MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA"

Átírás

1 Ikt. sz.: 487/1000/245-2/2013 A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg Debrecen december 10.

2 Tartalom: Preambulum Képzési programok indítása, fejlesztése Képzési programok indításának előkészítése Szaklétesítés Szakindítás A mintatantervek folyamatos felülvizsgálata Az oktatói munka minőségének biztosítása Az oktatókkal szemben támasztott alapvető minőségi követelmények Az erőforrások tervezése, fejlesztése Oktatói, kutatói jogviszony létesítése A határozott idejű alkalmazás meghosszabbításának rendje Óraadók alkalmazása Tantárgyfelelősök Tantárgyfelosztás Az oktatók értékelése Nemzetközi oktatói tevékenység Az oktatók alkotói szabadsága A hallgatók értékelése A hallgatók félévközi munkájának, előrehaladásának figyelemmel kísérése Vizsgaidőszak, jelentkezés vizsgára A vizsgáztatás rendje A vizsga értékelése A vizsga dokumentálása A záróvizsga A tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások Tanulmányi és szociális alapú támogatások, ösztöndíjak Könyvtárak és szolgáltatásaik Egyetemi Kollégium Belső információs rendszer Belső kommunikációs rendszer Hallgatók informálása

3 5.3. Igény- és elégedettségmérés, pályakövetés A kérdőívek állandó, fő tartalmi területei A kérdőívek összeállításának szempontjai A kérdőívek szerkesztése A kérdőívek kipróbálása, korrekciója Igény- és elégedettségmérés A mérés eredményeinek rögzítése, feldolgozása A kérdőívek és a feldolgozásukból nyert információk kezelése Nyilvánosság Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása Intézményi marketing és PR Záradék

4 Preambulum A Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatási, nevelési és kutatási feladatainak folyamatos fejlesztése és ellenőrzése érdekében felsőoktatási minőségbiztosítási rendszert (minőségmenedzsmentet) működtet. A minőségi követelmények teljesítési képességének növelését, a kiválóságra való törekvést Egyetemünk a minőség folyamatos fejlesztésével kívánja elérni. Álláspontunk szerint a minőségbiztosítási rendszernek a folyamatos működés ritmusához kell igazodnia, ezért tartjuk fontosnak a rendszer éves ciklusokra kidolgozott ellenőrzései mellett annak folyamatos fejlesztését. A minőségfejlesztés során meghatározzuk a minőség új előírásait, beleértve a szolgáltatásfejlesztést, a folyamatszabályozást, a megfelelőség-szabályozás fejlesztését is. A minőségbiztosítást összetett cselekvéssornak tekintjük, amely egyidejűleg a múltra irányulva törekszik a hibák korrigálására, kijavítására, illetve a hibát előidéző tényezők kiküszöbölésére, valamint a jövőre irányulva a lehetséges hibák megelőzésére. Egyetemünk minőségbiztosítási rendszerének kereteit az MRE Zsinatának az egyházi felsőoktatási intézményekről szóló évi III. törvénye (7. (5) bek.), valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szabályzata adja. Ezen szabályzatot: A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeit és irányelveit az ENQA (European Association for Quality Assurance in Higher Education) koordinálásban kidolgozott, s az Európai Felsőoktatási Térség miniszterei által 2005 májusában, Bergenben elfogadott dokumentum tartalmazza. 1. Képzési programok indítása, fejlesztése 1.1. Képzési programok indításának előkészítése Az Egyetem hosszú távú működésének biztosítása érdekében a református felsőoktatás piaci igényeinek, valamint a világi munkaerőpiac igényeinek megfelelően az intézmény új szakokat dolgoz ki, valamint új szakok indítását kezdeményezi. Az Egyetem szakindítási, illetve szaklétesítési elképzelésének alapjául a piaci jelzések alapján megfogalmazott valós és tartós munkaerő-piaci igény szolgál. Az Egyetem küldetésnyilatkozatával összhangban megvalósítható szakfejlesztési javaslatokat az arra kijelölt szenátusi munkabizottság készíti elő, és a rektor javaslatára a Szenátus fogadja el. A szakindításhoz/szaklétesítéshez elengedhetetlenül szükséges a rendelkezésre álló erőforrások felmérése, ezen belül a humán erőforrás és a gazdasági erőforrás. A humán erőforrás vizsgálatát az Egyetem vezetése végzi. Megvizsgálja, hogy az intézmény biztosítani tudja-e az akkreditációs követelményrendszerben meghatározottakat. A rendelkezésre álló 4

5 gazdasági erőforrások meghatározását a gazdasági vezető közreműködésével kell végezni. Ezen belül ki kell térni a képzés tárgyi feltételeire, a rendelkezésre álló infrastruktúra vizsgálatára. A MAB a felsőoktatásban, az akkreditáció révén szisztematikus minőségbiztosítást folytat. A programakkreditáció a képzések akkreditációját jelenti, míg az intézményakkreditáció az Egyetem egészéről alkotott véleménynyilvánítás. Egyházi felsőoktatási intézményként hitéleti szakjaink esetében a programakkreditáció nem tér ki a képzési programok tartalmára: ezen a területen a többi református felsőoktatási intézménnyel folyamatosan egyeztetve, és állandó önértékeléssel végezzük a minőségbiztosítást Szaklétesítés A hatályos jogszabályban kiadott a képzési és kimeneti követelmények alapján a szenátusi munkabizottság összeállítja a MAB által a szakindítási kérelemhez előírt formában a képzési dokumentum tervezetét. A szenátusi munkabizottságnak a Szenátus által megválasztott leendő szak- és képzésfelelős, létesítendő/beindítandó szakirány esetében pedig az érintett szakirányfelelős(ök) is a tagjai. A képzési dokumentum teljes részletességgel tartalmazza a képzés tartalmára, a képzés személyi feltételeire, a szakindítás tudományos hátterére és infrastrukturális feltételire vonatkozó információkat. A szak- és a képzésfelelős a szak tartalmáért, a teljes képzési folyamatért felelős, hatáskörrel rendelkező oktató. A szakirányfelelős a szakképzettség részét képező, vagy a szakon belül önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés (szakirány) tartalmáért, a szakirányon folyó képzési folyamatokért felelős oktató. Hitéleti szakok esetében a szaklétesítést előzetesen a fenntartó hagyja jóvá, az új szak képesítési és kimeneti követelményeit (a továbbiakban: KKK) pedig az MRE Zsinata fogadja el. A Zsinat által elfogadott KKK alapján Egyetemünk elkészíti az adott szak indításához szükséges dokumentációkat Szakindítás Egy adott szak indításához bizonyos infrastrukturális alapfeltételeket kell biztosítani, melyek a következők: a mindenkori hallgatói létszámnak megfelelő elhelyezés (tantermek, laboratóriumok, tanszéki helyiségek) a hallgatók, oktatók és segéderők számára a képzések igényeinek megfelelően, a képzés oktatási eszköztára, a képzést szolgáló szervezeti, hivatali struktúra működtetése, tanszéki, kari vagy intézményi könyvtár, amelyben az illető tudományág, interdiszciplináris terület legfontosabb folyóiratai is megtalálhatóak vagy elektronikusan elérhetőek; szakkönyvállománya tartalmazza a tantárgyi tematikák irodalomjegyzékében felsorolt könyveket, 5

6 olyan korszerű szolgáltatásokat nyújtó informatikai hálózat, amelyhez a hallgatók rendszeresen és szervezett formában hozzáférhetnek, a szakdolgozatok, záródolgozatok, diplomamunkák elkészítésének szakmai (kutatási, tervezési, mérési stb.) feltételei, a gyakorlati oktatás (pl. egybefüggő féléves külső gyakorlat) számára rendelkezésre álló infrastrukturális feltételek, illetve gyakorló helyek. A szakindítással kapcsolatos dokumentációk elkészítése a szenátusi munkabizottság feladata. A szakindítási dokumentációt a Minőségügyi és Értékelési Bizottság, valamint a Tanulmányi Bizottság támogató határozata esetén a rektor terjeszti a Szenátus elé, és azt a Szenátus fogadja el A mintatantervek folyamatos felülvizsgálata A mintatantervek felülvizsgálata az intézményben a nemzeti felsőoktatási törvénynek megfelelően folyamatosan, de legalább ötévente megtörténik. Hitéleti szakok esetében Egyetemünk az MRE Zsinatánál kezdeményezi szükség szerint a KKK-k felülvizsgálatát. 2. Az oktatói munka minőségének biztosítása 2.1. Az oktatókkal szemben támasztott alapvető minőségi követelmények Az alapvető oktatási és nevelői feladatokat az intézménnyel egyházi szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló egyetemi tanárok, egyetemi docensek, főiskolai tanárok, főiskolai docensek, adjunktusok, tanársegédek, megbízott óraadó tanárok, művésztanárok, nyelvtanárok, testnevelő tanárok és kollégiumi nevelőtanárok látják el. Alapvető követelmény, hogy a Mintatantervekben meghatározott tantárgyakat megfelelő felkészültséggel, iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, továbbá megfelelő kompetenciákkal bíró oktatók oktassák. A humán erőforrások biztosításánál, az oktatói követelményrendszer szempontjai szerint gondoskodni kell arról is, hogy a felkért oktatók képesek legyenek az általuk oktatott tantárgy, ismeretanyag korszerűsítésére, fejlesztésére és mindazon szolgáltatások ellátására, amelyek a hallgatók tanórákon kívüli felkészítését igénylik. A DRHE oktatója az lehet, aki az alkalmazásnak az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített általános követelményein túl a szakjának megfelelő mesterfokozattal (egyetemi oklevéllel) rendelkezik, a DRHE Foglalkoztatási Követelményrendszerében rögzített oktatói, tudományos kutatói/művészi követelményeknek beosztásához mérten megfelel. Oktatói munkakörben elsősorban olyan református vagy evangélikus vallású egyháztagot kell alkalmazni, aki életével és munkájával vállalja az intézmény céljait. Ilyen pályázó 6

