SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 Változatszám: Kiadás dátuma: A példány sorszáma: SOPRON Szenátusi határozat: Rektor aláírása: 20 Megjegyzés:

2 PREAMBULUM A Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 2. (2) bekezdése és az NymE SzMSz Szervezeti és Működési Rend VII. fejezet alapján a minőségbiztosítási szabályzatát az alábbiak szerint határozza meg. 2. (2) Minőségbiztosítási szabályzatban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatait, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési eljárásokat, a működés biztosításának alkalmazott kritériumait, szabályait, a különösen a képzések indításának, követésének, rendszeres belső értékelésének mechanizmusát, a képzés során megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség minőségének belső értékeléséhez kapcsolódó eljárásokat, illetve fogyasztóvédelmi szempontokat. A minőségbiztosítási szabályzatban kell meghatározni a doktori iskola létesítéséhez meghatározott követelményeknek a doktori iskola működése során történő folyamatos biztosításának eljárásrendjét. Az intézményi minőségbiztosítási szabályzatban kell biztosítani az oktatói munka hallgatói véleményezését. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. A szabályzat hatálya. ) A szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, a közalkalmazotti jogviszonyban lévő oktatókra, kutatókra, a nem oktató dolgozókra és valamennyi hallgatói jogviszonyban lévő hallgatóra, továbbá a nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatókra és munkavállalókra. 2) A szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi minőségügyi működési folyamatára, beleértve a minőségügy vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési értékelési eljárásait, a képzések értékelésének mechanizmusát, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezését. 3) A fogyasztóvédelem szempontjairól, a doktori iskola létesítésének és működésének eljárásrendjéről e szabályzatban hivatkozott módon külön szabályzatok rendelkeznek. 4) A könyvtárak, a kollégiumok és a közoktatási tevékenységek esetében, sajátos szakterületüknek megfelelő, specifikus rendszerek kiépítésére van lehetőség. 2. ) Az Egyetem rektora a szabályzatot szükség szerint felülvizsgáltatja, ha a szakmaitechnikai fejlődés, a feltárt hiányosság, illetve egyéb ok miatt erre szükség van. II. A külső és belső szabályozási környezet 3. ) Az Egyetem minőségirányítási rendszere az alábbi négy alapvető külső követelménynek felel meg:

3 a) teljesíti az európai miniszterek által 2005-ben elfogadott bergeni dokumentum minőségszempontú elvárásait, b) megfelel a Felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény előírásainak, c) összhangban van a MAB akkreditációs ajánlásaival, d) illeszkedik a Felsőoktatási Minőségi Díjról szóló 22/2006. (XI. 5.) Korm. rendelet követelményrendszeréhez. ) A minőségirányítási rendszer egyetemi működését belső szabályozás biztosítja. 4. 2) Jelen szabályzat mellékletét képező, a minőségirányítási rendszer működéséhez kapcsolódó dokumentumok: a) Minőségfejlesztési Program b) Küldetésnyilatkozat c) Minőségpolitika d) Módszertani útmutató az EFQM alapú önértékeléshez* e) Minőségfejlesztési Bizottság ügyrendje A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSI FOLYAMATAI III. Az Egyetem minőségirányítási rendszerének szervezeti struktúrája 2 5. ) Általános elvek a) A minőségcélok tervezése, ellenőrzése az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság feladata. b) A karokon folyó minőségügyi tevékenység, a minőség jobbítását célzó feladatok feltárása, rangsorolása a karonként működő Minőségbiztosítási Bizottságok felelősségi köre; a bizottságok tagjait a kar munkatársai közül a Kari Tanácsok választják. c) Az Egyetem minőségügyi munkatársai közreműködnek a minőségügyi tevékenységek koordinálásában, az Egyetemre érvényes irányelvek kidolgozásában, a tevékenységek összegző értékelésében, valamint a minőségbiztosítással összefüggő adminisztratív feladatok ellátásában. Testületi, szervezeti jog-és hatáskörök 6. ) A Szenátus: a) a Szenátus az Egyetem legfőbb döntéshozó és végrehajtást ellenőrző testülete, Standards and Guidelines for Quality Assuarence in the European Higher Education Area. Helsinki: ENQA, melléklet * kidolgozás alatt 3

4 b) a Szenátus, feladat - és hatáskörében eljárva, jóváhagyja az intézmény minőségpolitikai alapelveit, létrehozza a minőségirányítás szervezetét, elfogadja a működés rendjét és a rendszer dokumentumait; értékeli a minőségcélok teljesülését, megválasztja az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság elnökét, c) a Szenátus döntéseit előterjesztések megvitatása után, határozat formájában hozza meg. 2) Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság: a) az Egyetem Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottságot működtet, b) a Minőségfejlesztési Bizottság előterjesztéseit a Szenátushoz juttatja el, c) a Bizottság tevékenységét a bizottság ügyrendje írja le. 3) Kari Minőségbiztosítási Bizottságok 3 : a) a karok Kari Minőségbiztosítási Bizottságot működtetnek, b) a Kari Minőségbiztosítási Bizottság vezetője az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság tagja, c) a kari bizottságok, képviselőiken keresztül, a karon folyó munkáról az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottságnak rendszeresen beszámolnak. 4) A minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése érdekében a bizottságok munkáját minőségi körök, teamek, szakmai szerveződések segíthetik. 5) Az Egyetem Savaria Egyetemi Központjában működő karok minőségügyi munkáját a SEK Minőségfejlesztési és Informatikai Központja koordinálja. 6) Az Egyetem minőségüggyel kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási, adat- és dokumentációkezelési feladatait minőségügyi munkatársak látják el. A munkatársak közreműködnek a szükséges információk összegyűjtésében, feldolgozásában. 7. Vezetői feladatok, jog-és hatáskörök ) Rektor: a) a rektor általános jogköre az Egyetem minőségirányítási koncepciójának, minőségcéljainak meghatározása a stratégiai célokkal összhangban; az ellenőrzés és értékelés; a minőségcélok eléréséhez szükséges erőforrások biztosítása, valamint az intézményi szintű kapcsolattartás az érdekelt felekkel, b) a rektor minőségüggyel kapcsolatos egyes feladatainak ellátására a felsővezetés képviseletében eljáró, felelősségi és hatáskörrel rendelkező személyt jelölhet ki. 2) Dékán: a) a dékán biztosítja, hogy a kar szintjén hozott döntések kapcsán a minőség ügye mindig megfelelő módon képviselve legyen, 3 Az egyetemi és kari szinten működő bizottság megnevezését az SzMSz szabályozza. 4

