2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

Átírás

1 A ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A BGF feladatköre és tevékenysége Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe Az ellátott tevékenységi kör... 5 A/ A SZAKMAI FELADATELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE Intézményi szerkezeti változások Szolgáltató szervezetek összevonása Központi irányítást végző szervezetek Kari szervezeti egységek Integrációs folyamatok A hallgatói létszámváltozások Képzési tevékenység Főiskolai alapképzés Felsőfokú szakképzés Újabb diplomás képzés Szakirányú továbbképzés Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés jellemzői Köztársasági ösztöndíj Egyéb ösztöndíjak Kollégiumi támogatás Jegyzettámogatás Sport, kultúratámogatás Tudományos Diákköri Tevékenység Meghatározott jogcímeken biztosított többletforrások felhasználása A hallgatói mobilitás Részképzésen résztvevő magyar hallgatók létszáma Teljes idejű, illetőleg részképzésre fogadott külföldi hallgatók létszáma Részképzésen fogadott hallgatók A képzési szerkezet változása Alapképzés (szakok, szakirányok) jellemzése Felsőfokú szakképzések Szakirányú továbbképzés Tanfolyami és egyéb képzés Nemzetközi együttműködésben hirdetett képzések Gyakorlati képzés Oktatói kar helyzete (változása) l. Az oktatói kar létszám változása Tudományos fokozattal rendelkező oktatók helyzete (változása) Külső alkalmazások Külföldi oktatók és külföldön oktató magyar oktatók A tudományos tevékenység Kutatási tevékenység Pályázati tevékenység Konferenciákon való részvétel és rendezés Változások az intézményi szolgáltatásban A Főiskolán dolgozók és tanulók munkakörülményei (változása) Könyvtári szolgáltatás Az informatikai szolgáltatás helyzete

3 8.4. Testnevelési szolgáltatás Kulturális tevékenység Tanácsadási tevékenység Megvalósuló beruházások, felújítások

4 Bevezetés A Budapesti Gazdasági Főiskola (a továbbiakban BGF, Főiskola vagy Intézmény), a három kar (a Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara, a továbbiakban KVIFK, a Külkereskedelmi Főiskolai Kar, a továbbiakban KKFK, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, továbbiakban PSZFK) és alapvető szervezeti egységei (Rektorátus, Gazdasági Műszaki Főigazgatóság, a továbbiakban GMF stb.) a évben is nehéz feltételek (pl. hallgatói létszám egyes képzési területeken - több éve tartó folyamatos növekedése, pénzügyi források szűkössége, a bolognai modellnek megfelelő kétciklusú képzésre való áttérés előkészítése, a központi rendelkezések beavatkozások gyakori változása stb.) mellett folytatta tevékenységét. Örvendetes, hogy a különféle visszajelzések szerint a Főiskolán dolgozók értékes munkája eredményeként az előzőekben jelzettek ellenére összességében jó hatású és hatékony volt a működés. Az Intézmény gyümölcsöző tevékenységet végzett a hatályos Intézményfejlesztési Tervében (IDP) megfogalmazott programok időarányos teljesítésében és az éves munkaterv megvalósításában. Örömteljes, hogy a beszámolási időszakban széles körben modernizálódott az oktatott anyagok tartalma, módszertana, s kiterjedtebbé vált az oktatók tudományos-, publikációs tevékenysége, kisugárzása, az oktatási tevékenység fejlesztésében kellő prioritást kapott a kétciklusú BsC MsC képzési tevékenység előkészítése, korszerű stratégiai megállapodások (pl. a Budapesti Corvinus Egyetemmel) létrehozása, a MAB évi akkreditációjára való felkészülés szervezése (szak-, tantárgy felelősi rendszer korszerűsítése-, kari intézkedési tervek kidolgozása, vezetői utánpótlás helyzetének felmérése, esedékes intézkedések kezdeményezése stb.), a változó követelményeknek megfelelő munkaerő kapacitások felmérése (pl. tanári terhelések kidolgozott új módszertani anyagok szerinti eredményeinek kiértékelése, az új tényezőkkel pl. szakmai tantárgyak idegen nyelven történő tanítása, e-learning tananyagfejlesztés, vizsgáztatás stb. többletterheinek meghatározása, záró vizsgák előkészítésével-, megvalósításával összefüggő többlet feladatok számbavétele- stb.) összefüggő intézkedési ajánlások előkészítése, hallgatói véleménynyilvánítás egységes módszertani (kérdőíves stb.) anyagának kifejlesztése és alkalmazása, a PhD hallgatók előrehaladásának kiemelt figyelése, segítése, támogatása, tudományos minősítettek számának növelése, a gazdálkodási tevékenység gyakran változó központi követelményeknek megfelelő irányítása, az esedékes feladatok jó színvonalú teljesítésének elősegítése, a pénzügyi stabilitás megőrzése, a vállalkozási jellegű tevékenység és ezzel összhangban a saját bevételszerző (főként az élethosszig tartó tanulás korszerű követelményeit megalapozó új képzési programok kidolgozásával stb.) tevékenység erősítése, és sikeres pályázatokkal a főiskolai oktatás-, infrastruktúra ellátás, informatikai szolgáltatás stb. fejlesztése. Az integrált intézményben dolgozók együttes munkájának eredményeként a beszámolási időszakban tovább erősödött a BGF elismertsége és az eseti belső problémák, feszültségek ellenére sikerült mind egységesebb arculattal képviselni az Intézmény és a karok érdekét, fejleszteni hazai és nemzetközi kapcsolatát, továbbá gyarapítani a Főiskola vonzását, kisugárzását. Összefügg ez azzal, hogy a BGF 4