7 hiányában alkalmazható a követelményeknek megfelelő más személy is, amennyiben tiszteletben tartja az intézmény szellemiségét és értékrendjét. A hitéleti képzésért felelős intézetek főállású oktatója olyan teológiai oklevéllel vagy PhD fokozattal rendelkező református egyháztag lehet, aki törekszik a DRHE református szellemiségének erősítésére, a keresztyén életszemlélet és a református tanítás átélésére és megvalósítására, a hallgatókkal való megismertetésére és megszerettetésére egész egyetemi tevékenységében, különösen pedig a nevelésben. Egyetemi tanár, egyetemi docens, főiskolai tanár és főiskolai docens kinevezése határozatlan, kivételes esetben határozott időre, de legfeljebb egy évre szól. Más oktatók legfeljebb négyévi időtartamra nevezhetők ki, de a tanársegéd kinevezése egyszer, az adjunktusé kétszer meghosszabbítható. Az egyes oktatói munkakörök betöltéséhez és a folyamatos alkalmazáshoz szükséges, differenciált követelményeket Egyetemünk Szervezeti és Működési szabályzata rögzíti. A tantárgyfelelős tanárok kiválasztása, a külső óraadók felkérése és az oktatói státusz létesítése során az akkreditációs előírások teljesülését a rektor az intézetvezetők, az illetékes tanszékvezető, valamint a szak- és képzésfelelős bevonásával érvényesíti. A szak- és képzésfelelős végzi a felelősségi körébe tartozó szak szakmai gyakorlati helyeinek és a felkért szakoktatóknak előzetes szakmai véleményezését, felkérés szerint közreműködik a szakmai gyakorlatok megszervezésében, és a felkért külső óraadók személyét előzetes szakmai és akkreditációs szempontok szerint véleményezi Az erőforrások tervezése, fejlesztése A tanszékeken ellátandó feladatok végrehajtásához szükséges humán erőforrásokat az Egyetem tanszékei az Intézményfejlesztési tervben rögzített célokkal összhangban tervezik, illetve fejlesztésüket azzal összhangban kezdeményeik. A létszámfejlesztés kérdésében a rektor dönt. Az Egyetemen bármilyen oktatói munkakörben való alkalmazás, illetve ilyen feladattal való megbízás a Nemzeti felsőoktatási törvény, illetve az Oktatói követelményrendszer előírásainak megfelelően történhet. Ennek alapján teljes munkaidős, részmunkaidős és óradíjas oktatók taníthatnak az Egyetemen Oktatói, kutatói jogviszony létesítése Az alkalmazás feltételeit a Nemzeti Felsőoktatási törvény VIII. fejezete, az SzMSz VII. fejezete, valamint a Foglalkoztatási Követelményrendszer rögzíti. Egy évnél hosszabb egyetemi tanári, egyetemi docensi, főiskolai tanári és főiskolai docensi munkaviszonyt nyilvános pályázat útján lehet létesíteni. Egy évnél hosszabb kutatói munkaviszonyt, tanszékvezetői megbízást csak pályázat útján lehet létesíteni. Az adott pályázat nyilvános vagy zárt jellegéről a Szenátus dönt. Az Egyetemen tanársegédi és adjunktusi, valamint tanári jogviszonyt pályázat nélkül és pályázat útján is lehet létesíteni. A pályázat kiírásának szükségességéről a rektor dönt. 7

8 Ha a pályázati kiírás kötelező, csak olyan személlyel lehet jogviszony létesíteni, illetve olyan személy részére lehet megbízást adni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A benyújtott pályázatokról, illetve a pályázat nélkül létesítendő alkalmazásról előzetes véleményt formálnak az alábbi személyek és véleményformáló testületek: az érintett tanszékvezető, a tanszékvezető érintettsége esetén az illetékes intézetvezető, egyetemi docensek, főiskolai tanárok és egyetemi tanárok esetén a Doktori és Habilitációs Tanács, a Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság, az SzMSz 61. -ában rögzítettek szerint. A benyújtott pályázatokat az előzetesen kikért vélemények figyelembevételével a Szenátus bírálja el. A bírálat során a Szenátus döntést hoz arról, hogy az adott pályázat tartalmilag megfelel-e a pályázati kiírásnak, az adott pályázó megfelel-e a munkakör elnyeréséhez szükséges feltételeknek. A Szenátus a pályázattal kapcsolatos döntéseit titkos szavazással, tagjai több mint 50%-ának igenlő szavazatával hozza A határozott idejű alkalmazás meghosszabbításának rendje A határozott idejű alkalmazásban lévő oktatók alkalmazásának meghosszabbítását az adott tanszék vezetője, az oktatási rektorhelyettes és a rektor kezdeményezheti. Az oktatói alkalmazás meghosszabbításáról előzetes véleményt formál az érintett tanszékvezető, a tanszékvezető érintettsége esetén az illetékes intézetvezető, egyetemi docensek, főiskolai tanárok és egyetemi tanárok esetén a Doktori és Habilitációs Tanács, a Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság, az SzMSz 61. -ában rögzítettek szerint. Az előterjesztést a benyújtott dokumentumok és az előzetesen beszerzett állásfoglalások figyelembevételével a Szenátus bírálja el. Döntését a Szenátus titkos szavazással, tagjainak több mint 50%-os igenlő szavazatával hozza Óraadók alkalmazása Megbízási jogviszony keretében az oktatásban részt vehetnek a DRHE tudományos kutatói és doktoranduszai, hazai és külföldi vendégoktatók, illetve egyéb olyan oktatók és tanárok, akik az oktatói munka általános követelményeinek és az adott oktatói feladat szakmai követelményeinek megfelelnek. Óraadó olyan oktatási feladattal bízható meg, amely a főállású oktatók kötelező óraszámán túl adódik, illetve amelyre nem áll rendelkezésre megfelelő szakképzettségű és kompetenciájú főállású oktató. Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordítandó idő nem haladja meg a teljes munkaidő 60%-át. 8

9 Az előkészített Megbízási szerződéseket legkésőbb a tárgyfélév kezdetéig kell leadni a rektornak aláírásra. A jelentkezések miatt csak később elkészíthető szerződések leadását egyeztetni kell az oktatási rektorhelyettessel. A Megbízási szerződéssel alkalmazott oktatóknak az órák megtartásáról, azok elszámolásához Haladási naplót kell vezetniük Tantárgyfelelősök A szak minden tantárgyához tartozik felelős, akinek a tantárgy oktatásának szervezése, a tantárgy-fejlesztés, az oktatásban való részvétel, a tantárgyi program folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése a feladata. A tantárgyfelelősök eleget kell, hogy tegyenek a MAB által támasztott követelményeknek, szakmai kompetenciájuk, kutatási területük pedig összhangban kell, hogy legyen a gondozott tantárggyal, szakterületükön igazolt szakmai gyakorlattal és teljesítménnyel kell bírniuk. A tantárgyfelelősöket a Szenátus választja meg, illetve menti fel Tantárgyfelosztás A tanszékvezetők az érvényben lévő Mintatantervek alapján felmérik a tárgyfélév után következő félév oktatási feladatait, s tervet készítenek az általuk gondozott tantárgyak oktatóinak beosztására. Ennek során a tanszékvezetőknek figyelembe kell venniük az oktatók óraterhelését, melyet az SzMSz 44. (3) bekezdése ír elő. Ezt az előzetes Tantárgyfelosztást meg kell küldeniük az intézetvezetőknek ellenőrzésre. Az előzetes Tantárgyfelosztást az intézetvezető véleményezi, majd továbbítja azt az oktatási rektorhelyettesnek jóváhagyásra. Amennyiben az óraterhelés a kritériumok tükrében nem elfogadható, az órafelosztás visszakerül a tanszékekre korrekció céljából Az oktatók értékelése Az oktatók munkájának ellenőrzését az adott tanszék vezetője, a tanszékvezető esetében az intézetvezető, intézetvezető esetében pedig a rektor (a továbbiakban: közvetlen munkahelyi felettes) végzi. Az oktatók munkájának rendszeres minősítését a rektor, a közvetlen munkahelyi felettes, a Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság, valamint egyetemi docensek, főiskolai tanárok és egyetemi tanárok esetén a Doktori és Habilitációs Tanács végzi. Az oktatók munkájának éves értékelését a rektor az illetékes tanszékvezető által összeállított éves tanszéki jelentés alapján végzi, mérlegelve azt, hogy az adott oktató a folyamatos foglalkoztatás követelményeinek beosztásához mérten megfelel-e. A megfelelt minősítést a rektor a tanszéki jelentés elfogadásával deklarálja. Nem megfelelt minősítés esetén a rektor az oktatót írásban figyelmezteti a hiányosságok pótlására. Többszöri eredménytelen figyelmeztetés vagy 3 évnél hosszabb meg nem felelés esetén az oktatóval szemben a rektor munkáltatói intézkedéseket foganatosíthat. 9