5 b) általános feladata a kari minőségcélok meghatározása az egyetemi és kari stratégiai célokkal összhangban; a minőségcélok eléréséhez szükséges erőforrások biztosítása, c) ellenőrzi a tervszerű, folyamatos munkát, lehetőség szerint részt vesz a kari Minőségbiztosítási Bizottság ülésein, d) kidolgoztatja, rendszeresen felülvizsgálja az Egyetem átfogó minőségügyi irányelveivel összhangban a kari minőségbiztosítási rendszer szempontrendszerét, indikátorait. 3) Főtitkár: a) a főtitkár az Egyetem általános ügykezelési szabályai szerint felügyeli a minőségirányítási rendszer dokumentumainak szabályszerű kezelését, b) szervezi és ellenőrzi, hogy a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos dokumentumok jóváhagyásra a Szenátus elé kerüljenek, c) gondoskodik a minőségüggyel kapcsolatos szenátusi határozatok végrehajtásáról, d) biztosítja, hogy a minőségüggyel kapcsolatos dokumentumok és nyilvános adatok az Egyetem által üzemeltetett hálózaton folyamatosan elérhetőek legyenek. IV. A Minőségfejlesztési program 8. ) Az intézmény vezetése, oktatói és dolgozói közössége azonosul az európai felsőoktatási térség minőségpolitikai ajánlásait tartalmazó bergeni irányelvekkel, azok adaptálását, folyamatos fejlesztését minőségirányítási tevékenysége alapjának, és egyben meghatározó irányának tekinti. 2) Az Egyetem az irányelvekben megfogalmazott és az Ftv. 2. (6) bekezdésében előírt feladatok teljesítése érdekében Minőségfejlesztési Programot készít; a Minőségfejlesztési Program jelen szabályzat melléklete. 3) az Egyetem Minőségfejlesztési Programjában az alább felsorolt területek fejlesztésére irányuló célokat határoz meg: a) minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások, b) képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése c) a hallgatók értékelése, d) az oktatás személyi és infrastrukturális feltételei, e) a tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások, f) a belső információs rendszer, g) nyilvánosság, h) a tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység. V. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 9. ) A képzési programok kidolgozásának rendjét, a képzés indításának, nyilvántartásának valamint megszüntetésnek rendjét az Egyetem a Képzési szabályzat -ban határozza meg 5

6 a) a szabályzat hatálya alá tartozó alap- és mesterképzések, osztatlan képzések, szakirányú továbbképzések valamint felsőfokú szakképzések létesítési és indítási kérelem eljárási rendjét, b) tanfolyami, felnőttképzések indításának és feltételinek meghatározását, c) a képzések létesítésével, illetve indításával, meghirdetésével, értékelésével kapcsolatos folyamatokat, d) mintatantervekben történő változások jóváhagyási rendjét, e) az előterjesztő és jóváhagyó érintett személyek, szervezetek, testületek körét, f) az Egyetemi szintű nyilvántartási rendszert, g) a közzétételi eljárást, a naprakészség biztosítását, h) az eljáráshoz kapcsolódó formai követelményeit. VI. A fogyasztóvédelem 0. ) A fogyasztóvédelem rendjét az SzMSz III. Hallgatói Követelményrendszer szabályozza, így különösen: a) a hallgatók jogait és kötelességeit, b) a felvételi eljárás rendjét, c) külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerését, tudományos fokozat honosítását, d) hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálását, e) a fogyatékossággal bíró hallgatók tanulmányaik folytatásához szükséges esélyegyenlőség biztosítását, f) a demonstrátorok foglalkoztatását, g) a tanulmányi és vizsgaszabályok rendjét, h) a juttatásokat és térítéseket, i) a hallgatókra vonatkozó munkavédelmi szabályokat. VII. Doktori iskolák létesítése és működése. ) A doktori iskolák működéséről az egyetem Doktori Szabályzata rendelkezik. VIII. Az oktatói munka hallgatói véleményezése 4 2. ) Az oktatói munka hallgatói véleményezésének célja, hogy közvetlen visszajelzést nyújtson az oktatói tevékenység fogadtatásáról és hatékonyságáról, az oktatói követelményrendszer teljesítésének vezetői értékeléséhez, támogassa a tananyagfejlesztést és a hallgatók tárgy- és kurzusválasztását, összességében segítse az egyetem minőségfejlesztési céljainak megvalósítását. 4 Módosítva a Szenátus 58/20. (X. 3.) sz. határozatával 6

7 2) A véleményezés eredménye figyelembe veendő: a) az NymE SzMSz II. kötet Foglalkoztatási követelményrendszer keretében, b) a tantárgyra vonatkozó vélemények tantervfejlesztés során, azonban nem lehetnek kizárólagos tényezői az adott oktató munkájának minősítésékor és meghatározóak a tantárgyak tartalmára vonatkozóan. 3) A véleményezést le kell folytatni új oktató alkalmazását követően, új tantárgy bevezetésekor, az oktatói minősítés előkészítésekor, előléptetést megelőzően, kari HÖK kérésére, másik kar dékánjának vagy megbízottjának kérésére, az érintett oktató kérésére, valamint a képzés önértékelése során. 4) Az oktatói munka hallgatói véleményezését kari hatáskörben úgy kell megszervezni, hogy minden képzés, tantárgy és oktató legalább háromévente sorra kerüljön. A félévente véleményezésre kerülő tárgyakra a szakfelelős tesz javaslatot az érintett szak hallgatóinak véleményét figyelembe véve. 5) A kurzusok véleményezésének ütemezését félévente a szakfelelős javaslata alapján, a kari hallgatói önkormányzat és minőségbiztosítási bizottság egyetértésével a kari tanács hagyja jóvá. 6) A véleményezés kari szintű irányítását, szervezését, végrehajtását és kiértékelését a kari hallgatói önkormányzat bevonásával a kari minőségbiztosítási bizottság végzi. A véleményezés időszakát a kari naptári programban kell rögzíteni. 7) A véleményezés egyetemi szintű koordinálását és felügyeletét az oktatási rektorhelyettes látja el. Az adatgyűjtés elektronikus lebonyolítását valamennyi kar esetében az egyetem minőségüggyel megbízott csoportja koordinálja. 8) Amennyiben a kar papíralapú adatgyűjtés mellett dönt, úgy a felmérést az adott kurzusért felelős kar intézete bonyolítja le. A felmérés ideje alatt a véleményezett oktató nem tartózkodhat a teremben, a kitöltött kérdőíveket megszámozva a hallgatók lezárt borítékban adják át a dékáni hivatal részére. 9) Amennyiben a kar a vizsgákra vonatkozóan külön felmérést kíván készíteni, úgy az elméleti típusú órák véleményezését a szorgalmi időszak utolsó két hetére kell tervezni, és az első kitöltők számára vizsgajelentkezési kedvezmény adható. A vizsgákra vonatkozó kérdőív kidolgozása kari hatáskör. 2/A. ) A hallgatók a véleményezésben önkéntesen vesznek részt, a véleménynyilvánításért, vagy megtagadásáért a tanulmányi értékelés során hátrány senkit nem érhet. A véleményezés anonim, a beérkezett válasz semmilyen módon nem kapcsolható össze a kitöltő személyével. 2) A véleményezés technikai feltételrendszerét az egységes tanulmányi rendszer, a Neptun vagy az EvaSys kérdőív- és felméréskészítő és kiértékelő program biztosítja. Mindkét rendszer garantálja a kitöltők anonimitását, a kérdőívek elektronikus megjelenését és online kitöltését. 7