5 a változó munkaerő-piaci igények ismeretében végezte és fejlesztette a évben az oktatói-, tudományos tevékenységét; ennek keretében kiemelt figyelemmel vett részt a megújuló felsőoktatási törvény előkészítésében, a BA- és a MA szakok, szakirányok OM rendeleti meghatározásának kigondolásában, a képesítési követelmények kialakításában, az új kreditrendszerű tantervek kidolgozásában, az Intézmény alapképzési, FSZ képzési-, továbbképzési stratégiájának és megújítási akciótervének kimunkálásában, a gyorsított akkreditációs követelmények jó színvonalú és az előírt határidőknek megfelelő teljesítésében, a szellemi műhelyek tevékenységének irányításában, időszerű teendőkre irányuló összehangolt munkavégzés szervezésében, néhány területén főként a Markó utcai épület használatba vételével, a Liget utcai épületben az FSZ képzés koncentrálásával elsődlegesen a KVIFK-on és a PSZFKon javította a munkafeltételek adottságát (pl. korszerűsödött a főiskolai tevékenység informatikai-, audiovizuális-, oktatástechnikai eszköz stb. ellátottsága), a folyamatosan megújított vezetői tevékenység eredményeként biztosított volt az oktatási-, gazdasági- és pénzügyi munka összhangja, az Intézmény rendszeres fizetőképessége. 1. A BGF feladatköre és tevékenysége 1.1. Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe Az Intézmény neve: Budapesti Gazdasági Főiskola Törzskönyvi azonosító száma: Honlapjának címe: Az ellátott tevékenységi kör Tevékenységi kör: A Főiskola folyamatosan megújuló, versenyképes és rugalmas, a piaci igényekhez alkalmazkodó képzést kínál a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom és szálloda, a külgazdasági, a nemzetközi kommunikáció, a nemzetközi marketing és minőségmenedzsment, a gazdaságdiplomácia, az Európai Uniós ismeretek, a pénzügy, számvitel, gazdasági informatika, vállalkozásszervező, humán erőforrás menedzser, és az ezekhez kapcsolódó közgazdász tanári, szakoktatói területre. Az oktatás tartalmának kialakításában egyensúlyra törekszik az időt álló alapismeretek, és a szakmai tevékenységre való közvetlen felkészülést szolgáló elméleti és gyakorlati ismeretek között. A felsorolt tudományágakban, a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, a jóváhagyott követelmények szerint, főiskolai szintű alapképzést, szakirányú továbbképzést, felsőfokú szakképzést folytat nappali, esti és levelező tagozaton, továbbá távoktatásban és e képzési formákban végzettek részére oklevelet, illetve bizonyítvány ad. 5

6 Az integrált Főiskola az Európai Unió országaiban folyó képzés tartalmával és módszereivel összhangban, a három kar szakterületén az ország legnagyobb szakfőiskolájaként arra törekszik, hogy a felsőfokú szakemberképzésben betöltött szerepét megőrizve folyamatosan emelje az oktatás színvonalát és az integráció eredményeként létrejött, széleskörű szellemi kapacitásával hozzájáruljon a magyar, illetve a közép-kelet európai gazdaság fejlesztéséhez, munkaerő problémáinak megoldásához. Integrált oktatási szervezetével igyekszik megfelelni a változó munkaerő-piaci igényeknek, követelményeknek azzal, hogy a hallgatói számára magas színvonalú és ösztönző tanulási környezetet teremt a gazdasági, valamint az alapszakhoz tartozó más társadalmi, műszaki, élelmezési, pedagógiai vagy nyelvtudományi területeken, s így a hallgatók képességeik fejlesztésére és egyéniségük sokoldalú kibontakoztatására széles körben kapnak lehetőséget. Az oktatás területén az integrált Főiskola küldetése az, hogy az üzleti tudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén az ország, a keletközép-európai térség egyik vonzó, vezető gazdasági felsőoktatási (főiskolai) intézménye legyen. Hosszabb távon elérendő cél, hogy a Főiskola a már nemzetközileg elismert szakaihoz hasonlóan, külföldi partnerekkel együttműködve a különböző képzési szinteken kiadandó szakképesítések, közgazdász végzettséget igazoló oklevelek Európailag akkreditáltak és nemzetközileg elismertek legyenek. A Főiskola a diplomaszintek kínálatában továbbra is meghatározó profiljának tekinti a főiskolai diplomát, melyet a jogszabályi lehetőségek figyelembe vételével kíván szélesíteni, mind a felsőfokú szakképzés, mind a szakirányú továbbképzés, egyetemi kiegészítő alapképzés stb. irányában. A kutatási és szakértői tevékenységét a Főiskola az oktatás szempontjaival összhangban alakítja ki, hangsúlyozva ezek szoros kapcsolatát az oktatók egyéni fejlődésével, és a tananyag korszerűsítésével. A Főiskola szoros kapcsolatot tart fenn a gazdasági élet szereplőivel, ápolja és fejleszti hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét. A főiskola oktatási-kutatási feladatait egyetemi, illetve kivételes esetekben vagy átmenetileg főiskolai végzettségű közgazdasági, gazdasági, és a képzés részét képező más tudományos területen dolgozó, illetve a szakmai gyakorlatban széleskörű tapasztalatokkal rendelkező, felkészült szakemberekkel oldja meg. A Főiskola a hallgatók szakmai életpályára való felkészítése érdekében olyan tanulási környezetet alakít ki, mely fejleszti az önálló gondolkodást, erősíti a társadalom és a világ iránti nyitottságot, valamint magyar és idegen nyelven kommunikációs készséget, segíti az egészséges munkamorál kialakulását, továbbá a csoportmunkában való eredményes részvétel képességét. A tantervi követelmények keretei és a rendelkezésre álló feltételek között ez a szakirányok, specializációk szabad választását, és a párhuzamos képzés vállalásának szabadságát feltételezi. A Főiskola feladata és célja a felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti felnőttképzés folytatása. A Főiskola célkitűzései között szerepel a tudásalapú társadalom számítástechnikai és informatikai kultúrájának fejlesztése is. A Főiskola országos és nemzetközi beiskolázással képez szakembereket a munkaerőpiacra. A Főiskola biztosítja minden hallgató és oktató egyenlő esélyeit, 6

7 egyenlő elbírálását az értékelésben és az előmenetelben. Olyan nyitott és kritikus légkört teremt, amelyben minden résztvevő felelősséggel és szabadon fejtheti ki meggyőződését. Támogatja a fejlődést segítő, önálló kezdeményezéseket, az új feladatok vállalását. Biztosítja a hallgatói mobilitást, bekapcsolódásukat a nemzetközi felsőoktatási együttműködésekbe. A Főiskola külső kapcsolatrendszerének alakításában döntő szempontnak tekinti azt, hogy az ország gazdasági és kulturális középpontjában helyezkedik el, és országos hálózattal rendelkezik. Ennek megfelelően a hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, a gazdasági élet országos és helyi szereplőivel együttműködik, és arra törekszik, hogy ennek az ösztönző környezetnek az előnyeit kihasználja, felkészítse a hallgatókat a hazai és nemzetközi munkaerőpiac speciális igényeire. Az Intézmény infrastruktúrájának fenntartásával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatban saját szervezetében lát el feladatokat, a főiskolai infrastruktúra szabad kapacitásait hasznosítja. Az év során teljesült feladatoknál, a szakmai működés értékeléséről a szöveges beszámoló SZAKMAI FELADATELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE című része ad tájékoztatást. 7

