Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv

Átírás

1 Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv május

2 A SZTE JGYPK KÖZÉPTÁVÚ STARTÉGIAI TERVE 1. Vezetői összefoglaló Összegezze a kari stratégia legfontosabb elemeit, röviden értékelve a jelenlegi helyzetet, kiemelve a legfontosabb célokat, és a célok megvalósulását szolgáló eszközöket. A magyar felsőoktatásban az elmúlt években mind a képzési szerkezet, mind az intézmények szervezeti felépítése gyökeres változáson ment át. Ezek a változások mélyen érintették a JGYPK képzéseit. Ennek következtében a kar képzési szerkezetében és ehhez kapcsolódóan szervezeti felépítésében jelentős változások történtek. Mára a kar ezt az átalakítást befejezte, a következő évek stratégiájának alapelemei a következők: Képzési szerkezet Mára a kar képzési struktúrájának átalakítása befejeződött, az indítandó képzéseink infrastrukturális és személyi feltételei megfelelőek. Képzési szintenként a feladataink a következőképpen határozhatók meg: FSZ képzések. Mivel a kar időben ismerte fel az FSZ képzések szerepét, ezért ma ezen a területen vezető szerepet foglal el az SZTE-n belül Ezt a pozíciónkat a jövőben meg kívánjuk tartani. Ennek valószínűleg nem lesz nagyobb akadálya, hiszen korábbi megkereséseinkkor a képzésekben szerepet vállalható karok mindegyike úgy nyilatkozott, hogy ezen a területen képzési kínálatát nem kívánja fejleszteni. Meggyőződésünk, hogy az SZTE alapvető érdeke az, hogy az FSZ képzések területén mind regionális, mind országos szinten egységesen lépjen fel. Ennek érdekében szükséges, hogy a karok az integráció előnyeit kihasználva közösen indítsanak még több FSZ képzést, és az ezekkel kapcsolatos adminisztrációt lehetőleg egy szervezet végezze. Karon belül az FSZ képzések széles portfólióját tartanunk kell, figyelni kell a munkaerő-piac alakulását, és a portfóliót ennek megfelelően kell alakítani. Ez magába kell, hogy foglalja egyes szakok kifutását és új szakok indítását is. Alapképzések. Az alapképzések területén a közeljövőben nagy változásra már nem lehet számolni. A kar a jövőben elsősorban arra törekszik, hogy a már indított szakjain olyan minőséget szolgáltasson, amely a szakokat vonzóvá teszi a jelentkezők számára. Súlyponti szakjaink megerősítését, fejlesztését kiemelten kívánjuk kezelni a jövőben. Új szakokat elsősorban olyan képzési területen kívánunk indítani, ahol a kar megfelelő tapasztalattal rendelkezik. Ez elsősorban a pedagógusképzésben fog megtörténni de figyeljük azokat a lehetőségeket is, amelyekben az egyetem többi egysége nem rendelkezik megfelelő oktatói kapacitással és/vagy szakmai tapasztalattal. Az ezzel kapcsolatos előkészületeket elvégeztük, néhány szak akkreditálásának az előkészületei megfelelő szinten állnak. Képzéseinkhez az oktatói feltételeket elsősorban belső tartalékainkból kívánjuk biztosítani, de számítunk az integráció által biztosítható lehetőségekre is. Szükségesnek tartjuk az összefogást, ugyanakkor számítunk arra, hogy a többi kar is hasonlóan gondolkodik

3 Szakirányú továbbképzések Véleményünk szerint ez olyan terület, amely a magyar felsőoktatás átalakítása után a pedagógusképzésben és azon kívül is olyan igényeket generál, amelyek kielégítése a kar feladatai közé tartozik. A stratégiánk részletes tárgyalásakor bemutatjuk azokat a szakirányú továbbképzéseinket, amelyek már indítható állapotban vannak, de az igények alakulásától függően készen állunk újabb képzések indítására is. Ennek érdekében állandó kapcsolatban vagyunk a kamarákkal és a közoktatás regionális és helyi képviselő szervezeteivel egyaránt. Mesterképzések A mesterképzések területén a lehetőségeink adottak. A tanárképzés területén elvégeztük azt a munkát, amelyet a jelenlegi jogszabályok a számunkra lehetővé tesznek: minden olyan másodikként indítható szakot már akkreditáltunk vagy akkreditálásra előkészítettünk amelyekre a kar lehetőségei adottak voltak. Előkészület alatt vannak olyan szakindítási kérelmeink, amelyek az alapszakjainkhoz kapcsolhatók. Terveink között vannak a pedagógusképzés egyes szakjaihoz tartozó mesterképzések indításai. Pedagógusképzés A kar nem csak nevéből adódóan, hanem hagyományai és a jövőbeli szerepének érdekében is a pedagógusképzési portfólióját a lehető legszélesebbre kívánja fejleszteni. Együttműködésre törekszünk a tanárképzés területén, de markánsan fejleszteni kívánjuk a többi pedagógusképzési kínálatunkat is. A korábbi évek felgyülemlett tapasztalatai alapján a tanárképzés területén nagy hangsúlyt kívánunk helyezni a gyakorlati képzésre, amelynek szerepe az az új körülmények között sokkal jelentősebb, mint a korábbi időszakban volt. Doktori iskola A kar ma nem rendelkezik önálló doktori iskolával. A megfelelő tudományos teljesítményt felmutató kollegák ma más karok vagy esetenként más egyetemek doktori iskoláiban működnek közre esetenként törzstagként vagy kurzusok tartására kérik fel őket. Ez a jelenlegi körülmények között nem baj, mert a doktori iskolákban megszerzett tapasztalatokat később a karon belül indított doktori iskolá(k)ban is kamatoztatni tudják. Mivel a SZTE széles körben rendelkezik doktori iskolákkal, ezért képzési területen belül nehéz doktori iskolát létrehozni, és ehhez a kar ma még nem is rendelkezik megfelelő számú magas tudományos eredményeket felmutató professzori gárdával. Az a tény azonban, hogy a kar 5 akadémiai doktorral, 11 egyetemi tanárral és több mint 100 minősített oktatóval rendelkezik, megalapozza azon reményeinket, hogy egy megfelelően előkészített interdiszciplináris doktori iskolát létre tudjunk hozni a közeljövőben. Tudományos munka Felül kell vizsgálni az intézetek tudományos műhelyeinek munkáját. Intézetenként meg kell határozni azokat a tudományos műhelyeket, amelyeknek kiemelt támogatást biztosítunk a jövőben. Ezt nehezíti az, hogy meglehetősen heterogén kutatási területeken dolgoznak a tudományos műhelyek, amelyeknek eszköz és infrastrukturális igénye erősen differenciálódik. Az igazságos elosztás érdekében belső pályázati lehetőségeket működtetünk és újakat is létre akarunk hozni, amelyek a jól működő tudományos műhelyek számára biztosíthatják a fejlődés lehetőségeit. Külön pénzügyi kerete van a karnak arra, hogy a külföldi konferenciákon való részvételhez hozzá tudjunk járulni, ezzel is segítve az arra érdemeseket. Ahol mindenképpen lépnünk kell, az a hazai és nemzetközi tudományos munkához kapcsolódó pályázatok támogatása. Az Uniós források ehhez komoly támogatást nyújtanak, kihasználásuk azonban ma még nem megfelelő szintű