8 2/B. ) Az értékelés folyamata: a) A véleményezés akkor értékelhető, ha a kérdőívet a kurzust felvett hallgatók legalább 30%-a kitöltötte. A hallgató saját bevallása, hogy milyen rendszerességgel látogatta az előadásokat/foglalkozásokat, csupán tájékoztató jellegű lehet. b) Kérdőívenként minden tantárgyról és oktatóról elkészül kérdésenként a válaszok átlaga, a válaszok százalékos megoszlása, a válaszolók száma és a kérdésre adott válaszok szórása. Az értékelés összesítő elektronikus fájlt a Neptun vagy EvaSys adatbázisban, mint jegyzőkönyvet kell tárolni. 2/C. ) Értékelő jelentések készítése és továbbítása: a) Az adatvédelmi előírásoknak megfelelően az összesített értékelési eredményről értesülhetnek a kurzus oktatója(i), szakfelelős, intézetigazgató, dékán, dékánhelyettes, kari minőségügyi megbízott és a hallgatók. b) Az értékelés eredményei alapján kari intézkedési tervet kell készíteni. c) Az oktatók jogosultak a róluk készült összegzett hallgatói véleményeket és ahhoz tartozó statisztikai adatokat, megjegyzéseket a véleményezés lezárása után megismerni. d) A dékán jogosult eldönteni, hogy a kar oktatási tevékenységére vonatkozóan keletkezett információk közül melyek tehetők nyilvánossá. e) A hallgatói értékelések alapján a képzésről készült összesítő értékélést a kari honlapon közzé kell tenni, amely személyazonosításra vonatkozó adatot nem tartalmazhat. 2) A 2. ) bekezdésében megfogalmazott célok megvalósulása érdekében az érintett vezetők jogosultak hozzáférni az adatbázis adataihoz, az intézetvezető az intézetére vonatkozó adatokhoz, dékán a karral kapcsolatos adatokhoz, rektor az egyetemmel kapcsolatos adatokhoz. 3) A felmérés eredményéhez a különböző illetékességi körök szerint a hozzáférési szintek szabályozottak. 4) Amennyiben a kar úgy dönt, az intézetek szerint összesített statisztikai jellegű értékelés, rangsor nélkül abc sorrendben, megjegyzések nélkül elérhetővé tehető az intézetben, az alábbi adatokkal: a) tantárgy kódja, tantárgy megnevezése, b) az intézethez tartozó oktató neve, feltéve, ha belegyezető nyilatkozatot tett, (ellenkező esetben a közzétett listán az eredmény nem közölhető kitétel szerepel c) az oktató értékelésére vonatkozó válaszok átlaga és szórás (kérdőív I. része) d) a tantárgyra vonatkozó válaszok átlaga és szórás (kérdőív II. része) 5) A véleményezésre javaslatot tevő szakfelelős megismerheti az adott kurzusra vonatkozó véleményezés összesítését (szakon oktatott kurzusok eredményeit). 8

9 6) A véleményezésben részt vevő kurzus hallgatója megismerheti az adott kurzusra vonatkozó véleményezés összesítését. A kari HÖK elnöksége által kijelölt hallgató megtekintheti az adott intézetben/karon végzett felmérések összesítését. 7) Az adatkezelés során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 992. évi LXIII. törvényben, valamint az NymE Adatvédelmi Szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni: az adatkezelőt titoktartás kötelezi, az oktató nyilatkozata (engedélye) alapján az oktató munkájára vonatkozó összesített eredmények a szabályzatban meghatározott helyen közzétehető. 8) Személyes adatot csak adatkezelés céljához szükséges ideig és módon lehet kezelni, majd meg kell semmisíteni vagy személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni. 2/D. ) A kérdőívet úgy kell összeállítani és a hallgatóhoz eljuttatni, hogy abból a kitöltő személye ne legyen megállapítható. Minden egyes válaszadásnál lehetőséget kell nyújtani a válasz elkerülésére, észrevételezésre. A kérdőívet a 0. melléklet tartalmazza. 2) A kérdőív tartalmi és formai rendjére a hallgatói önkormányzattal együttműködve az egyetem minőségbiztosítási feladatokkal megbízott szervezeti egysége tesz javaslatot, amelyet a minőségfejlesztési bizottság, a kari hallgatói önkormányzat és kari tanácsok egyetértésével a szenátus hagyja jóvá. 3) A központilag meghatározott kérdőív egy-egy adott kurzus sajátosságainak érvényesítése érdekében (az adatvédelmi irányelvek figyelembe vételével) kari szinten további kérdésekkel kiegészíthető. A kiegészítő kérdések elfogadásáról a kari tanács határoz. A MINŐSÉGÉRTÉKELÉS RENDJE IX. Az önértékelési eljárás 3 ) Az Egyetem a folyamatos javítás és fejlesztés érdekében önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszert működtet. 2) Az önértékelés módszertani megalapozására az Egyetem az EFQM modellt 5 alkalmazza. 3) Az alkalmazott modell az alábbi területek átfogó vizsgálatát segíti: a) Vezetés b) Emberek c) Stratégia d) Partnerek és erőforrások e) Folyamatok, termékek, szolgáltatások f) Dolgozói eredmények g) Vevői eredmények h) Társadalmi eredmények 5 4. melléklet 9

