BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MAB INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓ KARI ÖNÉRTÉKELÉS Budapest, január 17. Elfogadta a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Tanácsa január 21.-én 1

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE KÜLDETÉS, HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP Történeti háttér Küldetésnyilatkozat MINŐSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK Ismertség és elismertség Minőségpolitika, minőségfejlesztési intézkedések Az előző akkreditációs jelentés megállapításai Válaszintézkedések A KAR SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA ÉS STRATÉGIÁJA Szervezeti felépítés Belső és külső kapcsolatok C-SWOT ANALÍZIS AZ AKKREDITÁCIÓS KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS A VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI OKTATÁS Programok összeállításának technikája A KUTATÁS-FEJLESZTÉS KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI GAZDÁLKODÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELVEK ÉS MÓDSZEREK STRATÉGIA ÉS ELJÁRÁSOK A MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁRA Kari minőségpolitika Kari stratégia Kari minőségfejlesztési programok Kari minőségmenedzsment szervezet Hallgatók bevonása a minőségmenedzsment rendszerbe KÉPZÉSI PROGRAMOK INDÍTÁSA, KÖVETÉSE, RENDSZERES BELSŐ ÉRTÉKELÉS A képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciák fejlesztésének általános metodikája és technikája Az oktatás eredményessége, a programok eredményességének követése, értékelése, az intézmény/kar ez irányú folyamatainak módszeres megtervezése és menedzselése A Kar által nyújtott tudás felhasználóinak véleménye a szervezetről és teljesítményéről Hallgatói elégedettség mérése Az oktatási folyamatok megítélése, a képzési programokkal kapcsolatos vélemények A HALLGATÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Tanulmányi és vizsgaszabályzatok

3 3.3.2 Tantárgyi követelmények nyilvánossága és a számonkérés követelményeinek egyértelmű megfogalmazása, e követelmények érvényesülése Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések AZ OKTATÓI MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA Az intézmény/kar emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése Az oktatási tevékenység értékelése Az Intézményi/Kari doktori iskolák TANULÁSTÁMOGATÁS, ESZKÖZÖK ÉS HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK Ingatlanállomány, ingatlangazdálkodás Hallgatói támogató szolgálatok BELSŐ INFORMÁCIÓS RENDSZER TDK-s és egyéb eredmények A Kar K+F+I eredményessége Doktori iskolák működési eredményei Információ és tudásmenedzselés Az Intézmény/Kar gazdálkodásának eredményei NYILVÁNOSSÁG, A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA Nyomtatott írásos anyagok Honlapok tartalma, szolgáltatásai, naprakészsége Belső és külső sajtó és médiaközlemények A hallgatók és leendő hallgatók tájékoztatásának rendszere...68 F Ü G G E L É K

4 BEVEZETÉS Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának akkreditációja legutóbb 2008-ban történt, amely a MAB támogató határozatával végződött. Az újabb akkreditáció szempontrendszerének megfelelően az önértékelés a következő főbb pontokra és gondolatokra épült: oktatási munka és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások elemzése; kutatási eredményességünk vizsgálata; gazdasági folyamataink bemutatása. Célunk, hogy a fenti keretrendszerben foglalt fejlődésünkről, őszintén és önkritikusan adjunk számot, amelyekből fakadó konklúziók a BME VIK jövőbeli működését és fejlődésének irányát is meghatározzák. Az akkreditációs anyag összeállítása a dékán koordinációjával történt a kar dékánhelyetteseinek a közreműködésével. Az adatgyűjtésbe és az önértékelés véleményezésébe a kar bizottságai, valamint a Tanszékvezetői Értekezlet kapcsolódtak be. Így az önértékelés valóban a kar jelentős részének a bevonásával készült, és ilyen értelemben a közölt adatok és konklúziók is a kar domináns részének/felelős vezetőinek és bizottságainak a véleményét reprezentálják. A dokumentum felépítése a következő: az első fejezet tartalmazza a Kar működésének leírását, alapdokumentumok, szervezeti struktúra és működés szempontjából a C-SWOT analízissel egyetemben, valamint az ebből levont a Kar jövőjére vonatkozó konklúziókat; a második fejezet foglalkozik a Kar eredményeivel, az oktatás, kutatás, innováció és nemzetköziesedés tekintetében, illetve a kari gazdálkodás folyamatait illetően; a harmadik fejezet a minőségbiztosításra fókuszál, bemutatván azokat a folyamatokat, amelyek az oktatás színvonalának javítását, képzési programok indítását, teljesítményértékeléseket, az eredményesség visszacsatolásainak módszereit tartalmazzák. 1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nagy múlttal rendelkező, országosan és nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézmény, országunk legnagyobb műszaki képzőhelye. A BME nyolc kara közül a VIK a legnagyobb kar mind oktatói és hallgatói létszám, mind gazdálkodás tekintetében. A VIK küldetésének középpontjában a minőség áll, ötvözve a kiválóság iránti történelmi elkötelezettséget és az új technológiák kutatásában és alkalmazásában való élenjáróságot. 1.1 KÜLDETÉS, HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP Történeti háttér A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara 2014-ben ünnepli alapításának 65. évfordulóját. A BME VIK 1949-ben alakult meg Villamosmérnöki Kar néven a Gépészmérnöki Kar elektrotechnikai tagozatából az Elnöki Tanács 1949/15. sz. törvényerejű rendelete értelmében. Az oktatás a 3. évfolyammal kezdődött, a másod-és harmadéves hallgatókat a Gépészmérnöki 4

5 Kartól vették át. Ennek megfelelően az első villamosmérnöki oklevelet Magyarországon 1950-ben adták ki. A kar első dékánja Liska József professzor volt. A képzés erős-és gyengeáramú, majd hiradástechnikai, műszer- és irányítástechnikai, valamint elektronikai technológia szakon folytatódott. Felismervén a kor megnövekedett igényét az elektronikai áramkörök, kommunikációs technológiák és a kezdődő számítástechnika és számítástudomány iránt, a karon létrejött a Híradástechnikai Elektronikus Intézet, amely a többi tanszékkel együtt folytatta a munkáját, valamint a Mikrohullámú Hírközlés Tanszék szolgálta ki a rádiós analóg és digitális hírközlési rendszerekhez kapcsolódó feladatokat. A jelenlegi tanszéki struktúra 2002-ben alakult ki, a következő tanszékekkel: Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék Elektronikai Technológia Tanszék Elektronikus Eszközök Tanszéke Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Irányítástechnika és Informatika Tanszék Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Villamos Energetika Tanszék A tanszékek nevei, egyrészt a történelmi szakterületeket, másrészt az informatikai technológiákhoz való alkalmazkodást tükrözik. A tanszékek kompetenciái és tevékenységei valóban lefedik a villamosmérnöki- és informatikai tudományok és technológiák valamennyi főbb területét. A tanszékek konkrétabb kompetenciaterületeit a weboldalon lehet megtalálni. A képzési programokat illetően 1986-ban indult meg a képzés műszaki informatika szakon, melynek jelentős fejlődése magával hozta a kar nevének megváltozását től a kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar néven folytatja tevékenységét ben indult az orvosbiológiai mérnökképzés két másik egyetem közreműködésével, mely egyedülálló az országban. A szak neve jelenleg egészségügyi mérnök mester szak. A többciklusú képzés bevezetésére 2005-ben tért át a kar től gazdaságinformatikus mesterképzés is folyik. A Karon két doktori iskola működik, egy a villamosmérnöki tudományok és egy az informatikai tudományok területén. Mindkét doktori iskola megszerezte a december 31-ig szóló MAB akkreditációt. A Kar jelenleg a következő képzéseket nyújtja: Alapképzések: Villamosmérnöki Mérnökinformatikus Mesterképzések: Villamosmérnöki Mérnökinformatikus Egészségügyi mérnök Gazdaságinformatikus 5

