Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia

Átírás

1 Mondok Anita A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel Analysis of ISCED 5 level education s requirements according to tourism professionals expectations mondoka@szolf.hu Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevétel-generáló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás bizonyos eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős hallgatók illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói valamint a képzésoktatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja volt feltárni az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmus-vendéglátás területén folyó ISCED 5 szintű képzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A cikkben a munkaadók aspektusának ismertetésére kerül sor. A kutatás külön figyelmet fordított annak vizsgálatára, hogy a Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés kettős jellege, amely a munkaerő-piacra és a Turizmus-vendéglátás alapképzésbe való belépésre történő egyidejű felkészítésből ered, nyújt-e kellő keretet a turisztikai munkáltatók által elvárt készségek és képességek fejlesztésére. A kapott eredmények minden érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében. Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia 1. A felsőfokú szakképzési programok gyökerei Az olajválságot követő időkben számos államban felgyorsult az érettségit adó középiskolák expanziója, így nőtt azon érettségizettek száma, akik megszerezték a formális jogosultságot a felsőoktatásba való belépésre. Társadalmi jellemző, hogy az érettségizettek egy része nem felel meg a tudományos igényű felsőoktatás követelményeinek ez ebben az esetben is fennállt, illetve emellett a munkaerőpiac nem tudta fogadni a főiskolai, egyetemi végzettségűek tömegeit. A munka világában gyakorlatias, naprakész, azonnal alkalmazható, de magas szintű kvalifikációkra mutatkozott tehát kereslet, így a társadalmi és a gazdasági igények kielégítését szolgálták a rövid képzési idejű, felsőfokú szakképzési programok, amelyeket számos országban, mint az Egyesült Államokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, Japánban, Hollandiában, Németországban vezettek be (Fehérvári Kocsis, 2009:9). 2. A felsőoktatási szakképzés jellemzői A felsőfokú szakképzésnek nevezett rövid ciklusú oktatási forma felsőoktatás rendszerébe történő illesztésének egyik mozgatórugója a továbbtanulás lehetőségének közvetlen biztosítása a teljesített kreditek garantált beszámítása által. Mivel a képzési forma iránt elsősorban a szolgáltatások területén, mint például a turizmus, mutatkozott igény, ezért a kétéves képzésnek a kötelező féléves szakmai gyakorlat része lett, amelyet a Magyar Kereskedelmi és 287

2 Iparkamara által regisztrált vállalatoknál kell elvégezni. Az intézkedés célja a képzés és a gazdaság szükségleteinek összehangolása volt. A korábbi felsőfokú szakképzés rendszere átalakításának oktatáspolitikai célja éppen a képzés ISCED 5-szintre emelése valamint a Turizmus-vendéglátás alapképzésbe történő továbblépés kereteinek hatékonyabb megvalósítása volt. Ez az elvárás azonban nem könnyen egyeztethető össze a turisztikai munkaadók szakmai gyakorlati ismeretekkel rendelkező, nem vezetői szintű turisztikai pozíciók betöltésére alkalmas szakemberek iránti igényével. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény alapján a felsőfokú szakképzéseket felsőoktatási szakképzések váltották fel ban már csak erre az új típusú képzési formára lehetett jelentkezni a felsőfokú szakképzések helyett. A törvény 15. (2) alapján: Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb százhúsz lehet. A felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet életbe lépésével a rövid ciklusú képzés a felsőoktatási rendszerbe került, elfogadásra került a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet (230/2012. (VIII. 28.)) is. Ezzel együtt hatályba lépett a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat módosításáról szóló 1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozat is. A felsőoktatási szakképzés legfőbb jellemzői tehát: Felsőoktatás rendszerébe illesztik a rövid ciklusú, gyakorlatorientált, de elméleti tudást is adó képzést, a fejlett országok gyakorlatában már működik. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít, ellenben a megszerzett oklevél önálló, felsőfokú végzettségi szintet nem ad. Viszonylag rövid idő alatt gyakorlati tudással is felvértezett asszisztensek képezhetők oklevéllel, záróvizsgával fejezve be tanulmányaikat. A kétéves képzések kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ). A felsőoktatási szakképzések képzési programját az intézmények dolgozzák ki. Felsőoktatási szakképzés is moduláris felépítésű, illetve a különböző területeken 12 kreditnyi közös ismeretanyagot kell elsajátítani. Képzés megvalósítható nappali-, levelező- és távoktatás tagozat keretében. Képzési idő 4 oktatási félév, melyből egy félév összefüggő szakmai gyakorlat. Felsőoktatási intézmény akkor indíthatja, ha van a besorolási szakon alap- vagy osztatlan képzése. Az alapképzésből való visszalépés lehetősége a BA szakok minőségét, az oktatás eredményességét javíthatja és az egyén személyes boldogulásához is vezethet. Mivel a felsőoktatás része ez a forma, itt is állami ösztöndíjas és önköltséges helyek állnak rendelkezésre tól már csak erre az új típusú képzési formára lehet jelentkezni. Egy EMMI 1 rendelet alapján öt területre sorolták a képzéseket: munkaerő-piaci ismeretek, idegen nyelvi alapszintű ismeretek, szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek, kommunikációs ismeretek csoportba tartoznak a szakok. A felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott ISCED 5B 2 szintű szakképzés az felsőfokú szakképzettséget ad, újabb végzettségi szintet azonban nem. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni. Korábban felsőfokú szakképzés elnevezéssel, Emberi Erőforrások Minisztériuma 2 ISCED 5B: Az oktatás egységes nemzetközi osztályozásának rendszere (International Standard Classification of Education, ISCED) keretében definiált képzési szint, amely gyakorlatorientált, szakmaspecifikus programokat ölel fel, az ezen a képzésekben résztvevőket speciális ismereteket, készségeket igénylő szakmákra készítenek fel. A képzés időtartama 2 vagy 3 év. 288

3 szeptemberétől pedig felsőoktatási szakképzés néven található meg a felsőoktatás képzési portfoliójában. Ezen képzést a korábbi gyakorlattal ellentétben - csak főiskolák és egyetemek indíthatnak. A felsőoktatási szakképzés besorolási alapszakján való továbbtanulás esetén a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditek 75 százalékát el kell ismerni (egy 120 kredites felsőoktatási szakképzés esetében ez 90 kreditet jelent). E kreditérték nagyságát kívánja csökkenteni az új képzési és kimeneti követelményrendszer, amely még munkaanyagként szakmai egyeztetés alatt áll. Felsőoktatási szakképzésben eredményes felvételi eljárást követően vagy a besorolási szakon folytatott, be nem fejezett tanulmányok beszámításával kezdhetők meg, illetve folytathatók tanulmányok. A vizsgált tématerületen Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés érhető el turizmus illetve vendéglátás szakiránnyal, a szakképzettség megnevezése felsőfokú közgazdász-asszisztens turizmus vagy vendéglátás szakirányon. A gazdaságtudományok képzési területen belül, üzleti képzés