10 i) Kulcs eredmények 4) Az alkalmazott önértékelés mérőeszköze a RADAR 6 eljárás. 5) A RADAR eljárás alkalmazása biztosítja az EFQM kritériumok teljesítésének százalékos megítélését. X. Az önértékelés folyamata 7 4. Az önértékelési ciklus meghatározása ) Az Egyetem a MAB intézményi akkreditációs ciklusai közötti időszakban is végez önértékelést. 2) Az egyetemi szintű önértékelés a Minőségfejlesztési Bizottság kezdeményezése és előkészítése alapján, a Szenátus jóváhagyásával indul. 3) Az intézményi szintű dokumentációt a karok, valamint a központi igazgatás egységeinek 8 anyagai alkotják. 4) A karok, a kari minőségbiztosítási bizottságok kezdeményezésére, a Kari Tanács jóváhagyásával, önállóan is kezdeményezhetnek kari szintű önértékelést. 5. Az önértékelés végrehajtása, az önértékelési dokumentáció ) A karok önértékelésük végrehajtása során jelen szabályzatban és a Módszertani útmutató az EFQM alapú önértékeléshez c. dokumentumban leírtak alapján a teljes EFQM bemutatást végzik. 2) A központi igazgatás egységei a Vezetés, valamint a Stratégia, a Folyamatok, termékek, szolgáltatások és a Kulcs eredmények kritériumokat dolgozzák fel, értékelik, elemzik és vizsgálják át a megvalósulást. 3) A központi igazgatás egységeinek önértékelését a Minőségfejlesztési Bizottság koordinálja. 4) A karokon lebonyolított önértékelés munkacsoport megalakításával és szakmai koordinációjával zajlik. A munkacsoport munkájában a kar minőségbizottságának képviselője és a szakmai referens (minőségügyi munkatárs) is részt vesz. 5) A munkacsoport feladata az egyes területekre vonatkozó adatok, információk begyűjtése, a szöveges bemutatás elkészítése, valamint a RADAR technikával történő értékelés. 6) Az önértékelés végrehajtásának eredménye az Egyetem illetve a karok által elkészített önértékelési dokumentáció. 6. Az önértékelési dokumentáció 6 5. melléklet 7 6. melléklet 8 Pl. Gazdasági Főigazgatóság, Rektori Hivatal 0

11 ) A véglegesített önértékelési dokumentáció az EFQM egyes elemeit az alábbi szerkezeti formában mutatja be: a) az EFQM modell elem megnevezése, a modell elem szöveges értékelése, b) az adott elemre vonatkoztatva, RADAR technikával történt értékelés számszerűsített (százalékos és pontszámra vetített) eredménye, c) a feltárt hiányosságok, d) minőségfejlesztés: javasolt javító intézkedések (fejlesztendő területek és akciók). XI. Az önértékelés és a Minőségfejlesztési Program kapcsolata 7. ) A karok és a központi igazgatás egységei két önértékelési ciklus közötti időszakra az önértékelési dokumentációban megfogalmazott hiányosságok és a javasolt javító intézkedések alapján, a fejlesztendő területek, felelősök és határidők megjelölésével akciótervet dolgoznak ki. 2) A Minőségfejlesztési Program megvalósítása akciótervek végrehajtásával történik. 3) A karok és a központi igazgatás egységei az akcióterv végrehajtását éves beszámolóban értékeli. A beszámolók elkészítés határideje: január 3. 4) A beszámolók összesítése és Szenátus elé terjesztése az egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság feladata. 5) A Szenátus az érintett egységek összesített beszámolói alapján a Minőségfejlesztési Program végrehajtását évente értékeli. 8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ) A Nyugat-magyarországi Egyetem Minőségbiztosítási Szabályzatát a Szenátus a 75/200. (III. 24.) sz. határozatával fogadta el. A hatálybalépéssel egyidejűleg a 6/2009. (X. 7.) határozattal elfogadott Minőségirányítási Kézikönyvet hatályon kívül helyezi. 2) Jelen szabályzatot a Szenátus a 58/20. (X. 3.) sz. határozatával és a 83/20. (XII. 7.) sz. módosította. A módosított részek az elfogadás napján lépnek hatályba. Sopron, 20. december 7. Prof. Dr. Faragó Sándor rektor

12 MELLÉKLETEK MELLÉKLETEK JEGYZÉKE. melléklet Küldetésnyilatkozat 2. melléklet Minőségpolitika 3. melléklet Az Egyetem minőségirányítási organogramja 4. melléklet Az alkalmazott EFQM önértékelési modell bemutatása 5. melléklet A RADAR eljárás 6. melléklet A minőségfejlesztés folyamatábrája 7. melléklet Fogalomtár 8. melléklet Minőségfejlesztési Program 9. melléklet A Minőségfejlesztési Bizottság ügyrendje 0.melléklet Kérdőívek 2

13 . melléklet 3

14 2. melléklet 4

15 Az Egyetem minőségirányítási organogramja 3. melléklet Rektori Hivatal REKTOR SZENÁTUS Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság SEK AK BPK EMK FMK GEO KTK MÉK BTK MNSK TTMK Kari Minőségbiztosítási Bizottság Kari Minőségbiztosítási Bizottság Kari Minőségbiztosítási Bizottság Kari Minőségbiztosítási Bizottság Kari Minőségbiztosítási Bizottság Kari Minőségbiztosítási Bizottság Kari Minőségbiztosítási Bizottság Kari Minőségbiztosítási Bizottság Kari Minőségbiztosítási Bizottság Kari Minőségbiztosítási Bizottság Minőségfejlesztési és Informatikai Központ 5

16 4. melléklet AZ ALKALMAZOTT EFQM 9 ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL BEMUTATÁSA Az EFQM modell felépítése, elemei Az EFQM modell a szervezeti önértékelésen keresztül alkalmas az Egyetem és a karok normatív értékelésére. A szervezet egészének minőségszempontú működéséről az ADOTTSÁGOK és EREDMÉNYEK területek egyes elemeinek vizsgálatán keresztül kapunk képet. Az alkalmazott modell azonos a Felsőoktatási Minőségi Díj követelményrendszerével. A hazai felsőoktatás gyakorlatában a minőségügy fogalomrendszere nem egységes, ezért a modell bemutatása során a hazai gyakorlatban általánosan használt terminológiára építünk. Az ebből adódó ellentmondásokat és egyetemi sajátosságokat a fogalomtár hivatott feloldani. A modell felépítése: Vezetés Emberek Stratégia Partnerek és erőforrások Folyamatok, termékek, szolgáltatások 00 pont 00 pont 00 pont 00 pont 00 pont Dolgozói eredmények Vevői eredmények Társadalmi eredmények Kulcseredmények 00 pont 50 pont 00 pont 50 pont 9 European Foundation for Quality Management 6

