PÁLYÁZAT DÉKÁNI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR. Dr. habil. Gerner Zsuzsanna

Átírás

1 PÁLYÁZAT DÉKÁNI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR A pályázat benyújtója: Dr. habil. Gerner Zsuzsanna egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet 7624 Pécs Ifjúság útja 6. Tel.. (72) , 24331mellék; Mobil: 30/ gerner.zsuzsanna@pte.hu Pécs, január 31.

2 TARTALOMJEGYZÉK Pályázati kérelem 3 Vezetői tapasztalatok motiváció 4 Vezetői terv 5 I. HELYZETELEMZÉS 5 I. 1 A MAGYAR FELSŐOKTATÁST JELLEMZŐ FOLYAMATOK ÉS AZOK HATÁSAI A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁRA I.2. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MUTATÓI ORSZÁGOS ÉS INTÉZMÉNYI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN I. 3. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR HALLAGATÓI LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA I. 4. A FINANSZÍROZÁS VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA 14 II. VEZETŐI PROGRAM 15 II.1 OKTATÁS 15 II.1.1 SZAK- ÉS TANTÁRGYKONSZOLIDÁCIÓ A PTE-N HATÁSOK A 15 BTK-RA II.1.2. A KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ ÁTALAKÍTÁSA 16 II.1.3. OKTATÁSSZERVEZÉS 19 II.2. TEHETSÉGGONDOZÁS 20 II.3. OKTATÓI-KUTATÓI UTÁNPÓTLÁS BIZTOSÍTÁSA 22 II. 4. FINANSZÍROZÁS 24 II MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS DIFFERENCIÁLÁS 24 II.4.2. A KARI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 25 II TANTEREM-FELÚJÍTÁS CAMPUS-BŐVÍTÉS 25 II IRODATECHNIKAI - INFORMATIKAI FEJLESZTÉS 26 II.4.3. FORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA 27 Záró gondolatok 29 Összeférhetetlenségi nyilatkozat 30 Betekintési nyilatkozat

3 Pályázati kérelem Alulírott dr. Gerner Zsuzsanna pályázatot nyújtok be a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán július 1. napjától betöltendő dékáni állásra. Pályázatom pozitív elbírálása esetén a PTE Szervezeti és Működési Szabályzatában és más vonatkozó szabályozásaiban foglaltak szerint, ill. a kiírásnak megfelelően felelősséggel tartozom a Karon folyó képzési, tudományos, kutatási tevékenység fejlesztéséért, az igazgatási tevékenység irányításáért, a Kar szabályos gazdálkodásáért. Az Egyetem rektora és a kancellárja által átruházott hatáskörben és a Rektor által meghatározott körben legjobb tudásom szerint képviselem az Egyetemet és a Kart, azok érdekeit maximálisan szem előtt tartva. A dékáni jogkörök gyakorolásakor a törvényi szabályozások, valamint az egyetemi és kari szabályzatok messzemenő betartására törekszem. Pályázatom méltányos elbírálását előre is köszönöm. Dr. Gerner Zsuzsanna egyetemi docens 3

4 Vezetői tapasztalatok - motiváció Vezetői tapasztalatokra 2006 óta tanszékvezetőként, 2009 óta dékánhelyettesként, 2015 óta intézetigazgatóként tettem szert. A Német Nyelvészeti Tanszék életében 2006-ban nehéz korszak kezdődött, melyet a képzési rendszer megváltozása, a hallgatói létszám csökkenése jellemzett. Komoly kihívás volt a szakok sokasodása mellett (a régi rendszerű egyetemi képzés mellett megjelent a Bologna-rendszerű képzés is) a különböző képzési programokba felvett hallgatók viszonylag kis létszámához való alkalmazkodás óta a tanszék nem önálló, a Germanisztikai Intézet keretében működik. A Germanisztikai Intézet vezetését február 13-án vettem át. Az Intézetben annak megalakulása óta elsősorban a szakmai kompetenciák mentén oszlanak meg a feladatok a két intézeti tanszék között. Az intézet irányítását a másik intézeti tanszék vezetőjével együttműködve igyekszem végezni. Oktatási dékánhelyettesként 2009 óta veszek részt a BTK dékáni vezetésének munkájában. Teendőim a Kar dékánjának irányításával az oktatási, tanulmányi és hallgatói ügyek tervezése, szervezése, felügyelete, irányítása és ellenőrzése, részvétel a Kar stratégiai terveinek kidolgozásában óta a dékán mellett, illetve távollétében az általános dékánhelyettesi feladatok ellátása is feladatom. Úgy gondolom, hogy a Kari Hivatalon belül, közvetlenül az oktatási dékánhelyettes irányítása alatt álló hivatali egységek felügyelete, a Kar képviselete az Egyetemen belül és külső szervezetek előtt, valamint egyéb, a kari ügymenetből következő feladatok ellátása is gyarapította a vezetői tapasztalataimat. A dékáni pályázat benyújtását elsősorban az motiválja, hogy a BTK kari vezetésében eddig megszerzett tapasztalataimat, melyek a Kar képzési portfóliójának erősségeibe és gyengeségeibe engedtek alapos betekintést, valamint a különböző egyetemi fórumok munkájaban szerzett tapasztalataimat a jövőben dékánként kamtoztathassam a Kar és az Egyetem javára. A kari dékáni vezetésben eddig eltöltött időszak megtanított arra, hogy a megpályázott dékáni feladatkör egy olyan szolgálat, melyet csakis maximális elkötelezettséggel, következetesen érdemes elvégezni. Úgy gondolom, hogy az eddig megszerzett tudás és tapasztalat birtokában képes lehetek a jó gyakorlatok folytatása mellett a felsőoktatási környezet folyamatos változásából és annak a Karra gyakorolt hatásaiból szükségszerűen adódó változtatásoknak és újításoknak jó irányt szabni. 4

