TÁMOP /B HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Átírás

1 TÁMOP /B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen c. pályázathoz kapcsolódó HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM First Bridge Capital szeptember

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Vezetői összefoglaló Helyzetértékelés, környezet bemutatása A humán erőforrás fejlesztési stratégiát meghatározó környezeti tényezők Az egyetem társadalmi környezete Az egyetem gazdasági és munkaerőpiaci környezete A humán erőforrás fejlesztési stratégiát meghatározó helyzetértékelés Felvételizők Aktív hallgatók Oktatók, kutatók, alkalmazottak A projektben közvetlenül résztvevő személyek A TÁMOP /B pályázathoz kapcsolódó humán erőforrás fejlesztési stratégia A humán erőforrás fejlesztési stratégia célkitűzései Piacképes képzési szerkezet kialakítása a minőség jegyében Szerves kapcsolat a gazdasággal, a munkaerőpiaccal A humán erőforrás fejlesztési stratégia feladatai Szellemi potenciál fejlesztése A képzési szerkezet átalakítása A hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése Az alap- és mesterképzési szakstruktúra, és a szakirányú továbbképzések átalakítása Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre, párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása A mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel elősegítése, intézményi gyakorlat, közös képzések indítása az Európai Felsőoktatási Térségben A felsőfokú szakképzés keretében szakközépiskolával közösen és saját keretek között indított és indítandó képzések jellemzői Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák Idegen nyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségei A képzési szerkezet átalakításának hatása a hallgatói és oktatói létszámokra és az oktatók minősítettségére Tehetséggondozás és esélyegyenlőség Szakkollégiumok, mentorprogram, tutori rendszer Tudományos Diákkör Fogyatékkal élők esélyegyenlősége Doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése A doktori képzés rendszerének átalakítása A doktorjelölti jogviszonyban levők számára biztosított lehetőségek

3 3.2.5 Az életen át tartó tanulás intézményi szolgáltató rendszerének kialakítása Oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára, a régió igénye A foglalkoztatási terv és a foglalkoztatási követelményrendszer kidolgozása Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések A TÁMOP /B pályázatában érintett Karok humán erőforrás fejlesztési stratégiája Erdőmérnöki Kar Faipari Mérnöki Kar Geoinformatikai Kar Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Természettudományi Kar Mellékletek Hagyományos képzések kifutó rendszerben Alapképzési szakok (BA/BSc) Mesterképzési szakok Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzések Idegen nyelven folyó képzések Záróvizsgázott hallgatók Mobilitás, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel. Közös képzések indítása az Európai felsőoktatási térségben: Hallgatók (Erasmus, CEEPUS) Mobilitás, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel. Közös képzések indítása az Európai felsőoktatási térségben: Oktatók

4 1 Vezetői összefoglaló A Humán Erőforrás Fejlesztési Stratégia című szakmai tanulmány a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) TÁMOP /B pályázatához kapcsolódik, szervesen illeszkedve a NYME Kutató Egyetemi koncepcióhoz. Mindemellett, a TÁMOP /B pályázatban megfogalmazott célok összhangban vannak a NYME stratégiai céljaival és középtávú fejlesztési irányaival is. A TÁMOP /B pályázat humán erőforrás fejlesztési stratégiához köthető céljai a következők: A kutatási tevékenységbe történő intenzív bevonásával, el kívánják kötelezni a hallgatókat, a zöld egyetem, valamint az élhető környezet, fenntartható fejlődés szemlélet mellett. Olyan rugalmas képzési szerkezet kialakítása, amely biztosítja az egyetemek közötti átjárhatóságot. Fokozni kívánják az oktatói, kutatói és hallgatói mobilitást. A NYME olyan komplex tehetséggondozási programot dolgozott ki, amely figyelembe veszi az egyetem zöld hagyományait, a régiónak az egyetemmel szemben támasztott igényeit. A fejlesztések célja az egyetem által nyújtott képzéseknek a gyorsan változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodás képességének további erősítése Az egyetemen a kutatók közel hatvan százaléka rendelkezik tudományos fokozattal. A projekt lehetővé teszi, hogy ez az arány növekedjen, és a már megszerzett végzettségeket az oktatók és kutatók nagyobb mértékben tudják az egyetem szolgálatába állítani, jobban kihasználva ezzel a rendelkezésre álló szellemi potenciált. A tehetséggondozási tevékenység hosszú távon biztosítja az egyetemen folyó oktatási és kutatási munka színvonalát. A tehetséges hallgatók bevonása az egyetem kutatási tevékenységébe, növeli az innovativitást, és megkönnyíti a leginkább rátermett hallgatók kiválasztását az egyetemen végzett további munkára. Szükség van a meglevő szellemi potenciál hatékonyabb kihasználására, és bővítésére, a nemzetközi szintű, innovatív oktatók és kutatók számának a növelésére, a tudományos utánpótlás biztosítására. Az egy oktatóra jutó hallgatók száma, illetve a rájuk fordított idő a jelenleg adott körülmények között nem nyújt lehetőséget arra, hogy eredményes tehetséggondozási tevékenységet folytassanak. Ahhoz, hogy a hallgatók hatékonyan sajátíthassák el az egyetem által közvetített tudást, és részt vehessenek a kutatási tevékenységekben szükséges a mentori és tutori tevékenység fejlesztése. A vonzó szakmai karrier lehetőségének biztosításának érdekében fejleszteni kell a doktori iskolák tevékenységét és újat létrehozni. A hallgatók szakmai öntevékenysége fokozásának jó eszköze a szakkollégiumok létrehozása. A kutatási tevékenységbe történő intenzív bevonásával a NYME el kívánja kötelezni a hallgatókat a zöld egyetem szemlélet mellett. Fontos cél egy korszerű, rugalmas képzési szerkezet kialakítása, amely biztosítja az egyetemek közötti átjárhatóságot. A projekt erősíti a karok közötti együttműködést, közös zöld projektek kerülnek megvalósításra. A NYME fokozni kívánja az oktatói, kutatói és hallgatói mobilitást. A projekt keretében nagyobb számban kívánnak részvételi lehetőséget nyújtani a hallgatóknak az európai mobilitási programokban való részvételre, illetve nemzetközi konferenciákon való részvételre. 4