17 A felsorolt elemek a következő vizsgálandó területeket foglalják magukban: Vezetés A vezetők kialakítják a sikerhez szükséges szervezeti értékrendet és irányítási rendszert, megőrzik a célok állandóságát, és példamutatásukkal másokat is ösztönöznek a változások támogatására, követésére. Emberek A szervezet a munkatársak szakmai ismereteit és képességeit egyéni, csoportos és szervezeti szinten hasznosítja és menedzseli. Támogatja az igazságosságot és az egyenlőséget a szervezeten belül és kívül, továbbá törekszik a munkatársak minél magasabb szintű bevonására és felhatalmazására, azaz a munkakörből adódó hatáskör gyakorlásának biztosítására. Stratégia A szervezet küldetését és jövőképét egy világos, az érintettek elvárásaira összpontosító, a piac és az ágazat jellegzetességeit is figyelembe vevő stratégia segítségével valósítja meg. A stratégia megvalósítása érdekében a szervezet politikákat (például minőségpolitika, környezeti politika) alakít ki, melyet különböző szintű tervek és hozzájuk kapcsolódó célok segítségével valósít meg. Partnerek és erőforrások A szervezet megtervezi, és tudatosan menedzseli külső partnerkapcsolatait. A partnerkapcsolatok és az erőforrások menedzselése során összehangolja a szervezet belső, és a szűkebb értelemben vett közösség, valamint a környezet jelenlegi és jövőbeni igényeit. Folyamatok, termékek, szolgáltatások A szervezet megtervezi, tudatosan menedzseli és fejleszti folyamatait a vevők és más érintettek teljes körű elégedettségének elérése, valamint a számukra nyújtott értékek növelése érdekében. Dolgozói eredmények A szervezet átfogóan méri a munkatársakkal és elégedettségükkel kapcsolatban elért eredményeit. A vevői eredmények (esetünkben hallgatói eredmények) A szervezet átfogóan méri a vevőivel kapcsolatban elért eredményeit. Társadalmi eredmények A szervezet átfogóan méri a társadalommal, helyi és tágabb értelemben vett (például regionális, nemzeti és nemzetközi) közösséggel és annak elégedettségével kapcsolatban elért eredményeit. Kulcseredmények A szervezet átfogóan méri kulcsfontosságú eredményeit és ezen eredményekhez kapcsolódó mutatóit. 7

18 5. melléklet A RADAR eljárás RADAR: az EFQM alapú önértékelés mérőeszköze A RADAR az önértékelés mérőeszköze. Alkalmazása biztosítja az EFQM kritériumok teljesítésének százalékos megítélését. A RADAR négy ciklikus eleme: Eredmények (R), Megközelítés (A), Alkalmazás (D), Értékelés és átvizsgálás (AR) lefedi a szervezet eredményeit; azt, hogy mit tervez tenni és miért; a mindennapok során hogyan váltja valóra elképzeléseit; illetve hogyan értékeli, méri és vizsgálja át a megvalósítást. Az egyes kritériumok pontszámait az értékelő csoport értékítéletére alapozva kell meghatározni. A fenti eljárásra alapozott önértékelést kiképzett, az önértékelésben gyakorlattal rendelkező munkacsoport végzi. Az értékelés általános elve: 0% - 20 % 2-40 % 4-60 % 6-80 % 8-00 % Nincs bizonyíték vagy csak szájhagyomány útján létezik bizonyíték ilyen megoldásról, illetve nincs mért eredmény. A megoldást megtervezik (Plan), illetve a kulcsfontosságú eredményeket mérik és a negatív vagy stabil trendeket kimutatják. A megoldást megtervezik és végrehajtják (Plan + Do), illetve az eredmények szerény fejlődést mutatnak. A megoldást megtervezik, végrehajtják és ellenőrzik (Plan + Do + Check), illetve az eredmények valós fejlődést mutatnak. A megoldást megtervezik, végrehajtják és ellenőrzik a benchmark 0 adatok alapján, és ennek megfelelően alakítják tovább (Plan + Do + Check + Act), illetve az összevetés pozitív a saját célokhoz mérten. A megoldást megtervezik, végrehajtják és ellenőrzik, és ennek megfelelően beépítik a szervezetbe, illetve kiváló eredményeket érnek el, pozitív benchmarkok születtek a fontos szervezetekhez mérten. A RADAR eljárás alkalmazását, a részletes értékelő táblázatokat a Módszertani útmutató az EFQM alapú önértékeléshez c. dokumentum mutatja be. 0 Összehasonlítási, viszonyítási alap. Bővebben lásd fogalomtár! Segédlet az intézményi és kari önértékelések végrehajtásához. 8

19 6. melléklet A minőségfejlesztés folyamatábrája Egyetemi és/vagy kari szinten indított időszakos önértékelés Munkacsoport felkészülése EFQM Adottságok EFQM Eredmények Kérdőíves elégedettség - vizsgálatok - Vezetés - Emberek - Stratégia - Partnerek és erőforrások - Folyamatok, termékek, szolgáltatások - Dolgozói eredmények - Vevői eredmények - Társadalmi eredmények - Kulcseredmények - Munkatársi elégedettség - Oktatói munka hallgatói véleményezése - Partneri elégedettség C A vizsgált területek szöveges bemutatása Statisztikai feldolgozás Konszenzusos értékelés RADAR technikával, munkacsoportban Az önértékelési dokumentáció véglegesítése Fejlesztendő területek és akciók azonosítása A Fejlesztési feladatok (akciótervek) végrehajtása A Szenátus értékeli és elfogadja a Minőségfejlesztési Program végrehajtásáról szóló beszámolót és a következő évre vonatkozó akcióterveket P D 9

20 Fogalomtár 7. melléklet Akcióterv Benchmarking Bergeni dokumentum EFQM modell Érdekelt fél Éves minőségjelentés Folyamat Folyamatos fejlesztés Minőség Minőségbiztosítás Minőségfejlesztés A Minőségfejlesztési Program lebontása két önértékelési ciklus között végrehajtandó feladatokra. Az önértékelés eredményeként megfogalmazott javító intézkedések dokumentálása, a végrehajtásért felelős személyek és a vállalt megvalósítás határidejének megjelölésével. A termékek/szolgáltatások és folyamatok összehasonlító elemzése más felsőoktatási intézményekkel. A résztvevő intézmények gyakorlatban alkalmazzák az egymástól való tanulást, az összehasonlításon alapuló fejlesztést, valamint a sikeres megoldások átvételét. Az Európai Felsőoktatási Térség ajánlása hét intézményi terület vizsgálatára/értékelésére. (Standards and Guidelines for Quality Assuarence in the European Higher Education Area. Helsinki: ENQA, 2005) A kiválóság európai modellje (European Foundation for Quality Management). Az érdekelt felek lehetnek: oktatók, kutatók, az alkalmazottak, szállítók, munkaerő-piaci és társadalmi szereplők, a tudományos közösség, stb. Általánosságban: személy vagy csoport, amely érdekelt a szervezet, szervezeti egység eredményes működésében, azaz partneri viszonyban áll vele. Jelentés a Minőségfejlesztési Programban megfogalmazott Akcióterv végrehajtásáról. Egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely bemeneteket kimenetekké alakít át. Ismétlődő tevékenység a követelmények teljesítési képességének növelésére. Az önértékelés során feltárt hiányosságok pótlása, kijavítása, valamint a feltárt igények kielégítése az érdekelt felek elégedettségének növelésére. A vevők és az érdekelt felek igényeinek való megfelelés mértéke. A minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak. A minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít. 20