4 Foglalkoztatás A karon a jelenlegi képzési struktúrában a foglalkoztatás. Az akkreditációs elvárások azonban szükségessé tehetik az egyes szakokhoz rendelt oktatói kapacitások bővítését. Itt elsősorban minősített oktatók karra kerülésével számolunk. Amennyiben a gazdaság munkaerő-piaci elvárásai olyan igényeket támasztanak, amely lehetővé teszi a számunkra új, gazdaságosan indítható szak(ok) indítását a jelenlegi finanszírozási lehetőségeink megengedik új oktatók alkalmazását is. Emellett szükségesnek látjuk a külsőóraadók arányának rendszeres felülvizsgálatát. Finanszírozás Az elmúlt néhány év munkájának eredményeként a kar finanszírozása ma megoldottnak tekinthető. Képzéseink és az erősen redukált foglalkoztatási létszám biztosítja azt, hogy a terveinkhez megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkezünk. Évről-évre szimulációs és adminisztratív eszközökkel egyaránt ellenőrizzük a kar várható bevételeinek alakulását, és ennek megfelelően változtatjuk a kar belső finanszírozásának elveit. A kar közössége ezt a módszert elfogadta, és a támogatás ehhez a munkához. Beruházások, felújítások Az elmúlt években a kar jelentős forrásokat az épületek felújítására, infrastrukturális fejlesztésekre. Ennek eredményeként a kar épületei külső megjelenésükben többnyire megfelelő állapotban vannak, érzékelhetően javítottunk a munkakörülményeken, de még mindig vannak olyan elmaradásaink, amelyeket fel kell számolnunk. Javítanunk kell az oktatói szobák minőségén és a az oktatótermek oktatást segítő berendezéseinek, felszereléseinek korszerűsítését is el kell végeznünk. Folytatjuk a az épületek külső és belső felújítását

5 2. A Kar bemutatása, helyzetének értékelése 2.1. A Kar tevékenységének bemutatása, követett stratégiai irányelvek megfogalmazása A kar helyzetének átfogó értékelése Mutassa be a Kar helyzetét, sikerességét befolyásoló legfontosabb környezeti változásokat, valamint a 6. pontban szereplő táblázatok felhasználásával szövegesen értékelje a Kar elmúlt 3 évi teljesítményét, jelenlegi helyzetét az alábbi szempontrendszer szerint: a) ános bemutatása: Rövid történeti áttekintés mellett, mutassa be a kari szervezeti struktúrát és a menedzsment szervezetet. Előzmények 1873-ban megkezdi működését Budán a Polgári Iskolai Tanítóképző Intézet, amely a később kialakult Paedagogium keretében végzi tevékenységét. Mind a férfi, mind a női képzőintézet kétéves, két szakcsoportos képzési keretben oktat ban a két intézetből lett a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola. Az 1928/29-es tanévtől a két Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát összevonják, Szegedre helyezik és bevezetik az egyetemmel kooperált polgári iskolai tanárképzést. Az átszervezéssel együtt sor kerül a négyéves, négy szakcsoportos képzés bevezetésére. Az 1929/30-as tanévben megkezdi működését a Tanárképző Főiskola Gyakorló Iskolája, Az 1933/34-es tanévtől a főiskola a négyéves, három szakcsoportos képzésre tér át. A (Pedagógiai) Tanárképző Főiskola Története november 5-én megkezdi működését a Szegedi Pedagógiai Főiskola. Az 1962/63-as tanévtől a minisztérium a Pedagógiai Főiskola elnevezést Tanárképző Főiskolára módosítja nyarán a minisztérium megszünteti a Szegedi Felsőfokú Tanítóképző Intézetet. Az épületet a Főiskola kapja meg, ahová több tanszék költözik át szeptemberében felépül a főiskola 305 férőhelyes önálló kezelésű kollégiuma, a Teleki Blanka Kollégium. Az 1964/65-ös tanévtől a négyéves, kétszakos képzési forma bevezetésére kerül sor. Juhász Gyula Tanárképő Főiskola október 5. A Szegedi Főiskola felveszi Juhász Gyula nevét ban felépül a Topolya soron a főiskola sportcsarnoka február 26-án megalakul a Szegedi Felsőoktatási Intézmények Tanácsa, melynek a főiskola is tagja február 21-én a Főiskolai Tanács elfogadja a Szegedi Universitas célkitűzését, szervezeti kereteit és felépítését. A közös nyilatkozat március 14-én jelenik meg november 9-én az egyetem és a főiskola aláírja az egységes tanárképzéssel összefüggő szervezeti együttműködés alapelveit október 10-én a Főiskolai Tanács elfogadja a Szegedi Egyetemi Szövetség létrehozásának koncepcióját január 17-én a főiskola elküldi a Magyar Rektori Konferencia elnökének szándéknyilatkozatát a Szegedi Egyetemi- Főiskolai Szövetséghez történő csatlakozásról

6 1996. szeptember 17-én a Főiskolai Tanács határozatában kimondja, hogy egyetért azzal, hogy a Szegedi Egyetem december 31-től kezdve kari tagozódású egységes egyetemként működjék június 30-án a Főiskolai Tanács ismét állást foglal az integrációval kapcsolatban, kimondja annak támogatását s azt, hogy az integrációt olyan átmeneti jellegű, önálló jogi személyiséggel rendelkező, saját működési szabályzattal rendelkező társulási formának tartja, amelyben a tagintézmények megtartják autonómiájukat december 17-én a Főiskolai Tanács döntést hoz a kreditrendszerű képzés bevezetésének előkészületeiről márciusában a Szegedi Universitas Egyesülés alapító tagjai a Szegedi Felsőoktatási Szövetség létrehozására társulási szerződést kötnek március 10-én a MAB a főiskola többszöri felterjesztése után dönt a megszüntetett tanítóképzés újraindításáról. Az 1998/99-es tanévben végzett hallgatók 1999 júniusában kapnak utoljára olyan diplomát, amelyen a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola neve szerepel. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Története A 2006/07-es tanévben elindulnak az első BA és Bsc szakok, valamint az óvodapedagógus szak első évfolyama január 1-től a kar új neve: SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar. A 2007/08-as tanévben a kar 12 alapképzési és 16 felsőfokú szakképzési szak gazdája szeptemberében új tartalommal, átszervezett tanszékekkel és szakcsoportokkal 10 új intézet kezdi meg működését