5 A TÁMOP /B pályázat egyes projektelemei több ponton összekapcsolódnak egymással, így a humánerőforrás-fejlesztési stratégia összefonódik a szellemi potenciál fejlesztésével kapcsolatos tevékenységekkel, melyek a következők: Kutatói életpálya tervezés standardjának összeállítása karonként (Indoklás: az Egyetem hosszú távú fenntarthatóságának érdekében a kutatók számára elérhető életpálya feltételeinek megteremtése, valamint az élhető környezet megteremtése kulcsfontosságú. A szellemi potenciál növelésének érdekében fontos a magas kvalitású intézményi kutatók minőségi munkakörnyezetének biztosítása. Ez a programelem hozzájárul az országhatáron kívül dolgozó kutatók, oktatók hazai perspektívájának felépítéséhez is.) Jonathan Titus amerikai professzor tart két szemeszteren át kurzusokat természetvédelem, növény- és állatfajok védelme témakörökből. (Indoklás: A nemzetközi hírű tudósprofesszor korszerű és széleskörű tudást hoz az Egyetemre, mely a hallgatók ismeretanyagába beépülve növeli szakmaiságukat. A külföldi professzorok bevonása jól reprezentálja a kutatásban résztvevő hallgatók, fiatal kutatók, ösztöndíjasok számára a tudás egyetemleges voltát és nemzetköziségét, mely új lehetőségek keresésére sarkalja őket.) Földtudományi Doktori Iskola indítása, amely 3 programból épül fel: Geomorfológiai program, Ember és környezete program valamint Földi és planetáris geológia program. (Indoklás: az intézményi doktori iskolák bővítése kiemelt operatív célja az intézménynek. A doktori iskola biztosítja a szellemi potenciál gyarapodását, a magas kvalitású szakemberek kibocsátását, az egyetemi tudás disszeminálását.) Külföldi doktoranduszok bevonása Földi és planetáris geológia programba, a program tárgyainak részleges/teljes idegen nyelven történő oktatása. (Indoklás: a geológia tudománydiszciplinák népszerűsége nem ok nélküli, mind természetvédelmi törekvések, mind gazdasági célok indokolják. A program nemzetközivé tételével lehetőség nyílik, hogy az egyetemi tudás nemzetközi szinten ismerté váljon, azok eredményeit bárhol felhasználhassák akár kormányzati, akár gazdasági szereplők is. Az Egyetem részére ez nagy lehetőséget biztosít a nemzetközi lehetőségek bővítésére is. Az európai mobilitási programokban résztvevők számának növelése, külföldi hallgatók fogadása, az intézményi hallgatók nemzetközi kutatási munkájának támogatása (Indoklás: a külföldi doktoranduszok fogadása mellet fontos cél, hogy az intézményi hallgatók is számos külföldi kutatási programhoz csatlakozhassanak, nemzetközi szinten tapasztalatot szerezzenek mind szakmai, mind kutatás-menedzsment témakörökben.) Felvidéki hallgatók számára szlovák szaknyelvi képzés szervezése. (Indoklás: A határon átnyúló együttműködések erősítése, a határontúli magyar nemzetiségű hallgatók érdekében is kiemelt fontosságú. Az intézmény tágan vett regionális szerepének növelése szintén megkívánja a határontúliaknak nyújtott oktatási szolgáltatások erősítését.) A Moodle-program felhasználásával a MÉK egyes programjainál e-learning-es változat kialakítása (Indoklás: a képzési módszertanok fejlesztésénél cél, hogy a képzési idő rövidüljön, az átadott tudás mennyisége nőjön. A jelenlegi technikai lehetőségek megteremtették a feltételeit annak, hogy távoktatási módszerekkel is hatékony legyen az oktatás. Az intézmény a TÁMOP A-2010 programban kíván modern e-learning-es tananyagokat kialakítani az eddigi és a tervezett kutatási programok eredményeire.) Az Agrármérnök MSc szak angol nyelvű akkreditációja. (Indoklás: a kutatási programok eredményeire építve az intézmény célja, hogy kialakítson egy agrár tudományokhoz kapcsolódó angol nyelvű szakot, majd azt akkreditáltassa. A szak kialakítása a lehetővé teszi, hogy nagyobb földrajzi távolságokból érkező diákok is bekapcsolódjanak az intézményi kutatásokba, valamint biztosítsák, hogy az ide érkező hallgatók/kutatók a tudomány nyelvén dolgozzanak, tanuljanak.) 5

6 Elektronikus tananyag kidolgozása természetvédelem, állattan alapjai, növénytan alapjai témakörökben (Indoklás: Ugyancsak a TÁMOP A-2010 programhoz kapcsolódó elektronikus tananyagok kidolgozása a cél, a természetvédelemhez kapcsolódó tudományos eredményekre építve is. Az e-tananyagok idegen nyelvű feldolgozása a tudásdisszeminációt szolgálják.) Félévente legalább 5-5 új tantárgy anyagát elektronikusan hozzáférhetővé tétele a FMK-n (Indoklás: az intézmény középtávon a távoktatási rendszer fejlesztését tűzte ki célul, melynek eredményeképpen bővül az intézményi hallgatói létszám. A Faipari Mérnöki Kar tevékenysége egyedülálló az országban, ezért egy komplex távoktatási program amely technikailag megkönnyíti a tudás megszerzését az ország bármely területéről az intézménybe csábíthatja az erdőgazdálkodás és a faipar iránt érdeklődő fiatalokat.) 6