6 Doktori képzések: Villamosmérnöki Doktori Iskola Informatikai Doktori Iskola Kutatás és innováció szempontjából a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara a hazai villamosmérnöki és informatikai kutatás és fejlesztés egyik legjelentősebb bázisa, ahova a világ vezető infokommunikációs vállalatai több laboratóriumot is telepítettek: Ericsson High Speed Networking Laboratory Nokia Laboratory Bosch Laboratory NSN Mobile SW Fejlesztő Laboratórium Morgan Stanley Laboratory Összefoglalva, a 2014-ben alapításának 65. évfordulóját ünneplő Villamosmérnöki és Informatikai Kar jelenleg a Műegyetem legnagyobb kara, több mint 5000 hallgató oktatását mintegy 300 oktató végzi. A Kar minden mutatójában szakterületén az ország első számú képzőhelyének számít. A Kar 2011-ben a Felsőoktatási Minőségi Díj pályázaton arany fokozatú elismerésben részesült Küldetésnyilatkozat A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar célja, hogy európai szinten beágyazott, elit képzést valósítson meg, a magyar és nemzetközi felsőoktatás élvonalához tartozó kutatást végezzen, szakterületén az innováció vezető hazai (és lehetőleg európai) felsőoktatási intézménye legyen. Ennek megfelelően a Kar küldetése főbb tevékenységeinek és célkitűzéseinek megfelelően bonthatók ki, amelyek az oktatáshoz, kutatáshoz, innovációhoz és fejlesztéshez, valamint a működéshez és az egész egyetem iránti elkötelezettségéhez kapcsolódnak. Oktatás: A Villamosmérnöki és Informatikai Kar küldetése, hogy magas színvonalon, korszerű, hasznosítható ismereteket adjon át hallgatóinak a villamosmérnöki és informatikai területen, a többciklusú felsőoktatási képzési szinteken (BSc/MSc/PhD). Ezért a Kar azonos prioritással kezeli az alapképzést az arra épülő MSc és doktori képzésekkel. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar kiemelt fontosságú feladatai közé tartozik a tudásanyag átadásán kívül a hallgatók készségeinek fejlesztése, és ennek érdekében nem csak tantervi keretek között támogatja az önálló szakmai munkát, hanem segíti az öntevékenyen létrejött hallgatói szakmai körök tevékenységét is. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar fontosnak tartja a hallgatók általános hallgatói létének javítását, a kollégiumi és azon kívüli hallgatói szervezetek segítését, a sport- és egyéb közösségi tevékenységek támogatását. 6

7 Kutatás: Kutatás szempontjából a Villamosmérnöki és Informatikai Kar küldetése, hogy a birtokolt kompetenciái területén kiemelkedő kutató centrum legyen. Ennek érdekében szoros kapcsolatot tart fent bel- és külföldi elismert kutatási műhelyekkel. Ugyanakkor tanszékeitől és munkatársaitól elvárja, hogy a tudománymetria által mérhető paraméterekben (publikációk, összegzett impaktfaktor stb.) a nemzetközi szinthez hasonló (vagy azt közelítő) mutatókkal rendelkezzen és ebben rendszeres fejlődést tanúsítsanak. Ennek ellenőrzése a tanszékvezető feladata, amely rendszeres teljesítményértékelésben nyilvánul meg. Innováció: A Villamosmérnöki és Informatikai Kar alapvető fontosságúnak tartja az innovációs és technológia transzfer folyamatok szervezését és működését, az Egyetem szerepét a tudomány és műszaki fejlesztés, valamint az alkalmazói ipari és szolgáltatási szektorok közötti híd megteremtésében. Ennek érdekében szorosan együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával, annak kutató intézeteivel, a társegyetemekkel és a nagy ipari vállalatokkal, valamint a kis- és középvállalkozói szektorral, azok államigazgatási irányító, és egyéb képviseleti szerveivel. A KOA szimbiózisa: A Villamosmérnöki és Informatikai Kar arra törekszik, hogy a kutatás-oktatás-alkalmazás egységének a szemléletét tanítsa és valósítsa meg, amely a valódi mérnöki munkának a célkitűzése. Gazdálkodás és működés: A Villamosmérnöki és Informatikai Kar olyan gazdálkodási rendszert működtet, amely küldetésének megvalósítását növekvő, korszerűsödő szellemi és anyagi bázis megteremtésével segíti. Infrastruktúráját hatékonyan működteti, erőforrásaival takarékosan gazdálkodik. Humán erőforrás stratégiájában alapvető a tehetséges fiatal szakemberek megtartása. Professzorai, mint tudományos és szakmai műhelyek vezetői, a Kar céljainak megvalósítói, iskolateremtő személyiségük a Kar sikerességének záloga. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar a TQM elvek alkalmazásával kívánja elérni a munkaerőpiac által eddig kiválónak ítélt diplomája minőségének megtartását, az alap és alkalmazott kutatások, alkotó tevékenységek eredményes, magas színvonalú végzését. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar, mint a BME legnagyobb kara, felelősséget érez a BME teljes egészének sikeres működéséért, ezért súlyának és lehetőségeinek, valamint szakmai képességeinek megfelelően hangsúlyos részt vállal a BME fejlődési folyamatainak kialakításában, oktatási, kutatási, gazdasági, technológiatranszfer, infrastrukturális és szervezeti elemeinek fejlesztésében. 7