8 A/ A SZAKMAI FELADATELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE * 1. Intézményi szerkezeti változások A BGF ötödik évét zárta a év végével (a 3 kara korábban 3 önálló intézményként működött) és a évi elhatározásnak megfelelően és holding típusú szervezeti rendben dolgozott (a Rektorátus a legfontosabb intézménypolitikai-, oktatás-kutatásfejlesztési-, gazdálkodási-, humánerőforrás gyarapítási stb. irányelveket határozta meg, koordinálta a Főiskola egészét érintő folyamatokat és közvetetten irányította a karok tevékenységét, ezáltal kivételes volt a kari szervezetek tevékenységébe az operatív beavatkozás). Megvalósult a évben (és a korábbi évek) sikeres tevékenységek eredményeként az egységes központi oktatásirányítás (rektorátusi tevékenység, főiskolai honlap, Internet és intranet rendszer stb. továbbfejlesztése), újszerű költségvetési gazdálkodási követelmények érvényesítése, a kijelölt területeken a Főiskola egészére kiterjedően a szellemi műhelyek létrehozatala, (bár a tevékenységük eredményessége nagyon kezdetleges), az informatikai szolgáltatás stratégiai teendőinek összehangolása, néhány új feladatra új szervezeti egység, pl. az Idegen nyelvi Kommunikációs Intézet (az idegen nyelvi képzés és vizsgáztatás irányítására, és koordinálására), a Felnőttképzési Intézet (a főiskolai szintű főként új típusú és több kar együttdolgozását igénylő továbbképzési rendszerek kifejlesztésére és ezen képzési formák működtetésére), a Pályázati Iroda (a pályázati tevékenység központi koordinálására, koncentrálása stb.) létesítése, a nemzetközi kapcsolatok összehangolása stb. A Főiskola a központi vezetés minden törekvése ellenére nem jutott megfelelő fejlesztési forráshoz, s így főként elhelyezési problémák és a karok nagy földrajzi távolsága stb. miatt nem lehetett az IDP-ben tervezettnek megfelelően létrehozni az összevont szervezeteket, kiiktatni a párhuzamosságokat, hasznosítani az ésszerű munkamegosztás előnyeit. A szervezeti struktúra kialakításakor és működtetésekor elsődleges törekvés volt a karok eddigi imázsának megőrzése (növelése). Erőteljes központi törekvés van az OM részéről a kevesebb számú szervezeti egység működtetésére, a párhuzamosságok (pl. a túlzottan tagolt tanszéki rendszer stb.) leépítésére, az integrációból adódó előnyök kihasználására. Várhatóan a bolognai folyamatokkal is összhangban szükséges korszerűsíteni a karok szervezeti struktúráját, s ezért is indokolt, hogy a jelenlegi szervezeti egységek is kezdeményezzék a szakmai integráció továbbfejlesztését. Ennek keretében alapvető feladat a humán erőforrás kihasználtságának javítása, a felelősségi körök korszerű meghatározása (az átfedések kiszűrése), * A BGF a szakmai feladatokat szövegesen az OM vonatkozó átiratának 1. sz. mellékletében előírt tematika szerint készítette. (Figyelembe véve a számszaki beszámoló 4, 6, 9, 10/a, 14 sz. mellékletében szerepeltetett jogcímeket is) 8

9 a foglalkoztatottak összehangolt, sikeres együttdolgozásának sürgetése, a hatékonyabban működő optimális szervezeti egységek kialakítása (pl. a holding típusú irányítás tapasztalatainak áttekintése és hatásainak jobb szervezeti rendben való érvényesítése stb.), 1.1. Szolgáltató szervezetek összevonása Elmaradt szolgáltató szervezetek, pl. az Informatikai Központ, a közös raktárak, műhelyek stb. kialakítása a nagy földrajzi távolságok és a fejlesztési források hiánya miatt Központi irányítást végző szervezetek Központi irányítást végző alapvető szervezeti egységek (Rektorátus, Gazdasági Műszaki Főigazgatóság, Belső ellenőrzés stb.) rossz elhelyezési adottságokkal létrejöttek év elején és lényegében azóta is az akkor kialakított szervezeti rendben működnek (néhány területen ésszerűvé vált a szervezeti keretek módosítása nélkül a munkafolyamatok átrendezése). Kulturáltabb és szervezettebb munkavégzést biztosít, hogy a Markó utcai épületben néhány szobát el lehetett különíteni az oktatási terület kapacitásának csökkentése nélkül a rektor, a Pályázati Iroda, Felnőttképzési Intézet, Idegennyelvi Kommunikációs Intézet részére, továbbá használható a nagy tanácsterem is Kari szervezeti egységek A beszámolási időszakban a karok szervezeti struktúrája lényegében nem változott. A KVIFK a Pedagógiai Intézetet Pedagógiai és Társadalomtudományi Intézetté szervezte át, meghagyva alapfeladataként a közgazdász tanárok és szakoktatók képzését, és kibővítve az Intézet tevékenységét a humán és a szakmai képzés alapját szolgáló tantárgyak oktatásával (pl. Általános és alkalmazott lélektan, Kommunikáció alapjai, Gazdaságszociológia, Gazdaságpolitika stb.). A tapasztalatok azt is jelzik, hogy a jogelőd intézmények egymás mellé rendelésétől még hosszú az út az erőforrások hatékony működéséig. A kihasználatlan kapacitások (pl. a KKFK idegen nyelvi oktatóknál), a párhuzamosságok leépítése, (főként azokon a területeken matematika, statisztika, közgazdaságtan, informatika stb. ahol eddig is lényegében azonos tematika szerint szervezett az oktatás) sajnos nagyon lassan halad. Remélhetően a bolognai folyamat hozta változások, segítenek e tekintetben is a közeljövőben Integrációs folyamatok A központi rendelkezésre öt évvel ezelőtt elhatározott integráció a beszámolási időszakban is hozott néhány a korábban jelzett területen biztató eredményt. A 9