keretében oktatják, s bemenő szakja a Turizmusvendéglátás alapszaknak. A képzési idő 4 félév, a felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 120. Tekintettel a képzés gyakorlatorientált koncepciójára, az elméleti és gyakorlati képzés aránya 55:45%. A képzés során a hallgatóknak összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt venniük, ennek időtartama a teljes idejű képzésben 1 félév, (legalább 560 óra), részidős képzésben hat hét (ebből összefüggő három hét, legalább 240 óra). A besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma minimum 30, maximum 60 (kezdetben 90). A szakképzettség megszerzéséhez legalább középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő államilag elismert szaknyelvi vizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Felsőoktatási szakképzés esetében - az alap- vagy mesterképzéshez hasonlóan olyan készségek és képességek kerültek megfogalmazásra, amelyek valamennyi felsőoktatási szakképzés közös modulját jellemzik. Ezek öt területre terjednek ki: munkaerő-piaci ismeretek, idegen nyelvi ismeretek, szakmai információ feldolgozási alapismeretek, kommunikációs ismeretek és pénzügyi ismeretek. Valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja 12 kreditet, a képzési terület szerinti közös modul 21 kreditet (amelyből a képzési ág szerinti közös modul 6 kreditet), a szakképzési modul 87 kreditet (amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat 30 kreditet), illetve a szakirány szerinti modul 57 kreditet ér. A felsőoktatási szakképzés célja a turizmus és a vendéglátás vállalkozásaiban és non-profit szervezeteiben szakmai idegen nyelvet beszélő, gyakorlattal is rendelkező szakemberek képzése. A végzett hallgatók képesek a turizmusban és a vendéglátásban működő mikro- és kisvállalkozások alapítására, vezetésére és működtetésére, valamint közép-, és nagyvállalatok egyes részlegének vezetésére, illetve felsővezetők munkáját segítő szakreferensi és asszisztensi feladatok ellátására. A turizmus szakirányon továbbá megismerkednek a turizmus részterületeivel, és alkalmasak önállóan vagy vezetők melletti asszisztensi, referensi feladatok ellátására, a vendéglátás szakirányon továbbá speciális ismereteket szerezzenek a különböző helyekre települt, eltérő szintű, felszereltségű, üzemméretű és eltérő céllal üzemelő vendéglátóhelyek (étterem, cukrászda, kisvendéglő, csárda, intézményi étkeztetés egységei stb.) működtetésében. A képzés során elsajátítandó kompetenciák a megismert és megtanult szakmai ismeretken alapulnak. A tudás, jártasság elvárás egyben feltételezi az ismeretanyag gyakorlati alkalmazásának képességét is, erre utal a megértés és felismerés, a gyakorlat és a szociális területen 3 bevezetés is. Az általános turisztikai képzés célja a diszciplína általános ismeretinek, illetve a munkahelyi sajátosságainak megismertetése, fókuszálva a szállás- és vendéglátó vállalkozásokra. A turizmus szakirányon az általános turisztikai ismeretek mélyítésével a végzettek nagyobb rálátással rendelkeznek a turizmusföldrajz, a kultúra, a térségmenedzsment, az utazásszervezés, valamint egy szabadon választott turizmusfajta (egészségturizmus, falusi turizmus) területekre. A vendéglátó szakirány célja a vendéglátó áruforgalom egyes szakaszai ismeretanyagának megismertetése (beszerzés, raktározás, termelés, értékesítés) valamint vendéglátó vállalkozások menedzselése alapjainak bemutatása. A személyes, társas és módszerkompetenciák a munkahelyi szituációk alapvetően kezeléséhez szükségesek körét tartalmazza, mint probléma-felismerés, kommunikációs képesség vagy csapatban való munkavégzés képessége. 3 Az emberi erőforrások miniszterének 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelete a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről 289

