intézmény, így ez nem jelenik meg itt. A Gyakorló iskola csak pályázati pénzből képes beruházásokat végrehajtani. A költségek értéke összesen Ft. Az intézmény kiadásainak változását az alábbi táblázat szemlélteti: 27

28 1. táblázat: az Eszterházy Károly Főiskola kiadásainak változása Az intézmény saját bevételei A legfontosabb saját bevételi forrásainkat a tandíjak és a kollégiumi díjak jelentik. Ez utóbbit 1000 forinttal emeltük meg 2012-ben. A költségtérítés mértéke szakonként változó összeggel, a hallgatói önköltség figyelembe vételével került megállapításra. A felsőbb évfolyamon tanuló hallgatók költségtérítésének összegét a Szenátus állapította meg. A költségtérítések összege 2011/2012 tanévben az alábbi táblázat szerint alakult: 2. táblázat: A költségtérítés mértéke első évfolyamos hallgatók számára a 2011/2012 tanévben Tagozat Felsőfokú szakképzés és alapképzés Ft/szemeszter Mesterképzés Ft/szemeszter Szakirányú továbbképzés Ft/szemeszter nappali 158 ezer 183 ezer - levelező 133 ezer 158 ezer 133 ezer távoktatás 133 ezer