5 Vezetői terv I. HELYZETELEMZÉS I. 1 A MAGYAR FELSŐOKTATÁST JELLEMZŐ FOLYAMATOK ÉS AZOK HATÁSAI A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁRA A magyar felsőoktatás átalakítását célzó, az utóbbi évek során általam megismert koncepciók célját egy a globális változásokkal és a Kormány által megfogalmazott, hosszú távú célokkal összhangban álló, a társadalmi és gazdasági kihívásokra egyaránt válaszolni képes, tervezettebb és szervezettebb felsőoktatási rendszer létrehozásában jelölték meg. A 2014 végén nyilvánosságra hozott Fokozatváltás a felsőoktatásban címet viselő munkaanyag, mely a következő 15 évre vonatkozó iránymutatással szándékozik kijelölni azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek, és amelynek egyes elemeit már megvalósulni látjuk, számos pozitív változtatást vetít előre. Pozitív elem például a differenciált honorálás lehetőségének és ezzel párhuzamosan a versenyképes bérezés feltételeinek megteremtése, az oktatói teljesítmények mérése, a teljesítményelvű előmeneteli rendszer bevezetése, a külföldi hallgatók számának növelése a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése, a bevételek növelése és az ország nemzetközi szakmai környezetének kiépítése érdekében, a munkaerőpiacon felmerülő igények képzésbe való becsatornázása, a gyakorlatorientált képzések erősítése és a duális képzési forma bevezetése, a hallgatókkal szemben támasztott követelmények növelése, az oktatási és kutatási célú infrastruktúra megújítása és versenyképessé tétele, a kutatás-finanszírozás rendszerének átalakítása úgy, hogy az a nemzetközileg versenyképes minőséget támogassa, a legkiválóbb hallgatók és oktatók nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeinek növelése. Feltétlen pozitívum a Kar szemszögéből az is, hogy a magyar felsőoktatás átalakítását célzó stratégiában kijelölt 5 fő irányvonal egyike a pedagógusképzés, melynek megújítási folyamatát éljük, és amely a köznevelési igényekből adódóan a kormányzati szándék szerint is kiemelten fejlesztendő speciális beavatkozási terület. A pozitívumok mellett éppen az utóbb említett kari előnyhöz kapcsolódva legalább két negatívum is kiemelendő. Az egyik, hogy a felsőoktatás átalakítását célzó stratégiák általában olyan módon fogalmaznak meg hosszú távú fejlesztési koncepciót, hogy annak érintettjei a kialakítás munkálataiban nem, vagy csak nagyon érintőlegesen vehetnek részt. A másik, hogy ez különösen igaz a bölcsészet- és társadalomtudományi területek képviselőire, mely területek tudományos fajsúlyuk alapján is igényt tarthatnának arra, hogy a felsőoktatás mindenkori átalakítása során partnerként kezeljék őket. Tények támasztják alá, hogy a bölcsészettudományi és társadalomtudományi területek népszerűsége és munkaerő-piaci hasznosíthatósága már csak az általuk kibocsátott diplomák könnyen konvertálható volta miatt is nem marad el a koncepciókban általában nevesített, preferált képzési területekétől. 5

6 Ezt igazolják az alábbi statisztikai adatok is: Ha a 2015-ös normál felvételi eljárás adatait vesszük alapul, akkor a magyar felsőoktatásban létező 14 képzési terület közül minden képzési szintet figyelembe véve az első helyes jelentkezések alapján a bölcsészettudományok a negyedik helyen, a társadalomtudományok a hetedik helyen állnak az országos jelentkezési listán. Ha csak a mesterképzésre vonatkoztatunk, akkor a pedagógusképzés a legnépszerűbb képzési terület, a bölcsészettudományok a harmadik, a társadalomtudományok pedig az ötödik helyen állnak. Az alapszakok és osztatlan mesterszakok közül az országos lista első 10 legtöbb hallgatót fogadó szakja közé a három képzési területről csak a 2013-ban indult osztatlan tanárképzés tudott bejutni a gazdasági, jogi és műszaki képzések mellett. Mesterképzésben viszont a Bologna-rendszerű tanári mesterszak fogadta a legtöbb hallgatót 2015 őszén, összesen 3286 főt. Ezt a második legmagasabb beiskolázott létszámmal a pszichológia követte 542 fővel. Az országos szinten a legtöbb hallgatót felvevő 10 mesterszak között hatodik volt a kommunikáció- és médiatudomány (290 fő), hetedik a nemzetközi tanulmányok (275 fő). 1. diagram: Felvettek megoszlása képzési területek szerint 2015-ben (forrás: felvi.hu) I.2. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MUTATÓI ORSZÁGOS ÉS INTÉZMÉNYI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara gazdag hagyományokkal endelkezik: A legutóbb 1982-ben újraindított bölcsészképzés több évszázados hagyományra tekint vissza Pécsett. A Dunántúl első bölcsészkara mai formáját 1992-ben nyerte el, amikor a jogelőd Tanárképző Kar kettéválasztásából létrejött a Természettudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar. A PTE BTK fennállásának alig több mint három évtizede alatt a szegedi és debreceni bölcsészkarok profiljához hasonló felépítésű és minőségű képzési portfólió jött létre Pécsett is, mely a bölcsészettudományi, társadalomtudományi és pedagógusképzési terület szakjait foglalja magában. Jelenleg a PTE BTK-n 2 felsőoktatási szakképzésben, 24 alapképzési és 21 mesterképzési szakon tanulnak diákok a bölcsész- és társadalomtudományi 6

7 képzési területen, a tanárképzésben 15 Bologna-rendszerű és 13 osztatlan tanárszakon képezünk tanárjelölteket. A Karon 7 doktori iskola működik, 23 doktori programmal. A képzési portfólió a magyar nyelvű képzések mellett idegen nyelvű képzéseket is felvonultat: pszichológia BA angol és német nyelven, nemzetközi tanulmányok BA és MA angol nyelven, anglisztika BA és angol nyelv, irodalom és kultúra MA angol, német nyelv, irodalom és kultúra MA, ill. a német nemzetiségi nyelv és irodalom MA német nyelven. Szakirányú továbbképzéseink száma 13. PTE BTK SZTE BTK DE BTK BA szakok MA szakok tanárképzés MA+osztatlan doktori (program) 7 (23) 5 (34) 4 (15) 1. táblázat: Képzési portfólió a szegedi, debreceni és pécsi BTK-n Ez a sokszínű, heterogén képzési struktúra természetesen azt eredményezi, hogy bölcsészkarok oktató és hallgatói állománya az egyes képzések vonatkozásában nagyságrendbeli különbségeket mutat. Ez részben finanszírozási problémákat jelent, részben egyenlőtlenséget okoz az egyes szervezeti egységek és az ott dolgozó kollégák óratartási, vizsgáztatási és más, a hallgatók előmenetelének biztosításával kapcsolatos tevékenységében. A pécsi Bölcsészettudományi Kar a felsőoktatási rangsorokban az élmezőnyben helyezkedik el. Az alábbi táblázat adatai a HVG Diploma kiadványaiból származnak és a megjelenés évében az előző tanév statisztikáit összegzik. Miután a rangsorolás szempontjai az évek során nem változtak, egyértelműen látszik a Kar 2015-ben elért, a Diploma ban közzétett előrelépése a korábbi évek szintén stabilan rangos helyezéseihez képest is. A bölcsészkarok közül 2015-ben csak az ELTE BTK pozícionálta magát előrébb az országos rangsorban (2. hely). A PTE BTK helyezései karból karból karból karból karból az országos (és PTE) abszolút rangsorban 12. (1.) 19. (2.). 14. (2.) 10. (1.) 6. (1.) oktatói kiválóság alapján 26. (3.) 38. (4.) 14. (2.) 9. (2.) 9. (1.) hallgatói kiválóság alapján (nappali képzés) 27. (2.) 36. (3.) 33. (2.) 32. (1.) 27. (1.) a bölcsészkarokon belül, oktatói kiválóság alapján a bölcsészkarokon belül, hallgatói kiválóság alapján táblázat: A PTE BTK eredményei az országos (és a PTE-n belüli) rangsorban Az országos összesített abszolút rangsorban a PTE karai közül 2015-ben ismét a BTK végzett a legjobb helyen. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a BTK-n belül az egyes szakok országos viszonylatban meglehetősen eltérő rangot vívtak ki maguknak. A felsőoktatási intézmények rangsorolásának egyik fontos kritériuma az oktatói kiválóság, mely a PTE karait tekintve kiemelkedő, de országos szinten is a Kar képzési és kutatási 7