10 Az oktató munkájának minősítését a rektor a tanszéki jelentéstől függetlenül is vizsgálhatja. Eseti jellegű oktatói minősítésre az adott alkalmakhoz kötődően kerül sor: jogviszony létesítésekor, szerződéskötéskor, alkalmazáskor, szerződés, határozott idejű munkaviszony lejártakor, hosszabbítási szándék esetén, előléptetés, feljebbsorolás esetén, vezetői pályázatok esetén, kitüntetéskor, alkotói tudományos szabadság igénylésekor. Az oktatók eseti jellegű minősítése során az oktató munkájáról előzetes véleményt formál az érintett tanszékvezető, a tanszékvezető érintettsége esetén az illetékes intézetvezető, az intézetvezető érintettsége esetén a rektor, egyetemi docensek, főiskolai tanárok és egyetemi tanárok esetén a Doktori és Habilitációs Tanács, a Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság. Az oktatók eseti jellegű minősítésének rendjét a Minőségbiztosítási Szabályzat, valamint a Foglalkoztatási Követelményrendszer rögzíti Nemzetközi oktatói tevékenység Az oktatói kompetenciák fejlesztését, bővítését szolgálja a külföldi oktatási és kutatási programokban való részvétel. Ennek intézményileg támogatott formája az Erasmus Program, valamint az egyéb vendégoktatói meghívások, melynek kereteit a partnerintézményekkel megkötött bilaterális együttműködési Szerződések rögzítik Az oktatók alkotói szabadsága A teljes munkaidős munkaviszonyban álló egyetemi tanárok, egyetemi docensek, főiskolai tanárok és főiskolai docensek részére tudományos kutatások végzése, továbbá egyéni tudományos továbbképzésük elősegítése érdekében, hétévenként legfeljebb két félév időtartamra, oktatásmentes kutatási, alkotó időszak (a továbbiakban: alkotói szabadság) engedélyezhető. Legfeljebb egy félév alkotói szabadság engedélyezhető a teljes munkaidős munkaviszonyban álló tanársegédek és adjunktusok számára a PhD/DLA tanulmányok igazolt ideje alatt, vagy a doktoranduszi abszolutórium megszerzését követő 4 félévben is. Alkotói szabadság alatt végzendő tudományos kutatási feladatokról (kutatómunkában, tanulmányutakon, tudományos rendezvényeken való részvétel, tankönyv, szakkönyv írása, művészi alkotómunka stb.) a kérelemmel egyidejűleg részletes munkatervet kell benyújtani a rektorhoz. 10

11 Az alkotói szabadság megkezdése előtt a rektor és az oktató megállapodásban rögzíti az alkotói szabadság kezdetének és végének időpontját, az elérendő célt, az alkotói szabadság helyszínét/helyszíneit és a munkatervben vállalt feladatok elmulasztásának esetleges jogkövetkezményeit. Az oktató köteles az alkotói szabadság leteltét követő egy hónapon belül a munkatervben vállalt kötelezettségek eredményéről a rektornak írásban beszámolni és kutatási eredményeit bemutatni. A benyújtott beszámoló elfogadását vagy elutasítását a rektor írásban közli, elutasítás esetén nevesítve az elutasítás jogkövetkezményeit. A beszámoló értékeléséről a rektor tájékoztatja a Szenátust. 3. A hallgatók értékelése 3.1. A hallgatók félévközi munkájának, előrehaladásának figyelemmel kísérése A hallgatók félévközi előrehaladásának figyelemmel kísérését tanegységenként változó módon kell megvalósítani. A használható módszerek: házi dolgozatok, kiselőadások, tudásfelmérő zárthelyi dolgozatok, interaktív órák, hallgatói projektek, konzultációk, Tudományos Diákköri programok. A tanulmányi munka támogatására az oktatóknak hetente két fogadóórát (legalább 90 percnyi időtartamban) kell biztosítaniuk, a fogadóórák nyilvánossá tett időpontjaiban és megjelölt helyszínén pedig a hallgatók rendelkezésére kell állniuk. Itt (a hallgató igénye, önkéntes megjelenése esetén) az oktató személyes elbeszélgetés formájában kísérheti figyelemmel a hallgató előrehaladását. A hallgatók szorgalmi időszakra eső munkájának figyelemmel kísérését kell szolgálnia annak is, hogy az oktatók bevonják a hallgatókat a tantervhez kapcsolódó programokba (konferencia, tanulmányi kirándulás stb.), melyek révén szakmai előrehaladásuk szintén támogatható. Mindezek megszervezésének felelőse az adott tanszék vezetője, aki erről beszámol a rektornak Vizsgaidőszak, jelentkezés vizsgára A vizsgákkal kapcsolatos alapvető és általános ismereteket a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza, meghatározza annak formáit, feltételeit. Az Egyetemen a képzési idő beosztását (a határnapokat) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai alapján a Szenátus állapítja meg, és azt az intézmény a honlapján közzéteszi. A levelező és az esti tagozatos hallgatók külön konzultációs rend szerint járnak a foglalkozásokra. Az adott szakért felelős intézet vezetője köteles gondoskodni a konzultációs 11

12 rend összeállításáról, és annak legkésőbb az adott félév regisztrációs hetének végéig hallgatókhoz történő eljuttatásáról. A vizsgaidőpontokat a tanszékek írják ki úgy, hogy a hallgató a vizsgákat a vizsgaidőszakban arányosan elosztva tehesse le, és a sikertelen vizsgákat még a vizsgaidőszakban megismételhesse (javítóvizsga). A tanszék köteles tantárgyanként legalább három, egymástól minimálisan egy hét távolságra lévő vizsgaidőpontot kitűzni. Amennyiben a vizsgát az oktató nem tudja megtartani, úgy köteles az aznapra bejelentkezett hallgatóknak az írásbeli vizsga lehetőségét felkínálni, vagy a hallgatók számára a kijelölt vizsgaidőpontokon túl, külön időpontokat is biztosítani. Vizsga időpontját előrébb hozni nem lehet. A kiírt vizsga szabályszerű megtartását vagy pótlását az illetékes tanszékvezető ellenőrzi. A hallgatókat a vizsgaidőpontokról és a vizsgáztatásban közreműködőkről a vizsgaidőszak megkezdése előtt legalább két héttel tájékoztatni kell. A vizsgaidőszakon túli időpontra csak az oktatási rektorhelyettes engedélyezhet vizsgát. A hallgató az oktatóival történő előzetes egyeztetés alapján a szorgalmi időszakban is tehet vizsgát (elővizsga). A sikeres elővizsgát követően a hallgatót az óralátogatás alól fel kell menteni. Az elővizsga illetve az arra való felkészülés miatt a hallgató egyéb tanulmányi (pl. a más tanórán való részvétel) kötelezettsége alól nem mentesül A vizsgáztatás rendje A szóbeli vizsgák ideértve a záróvizsgát is nyilvánosak. A vizsgán a vizsgázó hallgatón és a vizsgáztató oktatón kívül még legalább egy hallgatónak jelen kell lennie. Vizsgázni csak leckekönyvvel lehet. A megállapított időpontban a hallgató köteles a vizsgán megjelenni. Ha a hallgató a kitűzött időpontban nem vizsgázik, tudása nem értékelhető. Szóbeli vizsgán a vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelet előtti rövid felkészülést. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős. A szigorlatot bizottság előtt kell letenni, és arról jegyzőkönyvet kell vezetni. A szigorlati bizottságot és annak elnökét az intézetvezető kéri fel. A bizottság elnöke csak az adott intézet vezető oktatója lehet. A szigorlaton a hallgatónak írásban rögzített tételek közül kell húznia. Sikertelen felelet esetén a hallgatónak a szigorlati bizottság köteles egy újabb tételt felkínálni. A szigorlati érdemjegyet ebben az esetben a két felelet átlaga adja. Ha az adott kurzust a hallgató harmadjára vette fel, vagy ha a vizsgáztatás során elfogultságot, szabálytalanságot észlelt, sikertelen vizsga esetén kérheti, hogy a megismételt vizsgát bizottság előtt tehesse le, amennyiben a vizsgáztatást egy oktató végezte. Elégtelen (1) érdemjegyet a vizsgaidőszak végéig egyszer lehet javítani. A sikertelen vizsga és az utóvizsga között legalább három napnak kell eltelni. 12