4 3. Primer kutatás - anyag és módszer A turizmusoktatás érintettjeinek szakmai körét a turizmus területén működő profitorientált és nonprofit vállalkozások adják. Kutatásomban e körbe a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátók, az utazásközvetítés vállalatai, a turisztikai attrakciók üzemeltetői valamint az állami irányítású turisztikai szervezetek illetve TDM szervezetek tartoznak. A turisztikai szolgáltatások nyújtása (kínálati oldal) valamint a turizmus fejlesztése (adottságok és turisztikai kínálat fejlesztése illetve promotálása) a turizmus piacának azonos, keresleti oldalán állnak, így a kutatásban azonos súllyal kerül a válaszadók véleménye figyelembe vételre. A turisztikai munkáltatók nézőpontjának megismerésére összeállított kérdőívet személyes, telefonos és es kapcsolatfelvételt követően juttattam el 185, Magyarországon működő turisztikai egység, vállalkozás és szervezet felső- vagy középvezetői számára. A kérdőív hossza illetve a kérdéscsoportok komplexitása szükségessé tette a kitöltők számára a kapcsolatfelvételkori részletes tájékoztatás nyújtását, valamint a kitöltés közbeni segítségnyújtás biztosítását. A lekérdezésre és között került sor, s a kontaktszemélyek által vállalt kitöltés ellenére mindössze 23 kérdőívet sikerült személyesen kitöltetnem, illetve 30 darabot ben megküldve kaptam kézhez a kontaktszemély elfoglaltságára való hivatkozással. Az ben megküldött kérdőívek közül 2 hiányos volt, így ezek kizárásra kerültek a kutatásból. A válaszok kódolása és rögzítése illetve a statisztikai módszerekkel történő elemzése Microsoft Excel szoftver segítségével történt. A Likert-skálás kérdések hatfokozatú (1-6) értékskálán kerültek megválaszolásra. Az 51 válaszadó a turizmus több területét öleli fel, magában foglalva a profitorientált szolgáltató szektor mellett a nonprofit TDM-ek és állami turizmusfejlesztési szervezetek képviselőit is. Egy szolgáltatónak több profilja is lehet, nagyon gyakori a szállodai szálláshely-szolgáltatás mellett vendéglátás és rendezvényszervezési szolgáltatások nyújtása is. A kutatásban részt vett munkaadók vállalatainak, szervezeteinek működési profil-megoszlása változatos (51 szervezet által megjelölt összesen 97 profil) (1. ábra). Az egyéb profilok között egy falusi szállásadás, egy látogatóközpont és négy wellness- és fürdőszolgáltatás szerepelt. A turizmus piacának jelentős részét képviselő szállásadás és vendéglátás a minta esetében is jelentős részt képvisel, összesen 32 kutatásba bevont vállalkozás foglalkozik valamely vagy mindkét tevékenységi körrel szállodai szolgáltatás vendéglátás utazásszervezés és közvetítés rendezvényszervezés turisztikai menedzsment területfejlesztés egyéb 1. ábra: A turisztikai munkáltatók stakeholder-csoport kutatási mintában való részvétele tevékenységi kör szerint (darab) Forrás: primer kutatás eredményei alapján saját szerkesztés 290

5 A kutatási téma szempontjából nagy jelentősége van a munkahelyi gyakornokokkal kapcsolatos tapasztalatoknak. A gyakornokokkal való aktív foglalkozás lehetőséget nyújt a gyakorlóhelynek a szak illetve a szakon elsajátítandó kompetenciák körének megismerésére. A képző intézmények gyakran küldenek részletes tájékoztatót a munkáltató számára a szak tartalmáról valamint a gyakorlat elvárt tevékenységi köreiről ezzel segítséget nyújtva a vállalkozás vagy szervezet számára a gyakornok tevékeny gyakorlati idejének koordinálásához. A felsőoktatási szakképzést bár csak a hallgatókkal foglalkozó vállalatokat képviselő válaszadók 80%-a ismeri, de annak KKK-ival többnyire tisztában vannak (1. táblázat). 