8 1.2 MINŐSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK A BME VIK elkötelezett a történelmi hagyományai által diktált kiválóság és a modern technológiákhoz adaptálódott magas szintű oktatás, kutatás, fejlesztés és innováció iránt.. Ebben a Kar teljes közösségével (oktatók, kutatók, diákok) együtt vesz részt az ipari partnerek megelégedésére. Ez egyúttal azon célkitűzés megvalósítását is jelenti, hogy a Kar a villamosmérnöki, egészségügyi mérnöki, mérnök (műszaki) informatikai és gazdaságinformatikai területen mintaadó és meghatározó szerepre törekszik. Ez azt jelenti, hogy a minőség bármely elemét vetjük össze a hasonló képzést folytató intézményekkel, a karnak minden esetben törekedni kell arra, hogy hagyományainak megfelelően a mezőny élén helyezkedjen el Ismertség és elismertség A BME VIK-re bejutott hallgatók átlagpontszáma kiemelkedik az országos átlagból, a diploma presztízse a rendszeresen megjelenő HVG, Heti Válasz és Népszabadság felsőoktatási rangsorok és kiadványok alapján a legmagasabbak közé tartozik az országban. A Gazdaság-és Vállalkozáselemző Intézet 2005 óta rendszeresen készített presztízsrangsoraiban a munkaadók véleménye alapján a Karunkon végzett informatikusok az első, a műszaki képzés tekintetében Karunk villamosmérnökei a második helyen állnak az országban. Az alábbi ábra az informatikai képzés minőségének a felmérésére készült (Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2011, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, Budapest, 2012 január) Másik példaként a Heti Válasz évi rangsorából idézünk, amely az informatikus képzésben a Kar kiemelkedő szerepét mutatja: 8

9 A villamosmérnöki képzésben ugyanez a felmérés a következő eredményt mutatja: Bár a rangsorok kétségtelenül tartalmaznak önkényes elemeket, idézésükkel azonban a Kar tevékenységének elismertségét kívántuk bemutatni Minőségpolitika, minőségfejlesztési intézkedések A Kar partnerei körében (hallgatók, egyetemi dolgozók, a kikerülő hallgatók leendő alkalmazói, stb.) méri az elégedettséget, és mindent megtesz az igények minél teljesebb kielégítésének érdekében. A Kar megvalósítja a BME SZFMR-jében szereplő TQM irányelveit és a megfogalmazott elvárásainak való megfelelést, hatékony módszert alakít ki az adatokon alapuló önértékelés rendszeres végzésére és minőségfejlesztési rendszer működtetésére. A képzések indítása, lefolytatása és követése jól szabályozott és az előírásoknak megfelelően működik. Rendszeres időközökben visszacsatolás és ellenőrzés működik. A hallgatóinkat foglalkoztató munkáltatók visszajelzései alapján az oktatás színvonala, szervezettsége országosan a legjobbak között van. A doktori iskolák munkájának értékelésében, minőségének megőrzésében és fejlesztésében az iskolák tanácsai és a Kari Doktori Tanácsok látják el a fő feladatokat. A doktori iskolák működése jó, talán a PhD fokozatot szerzett hallgatók számát lehetne a követelményszint fenntartása mellett - emelni. 9

10 A Karon a hallgatói teljesítmények értékelése jól kialakult gyakorlattal működik. A tantárgyak követelményrendszerének felülvizsgálatára és azok módosítására minden szemesztert megelőzően van lehetőség. Az új képzések kapcsán a követelményrendszereket is folyamatosan újra kell/kellett gondolni. Az alapdiplomás képzés tapasztalatai alapján felmerült javítások jelentős részben megtörténtek. A felfutó rendszerben lévő mesterképzés követelményeinek kidolgozása folyamatos. A tantárgyi követelmények, adatlapok nyilvánosak, betartásukat a Hallgatói Képviselet bevonásával ellenőrzi a Kar. Az oktatói minőség szempontjából fontos, hogy a Karon a fokozattal rendelkezők aránya kiemelkedő. A publikációk magas száma ezen belül az idegen nyelvű publikációk emelkedő tendenciája a tudástőke felhalmozás eredményességét jelzi, amely közvetlenül és közvetve egyaránt megjelenik az oktatás színvonalának emelkedésében is. A nemzetközi hivatkozások magas száma a Kar oktatóinak elismertségét mutatja. A Kar munkatársainak tudományos-közéleti tevékenysége jelentős. A Kar humánpolitikai céljai között kiemelt helyen szerepel az oktatói korfa fiatalítása, amely a hosszú távú kiegyensúlyozott működés alapfeltétele. Ebből kifolyólag a Karon az utóbbi hónapokban jelentős számú fiatal docens habilitált. A Karon a női oktatók és hallgatók száma alulreprezentált, ezen szeretnénk a jövőben változtatni. A Kar azt is fontosnak találja, hogy az oktatási tevékenységben (gyakorlatok, szemináriumok és laborok tartása) szintén résztvevő doktoranduszok és demonstrátorok pedagógiai képzésben is részesüljenek. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar ingatlan állománya a viszonylag fiatal I épület, a 2010-ben átadott Q épület és a 2013-ban felújított V1 épület, valamint eszközei kevés kivétellel megfelelőek a színvonalas oktató-kutató munka lebonyolításához. Az oktatás-kutatás eszköz állománya átlagosnak, egyes területen kiválónak minősíthető. tanulását és sportolását segítő szolgáltatások jók. A hallgatók A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar figyelmet fordít a munkatársak, a hallgatók és a nyilvánosság tájékoztatására. Ez a kari és az egyetemi sajtótermékeken, valamint a honlapokon keresztül történik. A kar vezetői minden megkeresés esetén készséggel állnak a sajtó rendelkezésére. Tovább kell azonban szélesíteni a nyilvánosság tájékoztatását, amely a kari és tanszéki honlapok folyamatos frissítését igényli. A kari minőségbiztosítási rendszer működtetésének függetlenített, legfelsőbb szervezete a 2009 januárjában megalapított Minőségbiztosítási Bizottság. Feladata elsősorban a kari minőségpolitika fejlesztése, a kapcsolódó kérdésekben a kari döntéshozatal támogatása. A Kar az oktatásszervezési feladatok koordinálására Oktatási Bizottságot működtet, amelynek tevékenységi köre az OB ügyrendje alapján a következő: Az oktatást (magyar és idegen nyelvű alap-, mester-, PhD és továbbképzés) és a hallgatókat közvetlenül érintő koncepcionális és fejlesztési ügyek Az oktatás minőségbiztosításának elvi és módszertani kérdései A Kari Tanácsi előterjesztések véleményezése Együttműködés a Kari Szakbizottságokkal (továbbiakban: Szakbizottságok), a Kari Tanulmányi Bizottsággal (KTB) és a Kari jegyzetbizottsággal Egyeztetési fórumot biztosítani az OB, a Szakbizottságok és a KTB számára a KT ülései előtt úgy, hogy a kialakuló előterjesztéseket a KT ülés előtt egy héttel összehívott Tanszékvezetői Értekezlet is tárgyalhassa 10