10 2004. évben az integráció kiteljesedése egyaránt megmutatkozott az oktatás, a kutatás, nevelés, és a gazdálkodás hatékony és eredményes kibontakozásában. A szellemi kapacitások hatékonyabb kihasználásának érdekében főként a létrehozott szellemi műhelyek szervezésében rendszeresek voltak a szakmai konzultációk az oktatáshoz és annak korszerűsítéséhez kapcsolódó témakörökben. Az együttműködés különösen kiemelkedőnek tekinthető az alapozó közgazdasági képzés tantárgyaiban, pl. módszertani szigorlati tantárgyak, informatika és számítástechnika-oktatás, valamint a közgazdaságtani szigorlat ismeretkörei tekintetében. Ez jelenti a korábban kialakított közös tematikák további fejlesztését, korszerűsítését, aktualizálását és az új korszerű oktatási módszerek adaptációját is. A főiskolai szinten a műhelyek egységes és közösen kidolgozott tananyagokat fogadtak el, amelyek egységes követelmények meghatározását is jelentik (például a beszámolási időszakban jelent meg mind a három karon dolgozó szerzők tollából a Környezetgazdaságtan alapjai című Perfekt által kiadott tankönyv, melyet már a őszi vizsgaidőszakban valamennyi Karon használtak, és ez a tananyag került számkérésre). Előrelépés történt az idegen nyelv oktatásának a területén is, amely az alapszakok sajátosságának szem előtt tartása mellett közös tematikák, módszertani anyagok, kidolgozását jelentette. Ebben a Főiskolai szintű Idegen Nyelvi Intézetnek meghatározó része volt. Az integrált főiskolai képzési tevékenység megvalósítása szempontjából nagy előrelépést jelentett a Főiskola Felnőttképzési Intézetének létrehozása, valamint az akkreditációs követelmények sikeres teljesítése. Jelentős előrelépést hozott a Pályázati Iroda létrehozása, amely olyan integrált szervezeti egysége lett a BGF-nek, amely a pályázatokon való sikeres részvételt segíti elő elsősorban a koordináló tevékenységén keresztül. A három Kar között meglévő földrajzi távolság ellenére a hallgatók áthallgatása, illetve az oktatók Karok közötti átoktatása valamelyest bővült. Ez bizonyos esetekben a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználását jelentette, de elősegíti a számonkérésben meglévő különbségek csökkentését is. Jellemző a szakmai tantárgyak bővebb körű átoktatása is (pl. Marketing oktatás a KVIFK közreműködésével a PSZFK-on, a KKFK részvételével a Közgazdaságtan a KVIFK-on és a PSZFK-on). Sajnálatosan a rendkívül alacsony óradíjak nem ösztönzik az átoktatást. Kialakította az Intézmény az új tantárgy felelősi rendszert. Az új szakok kidolgozása főiskolai szinten történt és a vezetés a leginkább megfelelő kollégát bízta meg tantárgy felelősi feladatok ellátásával. Az alkalmazott kreditrendszer kiteljesedése teremtette meg a hallgatók részére (remélhetőleg mind nagyobb körben) az áthallgatások bizonyos mértékű növekedését (pl. a KKFK hallgatóinak egy csoportja a kötelezően választható tárgyak közül a Gazdaságtörténetet a KVIFK-on hallgatja). A tapasztalatok azt is jelzik, hogy az igazi tartalmi kohézió realizálásáig sok még a tennivaló, az adottságok jobbításában, a befogadókészség stb. fejlesztésében. 10

11 2. A hallgatói létszámváltozások 2.1. Képzési tevékenység Főiskolai alapképzés A Főiskolai alapképzésre a évben a BGF-re fő hallgató jelentkezett. Főként az ismert demográfiai problémák (az érettségizett tanulók számának csökkenése stb.) miatt, a közgazdászképzés széleskörű (a hazai és külföldi) kiterjesztése következtében mérséklődött (4.650 fővel, 15,6 %-kal) az alapképzésre jelentkezett hallgatók száma. Örvendetes, hogy a KKFK-on a beszámolási időszakban is tovább nőtt (725 fővel) a jelentkezettek száma, de a korábbi évek tendenciájától eltérően a KVIFK-on fővel, a PSZFK-on (főként a két területi intézetben) csökkent (4.092 fővel) a jelentkezett hallgatók száma (1/a sz. melléklet). A felvételre első helyen ide jelentkezők száma minden szakon többszöröse (a KVIFK-on közel 6 szorosa, a KKFK-on 4 szerese, a PSZFK-on közel 2 szerese) az OM által engedélyezett keretszámnak. Összességében a Főiskola iránti érdeklődés továbbra is magas szintű, amit a felvételi jelentkezők nagy száma is bizonyít. A főiskolai alapképzésre az OM által engedélyezett létszám kereten belül felvettek létszáma a korábbi évek tendenciájával összhangban tovább nőtt. A évben a BGF-re fő hallgató beiskolázása valósult meg, amely 835 fővel, 18 %-kal több mint a megelőző évben (a KKFK-on 565 fővel, a KVIFK-on 418 fővel nőtt, a PSZFK-on 148 fővel csökkent a felvett hallgatók száma). Ennek nem az Intézményben jelentkező hallgatói létszám csökkenés volt az oka, hanem a felvételi eljárás során a ponthatár megállapításakor került kevesebb hallgató felvételre. A főiskolai alapképzésen a októberi adatszolgáltatás szerint fő volt a hallgatói létszám, amely, mindössze 5 fővel magasabb, mint a megelőző évben, mert jelentős a lemorzsolódók létszáma (sajnálatosan évek óta alacsonyabb a felvettek egy részének a tudás szintje a kívánatosnál és így ezek többiekkel való lépéstartása az oktatói kar erőfeszítése ellenére problematikus). A évben általánossá vált minden évfolyamon a korábban bevezetett kreditrendszer egyéni tanrendek alkalmazása, amely hozzásegít a képzési idő meghosszabbításához, az oktatás-szervezési problémák növekedéséhez. A főiskolai alapképzésen résztvevők és a évi létszámát karonként a következő diagram szemlélteti: 11

12 Az alapképzésben résztvevő hallgatók létszámának változása fő október október KKFK KVIFK PSZFK Az egyenértékre átszámított hallgatói létszám fő volt a Főiskolán a beszámolási időszakban, amely mindössze 64 fővel (0,4 %-kal) kevesebb a évinél (1/b. sz. melléklet). A évben az alapképzésen résztvevő államilag finanszírozott hallgatók létszáma fő (55 fővel) több, a költségtérítéses hallgatói létszám fő (50 fővel) kevesebb, mint a megelőző évben. Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók létszámát karonként a következő diagram szemlélteti: fő A hallgatói létszám megoszlása az alapképzésben karonként, évenként Költségtérítéses hallgatók Államilag finanszírozott hallgatók KKFK KVIFK PSZFK Egyenértékre átszámítva a beszámolási időszakban az államilag finanszírozott hallgatók létszáma a főiskolai alapképzésen fő (58 fővel több, mint a 12

13 megelőző évben) és a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatói létszám fő volt (138 fővel több, mint a évben). A nappali tagozatos alapképzési hallgatók száma a évben a Főiskolán fő volt, amely 395 fővel (3,8 %-kal) több mint a megelőző évben (a KKFKon 51 fő, a KVIFK-on 184 fő, a PSZFK-on 160 fő volt a növekedés). A távoktatásos képzésen a évben fő vett részt, amely a Főiskola törekvése ellenére 54 fővel kevesebb, mint a megelőző időszakban, pedig e rugalmasságot garantáló képzés jól illeszthető a munka melletti ismeretszerzéshez. A levelező tagozatos hallgatói létszám a beszámolási időszakban fő volt, amely 376 fővel (10,3 %-kal) kevesebb, mint a évben (a PSZFK-on 71 fővel nőtt, de a KVIFK-on 108 fővel és a KKFK-on 339 fővel csökkent a levelező tagozatos hallgatók létszáma). A levelező tagozatos létszámból fő az alapképzésen, fő a szakirányú továbbképzésen és 159 fő a felsőfokú szakképzésen vett részt. A kereslet-csökkenés összefügg azzal, hogy e képzési forma már kevésbé tekinthető korszerűnek (túlzottan tradicionális), s ez kevésbé felel meg a munka melletti tanulás speciális elvárásainak, követelményeinek Felsőfokú szakképzés A felsőfokú szakképzésen résztvevők létszáma a Főiskolán a évben fő volt, amely a központi törekvések ellenére 64 fővel (2,8 %-kal) kevesebb, mint a évben (a KVIFK-on is 26 fővel nőtt e képzési formán tanulók száma, de a KKFK-on 26 fővel, a PSZFK-on 64 fővel csökkent a felsőfokú szakképzésen résztvevők létszáma). A felsőfokú szakképzésen résztvevő hallgatók létszámát karonként a következő diagram szemlélteti: A felsőfokú szakképzésben résztvevők létszámának alakulása fő október október KKFK KVIFK PSZFK 13