7 2 Helyzetértékelés, környezet bemutatása 2.1 A humán erőforrás fejlesztési stratégiát meghatározó környezeti tényezők Az egyetem társadalmi környezete A régióban csak az NYME alapításával jött létre a nagy egyetem. Három nagy felsőoktatási központ (NYME, Széchenyi István Egyetem, Pannon Egyetem) és négy kisebb oktatási centrum (Kaposvár, Keszthely, Zalaegerszeg, Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet) működik, ennek ellenére nem teljes az univerzitás profil (hiányzik például az orvosképzés). Az NYME az általa oktatott és kutatott szakok és tudományágak révén igen kiterjedt felhasználói körrel bír a régióban, mely egyre nagyobb mértékben tart igényt az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljára, a tudományos szolgáltatásokra. Az egyetem társadalmi környezete egyrészt a helyi önkormányzatokkal való jó kapcsolatban nyilvánul meg elsősorban, másrészt a városok életében színfoltot jelentenek az intézmény hagyományőrző rendezvényei, így az elmúlt időszakban a társadalmi környezet megítélése egyértelműen javult. A Nyugat-magyarországi Egyetem szellemiségét tekintve "zöld egyetem", mely a jövő valódi universitas központja lehet. Természeti társadalmi - emberi környezetét az életminőség megőrzése és javítása érdekében igyekszik alakítani, karait a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi. Ami a szűkebb környezetet illeti, Sopron város önkormányzata, a szakmai szervezetek, a lakosság támogató magatartást tanúsít, és kiváló az együttműködés a várossal és a régióval Az egyetem gazdasági és munkaerőpiaci környezete Az iskolai végzettség a foglalkoztatási esélyek egyik fő meghatározója. Nő, de még mindig kevés a műszaki végzettségűek száma, ezzel szemben a pedagógus, a jogi, a közgazdasági és egyéb humán szakokon túlképzés van. A diplomás végzettséget igénylő munkahelyek száma rohamosan nő. Egyetemi oktatók véleménye szerint az NYNE munkaerőpiaccal való kapcsolat jónak mondható, mivel a szakmai területeken dolgozó vállalkozások, szervezetekkel való együttműködés naprakész. Az oktatásban tevékenyen részt vesznek a szakemberek, így a legfrissebb információk eljutnak a hallgatókhoz. Ezen kapcsolaton keresztül az álláshelyekről is kapnak tájékoztatást. Elmondták továbbá, hogy a kapcsolatok kiépítését a szakmai területeken működő intézményekkel szervezetekkel ugyanakkor szorosabbá lehetne tenni tájékoztatók, felhívások kiküldésével. A tudományegyetem jellegű felsőoktatási központ hiánya elsősorban az oktatás és gazdaság erőtlen kapcsolatában, mindenekelőtt a kutatás-fejlesztés területén, a tartós együttműködések hiányában mutatkozik meg. Olyan iparágak megtelepedését kell indukálni, amelyek a magasan képzett tudás jelenlétét és a K+F ágazatok jelenlétét, illetve letelepedését tartják fontos tényezőnek. A munkaerőpiac igényei hatást gyakorolnak az egyetem oktatási szerkezetére. A képzési szerkezet bővítését, fejlesztését a szűkebb és tágabb régió szükségleteinek figyelembevételével alakítják ki, de ez nagyban függ a különböző szakoktól. 7

8 1. SZ. ÁBRA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KARAI FORRÁS: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A NYME karai már a jelentkezéstől kezdődően folyamatosan vizsgálják a különböző szakokra jelentkezett hallgatók életútját. Úgy, mint a felvételi motivációt, a jelentkezettek legfontosabb ismérveit (nem, átlagéletkor, érettségi időpontja, jelentkezési rangsor, nyelvtudás, előképzettség stb.), a mobilitást, az egyes szakok vonzáskörzetét, az iskolavárosokból jelentkezők megoszlását, a végzettek elhelyezkedési lehetőségeit, az elérhető életpályák sikerességét. A levont következtetések visszahatnak a képzés szerkezetére és tartalmára. Számos kar, így például a Faipari Mérnöki Kar igen sokrétű kapcsolatrendszert épített ki nemcsak a faipari, hanem a más iparági szereplőkkel is, az utóbbi években tudatosan törekszik ennek szélesítésére, a Nyugat-Dunántúli Régió műszaki területeinek lefedésére. Ezt szolgálják a Zalaegerszegen és Szentgotthárdon beindított és a Sopronban tervezett új mechatronikai, gépészeti és energetikai képzések. A munkaerőpiac a kar számára ismert, amelyet részben a nagyon erős közvetlen ipari kapcsolatok, részben pedig a különböző szakmai szövetségekben, klaszterekben betöltött aktív kari feladatvállalások segítenek elő. 2.2 A humán erőforrás fejlesztési stratégiát meghatározó helyzetértékelés Felvételizők A felvételizők vizsgálatánál nem csak a TÁMOP B pályázat kiemelt karainak statisztikái kerülnek bemutatásra, hanem a táblázatok a Nyugat-magyarországi Egyetem mind a tíz karára kiterjednek. Jelentkezők Felvettek Kar Év Össz. Első N Állami Össz. N Támogatott AK BPK BTK

9 EMK FMK GEO KTK MÉK MNSK TTK Összesen Első: első helyen jelentkezők száma; N: nappali képzés, mindkét finanszírozási formában; Állami: államilag támogatott minden képzési szinten és munkarenden. 1. SZ. TÁBLÁZAT FELVÉTELI EREDMÉNYEK 2009 (JELENTKEZŐK, FELVETTEK SZÁMA PÓTFELVÉTELIVEL EGYÜTT) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A Nyugat-magyarországi Egyetemre jelentkezők száma 2009-ben fő volt, ami 465 fővel alacsonyabb a 2007-es adatnál, viszont 2064 fővel magasabb a 2008-as adatnál. Az összes jelentkező közül 2009-ben 5374 fő jelölte meg az egyetemet első helyen. A több mint jelentkező közül 5891 fő adta nappali tagozatos képzésre, 9087 fő államilag finanszírozott képzésen kívánt részt venni. A felvételi adatok alapján összesen 4416 főt vettek fel a tavalyi év során. Ebből 1912 főt nappali képzésre, 2575 főt államilag támogatott képzésre vettek. A felvételi statisztika azt mutatja, hogy ben több főt vettek fel, mint az elmúlt években. Csökkent ugyanakkor a nappali tagozatos diákok száma. Kis mértékben, de nőtt az államilag finanszírozott képzésen résztvevők száma. A legtöbben az Apáczai Csere János Karra jelentkeztek, ami összesen 3283 diákot jelent. Közülük végül 1389 főt vettek fel. A legkevesebben a Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Karra adták be jelentkezésüket, és ide is vettek fel a legkevesebb továbbtanulót, szám szerint 152 főt. A felvett hallgatói létszám közötti alakulását mutatja be az alábbi ábra. Felvett hallgatói létszám alakulása között AK 1389 BPK 321 BTK 408 EMK 250 FMK GEO KTK MÉK 152 MNSK 531 TTMK AK 1329 BPK 276 BTK 309 EMK 271 FMK GEO KTK 386 MÉK 150 MNSK 497 TTMK AK 1235 BPK 347 BTK 304 EMK 222 FMK 236 GEO 257 KTK 377 MÉK 177 MNSK 406 TTMK * A Természettudományi és Műszaki Kar (TTMK) neve 2009-ben TTK-ra változott 9