13 3.4. A vizsga értékelése Minden megkezdett vizsgát az oktatónak 5 fokozatú érdemjeggyel kell lezárnia. A tantárgy teljesítésének értékelésére használt fokozatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanegységhez tartozó kredit megszerzéséhez legalább elégséges eredményt kell a hallgatónak teljesíteni. A DRHE értékelési rendszere abszolút tudásmennyiséget mér, és ezáltal biztosítja, hogy az érdemjegy és a tanegységre fordított munkaóra egy átlagos hallgatónál arányban legyen egymással. Az ötfokozatú értékelés szempontjai: Jeles (5) osztályzat adható, ha a hallgató bizonyságát adja, hogy az egész anyagot érti, azt összefüggően, rákérdezések nélkül, szabatosan és világosan adja vissza, az ellenőrző kérdésekre is hibátlanul felel. Írásbeli dolgozatoknál a teljesítmény a 90%-os határt eléri, vagy efölött van. Tesztek átlaga legalább 4,7. Jó (4) osztályzat adható, ha a hallgató az egész anyagot alaposan ismeri, lényegi hibát nem ejt feleletében, de egy-két apró részletre nem terjed ki a figyelme, illetve a folyamatos számadásban akadozik. Írásbeli dolgozatoknál legalább 80%-ra teljesíti a követelményt, teszteknél a zárthelyi átlaga legalább 3,7. Közepes (3) osztályzat adható annak a hallgatónak, aki az anyag egészét tekintve tájékozott, de néhány kérdésben pontatlan vagy bizonytalan, részletkérdésekben többször hibázik, vagyis általában az derül ki, hogy a tárgyat összefüggésében jól áttekinti, de felkészülése nem elég alapos. Írásbeli dolgozatának teljesítménye legalább 65%-os, a tesztek átlaga pedig legalább 2,7. Elégséges (2) osztályzat adható annak a hallgatónak, aki a kredit megszerzéséhez szükséges követelményeket minimális szinten teljesítette. Az anyagot áttekinti ugyan, de lényegi kérdéseket illetően is többször hibázik, az anyag súlypontozásában téved. Írásbeli teljesítménye az 50%-ot elérte, illetve tesztjeinek az átlaga 2,0-nál nem rosszabb. Elégtelen (1) osztályzat jár általában az elégséges (2) osztályzat kívánalmainak hiánya miatt. Mind szóbeli, mind írásbeli vizsga esetén adható elégtelen akár egyetlen, igen súlyos szakmai tévedés vagy mulasztás megnyilvánulása esetén is, ha abból akár a szaktárgy, akár az egyetemi kívánalom negligálása állapítható meg. Elégtelen osztályzat és az azon vizsgából kizárás jár meg nem engedett eszközök és módszerek alkalmazása esetén. Ha a hallgató a vizsgán nem jelenik meg, vagy megjelenésekor közli az oktatóval, hogy nem kíván vizsgára állni, akkor tudása nem értékelhető. Ilyen esetekben a hallgató késleltetett vizsgára állhat. Nem adható elégséges osztályzat akkor, ha a két, egyidejűleg húzott tétel közül az egyiket nem tudja, tételét visszaadja, vagy amennyiben kiderül, hogy az anyagnak van olyan összefüggő része, amit egyáltalán nem ismer. Elégtelen osztályzatot az ismétlő vizsga szabályai szerint lehet kijavítani. 13

14 3.5. A vizsga dokumentálása Az oktató a vizsga eredményét vagy a gyakorlati jegyet a leckekönyvbe és az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerbe beírja, azonos dátummal. A hallgató a leckekönyvbe csak tantárgyfelvételi bejegyzést tehet, törlést vagy javítást azonban nem végezhet. Az írásbeli vizsgához az oktató köteles jegybeírási időpontot rendelni, amikor a vizsgaeredmény leckekönyvbe való bejegyzése céljából a hallgatók rendelkezésére áll. Gyakorlati jegyet és a minősített aláírást legkésőbb a vizsgaidőszak vége előtt egy héttel kell a leckekönyvbe és az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerbe bejegyezni A záróvizsga A záróvizsga a felsőfokú végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik, és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A hallgató a végbizonyítvány megszerzését követően bocsátható záróvizsgára. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, öt éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények záróvizsgára vonatkozó rendelkezései szerint letehető. Záróvizsga a Szenátus által a tanév időbeosztásában meghatározott záróvizsga időszakban tehető. Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki abszolutóriumát megszerezte, szakdolgozatát beadta, zárótanítását, illetve szakmai záróvizsgáit eredményesen teljesítette. A hallgató a záróvizsga-bizottság előtt a tantervi irányelv által előírt tantárgyakból záróvizsgát tesz és megvédi szakdolgozatát. A záróvizsga szóbeli számonkérés. A záróvizsga követelményeit és a záróvizsga tantárgyainak tételsorát az intézetvezetők előterjesztése alapján a Tanulmányi Bizottság véglegesíti. 14

15 4. A tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások 4.1. Tanulmányi és szociális alapú támogatások, ösztöndíjak A DRHE minden tekintetben igyekszik hallgatói számára megfelelő tanulási, személyes fejlődési segítséget nyújtani. Ez részben anyagi támogatási rendszerben, részben a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások rendszerében valósul meg. Az anyagi támogatásban kiemelt szerepet kap a tanulmányi és szociális ösztöndíjak rendszere. Az utóbbi kategóriában a rendszeres támogatások mellett a hallgatók szociális helyzetének váratlan, hirtelen romlását kezelő, rendkívüli juttatások is vannak (pl. azonnali támogatás szülők halála esetén, stb.). Ezt egészíti ki az alapítványi rendszer (a Felsőőry Alapítvány, a kiemelkedő tanulmányi eredményt támogató Szegi Piroska Alapítvány, a pályázati lehetőségeket felkínáló Lelkészképzésért Alapítvány). A hallgatók pályára állását könnyíti meg az Egyházkerület által adott több támogatás, ill. díj, pl. kiváló szakdolgozatot írt hallgatók díja stb. Különleges terület, hogy a DRHE felvállalja a külső, eseti támogatók és a hallgatók, mint támogatottak kapcsolatteremtését. Így egyes hallgatók egyszeri vagy rendszeres támogatáshoz tudnak jutni nemzetközi kapcsolatokon keresztül. Ide sorolható még a tápintézeti étkezési támogatás, aminek köszönhetően a hallgatók épületen belül tudják megoldani a meleg ételhez jutást. Infrastruktúránk a hallgatóinknak nyújtotta szolgáltatásokat támogatja. A könyvtári beiratkozási kedvezmény, a teológiai szakkönyvtár által nyújtott esti nyitva tartás, a számítógépterem esti órákban hallgatói ügyelettel történő üzemeltetése, a vizsgaidőszakban a tantermek hallgatók rendelkezésére bocsátása mind a sikeres felkészülést szolgálja. Saját jegyzettár segíti a jegyzettámogatás hatékony felhasználását. Az ERASMUS programhoz való hozzáférést a Rektori Hivatalban felállított ERASMUS információs pont segíti. További, 1-2 éves időtartamú ösztöndíjak elnyerésére is van lehetősége a hallgatóinknak. Ezek részben a DRHE saját kapcsolatrendszerén alapulnak, másrészt az egyházunk Zsinatán keresztül elérhetőek. A zsinati ösztöndíjak esetében nem csupán fogadjuk a beérkezett pályázatokat, hanem a hallgatók számára előzetesen személyes tanácsadást is nyújtunk Könyvtárak és szolgáltatásaik A DRHE intézményi könyvtári feladatait a közös fenntartó által működtetett Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár, valamint a DRHE fenntartásában működő két könyvtár, a DRHE Teológiai Szakkönyvtár és a DRHE Maróthi György Könyvtár látja el. A DRHE Teológiai Szakkönyvtár és a DRHE Maróthi György Könyvtár mint felsőoktatási szakkönyvtár elsődleges feladata, hogy mint felsőoktatási szakkönyvtár Egyetemünk oktatóinak és hallgatóinak báziskönyvtáraként segítse intézményünk tanulmányi, tudományos kutatási, oktatónevelő, valamint közművelődési munkáját és az ehhez szükséges 15