8 területeinek rangjához méltó (lásd 2. táblázat). Ez abból adódik, hogy a Kar magasan kvalifikált oktatói állománnyal rendelkezik: jelenleg 239 teljes munkaidőben és 17 részmunkaidőben foglalkoztatott kolléga oktat a Karon. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül 30 fő egyetemi tanár, 63 fő egyetemi docens, 89 fő egyetemi adjunktus és 39 fő tanársegéd, 18 fő nyelvtanár, ill. lektor. A teljes állású oktatók a nyelvtanárokat és lektorokat leszámítva 84% minősített (221főből 186 fő), a minősítettek 10,75% az MTA doktora. A teljes munkaidős docensek (63 fő) 90%-a habilitált (57 fő). Az oktatók magas minősítettsége akkreditációs szempontból elvárás, a finanszírozás jelen körülményei között ugyanakkor terhet jelent. A rangsorolás másik fontos mérője a hallgatói kiválóság. Ebben a PTE BTK javított ugyan a korábbi évek eredményeihez képest, de a besorolás továbbra is változtatásra ad okot. A hallgatói kiválóság egyik mércéje az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, melynek eredményeit a PTE BTK szemszögéből nézve az alábbi összesítés tartalmazza: A XXX. (2011), a XXXI. (2013) és a XXXII. (2015) OTDK eredményességi aránya Szekció Előadások Helyezések I. II. III. Különdíj Humántudományi Társadalomtudományi Pedagógia, Pszich Tanulás- és tanításm Művészeti és művtud táblázat: A PTE BTK hallgatóinak OTDK-n elért eredményei A táblázat címében szereplő eredményességi arány pozitív képet mutat, mert míg 2011-ben az előadással résztvevő hallgatók 28%-a ért el helyezést (7% I.; 13% II.; 8% III.), addig 2013-ban ez az arány 32% volt (12% I.; 11% II.; 9% III.), 2015-ben pedig 29% (12,7% I.; 14,5% II.; 2% III.). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a nagyjából azonos eredményességi mutató és a helyezések folyamatos javulása mellett 2011 és 2015 között csaknem a felére csökkent a BTK résztvevőinek a száma az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Ami a kvantitást illeti, a BTK a PTE legnagyobb hallgatói létszámú kara. A PTE a 2015-ös normál felvételi eljárásban 4574 hallgatót vett fel, tehát a 2014-ben bekövetkezett növekedés 8

9 (4842 fő a 2013-as 4730 főhöz képest) átmenetinek bizonyult. Ezzel a PTE továbbra is a negyedik helyen áll a tudományegyetemek rangsorában, de az összes felsőoktatási intézmény között csak a hatodik. A PTE-re beiskolázottak közül a BTK-ra felvettek létszáma a normál felvételi eljárásban 949 fő volt, ezzel az országos listán a 21., az intézményi listán az 1. helyet érte el a Kar. A pótfelvételi eljárással együtt 2015-ben 1001 hallgató nyert felvételt a Karra, 2014-ben 33 fővel több volt a felvettek száma. A jelenség általános: A 2010 óta tartó folyamatos csökkenés és a 2014-es növekedés után 2015-ben ismét csökkent a bölcsészkari jelentkezések száma országos szinten, legnagyobb mértékben a budapesti és a szegedi bölcsészkarok jelentkezőinek és felvetteinek száma csökkent, legkisebb mértékben a pécsi BTK-é. (A szegedi BTK adata nem tartalmazza az osztatlan tanárképzésbe felvetteket, ezért az a számadat nem pontos.) Összes felvett létszám a nagy BTK-kon ,8% 15,2% -6,9% -21,9% -1,8% -10,7% 1,8% 4,6% -5,7% -3,1% -8,8% -7,3% -12,7% 7,7% -1,4% -6,7% -11,5% -8,1% -10,9% -1,9% -14,8% -7,3% -21,9% -19,7% DE-BTK ELTE-BTK PTE-BTK SZTE-BTK 2010 FelvÖssz FelvÖssz FelvÖssz FelvÖssz FelvÖssz FelvÖssz diagram: Felvettek létszámának alakulása Az osztatlan tanárképzés ahogy azt a fentiekben is idézett statisztikai adatok is igazolják az alap- és osztatlan képzések rangsorában egyre előrébb helyezkedik el ben országos szinten 1618, 2015-ben 1927 hallgató kezdte meg tanulmányait kétszakos, osztatlan tanárképzésben. A létszámnövekedés annak ellenére következett be, hogy országos és intézményi szinten is csökkent a meghirdetett szakpárok száma 2013 óta. A 2015-ben meghirdetett szakpárok közül az ELTE 219 szakpárjából 119-re, a PTE 133 szakpárjából 92-re, a SZTE 105 szakpárjából 86-ra és a DE 56 szakpárjából 42-re jelentkeztek. A felvettek számát tekintve a PTE az ELTE után a második (lsd. 3. diagram) ban még a természettudományos szakpárok iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, ennek oka elsősorban az volt, hogy a jelentkezőket egyértelműen a természettudományok felé orientálta a fenntartó a köznevelés igényeire hivatkozva. A választást a magasabb összegű Klebelsberg-ösztöndíj is motiválta től ennek ellenére a humán szakok iránt nőtt meg az igény, illetve a vegyes szakpárokat választók is egyre többen voltak ben az osztatlan tanárképzésben a BTK vette fel legtöbb hallgatót. Ennek oka, hogy a saját szakpárjaink mellett a TTK-vak közös képzések egy részét is mi hirdetjük meg, és ettől az évtől kezdve már a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolával is vannak közös szakpárjaink (lsd. 4. diagram). 9

10 Jelentkezések az osztatlan tanárszakokra DE 2015 ELTE 2015 PTE 2015 SZTE 2015 összesjel jel felvett Á diagram: Osztatlan tanárképzés felvételi adatai Osztatlan tanárszakokra felvettek, tudományterület szerint tisztán bölcsész szakpárokra felvettek tisztán természettudományos szakpárokra felvettek vegyes szakpárokra felvettek 4. diagram: A PTE osztatlan tanárszakjaira felvettek 2015-ben A mesterképzéseket tekintve egyértelműen a BTK-ra érkezik a legtöbb jelentkezés, és mi vesszük fel a legtöbb hallgatót ben a PTE összes mesterképzési szakjára felvett hallgatók 27% a BTK-n kezdte meg tanulmányait. A PTE mesterképzésre felvettjeinek kari eloszlása PMMK; 154; 16% (14%) TTK; 126; 13% (12%) ÁJK; 0; 0% (1%) ÁOK; 11; 1% BTK; 255; 27% (28%) MK; 90; 10% (5%) KTK; 146; 15% IFK; 0; 0% ETK; 110; 12% (13%) FEEK; 60; 6% (11%) 5. diagram: A mesterképzésbe felvettek aránya a PTE-n 2015-ben (és 2014-ben) 10