10 2. SZ. ÁBRA FELVETT HALLGATÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA ( ) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Az ábrán jól látható, hogy az AK hallgatói létszáma évről évre nőtt. Ez a növekvő tendencia figyelhető meg továbbá a BTK-n, a KTK-n és az MNSK-n. A hallgatói létszámban folyamatos visszaesés csak a GEO-n és a TTK-n látható. Az összes felvettek számát és grafikus megjelenítését az alábbi ábra szemlélteti. Összesen SZ. ÁBRA ÖSSZES FELVETTEK SZÁMA ( ) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Összességében megállapítható, hogy a hallgatói létszám megfelelően alakul, figyelemmel a demográfiai realitásokra, bár oktatói vélemények szerint talán több államilag finanszírozott hallgatót kellene felvenniük. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a hallgatók létszáma a kezdéstől a diploma megszerzéséig igen lecsökken, és hogy még mindig kevés a természettudományos terület hallgatói létszám, amit nyílván a munkaerőpiacon való kereslet is befolyásol. Az egyetem egyes szakjain folyamatos túlképzés folyik, míg más szakokon egyre csökken a hallgatói létszám. Fontos lenne, hogy a hallgatói létszám enyhe bővülése mellett, elérhetővé válna, hogy ez ne járjon egyidejűleg hígulással, azaz ne romoljon számottevően a hallgatók előzetes felkészültsége. Problémát jelent az oktatók szerint az is, hogy az egyetem csak alacsony pontszámú képzések indításával képes a hallgatói létszámot szinten tartani, illetve azt növelni. Ebből kifolyólag a jelen demográfiai helyzetben már a korábbi létszámok tartása is dicséretes, azonban fel kell készülni arra, hogy a jövőben ez a létszám csökkeni fog. Az egyetem komoly erőfeszítéseket kell, hogy tegyen a felvételiző diákok megnyerésére, a budapesti vonzerő ellensúlyozására. 10

11 2.2.2 Aktív hallgatók Képzési szintenként AK BPK BTK EMK FMK GEO KTK MÉK MNSK TTK Össz. Felsőfokú szakképzés Főiskolai szintű Egyetemi szintű Alapképzés Mesterképzés Osztatlan képzés Szakirányú továbbképzés PhD képzés Összes SZ. TÁBLÁZAT AKTÍV HALLGATÓI LÉTSZÁM KÉPZÉSI SZINTENKÉNT (2010. MÁRCIUS) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Az aktív hallgatói létszám októberi statisztika alapján fő volt. Ebből a legtöbben az alapképzésben vesznek részt szám szerint 8168 fő. Egyedül az osztatlan képzésben nincsenek már hallgatók egyik karon sem. Karok szerint az látható, hogy a legtöbb aktív hallgató az AK-n van, a legkevesebb pedig a GEO-n. Az is megfigyelhető, hogy alap- és mesterképzésen minden karon vannak aktív hallgatók. Sokan vesznek részt felsőfokú szakképzésen és szakirányú továbbképzésen is. PhD képzésen viszont csak négy karon vannak aktív hallgatók. A következő táblázat a márciusi statisztika alapján mutatja be az egyes karok tagozat szerinti hallgatói számait. Tagozat AK BPK BTK EMK FMK GEO KTK MÉK MNSK TTK Összes Nappali tagozat ebből államilag 1244 támogatott ebből költségtérítéses ebből új belépő ebből utolsó éves Levelező, esti és 1759 távoktatás ebből államilag támogatott ebből költségtérítéses ebből új belépő ebből utolsó éves Hallgatók száma ebből államilag 1894 támogatott ebből új belépő ebből utolsó éves

12 ebből külföldi ebből nő SZ. TÁBLÁZAT AKTÍV HALLGATÓI LÉTSZÁM TAGOZATONKÉNT (2010. MÁRCIUS) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Az aktív hallgatói létszámról elmondható, hogy a nappali tagozaton tanulnak a legtöbben, de jelentős számban vesznek részt levelező, esti és távoktatásban is. A nappali tagozatos hallgatók közül a legtöbben államilag támogatott képzésen, míg a levelező, esti és távoktatásban hallgatók közül a legtöbben költségtérítéses képzési formában vesznek részt. A hallgatói létszám az elmúlt három évben csökkent, bár stratégiai célként fogalmazták meg 2008-ban a hallgatói létszám megőrzését. A negatív irányú változás indokaiként megemlíthető a romló demográfiai és gazdasági helyzet, a Berzsenyi Dániel Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem egyesülése után felmerülő párhuzamos képzések ésszerű felszámolása, a hagyományos képzésben tanulmányaikat befejező hallgatók nagy száma, amelyet a folyamatosan, évről-évre bővített ciklusos képzésekre felvett hallgatói száma nem tudott pótolni, és a mesterképzésekre felvett hallgatók igen kis létszáma, ami országos tendencia. Ezek ismeretében és felelőssége tudatában az egyetem vezetése folyamatosan nyomon követte a létszámcsökkenést, bővítette és javította a képzési szerkezetet, növelte a képzési színvonalat, javította a hallgatók tanulási, lakhatási, szociális és kulturális feltételeit, fokozta PR tevékenységét. Ennek ellenére a közötti időszakban csak részeredményeket sikerült elérniük. Ezek között megemlítendő, hogy mind 2009-ben, mind 2010-ben 5-7%-al nőtt/nő a felvett hallgatóik száma Oktatók, kutatók, alkalmazottak Az alábbi táblázat a Doktori iskolák törzstagjainak számát mutatja be. Az adatok alapján 2004/2005 tanévtől kezdve 2006/2007 tanévig nőtt a törzstagok száma, majd ezt követően jelentős visszaesés történt. 2008/2009 tanévben 63 törzstag maradt a doktori iskolákban. Doktori iskolák Alapítás éve 2004/ / / / / 2009 Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Precíziós növénytermesztési módszerek alkalmazott Növénytudományi Doktori Iskola Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola

13 Összesen SZ. TÁBLÁZAT A DOKTORI ISKOLÁK TÖRZSTAGJAINAK SZÁMA FORRÁS: MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 4/B MELLÉKLET, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Doktori képzésben részt vevő hallgatók számának alakulását mutatja az alábbi táblázat nappali, levelező tagozat, és egyéni képzés bontásban. Elmondható, hogy a nappali tagozatos hallgatók száma évről-évre nőtt, szemben a levelezős hallgatókéval, ami jelentősen lecsökkent. Az egyéni képzésben résztvevők száma nem változott jelentősen. Összességében viszont 2004/2005 tanév 208 fős kiinduló számához képest 2008/2009 tanévben 28 fővel kevesebben, azaz 180 fő vett részt a doktori képzésben. Doktori iskolák Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Precíziós növénytermesztési módszerek alkalmazott Növénytudományi Doktori Iskola Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola Összesen Képzési forma Doktori képzésben részt vevő hallgatók száma 2004/5 2005/6 2006/7 2007/8 2008/9 Nappali Levelező Egyéni Nappali Levelező Egyéni Nappali Levelező Egyéni Nappali Levelező Egyéni Nappali Levelező Egyéni Nappali Levelező Egyéni Nappali Levelező Egyéni SZ. TÁBLÁZAT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK SZÁMA FORRÁS: MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 4/B MELLÉKLET, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Az előző táblázatból jól látható, hogy sokan vesznek részt a PhD programokban, ugyanakkor kevés információ van arról, hogy hányan szereznek fokozatot közülük. A következő táblázat a legfrissebb adatokon keresztül azt mutatja be, hogy a Doktori iskolákban hány fő szerzett doktori fokozatot és hány fő habilitált. 13

