NAPSUGÁR ÓVODA SONNENSTRAHL KINDERGARTEN

Átírás

1 SONNENSTRAHL KINDERGARTEN MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Vámosné Szijj Anna Elfogadta: Alkalmazotti közösség Egyetértett: Német Kisebbségi Önkormányzat

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK A fenntartói MIP intézményünkre vonatkozó elemei A mi intézményünkre vonatkozó elvárások, feladatok ÓVODÁNK MINŐSÉGPOLITIKÁJA Minőségpolitikai nyilatkozat Óvodánk jövőképe Óvodánk minőségcéljai Óvodánk szervezeti struktúrája ÓVODÁNK MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE A vezetés elkötelezettsége, felelőssége Jogszerű működés Stratégiai tervezés Vezetői ellenőrzés Belső audit MÉRÉS Nevelési tevékenységek mérése, értékelése Szakmai innovatív, fejlesztő értékelés A gyermekek egyéni fejlesztése, értékelése Dolgozói önértékelésre épülő teljesítményértékelés Intézményértékelés A nevelési program mérése Átfogó intézményi irányított önértékelés Partneri igény- és elégedettségmérés folyamatábrája AZ EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSELÉSE Humán erőforrás fejlesztése 26.

3 1. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA Óvodánk a Napsugár Óvoda 35 éves múlttal rendelkezik, és természetesen az idők folyamán az új pedagógiai kihívásoknak megfelelve változik az itt folyó nevelés. Óvodánk sajátos arculatának kialakulása már az 1980-as évek végén elkezdődött március 1-től óvodánk megyei bázisintézményként működik az óvodai anyanyelvi és német idegen nyelvi nevelés területén től együtt zajlik 3 éves kortól beiskolázásig a sajátos nevelési igényű és ép gyermekek nevelése és harmonikus személyiségfejlesztése. Az óvoda két vegyes életkorú csoportjában német nemzetiségi kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelése folyik. Óvodánk nagy hangsúlyt helyez az anyanyelvi, kommunikációs, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált és a német kisebbségi nevelésre. Jelenleg öt óvodai csoportban 10 óvodapedagógus, 1 gyógypedagógus, 5 dajka, 1 gyógypedagógiai asszisztens, 3 egyéb munkakörben alkalmazott végzi munkáját. Nevelőmunkánkat a helyi nevelési programunk alapján végezzük, melyet magunk dolgoztunk ki és szakértői szinten is példaértékűnek találtak. Az értékek közül kiemelt a játékosság, szokásalapozás, egyéni bánásmód, differenciált képességfejlesztés, kommunikáció. A szakmai fejlesztés bemutatása - Óvodánk az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázaton elnyerte a Comenius közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modell (Partnerközpontú működés) csoportos tanácsadással történő kiépítését. A program végrehajtása a meghatározott ütemterv alapján március 1-től október 31-ig valósult meg. - Jelenleg a minőségi szemlélet és a gyakorlat megvalósításának elősegítéséért a fenntartói Minőségirányítási Programmal koherens intézményi Minőségirányítási Programunkkal teszünk eleget. A minőségfejlesztés dokumentumainak rendszere A MIP tartalmazza óvodánk minőségfejlesztési rendszerét, valamint minőségpolitikáját, melyet a minőségpolitikai nyilatkozatban tesz közzé. A minőségügyi dokumentációs rendszer legfelső szintjén az Alapító Okirat, a MIP, a HOP és az SZMSZ található. A HOP az intézmény stratégiai dokumentuma, melynek megvalósulását, végrehajtását a MIP támogatja

4 A minőségügyi dokumentumok egymáshoz való viszonyát az alábbi ábra szemlélteti: Alapító Okirat HOP MIP, SZMSZ Minőségirányítási kézikönyv Eljárásrend, eljárásleírások Szabályzatok Munkaköri leírások, munkautasítások Bizonylatok - 4 -