14 Sajnálatosan e képzési forma nem kellően vonzó a továbbtanulók részére, pedig a jó tanulók számára garantált a Főiskola nappali tagozatán a továbbtanulás lehetősége és a gyakorlati szakterületeken keresett szakképesítéseket (pl. gazdasági idegen nyelvű levelező, kereskedelmi szakmenedzser, idegenforgalmi szakmenedzser, banki szakügyintéző, pénzügyi-számviteli szakügyintéző, projektmenedzser asszisztens stb.) lehet szerezni. Főként a költségtérítéses képzésen résztvevők aránya csökkent (bár a képzés költségtérítésének összege a költségtérítéses piacon átlagosnak tekinthető). Probléma, hogy ezen a képzési formán résztvevők egy része nem tanul kellő intenzitással (ez összefügg azzal, is, hogy a hallgatóknak a Főiskola felmérése szerint %-a azért jelentkezett e képzési formára, mert nem sikerült más irányú továbbtanulási terve), s így jelentős (15-20 %-os) az oktatók erőfeszítése ellenére a hallgatók lemorzsolódása Újabb diplomás képzés Az újabb diplomások létszáma a Főiskola vezetésének törekvése ellenére tovább csökkent a beszámolási időszakban. A évben az alapképzésen hallgató vett részt, amely 542 fővel (27 %-kal) kevesebb, mint az előző évben volt (mindhárom karon a KKFK-on 259 fővel, a KVIFK-on 146 fővel, a PSZFK-on 137 fővel csökkent az újabb diplomás hallgatók létszáma). Az újabb diplomás képzésen résztvevő hallgatók létszámát karonként a következő diagram szemlélteti: Az újabb diplomás képzésben résztvevők létszámának alakulása fő KKFK KVIFK PSZFK október október Szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzésen résztvevők létszáma a Főiskola szándéka ellenére a évben csökkent, bár a meghirdetett szakképzések jó alkalmazási lehetőségeket garantálnak a munkaerőpiacon. A beszámolási időszakban a 14

15 Főiskolán, szakirányú továbbképzésen fő vett részt, amely 409 fővel (közel 20 %-kal) kevesebb volt, mint a megelőző évben. A évben a PSZFK-on jelentősen (327 fővel) csökkent a szakirányú továbbképzésen résztvevők létszáma a KKFK-on 80 fővel, a KVIFK-on 2 fővel csökkent a szakirányú továbbképzésen résztvevők létszáma. A szakirányú továbbképzésen résztvevő hallgatók létszámát karonként a következő diagram szemlélteti: A szakirányú továbbképzésben résztvevők létszámának alakulása fő KKFK KVIFK PSZFK október október A gazdálkodás új követelményei, a konkurens intézmények tevékenységének (elszívó hatása), a korszerű EU-s szakismeretekkel rendelkezők számának bővítése, az Intézmény pénzügyi forrásainak szükségszerű növelése is sürgeti a szakirányú de az újabb diplomások tantervének képzési programjának bolognai követelményekkel is összhangban levő modernizálását. A tapasztalatok azt is jelzik, hogy mindhárom karon tovább kell erősíteni a Főiskola beiskolázási reklám, propaganda tevékenységét is Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés jellemzői A Főiskolán a beszámolási időszakban fő volt az államilag finanszírozott hallgatók száma, s így az előző évhez képest alapvetően nem változott (összességében 83 fővel 0,7 %-kal emelkedett az államilag finanszírozott hallgatók létszáma: a KVIFK-on 132 fővel, és a PSZFK-on 37 fővel nőtt, a KKFK-on 86 fővel csökkent). A hallgatói létszám struktúráját a Főiskolán képzési formák szerint karonkénti bontásban a és a évre karonként a következő összeállítás szemlélteti: 15

16 Megnevezés október október KKFK KVIFK PSZFK BGF összesen KKFK KVIFK PSZFK BGF összesen Változás BGF szinten 2004/2003 fő % Alapképzés Nappali tagozat ,7% Esti tagozat Levelező tagozat ,3% Távoktatás Együtt ,6% FSZ képzés Nappali tagozat ,5% Levelező tagozat Együtt ,5% Szakirányú továbbképzés Mindösszesen ,7% A BGF-en a évben a Főiskola sajnálatára csökkent a költségtérítéses képzésen résztvevők létszáma. A beszámolási időszakban, az Intézményben a költségtérítéses hallgatók száma fő volt, amely 551 fővel (6,4 %-kal) kevesebb, mint a megelőző évben (örömteli, hogy a KVIFK-on az előző évek tendenciájával összhangban, megfelelően tovább nőtt, 179 fővel, viszont a PSZFK-on 502 fővel, a KKFK-on pedig 228 fővel csökkent). A hallgatói létszám képzési formák szerinti összetételét karonként a következő összeállítás szemlélteti: Megnevezés október október KKFK KVIFK PSZFK BGF összesen KKFK KVIFK PSZFK BGF összesen Változás BGF szinten 2004/2003 fő % Alapképzés Nappali tagozat ,2% Esti tagozat Levelező tagozat ,0% Távoktatás ,6% Együtt ,8% FSZ képzés Nappali tagozat ,5% Levelező tagozat ,8% Együtt ,6% Szakirányú továbbképzés ,8% Mindösszesen ,4% 2.2. Köztársasági ösztöndíj A hallgatók Köztársasági ösztöndíja címén mintegy 21 MFt költségvetési támogatás illeti meg a Főiskolát (visszafizetési kötelezettség évben 3,5 MFt). Köztársasági ösztöndíjban, a tavaszi félévben 65 fő, míg az őszi félévben 79 fő részesült Egyéb ösztöndíjak Bursa ösztöndíj támogatásból a Főiskolát jogosultan 44 MFt illette meg a évben, azonban a felügyeleti szerv a beszámolási időszakban 55 MFt-ot bocsátott az Intézmény rendelkezésre. A 11 MFt-os különbözet rendezését évben az előirányzat-maradvány elszámolásakor az OM elvonja. Békésy György Posztdoktori ösztöndíj címén 978 eft állt a Főiskola rendelkezésére, melyből az előírásoknak megfelelően 1 fő oktató részére, 8 hónapra megtörténtek a kifizetések, így e jogcímen 326 eft befizetési kötelezettség keletkezett az intézménynél. 16