21 Minőségfejlesztési Program Minőségirányítás Minőségbiztosítási szabályzat Minőségirányítási rendszer RADAR Szervezet Vevők A Ftv. által előírt, kötelezően elkészítendő dokumentum. A szervezeti önértékelésre alapozva készül el, tartalmazza a fejlesztendő területek meghatározását, valamint a hozzájuk tartozó akcióterveket. Az Egyetem a Minőségfejlesztési Program akcióterveit két önértékelési ciklus közötti időszakra készíti el, és végrehajtását évente minőségjelentésben értékeli. Összehangolt tevékenységek az Egyetem és a karok vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából. Dokumentum, amely meghatározza az Egyetem minőségirányítási rendszerét. Irányítási rendszer az Egyetem vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából. Az önértékelés objektivitását és számszerűsítését segítő eljárás. Vizsgálati szempontjai: Az Eredmények (R) elérése a stratégia megvalósítási folyamatában; a Megközelítések (A) integráltsága és megbízhatósága; a megközelítések szisztematikus Alkalmazása (D); és a megközelítések Értékelése és átvizsgálása (AR) Munkatársak csoportja és feltételrendszer, a felelősségi körök, a hatáskörök és a kapcsolatok elrendezésével együtt. Esetünkben, a vizsgálat tárgya szerint, a szervezet lehet az Egyetem egésze, vagy a karok és egységei, valamint más szervezeti egység is. Hallgatók, vagy más, az Egyetem által nyújtott oktatási szolgáltatást igénybe vevő (nem hallgatói jogviszonyban lévő) végfelhasználók. Egyéb partneri kapcsolat, lásd: érdekelt felek 2

22 0. melléklet KÉRDŐÍVEK 22

23 MÜL-2. I. Az oktató értékelésére vonatkozó kérdések Értékelje a tanóra színvonalát -5 skálán: ( = nem értek egyet az állítással; 5 = teljes mértékben egyetértek az állítással; 0 = nem tudok/nem kívánok válaszolni). Az oktató előadása rendszerezett, figyelemfelkeltő, ill. a foglalkozások/szemináriumok interaktívak, tartalmasak voltak Az oktató egyéni szakmai, kutatási vagy alkotói tapasztalatai mélyítették a kurzus tartalmát Az oktató kihasználta a rendelkezésre álló időt (órakezdés, befejezés, óraelmaradás, pótlás) Az oktató a félév során megfelelő tájékoztatást adott a tantárgyról (tananyag, ütemezés, követelmények, számonkérés módja) és azt be is tartotta. 5. A számonkérési követelmény az átadott ismerettel összhangban volt (zárhelyi, vizsga, munkaértékelés) A kurzussal kapcsolatban az oktató az órákon kívül is elérhető, kapcsolattartó II. A tárgy értékelésére vonatkozó kérdések 7. A kurzuson tanultak segítettek a szakmai fejlődésben A tárgyat és a megszerzett ismereteket a képzés célja szempontjából fontosnak tartom A megadott kötelező és ajánlott szakirodalom használható, elérhető III. Tájékoztató jellegű adat A foglalkozásokon való részvételem : nem kívánok válaszolni : 0-20 % 2: 2-40 % 3: 4-60 % 4: 6-80 % 5: 8-00 % IV. Egyéb észrevétel, megjegyzés, javaslat a) a kérdéssel kapcsolatban (hivatkozzon a kérdések sorszámaira) b) általában a képzéssel kapcsolatban erősségek, gyengeségek 23

24 NymE Kar: MÜL-3. Férfi* Nő* Dátum: *Megfelelő válasz aláhúzandó. KARI VÉLEMÉNYEZŐ KÉRDŐÍV OKTATÓKNAK Értékelje a dékán és helyetteseinek vezetői munkáját az -5 fokozatú skálán (= nem értek egyet az állítással, 5 = teljes mértékben egyetértek az állítással, 0 = nem tudok/nem kívánok válaszolni. I. VEZETÉS ÉRTÉKELÉSE. A vezetők világosan meghirdetett jövőbeli irányvonalat fogalmaznak meg az oktatók számára. 2. A vezetők figyelembe veszik mások ötleteit, és segítik azok megvalósulását. 3. A vezetők ösztönzik a munkatársakat, hogy folyamatosan javítsák teljesítményüket, jutalmazzák a teljesítményt javító fejlesztéseket. 4. A vezetők megtesznek mindent azért, hogy a szervezet működését megismerjék és elismerjék. 5. A vezetők a szervezeti és egyéni konfliktusok megoldásának feloldásakor a tárgyalásos kompromisszumokra épülő egyezségekre törekszenek. 6. A vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézmény, a kar érdekeit. 7. A vezetők biztosítják a hallgatók részvételét az oktatási programok kialakításában. II. STRATÉGIA 8. A vezetők kialakítják és működtetik az egyértelmű stratégiai tervezési folyamatot, ami a szükséges változást létrehozhatja. 9. A vezetők biztosítják a konkrét feladattervet, amelyet teljesíteni kell. 0. A vezetők kellően informálják/beavatják és meggyőzik a feladatok végrehajtóit.. A vezetés megfelelő egyensúlyt alakít ki a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a rövid és hosszú távú célkitűzések között. 2. A vezetők biztosítják, hogy a kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon és kiadványokban ismertté váljanak. 3. A kar széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik (társadalmi, belföldi és külföldi szakmai kapcsolat stb.) III. EMBERI ERŐFORRÁS 4. A vezetés rendszeresen elemzi az emberi erőforrás szükségleteit annak érdekében, hogy a kar eredményesen működhessen. 5. A vezetés pontosan meghatározza a munkatársak feladatait, hatáskörét és felelősségi körét. 6. A teljesítmény értékelés alapján a vezető változtatásokat kezdeményez a kar működésében és erőforrásaiban. 7. A vezetés megfelelő munkafeltételeket biztosít a karon. 8. A kar támogatja a kommunikációra és a párbeszédre épülő szervezeti kultúra kialakítását. 9. A kétirányú kommunikáció jól működik. 20. A vezetés fejleszti, erősíti a kar munkaerő-megtartó képességét. 24

25 IV. ERŐFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE 2. Az információs rendszer kiépítettsége megfelelő. 22. A technikai eszközök, berendezések karbantartása, felújítása biztosított. 23. A szellemi értékek védelme, fejlesztése biztosított. 24. A szakmai szervezetekkel való kapcsolatépítés, kapcsolattartás és szándék az együttműködés kialakítására megfelelő. 25. A többi karral való együttműködés megfelelő. 26. A pénzügyi és költségvetési viszonyok átláthatók. 27. A kar a pénzügyi erőforrásokat költség hatékonyan használja fel. V. FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE 28. Az oktatás tervezésében és megvalósításában a visszacsatolási folyamatok biztosítottak. 29. A kutatás tervezésében és megvalósításában a visszacsatolási folyamatok (oktatás, hasznosítás) biztosítottak. 30. A kar az értékelések eredményeit mindig hatékonyan felhasználja. 3. Az intézet/tanszék teljesítményét a karon értékelik (összehasonlítják a többi intézet/tanszék teljesítményével). 32. A kar biztosítja az erőforrásokat a változások megvalósításához. VI. MUNKATÁRSI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS 33. A munkahelyi légkör inspiráló. 34. Az egyéni motiváció összhangban van a kar teljesítmény elvárásával. 35. A feladatok összehangolása a karon megfelelően történik. VII. EGYÉB ÉSZREVÉTEL, JAVASLAT Tisztelt Kolléga! Ahhoz, hogy a KAR értékelését, magáról alkotott jelenlegi képét meg tudja határozni, és annak ismeretében a folyamatos javításokat megtegye, szükség van személyes tapasztalatokon és benyomásokon nyugvó értékítéletre. Köszönjük közreműködését. 25