11 A PhD-fokozatok tekintetében is kiemelkedő a Kar teljesítménye. A PTE nyolc karán összesen 22 PhD/DLA-képző doktori iskola működik, közülük 7 a BTK-n. A 2011 és 2014 között kiadott doktori oklevelek 30% így a BTK-hoz köthető. Kar PhD ÁJK ÁOK BTK ETK KTK MK PMMK TTK Összesen táblázat: PhD-fokozatok a Pécsi Tudományegyetemen I. 3. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR HALLAGATÓI LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA A korábbi évek statisztikáit áttekintve az látszik, hogy a BTK aktív (az októberi statisztikában lejelenthető) hallgatói létszáma mostanra egy 2007-ben elért csúcspont után folyamatosan csökkent. A passzív hallgatókkal együtt 2011 őszén még 6506 hallgatója volt a karnak, ez 2014 őszére nagyjából kétezer fővel (4533 fő) csökkent, majd 2015-re újabb csökkenés volt tapasztalható. Hallgatói összlétszám (fő) Államilag finanszírozott Költségtérítéses Összesen táblázat: Hallgatói létszámok a BTK-n - októberi statisztika Ennek egyik oka a felvettek számának csökkenése: 2010-ben a normál felvételi eljárásban még 1456 főt vettünk fel a 2013-as mélyponthoz képest, amikor csak 898-an léptek be a hallgatói állományba. A felvettek számának folyamatos csökkenése egyrészt demográfiai változásokból adódik, másrészt az állami finanszírozott keretszámok folyamatos csökkentésével, a minimumpontok központi, bizonyos kiemelt szakok (pl. kommunikáció- és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok) esetében nagyon magas szintű meghatározásával magyarázható. További okokat a fenntartó és az Oktatási Hivatal olykor teljesen váratlan rendelkezéseiben kell keresnünk. Ilyenek például, hogy től 5 fő felvehető létszám alatt nem indulhatott el képzés Bologna-rendszerű alapszakon, ezért a BTK alapszakjai közül a romanisztika spanyol szakiránya és az ókori 11

12 FOKSZ (társ) TÁRS BÖLCS nyelvek és kultúrák klasszika filológia szakiránya 2014-ben és 2015-ben sem volt indítható, a romanisztika francia szakiránya 2015-ben, a néprajz alapszak 2013-ban és 2014-ben től pedig 3 fő alatt mesterszak sem indulhatott el ben az EMMI az alapképzésre felvehetők maximum létszámát is csökkentette a normál felvételi eljárásban. A PTE BTK esetében pl. az anglisztika BA maximális kerete felsőbb utasításra 75 főről 45-re, a pedagógia BA 35-ről 20-ra, a szociális munka BA 70-ről 30-ra változott. A jövőre nézve további érvágás, melynek következményeit a 2016-os felvételi eljárás eredményei tükrözhetik majd, hogy 2015-ben csökkent PTE hallgatói kapacitásszáma. A fenntartó törvényi felhatalmazásával élve módosította a PTE alapító okiratát, és ennek keretében a korábbi fős összkapacitást főre csökkentette. (lsd. A PTE Alapító okirata 27. oldal, 20. pont) 1 A PTE felvételi kapacitásainak elosztásában a BTK esetében egy további tényezővel is számolnunk kell; a Kar képzési profilját alkotó három képzési területhez rendelt kapacitásszámokon osztoznunk kell a diszciplínákban ugyancsak képzéseket meghirdető társkarokkal. A bölcsészettudományi képzési területen a KPVK (az IGYK-val való egyesülés előtt a FEEK), a társadalomtudományi képzési területen az ETK és a KPVK (korábban az IGYK és a FEEK egyaránt), a pedagógusképzési területen pedig az ETK, a KPVK (korábban az IGYK és a FEEK is), az MK, a PMMIK és a TTK is hirdet rajtunk kívül képzéseket, az ETK és a KPVK a PTE több telephelyén is. A párhuzamosságok és az azokból adódó kapacitás-elaprózódás minden képzés esélyeit rontják azzal, hogy a rendkívül szűk keretszámok elbizonytalanítják a képzés iránt érdeklődőket, és így jelentős mértékben hozzájárulnak a PTE hallgatói létszámcsökkenéséhez. A PTE több mint 50 százalékos kapacitáscsökkentése a tavalyi felvehető létszám 32 százalékos csökkentését eredményezte a BTK esetében, számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a tavalyi 2655 hely helyett most összesen 1796 helyet oszthattunk fel a felvételi tájékoztatóban meghirdetett szakjaink között. A tavalyi felvett létszámok alapján arányosított elosztás az alábbi összesített keretszámokat eredményezte a PTE BTK három képzési területén, képzési szintek és munkarendek szerinti megosztásban: rögzített helyek száma eltérés 2015-től nappali BA levelező BA nappali MA levelező MA nappali BA levelező BA nappali MA levelező MA PED osztatlan nappali levelező táblázat: A felvi.hu felületén 2015-ben és 2016-ban rögzített kapacitásszámok