11 A kari szakbizottságok elsődlegesen a megfelelő képzési program szakmai felügyeletét végzik, azaz a tantárgyak közötti átfedéseket vizsgálják, meghatározzák azok oktatásának módját (előadás és gyakorlatok aránya, stb.). Rendszeresen értékelik a tantárgyról kapott jelentéseket, és ellenőrzik a bevezetett módosításokat. A tanszékvezetők irányítják közvetlenül a tárgyfelelősök munkáját. A visszacsatolások értékelésével elrendelik és ellenőrzik a szükséges intézkedéseket, beszámolnak azoknak eredményéről a kar dékánjának. 11

12 1.2.3 Az előző akkreditációs jelentés megállapításai Válaszintézkedések A évi intézményi akkreditáció során a kar egyértelmű A minősítést kapott. Az elmúlt években megtett lépések a megfogalmazott javaslatokhoz jól illeszkednek. Az alábbiakban először a Működési és minőségfejlesztési javaslatok összegyetemi részében javasoltak mentén megtett kari intézkedéseket, majd ezt követően a kari speciális javaslatokra tett lépéseinket foglaljuk össze. Egyetemi szintű javaslatok: A hagyományosan jó magyar mérnökképzésre hagyatkozva, az elkövetkezendő idők megkövetelik a mostanra kialakult a tömegoktatásból adódó igen magas hallgatói/oktatói arány lényeges csökkentését. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar nem tudott jelentős lépést tenni a hivatalosan számított hallgató/oktató arány javítására. Ugyanakkor jelentős lépéseket tettünk a tényleges arány javítására, melyek az alábbiak: a./ jelentős mértékben vontuk be társkaraink szaktudását és kapacitását az oktatásba. Ezzel egyidejűleg csökkentettük oktatóink más felsőoktatási intézményben lévő terhelését. A tudásközpontokban dolgozó munkatársaink intenzívebben kapcsolódtak be az oktatásba, elsősorban az egyéni hallgatói munkák irányításába. b./ növeltük ipari partnereink munkatársainak bevonását az oktatásba (diplomatervezés irányítása, laborgyakorlatok). A magas oktatási terhelés gyakran ellenhat a nemzetközi projektek elnyeréséhez szükséges minőségi kutatómunka végzésének. Ezért megfontolandó az oktatási portfólió (azaz az oktatott szakirányok) számának csökkentése, az oktatási teher csökkentése érdekében. Ezért a Villamosmérnöki és Informatikai Kar képzésében igyekszünk a szakok és szakirányok számát korlátozni. A képzés teljes vertikumában két szakon (villamosmérnök és mérnök-informatikus) oktatunk mindösszesen, és ezen kívül csak MSc szinten működtetünk két további rétegképzést (gazdasági informatikus és egészségügyi mérnök). A kar nemzetközi projektekben történő szerepvállalása kiemelkedő, bár el kell mondani, hogy a nemzetközi projektjeinkben konzorciumvezetői szerepünk növelésére továbbiakban is törekednünk kell. A TDK munka lehetőségeire, irányítottságára szintén nagy figyelmet célszerű fordítani a mesterképzés és a doktori képzés színvonalának emelése érdekében. A Bologna rendszer bevezetése átmenetileg csökkentette a TDK aktivitást. Jelentős erőfeszítéssel sikerült a kedvezőtlen trendet megfordítani, és jelenleg újra növekvő TDK aktivitást tudtunk gerjeszteni. A végzettekkel való beszélgetés aláhúzta ismételten, hogy az erős, színvonalas alapozás rendkívül fontos, az oktatás folyamán nagyobb figyelmet kell fordítani az elmélet gyakorlati felhasználásának bemutatására, szaktárgyaknál az élethez közeli feladatok tárgyalására, a hosszabb idejű szakmai gyakorlatokra, a csoportban végzett feladatok nagyobb számbeli kiírására. Fontosnak vélték az idegen nyelvű tantárgyak felvételének lehetőségét, a nyelvi tantárgyhoz kredit hozzárendelését, belső nyelvvizsga előírását, mint az előrehaladási korlát bevezetését. 12

13 A Villamosmérnöki és Informatikai Karon a gazdálkodási kényszerek hatásait is kiküszöbölve sikerült fokozni az első évfolyamokon a kiscsoportos gyakorlati oktatás mértékét, és ezzel tovább javítani a Kar oktatásában a korábban is sok elismerést hozó elméleti tudás átadását. A tudás alkalmazásához vezető úton tovább erősítettük az önálló laboratóriumi gyakorlatok szerepét, bővítettük az elméleti alapozáshoz kötődő demonstrációs laboratóriumok számát. Létrejött az un. BME Demola innovációs platform ( ahol a hallgatók valós ipari problémák megoldásán, interdiszciplináris csoportokba szervezetten, angol nyelven kommunikálva végeznek szakmai tevékenységet. Minden hallgatónknak lehetősége van tanulmányai során 3 tantárgy idegen nyelven történő hallgatására. A karok látogatása egyértelművé tette, hogy az egyetem alulfinanszírozott, az oktatásra fordított idő nem a világ élvonalában lévő egyetemeken kialakultaknak felel meg. A Villamosmérnöki és Informatikai Karon ezt a hatást sajnos csak részben sikerült különböző eszközökkel csökkenteni. Erre főleg az alapképzés alsóbb évfolyamaiban bevezetett tankörrendszer és kiscsoportos gyakorlatok növelésével törekedtünk. Ugyanakkor szeretnénk idézni ezen a helyen a Működési és minőségfejlesztési javaslatok karra vonatkozó részéből az alábbi mondatot: Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a minőségi képzést a Kar nem a normatív finanszírozásból, hanem saját bevételeivel finanszírozza. Külön elismerés illeti ezért vezetőit és munkatársait. Meg szeretnénk jegyezni, hogy a fentiekben leírtak együttes hatásaként (nemzetközi projektek súlyának növekedése, hallgatók bevonása ezekbe, és más, ipari projektekbe, valamint a saját bevételek visszaforgatása az oktatásba, és a saját bevételen foglalkoztatott munkatársaink oktatási tevékenysége) a helyzet az elmúlt években nem romlott! És ez a bázisfinanszírozás csökkenését figyelembe véve jelentős eredményünk. Az elkövetkezők egyik legfontosabb feladata a megfelelő szintű szakembergárda jelenlétének hosszú távú biztosítása, a fiatalítás továbbvitele. A Villamosmérnöki és Informatikai Karon elmondhatjuk, hogy jelenleg még nincs szakemberhiány, és a fiatalításban is jó eredményeink vannak. Hangsúlyozzuk, hogy az eljövendő években intézkedések sorozatát látjuk indokoltnak a viszonylag kedvező jelenlegi helyzet fenntartására. A doktori képzés iránti érdeklődés megcsappanása intő jel ezzel kapcsolatban, hiszen ez a képzés az egyetemi utánpótlás egyik legfontosabb forrása. Karra vonatkozó javaslatok: A Kar szervezetének egyik specialitása a tudásközpontok működtetése. A tudásközpontok átfogó, alapkutatás-közeli egyetemi-ipari együttműködések megvalósítására alkalmasak speciális területeken. Ezeken túlmenően jelentősek a tanszékek közvetlen ipari kapcsolatai is, amelyek nem jelennek meg tudásközpontokban. A közvetlen tanszéki-ipari kapcsolatok gyakran mélyebbek és jobban alkalmazás-orientáltak, mint a tudásközpontok kapcsolatai. A tudásközpontok feladatát pontosítottuk, és elsősorban a több szervezet kompetenciáját együttesen igénylő kutatási tevékenységekben látjuk további szerepüket. Kialakult a tudásközpontok egy speciális típusa a kutatást támogató tevékenységek tanszékeken átívelő kompetenciáját birtokló szervezetek, mint a Technológia és Tudástranszfer Iroda vagy a Hallgatói Innovációs Központ. A hallgatókért (pl. szakirányra való jelentkezéskor) a karon belül verseny van a tanszékek között. Ez örvendetes dolog. Azonban a tanszékek szakterületük és a tantervben elfoglalt helyük szempontjából nincsenek azonos helyzetben. 13