5 2. FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvényt módosító évi LXI. törvény a következő paragrafusokban szabályozza a minőségirányítási program megírását. 40. (10) Az óvoda határozza meg minőségpolitikáját. Építse ki és működtesse minőségfejlesztési rendszerét A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert az óvoda minőségirányítási programjában határozza meg. Az intézményi minőségirányítási programot az óvoda vezetője készítse el. Az intézményi minőségirányítási programot az alkalmazotti közösség fogadja el. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A törvény alapján Szombathely Megyei Jogú Város elkészítette és működteti nevelési oktatási intézményhálózata fenntartói minőségirányítási programját A fenntartói MIP intézményünkre vonatkozó részei a minőségpolitika fejezetből: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség biztosítását a különböző társadalmi helyzetű gyermekek részére, külön figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű gyermekekre, illetve az ifjúságvédelmi tevékenységre. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a nemzetiségi, kisebbségi nevelésre. Nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó általános elvárások: Kapjon hangsúlyt a kiemelkedő képességű gyermekek tehetséggondozása. Hatékonyabbá kell tenni az egészségnevelés programját annak érdekében, hogy az egyes korosztályok egészségügyi mutatói javuljanak. Javítani kell a mindennapos testmozgás feltételeit. Törekedni kell a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek biztosítására, feltételeinek javítására

6 Az intézmények járuljanak hozzá működési feltételeik javításához pályázati lehetőségek felhasználásával. Intézményi szintű mérés értékelési és önértékelési rendszert kell működtetni, amely kiterjed az intézmény minden működési területére. A kisebbségi nevelés igénybevételére minden igénylő számára a továbbiakban is legyen lehetőség. Egyes intézménytípusokra vonatkozó elvárások fejezetből: Óvodák Az óvodák programkínálatukkal, családias légkörükkel, a szülők számára biztosított előzetes tájékoztatással segítsék elő, hogy nagyobb számban kerüljenek be a hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves korban az óvodába. Vegyenek részt a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának városi szintű koordinációjában. A dolgozók szakmai képzésével, továbbképzésével, önképzéssel folyamatosan emeljék a szakmai munka színvonalát. Az óvodai idegen nyelv feltételeinek biztosításával egyre több gyermek ismerkedjen játékos módon az angol és a német nyelvvel. Értékelések fejezetből minden intézményre: Integrált nevelés megvalósítása Egészségnevelés hatékonyabbá tétele Működjön az intézményben mérési, értékelési és önértékelési rendszer Pályázati lehetőségek jobb kihasználása Kisebbségi nevelés lehetősége Minőségirányítási rendszer működtetése Értékelési fejezetből óvoda: Minél nagyobb számban kerüljenek be a hátrányos helyzetű gyermekek az óvodába. A dolgozók képzésével, önképzésével javuljon a szakmai munka színvonala A mi intézményünkre vonatkozó elvárások, feladatok: Az óvoda partneri igényeinek megismerésével, elvárásainak beépítésével törekedjen a nevelőmunka fejlesztésére, különös tekintettel az integrált nevelésre

7 A német identitástudat erősítése a szülök bevonásával. Minden óvodába járó gyermekünk számára biztosítjuk az esélyegyenlőséget, különös tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. A szülők bevonásával törekedjenek a német identitástudat erősítésére

8 3. ÓVODÁNK MINŐSÉGPOLITIKÁJA 3.1. Minőségpolitikai nyilatkozat A Napsugár Óvoda vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minőségi munka iránt. Minőségfejlesztésünk legfőbb célja, hogy intézményünk nevelési célkitűzéseinek megfelelően működjön. A minőségi céloknak megfelelő működés biztosítja a folyamatos fejlődést a szervezetben és az intézmény folyamataiban. Ebből következik, hogy helyi nevelési programunk alapelvei hosszú távon mind magasabb szinten valósulnak meg, amely biztosítja gyermekeink sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődését. Nevelési célkitűzéseink megvalósításánál figyelembe vesszük a szülők elvárásait, az életkori és egyéni sajátosságokat és a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődési ütemét. Minőségpolitikánk alapeleme a társadalmi, törvényi változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tartalmi és szervezeti szabályozás. Működésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink és a fenntartó számára is. A sikeres működés és fejlesztés érdekében széleskörű partnerkapcsolatot építünk ki Óvodánk jövőképe Óvodánkban az jelenti a minőséget, ha gyermekeink otthon érzik magukat, szabadon játszhatnak önként vesznek részt minden tevékenységben, és azt élvezetes játéknak tekintik fejlődik kíváncsiságuk, kreativitásuk érvényesül minden kifejezési formában képessé válnak életkori szinten a német nyelv elsajátítására, használatára, a kisebbségi kultúra ápolására. óvodáskor végére személyiségük teljes kibontakoztatása valósul meg egyéni képességeiknek megfelelően. Óvodánk minden dolgozója elfogadja a különbözőséget és mentes az előítéletektől. Oldott légkörben, közösen gondolkodva, egymást tiszteletben tartva és együttműködve dolgozna az intézmény alkalmazotti közössége