16 feltételek biztosítását, működjön mindenki, de elsősorban is a Tiszántúli régió és a Tiszántúli Református Egyházkerület számára regionális kutatóközpontként, a tudásalapú társadalom alapintézményeként. A könyvtárak további feladata, hogy információs rendszerükkel és gyűjteményeikkel a lehető legszélesebb körben korszerű hozzáférést biztosítsanak a rendelkezésére álló információhoz és dokumentumokhoz. Gyűjteményük és szolgáltatásaik révén biztosítsanak minél kedvezőbb feltételeket használóik számára a keresztyén hit, a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, a folyamatos önművelődéshez, az élethosszig tartó tanuláshoz Egyetemi Kollégium A DRHE Egyetemi Kollégium (a továbbiakban: Egyetemi Kollégium) a DRHE nevelési és oktatási munkájának szerves részét képezve otthont, megfelelő tanulási feltételeket biztosít a hallgatók számára, és ápolja a Debreceni Református Kollégium diákhagyományait. A DRHE szerződés alapján felsőoktatási kollégiumi férőhelyekkel rendelkezik a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok DRHE Kossuth Lajos III. sz. Kollégiumában (Debrecen, Egyetem tér 1. sz., a továbbiakban: Kossuth Kollégium). A szerződés alapján a Kossuth Kollégium igazgatóhelyettesét a DRHE bízza meg. A Kossuth Kollégium igazgatóhelyettese egyben a DRHE Egyetemi Kollégiumának igazgatóhelyettese is. A DRHE kiemelt feladatának tekinti, hogy segítse, illetve lehetővé tegye a debreceni felsőfokú tanulmányok végzését elsősorban azon vidéki hallgatói számára, akik tanulmányi eredményük, szociális helyzetük, továbbá közösségi munkájuk alapján arra jogosultak és érdemesek. A DRHE nagy figyelmet fordít a kiemelkedő képességű hallgatókra, egyúttal segíti a hátrányos helyzetű fiatalok esélyegyenlőségét is. Az Egyetemi Kollégium ennek megfelelően arra törekszik, hogy lakói számára a lehető legjobb körülményeket biztosítsa a tanuláshoz, a közösségi élethez, a keresztyén hitben és erkölcsben való növekedéshez, az alábbi alapelvek szerint: egymás szeretetben való elviselésének gyakorlása, az együttélés közösségteremtő erejének megtapasztalása, nevelő, értelmiségalakító funkció erősítése, esélyek növelése, illetve az esélyek fokozatos kiegyenlítése a DRHE valamennyi, kollégiumi elhelyezésre igényt tartó hallgatója számára, gazdaságos működtetés megvalósítása. Az Egyetemi Kollégium által nyújtott alap-, valamint kiegészítő szolgáltatások körét a DRHE Egyetemi Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. 16

17 5. Belső információs rendszer 5.1. Belső kommunikációs rendszer Az Egyetem belső kommunikációs rendszerének kiemelt elektronikus felületei a Neptun, az elearning és a belső rendszer. Ezen felületek segítségével célzott körökhöz igazítva lehet üzenetet eljuttatni ez a hivatali, szenátusi és bizottsági munkához, valamint az oktatáshoz egyaránt igazodik. Ugyanígy kialakításra került az elektronikus irattár, meghatározott felelősségi körökkel, betekintési, illetve elhelyezési jogosultságokkal. A belső információáramlás azonban nem fordult át virtuális kommunikációvá. Erről gondoskodnak a rendszeres bizottsági értekezletek, munkatársi megbeszélések, sávértekezletek, szenátusi ülések, tanszéki értekezletek. Az ülésekről emlékeztető, ill. jegyzőkönyv készül. Az oktató-nevelő munkához szervesen kapcsolódnak az összoktatói értekezlet, illetve az intézeti értekezletek. Ezek a fórumok az előbbieknél lényegesen kötetlenebbek, viszont olyan alkalmak, amelyeken az intézmény oktatóinak lehetősége van megvitatni minden aktuális kérdést Hallgatók informálása A hallgatók informálásának elsődleges eszköze az Egyetem honlapja, melyen a friss hírek mellett az oktatással kapcsolatos oldalak biztosítják a széleskörű tájékoztatás jegyében az aktuális, hallgatókat érintő információk megjelenítését. A tájékoztatás hagyományos eszközét, a hirdetőtáblákat Egyetemünk továbbra is alkalmazza: elsősorban a Rektori Hivatal, a Tanulmányi Osztály és a Külügyi Iroda előtti hirdetőtáblák látogatottsága még mindig jelentős. A Hallgatói Önkormányzat ezen felül működtet egy portál alapú, dinamikusan frissülő internetes honlapot, amelyen a HÖK elnökén, alelnökén és bizottsági elnökein kívül az egyetem valamennyi oktatójának hírbeküldési és publikálási jogosultsága van. A hallgatók tájékoztatásának egyedülálló lehetőséget adnak a napi rendszerességgel megtartott reggeli áhítatok, amelyek az egyetem verbális információközlésének elsődleges alkalmai, főleg a Hallgatói Önkormányzat híreivel (tanulmányi és tudományos hírek, kulturális és sportéleti programok stb.). Az intézmény dolgozói és hallgatói heti rendszerességgel közös istentiszteleten vesznek részt, amelyen az egyetem vezetősége, az oktatók és a HÖK képviselői aktuális kérdésekben szintén tájékoztatást adhatnak Igény- és elégedettségmérés, pályakövetés Az Egyetem hallgatóinak igényeire és elégedettségére, illetve a végzésük utáni nyomon 17

18 követésre vonatkozó felmérés rendjét, módszereit, idő- és munkatervét az Egyetem Minőségbiztosítási Szabályzata rögzíti. A felmérést a MÉB koordinálja, illetve a minőségügyi referens és a Tanulmányi Osztály bevonásával bonyolítja le. A MÉB feladata a kérdőívek elkészítése, illetve a korábbiakban használt kérdőívek aktualizálása, az előző mérések tapasztalatai alapján való továbbfejlesztése. A kérdőívek összeállításánál alapvető szempont, hogy a mérések ismételhetőek és összehasonlíthatóak legyenek. A kérdőívek számát, jellegét és tartalmát a Minőségbiztosítási Szabályzat mellékleteiként a Szenátus hagyja jóvá. A kérdőívek papír alapon, de digitális formában is elkészíthetőek. Lehetőség szerint törekedni kell a kérdőívek digitális kitöltésére és feldolgozására A kérdőívek állandó, fő tartalmi területei szakmai munka, a működés, szolgáltatás, kapcsolatrendszer, partneri viszony A kérdőívek összeállításának szempontjai A kérdések legyenek egyértelműek, világosak, lehetőleg rövidek. Ne tartalmazzanak kettős állításokat. Legyen egy kérdés arra vonatkozóan, hogy a válaszadó összességében hogyan értékeli az Egyetem tevékenységét. A válaszadás lehetősége (a felkínált válaszlehetőségek alkalmazásával, vagy áttekinthető osztályozással) gyors és egyszerű legyen. A lényeges kérdéseket kell megfogalmazni. A kérdőíveken szegmentáló (a megkérdezettek körén belül kisebb csoportra következtetést engedő) adatok gyűjtése csak akkor lehetséges, ha kizárható a konkrét válaszoló személy azonosítása. A MÉB felel azért, hogy a bevezetés előtt, az igény és elégedettség vizsgálatára szánt kérdőívek tesztelése, ill. tökéletesítése (pl. a vizsgálati alany számára nem egyértelmű megfogalmazások pontosítása) megtörténjen A kérdőívek szerkesztése A kérdőíveket egységes formátum és logikai felépítés szerint kell elkészíteni. Minden kérdőívnek tartalmaznia kell a kérdőív azonosításához szükséges információkat. A kérdőívek az alábbi fő tartalmi egységekből épülnek fel: Bevezető, tájékoztató rész, amely tartalmazza a felmérés célját, a visszaküldéssel, gyűjtőládába helyezéssel, a kitöltéssel kapcsolatos tudnivalókat. Kérdések a válaszadók csoportosításához, differenciálásához (szegmentálás). Kérdések arról, hogyan értékelik az Egyetem adott tevékenységét, szolgáltatását. A befejező részben két nyílt végű kérdés, az egyik az elégedettségre, a másik az elégedetlenségre kérdez rá. 18

19 A kérdőívek kipróbálása, korrekciója A fenti tartalmi és formai követelmények szerint elkészült kérdőíveket kis mintán ki kell próbálni, amennyiben új kérdőív kerül bevezetésre. A kipróbálásnál minden körülményre fokozottan figyelni kell, és a megkérdezettek véleményét ki kell kérni a kérdőív kérdéseinek érthetőségéről is. A tapasztalatokat a MÉB elnökének kell összegeznie, majd a kidolgozókkal együtt kell megvalósítania a kérdőív esetleges módosítását. A Szenátus ezután hagyja azt jóvá Igény- és elégedettségmérés A felmérések végrehajtását a minőségügyi referens irányítja. Biztosítania kell, hogy a megkérdezésre kerülők (ha személyes kapcsolat mellett történik a kitöltés) a kérdőíven feltüntetetteken túl is kapjanak elegendő információt annak funkciójáról, jelentőségéről, az anonimitás biztosításáról, és ezek után kerüljön sor a kitöltésre. A kitöltéshez biztosítani kell a megfelelő külső körülményeket, illetve papír alapú kérdőívek esetén a megfigyelésen kívüli területre kihelyezett gyűjtőládát, mely az anonimitás feltétele A mérés eredményeinek rögzítése, feldolgozása A mérés eredményeinek összesítése a minőségügyi referens feladata. A feldolgozás és a rögzítés számítógépen történik táblázatok, diagramok és grafikonok formájában. Az Egyetemi szintű Összegző értékelést a MÉB elnökének kell elkészítenie és a Szenátus elé terjesztenie A kérdőívek és a feldolgozásukból nyert információk kezelése Az összesített eredményeket, illetve az adatokat az adatvédelmi jogszabályok szerint kell kezelni és tárolni. A személyiségi jogok védelmét a kérdőív anonimitásával kell biztosítani, és csak a minőségirányítási munkában szabad felhasználni. A felméréssel nyert információkat fel kell használni az éves minőségfejlesztési jelentéshez, az Egyetem önértékeléséhez, illetve a fejlesztési célok meghatározásához. A kérdőíves mérés eredményeiről tájékoztatni kell a rektort, továbbá: az alkalmazotti elégedettségmérés esetén minden érintett személyt, minden rá vonatkozó adatról és az intézményi szinten összesített átlagokról, a munkatársi elégedettségmérés esetén minden érintett személyt, minden rá vonatkozó adatról és az intézményi szinten összesített átlagokról, a hallgatói elégedettségmérés esetén a tantárgy oktatásáért felelős tanszék vezetőjét, valamint minden érintett személyt, minden rá vonatkozó adatról és az intézményi szinten összesített átlagokról. 19