14 III.1. Szervezeti- és működési javaslatok A kar vizsgálja meg a szakirányra jelentkezés rendszerét. A Kar 2014 szeptemberétől induló új tanterve ad választ erre a kérdésre. A képzés felépítésénél figyelembe vettük a fenti megállapítást, annál is inkább, mert ez összecseng az erőforrás gazdálkodás által megkívánt szempontokkal is. Ugyanakkor a karról hiányzik egy teljes generáció (kb év között), az erőltetett nyugdíjazással pedig a legtapasztaltabb korosztálytól válnak meg. A Karon az elmúlt időszakban jelentősen javult a korfa, docenseink több mint fele 45 év alatt van. A 2012 végén hozott kormányzati intézkedések ugyan előre nem látható módon megfosztották a kart 10 tapasztalt minősített oktatónktól, de szerencsére ez nem okozott jelentősebb fennakadást az oktatás szervezésében. Ugyanakkor a karon megindult a fiatal docensek habilitációs folyamata. A karon léteznek formális munkaköri leírások, ezek azonban a követelmények megfogalmazásához nem mindig elegendőek. III.1. Szervezeti- és működési javaslatok HR eszközök alkalmazása a hatékony személyi fejlesztésekhez A munkakörök pontosításában, a munkaköri leírások aktualizálásában jelentősen sikerült előre lépnünk. Ezt segítette az is, hogy az un. kutatóegyetemi programunkban a VIK munkatársainak többsége részt vett, és ott a megfelelő munkaköri leírások megléte alapvető követelmény volt. Több belső képzési programot indítottunk, ezek részben fiatal oktatóink pedagógia képzését, részben pedig a szervezeti viselkedési kultúra javítását célozták és célozzák. Gondot jelenthet az, hogy a legtehetségesebb hallgatók anyagi érdekeik figyelembevételével nem az oktatói/kutatói pályát választják, ezáltal nehezebb az oktató/kutató utánpótlás. A karon kiemelt figyelmet biztosítunk a doktoranduszok életkörülményeire. Kari ösztöndíjakkal segítjük azokat, akik nem részesülnek állami ösztöndíjban. Ezzel együtt, mivel a doktori képzésre jelentkezők száma csökken, további intézkedéseket tervezünk (ipari PhD program, doktoranduszi minimálbér bevezetése). Negatív jelenségként értékelhető a nappali tagozatos doktoranduszok munkavállalása, amit azonban a TVSZ lehetővé tesz számukra. III.1. Szervezeti- és működési javaslatok A doktori iskolák vizsgálják meg az ösztöndíjas hallgatóik körében a munkavállalás mértékét és hozzák meg a szükséges intézkedéseket. Úgy látjuk, ez a folyamat nem fordítható vissza. Emiatt olyan megoldást keresünk, ahol a munka és a doktori tevékenység azonos, illetve egymást kiegészítő területen folyhat. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar ennek lehetőségét látja az Ipari PhD programban, illetve doktoranduszaink projektekben történő foglalkoztatásában. A cél az, hogy a munka kutatómunka legyen, amelynek témája a doktori kutatások számára is stimuláló és megfelelő minőségű. Külön megvizsgálandó a nappali tagozatos hallgatók teljesvagy részmunkaidős munkavállalása, erre azonban jelenleg még nincsenek statisztikai adataink. A kar nagyszámú nemzetközi publikációban számol be tudományos eredményeiről. A nemzetközi folyóiratokban közölt publikációk száma ezen belül viszonylag alacsony. A tanszékek publikálási teljesítménye jelentősen eltérő. III.1. Szervezeti- és működési javaslatok Kari szintű publikációs stratégia kidolgozása. 14

15 A Kar publikációs tevékenységében, pontosabban annak követhetőségében jelentős eredményt hozott, hogy a BME Publikációs adatbázisában a kari munkatársakhoz köthető feltöltöttség mértéke közel 100% lett. A kutatóegyetemi program hozzájárult a publikációs tevékenység élénküléséhez, és ezen belül a szakkönyvek és monográfiák száma emelkedett örvendetesen. A tanszékeink létszámarányban vizsgált publikációs tevékenysége a kiegyenlítődés irányában mozdult el. III.1. Szervezeti- és működési javaslatok A kar minőségbiztosítási rendszerének működését jelentős mértékben segítené, ha vezetése a tanszékvezetőkkel közösen évente 2-3 minőségfejlesztési programot határozna meg. A karon a vonatkozó programjainkat a tanszékvezetői értekezlet döntései alapján indítjuk. Az elmúlt időszak programjai a teljesség igénye nélkül: Tankör- és felzárkóztató képzés szervezése (oktatás minősége) Jelenlét ellenőrző rendszer bevezetése (oktatás minősége) Alapozó tárgyak kari átvilágítása és fejlesztése (oktatás minősége) Szülői fórumok rendszere (oktatás minősége) Kari pályázati adminisztrációs támogató rendszer (kutatás minősége) Technológia transzfer támogató rendszer (kutatás minősége) Habilitációs és doktori szabályzat korszerűsítés (kutatás minősége) Docensi előléptetés rendszere (HR fejlesztés) Habilitációs program (HR fejlesztés) III.1. Szervezeti- és működési javaslatok - Az oktatók hallgatói véleményezésének folyamatát, eredményeinek visszacsatolását fejleszteni szükséges. A Villamosmérnöki és Informatikai Karon az egyetemen általános Neptunon keresztül történő elektronikus OHV mellett egy időre bevezettük a félévközi papíralapú oktatói véleményezést, aminek kiértékelését, és az eredmények alapján tervezett intézkedéseket az oktató és tanszékvezetője közösen határozza meg, és azokat a hallgatókkal is megbeszélik. A rendszer folyamatos működtetése jelentős erőforrásokat köt le, ezért az eddig papír alapon működő kari rendszer elektronizálását tervezzük. A Kar mérlegelte a hazai felsőoktatás több intézményében már működő Evasys rendszer bevezetésének lehetőségét. III.2. Minőségbiztosítási javaslatok - A nyilvánosság tájékoztatásának további szélesítése szükséges. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar ilyen irányú tevékenysége örvendetesen javult. A kar honlapja ( megújult, és itt adunk helyet a legfrissebb információknak. Növeltük sajtómegjelenéseink számát, és sok rendezvénynek adunk helyet, ahol a Kar tevékenységéről is tájékoztatást nyújtunk. A kar képviseli magát számos fontos kormányzati szintű bizottságban (Parlament innovációs eseti albizottság, Innovációs tanácsadó testület, stb.). Ugyanakkor fontos, hogy az információk ne csak vertikális (szolgálati) úton terjedjenek, hanem oktatói/dolgozói vitafórumokra is sor kerüljön ami az információk rövidre zárásának egy sokkal hatékonyabb módja. Az utóbbi két évben a VIK két ilyen alkalmat tartott. 15