14 Kar Doktori Iskola Tudományág EMK EMK FMK KTK MÉK MÉK Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Cziráki József Faanyagtudományi és Technológiák Doktori Iskola Széchenyi István Doktori Iskola Újhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola Precíziós Növénytermesztési módszerek Doktori Iskola erdészeti és vadgazdálkodási tudományok környezettudományok Doktori fokozatot szerzett (fő) Habilitált (fő) anyagtudományok és technológiák 4 1 gazdálkodásszervezéstudományok és 7 2 állattenyésztési tudományok 4 0 növénytermesztési és kertészeti tudományok 3 2 Összesen: SZ. TÁBLÁZAT DOKTORI FOKOZATOT SZERZETT ÉS HABILITÁLTAK SZÁMA AZ NYME KARAIN FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Az NYME hat doktori iskolája közül öt a TÁMOP B pályázatának kiemelt karaihoz tartozik. Ezekben az iskolákban összesen 23 fő szerzett doktori fokozatot, és 8 fő habilitált. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy más intézményben hány fő szerzett tudományos fokozatot. Kar Intézmény neve Tudományág Doktori fokozatot Habilitált szerzett (fő) (fő) AK Neveléstudomány Eötvös Lóránd (neveléstudományi Tudományegyetem szakterülete) kutatások 1 PhD AK Eötvös Lóránd Szociológiai tudományok Tudományegyetem 1 PhD BPK Semmelweis Egyetem Doktori Nevelés- és sporttudományok Iskola 1 PhD BTK Jyväskyläi Egyetem Művészet- és művelődéstörténet (Finnország) (kortárs kultúrakutatás) 1 PhD BTK Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományok 1 PhD BTK Eötvös Loránd Nyelvtudományok Tudományegyetem 1 FMK Moholy - Nagy Művészeti Építőművészet Egyetem 2 DLA Budapesti Műszaki és GEO Gazdaságtudományi Egyetem Földtudományok 1 PhD Építőmérnöki Kar ELTE - Neveléstudományi MNSK Neveléstudományok Doktori Iskola 2 PhD Liszt Ferenc Zeneművészeti Zeneművészet (Karvezetés) MNSK Egyetem DLA 1 DLA 14

15 Kar Intézmény neve Tudományág Doktori fokozatot szerzett (fő) MNSK Pécsi Tudományegyetem DLA Művészetek (képzőművészet) 1 DLA Habilitált (fő) MNSK Iparművészeti Egyetem DLA Művészetek (iparművészet) 1 DLA Debreceni Egyetem TTK Természettudományi Doktori Fizikai tudományok (honosítás) 1 PhD Iskola Biológiai tudományok TTK PTE TTK Biológia Doktori Iskola (sikeres védés, hiv. átadás 1 PhD ősszel) TTK Földtudományok Pécsi Tudományegyetem (sikeres védés, Földtudományi Doktori Iskola ősszel) hiv. átadás 1 PhD TTK Debreceni Egyetem Földtudományok Földtudományi Doktori Iskola 1 Összesen 11 PhD 5 DLA 2 habil 7. SZ. TÁBLÁZAT DOKTORI FOKOZATOT SZERZETT ÉS HABILITÁLTAK SZÁMA AZ NYME KARAIN FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Látható, hogy összesen 11 PhD és 5 DLA tudományos fokozatot szereztek a hallgatók, és ketten habilitáltak más felsőoktatási intézményben. A doktori fokozat/habilitáció eltérő tudományágakban szerezték a hallgatók. A tudományágak szerinti csoportosítást az alábbi táblázat részletezi. Tudományág Doktori fokozatot szerzett (fő) anyagtudományok és technológiák 4 állattenyésztési tudományok 4 biológiai tudományok 1 erdészeti és vadgazdálkodási tudományok 2 építőművészet 2 fizikai tudományok 1 Habilitált (fő) földtudományok 2 1 gazdálkodás- és szervezéstudományok 7 iparművészetek 1 képzőművészet 1 környezettudományok 3 művészet és művelődéstörténet 1 nevelés és sporttudományok 4 növénytermesztési és kertészeti tudományok 3 nyelvtudományok 1 1 szociológiai tudományok 1 zeneművészet 1 Összesen: SZ. TÁBLÁZAT DOKTORI FOKOZATOT SZERZETT ÉS HABILITÁLTAK SZÁMA AZ NYME KARAIN FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM 15

16 Az alábbi táblázat a legfrissebb statisztika adatait tartalmazza az oktatók, kutatók munkaköri megoszlásáról. Kar Oktató k,kutat ók Teljes Rész Min ősít ett Tanár - segé d Adj./ Egy. adj. Ebből Főisk adj. Egy. doc. Főisk doc. Egy. tanár Főisk. tanár Tud. m.tár skuta tó AK BPK BTK EMK FMK GEO KTK MÉK MNSK TTK Közp Össz SZ. TÁBLÁZAT OKTATÓK, KUTATÓK MUNKAKÖRÖNKÉNT (2010. AUGUSZTUS 31.) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A Nyugat-magyarországi Egyetem Karainak dolgozói összlétszáma 666 fő, ebből 607 fő (91,14%) teljes munkaidőben és 59 fő (8,86%) részmunkaidőben foglalkoztatott. Az összes oktató közül 439 fő (65,91%) minősített. Az összlétszám az előző évekhez képest változott ben 703 főt foglalkoztatott az egyetem, ban már csak 663 főt, 2009-ben pedig 666 főt. A teljes- és részmunkaidős foglalkoztatás arányaiban nem változott az előző évekhez képest. A minősített oktatók száma viszont 2007 óta folyamatosan nő. A legtöbb oktató és kutató a BTK-n, míg legkevesebb a GEO-n dolgozik a Karokat tekintve. Minősített oktatók a BTK mellett a MÉK-en vannak a legnagyobb számban. A legkevesebb minősített oktató a GEO-n dolgozik. A következő táblázat a minősített oktatók arányát mutatja be tudományos fokozat szerint karonkénti bontásban. Kar Oktató k, kutatók Teljes munka - időben Rész munk a- időbe n Minősí -tett oktató k Ebből DLA PhD CSc MTA lev. tag MTA doktora Egyéb AK BPK BTK EMK FMK GEO KTK MÉK MNSK TTK MTA tag SZM A 16