1. táblázat: A munkaadókat képviselő kérdőív-kitöltők szak és KKK-ismeretének megoszlása a gyakornokok fogadása alapján (válaszadó; megoszlás a teljes mintában) Az adott képzési szintről gyakornok fogadása szak ismerete Felsőoktatási szakképzés KKK ismerete igen nem igen nem gyakornokot fogad 24; 80% 6; 20% 21; 70% 9; 30% gyakornokot nem fogad 7; 33% 14; 67% 3; 14% 18; 86% Forrás: primer kutatás eredményei alapján saját szerkesztés A kutatásba bevont vállalkozások közül négy nem fogad rendszeresen gyakornokot különböző okok miatt. 4. A kutatás fontosabb eredményei 1. A Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzéssel elérhető kompetenciák fontosságának megítélése A nyelvoktatásra fordítható időkeret csökken(t)ése ellentétben áll a munkaadók alapvető elvárásával, hiszen a többi szemponthoz viszonyítva alacsonyabb szórás mellett az idegen nyelvi kommunikáció képességét tartják a legfontosabbnak, amely kompetenciát a vendégorientált szolgáltatói attitűd követ (2. táblázat). 2. táblázat: Az öt legfontosabbnak ítélt felsőoktatási szakképzéssel elérhető kompetencia a munkaadók megítélése szerint # Kompetenciák Átlag Szórás 1. Képesek egy idegen nyelven, középfokon, írásban és szóban kommunikálni, szakterületükhöz tartozó munkafeladatok végrehajtása során. 2. Alkalmasak a vendéggel való kapcsolattartásra, munkájukat etikus, szolgáltatói attitűd jellemzi. 3. Ismerik a turizmus és vendéglátás fogalmait, működési rendszerét és társadalmi-gazdasági hatásait. 4. Ismerik a szállásadó vállalkozások típusait és működési folyamatait, alkalmasak recepciós, szállodai portás, housekeeping és szobafoglalási feladatok ellátására és a szálláshelyi vendéglátó egységekben jelentkező feladatok elvégzésére. 5. Ismerik és képesek a munkaterületükön használt szakmai szoftverek alkalmazására. 5,59 0,606 5,49 0,758 5,25 0,717 5,00 0,894 4,75 0,

6 Forrás: primer kutatás eredményei alapján saját szerkesztés Noha ez a kompetencia a szak KKK-jában is megjelenik, jellemzően csak a szakmai gyakorlatok során nyílik mód a hallgatók eme készségeinek, képességeinek fejlesztésére, vagyis hogy valóban alkalmasak legyenek a vendéggel való kapcsolattartásra, s munkájukat etikus, szolgáltatói attitűd jellemezze. A kérdőíves megkérdezés eredményei alapján harmadik helyre sorolódott a tématerület általános fogalmainak és rendszerének ismerete, míg negyedik helyen a turisztikai szolgáltatások egyik fontos eleme, a szállásadás, s annak működési folyamatainak ismerete áll. Az ötödik legfontosabbnak kompetencia átlagértéke már 5 (közepesen fontos) alatti, ez a végzettek szakmai szoftverismeretének és szoftverhasználatának képességére vonatkozik. Az első és ötödik helyen megjelenő kompetencia az eszközjellegű kompetenciák, a második az interperszonális kompetenciák, míg a harmadik és negyedik helyen álló kompetencia a rendszerező kompetenciák csoportjába tartozik. Fontos kiemelni, hogy a turisztikai szakmai ismeretek meglétét a munkaadók kevésbé tartják fontosnak, mint a jó kommunikációs képességet idegen nyelven és a vendégorientált magatartást, hiszen a szakmai ismeretek a gyakorlatban is könnyen elsajátíthatók, míg a másik két kompetencia már jobban köthető személyes készségekhez, képességekhez. A turizmus szakirányon tanuló hallgatóktól elsősorban a turizmusföldrajzi ismereteket és azok alkalmazását (noha a nemzetközi turizmusföldrajzi ismeretek a vizsgált intézmény kurzuskínálatában nem jelenik meg), ezt követően a vendéglátás jellemzőinek ismeretét és felhasználását az értékesítésben (a turizmus szakirány ellenére), harmadsorban pedig az utazásszervezési feladatokra való alkalmasságot várják el a munkaadók a kompetenciák megítélésének átlagai alapján. Legkevésbé tartják fontosnak a végzettek turisztikai desztinációs