16 1.3 A KAR SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA ÉS STRATÉGIÁJA A Kar szervezeti felépítése, vezetési rendszere illeszkedik az Egyetemen belül kialakított rendhez. Az Egyetem Szervezeti Felépítés és Működési Rend dokumentumában foglaltakat a Kar vezetése érvényre juttatja szervezetfejlesztési intézkedések végrehajtása során Szervezeti felépítés A Kar működésének garanciája a tíz tanszék kooperációja, gazdasági prosperálása és szakmai minősége. A tanszékek az oktatás és kutatás alapvető letéteményesei, a Kar legfontosabb feladata az ő működésük kiszolgálása. Ebből következik, hogy tovább kell erősíteni azt a gyakorlatot, miszerint a Kar működésének legfőbb irányítója, életének parlamentje a Kari Tanács, és az operatív működtetője a tanszékvezetői értekezlet. Fontos a kari bizottságok szerepe ezeknek mind döntéselőkészítési, mind pedig működtetési feladatokat el kell látni. Ez a szervezési modell az elmúlt években jól bevált, azonban javítani kell a KT és a Tanszékvezetői Értekezlet tagjainak tájékoztatását. A kari vezetés elsődleges szerepe a KT és a Tanszékvezetői Értekezlet munkájának irányítása, és a határozatok végrehajtása/hajtatása. A kar vezetésében eddig is a kooperatív szemlélet volt meghatározó, ez tovább erősítendő. Mivel az eljövendő időszak fő kihívásai a gazdálkodási egyensúlyt veszélyeztetik, erősíteni kell a vállalati szemléletű, folyamatelvű megközelítést, de figyelembe kell venni az egyetem specifikus sajátosságait is, ami megkülönbözteti a Kart a versenyszféra működésétől. Gondos egyensúlyt kell teremteni a minőség megőrzése és a működés racionalizálása között. A kar életében a dékánból és három dékánhelyettesből álló struktúra 8 éve bevált, és a továbbiakban is így célszerű működni, a jelen problémáinak megfelelően jelentős dékáni befolyással a gazdálkodási kérdésekre, és megnövekedett általános dékánhelyettesi hatáskörrel a nemzetközi, tudományos, és oktatás-kutatás stratégiai kérdésekkel kapcsolatban. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar szervezeti felépítését az alábbi ábrán foglaltuk össze: 16

17 A Villamosmérnöki és Informatikai Kar testületeinek kapcsolódását az alábbi ábra szemlélteti: A kari legfőbb döntéshozó szerv a Kari Tanács. Döntései KT határozatokban fogalmazódnak meg, melyek három lépcsőben készülnek: döntéselőkészítési folyamat megindítása, határidők, felelősök kijelölése, döntés az elkészült anyag alapján, a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadása Az ügy jellegétől függően a lépcsők száma változhat. Közös azonban az, hogy minden KT határozat előterjesztés alapján születik, mely előterjesztést az előterjesztő által kiválasztott fórumok előzetesen véleményeznek. A tanszékvezetői értekezlet azonban rendkívüli esetektől eltekintve minden előterjesztésről előzetesen véleményt alkot. Operatív ügyek eldöntése a dékán hatásköre Belső és külső kapcsolatok A dékán és a kari vezetés a kari szervezetekkel a rendszeres kari tanácsokon, a véleményező, állandó és ad hoc bizottságokon keresztül tartja a kapcsolatot. Külső kapcsolataiban meghatározó az operatív értekezlet, a rektori tanács és a szenátus munkájában történő aktív részvétel. A kommunikáció legfőbb eszköze a kari honlap, mely a bizottságok számára is biztosít munkafelületet. Fontos kommunikációs felület a kari lap, az Impulzus, és igyekszünk a sajtó képviselőivel is rendszeres jó kapcsolatot ápolni. A belső kapcsolati rendszer újszerű eleme a hallgatói szervezetekkel való kapcsolat egy minőségileg új szintje. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar kezdeményezése a Kari Tanács által akkreditált hallgatói szervezetek létrehozása. Ilyen akkreditációs elismerést azok a hallgatói szervezetek kaphatnak, amelyek jelentősen járulnak hozzá a tevékenységükkel a kar oktatási tevékenységének javításához. Az akkreditációs folyamatot a kar által létrehozott ad hoc szakértői testület végzi, a jóváhagyás a kari tanács döntésének függvénye. A kar külső kapcsolataiban meghatározó volt a tudásközpontok, mint kari határokon átnyúló, kompetencia alapon szerveződő intézmények szerepe. A BME VIK számos ilyen központot hozott létre a kutatóegyetemi pályázatok menedzselésére. 17

18 A karon majdnem minden oktatási programnak (Bsc/Msc/PhD) létezik angol nyelvű verziója (ld. 2.1), ahol az adott fokozat megszerzéséhez az összes tárgy angolul hallgatható. Ez a képzési forma tandíjköteles, ezért elsősorban a külföldi egyetemek hallgatói választják. Minden magyar nyelvű képzésre beiratkozott hallgatónak joga van legalább 3 tárgyat angolul hallgatni az alapképzés tanulmányai során. Közös diplomás programokra lehetőség van mind az alap, mind a PhD programokban (École-de-Mines, Paris, Kyungbook National University, South Korea, Aalborg University, Denmark). Az általános EU ERASMUS csereprogramon kívül, részképzésre vonatkozó megállapodásunk van a University of New Hamphshire, illetve Florida Institute of Technology-val. Szeretnénk kiemelni a BME, a skóciai Heriott Watt University és a norvégiai Vestfold University által Erasmus Mundus támogatással indított, közös diplomával záruló Smart System Integration című nemzetközi MSc program létrehozását Karunkon, amelynek magyarországi programvezetője az Elektronikus Eszközök Tanszéke munkatársa. A Karlsruhei Egyetem és a BME általános együttműködésének keretében 1992 óta az első féléves hallgatóknak lehetőségük van részt venni a Karunkon működő párhuzamos német nyelvű képzésben, amennyiben rendelkeznek legalább középfokú német nyelvvizsgával. A képzés keretein belül az első négy szemeszter tárgyait német nyelven hallgatják. Ezt követően egy félévet a Karlsruhei Műszaki Egyetemen töltenek, sokan diplomamunkájukat is ott készítik A képzés végén, a diploma mellé a német fél által aláírt betétlapot kapnak. 18