17 Közp Összes SZMA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 10. SZ. TÁBLÁZAT MINŐSÍTETT OKTATÓK, KUTATÓK TUDOMÁNYOS FOKOZAT SZERINT (2010. AUGUSZTUS 31.) FORRÁS: OKTATÁSI, KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 2009/2010, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM augusztusi statisztikai szerint kimutatás szerint összesen a 666 (ebből 59 fő részmunkaidős) oktató közül 439 fő minősített. Közülük a legtöbben, 289 fő PhD tudományos fokozattal rendelkezik, de van 1-1 fő MTA és SZMA tag is és 2008-hoz képest több fő rendelkezik DLA és PhD tudományos fokozattal, viszont kevesebb a CSc tudományos fokozattal rendelkező foglalkoztatott, illetve MTA doktora és SZMA tag. Az egyetem oktatói vélemények szerint a minősített oktatók aránya jónak mondható és a fiatal oktatók fokozatosan teljesítik a minősített oktatói feltételeket. A minősített oktatók létszáma szerint megfelel az elvárásoknak, szűkebb értelemben a segédoktatók számát vélik alacsonynak. Megemlítették továbbá, hogy bizonyos intézetekben (bizonyos szakoknál) kevés a minősített oktató, ezért több helyen adminisztrációs megoldásokat (névleges tárgyfelelősök, átigazolt oktatók) kell alkalmazni azért, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság követelményeinek megfeleljenek (pl. egyes szakok akkreditációjánál). Mindez megoldódna, ha a PhD fokozattal rendelkező oktatók száma tovább növekedne természetesen a megfelelő PhD minőség fenntartásával. Összességében tehát a minősített oktatói létszám tekintetében az egyetem az átlagnál jobb eredményeket tud felmutatni, és ez javuló tendenciát mutat A projektben közvetlenül résztvevő személyek A TÁMOP B pályázatban megfogalmazott humán erőforrás célok teljesülése érdekében indikátorokat fogalmaztak meg, melyeket az alábbi táblázat mutat be részletesen. Mutató neve A tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók száma A tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók aránya (konzorciumi szinten) A konstrukció támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent cikkek száma A konstrukció segítségével megjelent hazai és külföldi monográfiák száma Mutató forrása Mérték egység Kiinduló érték 1.év 2.év 3.év n.év PEJ Fő PEJ % PEJ Publikációs jegyzéklista PEJ Publikációs jegyzéklista Db db

18 A prioritás keretében támogatott projektek eredményeként benyújtott (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma. A konstrukció keretében támogatott K+F projektek száma A konstrukció segítségével elkészült stratégiai dokumentumok száma A konstrukció megvalósításába bevont kutatók, oktatók száma A konstrukcióban közreműködő, doktori képzésben résztvevő hallgatók száma PEJ, szabadalmi bejegyzések Benyújtá sok száma db PEJ db PEJ db PEJ fő PEJ fő SZ. TÁBLÁZAT INDIKÁTOROK FORRÁS: B/2 MELLÉKLET, PROJEKT ADATLAP A TÁMOP B PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Az indikátorok eléréséhez kiemelkedő színvonalú képzésre, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térséghez szervesen kapcsolódó kutatási tevékenységre van szükség. A mind hazai, mind nemzetközi szinten megvalósuló kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit az oktatásba, tehetséggondozásba kívánják átültetni, a Nyugat-magyarországi Régióban vezető szerepet betöltve. A TÁMOP B projektjeinek adminisztrációs, szakmai és pénzügyi megvalósításáért az egyetemi szervezetbe integrálódó projekt menedzsment a felelős. A projekt megvalósítását koordináló projekt menedzsment, a szakmai-szervezeti struktúra csúcspontján helyezkedik el, menedzselve az alatta elhelyezkedő szakmai megvalósítókat. A projektmenedzser az Erdőmérnöki Kar egyetemi docense, mind személye, mind a szakmai vezetők nagy tapasztalattal rendelkező oktatók, tudósok. A TÁMOP B pályázat elnyerésével az alábbi humán erőforrások állnak rendelkezésre. A projektben közvetlenül résztvevő személyek száma (fő) 15 A) Ebből a projekt végrehajtásához szükséges szakképzettséggel rendelkezik 15 összesen (fő) Felsőfokú Szakképzettséggel rendelkezik (fő) 15 Középfokú Szakképzettséggel rendelkezik (fő) 0 Alsófokú Szakképzettséggel rendelkezik (fő) 0 B) Projekt menedzser, heti 40 órában: Dr. Heil Bálint 1 C) Pénzügyi munkatárs, heti 10 órában: Király Attiláné 1 D) Projekt asszisztens, heti 20 órában: n.a 1 E) Projekt szakmai vezető: Prof.Dr.Neményi Miklós 1 F) Projekt szakmai alprogramvezetők:5 fő (4-8) 5 G) Kutatási eredmények hasznosításáért felelől szakmai vezető (9) 1 H) Csoportfelelősök (informatika, beszerzés, PR) 3 I) Egyéb szakmai asszisztencia: n.a SZ. TÁBLÁZAT A PROJEKTBEN KÖZVETLENÜL RÉSZTVEVŐK SZÁMA (FŐ) FORRÁS: B/2 MELLÉKLET, PROJEKT ADATLAP A TÁMOP B PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Az intézményvezetés a projekt tervezésénél széles körben vonta be az intézmény menedzsment és szakmai szervezeteinek vezetőit. A projekt előkészítéséhez és elindításához szükséges személyi 18