17 2.4. Kollégiumi támogatás Kollégiumi támogatás címén 82 MFt-ra jogosult a Főiskola a évben, amely mintegy 13 MFt-tal kevesebb a rendelkezésre álló összegnél. Kollégiumi férőhelyet a évben hallgató igényelt (közel 500 fővel több mint a megelőző évben), de a férőhelyek száma csak 1.639, s ezért hallgatónak a Főiskola nem tudott kollégiumi lakhatást biztosítani (2. sz. melléklet). Lakhatási támogatás címén a hatályos előírások szerint a Főiskola 279 MFt-ra jogosult, amelynél 33 MFt-tal több a rendelkezésre álló előirányzat. Lakhatási támogatásra a évben hallgató volt jogosult (A KKFK-on fő, a KVIFK-on fő, a PSZFK-on fő). Lakhatási támogatásban évben fő részesült (ebből a KKFK-on 757 fő, a KVIFK-on 680 fő, a PSZFK-on fő), s létszámuk 42 %-kal volt több mint a megelőző évben (2. sz. melléklet) Jegyzettámogatás Tankönyv-jegyzettámogatás címén közel 73 MFt-ra jogosult a Főiskola, amelyből a beszámolási időszakban csak 66 MFt állt rendelkezésre. A normatíva összegét a hallgatóknak átadja az Intézmény, mert évben a jegyzetforgalmazás jogát könyvkiadó cégnek átengedte Sport, kultúratámogatás Sport-kulturális támogatás címén a évben mintegy 8,5 MFt illette meg a Főiskolát Tudományos Diákköri Tevékenység A növekvő hallgatói-oktatói terhelés mellett e tevékenység dinamizmusa, fejlesztése csak szűkkörben valósult meg a évben. Sajnálatosan nem nagy számban készülnek TDK dolgozatok. A karok által szervezett TDK konferenciákon 42 db dolgozatot védtek meg, amelyből 27 sikeresen szerepelt az Országos TDK konferencián is (az országos helyezésen kiváló eredményt elért dolgozatokat a Főiskola lapjai publikálták. Alapítványi normatív kutatási forrásból mintegy 800 eft-tal támogatta a Főiskola a TDK tevékenységet Meghatározott jogcímeken biztosított többletforrások felhasználása Az 51/2002. (III. 26. Korm. rend. 22. alapján, a főiskolán tanuló és költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók közül a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban (továbbiakban: GYES-GYED) részesülők mentesülnek a képzések költségtérítésének megfizetése alól. 17

18 A hatályos jogszabály értelmében a Főiskola ezen hallgatók után csak a képzési és fenntartási normatíva (képzési szintnek megfelelő) átszámított összegét kapja meg támogatásként (alapképzés és felsőfokú szakképzés esetében Ft/fő/félév, míg szakirányú továbbképzésnél Ft/fő/félév a legmagasabb támogatási összeg), míg a költségtérítési díjak befizetése Ft/fő/félév bevételt jelentene. Az említett jogszabály hatálybalépése az elmúlt években az Intézménynek több mint 150 MFt bevétel elmaradást okozott, - mivel a rendelkezésre álló támogatás összege évben csak eft volt. Jogszabály szerint a Főiskolát megillető támogatás ezen a jogcímen összesen eft, a különbözetet ( eft-ot) remélhetőleg a maradvány-elszámolás keretében fogja az OM rendezni. (Valószínűsíthető, hogy a nevesített jogalkotás elmaradása esetén a hallgatói létszám is kevesebb lenne). Azonosulva a központi oktatáspolitikai törekvéssel, hogy a GYES-GYED-en lévők tanulmányi kedvét szociális körülmények miatt nem lehet visszafogni, de ennek megoldásaként az OM-nek a teljes költségtérítés összegét biztosítani kellene a képző intézmények számára. Amennyiben ezt a problémát nem sikerül a Kormányzatnak megoldani, hosszabb távon a képzések gazdaságosságát, ebből kifolyólag a képzések indítását veszélyeztetheti a GYES-GYED-es hallgatók létszám növekedéséből adódó bevétel kiesés. Az OM a hallgatók idegen-nyelvvizsgadíjának visszatérítésére eft támogatást biztosított a Főiskola részére. A Minisztérium irányelveinek megfelelően a BGF is elkészítette a belső Szabályzatát a vizsgadíjak visszafizetésére. A Szabályzat értelmében a jogos igénylések alapján, közel 4 millió forintot kellett visszafizetni a hallgatók részére. A különbözetet ( eft-ot) az akkreditált nyelvvizsga központ infrastrukturális fejlesztésére fordítja a Főiskola. A hallgatók pénzbeli juttatása címén a hatályos normatíva és a jogosultak létszáma alapján ( fő) a Főiskolát 946 MFt illeti meg, amelyből a évben 865 MFt állt rendelkezésre, a különbözet (mintegy 81 MFt) rendezése az OM részéről szintén a maradvány-elszámolás keretében történik meg évben. 3. A hallgatói mobilitás A hallgatói mobilitás a Főiskola törekvése ellenére nem bővült a beszámolási időszakban, pedig az alapvető követelmény az Európai Felsőoktatási Térségbe történő integrációnak. A hallgatói mobilitás az EU országokra összpontosul Részképzésen résztvevő magyar hallgatók létszáma Külföldre részképzésre a Főiskoláról a évben 124 hallgató utazott. A KKFK hallgatói közül Erasmus program keretében a tanév II. félévében 53 magyar hallgató, tanév I. félévében 30 fő vett rész külföldi részképzésen. A KVIFK 35 hallgatót küldött külföldre, tanulmányi 18