19 1.4 C-SWOT ANALÍZIS Korlátok Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Szervezeti írányítás és gazdálkodás az állami költségvetési támogatás a kutatási projektek egy része nem támogathatja közvetlenül az oktatást jól felépített kari irányítási rendszer a költségvetésben meghatározó hányadot képvisel a kar saját bevétele a karon egyes tanszékek kompetenciája között átfedések alakultak ki, amelyek a kedvező versenyhatás mellett, érdekütközéseket is előidéznek. az egyetem új irányítási rendszere segítse és erősítse a stabilitást, a kiszámíthatóságot és a hosszabbtávú tervezést fiatalok bevonása a kar szervezési-vezetési feladatainak ellátásába a felsőoktatás további költségvetési elvonásai, valamint a saját bevételek csökkenése az oktatás és a kutatás színvonalának csökkenését eredményezhetik (pl. akadémikus oktatók kényszernyugdíjaztatás a) az oktatók további (nemcsak oktatási jellegű) terhelésének növelése az oktatás minőségét veszélyezteti Nemzetköziesedés jól felkészült nyelveket beszélő oktatatók eredményes nemzetközi kutatási együttműködések gyenge a hallgatói mobilitás (magyar és külföldi hallgatók tekintetében is) a külföldi (diplomatervezési stb ) lehetőségek jobb kihasználása külföldi kutatóhelyek elszívó hatása, saját MSc és PhD képzésünk merítési bázisának csökkenése 19

20 Oktatás kedvezőtlen demográfiai hatások a hallgatók középiskolából hozott ismereteinek csökkenése (fizika, matematika) a képzés presztízsében országosan legjobb helyen szerepel a kar hagyományokra épülő, mégis korszerű oktatás az oktatás jelenlegi finanszírozása nem a minőségi oktatásra ösztönöz a nagy létszámú alapképzésnél nehéz megvalósítani a gyenge előképzettségű hallgatók felzárkóztatását és ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítani a jó képességű hallgatókra nemzetközi elismertség javítása a mesterképzési szakokra jelentkezők létszámának növelése az ipari együttműködések oktatást segítő lehetőségeinek erősítése az oktatók oktatási terhelésének növelése az oktatás minőségének romlásához vezethet az oktatókra háruló adminisztrációs terhek növelése az oktatási anyag korszerűsítésére fordított időt csökkenti Kutatás a hazai és nemzetközi kutatási források korlátosak a finanszírozási szabályok bonyolultsága a pályázati forrásokhoz való nehézkes hozzáférés jó felkészültségű kutatóhelyek aktív publikációs tevékenység jól működő doktori iskola aktív szakmai közéleti tevékenység az elszámolás bürokratizmusa nagyobb projektek szervezési nehézségei több kar és tanszék bevonásával megvalósuló nagy projektekkel javítható a projektek hatékonysága a pályázatokkal kapcsolatos bürokrácia, a kifizetések bonyolultsága csökkenti a pályázati aktivitást ( nem éri meg ) 20

21 Humán erőforrás a szakmailag jól képzett és oktatásra is alkalmas személyek a fizetési viszonyok miatt - nehezen alkalmazhatók fő vagy részfoglalkoztatású oktatóként nagyszámú minősített oktató-kutató a doktori iskola legkiválóbb PhD ösztöndíjasai képezhetik a kar oktatóinak utánpótlását az utánpótlás betanulási ideje meglehetősen hosszú nehéz ipari gyakorlattal rendelkező alkalmas fiatalokat az oktatói pályára vezetni kiváló fiatalok alkalmazása saját bevételből a nemzetközi kapcsolatok erősítése a fiatal oktatók szakmai fejlődése érdekében hazai és nemzetközi elszívó hatás a nagy adminisztratív terhek elkedvetlenítik a fiatal oktatókat, mivel nem jut kellő idő a szakmai fejlődésre Infrastruktura a közbeszerzésből adódó adminisztratív és pénzügyi nehézségek jó színvonalú oktatásikutatási bázis egyes laboratóriumok korszerűsítése megtörtént új épület elkészülése a felújított épületállomány szintentartása költségigényes a saját bevételek növelése lehetővé teszi a tanszéki fejlesztéseket a költségvetési támogatásból a bérek és járulékok szűkösen fedezhetők, ezért az infrastruktúra fejlesztése csak saját bevételekből fedezhető a saját bevételek fejlesztésre, működtetésre történő fordítása csökkenti a személyi kifizetéseket, ami a fiatal oktatók további elvándorlását eredményezi, melynek hatása beláthatatlan 21

22 1.5 AZ AKKREDITÁCIÓS KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény a) pontja meghatározza az egyetemi kar fogalmát és a minősítés számszerű követelményeit. Ennek a megfelelően a Villamosmérnöki és Informatikai Kar a következő mutatószámokkal jellemezhető: a) egyetemi kar az a szervezeti egység, amelyen aa) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt. A Karon októberében 214 fő a teljes munkaidőben, oktatói munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak létszáma, így e feltételnek a Kar megfelel. ab) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal; a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak. A Karon teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók száma: 289 fő, ebből tudományos fokozattal rendelkezik: 162 fő. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók aránya 56 %, ami magasabb a törvényben előírt 50%-os értéknél. Az oktatók és kutatók évről évre növekvő publikációs tevékenységét a szakasz ismerteti. Mindezek alapján a Kar e feltételnek megfelel. ac) az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt A teljes idejű nappali képzésben részt vevő aktív hallgatók száma: 5310 fő, míg teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma: 150 fő. Ezek alapján az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma 35,4 fő. Az egyetemi rangsorokban ezen mutató kiemelkedő szerepe miatt fontos megjegyezni, hogy ez az előírás egy olyan többkarú, a karok között jelentős átoktatással bíró egyetem esetén, mint a BME, nem kezelhető csupán két létszám hányadosaként. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar a többi karhoz hasonlóan egyes, a Karhoz tartozó képzési programokban szereplő tárgyak oktatását más karoktól rendeli meg. A természettudományos alaptárgyakat (matematika és fizika) a Természettudományi Kartól, a gazdasági és humánismereti tárgyakat a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kartól, az Anyagtudomány tárgyat a Gépészmérnöki Kartól. Teljesen ésszerűtlen és gazdálkodás szempontjából irracionális vállalkozás lenne, ha a Kar ezen ismeretek oktatására saját szervezetén belül hozna létre kapacitást és saját oktatókat alkalmazna, még akkor is, ha ezzel jobb mutatót is produkálna, ami például a rangsorok szempontjából előnyös lehetne. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy egyes képzésekben a kreditek arányában milyen mértékű más karok beoktatása aránya, akkor a következő számokat kapjuk: Villamosmérnöki alapszak: 44 kredit a 210-ből, azaz 20,95 %, Mérnök informatikus alapszak: 32 kredit a 210-ből, azaz 15,23%, Villamosmérnöki mesterszak: 26 kredit a 120-ból, azaz 21,66%, Mérnök informatikus mesterszak 23 kredit a 120-ból, azaz 19,16%. 22