feladatok ellátására való alkalmasságát, ez feltehetően annak köszönhető, hogy a TDM-ek szívesebben foglalkoztatnak alapképzésben vagy mesterképzésben diplomát szerzett munkavállalót a feladatok mélysége és komplexitása által. A vendéglátás szakirányon tanulók esetében legfontosabbnak a vendéglátás higiénés szabályainak alkalmazását, az ételkészítés és értékesítés részfolyamatainak ismeretét és azok ellátását valamint a vendéglátás-szervezés fő- és mellékfolyamatainak gyakorlati alkalmazását tekintették, amely szakmai ismeretek 3 különböző, de a szakterületen belül jelentős ismeretegységhez kötődnek (higiéné, ételkészítés és értékesítés illetve vendéglátás-szervezés). Legkevésbé fontosnak az általános és speciális táplálkozási igények ismerete kompetenciát jelölték, ennek oka a sajátos szakmai ismeret lehet, amely egy diétás étrend kialakításához szükséges. 2. A fejlesztett kompetenciák megítélése A munkaadók stakeholder-csoport képviselői a jelenlegi kompetenciafejlesztés hatékonyságát értékelve kifejezhették, hogy szükségesnek tartanak-e illetve milyen mértékű változtatást az adott kompetencia szintjében valamint annak fejlesztése a képző intézményben vagy a gyakorlóhelyen valósítható-e meg hatékonyabban. A munkaadók szempontjából legnagyobb mértékben fejlesztendőnek ítélt kompetencia a szakmán túlmutató, átfogó gondolkodás képessége, amely egy eszköz jellegű kompetencia, korábban megszerzett ismeretek szintetizáló, rendszerező használatára irányul. Ez a kompetencia összefüggésben áll a problémamegoldó képességgel (2.), a logikus gondolkodás képességével (7.) valamint a problémafelismerő képességgel (9. leginkább fejlesztendő kompetencia). Ezen készségek, képességek együttesen a válaszadók szerint a gyakorlóhelyeken fejleszthetők sikerrel. A turizmus ágazatban elengedhetetlenül szükséges vendégorientáción is szükséges javítani, amely szintén a gyakorlóhelyen lehetséges. A logikus gondolkodás képességét illetve a szóbeli kommunikációt azonos arányban jelölték a válaszadók a fejleszthetőség helyszínének megítélésékor, tehát az oktatási intézmények jól megválasztott módszertannal (például esettanulmányok, projektmunka, prezentáció, beszámoló) hatékonyan tudnak fejlesztő környezetet biztosítani, míg a gyakorlóhelyek konkrét vendégszituációkban biztosítanak lehetőséget a kompetenciák fejlesztésére. Az idegen nyelv ismerete esetén a feladat a képző helyre hárul, a nyelvtani és lexikai alapok biztosítása a képző hely feladata vélik a munkaadók. 3. A jelenlegi képzési keret fejlesztésére irányuló javaslatok 292

7 A munkaadók a szakkal kapcsolatban legfontosabb három, megváltoztatandó tényezőnek a nyelvi képzés hatékonyságát, a gyakorlati képzés arányát valamint a képzési szintek összehangolását tartják. A munkaadók számára az ügyfélkiszolgálásban proaktívan részt venni képes, idegen nyelvet beszélő, a szakmai ismereteket gyakorlatban ismerő munkaerő az ideális, s a felsőoktatási szakképzés végzettjeivel szemben is ilyen elvárásokat támasztanak. A szakpolitika által deklaráltan gyakorlatorientált képzést ennek megfelelően nem elsősorban a Turizmus-vendéglátás alapképzésbe belépést elősegítő szakmai programként, hanem a turisztikai piac számára naprakész ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező, elsősorban nem menedzseri feladatok ellátására felkészítő képzésként lenne szükséges kezelni. Noha a gazdasági alapozó ismeretek nem elhagyható elemei a hatékony turisztikai szakképzésnek, annak alapképzési kurzusstruktúrához igazítása nem hagy kellő mozgásteret a tárgyak munkaerő-piaci igényekhez való hangolására. A kutatásba bevont munkaadók a végzettek magas fokú eszköz- és interperszonális kompetenciáit várják el, míg a képzés