7 - 7 -

8 - 8 -

9 b) képzési szerkezet bemutatása: Az 1. sz. táblázat segítségével számszerűen és szövegesen is mutassa be a Kar képzési portfolióját (szakok száma és neve képzési területenként és képzési szintenként, külön választva a hagyományos és a lineáris képzést, előbbinél jelölve a kifutás várható évét, más intézményekkel közösen indított szakok száma, nemzetközileg akkreditált szakok száma), valamint értékelje annak munkaerő-piaccal való összhangját, a munkaerő-piaci tendenciák hatását a képzési szerkezetre. Az 1. sz. táblázat tartalmazza a JGYPK jelenlegi szakszerkezetét képzési terület, illetve a felsőfokú szakképzés esetén szakmacsoportos bontásban. Az általunk gondozott szakok munkaerő-piaci értékét különbözőképpen ítéljük meg: o A felsőfokú szakképzésekből kifejezetten széles portfoliót állítottunk össze azzal a szándékkal, hogy a portfolió elemeit évenként felülvizsgáljuk, és a valós munkaerő-piaci igényeknek megfelelően az összetételen változtatunk. o Alapképzési szakjaink a vizsgált szempontból több csoportba oszthatók. Az első csoportba azok a képzéseink tartoznak, amelyek iránt kifejezetten erős társadalmi és munkaerő-piaci érdeklődés van. Ebbe a csoportba sorolható a gyógypedagógia, a rekreáció és egészségfejlesztő, a társadalmi tanulmányok, a testnevelő-edző szak. A művészetközvetítő szakjaink (ének-zene, képi ábrázolás) ma a hazai hasonló képzések élvonalába tartoznak, ezért ezekre a szakokra már hosszú évek óta rendelkezünk megfelelő számú első helyes jelentkezővel. Újonnan indított szakjaink (tanító, óvodapedagógus) esetén nem titkolt szándékunk az, hogy magas színvonalú képzés biztosításával versenytársai lehessünk a hazai élvonalba tartozó képzéseknek, és mértékadó helyet foglaljunk el az intézmények között. Alapképzéseink harmadik csoportját a nemzetiségi képzéseink jelentik, amelyek indítására ugyan csak korlátozott rétegigény van, de ezeknek a szakoknak az indítása nem kizárólagosan a jelentkezők számának a függvénye, hanem erős társadalompolitikai kérdés is. Andragógus képzésünk hagyományai és a megújult, magas színvonalú képzésünk még évekig képes nagyszámú első helyes jelentkezőt vonzani, ezzel is biztosítva a gazdaságos képzés feltételeit. o Szakirányú továbbképzéseink indítását széleskörű igényfelmérés előzte meg. (Tanári továbbképzéseink tematikájának kialakításában a régió közoktatási intézményeinek képviselői is részt vettek.) Ennek megfelelően úgy látjuk, hogy ezen képzéseink valós munkaerő-piaci igényekre épülnek. o Képzési portfoliónk legkevésbé megítélhető részét alkotják a mesterképzéseink. A Bolognai folyamat eredményeként kialakult csak második szakként indítható szakjaink valós társadalmi igényét ma nehéz megítélni. Ezeknek a szakoknak az indításánál nagy mértékben számolunk azokra az igényekre, amelyek a duális képzés főiskolai szektorából kikerült már végzett tanárok részéről jelentkezhet a jövőben

10 Képzési terület BSc MSc FSZ Szakok száma képzési típusonként (2007/2008) szakirányú továbbképzés PhD szakok száma összesen hagyományos képzés hagyományos képzés kifutásának várható éve szakok száma képzési formánként (2007/2008) nappali levelező távoktatás egyéb más intézményekkel közösen indított szakok száma (2007/2008) nemzetközileg akkreditált szakok száma (2007/2008) agrár 0 bölcsészettudományi gazdaságtudományi 0 hitéleti 0 informatikai jogi- és igazgatási 0 műszaki 0 művészet 0 művészetközvetítés nemzetvédelmi és katonai 0 orvos- és egészségtudományi 0 pedagógusképzés sporttudomány társadalomtudományi természettudományi összesen

11 Szakmacsoportt BSc MSc FSZ Szakok száma képzési típusonként (2007/2008) szakirányú továbbképzés PhD szakok száma összesen hagyományos képzés hagyományos képzés kifutásának várható éve szakok száma képzési formánként (2007/2008) nappali levelező távoktatás egyéb más intézményekkel közösen indított szakok száma (2007/2008) nemzetközileg akkreditált szakok száma (2007/2008) Mezőgazdaság szakmacsoport Elektrotechnikaszakmacsoport Élelmiszeripar szakmacsoport Informatika szakmacsoport Közgazdaság szakmacsoport Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport 0 0 Szociális szolg. szakmacsoport Ügyvitel szakmacsoport Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoport összesen

12 A kar az új képzési struktúrában jelenleg három szinten rendelkezik szakindítási engedélyekkel: felsőfogú szakképzésben (továbbiakban FSZ) alapképzésben (továbbiakban BA/BSc) mesterképzésben (továbbiakban MA/MSc) A fentiek mellett hagyományos főiskolai és egyetemi szintű kifutó képzések is részei az aktív képzési portfoliónak. Ez utóbbiak a művészeti képzések kivételével a három éves levelező képzésben a 2007/08 tanév végén, a többi 4 éves képzésben a 2008/09 tanév végén befejeződnek. A művészeti területen a képzések kifutására a kétciklusú képzésre egy éves késéssel történt áttérés miatt a 2009/10 tanév végén kerül sor az öt éves egyetemi egészségtan szakkal együtt. Meg kell jegyezni, hogy a hagyományos képzések végleges lezárására becslések szerint re kerülhet sor. Erre az időre csak egyéni elbírálással kezelhető számú hallgató jelenlétére számítunk. Az új szakos szerkezet a JGYPK egyetemen elfoglalt speciális helyzetének megfelelően elsősorban nem a képzési szerkezet változásainak nyomán alakult ki, hanem az egyetemi szakindítási jogosultságok megváltozásának a következménye: A Kar a hagyományos tanárszakjai helyén nem indíthatott azoknak megfelelő BA/BSc-ket, ami kényszerpályát alakított ki. A Kar egyrészt megerősítette pozícióit a művészetközvetítés, a testkulturális és speciális bölcsész területen, másrészt a pedagógusképzésben teljessé tette jelenlétét. Minden terület jelentkezési számai azt igazolják, hogy az egyetemi keretek közé integrált képzéseink vonzóak a pályaválasztók körében. Tekintettel arra, hogy a szakok végzettjei iránt a társadalmi elvárások és ezzel együtt az igények is növekedtek, a keretek betölthetősége nak látszik. A felsőfokú szakképzés rendszerét a kar a felszabaduló alapképzési kapacitásainak legnagyobb felevőjeként tekinti és működteti. A moduláris képzési szerkezetnek köszönhetően a képzések e szegmense közvetlenül kapcsolódik a munkaerő-piaci kimenethez, valamint az alapképzési bemenethez. A kettőssége miatt jelentős létszámot képvisel, növekvő tendenciával. A szakok számának nagyarányú növekedése lehetővé teszi a tervezhető képzési közös szeletek, modulok alkalmazását és a szakindítások rugalmas kezelését is. Ezen képzés kreditjeinek elfogadása garantált más képzési szinteken is, vonzóvá téve ezzel a távolabbra tekintést is. A fentieknek megfelelően a 2008/2009 tanévre meghirdetett FSZ szakok és azok a képzési és egyetemi struktúrába illeszkedése:

13 Szak megnevezés Csecsemő és gyermeknevelő-, gondozó Gazdasági idegen levelező Gazdálkodási menedzser asszisztens. inf. szakirány Hulladékgazdálkodási technológus Ifjúságsegítő Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Intézményi kommunikátor Képzési szakasszisztens Médiatechnológus asszisztens Mezőgazdasági menedzser asszisztens Mezőgazd.műszaki menedzser asszisztens Műszaki informatikai mérnökasszisztens Külgazdasági üzletkötő Befogadó alapszak óvodapedagógus tanító társadalmi tanulmányok gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing pénzügy és számvitel környezettan andragógia gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing pénzügy és számvitel andragógia andragógia társadalmi tanulmányok andragógia mezőgazdasági mérnök mezőgazdasági mérnök mérnök informatikus romanisztika, francia szakirány romanisztika, román n. szakirány szlavisztika, orosz szakirány szlavisztika, szlovák n. szakirány andragógia rekr.szerv. és egészségfejlesztés Társkar a képzésben EFK GTK TTK GTK MFK MFK TTK GTK Sportkommunikátor társadalmi tanulmányok Titkárságvezető magyar, ügyviteli szakirány GTK gazdálkodás és menedzsment Kis és középvállalkozási menedzser kereskedelem és marketing GTK pénzügy és számvitel Banki szakügyintéző gazdálkodás és menedzsment GTK Pénzügyi szakügyintéző kereskedelem és marketing GTK Számviteli szakügyintéző pénzügy és számvitel GTK

14 A táblázat második oszlopának alapszakjai a szerződésben vállalt kreditelfogadáson túl kihasználható lehetőséget jelentenek a hallgatói kétirányú mozgás, továbbá kettős jogviszony létrehozására is. A szerződés szerint elfogadott kreditek oktatásának gazdaságosságát a fenti lehetőségek nagymértékben fokozhatják. A táblázat utolsó oszlopában szereplő karok képzési részvétele messze a lehetőségek alatt marad, de jelentős. Megjegyzendő, hogy a szakok indítása előtt a JGYPK minden esetben egyezetett a képzés képzési területéhez tartozó kar(ok) vezetőjével a szakgazda kar szerepéről, és a képzések kidolgozásához csak akkor kezdtünk hozzá, amikor az érintett karok átadták a szak indításának jogát. A tantárgyi programok kidolgozásakor azonban az integráció szellemének megfelelően minden esetben bevontunk más karokról is oktatót, ha saját kapacitás nem állt rendelkezésre, és ehhez az érintett karok vezetői hozzájárultak. Ennek megfelelően a Szenátus által elfogadott szakindítási engedélyeket szerződésértékű dokumentumként kezeljük, és azok tantervek szerinti végrehajtásához a kar ragaszkodik. A 2008/2009 tanévre meghirdetett alapképzések: Andragógus (művelődésszervező) Ének-zene Germanisztika német nemzetiségi alapszak Gyógypedagógus Képi ábrázolás Óvodapedagógus Rekreációszervező és egészségfejlesztő Romanisztika román nemzetiségi alapszak Szlavisztika szlovák nemzetiségi alapszak Tanító, nemzetiségi tanító Társadalmi tanulmányok Testnevelő-edző Az alapképzéshez, és a hagyományos képzéshez kapcsolódóan épült ki a szakirányú továbbképzések rendszere. Ezen területen speciális, a szakhoz szorosan kötött tematikák éppúgy születtek, mind több szak alapozó anyagát feltételként szabó integráltak. A fentieknek megfelelően a 2008/2009 tanévre meghirdetett szakirányú továbbképzések: Animátor Személyi edző Wellness-tanácsadó Hatékony idegen nyelvi kommunikációs stratégiák Ifjúságügyi szakértő Kiadói szerkesztő Stíluskommunikátor Társadalompolitika Média-kommunikátor Ökológiai menedzser Regionális kommunikátor Rendezvényszervező Turisztikai menedzser Vallásismeret

15 A mesterképzésben az alapszakoknak is megfelelően kari stratégia az egyetemi szakszerkezet réseiben tevékenykedés. A hagyományosan csak a JGYPK által képviselt képzési területek tanárszakjai mellett a kar jelentős számú másodikként felvehető szak gazdája. Ezen szakok révén tervezi a kar bevonni a korábban végzett, főiskolai diplomát mesterképzéssé konvertáló volt hallgatóit a képzésekbe. A mester szintű tanárok iránti társadalmi igény jelentős. Hagyományos képzési területeinken különösen igaz ez, hiszen eddig is két iskolatípust ívelt át tevékenységük. A fentieknek megfelelően a 2008/2009 tanévre meghirdetett mesterképzési szakok: ének-zene tanár MA kollégiumi nevelőtanár MA könyvtárpedagógia-tanár minőségfejlesztés-tanár multikulturális nevelés tanára tanulási- és pályatanácsadási-tanár technikatanár Az általunk gondozott szakok munkaerő-piaci értékét különbözőképpen ítéljük meg: o A felsőfokú szakképzésekből kifejezetten széles portfoliót állítottunk össze azzal a szándékkal, hogy a portfolió elemeit évenként felülvizsgáljuk, és a valós munkaerő-piaci igényeknek megfelelően az összetételen változtatunk. o Alapképzési szakjaink a vizsgált szempontból több csoportba oszthatók. Az első csoportba azok a képzéseink tartoznak, amelyek iránt kifejezetten erős társadalmi és munkaerő-piaci érdeklődés van. Ebbe a csoportba sorolható a gyógypedagógia, a rekreáció és egészségfejlesztő, a társadalmi tanulmányok, a testnevelő-edző szak. A művészetközvetítő szakjaink (ének-zene, képi ábrázolás) ma a hazai hasonló képzések élvonalába tartoznak, ezért ezekre a szakokra már hosszú évek óta rendelkezünk megfelelő számú első helyes jelentkezővel. Újonnan indított szakjaink (tanító, óvodapedagógus) esetén nem titkolt szándékunk az, hogy magas színvonalú képzés biztosításával versenytársai lehessünk a hazai élvonalba tartozó képzéseknek, és mértékadó helyet foglaljunk el az intézmények között. Alapképzéseink harmadik csoportját a nemzetiségi képzéseink jelentik, amelyek indítására ugyan csak korlátozott rétegigény van, de ezeknek a szakoknak az indítása nem kizárólagosan a jelentkezők számának a függvénye, hanem erős társadalompolitikai kérdés is. Andragógus képzésünk hagyományai és a megújult, magas színvonalú képzésünk még évekig képes nagyszámú első helyes jelentkezőt vonzani, ezzel is biztosítva a gazdaságos képzés feltételeit. o Szakirányú továbbképzéseink indítását széleskörű igényfelmérés előzte meg. (Tanári továbbképzéseink tematikájának kialakításában a régió közoktatási intézményeinek képviselői is részt vettek.) Ennek megfelelően úgy látjuk, hogy ezen képzéseink valós munkaerő-piaci igényekre épülnek. o Képzési portfoliónk legkevésbé megítélhető részét alkotják a mesterképzéseink. A Bolognai folyamat eredményeként kialakult csak második szakként indítható szakjaink

