JELENTÉS Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodásának utóvizsgálatáról

Átírás

1 JELENTÉS Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodásának utóvizsgálatáról december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V / Témaszám: 584 Vizsgálat-azonosító szám: V0010 Az ellenőrzést felügyelte: dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Németh Péterné főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné osztályvezető, igazgatóhelyettes A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködött: Bauer Lajosné számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Bauer Lajosné számvevő tanácsos Fővárosi Ellenőrzési Oszt. Cséffai János számvevő tanácsos Fővárosi Ellenőrzési Oszt. Endrődy Péterné számvevő Fővárosi Ellenőrzési Oszt. dr. Karáné Kőszegi Zsuzsanna számvevő tanácsos Pest megye Kozma Gábor számvevő Fővárosi Ellenőrzési Oszt. Marosi Gyöngyi számvevő tanácsos Pest megye Vojcsekné Szabó Ágnes számvevő tanácsos Pest megye A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól Jelentés a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítási programjára rendelkezésre álló források felhasználásának vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok által fenntartott járóbetegszakellátás helyzetének és a ráfordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 Jelentés a helyi önkormányzatok által nyújtott pénzbeli szociális ellátások helyzetének vizsgálati tapasztalatairól Jelentés a helyi önkormányzatok által igényelhető évi központosított előirányzatok felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás, valamint az ezekhez kapcsolt kiegészítő támogatások igénybevételének és elszámolásának ellenőrzéséről Jelentés a települési önkormányzatok tulajdonában lévő közutak, hidak, alagutak fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok vagyonszerkezetének, vagyonhasznosítási és nyilvántartási tevékenységének vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások felhasználásának vizsgálatáról Jelentés a helyi és kisebbségi önkormányzatok évi zárszámadásának ellenőrzéséről

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jogszerűsége, a költségvetési tervezési folyamat szabályozottsága, a költségvetés megalapozottsága A költségvetés összeállítási folyamatának változása A költségvetés megalapozottságát javító intézkedések A szociális és gyermekvédelmi ellátások intézményi háttere kialakításának tervezése Beruházásokat, felújításokat és egyéb feladatokat érintő korábbi elkötelezettségek, kötelezettségvállalások figyelembe vétele Tárgyi eszközök műszaki állapotának felmérése A Környezetvédelmi Alap tervezése A Vagyongazdálkodási Alap tervezésének megalapozottsága Jóváhagyott költségvetési előirányzatok változtatása, nyilvántartása, az előirányzatok betartása A költségvetési rendeletben meghatározott hitelfelvételi korlát betartásának figyelemmel kísérése Az önkormányzat bankszámla vezetési rendjének változása A gazdálkodási hatáskörök szabályozottsága A kötelezettségvállalások nyilvántartási rendje A beruházások aktiválásának (számviteli nyilvántartásba vételének) szabályszerűsége Bruttó elszámolás számviteli alapelv érvényesülése a bevételek és kiadások elszámolása során Értékpapírok, üzemeltetésre átadott eszközök leltározása, ingatlanértékesítések nyilvántartása Az önkormányzati eszközök nyilvántartása Céltámogatással megvalósult közmű beruházások tulajdonba vétele Egyes eszközök nyilvántartási értékének megállapítása A törzsvagyonnak minősülő ingatlanok tulajdonjogának bejegyzése 32 1

5 Az ingatlan-nyilvántartások közötti összhang Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosításának szabályszerűsége Együttműködés a helyi kisebbségi önkormányzatokkal A költségvetési beszámoló és a zárszámadási rendelet közötti összhang megléte Az irányítási, szabályozási és ellenőrzési rendszer működésének értékelése A gazdálkodás szabályozottsága A pénzügyi-gazdasági folyamatok szabályozottsága A gazdasági események bizonylatainak nyilvántartása A pénzkezelés rendjének szabályozottsága A számlarend Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök felülvizsgálata A pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatellátás területén a kontrollok kiépítettsége 42 MELLÉKLETEK 1. számú A számvevői jelentésekben megfogalmazott javaslatok (6 oldal) 2. számú Dr. László Csaba pénzügyminiszter észrevétele (1 oldal) 3. számú Dr. Kiss Elemér a Miniszterelnöki Hivatal miniszterének észrevétele (1 oldal) 4. számú Dr. Lamperth Mónika belügyminiszter észrevétele (1 oldal) 5. számú Dr. Demszky Gábor a Budapest Főváros Önkormányzata főpolgármesterének észrevétele (7 oldal) 6. számú Főpolgármesteri észrevételre adott válaszlevél (1 oldal) 2