fókuszában a rendszerező kompetenciák fejlesztése áll a kötelező általános és szakismereti tárgyak tananyagának megismertetésével. Megállapítható, hogy a Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés kettős jellege, amely a munkaerő-piacra és a Turizmusvendéglátás alapképzésbe való belépésre történő egyidejű felkészítésből ered, nem nyújt kellő keretet a turisztikai munkáltatók által elvárt készségek és képességek fejlesztésére. Fejlesztési javaslatok Az alapképzésben elismertethető kreditek értékének csökkentésével (az új KKK-ban már csak min. 30, ISCED 6 képzésben elismertethető kreditérték szerepel) a képzés során nagyobb hangsúly helyeződhet a munkaerő-piaci elvárásokra történő felkészítésre (például kommunikáció, személyes készségek, képességek fejlesztése), így a végzett az elsajátított szakmai ismereteit a mindennapi gyakorlatban is hatékonyabban tudja hasznosítani. A képzés során lehetőséget lenne célszerű adni a hallgatóknak arra, hogy érdeklődési körüknek megfelelően az elsajátított szakmai ismereteiket elismerve valamely OKJ-s szakképzettséget megszerezhessék. A felsőoktatási szakképzés rendszerére áttérve a végzettek nem juthatnak hozzá valamilyen szintű OKJ-s szakképzettséghez, hanem a képzés sikeres bejezését követően végzettséget igazoló oklevelet kapnak. Az oklevél nem szakképzettség és nem is bachelor diploma, így annak munkaerő-piaci értéke a rendszer újdonsága miatt még nem kiforrott. A turisztikai munkáltatók a korábbi rendszerben megismert OKJ-s szakképzettséget ismerik és ismerik el, illetve egyes munkakörök betöltésére csak eme szakmai végzettség esetén van mód. Az OKJ-s kimeneti lehetőség egyúttal segítene a képzési szintek összekapcsolásában, valamint az alapképzésben lemorzsolódott hallgatók felsőoktatási szakképzésbe irányításával azáltal, hogy az ott teljesített szakmai kreditek validációja valamely szakképzettséghez kapcsolódóan megoldottá válik. A FOKSZ képzés során elsajátított ismeretek alapot képezhetnek egyes (rész)szakképesítések modul-követelményeinek teljesítéséhez (például Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés turizmus szakirány esetében az Utazásügyintéző részszakképesítés moduljai közül a Turisztikai erőforrások bemutatása modul szakmai ismeretei validálhatók sikeresen teljesített tárgyak esetében, de a Turisztikai kommunikáció modul, a Ügyviteli folyamatok alkalmazása modul valamint a Turisztikai termékkínálat modul esetében is óralátogatási kötelezettséggel modulzáró vizsga tehető). Szintén az ISCED 5 képzési szint gyakorlatorientált képzési sajátossága okán javasolható a duális képzés megvalósítása a Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés esetében. Habár jelenleg a duális képzési rendszer kiépítése az ISCED 6 képzések területén folyik, az alapképzésben meglévő mélyebb elméleti alapozó ismeretek oktatásának szükségessége komoly kihívást jelent a duális rendszerben. A felsőoktatási szakképzés második tanéve, amely a szakirányi képzés valamint az 560 órás szakmai gyakorlat számára nyújt időkeretet, módszertanilag jól szervezhető módon lenne duális formában megvalósítható. A képzés ilyen módú átalakítása megoldást biztosítana a munkaadók gyakorlati ismeretek nagyobb arányú oktatására irányuló elvárására is. Felhasznált irodalom A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény A felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet 293

8 A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet A Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat módosításáról szóló 1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozat Fehérvári, Anikó Kocsis, Mihály (2009): Felsőfokú? Szakképzés?, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, pp