16 valós társadalmi igényét ma nehéz megítélni. Ezeknek a szakoknak az indításánál nagy mértékben számolunk azokra az igényekre, amelyek a duális képzés főiskolai szektorából kikerült már végzett tanárok részéről jelentkezhet a jövőben

17 c) hallgatói létszám bemutatása: Képzési területenként, képzési típusonként és képzési formánként számszerűen és szövegesen is mutassa be a hallgatói létszám alakulását a 2005/2006-os tanévtől jelen tanévig. Hallgatói létszámnak az adott tanév októberi statisztika szerinti hallgatószámból induljon ki (2. sz. táblázat). 2.sz. táblázat: Hallgatói létszám (Az adatok képzési területenként fizikai létszámra vannak korrigálva.) Jelmagyarázat: H: Hagyományos képzés,a: Alapképzés, M: Mesterképzés, F: Felsőfokú szakképzés,,sz:szakirányú továbbképzés (2005/2006), fő (2006/2007), fő (2007/2008), fő NÁ NK L NÁ NK L NÁ NK L agrár összesen 105 H A M F 105 Sz bölcsészettudományi összesen , ,5 893 H , ,5 773 A M F 14 Sz gazdaságtudományi összesen H A M F Sz informatikai összesen , , H , , A M F 19 1 Sz művészetközvetítés összesen ,5 93, , H ,5 93, , A M F Sz

18 nemzetvédelmi és katonai összesen H A M F Sz pedagógusképzés összesen 254,5 11, , ,5 41,5 563 H 254,5 11, , ,5 7,5 136 A M F Sz sporttudomány összesen , ,5 398 H , ,5 228 A M F Sz 26 6 társadalomtudomán yi összesen , , ,5 H , ,5 8 68,5 A M F Sz természettudományi összesen 321,5 70,5 328, ,5 151,5 H 321,5 70,5 328, ,5 151,5 A M F Sz Összesen Nappali-Levelező Mindösszesen

19 Térjen ki a hallgatószám eseteleges változásának okaira, a prognosztizálható tendenciákra. A Kar évi hallgatói létszáma a lineáris képzésre történő átállás első évének állapotát mutatja. Hallgatói létszámunkból már hiányoznak az első éves BTK-s és TTK-s, valamint az első két évfolyamon az informatikus képzési területhez tartozó hallgatók. (Ezek összlétszáma valamivel több, mint 400 fő volt.) Ekkor a nappali tagozatos képzésben 2572 államilag finanszírozott hallgatónk volt. A fent említett képzési területeken már csak a hagyományos képzésben résztvevő hallgatóinkat láthatjuk. Ebben az időszakban költségtérítéses hallgatóink létszáma nagyon magas volt: 5348, ami az összes hallgató létszámunk valamivel több mi nt 67%-át jelentette. Ekkor az FSZ képzésben mindössze 123 hallgatónk volt ben indult be a gyógypedagógus-képzésünk. Államilag finanszírozott hallgatói létszámunk ekkor érte el az utolsó 10 év minimumát. A 2006-os év adatai jól mutatják, hogy a SZTE más karaira átkerült képzéseink következtében a nappali tagozatos hallgatói létszámunk tovább csökkent, és megkezdődött a levelező képzésben résztvevő hallgatók létszámának látványos visszaesése. (Az ok nyilvánvaló: a Kar nem tudott felvenni hallgatót a bölcsészettudományi, a természettudományi és az informatikai képzési területeken.) A költségtérítéses hallgatók aránya lecsökkent 58%-ra. Ugyanakkor emelkedésnek indult a pedagógusképzésben résztvevő hallgatói létszámunk. Ezt a gyógypedagógia mellett az is segítette, hogy ekkor indítottuk az óvodapedagógus-képzés első évfolyamát. A Kar választott stratégiájának helyességét igazolta az, hogy a pedagógusképzésben, a sporttudományi képzési területen meg tudtuk őrizni a pozícióinkat. A társadalomtudományi képzési terület látványos növekedése az újonnan beindult FSZ képzéseink következménye volt azt mutatja, amire számítottunk: az FSZ képzések széleskörű beindulásával pótolni tudtuk az állami finanszírozott létszámunkban bekövetkezett korábbi kiesést, ugyanakkor a költségtérítéses levelező képzésünk hallgatói létszáma tovább csökkent. Az arány ekkor már 46% körül mozgott. A súlyponti eltolódások jól láthatók a képzési területek hallgató létszámának összehasonlításakor. Képzési szerkezetünkben egyre inkább a saját alapszakjaink és az FSZ képzések domináltak. (A táblázatokból jól látható, hogy melyek azok a képzési területek, amelyeken nem tudtunk hallgatókat felvenni a kifutó hagyományos képzéseink pótlására.) A jövőre vonatkozóan úgy ítéljük meg, hogy a három év alatt kialakított tendenciák tovább folytatódnak. Arra számítunk, hogy az FSZ képzéseink széles portfoliójával tartani tudjuk a hallgatói létszámot, és a beinduló mesterképzések is további létszámnövekedéshez vezetnek. Ez utóbbi azért is reményteli, mert itt a belépő új évfolyamok nem feltételezik újabb oktatók felvételét. Az is világos, hogy a költségtérítéses hallgatói létszámunk tovább fog csökkenni. (Az már biztos, hogy 2008-ban 40% alá esik az arány.) Ennek azonban a finanszírozás szerkezete miatt a káros hatása nem annyira jelentős, mint azt korábban számítottuk. Mivel több szakirányú továbbképzést is indítunk a következő időszakban, ezért arra számítunk, hogy a kialakított új képzési szerkezet a redukált oktatói létszámmal párosulva középtávon is jól finanszírozhatóvá teszi a Kart

20 A 3. sz. táblázat segítségével mutassa be a külföldi hallgatók számának alakulását aszerint bontva, hogy EU-s vagy nem EU-s országból érkezett, valamint a kifelé irányuló hallgatói mobilitást. Kérem vegye figyelembe az Európai Unió tagországaiban bekövetkezett változást is. 3. sz. táblázat: Hallgatói mobilitás Képzési terület EU-ból fogadott hallgató befelé irányuló hallgatói mobilitás, fő kifelé irányuló hallgatói mobilitás, fő 2005/ / / / / /2008 nem EU-ból fogadott hallgató összesen EU-ból fogadott hallgató nem EUból fogadott hallgató összesen EU-ból fogadott hallgató nem EU-ból fogadott hallgató összesen EU-ba utazó hallgató nem EU-ba utazó hallgató összesen EU-ba utazó hallgató nem EU-ba utazó hallgató összesen EU-ba utazó hallgató nem EU-ba utazó hallgató összesen Agrár bölcsészettudományi ,5 23, ,5 9, gazdaságtudományi informatikai 1,5 1, ,5 1, művészetközvetítés 6,5 6,5 0,5 4, ,5 0,5 1,5 1,5 1 1 nemzetvédelmi és katonai pedagógusképzés 1 5,5 6, ,5 13,5 sporttudomány , ,5 1,5 10, ,5 5,5 társadalomtudományi 1 2,5 3,5 1 2,5 3,5 2,5 3 5,5 2,5 2,5 1,5 1,5 3,5 3,5 természettudományi ,5 5 6,5 0,5 0, összesen