9 Törekszünk az óvodában folyó nevelőmunka minőségének folyamatos fejlesztésére Óvodánk minőségcéljai Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes legyen nevelőtestületünk Óvodapedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereinkkel szemben A gyermekek hatékony, az egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő fejlesztése az életmód terén, az érzelem, a társas kapcsolatok, az anyanyelvi és az értelmi fejlesztés területén Óvodánk a családdal együtt felelős azért, hogy harmonikus személyiségfejlesztésével biztosítja a sikeres iskolakezdést A német kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerése és elsajátítása a gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai-orvosi- pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése Szervezeti kultúra fejlesztése Elégedettség mutató értéke az intézmény dolgozói részéről minden területen 75%-os elégedettséget mutasson Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink esélyeinek biztosítása, javítása - 9 -

10 3.4. Óvodánk szervezeti struktúrája A minőségügyi rendszer irányítását a minőségügyi vezető látja el a munkaköri leírásban leírtak szerint. Munkáját a 3 fős támogató szervezet segíti. A 2003/2004-es tanévtől a minőségfejlesztési folyamat tervezése beépül óvodánk éves munkatervébe. A minőségirányítási vezető a TSZ tagokkal folyamatosan tartja a kapcsolatot. Meghatározott időnként beszámolnak az óvodavezetőnek. Működésüket saját SZMSZ-ben szabályozzák. A részletes szabályozást lásd az 1. számú mellékletben. A minőségügyi vezető munkaköri leírása. A részletes szabályozást lásd a 2. számú mellékletben. A támogató szervezet működési szabályzata

11 Óvodánk szervezeti struktúrája Óvodavezető Intézkedésre jogosultak Közalkalmazotti Tanács Nevelőtestület (Óvodapedagógusok Gyógypedagógus) Óvodatitkár Munkaközösség vezetők Minőségirányítási vezető Szakszervezeti Bizalmi Testület Munkaközösség tagjai TSZ tagok Nevelőmunkát közvetlenül segítők és egyéb alkalmazottak Szakszervezeti tagok A folyamatos vonal alá-fölérendeltségi viszonyt, a szaggatott vonal együttműködési kapcsolatot jelent

12 4. ÓVODÁNK MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE 4.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége Óvodánk október végéig kiépítette minőségfejlesztési rendszerét a Comenius I. intézményi modell alapján. Intézményünk a partnerközpontú működés rendszerét kidolgozta, dokumentálta. Felmértük a partnereink igényét (azonosítottuk partnereinket, igény és elégedettségmérést végeztünk, ehhez szabályzatot készítettünk, kidolgoztuk a partneri kapcsolattartás eljárásrendjét) és intézkedési tervet dolgoztunk ki teljesítésükre. Az intézkedési terveket megvalósítottuk. Az irányított önértékelés segítségével megállapítottuk, hogy munkavégzésünk a kitűzött szándékoknak, (partnereknek) megfelel. Óvodánk minőségügyi helyzetét a vezetés értékelte és megállapította, hogy a jelenlegi támogató szervezet tagjait bízza meg a minőségpolitikában megfogalmazott célok megvalósításának irányítására. Az intézmény vezetése elkötelezett a MIP kidolgozásában és végrehajtásában. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását és betartatását. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. Olyan intézményi légkör megteremtésére törekszik, amelyet nagyfokú együttműködés jellemez. Együttműködik a gyermekek mentális problémáinak kezelésében, valamint az SNI-s gyermekek ellátásában a különböző intézményekkel. Bevonja a nevelőtestületet az intézményt érintő kérdésekbe. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak a folyamatos fejlesztéshez. Óvodavezetőként arra törekszem, hogy intézményünkben a minőségi munkavégzést, partnerközpontú működést megvalósítsuk