13 2016 januárjában (éppen a pályázatírás idején) megemelték további ún. kiemelt szakok felvételi minimumpontját az állami finanszírozott képzésben, így az anglisztika, a történelem, a politológia, a szociológia és a társadalmi tanulmányok alapképzési szakokra minimum 320 ponttal, a szabad bölcsészetre és a történelem-régészet szakirányra minimum 330 ponttal, a pszichológiára pedig minimum 435 ponttal lehet majd bekerülni állami ösztöndíjjal 2016-ban. A felvehető létszámot befolyásoló tényezők mellett számolnunk kell a hallgatói lemorzsolódással is, ha a létszámcsökkenés okait keressük. A 2015/2016-os tanév első félévében a BTK beiratkozásra jogosult hallgatóinak száma 4189 fő volt, közülük a beiratkozás zárásakor 3152 fő rendelkezett aktív és 255 fő passzív hallgatói státusszal. 782 felvett hallgató egyáltalán nem iratkozott be a Karra, vagyis elhasználva a rendelkezésre álló halasztási lehetőségeket, feltehetően anyagi okokból tanulmányait feladni kényszerült. A normál és pótfelvételi eljárásban felvehető hallgatói létszám csökkenését és a lemorzsolódás okozta csökkenést némileg ellensúlyozza a külföldi hallgatók teljes idejű, vagy részképzésre való beiskolázása elsősorban a Kar idegen nyelven meghirdetett képzéseire. A Karon jelenleg összesen 220 külföldi állampolgárságú diák tanul 49 országból, közülük 84 külföldi hallgató vesz részt teljes idejű idegen nyelvű képzésben. A többiek zömében Erasmus-ösztöndíjjal folytatnak rövidebb idejű tanulmányokat (2015/16 őszi félévben 36 fő) a BTK-n, vannak, akik magyart, mint idegen nyelvet tanulnak (55 fő), és a magyar nyelvű képzésekben is vannak határon túli magyarok. Az alábbi kimutatás szerint folyamatosan nő a külföldi hallgatók létszáma a pszichológia alapképzési szak az angol nyelvű képzésében, ahol eddig húsz különböző ország állampolgárai tanultak. Ugyancsak növekszik a külföldiek száma a nemzetközi tanulmányok alapképzési és mesterképzési szakon: a BA-n 10, az MA-n 22 országból vannak diákjaink. Az anglisztika BA és MA viszonylag alacsony létszáma a szakok bemeneti magas nyelvi követelményszintjéből (B2-es, ill. C1-es szintű angol nyelvtudás) adódhat, ugyanakkor örvendetes, hogy a Kar egyetlen angol nyelvű doktori programja is felkeltette a külföldiek érdeklődését is. Képzések Össz esen: Anglisztika BA Anglisztika MA Angol Alkalmazott Nyelvészet PhD Nemzetközi Tanulmányok BA Nemzetközi Tanulmányok MA Pszichológia BA Összesen: táblázat: 2007 és 2015 között a PTE- BTK idegen nyelvű képzéseire beiratkozott külföldi hallgatók száma A külföldi hallgatók toborzása céljából a BTK eddig 34 toborzócéggel került kapcsolatba, közülük nyolccal (2 török, 1 kínai, 1 szíriai, 1 pakisztáni, 1 német, 1 angol és 1 görög) áll szerződéses kapcsolatban. 13

14 A BTK működő Erasmus-szerződéseinek a száma 178; az intézetek többsége rendelkezik a külföldi szakmai kapcsolatoknak ezzel a formájával is. Az Erasmus hallgatói mobilitás keretében változó számú hallgató érkezett a Karra: tanév táblázat: Bejövő hallgatói létszám I. 4. A FINANSZÍROZÁS VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A magyar állami felsőoktatási intézmények finanszírozásában a 2012 óta eltelt időszakban a közvetlen állami támogatás mértéke hivatalos források szerint kb. 50 százalékot tett ki a közösségi EU-s pályázati források 24%-a mellett. Az intézmények közvetlen bevétele, mely javarészt tandíjbefizetésből származik, a finanszírozás 22 százalékát biztosította, a fennmaradó részt pedig piaci megrendelők kutatás-fejlesztési támogatása, ill. kisebb mértékben adomány. A BTK feszített, átgondolt, ugyanakkor költséghatékonyságra törekvő gazdálkodási lépések révén 2012-ig minden költségvetési évet pozitív egyenleggel zárt a Kar ben ez a pozitív egyenleg 52,6 millió volt. A 2013-as évtől a felsőoktatás állami támogatásának összetétele megváltozott. Míg 2012-ben az állami támogatás három normaelemből állt (képzési, tudományos és fenntartási normaelem), addig 2013-ra a normaelemek száma kettőre csökkent, és a tudományos normaelem helyére belépett a kiválósági támogatás. A kiválósági támogatás mutatószámai az oktatói, hallgatói kiválóságot mérik, de a támogatás mértéke töredéke a korábbinak ben a tudományos normaelem 513 millió forint forrást jelentett a Karnak, ehhez képest a kiválósági támogatás összege 2013-ban 104 millió forint, 2014-ben,123 millió forint volt, 2015-ben pedig már csak 82 millió forint volt. További változás, hogy 2014-ben a fenntartási normaelem is megszűnt (2013-ban összege 196 millió forint volt), így a 2012-ben még meglévő három normaelem közül 2014-re már csak a képzési normaelem maradt. Az előzőekben leírtak (állami támogatás átalakulása, csökkenő támogatott és önköltséges hallgatói létszám) együttes eredményeképpen a Kar év végi egyenlege a szigorú gazdálkodás ellenére -51 millió forint lett. Ezt a negatív egyenleget a évi gazdasági tervbe forráscsökkentő tételként be kellett építeni, így a negatív egyenleget magunk előtt görgetve kellett megkezdenünk a évi gazdasági évet. A rendkívül szigorú gazdálkodás ellenére a fent említett okok miatt sem sikerült a év végi egyenleget pozitívra hozni, bár a negatív egyenlegen sikerült javítani. A Kar évi negatív gazdálkodási egyenlege - 46 millió forint volt ben a fentiekben hivatkozott új felsőoktatási stratégiával összhangban a PTE-n is felállt az új szervezeti struktúrán belül a Kancellária. A PTE SZMSZ 96. (2) bekezdése alapján: A Kancellária ellátja az Egyetem valamennyi szervezeti egysége gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységét, továbbá a vagyongazdálkodás, ideértve a műszaki, beruházási, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési feladatokat. Ennek 2 Az adat az első félévre vonatkozik. 14

15 gyakorlati megvalósítására az Nftv. kancellári feladat- és hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseinek bevezetésével július 1-én a Kancellárián belül felállt egy referensi rendszer. A BTK azon munkavállalóit, akiknek feladatköre lefedi a Kancellária feladatait, a Kancellária szakigazgatóságai alá sorolták területi referensi munkakörben, a Kar gazdasági vezetőjét pedig a Kancellári Hivatal alá gazdálkodási referensi munkakörben. A gazdálkodási referensek és a területi referensek feletti munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a 6/2015. számú kancellári utasítás tartalmazza. A február 2-án kiadott 2/2015. számú kancellári utasítás szabályozta a kötelezettségvállalásra és a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó jogköröket, és az ugyanezen a napon kiadott 1/2015. számú gazdasági vezetői utasítás konkrétan megnevezte a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak körét és az értékhatárokat. Ezek lényege, hogy az önálló szervezeti egységek által továbbított dologi kiadással kapcsolatos megrendelések, számlák, valamint a pályázatok beadásának kari engedélyezését és jóváhagyását követően a végső jóváhagyás az Egyetemen központilag történik. A évi gazdasági tervet a Szenátus i ülésén fogadta el. A tervezés folyamatát teljes tervezési szemléletváltás jellemezte: A Pécsi Tudományegyetem 2015-től átállt a fentiekben leírt feladat- és költségszámításon alapuló tervezésre. A tervtárgyalások megkezdése előtt első lépésként a Kar az előző év tényadatait alapul véve bevételi tervet készített, majd a rendszeres kari feladatok alapján készített költségtervében a források szűkössége miatt felállította a kiadások prioritási sorrendjét. Harmadik lépésként a kancellári tervtárgyalások keretében egyeztetés zajlott a feladatok költségszámításáról, a költségcsökkentési és bevétel növelési lehetőségekről, végül meghatározásra kerültek a kiadások, illetve a fedezetül szolgáló bevételek ben csak azok az összegek álltak tényleges keretként rendelkezésre jogcímenként, mely kiadásokról a tervtárgyaláson megegyezés született. Fontos változás volt az előző évekhez képest az is, hogy jogcímek (dologi, személyi, járulék, felhalmozás) között csak rendkívül indokolt esetben, külön kancellári engedély alapján volt lehetséges az átcsoportosítás. A korábbi évek szigorú gazdálkodását folytatva a BTK a 2015-ös évet nem zárta ugyan negatív egyenleggel, ennek az ára azonban az volt, hogy a rendkívül feszes gazdálkodásból adódóan csakis olyan kifizetések realizálódhattak, melyek elmaradása már a Kar alaptevékenységének ellátását is veszélyeztette volna. II. VEZETŐI PROGRAM II.1 OKTATÁS II.1.1 SZAK- ÉS TANTÁRGYKONSZOLIDÁCIÓ A PTE-N HATÁSOK A BTK-RA A célkitűzés háttere: A Pécsi Tudományegyetem a működésében rejlő párhuzamosságok feltárása, a szervezet és működés racionalizálása és a PTE versenyképességének javítása érdekében indította el a szervezet-átvilágítási projektjét. Elkészült egy ajánlás a közbeszerzési eljárásban nyertes Ernst&Young nemzetközi könyvszakértő és szaktanácsadó cég részéről 2014-ben. A leírt javaslatok túlnyomó többsége az oktatási struktúra átszervezését érinti; arra irányul, hogy a PTE karainak oktatási tevékenységét képzési területek mentén kell megszervezni, és ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a karok közötti együttműködést. A tervezett szakkonszolidáció végrehajtása nem egyszerű, hiszen a karok közötti verseny az említett létszám- és keretszám csökkenések és csökkentések miatt csak fokozódott az utóbbi 15