21 d) dolgozói létszám: A 4. és 5. sz. táblázat alapján számszerűen és szövegesen is értékelje az oktatók és nem oktató dolgozók számának alakulását szervezeti egységenként foglalkoztatási forma, átlagos életkor és nemek szerinti bontásban. Szervezeti egységnek tekintjük a kari adminisztráció mellett a kari struktúra részét képező legmagasabb szintű alegységeket (pl: intézet, tanszékcsoport, tanszék) és egyéb egységeket, központokat. A 4. és 5. táblázat két oknál fogva nem mutatja azokat a változásokat, amelyek a foglalkoztatottak létszámában bekövetkeztek. Ez azért van, mert a tábla egyrészt statikus, egy újonnan kialakult helyzetet mutat, másrészt a karon bekövetkezett szerkezeti változások következtében a létszámadatok összehasonlítása is lehetetlenné válik. (Ezek a változások nem csak létszámcsökkenéssel, hanem más karokra való áthelyezéssel és a karon belüli áthelyezéssel is jártak.) Jelenlegi oktató létszámunk több mint 50 fővel alacsonyabb a 2005-ös évinél. A nem oktatói létszám csökkenése több mint 70 fő nyugdíjazások és feladatok kiszervezésének következménye. A kar minősítettségi mutatói a 2005-ös állapothoz képest enyhén romlottak, ugyanis a létszámcsökkentés során több olyan minősített oktatótól is meg kellett válnunk, akiknek a racionális foglalkoztatását a kar az új képzési szerkezetben nem tudta biztosítani. Jelenleg 210 oktatóból 102 minősített oktatóval és 22 egyetemi doktori fokozattal rendelkező tanárunk van, ami 50% feletti minősítettségi arányt jelent. A táblázatból nem olvasható ki, hogy 37 PhD képzésben résztvevő kollegánk van, ami biztosítékot jelent a jövőre vonatkoztatva. A korábbi évekhez viszonyítva mindenképpen előrelépést jelent, hogy ma a karon 9 egyetemi tanár és közel 40 főiskolai tanár dolgozik. Komoly erőfeszítéseket teszünk azért, hogy az oktatói gárda minősítettségében is rászolgáljunk arra, hogy a kar nevéből kikerült a főiskolai jelző. Az 5 akadémiai doktor és a 14 habilitált mindneképpen biztató szám.) Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi létszám alkalmas arra, hogy a jelenlegi oktatási feladatok nagy részét magas színvonalon el tudja látni, ezért az oktatói létszám bővítésére két esetben kerülhet sor: új feladatok megjelenése mindenképpen szükségessé teheti a létszám bővítését, és a már akkreditált szakok esetében is szükség lehet az oktatói gárda megerősítésére magasan kvalifikált munkaerővel. Ez utóbbi elsősorban azoknál a szakoknál válik szükségessé, amelyeket a kar az új szerkezetben súlypontinak ítélt meg: gyógypedagógia, óvodapedagógia, tanító, testnevelő-edző, andragógia, képi ábrázolás, rekreációszervező és egészségfejlesztő. A kar oktatóinak nemek szerinti eloszlása bizonyítja, hogy a foglalkoztatáspolitika olyan, hogy nem teszünk különbséget nő és férfi között. A nemek aránya nagyjából tükrözi a teljes populáció nemek szerinti eloszlását. Érdemes megvizsgálni az egyes intézetek oktatóinak átlagos életkorát. Becsléseink szerint egy szervezeti egységen belül a 40 és 50 év közötti átlagéletkor tekinthető ideálisnak. (Persze csak akkor, ha ezzel megfelelő minősítettségi mutatók párosulnak. Ez a 7-es táblázatból kiolvasható. ) Ez feltételezi ugyanis azt, hogy tapasztalt, magasan kvalifikált oktatók mellett jelen van egy olyan fiatalabb korosztály is, amely a későbbiekben alkalmas lehet a vezetői feladatok átvállalására. Jól látható, hogy az ideálisnak tekinthető arányt a legtöbb intézet hozza. Ettől látványosan csak az orosz szakcsoportnál és az óvóképző szakcsoprtnál térnek el a mutatók, de mindkét esetben ugyan eltérő okokból, de megindokolható a magasabb átlagéletkor. (A nem oktatóknál átlagos életkorról az alacsony egységenkénti létszám miatt nem érdemes beszélni.)

22 4. sz. tábla szervezeti egység Oktatók száma, fő intézet tanszék szakcsoport teljes munkaidős részmunkaidős egyéb formában foglalkoztatott teljes munkaidőre átszámított létszám nők száma férfiak száma átlagos életkor Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Természettudományi Intézet 8 1 8, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Alkalmazott Társdalomismereti Tanszék Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék Társadalomtudományi szakcsoport Regionális és Környezettörténeti szakcsoport Angol szakcsoport Francia szakcsoport Orosz szakcsoport Földrajzi és Okoturisztikai Tanszék Kémiai Informatika Tanszék Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék Általános és Környezetfizikai Tanszék Technika Tanszék Informatika Alkalmazásai Tanszék 8 1 8, Felnőttképzési Intézet Andragógiai és Művelődés-tudományi Tanszék , Könyvtár-tudományi Tanszék

23 4. sz. tábla (folyt.) szervezeti egység Oktatók száma, fő intézet tanszék szakcsoport teljes munkaidős részmunkaidős egyéb formában foglalkoztatott teljes munkaidőre átszámított létszám nők száma férfiak száma átlagos életkor Gyógypedagógus-képző Intézet 5 5 7, Művészeti Intézet Nemzetiségi Intézet Ének-zene Tanszék Rajz-művészet-történet Tanszék Német Nemzeti-ségi Tanszék Román Nemzeti-ségi Tanszék Szlovák Nemzeti-ségi Tanszék Tanító- és Óvóképző Intézet Tanítóképző szakcsoport Óvóképző szakcsoport 1 1 1, Magyar szakcsoport Matematika szakcsoport Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék Testnevelési és Sporttudományi Intézet , Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ 2 1 3, Teleki Blanka Kollégium Összesen