13 4.2. Jogszerű működés Az intézmény jogszerű működésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, amelyek az intézmény működését szabályozzák. Alapvető általános dokumentumok Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Alapvető szakmai dokumentumok Helyi nevelési program Minőségirányítási program Továbbképzési program és beiskolázási terv Intézményi éves munkaterv Az óvoda vezetője folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A hozzáférhetőség biztosítása Iskolaszolga, Köznevelés, Óvodai nevelés kötetei, Jogfutár, nyomtatott formában biztosítják az információk hozzáférhetőségét. Ezek 1 példánya a vezetői irodában találhatók. Az intézmény működését szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a nevelői szobában interneten keresztül. A megismerés biztosítása Óvodánkban helyi eljárásrend alapján az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A postai levél formájában az óvodánkhoz érkező információk tartalmát elsőként a vezető tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt az üzenő füzetben teszi közzé. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismerési célból értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ezen kívül biztosítja a szakszervezet részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az óvodavezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezi. Az óvodavezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának

14 folyamatos figyelemmel kísérése. Az óvodavezető az érdekképviseleti fórumok szakszervezet, közalkalmazotti tanács számára a véleményezési és egyetértési jogkör gyakorlásának működését is lehetővé teszi Stratégiai tervezés Célja: az óvoda annak érdekében, hogy fejlesztéseit a célnak megfelelően fókuszálni tudja, megtervezi stratégiáját. Meghatározza a hosszú távú dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, egymáshoz való viszonyát. Az éves tervezés a hosszú távú célok éves megvalósulási tervét tartalmazza. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a helyi nevelési programmal, amely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Az éves értékelés felöleli az intézmény működésének értékelését és a javító és fejlesztő tevékenységek eredményeit. Az irányított önértékelés eljárás az önértékelés minden területe szabályozott. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat Vezetői ellenőrzés Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és a felülvizsgálat módját. A vezetői ellenőrzés célja: - az óvodában folyó pedagógiai munka segítése, fejlesztése -adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez 4.5.Belső audit Célja: Az óvodavezetés az általa meghatározott szabályozás szerint belső értékelést végez annak érdekében, hogy felmérje, hogy az alkalmazott folyamatok, szabályozások mennyire hatékonyak. A belső értékeléseket úgy szervezzük, hogy három évente legalább egyszer minden folyamatra sor kerüljön

15 A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez Indikátor rendszer START 1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása Idő- és felelősség mátrix Szempontlista Indikátorrendszer Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv Idő- és felelősségmátrix Ellenőrzési szempontlista Feljegyzések az ellenőrzésről Ellenőrzési lista 2. Az ellenőrzési területek kiválasztása 3. Éves ellenőrzési terv elkészítése 4. Éves ell.-i terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel 5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása 6. Az ellenőrzés végrehajtása 7. A tapasztalatok megbeszélése 8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv Jegyzőkönyv Megbízások Időterv a beszámoláshoz Feljegyzések Ellenőrzési lista Feljegyzés Ellenőrzési lista Feljegyzések 9. Az óvodavezető tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól Eredményes ellenőrzés Nem Igen 10. Az eredmények adattárba helyezése Elektromos adatbázis STOP

16 A folyamat leírása 1. A vezetés a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását gyakoriságát és módszereit. 2. Az óvodavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az óvodavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az óvodavezető szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az óvodavezető. A megbízással egy időben az óvodavezető meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az óvodavezetőnek. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz

17 5. MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS 5.1. Nevelési tevékenységek mérése, értékelése Szakmai innovatív, fejlesztő értékelés Célja: a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése, ezért mindig őszinteségnek és a másik személyiségét tiszteletben tartó tapintatnak kell áthatnia. A nevelés hatékonysága akkor valósul meg, ha a csoport és a gyermekek fejlettsége harmonikus egyensúlyban fejlődik. A csoportok fejlettségének mutatói: a szokás szabály rendszer működése a játék kiegyensúlyozottsága a gyermekek közötti társas kapcsolat Az értékeléshez elengedhetetlen az életkori sajátosságok, valamint a csoportra jellemző speciális információk figyelembe vétele. Az értékelésben kétféle módszert alkalmazunk: humanisztikus és méréses. Humanisztikus módszerek: megfigyelés beszélgetés közvetlen tapasztalatszerzés Méréses módszerek: képességek nyelvi kifejezőképességek mérése német identitástudat mérése neveltségi szint mérése szociometria A gyermekek egyéni fejlesztése, értékelése Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. A gyermekek fejlődésének értékelése elsősorban az óvodapedagógusok beszámolója alapján történik

18 A gyermekek fejlődésének értékelésére Porkolábné Dr. Balogh Katalin felmérő lapját használjuk Dolgozói önértékelésre épülő teljesítményértékelés A teljesítményértékelés az egyén teljesítményét hivatott vizsgálni és értékelni. A teljesítményértékeléssel azt kívánjuk elérni, hogy a szervezeti és az egyéni célok lehetőleg egy irányba hassanak, egymást erősítsék. További célunk, hogy megerősödjön a visszajelzés, visszacsatolás rendszere a beosztottak és az intézmény vezetése között. A folyamat lényege: A teljesítményértékelés dolgozói önértékelése alapul, amely a vezetői értékeléssel való összehasonlítással válik objektívvé. Az önértékelés és a teljesítményértékelés is azonos kérdőívvel történik azért, hogy mindenki számára egyértelmű, áttekinthető legyen. A folyamathoz szorosan kapcsolódik a vezetői ellenőrzés tapasztalatainak összegzése. Mindez jól mutatja, hogy az intézmény működése során minden folyamat kölcsönös kapcsolatban áll egymással, egy egy folyamat önmagában nem működik. A teljesítmény követelményeket minden tanév megkezdésekor, szeptember 15-ig felülvizsgáljuk és módosítjuk. A folyamat célja: Az intézményi alkalmazottak munkájának reális értékelése önértékelésre alapozva a még eredményesebb és hatékonyabb munkavégzés érdekében. A folyamat sikerkritériuma: A vezetői értékelés alapján a dolgozók teljesítménye érje el a 85%-os eredményt. Az önértékelés és a vezetői értékelés eredménye évről évre közelítsen egymáshoz, maximum egy egy pontos eltéréssel

19 Kérdőívek készítése A kérdőívek kérdései évente felülvizsgálatra és módosításra kerülnek. Természetesen az összehasonlíthatóság miatt vannak állandó kérdések, amelyekkel a folyamatos fejlődést nyomon követjük, és lesznek módosítások az aktualitások figyelembe vételével. Szempont ajánlatok Pedagógusok munkájára Mennyire tudatos a munkavégzése annak érdekében, hogy a csoportba járó gyermekek képességeik maximumát tudják adni? Milyen az önképzési és a szervezett továbbképzéseken való részvétel igénye? Milyen a gyermekekkel való kontaktusa? Milyen módszereket, szervezeti formákat alkalmaz a differenciált képességfejlesztés érdekében? Milyen a kollektívában az együttműködési készsége? Helyesen látja-e helyét a kollektívában? Vállal-e munkaköri kötelességén túl feladatokat? (Ha igen, mit és mennyit?) Hogyan értelmezi a pedagógiai módszertani szabadságot? Hogyan ítéli meg az intézményben elfoglalt helyét? Véleménye szerint elfogadják-e a gyermekek, tudja-e irányítani a gyermekcsoportot? Elegendő információt kap-e óvodai munkájához? Bevallja-e, és elfogadja-e kudarcait, nem hárítja-e másra? Mennyire valósul meg a tervezett (napirend, heti rend, stb.) napi életritmus szervezettsége? Milyen a csoportja pszichés, mentális állapota? Hogyan valósul meg a gyermekek óvodakezdése? Milyen a gyermekekkel való együttműködése? Milyen szinten van a csoport szokásrendszere? Milyen szinten van a gyermekek önállóságának szintje? Mennyiben tudja megvalósítani a komplexitást az óvoda tevékenység rendszerében? Mennyire jellemző az óvodapedagógusra: a pedagógiai, pszichológiai ismeret, jártasság az elemző készség