19 szakmai gyakorlati stb. céllal. A PSZFK hallgatói közül 6 hallgató tanult külföldön Teljes idejű, illetőleg részképzésre fogadott külföldi hallgatók létszáma A Főiskolán a évben 177 külföldi hallgató tanult (a KKFK-on 44 fő, a KVIFK-on 107 fő, a PSZFK-on 26 fő), amely 8 fővel kevesebb volt, mint a megelőző évben). Örvendetes, hogy a KVIFK kiterjedt idegen nyelvű oktatása miatt fokozatosan bővítette a külföldi (főként osztrák, német stb.) fiatalok képzését Részképzésen fogadott hallgatók A KKFK-ra az Erasmus program keretében II. félévében 33 főt, I. félévében 36 főt fogadtak. A beszámolási időszakban a KVIFK a II. félévében 19 főt, a I. félévében 24 főt fogadott. 4. A képzési szerkezet változása A beszámolási időszakban a Főiskolán a képzési szerkezet (karok, szakok, szakirányok, tanterv, képzési időtartam stb.) felépítése lényegében nem változott. Elmaradt a bolognai folyamattal összhangban az IDP-ben kilátásba helyezett képzési célok, a tanítástervek, tanítási programok stb. olyan módosítása, amely az oktatási feladatok teljesítését számottevően befolyásolta volna. A őszén induló képzések tantervi, tantárgyi programjai elkészítésénél érvényesítjük a javaslatokat. A hatályos képzési szerkezetnek megfelelő tananyagellátás alapjában nagy többségében jó színvonalú tananyagokkal biztosított volt. Természetszerűleg a korszerűsítési folyamat főként a szakmai ismeretkörök tekintetében a évben is megtörtént. A Főiskola oktatói (és a felkért gyakorlati szakemberek) a beszámolási időszakban is tevékenyen végezték a tananyagírási, lektorálási stb. feladataikat a hagyományos tankönyvek, jegyzetek, példatárak, valamint e-learning tananyagok megjelentetése érdekében. Kiemelt figyelmet kapott az EU-s ismeretekkel és az intézményeik működésével összefüggő ismeretkörök feldolgozása közreadása, illetőleg a hazai kezdeményezésű új eljárások (korszerű gazdálkodási módszerek) jelzése, (megtanítása). Sajnálatosan néhány területen (pl. mikro-, makroökonómia stb.) elmaradt az írásos tananyag bolognai modellbe illeszkedő korszerűsítése (nem lehetett garantálni az időszerű döntések késedelme miatt a célszerű tananyagfejlesztést). A színvonalas tananyagellátást (publikációs tevékenységet) serkentette a BGF szintű Tudományos Díj kiosztása is. A évben a főiskolai szerzők tollából 118 db kiadvány (tankönyv, szakkönyv, jegyzet, példatár stb. jelent meg (3/a, 3/b sz. mellékletek). Az IDP-ben meghatározott fejlesztési törekvések több területen új irányt vettek, összhangban az időszerű felsőoktatási reform, az új felsőoktatási törvény, illetve képzési rendszer bolognai modell szerinti átalakításának előkészületeivel, az új alapszakok stb. koncepciójának évi kidolgozásával. 19

20 A hatályos képzési szerkezet szerint a beszámolási időszakban is folytatódott a tananyagfejlesztés az alapképzés a továbbképzés stb. területén is. Így pl. a KKFKon új szakkönyv, illet jegyzet jelent meg A Keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai és az EU-csatlakozás, a Kultúraközi kommunikáció és menedzsment spanyol nyelven és a Nemzetközi gazdaságelemzés és a külgazdaság-fejlesztés alapjai címmel. A KVIFK-on új szakmai alternatív tantárgy lett az idegenforgalmi és szálloda szakon: Idegenforgalmi pályázatok menedzselése és projektmenedzsment az Európai Unióban, valamint a Regionális politika a vidék és regionális turizmusfejlesztés lehetőségei az önkormányzati területen A Kereskedelmi szakon: Az eurokonform szállítási rendszerek, valamint az Ingatlan befektetés, mint üzleti vállalkozás. A vendéglátó és szállodaszakon: Animáció a szállodákban, valamint a Prezentációs ismeretek. Az Informatikai Intézet által meghirdetett funkcionális választható tantárgyak lettek: Likvid vállalkozások pénzügyi egyensúlyának követése számítógéppel, valamint a Vállalkozások elszámolása és vezetői döntések támogatása számítógéppel és a Vállalkozások eszköz és készletnyilvántartása számítógéppel. Idegen nyelven felvehető új választható tárgyak: Vevőcentrikus értékesítési készségek (angol nyelven), valamint Az Európai Unió és a Hispán világ idegenforgalma, továbbá A Hispán civilizáció és turizmus és az Itália kulturális öröksége. Ezzel egyidejűleg funkcionális választható tárgyak lettek idegen nyelven: Fordítás a vendéglátás, az idegenforgalom és kereskedelem területén, valamint Angol nyelvű prezentációs készségfejlesztés, továbbá az Angol szaknyelvű beszédértés, s ezeken felül Üzleti kommunikáció a kereskedelemben és az idegenforgalomban és a TOEFL vizsgára való felkészítő kurzusok stb. A PSZFK-on a HEM szakos hallgatók speciális szakági igényeinek megfelelően elkészült a Humáninformatikai tananyag és 4 új példatár (a évi tananyagfejlesztésről részletesebben a szöveges beszámoló 7. pont alatti része tartalmaz további információkat). Sajnálatosan megtorpant a kialakult kivárási időszak -ban több területen a tananyagfejlesztés, mert nem áll rendelkezésre (nincs elfogadva) az új képzési szerkezetnek megfelelő tanterv, tantárgyi program stb. Ez a körülmény átmenetileg megnehezíti esetenként még a törzstárgyakból is (pl. mikro-, makro- ökonómia stb.) a korszerű ismeretek közreadását, számonkérését. A év kezdetétől intenzív gondolkodás (véleménycsere és befolyásolás) van a Főiskolán a BGF és a karok stratégiai versenyhelyzetével összefüggően a képzési irány ésszerű átalakítására, a munkaerőpiaccal és az öregdiákokkal való célszerű együttműködési rendszer meghonosítására, az oktatói állomány struktúrájának és szintjének módosítására, a hazai- és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének célszerű átalakítására, az idegen nyelvi képzés újszerű feladatainak kialakítására, a hallgatói igények várható változásának új területeire, 20