16 években. Az Oktatási és Kreditbizottságban 2009 óta tagként, majd a Bizottság elnökeként szerzett személyes tapasztalataim alapján azt gondolom, hogy kellő rálátással rendelkezem a PTE kompetencia-térképére, és az abban rögzített társ-, illetve részkompetenciákra, melyek felszámolása lehet most a cél. A PTE szervezetének átalakítását meghatározó alapelvekről a PTE Szenátusa november 13. ülésén döntött. A BTK javaslatára a Szenátus határozatban rögzítette, hogy a minőség, a kiválóság, a teljesítmény szakmai kritériumai mentén, a diszciplínák (képzési területek) szem előtt tartásával történjen a Pécsi Tudományegyetem strukturális átalakítása. Ugyancsak a BTK javasolta, hogy a szak- és tantárgykonszolidációt, melynek személyi és gazdasági hatásai lehetnek, hatástanulmányok előzzék meg. Célkitűzés: A BTK fentiekben leírt mutatói, valamint a Szenátus 29/2015. és 34/2015. (3.26.) sz. határozata alapján a tervezett szakkonszolidációból a BTK-nak előnyei származhatnak. A szakkonszolidációban érvényesíteni kell azt a javaslatot, mely szerint a társadalomtudományi képzési terület kommunikáció- és médiatudomány, valamint szociális munka szakja esetében, melyeket több kar több telephelyen is meghirdethetett korábban, a minőség és a teljesítmény szakmai kritériumai alapján csak a BTK hirdethessen és indíthasson képzést, mert a szakoknak a képzéseket meghirdető Karok közül csak itt van mester- és doktori képzési szintje. Fenntartandó az a javaslat, mely szerint a társadalomtudományi képzési terület szociális képzési ág szakjai esetében a BTK, az orvos-és egészségtudományi képzési ág szociális szakja esetében az ETK a szakok gazdája és az oktatás karok közötti harmonizálásának felelőse. Az egyetemi szinten végrehajtandó tantárgy-konszolidációban a BTK heterogén képzési szerkezete és az oktatók minősítettsége is jól kamatoztatható: Más Karok képzéseiben a bölcsészet- és társadalomtudományi képzési területekhez tartozó ismeretek (tantárgyak) esetében, valamint a PTE egészének tanári felkészítésében érvényesítenünk kell a szakmai felügyelet gyakorlását a BTK oktatóinak tantárgyfelelősi, szabad kapacitás esetén oktatói minőségében. Ugyanakkor a BTK-n belül felül kell vizsgálni a képzések tanterveit abból a szempontból, hogy a Kar saját képzéseiben fellelhető párhuzamosságokat tantárgyfelelősi szinten felszámoljuk, könnyítve ezzel az egyes oktatók akkreditációs terheit, ill. a szakok akkreditálhatóságát. Erre az éppen most átdolgozott KKK-k, melyek alapján a bölcsészet- és társadalomtudományi terület alapképzési és mesterképzési szakjainak tanterveit 2017 szeptembere előtt mindenképpen át kell dolgoznunk, kiváló lehetőséget biztosítanak. II.1.2. A KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ ÁTALAKÍTÁSA A célkitűzés háttere: A felsőoktatás képzési portfóliójának megújítását alapvetően a képzést igénybevevők és jellemzőik változása teszi indokolttá. Folyamatosan csökken az érettségizők száma Magyarországon. A KSH adatai szerint 2010-ben a 18 éves korosztály statisztikai létszáma mintegy fős volt, 2015-re ez a létszám más csak főre tehető, ami néhány év alatt csaknem 20 %-os csökkenést jelent. A felvi.hu adatai szerint a felsőoktatásba jelentkezők száma a 2015-ös általános felvételi eljárásban ennek ellenére alig 500 fővel volt kevesebb, mint tavaly. Ez mindössze fél százalékos csökkenés. A felvettek száma idén fő, ez nagyjából 2000-rel kevesebb (3 százalékos csökkenés), mint az előző év általános eljárásában felvettek száma. A képzési szintek vonatkozásában azonban a következő tendenciák látszanak: az alapképzések részesedése a felvett létszámban 2012-ben még 68,35 százalék volt, 2015-ben 16