20 Dajkák munkájára: a kapcsolatteremtő-, fenntartó készség az írásbeli, szóbeli kifejezőkészség a szorgalom, igyekezet az általa vezetett csoport munkájának szervezettsége a pontosság Képességeinek megfelelően végzi-e munkáját? Közösségben végzett munkája milyen színvonalú? Milyen a segítőkészségének mértéke, emberi magatartása? Bevallja-e, elfogadja-e kudarcait? Hogyan segíti az óvónők munkáját csoportban, óvodában? Nevelőpartnerként szolgál-e? Mennyire felel meg munkaterületének tisztasága, rendje a kívánalmaknak? Milyen a stílusa, kommunikációja? Munkaközösségi tagok számára: Mennyire aktív a munkaközösségben? Vannak-e ötletei, elmondja-e azokat? Szakmailag mennyire fejleszti önmagát? Olvas-e szakirodalmat? Segíti-e kollégáit a munkaközösségben tanultakkal? Az intézmény egyéb dolgozóira: Mi jellemző munkavégzésének szervezettségére, összehangolására? Milyen szinten van a gyermekcsoporthoz való alkalmazkodása? Milyen színvonalú a munkaköri leírásban meghatározott tevékenységek végzésének rendszeressége, pontossága? Hogyan valósul meg a másokkal való együttműködés?

21 Összehasonlítás, elemzés Az összehasonlítást az áttekinthetőség szempontjából diagrammal ábrázoljuk. A pontértékeket felvezetjük a dolgozói önértékelő lapról és a vezetői teljesítményértékelő lapokról, majd egyéni megbeszélés, egyeztetés után meghatározásra kerülnek az erősségek, amely a jutalmazás alapja lehet, valamint a fejlesztendő területek. A folyamat leírása 1. Értékelési szempontok meghatározása 2. Önértékelő teljesítmény értékelő kérdőívek összeállítása a teljes alkalmazotti kör számára 3. A munkaanyag véleményeztetése, elfogadtatása az alkalmazottakkal. 4. A véglegesített önértékelő- teljesítmény értékelő kérdőívek feldolgozása 5. Az alkalmazottak kitöltik az önértékelő kérdőíveket 6. Az alkalmazottak értékelése 7. Személyre szóló diagrammok elkészítése a kitöltött kérdőívek alapján 8. Az önértékelés, teljesítmény értékelés személyes megbeszélése, elfogadása a dolgozókkal. Erősségek, hiányosságok feltárása, az értékelés írásba foglalása, átadása 9. Elemzés, szükség esetén intézkedések kidolgozása. Keletkezett dokumentumok 1. Értékelési szempontsor 2. Önértékelő, teljesítményértékelő kérdőív 3. A kitöltött önértékelő kérdőív 4. Személyre szóló diagramm 5. Összesített jegyzőkönyv az önértékelés, teljesítményértékelés során felmerült tapasztalatokról. Az önértékelő lapok a mellékletben találhatók

22 5.3.Intézményértékelés A nevelési program mérése Helyi nevelési programunk sikeres működésének vizsgálata. Értékelési szempontok: A gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett nevelő, fejlesztő hatások Milyen eredményeket hozott a helyi nevelési program a szocializáció terén A megismerésben, a kommunikációban mennyire biztosítottak a játékos tapasztalatszerzések Mennyire fokozta a módosított program a nevelőtestület munkakedvét, emelte-e a pedagógiai kultúra színvonalát A visszajelzések alapján a szülők rendelkeznek-e kellő mennyiségű és megfelelő tartalmú információval a programról, elégedettek-e annak gyakorlati megvalósításával A személyi, tárgyi feltételek hogyan szolgálják a nevelési program megvalósítását Átfogó intézményi irányított önértékelés Célja: az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozások elvégzése. A folyamat leírása: Az irányított önértékelés évében az óvodavezető minőségügyi vezető egyetértésével az óvodavezető január 15-ig megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetője a minőségügyi vezető. A team február 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit (kérdőívek), előkészíti a szükséges módosításokat, és jóváhagyás végett a nevelőtestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljaiban meghatározott követelményeket. A nevelőtestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségügyi vezető feladata. Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések, a team feladata. Ezt a munkát a minőségügyi vezető koordinálja, határidő április