21 az igazgatási-, a szabályozási-, a finanszírozási rendszer esedékes fejlesztéseire stb. Az alapképzés, a felsőfokú szakképzés (FSZ), a szakirányú továbbképzés stb. alkalmazott rendszeréről átfogó tájékoztatást ad, a tagozatonként, szakonként készített összeállítás, a végzett hallgatók létszámának egyidejű jelzésével (4. sz. melléklet) Alapképzés (szakok, szakirányok) jellemzése A BGF-en a beszámolási időszakban is a három kar (Külkereskedelmi Kar, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, továbbá a Pénzügyi és Számviteli Kar) végezte a közgazdászképzést. A karokon szervezett szak- és szakirányok a évben is a következők voltak: KKFK KVIFK PSZFK Gazdaságdiplomácia és nemzetközi Pénzügyi szak menedzsment Idegenforgalmi és szálloda Adó-illeték szakirány EU kapcsolatok szakirány Idegenforgalmi és szálloda Közpénzügyek szakirány (angol nyelven) Nemzetközi gazdaságelemző szakirány Idegenforgalmi és szálloda Pénzintézeti szakirány Szakdiplomácia szakirány (német nyelven) Biztosítási szakirány Európai üzleti tanulmányok szakirány Idegenforgalmi- szállodai közgazdász Vám és jövedék tanári szakirány Public relations szakirány Kereskedelmi Számviteli szak Nemzetközi marketing és teljes körű Kereskedelmi (angol nyelven) Vállalkozási szakirány minőség irányítás (TQM) Kereskedelmi (német nyelven) Vállalkozásszervező Nemzetközi marketing és teljes körű Kereskedelmi közgazdász tanári szakirány minőségirányítás Vendéglátó és szálloda Gazdasági informatika Fogyasztói marketing szakirány Vendéglátó és szálloda (angol nyelven) szak Üzleti (B2B) szakirány Vendéglátó- szállodai közgazdász tanári Számvitelszervező Szolgáltatás és non profit szakirány Kereskedelmi szakoktatói szakirány Médiamenedzsment szakirány Vendéglátó szakoktató Banki informatika Európai üzleti tanulmányok szakirány Idegenforgalmi szakmenedzser szakirány Logisztikai szakirány Kereskedelmi szakmenedzser Humán erőforrás Reklám szakirány Vendéglátó szakmenedzser menedzser szak Szakdiplomácia szakirány Nemzetközi kommunikáció EU kapcsolatok szakirány Európai üzleti tanulmányok szakirány Nemzetközi gazdaságelemző szakirány Reklám szakirány Public Relation szakirány Médiamenedzsment szakirány Szakdiplomácia szakirány Nemzetközi marketing szakirány Logisztika szakirány Távolkeleti interkulturális szakirány Külgazdasági szak Európai üzleti tanulmányok szakirány EU kapcsolatok szakirány Tőzsde-pénzintézetek szakirány Nemzetközi gazdaságelemző szakirány Vállalkozásszervező szak 21

22 KKFK KVIFK PSZFK Logisztika szakirány Export-import menedzsment szakirány Médiamenedzsment szakirány Reklám szakirány Szakdiplomácia szakirány Public Relations szakirány Nemzetközi marketing szakirány Nemzetközi menedzsment szakirány Fogyasztói marketing szakirány Új szakok, szakirányok indítására vonatkozó a főiskolai IDP-ben meghatározott törekvések az esedékes felsőoktatási reform, az új felsőoktatási törvény, illetve a képzési rendszer bolognai modell szerinti átalakításának előkészületei miatt időszerűtlenné váltak. Ugyanakkor a évben a Főiskola más felsőoktatási intézményekkel együtt intenzíven részt vett a bolognai modellnek megfelelő új alapszakok/szakirányok kidolgozásában. Ennek keretében kialakult időközben az OM rendeletként közzé tett a felsőoktatási reform szerinti a BGF-en év szeptemberétől alkalmazni tervezett üzleti alapszakok/szakirányok rendszere a következők szerint: Alapszak Szakirány Felelős kar 1. Gazdálkodás és Vállalkozásszervező menedzsment Közgazdász informatikus Statisztikus elemző 2. Pénzügy és Pénzügy számvitel Számvitel PSZFK PSZFK 3. Emberi erőforrások nincs PSZFK 4. Turizmus- Idegenforgalom és szálloda vendéglátás Vendéglátás és szálloda 5. Kereskedelem és Kereskedelem marketing Marketing kommunikáció Minőségmenedzsment és TQM Nemzetközi marketing 6. Nemzetközi Külgazdasági vállalkozási gazdálkodás Gazdaságdiplomácia Nemzetközi üzleti kommunikáció KVIFK KKFK (és KVIFK) KKFK Lényegében a beszámolási időszakban kidolgozásra került az üzleti szakoktató alapszak, amelynek szakindítási kérelme gyakorlatilag kész (követve a hat alapszak mintáját). Az elvi indításhoz a FT már korábban hozzájárult, de a beadása még nem valósult meg. A szak sajátossága, hogy bár az üzleti képzési ágba tartozik, de a végzettek nem szereznek közgazdász végzettséget. A képzésért a KVIFK felelős. Elsősorban jogi természetű akadályok miatt nem realizálódhatott az, az IDP-ben megfogalmazott törekvés, hogy a KVIFK-on 30 éve folyó közgazdász tanárképzést a PSZFK-val együttműködve terjesszük ki a pénzügyi-számviteli tanárképzésre is. Ugyanakkor a évben fontos előre lépés volt ebben a 22

23 vonatkozásban, hogy az ugyancsak 30 éve működő, a kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szakos közgazdász diplomával rendelkezők számára szervezett kiegészítő tanárképzést kiterjeszthettük egyetemi, illetve főiskolai szintű pénzügyi, illetve külgazdasági közgazdász diplomát szerzettek kisebb fős csoportjára is. Az eredetileg kitűzött cél megvalósítását a tanárképzés általános mesterfokozatra emelése és az ehhez szükséges akkreditáció megszerzése fogja jelenteni. A évben beindult és ez időszakban is folyik a nem az üzleti, hanem a társadalomismeret képzési ágba tartozó Kommunikáció és médiatudományok alapszak indítási kérelmének összeállítására. A Rektori Tanács már megtárgyalta az első előterjesztést, és azzal a határozattal zárta, hogy támogatja képzést, de álláspontja szerint nem kerülhet versenyhelyzetbe (főként az államilag finanszírozott hallgatói létszámban) az üzleti szakokkal. A képzésért a BGF-en belül a KKFK felelős. A Főiskola évben tevékenyen részt vett az üzleti ágazat (a BsC képzés) közös A és B moduljainak kidolgozásában, az új szakok és szakirányok C és D moduljainak elkészítésében, a tervezett képzések tantervi hálójának összeállításában, valamint a program ajánlások kimunkálásában és vitájában stb. Időközben véglegesítette a Főiskola a hat alapszak szakindítási dokumentumait is, amelyet jóváhagyásra az illetékesek részére megküldte. Egy-egy szak tekintetében az elküldött csomag a következőket tartalmazza: I. kötet: a szakindítás szöveges kérelme (adatlap I-V fejezetei), tantervek (nappali, esti, levelező tagozat, UD képzés), a C és D modul tantárgyi leírásai, a szakmai gyakorlat bemutatása, a csak a C és D modulban oktatók személyi adatlapjai és nyilatkozatai, a MAB táblázatai a szakra vonatkozó adatokkal. II. kötet: tantervek az adott szakhoz adaptált változatban, az A és B modul tantárgyi leírásai, a modulok személyi feltételei, a MAB táblázat intézményi adatokkal sz. melléklet: az A és B modulban oktatók személyi adatlapjai. 4. sz. melléklet: az A és B modulban oktatók nyilatkozatai stb. A szakmai képzések tartalmi elemeinek fejlesztését, kidolgozását jól segíti az is, hogy a BGF koordinálásával 29 felsőoktatási intézménnyel együtt dolgozik (HEFOP pályázati forrással támogatottan) az esedékes új képzések ismeretköreinek kialakításában stb. (részletesebben a B/6.7. alcím alatt). 23