17 már csak 62,6 százalék, a csökkenés folyamatos. Mesterképzésre 2012-ben a hallgatók 18,41 százaléka nyert felvételt, 2015-ben ez 19,5 százalék, vagyis itt növekedés látszik. A DPR adatai ugyanakkor azt erősítik, hogy a munka és a tanulás viszonya is megváltozott, a hallgatók egy része nem közvetlenül érettségi után lép be az alapképzésbe, jelentős hányaduk pedig dolgozik a stúdium mellett. A PTE BTK hallgatóinak 35,1% rendelkezett főállású munkaviszonnyal az abszolutórium megszerzésekor 2013-ban, a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya ugyanakkor 38,7% volt. 3 A célközönség és adottságai változásán túl a tudás megújulása és a szakmák folyamatos változása miatt is egyre nagyobb az igény az át- és továbbképzésekre. Ebből az következik, hogy az alapképzés súlya jelentősen csökkenhet, és az át- és továbbképzések, valamint a levelező és távoktatásban elérhető képzések szerepe viszont növekedhet már a közeli jövőben is. Célkitűzés: Célszerűnek látszik az alapvetően nappali alapképzésre kialakított kapacitások továbbképzési és távoktatási kapacitásokká való átalakítása, az élethosszig tartó tanuláshoz, illetve a munka és tanulás összeegyeztethetőségének követelményéhez való alkalmazkodás. A trendek változásának következtében hangsúlyossá válik annak biztosítása, hogy a felsőoktatási intézmény korábbi hallgatóit ismét beiskolázza a korábban megszerzettnél magasabb szintet biztosító képzésekre, vagy szakirányú továbbképzésre. Ennek egyik eszköze a képzésben résztvevők esetében a tutori rendszer kiépítése, végzettek esetében az ALUMNI-program lehetőségeinek maximális kihasználása lehet. A KKK-k 2015-ös átdolgozási folyamatában megismert álláspontok egyértelműen azt vetítik elő, hogy a felsőoktatásban szerezhető képesítések palettája, melyet a 139/2015. kormányrendelet tartalmaz, a közeli jövőben nem bővíthető. Ellenkezőleg; a fentiekben már idézett kormányzati stratégia a meghirdetett képzések számának országos szintű 15 százalékos csökkentését irányozza elő. Ezzel párhuzamosan emelné a külföldi hallgatók számát és a duális alapképzésben résztvevők arányát (lásd Fokozatváltás 72. oldal). Ebből adódóan a következő fejlesztéseket tartom megcélozhatónak a megpályázott dékáni ciklusban: 1. A BTK képzési portfóliójának bővítése 1. új, a képzési jegyzékben szereplő szakok/képzések indítása a bölcsészettudományi képzési területen,a meglévő oktatói-kutatói bázisra alapozva, annak fejlesztése mellett: etika MA, hungarológia MA, fordító és tolmács MA; a pedagógusképzési területen etikatanár (2015-ben a MAB által engedélyezve), magyar mint idegen nyelv tanár, orosztanár, spanyoltanár, a társadalomtudományi képzési területen a 2017-ben induló új szak, a közösségi és civil tanulmányok MA; 2. új szakok/képzések indítása más karokkal/intézményekkel közösen: a bölcsészettudományi képzési területhez tartozó szakok közül pl. művészettörténet MA a PTE MK-val közösen, vallástudomány MA a pécsi Hittudományi Főiskolával közösen, a társadalomtudományi képzési területen kisebbségpolitika MA a PTE ÁJK-val közösen; 3. az osztatlan tanárképzés részidejű képzési formáinak bevezetése, magasabb szintet biztosító képzések bevezetése, továbblépés biztosítása az alapszakon végzetteknek sz osztatlan tanárképzésbe; 4. képzések levelező munkarendben való indítása, távoktatási formák bevezetése;

18 5. magyar nyelvű képzésként már akkreditált szakok indítása idegen nyelven: az anglisztika mellett a modern filológiák (germanisztika, romanisztika, szlavisztika) alapképzéseinek és a német mellett más nyelvszakok mesterképzéseinek az oktatás nyelvén történő idegen nyelvű képzésként történő bejegyeztetése az Oktatási Hivatalnál; a társadalomtudományi képzési területen a pszichológia és a nemzetközi tanulmányok BA mellett a szociális munka BA, a kommunikáció és médiatudomány BA és a szociológia BA angol nyelvű indítása; 5.1. a tanári felkészítés neveléstudományi és pszichológiai tantárgyi moduljának idegen (angol) nyelven történő oktatása; 6. a doktori iskolák képzéseiben a doktori programok számának növelése pl. a modern filológiák megjelentetésével az irodalom- és nyelvtudomány területén, ill. az idegen nyelven kínált doktori programok számának növelése; 7. a bölcsész- és társadalomtudományi képzési területek graduális képzéseire épülő (pl. szakfordítói, közösségszervezői, vezetői), ill. a pedagógusok életpálya modelljéhez és a köznevelés igényeihez igazodó szakirányú továbbképzések indítása (a pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak ismeretköreinek bővítése, piaci igényekhez illeszkedő átdolgozása). 2. A képzési kínálat bővítésének egyéb lehetőségei 2.1. Nyelvoktatói kapacitás kihasználása A BTK oktatói kapacitásai révén centrális szerepet vállalhat a PTE nemzetköziesítési törekvéseiben. Ezzel összefüggésben legalább négy körülményt érdemes figyelembe venni a kari képzési kínálat bővítésében: - a PTE azon vállalását, mely szerint megduplázza, azaz 5000 főre emeli külföldi hallgatói létszámát, - a PTE törvényi kötelezettségből adódó azon vállalását, hogy a tantervben szereplő tantárgyak legalább 10%-át három éven belül idegen nyelven is felvehetővé teszi a magyar nyelvű képzésekbe járó hallgatók számára is, - a novemberben megjelent EFOP VEKOP/15 - Campus Mundi - felsőoktatási mobilitási és nemzetköziesítési programot 4, melynek keretében 6700 hallgatónak biztosítanak 2021-ig ösztöndíjat ahhoz, hogy egy ideig külföldi felsőoktatási intézményekben is tanulmányokat folytassanak, - a Stipendium Hungaricum program keretében Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók magyar nyelvű oktatásra való felkészítésének szükségességét. Ezekhez igazodva a BTK 1. szerepet vállalhat a képzők képzésében a PTE-n belül: a Kar modern filológiai és idegen nyelvű szaknyelvoktatási kompetenciáira és tapasztalataira építve részt vállalhat a PTE oktatónak nyelvi, ill. szaknyelvi felkészítésében szaktárgyaik idegen nyelven történő oktatása céljából (ahogy tette ezt korábban is pályázati projektek keretében); 2. a magyar nyelvű képzésekbe beiskolázandó külföldi hallgatók számára magyar nyelvű, kulturális, nyelvi és szaknyelvi felkészítő tanfolyamok tarthatók a stúdium megkezdése előtt és alatt a BTK hungarológiai képzési bázisán, biztosítva ezzel sikeres tanulmányi előmenetelüket (a jelenlegi kapacitás bővítésével);