23 Az egyes területek értékelése után a team egy összegző jelentést készít összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről címmel. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erősségeire, illetve fejlesztő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségügyi vezető a tanévzáró értekezleten terjeszti a nevelőtestület elé. Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal. A nevelőtestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés, és helyi nevelési program összehasonlító elemzése a team feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a team fogalmazza meg, és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések című feljegyzésben. A team által elkészített feljegyzést nevelőtestületi értekezleten vitatja meg, és hagyja jóvá a nevelőtestület. (május) A nevelőtestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendő területek, szükséges intézkedések alapján a minőségügyi vezető a helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik. Az összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről és a fejlesztendő területek szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a minőségügyi vezető gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a tanévzáró értekezleten a minőségügyi vezető beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről. Az eljárásrend érvényesítése. Az önértékelést végző team február-március hónapban áttekinti az irányított önértékelés eljárásrendjét, módszerét, és a szükséges változtatásokhoz előkészíti a javaslatot. Májusban nevelőtestületi értekezleten dönt az eljárásrend módosításáról. Az intézményi önértékelés szabályozását lásd 3. számú mellékletben

24 PARTNERI IGÉNY- ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS FOLYAMATÁBRÁJA START Partneri adatbáz Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata Partneri adatbázis kommunikációs tábla Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok Állami elvárások Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása Az igényfelmérésben résztvevők listája Intézményi (belső) elvárások feltárása Fenntartói elvárások Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosításamintakészítés Mérési rend / eljárásrend A munkatársak elvárásai Tanulói igényfelmérés Szülők elvárásai Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése Az eredmények összegzése Tantestületi összefoglaló Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül Éves teljesítmény értékelése Rövid összefoglaló az Évkönyvben Szükséges-e beavatkozás? Indikátorainkban van-e szükség változtatásokra? A partnerek elégedetlenségének kezelése Igen Nem Nem Igen Intézmény működés értékelési folyamata STOP

25 Célja, hogy az igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az óvoda és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. A folyamat leírása A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az igények elemzésével fejeződik be. 1. lépés A folyamattal foglalkozó csoport évenként augusztus végén felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 2. lépés A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához. 3. lépés A vezetői csoport évente szeptemberben az eljárásrend/mérési rendben meghatározza vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát. 4. lépés A csoport évente (szeptemberben) azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 5. lépés A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény és elégedettségmérést. 6. lépés A kérdőívek begyűjtése után a kérdőíves csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az óvodavezetés elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami az irattárba kerül. 7. lépés Intézményen belül (évente szeptember) az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti a bizonylatokat is. Összefoglaló az alkalmazotti közösség számára. 8. lépés A folyamat értékelése

26 Az eredmények ismertetése után a nevelőtestület eldönti, szükséges-e beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újra szabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust. A részletes szabályozást lásd a 4. számú mellékletben

27 6. AZ EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSELÉSE 6.1. Humán erőforrás fejlesztése Célja: intézményünk profilját figyelembe véve kívánjuk kollégáinkat olyan szakképzés és tanfolyamokon való részvétel felé orientálni, amelyek munkánkhoz szükségesek. Önképzéssel, belső és külső továbbképzéssel biztosítani a szakmai fejlődést. Beiskolázási terv Minden évben minél nagyobb létszámmal kívánunk részt venni a különböző intézmények által meghirdetett pedagógiai és szakmai napokon, valamint országos konferenciákon. Beiskolázási terv ig Német nemzetiségi óvónői képesítés 1 fő Dajka szakképesítés 2 fő Német nemzetiségi tanfolyam 1 fő ECDL vizsga 1 fő Dajka szakképesítés 1 fő Német nemzetiségi tanfolyam 1 fő Fejlesztő pedagógus szakképzés 1 fő ECDL vizsga 1 fő