23 Kari átlagban (létszámarányosan) a beoktatás mértéke 18,23%. Ezt figyelembe véve korrigálhatjuk a hallgatói létszámot 5310-ről annak 81,77%-ára, azaz 4342 főre, mivel a többi a beoktató karokhoz tartozik. Ezt viszonyítva a 150 fős tudományos fokozattal rendelkező oktatói létszámhoz, a törvényben előírt arányszám 28,95 főre adódik, ami jelentősen kedvezőbb, mint a hivatalosan számított 35,4 fő. Természetesen a Villamosmérnöki és Informatikai Kar oktatói is végeznek beoktatást más karok képzési programjaiba, így azzal korrigálva, és figyelembe véve azt, hogy a kari tudásközpontokban dolgozó 5 fő minősített munkatársunk is részt vesz az oktatásban, az egy minősített főállású oktatókutatóra jutó hallgatói létszám 30,10 főre adódik. ad) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának a törzstagja Az Országos Doktori Tanács honlapján elérhető ellenőrzött adatok szerint a Karon működő Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola törzstagjainak száma 10 fő, akik közül 6 fő a Kar oktatója, 4 fő a Kar emeritus professzora. Az Informatikai Tudományok Doktori Iskola törzstagjainak száma 9 fő, akik közül 6 fő a Kar oktatója, 3 fő a Kar emeritus professzora. A Kar e feltételnek megfelel. A törzstagok kivétel nélkül az MTA doktora címmel rendelkeznek, közülük 3 fő az MTA tagja is egyben. 23

24 2. A VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI Az eredmények ismertetését néhány általános összehasonlító adattal kezdjük a képzésekről. Az alapképzésben a képzési területek közül a műszaki terület 19,6 %, az informatikai pedig 8,2%-ot képvisel. Az ezekre a képzési területekre országosan összesen felvettek 31,7 %-a (műszaki), illetve 15,4%-a (informatika) a BME-n kezdi meg tanulmányait. (A BME-n belül az informatika képzési területen csak a VIK oktat, de a műszaki területen több karunkon folyik oktatás). A fenti arányok a 2013-ban nappali alapképzésre felvettek száma alapján számítottak. A műszaki mesterképzés az országos összes mesterképzési helyek 18,7%-át kapta, és ezen műszaki helyek 41,7%-a a BME-re kerül. Ugyanez az arány az informatikai képzési területen 8%, illetve 24,3%. Az informatikai képzési terület három megalapított szakából a BME alapképzésben csak mérnök informatikusokat képez, mester szinten pedig túlnyomó többségében mérnök informatikus mestereket vesz fel a gazdaságinformatikusok mellett. A évi felvételi adatok szakjainkra vonatkozó adatai a következők: mérnök informatikus felvételi pontszámunk 370 (Társintézményeinknél, ahol többeknél a felvett létszám jóval alacsonyabb, mint karunkon, ezek az adatok: PE 352, PPKE 312, OE 310, DE 262, ME 250) 1 villamosmérnöki felvételi pontszámunk 365 (PE 274, ME 251, PTE 246, SZE 242, OE 240) Végül a BME VIK súlyát az egyetemen belül szintén a évi alapképzéses felvételi adatokra épülő ábrával illusztráljuk (az ábra értékelésénél a villamosmérnöki és mérnök informatikus oszlopok együttese reprezentálná a VIK BME-n belüli oktatási súlyát): 1 PE Pannon Egyetem, PPKE Pázmány Péter Katolikus Egyetem, OE Óbuda Egyetem, DE Debreceni Egyetem, ME Miskolci Egyetem) 24

25 Talán a fenti adatok illusztrálják azt, hogy nem túlzás annak kijelentése, miszerint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara képzési és kutatási területein megkerülhetetlen, meghatározó tényezője felsőoktatási rendszerünknek. 2.1 OKTATÁS Alapelvek: A Kar oktatási minőségének fejlesztése, de legalábbis védelme a mennyiség-minőség célok egyidejű figyelembe vételére épít. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara erőforrásainak hatékony felhasználása, és az oktatott tananyagok időállóságát biztosítandó konzervatív szakpolitikát folytat. A Kar ellenállt a szakok száma gyarapítására irányuló kísértésnek, mert meggyőződésünk, hogy a pillanatnyi divat és gazdasági helyzet által is befolyásolt változások túl gyors követése olyan, részleteiben drámai gyorsasággal fejlődő területen, mint az informatika és az ehhez sok területen nagyon közel álló villamosmérnökség, új szakok indításának szintjén elhibázott stratégia, mert többségbe kerülhetnek a rövid távon elavuló tudáselemek a tartós alapozó ismeretek rovására. Fontos eredménynek tartjuk tehát, hogy a nálunk jóval kisebb karok szakjainak számához képest kimondottan kevés alapszakot indítunk. A kevés szak indítása nagy létszámú szakokat eredményez. Ennek tükrében biztosítani tudjuk, hogy minden negatív hatás ellenére tudjuk tartani (legalábbis felvételi pontszám tekintetében) a hozzánk felvett hallgatók minőségét. Ez csak azért lehetséges, mert intenzív munkával és speciális programokkal gondoskodunk a csökkenő érettségiző létszám és a külföldi képzések elszívó hatása kiküszöbölésére. Ezek a programjaink az alábbiak: Középiskolák látogatási programja ( között több, mint 100 középiskola több, mint 9000 diákjával kerültek oktatóink és mentoraink ezen látogatások során közvetlen kapcsolatba) Nyitott laborok programja ( között ezen alkalmakkal több, mint 100 középiskola 3500 diákja kereshette fel a Kar laborjait) Az egyetemi Nyílt Nap aktív kihasználása ( között 5000-nél több diák kereste fel karunkat) Középiskolák és középiskolai oktatók részére kiírt pályázatok a Pro Progresssio alapítvány támogatásával és bonyolításában ( között 70 középiskola és 50 tanár kapott elismerést) Népszerű tájékoztató anyagok készítése (a kari Impulzus folyóirat különszámai évi példányban) A diákok érdeklődését megragadó, a Karra utaló kis ajándékok terjesztése Ezek a programok rendkívül sikeresek eredményeire Karunk rendkívül büszke. 25