24 5. sz. tábla szervezeti egység intézet teljes munkaidős részmunkaidős Nem oktató dolgozók száma, fő egyéb formában foglalkoztatott teljes munkaidőre átszámított létszám nők száma férfiak száma átlagos életkor Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Természettudományi Intézet Felnőttképzési Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Alkalmazott Társdalomismereti Tanszék Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék Társadalomtudományi szakcsoport Társadalomtudományi szakcsoport Társadalomtudományi szakcsoport 1 1 1, Társadalomtudományi szakcsoport Társadalomtudományi szakcsoport 1 0, Földrajzi és Okoturisztikai Tanszék 1 0, Kémiai Informatika Tanszék Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék Általános és Környezetfizikai Tanszék Technika Tanszék Informatika Alkalmazásai Tanszék Andragógiai és Művelődéstudományi Tanszék Könyvtár-tudományi Tanszék 1 1 1,

25 5. sz. tábla (folytatás) szervezeti egység intézet teljes munkaidős részmunkaidős Nem oktató dolgozók száma, fő teljes munkaidőre átszámított létszám egyéb formában foglalkoztatott Gyógypedagógus-képző Intézet Művészeti Intézet nők száma férfiak száma Ének-zene Tanszék Rajz-művészet-történet Tanszék 1 3 2, átlagos életkor Nemzetiségi Intézet Német Nemzeti-ségi Tanszék Román Nemzeti-ségi Tanszék Szlovák Nemzeti-ségi Tanszék Tanítóképző szakcsoport Óvóképző szakcsoport Tanító- és Óvóképző Intézet Magyar szakcsoport 1 1 1, Matematika szakcsoport Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék Testnevelési és Sporttudományi Intézet Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ 5 2 6, Teleki Blanka Kollégium 2 1 2, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Dékáni Hivatal Dékáni Hivatal Tanulmányi Osztály Kom-muni-kációs Iroda Gazdasági Iroda Gondnoki és Műszaki Iroda 8 1 8, Összesen

26 6. sz. tábla szervezeti egység intézet Egyet. Dr. Minősített oktatók száma, fő CSc, PhD, DLA DSc akadémikus minősítettek közül habilitált Alk.Eg.tud. és Eg.fejl.Intézet Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Alkalmazott Társdalomismereti Tanszék Társadalomtudományi szakcsoport Regionális és Környezettörténeti szakcsoport Angol szakcsoport 1 3 Francia szakcsoport 3 Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék Orosz szakcsoport 1 4 Földrajzi és Okoturisztikai Tanszék 3 1 Alkalmazott Természettudományi Intézet Felnőttképzési Intézet Kémiai Informatika Tanszék Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék Általános és Környezetfizikai Tanszék Technika Tanszék 2 3 Informatika Alkalmazásai Tanszék Andragógiai és Művelődéstudományi Tanszék 2 6 Könyvtár-tudományi Tanszék 1 3 Gyógypedagógusképző Intézet 1 6 Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék 1 5 Rajz-művészet-történet Tanszék 2 Nemzetiségi Intézet Tanító- és Óvóképző Intézet Német Nemzeti-ségi Tanszék 2 Román Nemzeti-ségi Tanszék 4 Szlovák Nemzeti-ségi Tanszék 3 Tanítóképző szakcsoport 1 3 Óvóképző szakcsoport Magyar szakcsoport 4 1 Matematika szakcsoport 4 Alk. Ped. és Pszichológia Tanszék Testn. és Sporttud. Intézet Összesen

27 7. sz. tábla szervezeti egység Teljes munkaidősre átszámított oktatói létszám fő intézet tanszék szakcsoport tanársegéd adjunktus főiskolai docens főiskolai tanár egyetemi docens egyetemi tanár nyelv-tanár testnevelő tanár kollégiumi tanár egyéb tanár Prof. Emeritus Alk. Egtud. és Eg.fejl. Intézet ,5 Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Társdalomismereti Tanszék Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék Földrajzi és Okoturisztikai Tanszék Társadalomtudományi szakcsoport Regionális és Környezettörténeti szakcsoport Angol szakcsoport Francia szakcsoport Orosz szakcsoport Kémiai Informatika Tanszék Alkalmazott Természettudományi Intézet Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék Általános és Környezetfizikai Tanszék Technika Tanszék 3 2 Informatika Alkalmazásai Tanszék ,5 Felnőttképzési Intézet Andragógiai és Művelődéstudományi Tanszék 3, Könyvtár-tudományi Tanszék

28 7. sz. tábla (folytatás) szervezeti egység Intézet tanszék szakcsoport tanársegéd adjunktus főiskolai docens Teljes munkaidősre átszámított oktatói létszám fő Gyógypedagógus-képző Intézet 1, főiskolai tanár egyetemi docens egyetemi tanár nyelvtanár testnevelő tanár kollégiumi tanár egyéb tanár Prof. Emeritus Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék Rajz-művészet-történet Tanszék Nemzetiségi Intézet Német Nemzeti-ségi Tanszék Román Nemzeti-ségi Tanszék Szlovák Nemzeti-ségi Tanszék Tanítóképző szakcsoport Tanító- és Óvóképző Intézet Testnevelési és Sporttudományi Intézet Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ Teleki Blanka Kollégium Óvóképző szakcsoport 0,5 1 Magyar szakcsoport Matematika szakcsoport Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék , ,5 3 Összesen 35, , ,

29 és átlagos óraterhelését (8. sz. táblázat). Átlagos óraterhelés alatt értjük az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszámot. 8. sz. tábla szervezeti egység Teljes munkaidősre átszámított oktatói létszám fő intézet tanszék szakcsoport Alk.Eg.tud. és Eg.fejl. Intézet tanársegéd adjunktus főiskolai docens főiskolai tanár egyetemi docens egyetemi tanár nyelvtanár testnevelő tanár kollégiumi tanár egyéb tanár Prof. Emeritus Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Természettudományi Intézet Felnőttképzési Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Alkalmazott Társdalomismereti Tanszék Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék Társadalomtudományi szakcsoport Reg. és Körny.történeti szakcsoport Angol szakcsoport Francia szakcsoport Orosz szakcsoport Földrajzi és Okoturisztikai Tanszék Kémiai Informa-tika Tanszék Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék Ált. és Környezet-fizikai Tanszék Technika Tanszék Informatika Alkalmazásai Tanszék Andragógiai és Művelődéstudományi Tanszék 55, Könyvtár-tudományi Tanszék

30 8.sz. tábla (folytatás) szervezeti egység Teljes munkaidősre átszámított oktatói létszám fő intézet tanszék szakcsoport Gyógypedagógus-képző Intézet 22, tanársegéd adjunktus főiskolai docens főiskolai tanár egyetemi docens egyetemi tanár nyelvtanár testnevelő tanár kollégiumi tanár egyéb tanár Prof. Emeritus Művészeti Intézet Nemzetiségi Intézet Tanító- és Óvóképző Intézet Testnevelési és Sporttudományi Intézet Szakképzési, Távokt. és Továbbképzési Központ Teleki Blanka Kollégium Ének-zene Tanszék Rajz-művészet-történet Tanszék Német Nemzeti-ségi Tanszék Román Nemzeti-ségi Tanszék Szlovák Nemzeti-ségi Tanszék Tanítóképző szakcsoport Óvóképző szakcsoport Magyar szakcsoport , Matematika szakcsoport Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék , Összesen ,