20 6. Nyilvánosság 6.1. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása Küldetésnyilatkozatához híven a DRHE él a nyilvánosság adta lehetőségekkel annak érdekében, hogy felsőoktatási tevékenységéről, tudományos oktató-nevelő, kutató- és továbbképző munkájáról, az intézmény életéről, valamint a szervezeti és képzési struktúrája kínálta lehetőségekről minél több orgánumon keresztül autentikus információkat adjon közre. Jelenleg az alábbi lehetőségek állnak az Egyetem rendelkezésére, amelyeket a tájékoztatás minél nagyobb nyilvánossága érdekében igyekszik maradéktalanul felhasználni. Évente szórólapok, képzési tájékoztatók jelennek meg az egyetem aktuális oktatási programjairól és felvételi rendjéről. Újsághirdetések. Főképpen a református sajtóorgánumokban felvételi közlemények jelennek meg (Reformátusok Lapja, Református Tiszántúl). Az egyetemi tudományos élet eseményeiről rendszeres híradások és tudósítások látnak napvilágot a regionális és helyi, valamint az országos egyházi írott és elektronikus sajtóban és médiában. A Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban évente megjelenő adatok. Az adatok mellett rövid szöveges tájékoztatás is megjelenik az Egyetemről. Református egyházi felvételi tájékoztatóban évente megjelenő közlemény és adatok. A kiadványt a MRE Zsinatának felsőoktatási ügyekben illetékes osztálya adja ki. Az Egyetem életét és munkáját bemutató cikkek, interjúk. Periodikusan megjelenő és az Egyetem életét, eseményeit bemutató írások. Az Egyetem tudományos és kulturális tevékenységét reprezentáló sajtótudósítások. Cikkek, tudósítások a szakmai konferenciákról, egyéb tudományos és kulturális eseményekről. Orando et laborando. A DRHE évkönyve, mely az intézmény életét, eseménynaptárát, adatait bemutató, és emellett tudományos tanulmányokat közreadó kötet. Studia Theologica Debrecinensis. A 2008 óta megjelenő szakfolyóirat célkitűzése, hogy az intézményben a hittudományok területén folyó tudományos kutatás eredményeit tervszerűen és céltudatosan közölje hazai és nemzetközi viszonylatban. Mediárium. A 2007-ben indított folyóirat, egyebek mellett publikációs felülete is mindazoknak a kommunikáció-, média- és társadalomtudományok területén elért eredményeknek, kutatásoknak, tanulmányoknak, melyekkel az intézmény keretein belül foglalkoznak. Honlap. A internetcímről mindenki számára elérhető az intézményi honlap, amely az egyetemről részletes tájékoztatást ad. Az egyetem honlapja esztétikus külsővel, naprakész információtartalommal és praktikus kezelhetőséggel szolgálja az érdeklődők igényeit. A honlap angol nyelvű, rövidített változattal rendelkezik. 20

21 A Lícium Médiaportál ( nyújt felületet az egyetem médiaműhelyei számára. Az értékközvetítő, ismeretterjesztő portál az online újságírás korszerű ismereteinek oktatását és a gyakorlati képzést is szolgálja. Nyilvános info@drhe.hu, rektori@drhe.hu cím. Ezeken az elektronikus levélcímeken a DRHE-t érintő bármilyen kérdésben tájékoztatást adnak. Nyílt nap évente 2-3 alkalommal kerül megrendezésre. Ezekről értesítést küldünk az ország összes református középiskolájába, valamint hat megye összes középiskolájának Intézményi marketing és PR A marketing- és PR-funkció a pont az egyetem és a környezete között. Az oktatási és kutatási szolgáltatásainkra igényt tartók között felméri az igényeket, és azokat közvetíti a stratégiaalkotók felé. Az Egyetem oktatási és kutatási tevékenységeit a megfelelő célcsoportokat megtalálva népszerűsíti, és ily módon részt vesz az ügyfél- és forrásszerzésben. Kialakítja az egységes intézményi arculatot, és ellátja a külső érdekeltek felé irányuló, általános PR és kommunikációs feladatokat. Kezeli az intézményt népszerűsítő kiadványok megjelenését. Az Egyetem PR tevékenységét a Rektori Hivatal munkatársai végzik, a hivatal vezetőjének irányításával Záradék A DRHE Szenátusa a fenti Minőségfejlesztési programot április 19-én megtartott ülésén megtárgyalta és 92/ számú határozatával elfogadta. A DRHE Szenátusa a fenti Minőségfejlesztési program 1. számú módosítását december 10-én megtartott ülésén megtárgyalta és 29/ számú határozatával elfogadta. Debrecen, december 10. Dr. Fekete Károly rektor 21

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE (Módosításokkal egységes szerkezetben) Az SzMSz 3. számú melléklete Budapest 2008 Tartalomjegyzék I.

Részletesebben

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 3. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 483/1300/3-2/2011. TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT az 1-5. számú módosítással egységes szerkezetbe

Részletesebben

BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 6. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 1. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM OKTATÓI, KUTATÓI és TANÁRI KÖVETELMÉNY- és MINŐSÍTÉSI RENDSZERE,

Részletesebben

A hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje

A hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje Ad 2. (2) A hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje (TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT) KARI KIEGÉSZÍTÉSE K. (1) A hallgatónak

Részletesebben

PANNON EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT

PANNON EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT A Szenátus elfogadta: 2013. július 23. A határozat száma: 312/2012-2013. (VII. 23.) Szenátus határozat Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. A szabályzat karbantartásáért felelős: EDHT elnöke TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA (FSZTVSZ) 2003 Elfogadta az Egyetemi Tanács 2002. november 25-i ülésén Módosította az Egyetemi Tanács

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZABÁLYZATAI Ikt.szám: 464/1300/1-2/2011. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1-3. számú módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövege Debrecen 2012. január

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 SOPRON 205 Változatszám: Kiadás dátuma: A példány

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Szenátusa a a nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.),

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA A FŐISKOLAI ALAPKÉPZÉS, MESTERKÉPZÉS, A FELSŐFOKÚ

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

DEBRECENI EGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT DEBRECENI EGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT D e b r e c e n 2008 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET: Jogszabályi háttér... 5 II. FEJEZET: Meghatározások... 6 III. FEJEZET: A doktori képzés

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézet a

Részletesebben

EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT ZRÍNYI MIKLÓS 4. sz. melléklet a ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT -2011- 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 A SZABÁLYZAT

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata Pécs 2006. 2016. április 21. napjától hatályos változat A Pécsi

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2016. II. 1 - F5. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat, a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat, a 15/2015.

Részletesebben

51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről

51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított, 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 30. -ának (1)-(3)

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók számára

AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók számára 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 6 I. FEJEZET... 6 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 6. A foglalkoztatási jogviszony alanyai... 6

TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 6 I. FEJEZET... 6 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 6. A foglalkoztatási jogviszony alanyai... 6 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT II. RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER HATÁLYOS: 2015. MÁJUS 6-TÓL SOPRON 2015 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 6 I. FEJEZET... 6 ÁLTALÁNOS

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2015. IX. 5 - F5. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat, a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat, a 15/2015.

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT. D e b r e c e n 2008. Ez a szabályzat a DE Szervezeti és működési szabályzatának melléklete

DEBRECENI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT. D e b r e c e n 2008. Ez a szabályzat a DE Szervezeti és működési szabályzatának melléklete DEBRECENI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT D e b r e c e n 2008 Ez a szabályzat a DE Szervezeti és működési szabályzatának melléklete TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET: Jogszabályi háttér... 5 II. FEJEZET: Meghatározások...