26 Munkatársi elégedettségi kérdőív MÜL-4. Értékelje a munkatársi elégedettséggel kapcsolatos állításokat -5 skálán: ( = nem értek egyet az állítással; 5 = teljes mértékben egyetértek az állítással; 0 = nem tudom/nem kívánok válaszolni) I. Szervezet felkészültsége. A változásokra és a változó igények kezelésére a szervezet felkészült. 2. A folyamatok szervezettsége és a feladatok összehangolása megfelelő színvonalú. 3. Az egyes egységek között az együttműködési készség kiváló. 4. A szervezet belső kommunikációs formáit hatékonynak tartom. 5. Az információs és döntési szintek tisztázottak. 6. Elégedett vagyok a munkahelyi vezetés stílusával. 7. A szervezet széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik. II. Munkafeltételek és munkakörülmények 8. A kialakított munkakörnyezet biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket. (munkahely kialakítása, egészségügy, munkabiztonság stb.) 9. A munkavégzéshez valamennyi szükséges technikai feltétel és felszerelés rendelkezésre áll. 0. A munkahelyi vezetés törekszik a munkatársak véleményének megismerésére és figyelembe vételére.. A munkahelyi légkörrel, a szervezeti kultúrával elégedett vagyok. 2. A hatékony munkavégzéshez biztosított a megfelelő információáramlás (a felettesek irányába, a beosztottak felé és az azonos szinten dolgozók között). III. Egyéni elégedettségi szempontok 3. A képzettségemnek és képességemnek megfelelő beosztást látok el. 4. A munkakörömhöz meghatározott feladatok, a hatáskörök és felelősségek összhangban vannak. 5. Irányítás mellett a munkámat önállóan végezhetem. 6. Bevonnak a munkahelyi döntések előkészítésébe, folyamatába. 7. Minden szükséges információt megkapok a napi feladataimhoz. (tartalom, forma, szükségszerűség és időbeliség stb.) 8. Elégedett vagyok a munkavégzésemmel kapcsolatos vezetői visszajelzések módjával és gyakoriságával. 9. A szakmai fejlődésemet a munkahelyi vezetés segíti és támogatja. 20. A karrier lehetősége biztosított számomra. 2. A vezetés elismeri szakmai munkámat. 22. Elégedett vagyok az anyagi elismeréssel. 23. A vezetés megfelelő erkölcsi elismerésben részesít. IV. Egyéb észrevétel, javaslat 26

27 NymE Kar: MÜL-5. Férfi Nő Dátum: SZOLGÁLTATÁST VÉLEMÉNYEZŐ KÉRDŐÍV HALLGATÓKNAK Értékelje a kari (egyetemi) szolgáltatásokkal kapcsolatos állításokat -5 skálán ( = nem értek egyet az állítással; 5 = teljes mértékben egyetértek az állítással; 0 = nem tudom/nem kívánok válaszolni). I. Oktatási infrastruktúra. A tanulmányi (dékáni) hivatal nyitva tartása. 2. A tanulmányi (dékáni) hivatal munkatársainak segítőkészsége. 3. A tanulmányi ügyek intézése. 4. A NEPTUN rendszer elérhetősége tárgyfelvétel és vizsgaidőszakban. 5. A NEPTUN rendszerben a tárgyakról minden információ elérhető. 6. A NEPTUN-ban a kurzusokra időben lehet jelentkezni. 7. A nyomtatott jegyzetek tananyagok rendelkezésre állása. 8. Az elektronikus tananyagok rendelkezésre állása. 9. Az elméleti/gyakorlati arány a tárgyakon belül. 0. A választható kurzusok mennyisége.. A számítógépek rendelkezésre állása (hozzáférés). 2. A számítógép-park megfelelősége. 3. A laborokhoz/műhelyekhez/műtermekhez/sportcsarnok (műszerekhez/ műtermi felszereléshez/sporteszközökhöz) való hozzáférés. 4. A laborok/műhelyek/műtermek/sportcsarnok (műszer-park/műtermi eszköz/sporteszköz) megfelelősége. II. Szolgáltatói infrastruktúra 5. Az Internet-hez való hozzáférés az intézményben. 6. Az Internet-hez való hozzáférés a kollégiumban. 7. A kar honlapja, színvonala. 8. Az egyetem honlapja, színvonala. 9. A könyvtár nyitva tartása. 20. A könyvtár munkatársainak segítőkészsége. 2. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvtári ellátottság színvonala. 22. Az étterem/büfé szolgáltatásai. 23. A tantermek berendezése, felszereltsége. 24. A kollégium berendezése, felszereltsége. 25. A kollégium munkatársainak segítőkészsége. 26. A sportolási lehetőségek az intézményben. 27. A kulturális programok az intézményben. 28. A szabadidős, szórakoztató programok az intézményben. 27

28 29. A hallgatók tájékoztatásának színvonala. 30. Az ösztöndíjrendszer igazságossága. 3. A szociális támogatások rendszerének igazságossága. III. A hallgatói önkormányzat (HÖK) 32. Aktívan részt vesz az egyetem/kari érdekképviseleti szervezetek munkájában. 33. Segíti a hallgatók hazai és külföldi szakmai, kulturális és egyéb kapcsolatait. 34. Kivizsgálja a felmerülő hallgatói problémákat és lépéseket tesz a megoldására IV. Egyéb észrevétel 35. Hogyan érzete magát az elmúlt időszakban? Köszönjük, hogy válaszolt. 28