19 3. a PTE ösztöndíjjal külföldi tanulmányokat folytató magyar hallgatói számára angol, német, francia, olasz, spanyol, horvát és olasz nyelvű nyelvi és kulturális előkészítők szervezhetők a szaktanszékek és a BTK ISZOK közreműködésével (ehhez pályázati projektben korábban tananyagok íródtak); 4. a BTK jelenleg is gazdag, de a továbbiakban még fejleszthető idegen nyelvű kurzuskínálata, mely nyelvi és szaknyelvi/szaktárgyi kurzusokat egyaránt tartalmaz, egy idegen nyelvű Campus-csomag részként felajánlható a BTK és a társkarok hallgatóinak is; 5. a BTK ISZOK idegen nyelvű szaknyelvi oktatást fejlesztett osztatlan tanárképzésbe járóknak, ezt a társkarok és a BTK hallgatói is igénybe vehetnék, ahogy 6. a BTK ISZOK doktoranduszoknak fejlesztett nyelvvizsgáját is. A képzési prtfólió bővítésének vannak korlátai: A fentiekben már szóltam az állami finanszírozott helyek folyamatos csökkenéséről és a 2015-ben bekövetkezett kapacitáscsökkentésről is. A folyamatos csökkentés azt eredményezi, hogy az egyes képzések mellé azok meghirdetésekor minimális keretszám rendelhető:a PTE BTK-n 2015-ben a meghirdetett mesterképzésekre jutó állami ösztöndíjas keret átlagban 3 fő volt. Az átlag 3 fő azt is jelenti, hogy mivel egyes szakoknál a keresettségük okán nem tehető meg, hogy 3 állami ösztöndíjas hellyel hirdessük meg őket (pl. a diszciplináris szakok egy része, így a pszichológia), így más szakokat egyetlen állami ösztöndíjas hellyel hirdetünk. (Ezzel a megoldással egyébként nem vagyunk egyedül, a többi bölcsészkar hasonlóan kezeli a problémát.) A problémára részleges megoldást jelenthet a szakkonszolidáció, mely az egyes képzési területekhez rendelt PTE-s összkapacitás karok és képzőhelyek közötti megosztását szűntetné meg. További lehetőséget jelenthetne az állami finanszírozott férőhelyek, ill. az összes felvételi kapacitás kevesebb képzés közötti szétosztása. Ez az irány azonban szervezeti egységek/szakok létét veszélyeztetné. II.1.3. OKTATÁSSZERVEZÉS Célkitűzés háttere: Az oktatásszervezés komoly gondokat okozott eddig is, hiszen a magas hallgatói létszám és a BTK oktatási tevékenységének sokszínűsége az előnyök mellett számos problémával is jár, melyek áthidalására eddig is tettünk kísérleteket: pl. a közös bölcsész alapozó tárgyak, a tanári felkészítés kritériumkövetelményként meghirdetett tárgyai számára állandó időpontot biztosítottunk az órarendben, sávokat vezettünk be a minoros órák és a tanárképzés pedagógia-pszichológia tantárgyai felvételét könnyítendő. A problémák kiküszöbölésére nem látok általános megoldást, egy javaslatot azonban megfontolásra ajánlok a tantervek új KKK-hoz való igazításakor. A hazai felsőoktatás módszertani gyakorlatának egyik minőségkorlátozó jellegzetességét a már többször idézett kormányzati stratégia a kontaktóra-központúságban, a magas oktatói óraszám előírásában és az alacsony önálló hallgatói munkavégzésben látja. A felsőoktatás e működési módja teljesítmény-visszatartásra ösztönzi mind az oktatókat, mind a hallgatókat: a hallgatóknak rengeteg alacsony (általában 2) kreditértékű, minimális erőfeszítéssel elvégezhető tárgyat kell elvégezniük, amelyhez ugyanakkor magas oktatói óraszám párosul. (Lásd: Fokozatváltás 50. oldal) Ez a gyakorlat a dokumentum szerint nem ösztönzi a hallgatót egyéni munkavégzésre, a tudás készségszintű elsajátítására, az oktató 19

20 szempontjából pedig ellehetetleníti a hallgató egyéni mentorálását, energiát von el saját kutatási tevékenységétől és az önképzéstől. Célkitűzés: A KKK-k közeli jövőben befejeződő átalakítása olyan értelemben adhat okot az optimizmusra, hogy azok a helyi tantervek kialakításában nagyobb intézményi morgásteret engednek. Éppen ezért megfontolandó a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálata, azaz a kontaktórák és hozzájuk rendelt kreditek a jelenleginél ésszerűbb és egységesebb arányosítása. Ebben a vonatkozó törvényi szabályozás lehet irányadó: A teljes képzési időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának teljes idejű képzésben a háromszorosát, részidős képzésben, esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét, távoktatásban a huszonötszörösét. Doktori képzésben ezeket az arányokat a tantárgyi követelmények részfeladat-teljesítésénél kell irányadónak tekinteni. (lásd Nftv. 54 (4) A kontaktórák számának csökkentése azonos vagy a korábbinál magasabb kreditszám hozzárendelése esetén természetesen azt feltételezi, hogy a hallgató előrehaladását segítő egyéb oktatói tevékenységek (tutorálás, mentorálás, szakdolgozati témavezetés, stb.) beépülnének az oktatói tevékenység értékelésébe a kötelező kontaktóraszám mellett. II.2. TEHETSÉGGONDOZÁS Célkitűzés háttere: A felsőoktatással kapcsolatos egyik célkitűzés az Európai Unióban, hogy 2020-ig a felsőoktatásba beiskolázott évfolyamok mindegyikének 40 százaléka diplomát szerezzen. Ezt az arányt aktuálisan csak Spanyolországban, Franciaországban és néhány kelet-európai országaiban érik el, Németországban például a képzések függvényében csupán 17 és 30 százalék közötti a végzősök aránya. Magyarországon az alapképzésekre beiskolázottak 36 és az osztatlan képzésekre beiratkozottak 39 százaléka egyáltalán nem szerez az adott szakon abszolutóriumot, és csak a diákok 49,5 százaléka jut el sikeresen, bár nem feltétlenül a szakhoz rendelt képzési idő alatt a záróvizsgáig. Közülük sem mindenki kap diplomát, miután azoknak a száma is kb. 50 ezerre tehető, akik a nyelvvizsgakövetelményeknek nem tudnak megfelelni. A mesterképzések esetében kedvezőbb a kép; a lemorzsolódás ott húsz százalék alatti, a képzési időn túliak aránya is alacsony, nem éri el az egy százalékot. Az arány itt is szakokként változó: az informatika területén magas, míg pl. a pedagógusképzés esetében viszonylag alacsony (kb. 15%) a lemorzsolódási arány. 5 Az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódása országosan a végzettek egyharmadát érinti tavaszán a PTE abszolutóriumot szerzett diákjai közül 67,8% kapott diplomát, a BTK-n ez az arány 69,7% volt. A késedelmes diplomaszerzés oka a válaszolók háromnegyede esetében a nyelvvizsga hiánya. 6 A képzésük költségének a felét ki kell fizetniük azoknak az állami finanszírozású hallgatóknak, akik a képzési idejük másfélszerese alatt nem szerzik meg a diplomájukat. A diploma megszerzéséhez viszont nem elég befejezni a képzést és államvizsgázni: teljesíteni kell a nyelvvizsga-kötelezettséget is. Ez a 2015 nyarán abszolutóriumot szerzők esetében válik élessé, akik 2012-ben kezdték meg tanulmányaikat valamely alapszakon. Nyilvánvaló, hogy a lemorzsolódás a hallgatók egy részénél már a beiskolázáskor elkezdődik, mert nem rendelkeznek kellő információval a stúdium tartalmát illetve saját alkalmasságukat illetően, így egyszerűen rosszul választanak. Egy másik, viszonylag gyakori