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA A FŐISKOLAI ALAPKÉPZÉS, MESTERKÉPZÉS, A FELSŐFOKÚ

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2015. II. 1 2015. IX. 4. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat, a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat,

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI SZABÁLYZAT 2013.

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI SZABÁLYZAT 2013. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI SZABÁLYZAT 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ... 4 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 A Foglalkoztatási Szabályzat hatálya... 4 A foglakoztatási jogviszony alanyai

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata Pécs 2007. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat MÁSODIK RÉSZ FOGLAKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER 1. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat MÁSODIK RÉSZ FOGLAKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER 1. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat MÁSODIK RÉSZ FOGLAKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER 1. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2012. november 30. JÓVÁHAGYTA: DR. DANYI JÓZSEF REKTOR 2 A Kecskeméti Főiskola Szenátusa,

Részletesebben

A SZABOLCS VEZÉR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 -

A SZABOLCS VEZÉR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 - A SZABOLCS VEZÉR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 - I. BEVEZETÉS, ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében

Részletesebben

A TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK. Alapfogalmak

A TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK. Alapfogalmak KRE TVSz 10. függelék 2012.05.10. A TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK 10. FÜGGELÉK 1. Tanári szakképzettség ciklusokra bontott, osztott képzésben, mesterfokozatot nyújtó tanári mesterszakon

Részletesebben

A PÁTERDOMBI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A PÁTERDOMBI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A PÁTERDOMBI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013. Tartalomjegyzék 1. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok... 3 2. Az intézmény működésének rendje:... 4 2.1 Általános szabályok:...

Részletesebben

Ikt. sz.: SZF/.../2012. A Szolnoki Főiskola Térítési és Juttatási Szabályzata

Ikt. sz.: SZF/.../2012. A Szolnoki Főiskola Térítési és Juttatási Szabályzata Ikt. sz.: SZF/.../2012 A Szolnoki Főiskola Térítési és Juttatási Szabályzata Szolnok, 2012 A Szolnoki Főiskola (továbbiakban: főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

Részletesebben

INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS

INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2007/2008 Második akkreditációs értékelés MISKOLCI EGYETEM AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS 2008/7/VIII/4. számú plénumhatározat 2008. október 3. MISKOLCI EGYETEM AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS

Részletesebben

PETRIK LAJOS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ VEGYIPARI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETRIK LAJOS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ VEGYIPARI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETRIK LAJOS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ VEGYIPARI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Részletesebben

A DOKTORI KÉPZÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN

A DOKTORI KÉPZÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN 2008 2 A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, a doktori iskola létesítésének

Részletesebben

A DOKTORI KÉPZÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN

A DOKTORI KÉPZÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN 2010 2 A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, a doktori iskola létesítésének

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/III. fejezet

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/III. fejezet III/III. fejezet SEMMELWEIS EGYETEM Egészségügyi Közszolgálati Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) hatálya a Semmelweis

Részletesebben

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND VI. RÉSZ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND 1. fejezet A KÉPZÉS SZERKEZETI ÉS TARTALMI EGYSÉGEI Képzési program 262. (1) A Főiskolán a képzés a képzési program alapján folyik, melyet a Szenátus fogad el.

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLAT A TANÁRI MESTERKÉPZÉSBEN 1 2 3

SZAKMAI GYAKORLAT A TANÁRI MESTERKÉPZÉSBEN 1 2 3 SZAKMAI GYAKORLAT A TANÁRI MESTERKÉPZÉSBEN 1 2 3 I. A SZAKMAI GYAKORLAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE, CÉLJA, ELŐÍRT FORMÁI, KREDITÉRTÉKEI ÉS LEÍRÁSA A 289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet szerint a tanári szak

Részletesebben

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) *

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) * TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) * Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZÉSE... 3 TANULMÁNYI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ SZERVEK ÉS SZEMÉLYEK...

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat FI 69207 Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...5 I. PREAMBULUM...6 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...9

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola Budapest 2010 ZMNE KMDI Budapest 2010 1 ZMNE KMDI Szerkesztette: Dr. habil. Kovács László mk. őrnagy 2 ZMNE KMDI TARTALOMJEGYZÉK A szabályzatban

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat 1 Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola OM: 031090 KLIK szervezeti kód: 082046 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5. Szervezeti és Működési Szabályzat 2015 2 Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola 4030

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK Ikt. sz.: 362/300/32-2/202. 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5. számú módosítással egységes szerkezetbe

Részletesebben

SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015. Tartalom A Szabályzat hatálya 4 I. fejezet: A Szent Pál Akadémia szervezete és működése 4 A Szent Pál Akadémia alapítása és fenntartása; székhelye,

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT 2007. 1 1 Egységes szerkezetben a módosításairól szóló CCXLII/2007. (XI. 26.) Szen. sz., a CCLXI/2007. (XII. 17.) Szen. sz., a XXXII/2008. (III. 31.) Szen.

Részletesebben

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18.

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K T A R T A L O M J E G Y Z É K... 2 E L Ő S Z Ó... 4 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - III. RÉSZ - FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET. Általános rendelkezések. 1. A Szabályzat hatálya

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - III. RÉSZ - FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET. Általános rendelkezések. 1. A Szabályzat hatálya SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - III. RÉSZ - FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Szenátusa a nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.),

Részletesebben

A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR

A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR ZRÍNYI MIKLÓS 2. számú melléklet a ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. számú példány A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE - 2011 - TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Györffy István Katolikus Általános Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata. Fenntartó által jóváhagyva: a számú határozat alapján

Györffy István Katolikus Általános Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata. Fenntartó által jóváhagyva: a számú határozat alapján Györffy István Katolikus Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2015 Fenntartó által jóváhagyva: a számú határozat alapján Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI... 4 1.1.

Részletesebben

III. fejezet. III./I. fejezet

III. fejezet. III./I. fejezet III. fejezet Az Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról (a hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje)

Részletesebben

INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS (Második akkreditációs értékelés) SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS (Második akkreditációs értékelés) SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS (Második akkreditációs értékelés) A MAB plénumának 2007/7/XI/1/5. sz. határozata SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A MAB plénuma által elfogadott Látogató Bizottság

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM HÁZIREND

BETHLEN GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM HÁZIREND BETHLEN GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM HÁZIREND 2014 Tartalomjegyzék Házirendünk alapelvei... 3 Házirendünk szabályozási köre... 3 Az intézmény főbb adatai... 4 A Házirend elkészítésénél figyelembe

Részletesebben

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 2015. OKTÓBER 2 Bevezetés A Szent István

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006. június Tartalomjegyzék Bevezetés 5 I. PREAMBULUM 5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9 1.Az egyetem jogállása 9 2.Az

Részletesebben

GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Szent István Egyetem, Gödöllő (továbbiakban Egyetem) Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskolája a doktori képzésről és

Részletesebben

Egyetem SZABÁLYZAT. 2011. április 1/99

Egyetem SZABÁLYZAT. 2011. április 1/99 SZE SZMSZ-HKR-TVSZ Hatályos: 2011.04.05. - Széchenyi István Egyetem S ZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER T TANULMÁNYI ÉS VIZSGA SZABÁLYZATT 2011. április M:\WORD\SZABALY\Egyetemi

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI SZABÁLYZATA

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI SZABÁLYZATA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI SZABÁLYZATA PÉCS 2015 A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola Doktori Szabályzata

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALSÓÚJLAKI VACKOR ÓVODA 2015. Készítette: Galambosné Bolla Rita óvodavezető Tartalomjegyzék 1. Hatályos jogszabályok... 3 2.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 6 3. Az intézményalapító

Részletesebben

TVSZ. 10. SZ. FÜGGELÉK A CIKLUSOKRA BONTOTT, OSZTOTT KÉPZÉSBEN MEGVALÓSULÓ TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK

TVSZ. 10. SZ. FÜGGELÉK A CIKLUSOKRA BONTOTT, OSZTOTT KÉPZÉSBEN MEGVALÓSULÓ TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK TVSZ. 10. SZ. FÜGGELÉK A CIKLUSOKRA BONTOTT, OSZTOTT KÉPZÉSBEN MEGVALÓSULÓ TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK 1. Az osztott képzésben megvalósuló tanári mesterszakon tanulmányokat folytató

Részletesebben

A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PHD) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA

A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PHD) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PHD) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA Győr A Szenátus által elfogadva 2013. június 24-én TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 Általános rendelkezések... 5 1. A doktori fokozatszerzés

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. Kari Működési Szabályzat. 5. sz. melléklet

Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. Kari Működési Szabályzat. 5. sz. melléklet Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Kari Működési Szabályzat 5. sz. melléklet A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata 1. A minőségbiztosítás szervezeti feltételei és eljárásai

Részletesebben

Hallgatói Követelményrendszer VII. fejezet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Művészeti, Nevelési és Sporttudományi Kar kari melléklete

Hallgatói Követelményrendszer VII. fejezet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Művészeti, Nevelési és Sporttudományi Kar kari melléklete Hallgatói Követelményrendszer VII. fejezet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Művészeti, Nevelési és Sporttudományi Kar kari melléklete Megjegyzés: A számozás a HKR számozását követi, a jelölt bekezdésszám

Részletesebben

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram!