19 erőforrások két részből tevődnek össze: 1. Szakmai vezetés, ami meghatározza a K+F stratégiák mentén kialakított operatív feladatokat, valamint a 2. Projekt-menedzsment, amely a megvalósítás alatt párhuzamosan futó projekt-folyamatokat koordinálja. Az intézmény 2010-ben fokozattan ügyel arra, hogy fejlesztési projektjeit tehetséges, korszerű vezetési ismeretekkel rendelkező fiatal, intézményi munkatársak bevonásával valósítsa meg. A projekt megvalósítása alatt esetleges kapacitásbővítés esetén rendelkezésre állnak a szükséges humán erőforrások (magas szakmai és vezetési ismeretekkel rendelkező egyetemi középvezetők). Az intézményi tervek megvalósítása külső szakértői tudás bevonását teszi szükségessé. Ez érvényes a kutatási programokhoz kapocslódóan (kutatási programokhoz speciális szaktudással rendelkező vállalatok szolgáltatásainak igénybevétele, pl. mérések, eszközök fejlesztése, stb.), valamint az egyetemi profilhoz nem tartozó feladatok ellátásánál (közbeszerzések, kommunikáció, menedzsmenttanácsadás) Az alábbi táblázat a projektben résztvevőket mutatja be részletesebben. Név Munkatapasztalat (év) Képzettség Szervezetnél eltöltött idő (év) 1.Dr. Heil Bálint 15 okleveles erdőmérnök 11 2.Prof.Dr.Neményi 44 okleveles 28 Miklós gépészmérnök 3.Király Attiláné 23 üzemgazdász 12 4.Prof.Dr.Bartha 29 okleveles erdőmérnök 20 Dénes 5.Prof. Dr. Albert 49 Tudományegyetemi 18 Levente vegyész 6.Prof.Dr.Schmidt 33 okleveles agrármérnök 21 Rezső 7.Prof.Dr.Jereb 44 okleveles 5 László villamosmérnök 8.Prof.Dr.Veress 45 egyetemi tanár 2 Márton 9.Dr. Kovács 18 egyetemi docens 9 Attila József 13. SZ. TÁBLÁZAT A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK RÉSZLETESEN FORRÁS: B/2 MELLÉKLET, PROJEKT ADATLAP A TÁMOP B PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mivel az egyetem az ÚMFT keretében is több nagyszabású pályázatot bonyolított le, a projektmenedzsment tagjai az elmúlt egy évben hasznos gyakorlatra tettek szert a projektek lebonyolításában. Ezen tapasztalatok felhasználásával tudják kiküszöbölni az esetlegesen korábban felmerülő problémákat, hibákat. 19

20 3 A TÁMOP /B pályázathoz kapcsolódó humán erőforrás fejlesztési stratégia 3.1 A humán erőforrás fejlesztési stratégia célkitűzései Piacképes képzési szerkezet kialakítása a minőség jegyében Szakindítások. Stratégiai cél a képzési kompetenciák feltárása és folyamatos ellenőrzése, a képzési kínálat ésszerű bővítése, összehangolása, a párhuzamosságok és a belső konkurencia csökkentése. Az MSc szakindításoknál a keresztirányú, multidiszciplináris átjárhatóság kialakítására törekszik az egyetem, hogy minél több képzési ágról és képzési területről fogadhasson hallgatókat. Ennek érdekében modul rendszert dolgoztak ki. Gyakorlatorientált képzés. Fontos cél a gyakorlatorientált képzés követelményeinek elemzése, összehangolása, tanrendbe való illesztése. Karközi képzések. A tervidőszakban kiemelt hangsúlyt kap az egyetem tíz karán az oktatók szellemi potenciáljának közös képzésekben megnyilvánuló kamatoztatása. Cél a volt főiskolai karok bevonása a négylépcsős felsőoktatási rendszer (FSZ, BSc/BA, MSc/MA, PhD) minden szintjén zajló piacképes képzésbe, új doktori iskolák létesítése, a doktori programok bővítése. Életen át tartó tanulás. A kedvezőtlen demográfiai helyzet és a kor igényei megkövetelik a tanulni vágyó éves korosztály mellett az érettebb korosztályok bevonását is a képzésbe. Fejleszteni kívánják a felsőfokú szakképzést, a szakirányú továbbképzést, bővíteni az életen át tartó tanulásban résztvevők körét, a rövid kurzusok, tanfolyamok számát. Mindezek növelik az egyetem versenyképességét az oktatás kínálati piacán. Az NYME ily módon kívánja kiegészíteni a lineáris képzésben várhatóan csökkenő hallgatói létszámot, megőrizve a jelenlegi állapotot. Nemzetközi oktatási tevékenység. Tovább bővítik az NYME nemzetközi oktatási tevékenységét. Külön hangsúlyt fektetnek az idegen nyelvű képzések támogatására, a kreditrendszer összehangolására nemzetközi szinten is. Hallgatói mobilitás. Az egységes elvű, tantárgyi blokkokra épülő fejlesztéssel, a kreditrendszer lehetőségeinek felhasználásával bátorítják a nagyobb hallgatói mobilitást, a szakok közötti teljesebb átjárhatóságot, a rugalmas pályabővítést és korrekciót. Tehetséggondozás. Kiemelt feladatnak tekintik a tehetséggondozást. Vallják, hogy létezik és minden hallgató számára megtalálható az a terület, ahol képességeit a legjobban kamatoztathatja. Felvállalják a tudományos diákköri tevékenység támogatását, szakkollégiumok működtetését, a tutori tevékenység kiterjesztését, a demonstrátori munka ösztönzését, a mesterképzésben részt vevő hallgatók bevonását a gyakorlati oktatásba. A kiemelt egyéni és csoportteljesítményt nyújtó hallgatók számára ösztöndíjat alapítanak, támogatják a pályázati tevékenységüket. Az oktatói utánpótlás biztosítása. Céljai elérése és fenntartása érdekében az egyetem tudatosan törekszik a nemzetközi szintű, innovatív oktatók és kutatók számának növelésére, tevékenységük ösztönzésére, a teljesítményhez igazodó bérrendszerre. Az oktatói utánpótlást a saját doktori iskoláikból kikerült hallgatókkal kívánják biztosítani. 20