29 MÜL-6. 29

30 30

31 Záróvizsga bizottsági tagok kérdőíve MÜL-7. Értékelje a záróvizsga és/vagy diplomavédés elégedettséggel kapcsolatos állításokat -5 skálán: ( = nem értek egyet az állítással; 5 = teljes mértékben egyetértek az állítással; 0 = nem tudom/nem kívánok válaszolni) I. A diplomavédés értékelése (Összevont diplomavédés és záróvizsga esetén.) Értékelje a diplomamunkák színvonalát.. A diplomamunkák/szakdolgozatok választott témái a szakma aktuális kérdéseivel foglalkoztak. 2. A diplomamunkák/szakdolgozatok kidolgozottsága igényes. 3. A téma kidolgozása során a formai előírásokat betartották. Értékelje a védés folyamatát. 4. A prezentációk tartalmi összeállítása jól tükrözték a választott témákat. 5. A hallgatók előadókészsége, érvelése megfelelő. 6. Az opponensek véleménye konstruktív volt. 7. Az elbírálás rendszere tisztázott és átlátható. II. Záróvizsgán elért eredmények 8. A hallgatók bizonyították elméleti felkészültségüket. 9. A hallgatók bizonyították elméleti felkészültségük gyakorlati alkalmazását. 0. A hallgatók a megszerzett ismereteket önállóan tudják alkalmazni.. A záróvizsga integrált ismereteket mér fel. III. A záróvizsga/védés szervezettsége 2. Előzetesen kellő információt kaptam a. a záróvizsga/védés folyamatáról b. a záróvizsga/védés értékelési rendszeréről c. a képzés követelményeiről 3. Hogyan ítéli meg a záróvizsga lebonyolítását, szervezettségét? 4. Milyen minőségben vett részt a Bizottság munkájában? (válaszát jelölje x-szel) d. bizottsági elnök e. külső bizottsági tag f. belső bizottsági tag IV. Észrevételek, javaslatok 3

32 MÜL-8. Kérdőív a Nyugat-magyarországi Egyetemen (NymE) végzett hallgatókat foglalkoztató munkáltatók részére (szöveg) A partner adatai A munkáltató neve, címe: A végzettek foglalkoztatására vonatkozó információk Az NymE hány volt hallgatóját alkalmazzák? Kérjük, hogy részletezze: milyen beosztásban alkalmazzák őket és az adott munkakörök betöltéséhez megfelelő-e a képzettségük? I. A végzettek szakmai felkészültsége. Értékelje az NymE-ről felvettek felkészültségét az -5 skálán ( = nem értek egyet az állítással; 5 = teljes mértékben egyetértek az állítással; 0 = nem tudom/nem kívánok válaszolni).. A cég/intézmény elégedett az elméleti szakmai felkészültséggel. 2. A cég/intézmény elégedett a gyakorlati felkészültséggel. 3. Tisztában vannak a szakma legújabb elméleti és gyakorlati eredményeivel. 4. Szakmai tudásuk komplex és integrált. 5. Ismereteiket innovatív módon tudják alkalmazni. 6. Önképzéssel, képzéssel képesek tudásukat továbbfejleszteni, bővíteni. II. Az NymE-n végzettek képességei, készségei Értékelje az NymE-n végzett munkatársak képességeit. 7. Idegen-nyelvismeretük és annak alkalmazása megfelelő. 8. Informatikai felkészültségük naprakész. 9. Jó a kommunikációs képességük. 0. Viselkedéskultúrájuk megfelelő.. A munkához való hozzáállásuk példamutató. 2. Képesek az önálló munkavégzésre. 3. Alkalmasak a csapat munkára. III. Az NymE-ről kialakított vélemény 4. Az NymE-ről kialakult általános kép kedvező. 5. Az egyetem a fejlesztési tervéhez bekéri a cég/intézmény igényeit. 6. Az egyetem a cég/intézmény változó igényeinek meg tud felelni. 7. Milyen területeken lát lehetőséget a cég/intézmény és az egyetem közötti együttműködés bővítésére és erősítésére? (Kérjük, hogy csak a bekeretezett területre írjon!) Köszönjük, hogy válaszolt. 32

33 MÜL-9. Kérdőív szakmai szervezetek, kamarák részére (szöveg) A partner adatai A szakmai szervezet/kamara neve, címe: I. Az NymE-ről kialakított vélemény Kérjük, jelölje x-szel a skálán a véleményét, illetve szövegesen fejtse ki álláspontját! ( = nem értek egyet az állítással; 5 = teljes mértékben egyetértek az állítással; 0 = nem tudom/nem kívánok válaszolni).. Az NymE-ről kialakult általános kép kedvező. 2. Az NymE jó kapcsolatot tart a szakmai szervezetek/kamarák képviselőivel. 3. A szakmai szervezetek/kamarák és az egyetem együttműködésének színvonala megfelelő. 4. Az NymE a fejlesztési terveinek kialakítása során kikéri a szakmai szervezetek/kamarák javaslatait és igyekszik azokat figyelembe venni. 5. A szakmai szervezetek/kamarák fejlesztési terveik összeállításánál számítanak az egyetem tudásbázisára. 6. Szakmai szervezetek/kamarák szakmai feladatainak megvalósításához gyakran felkér oktatókat/kutatókat szakértői munkára. 7. Szakmai szervezetek/kamarák elégedettek az NymE-n végzettek elméleti felkészültségével. 8. Szakmai szervezetek/kamarák elégedettek az NymE-n végzettek gyakorlati felkészültségével. 9. Az NymE volt hallgatói képesek bővíteni a megszerzett szakmai ismereteiket. 0. Milyen területeken lát lehetőséget a cég/intézmény és az egyetem közötti együttműködés bővítésére és erősítésére? (Kérjük, hogy csak a bekeretezett területre írjon!) Köszönjük, hogy válaszolt. 33

34 Kérdőív önkormányzatok számára MÜL-0. (szöveg) A partner adatai A település (az önkormányzat) neve, címe: I. Az NymE-ről kialakított vélemény Kérjük, jelölje x-szel a skálán a véleményét, illetve szövegesen fejtse ki álláspontját! ( = nem értek egyet az állítással; 5 = teljes mértékben egyetértek az állítással; 0 = nem tudom/nem kívánok válaszolni).. Az NymE-ről kialakult általános kép kedvező. 2. A NymE fontos munkaadó a város/megye/régió munkaadói között. 3. Az NymE polgárai aktív szerepet vállalnak a város életében. (szellemi, kulturális, sport stb.) 4. Az NymE polgárai jól beilleszkednek a település közösségében és elfogadják annak szabályait. 5. Az egyetem fontos gazdasági tényező. 6. A város/megye/régió és az egyetem együttműködésének színvonala megfelelő. 7. Az egyetem a stratégiája kialakításakor szükséges mértékben egyeztet a város/megye/régió vezetésével. 8. A város/megye/régió fejlesztési terveinek elkészítésekor az (egyetemre vonatkozóan) kikéri az egyetem vezetésének véleményét. 9. A város/megye/régió szakmai feladatainak megvalósításánál számít az egyetem tudásbázisára. 0. A város/megye/régió szakmai feladatainak megvalósításához gyakran felkér oktatókat/kutatókat szakértői munkára.. Milyen területeken lát lehetőséget a cég/intézmény és az egyetem közötti együttműködés bővítésére és erősítésére? (Kérjük, hogy csak a bekeretezett területre írjon!) Köszönjük, hogy válaszolt. 34