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram! DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Tisztelt Hölgyem, Uram! A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nevében tisztelettel köszöntöm Önt és munkatársait! Karunkon jelenleg tizenkét tanszék keretében folyik az oktatói-kutatói

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 Változatszám: Kiadás dátuma: A példány sorszáma:

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata III/II. fejezet SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 1. A TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZÉSE (4) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ)

Részletesebben

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉZIKÖNYV EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉZIKÖNYV az ENQA ESG követelményei szerint A Minőségbiztosítási Kézikönyvet jóváhagyta és alkalmazását elrendelte: Szenátus Dr. Melicz Zoltán rektor Baja, 2014.

Részletesebben

TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM INFRASTRUKTURÁLIS RENDSZEREK MODELLEZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE MULTIDISZCIPLINÁRIS MŰSZAKI TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT átdolgozásának tervezete 2013. február

Részletesebben

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság 21. szám 126. évfolyam 2011. október 21. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítás Oldal 41/2011. (X. 21. MÁV Ért. 21.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás

Részletesebben

NKE DOKTORI SZABÁLYZAT 2012 TARTALOMJEGYZÉK

NKE DOKTORI SZABÁLYZAT 2012 TARTALOMJEGYZÉK DOKTORI SZABÁLYZAT 2012 NKE DOKTORI SZABÁLYZAT 2012 TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések... 4 1. A Doktori Szabályzat hatálya... 4 2. Szabályzói háttér... 4 3. Értelmező rendelkezések... 5 II. A

Részletesebben

TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ)

TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján, összhangban a vonatkozó kormányrendeletekben és

Részletesebben

Cselekvési program az Informatikai Kar dékáni pályázatához

Cselekvési program az Informatikai Kar dékáni pályázatához Prof. Dr. Fésüs László rektor Debreceni Egyetem Pályázat Tisztelt Rektor Úr! Alulírott megpályázom a Debreceni Egyetem Informatikai Karára meghirdetett dékán beosztást. Jelenleg az Információ Technológia

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA III. KÖTET A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA III. KÖTET A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA III. KÖTET A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE BGF SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Budapest 2010

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Iktatószám: 2013-27/266. Komáromi Jókai Mór Gimnázium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Szabóné dr. Mühlenkampf Erika igazgató Komárom, 2013. szeptember 10. Érvényes: 2013. szeptember 17-től

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat. A Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozat Szervezeti és Működési Szabályzata

Szervezeti és Működési Szabályzat. A Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozat Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Szabályzat A Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozat Szervezeti és Működési Szabályzata A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Szarvas, 2013. Tartalom 1. Általános rendelkezések... 5 1.1. A Szervezeti és Működési

Részletesebben

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZATA (AZ SZMSZ. III.2. SZÁMÚ MELLÉKLETE)

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZATA (AZ SZMSZ. III.2. SZÁMÚ MELLÉKLETE) A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZATA (AZ SZMSZ. III.2. SZÁMÚ MELLÉKLETE) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) 12. (2)

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szervezeti és Működési Rendje ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szervezeti és Működési Rendje ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szervezeti és Működési Rendje ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A főiskolai kar elnevezése: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara angolul: University

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET Piros beszúrás, lila törlendő, zöld magyarázat. PI INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS JELENTÉSE (Második akkreditációs értékelés) 2007/10/XI/1. sz. MAB határozat KECSKEMÉTI

Részletesebben

KÓSA GYÖRGY VÁROSI ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KÓSA GYÖRGY VÁROSI ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA KÓSA GYÖRGY VÁROSI ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013 2 Tartalomjegyzék I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és hatálya... 3 II. Az intézmény jellemzői,

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZATA Szeged, 2006. 1 A Felvételi Szabályzat a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv), és a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános

Részletesebben

Oktatói, Kutatói Minőségértékelési Rendszer

Oktatói, Kutatói Minőségértékelési Rendszer Oktatói, Kutatói Minőségértékelési Rendszer 2015. Oktatói, Kutatói Minőségértékelési Rendszer... 1 Oktatói, Kutatói Minőségértékelési Rendszer alapelvei és céljai... 3 Oktatói, Kutatói Minőségértékelési

Részletesebben

Szervezeti Működési Szabályzat

Szervezeti Működési Szabályzat Szervezeti Működési Szabályzat Készült a Kenderföld-Somági Általános Iskola részére Hatályos: 2013. szeptember 1-jétől 1 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 4 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat

Részletesebben

Liszt Ferenc Német Nemzetiségi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Liszt Ferenc Német Nemzetiségi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola A mecseknádasdi Liszt Ferenc Német Nemzetiségi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program 2015 1 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat

Részletesebben

SOPRONI KOLLÉGIUMAINAK

SOPRONI KOLLÉGIUMAINAK NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SOPRONI KOLLÉGIUMAINAK ÜGYRENDJE SOPRON 2011 Tartalomjegyzék Általános rendelkezések... 3 A Kollégium feladata... 3 Kollégiumi Bizottság... 3

Részletesebben

Szervezeti és működési szabályzat

Szervezeti és működési szabályzat Szervezeti és működési szabályzat 1 Tartalomjegyzék 1.Általános rendelkezések 1.1.A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása,

Részletesebben

9.5. Az intézményvezető munkaideje... 14 10. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rendje... 15 10.1. Az intézményvezető

9.5. Az intézményvezető munkaideje... 14 10. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rendje... 15 10.1. Az intézményvezető I. Tartalomjegyzék II. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 6 1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapja,... 6 1.1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja... 6 1.2. A szervezeti és

Részletesebben

I. RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND

I. RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM SZERVEZETI ÉS M Ű KÖDÉSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés.. 3 Preambulum..4 I. Fejezet Általános rendelkezések.5 II. Fejezet Az egyetem

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT Hatály: 2015. IV. 3- NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. FEJEZET... 3 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 A Szabályzat célja... 3 A Szabályzat

Részletesebben

I. Általános rendelkezések

I. Általános rendelkezések A PTE TTK FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLÁJÁNAK DOKTORI SZABÁLYZATA I. Általános rendelkezések 1. A PTE TTK Földtudományok Doktori Iskolája (a továbbiakban: FDI) a MAB 2000/10/III./1.4/6. határozatával ideiglenesen

Részletesebben

A Danubia Alapfokú Művészeti Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2013. április 1.

A Danubia Alapfokú Művészeti Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2013. április 1. A Danubia Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2013. április 1. 1 A Danubia Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában valamint

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM MEZŐBERÉNY. Hatályos: 2011. február 2-tól

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM MEZŐBERÉNY. Hatályos: 2011. február 2-tól SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM MEZŐBERÉNY Hatályos: 2011. február 2-tól 1 1. A szervezeti és működési szabályzat módosításának általános rendelkezései és hatálya 2. SZMSZ célja,

Részletesebben

Wáli István Református Cigány Szakkollégium. Szervezeti és Működési Szabályzat

Wáli István Református Cigány Szakkollégium. Szervezeti és Működési Szabályzat Wáli István Református Cigány Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzat Preambulum A magyarországi cigány felzárkózás érdekében kiemelt feladat a jövőt építő értelmiség képzése. E cél megvalósítása

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújváros 2015 3. kiadás 0. módosítás 3 (24). oldal Tartalomjegyzék 1. A Kollektív Szerződés célja

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10. SZ. MELLÉKLETE KÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2007.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10. SZ. MELLÉKLETE KÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2007. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10. SZ. MELLÉKLETE KÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2007. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

A Kari Tanács 2007. szeptember 14-i ülésének határozatai

A Kari Tanács 2007. szeptember 14-i ülésének határozatai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar A Kari Tanács 2007. szeptember 14-i ülésének határozatai A Kari Tanács a napirendi pontokat egyhangúan elfogadta. Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER TANULMÁNYI ÉS VIZSGA SZABÁLYZAT. 2015. október

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER TANULMÁNYI ÉS VIZSGA SZABÁLYZAT. 2015. október SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER TANULMÁNYI ÉS VIZSGA SZABÁLYZAT 2015. október N:\WORD\1_SZABALY\Egyetemi Szabályzatok\Hatályos szabályzatok\hallgatói szabályzatok\tvsz\tvsz

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI SZABÁLYZAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI SZABÁLYZAT II. RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER SOPRON 2010 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 6 I. FEJEZET... 6 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 6 A foglalkoztatási

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 3 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA... 3 2. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI, JOGÁLLÁSA...

Részletesebben

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA /2011. (..) számú SE szenátusi határozat Tartalomjegyzék

Részletesebben

Ybl Miklós Középiskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Ybl Miklós Középiskola Szervezeti és Működési Szabályzata Ybl Miklós Középiskola Szervezeti és Működési Szabályzata Érvényes: 2010. szeptember 1-től Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja...

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Károli Gáspár Református Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa (a továbbiakban: Szenátus) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), valamint a felsőoktatásban

Részletesebben