31 A 9. sz. táblázat segítségével számszerűsítse az kifelé valamint befelé irányuló oktatói mobilitást, valamint szövegesen mutassa be, hogy a mobilitás milyen keretek között valósul meg (pl: Erasmus ösztöndíj) 9. táblázat: oktatói mobilitás befelé irányuló oktatói mobilitás, fő kifelé irányuló oktatói mobilitás, fő 2005/ / / / / /2008 Tartózkodási idő EU-ból fogadott oktató nem EU-ból fogadott oktató Össz. EU-ból fogadott oktató nem EU-ból fogadott oktató Össz. EU-ból fogadott oktató nem EU-ból fogadott oktató Össz. EU-ba utazó oktató Nem EU-ba utazó oktató Össz. EU-ba utazó oktató nem EU-ba utazó oktató Össz. EU-ba utazó oktató nem EU-ba utazó oktató Össz. 0-3 hónap hónap 1 12 hónapon túl Összesen

32 e) tudományos tevékenység: Mutassa be a Kart jellemző domináns kutatási irányokat, emelje ki a legmeghatározóbb kutatóműhelyeket. Jellemezze a Karon folyó tudományos tevékenységet egyrészt az adott évben megjelenő publikációk, díjak, ösztöndíjak, kitüntetések számával (10. és 11. sz. táblázat). Az Intézetek publikációs eredményeit a 10. táblázat mutatja intézeti bontásban. A főbb kutatási irányok intézetek szerinti bontásban: Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet. A tanszéken működő kutatási műhely főbb kutatási területei: Egészségmagatartás vizsgálata 6-14 éves korúaknál (empírikus kutatás) éves korosztály szükségfeltáró elemzése szociális- és lelkiegészség tanácsadáshoz. Életmód, életstílus (elméleti kutatás). Az önkontroll és az idő szerepe az egészséggel kapcsolatos fogyasztói döntésekben. Az olvasás, a tanulás és a metakommunikáció kapcsolata iskoláskorba. A tanszéken folyó diákköri munka jelentős. Az intézet oktatói alapították az MTA SzaB Orvostudományi Szakbizottság Egészségfejlesztési Munkabizottságát. Az intézet kutatással összefüggő pályázati tevékenysége jelentős, nemzetközi kapcsolatai kifejezetten jók, több nemzetközi konzorciumban is együttműködtek nemzetközileg is elismert kutatási műhelyekkel, és konzorciumok vezetését is ék. Alkalmazott Humántudományi Intézet A kutatói műhelyek az intézet tanszékein működnek. Az egyes tanszékek kutatási irányai: Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék: Hatalom interdiszciplináris megközelítésben. Nyelvi manipuláció. Új demokráciák és humán kommunikáció. Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék: Finnország politikatörténete. Alternatív vitarendezés. Tudásközpont, területi innováció, regionális hálózatok és kooperációk. Történettudományi Tanszék: a 20. század története. Művelődéstörténet. Környezettörténet. Angol Tanszék: Amerikanisztikai kutatások. Alkalmazott nyelvészeti kutatások (Szókincselemzés és tanítás, interkulturalitás). Gótikus irodalmi kutatások. Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék: Orosz-magyar kontrasztív nyelvészet. Narratológia: Ornamentális próza. Az orosz irodalom műfaji sokszínűsége. Alkalmazott Természettudományi Intézet A 10.-es táblázatból is látható, hogy ez az intézet a kar legerősebb tudományos potenciállal rendelkező egysége. Több tanszék rendelkezik legalább egy nemzetközileg is elismert kutatóműhellyel. A kutatócsoportok tagjai erős nemzetközi konferenciák állandó előadói, résztvevői. Több kutatócsoportnak a szakterületének élvonalába tartozó folyóiratokban jelent meg számos cikke. Minden kutatócsoport rendelkezik legalább egy nemzetközileg is elismert kutatóval, akik több külföldi egyetemen töltöttek legalább egy félévet pályázat vagy meghívás eredményeként (DFG, Humbold, DAAD). A cikkek mellett jelentős az idegen könyvek, könyvrészletek irányába megmutatkozó publikációs tevékenység is. Az évenkénti több mint 100 publikáció mindenképpen bizonyíték a magas színvonalú tudományos tevékenységre. A nemzetközileg is kiemelkedő tudományos műhelyeket az alábbiakban soroljuk fel:

33 Kémiai Informatika Tanszék: Elméleti Anyagtudományi Műhely (Viskolcz Béla) Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék: Környezeti Neuroendokrinoimmunológiai Műhely (Gálfi Márta) Általános és Környezetfizikai Tanszék: Spektroszkópia Kutató Műhely (Nánai László) Informatika Alkalmazásai Tanszék: Informatikai műhely (Galambos Gábor) Felnőttképzési Intézet Az intézet Identitáskutató Műhelye összehangolt teamként működik. A műhelyen belül kialakult főbb kutatási témák: Hivatás, szakmai identitás könyvtáros, népművelő/kultúraközvetítő szakember, andragógus életpályák változásai.) Nemzeti és nemzetiségi identitás ( a nemzettudat változásai). Regionális hatósugarú identitásvizsgálatok. Kulturális identitásminták vizsgálata. A környezettudatosság, mint új identifikációs tényező jelentősége és megjelenése a társadalomban. Amennyiben a kutatási műhely tervezett programja megvalósul, akkor remény van arra, hogy mind hazai mind nemzetközi mércével is meghatározóvá válik az itt folyó tudományos munka. Gyógypedagógus-képző Intézet. Az intézet kiemelt fontosságú, prioritást élvező kutatási területei: Gyógypedagógia-történeti kutatások. Fogyatékosok a gyermekvédelemben. Hatékony tanulói megismerési technikák módszertani kidolgozása. A gyógypedagógusok életét, munkáját nehezítő munkahelyi kiégés megelőzésének módszertani kidolgozása. Az értelmileg akadályozott fiatalok reális munkábaállásának esélyeit növelő módszertan kidolgozása. Kiemelendő, hogy az intézet mindössze néhány éves múltra tekinthet vissza, hazai elismertsége azonban máris mérhető, és nemzetközi kapcsolatai is fokozatosan épülnek ki (Prága, Pozsony). Az intézet 2007-ben már vállalkozott nemzetközi konferencia megszervezésére is. Nagy segítséget jelent az is, hogy az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karával a jó együttműködés keretében több közös publikáció is született már. Művészeti Intézet A Művészeti Intézetben kutatási műhely nem alakult ki, az oktatók elsősorban művészi tevékenységet fejtenek ki (koncert, kórushangverseny, karvezetés, kiállítások). Nemzetiségi Intézet Német Nemzetiségi Tanszéken két kutatási műhely működik: A kisebbségkutatási műhely főbb kutatásai: kultúrtörténet (magyarországi németek története, néprajz); nyelvtudományok (pszicho- és szociolingvisztikai kérdések, mint