21 3.1.2 Szerves kapcsolat a gazdasággal, a munkaerőpiaccal Stratégiai céljuk, hogy javítsák a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatát, az ágazatok humánerőforrás gazdálkodásának hatékonyságát. Szervezni és támogatni kívánják a gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokat, a helyi tudásbázisokat, szolgálni a tudásalapú gazdaságfejlesztését. Az általuk gondozott területeken országos és regionális szinten hozzá kívánnak járulni a kibocsátott értelmiség társadalmilag hasznos és sikeres érvényesüléséhez. Ennek érdekében közös cselekvési területeket alakítanak ki a gazdaság mértékadó szereplőivel. Cél továbbá a pályakövetés módszertanának fejlesztése, illetve a hallgatók felkészítése az értelmiségi létre. 3.2 A humán erőforrás fejlesztési stratégia feladatai Szellemi potenciál fejlesztése A TÁMOP B pályázat keretein belül hangsúlyos szerepet kap a szellemi potenciál fejlesztése, ami a humánerőforrás fejlesztési stratégia legfontosabb feladatai közé tartozik. Ezen szakmai elképzelések nagyban hozzájárulnak a projekt céljához: - Kutatói életpálya tervezés standardjának összeállítása karonként - Jonathan Titus amerikai professzor tart két szemeszteren át kurzusokat természetvédelem, növény- és állatfajok védelme témakörökből. - Egy akadémiai doktor szombathelyre történő kinevezése továbbá egy német professzor Szombathelyen történő alkalmazása a Földtudományi Doktori Iskolában - Földtudományi Doktori Iskola indítása, amely 3 programból épül fel: Geomorfológiai program, Ember és környezete program valamint Földi és planetáris geológia program. - Matematika, fizika, hidrobiológia, környezeti növényi ökofiziológia és módszer valamint a megszerzésének elősegítésére. - Külföldi doktoranduszok bevonása Földi és planetáris geológia programba, a program tárgyainak részleges/teljes idegen nyelven történő oktatása. - Az Agrármérnök MSc szak angol nyelvű akkreditációja. - Felvidéki hallgatóiknak szlovák szaknyelvi képzést szervezése. - A hidegvízvölgyi kutatóhelyen és a kapcsolódó városi területeken hidrológiai mérőgyakorlati kuzus kiírása magyar és idegen nyelven. - A természetvédelmi PhD képzés esetében 3 tantárgy angol nyelven történő meghirdetése. - Az európai mobilitási programokban résztvevők számának növelése, külföldi hallgatók fogadása. - A Moodle-program felhasználásával a MÉK egyes programjainál e-learning-es változat kidolgozása. - Elektronikus tananyag kidolgozása természetvédelem, állattan alapjai, növénytan alapjai témakörökben - Terepgyakorlatok komlexebbé tétele. Geográfus mesterszakon terepgyakorlatok kidolgozása a hallgatók önálló munkavégzésének elősegítésére. - Önálló laboratórium tárgyat felvevők számának növelése; - Multidiszciplináris (több szak hallgatóit összefogó) önálló laboratóriumi feladatok számának növelése - Félévente legalább 5-5 új tantárgy anyagát elektronikusan hozzáférhetővé tétele a FMK-n - Az informatikai szakon működő tutori rendszer tapasztalatai alapján a projektidőszak végére a kar alapképzéseit átfogó tutori rendszer kialakítása a FMK-n - Horváth Ernő Természettudományi Szakkollégium létrehozása, a természettudós hallgatók szakmaiságának fejlesztése, a kutatómunka iránti érdeklődés és részvétel megerősítése érdekében. - Hallgatók terepi munkája OTDK keretén belül. - Pályázati rendszer kialakítása TDK dolgozatok készítésére a EMK-n. - Tutori és mentori rendszer fejlesztése valamennyi érintett karon. - Hallgatók publikációk megjelenésének, és konferenciákon történő szereplésük elősegítése 21

22 - Külföldi tanulmányutak szervezése Cserháti Sándor Növénytermesztési Szakkollégium tagjainak A képzési szerkezet átalakítása Az integrált egyetemen jelenleg folyó képzést úgy kívánják működtetni, ill. továbbfejleszteni, hogy az megfeleljen egy európai színvonalú, modern, multidiszciplináris egyetem ismérveinek. A fejlesztés stratégiájának kialakítását jelentősen befolyásolják a külső tényezők, a Bolognai Nyilatkozat, ECTS, stb. is. A képzési rendszer működési és fejlesztés stratégiájának fontos elemei a képzés szerkezetének átalakítása, a képzési kínálat bővítése, a tartalmi korszerűsítés, és a módszertani fejlesztés. A képzési szerkezet átalakításának célkitűzései: a képzési szintek bővítése az iskolai rendszerű szakképzéstől a doktorképzésig, a köztük lévő átjárhatósággal kapcsolatos szerkezeti változtatások, az intézményben folyó képzések racionalizálása, gazdaságosabbá tétele, a hallgatói mobilitás feltételeinek kiterjesztése. A fenti célkitűzéseket a következő programokba építve kívánják megvalósítani: a jelenlegi képzési rendszer racionalizálása, fejlesztése, a képzésfejlesztés infrastrukturális feltételrendszerének biztosítása. A képzési kínálat fejlesztése két területre irányul. Egyrészt a hallgatók hosszú távú változtatási igényeinek kielégítésére, másrészt a hallgatóság belső igényeinek kielégítésére a kínálatfejlesztés által. A felhasználók hosszú távú változtatási igényeinek kielégítésével (országhatáron túli, országos és regionális szintekkel) kapcsolatos célok: a munkaerőpiachoz rugalmasan alkalmazkodó képzési kínálat megteremtése (meglevő szakok megszüntetésével, illetve új szakok indításával), a gyors átképzést biztosító szakirányú továbbképzések szorgalmazása, rövid időtartamú tanfolyami képzések folytatása. A hallgatói belső igények kielégítésével kapcsolatos fejlesztési célkitűzések: a fakultáció lehetőségének kiterjesztése, az idegen nyelven történő képzés bevezetése és elterjesztése, a pályamódosítás (mobilitás) lehetőségének biztosítása. A képzés tartalmi korszerűsítésének célja az, hogy valamennyi szakon a tantervek, képzési programok korszerűsítése és folyamatos módosítása a külső és belső igények szerint. Felülvizsgálják és módosítják a fontosabb tantervi arányokat: elméleti és gyakorlati képzés aránya, alapozó és szakmai tantárgyak aránya, kötelező és szabadon választható tárgyak aránya. A képzés tartalmi korszerűsítésével kapcsolatos stratégiai célkitűzésük: oktatni szükséges a jelen élenjáró tudományos eredményeit és a jövő prognózisát, illetve az ezeken alapuló eljárásokat, módszereket. Az ilyen jellegű tartalmi korszerűsítéssel függ össze az írott és elektronikus könyvtárszolgálat fejlesztése, az internet hozzáférés kiterjesztése. Az Egyetem a képzés tartalmi korszerűsítésén belül egyik legfontosabb feladatának tekinti a fizikum fejlesztését is. Célkitűzéseik között szerepel a hallgatóság sport-oktatása és a sportolási lehetőségek fejlesztése. A képzés módszertani fejlesztésének célkitűzései: közös (egyesített) képzési lehetőségek kialakítása, a hallgatói kontaktóraszám csökkentése, korszerű oktatási módszerek bevezetése, tanulmányi adminisztráció elveinek átalakítása, a kötelezően- és szabadon választható tárgyak széleskörű felkínálása, 22