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁSZ önkormányzat közgyűlés főpolgármesteri hivatal főpolgármester főjegyző intézmények vezetői intézkedések minőségügyi eljárások gazdálkodási hatáskörökről szóló intézkedés FÁKISZ FÁH SzMSz BSE Fejlesztési Kiadások Főkönyvelősége BFVK Rt. Állami Számvevőszék Budapest Főváros Önkormányzata Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármesteri Hivatala Budapest Főváros Önkormányzatának főpolgármestere Budapest Főváros Önkormányzatának főjegyzője Budapest Főváros Önkormányzatának költségvetési intézményei 500-as főpolgármesteri és főjegyzői intézkedések ISO 9001 Minőségbiztosítási rendszeren belüli a Minőségügyi Kézikönyvben szereplő minőségügyi eljárások 531/1998. számú főpolgármesteri és főjegyzői intézkedés a főpolgármesteri hivatal pénzgazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés hatásköri rendjéről Fővárosi Államháztartási Közigazgatási Információs Szolgálat, majd Fővárosi Államháztartási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat Budapest Sport Egyesület Fővárosi Önkormányzat Közigazgatás-Szervezési és Informatikai Szolgálat (FŐSZINFORM), majd november 1-től Főpolgármesteri Hivatal Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztály Fejlesztési Kiadások Főkönyvelősége Budapest Főváros Vagyonkezelő Rt. Ötv évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Áht évi XXXVIII. törvény az államháztartásról Sztv évi C. törvény a számvitelről hatásköri törvény évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladatés hatásköreiről Kbt évi XL. törvény a közbeszerzésekről 3

7 Gt évi CXLIV. törvény Ámr. 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Vhr. 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet ingatlanvagyon rendelet beruházási rendelet 147/1992. (XI. 16.) Korm. rendelet 50/1998. (X. 30.) Főv. Kgy. rend. a gazdasági társaságokról az államháztartás működési rendjéről az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről az önkormányzat és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendje 4

8 JELENTÉS Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodásának utóvizsgálatáról BEVEZETÉS A helyi önkormányzatok között Budapest Főváros Önkormányzatának sok tekintetben egyedi szerepe és szerteágazó feladatai miatt meghatározó jelentősége van, amelyhez kapcsolódik, hogy az önkormányzatok vagyonának 29,5%- ával, az önkormányzatok évenkénti kiadásainak mintegy 10%-ával rendelkezik. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék jelentőségének megfelelően kiemelt gyakorisággal ellenőrzi. Az elmúlt 11 évben összesen 68 vizsgálat foglalkozott az önkormányzat gazdálkodásának egy-egy területével. A költségvetési gazdálkodást átfogó jelleggel egy alkalommal, 1996/97. évben ellenőriztük, ez a vizsgálat azonban nem terjedt ki részletesen a költségvetési gazdálkodás keretében biztosított szolgáltatások, városüzemeltetési feladatok ellátására, fejlesztésére, a vagyongazdálkodás részterületeire. Az önkormányzat gazdálkodásának különböző típusú, témájú számvevőszéki ellenőrzéseit a jövőben az ellenőrzési megállapítások, javaslatok időszakonkénti összefoglaló bemutatásával kívánjuk hatékonyabbá tenni. E folyamat első lépéseként utóvizsgálat keretében ellenőriztük az 1996/97. évi átfogó jellegű, valamint az ezt követő 11 ellenőrzés megállapításainak, ajánlásainak megvalósulását. Az utóellenőrzés végrehajtására az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (5), és a 17. (5) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 92. (1) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 121. (3) bekezdésében foglaltak adtak jogszabályi alapot. Az utóellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, ajánlásait követően az önkormányzat által meghatározott intézkedésekkel a gazdálkodás szabályszerűsége javult-e; a javasolt intézkedések végrehajtása eredményeként érvényesültek-e a tervezés, az operatív gazdálkodás, a számviteli bizonylati rend és a beszámolási kötelezettség teljesítése során a jogszabályokban és belső szabályzatokban megfogalmazott követelmények; 5

9 BEVEZETÉS a javaslatok figyelembevételével módosított irányítási és kontrollfolyamatok megfelelően segítették-e a gazdálkodást és feladatellátást. Az utóvizsgálat feladata volt, hogy a javaslatokkal összefüggésben megtett intézkedések végrehajtásának és azok hatásának ellenőrzésén túlmenően az önkormányzat gazdálkodásának, későbbiekben részletesebben vizsgálandó súlyponti kérdéseire is javaslatot tegyen. Az ellenőrzést az évi dokumentumok alapján végeztük, de egyes gazdasági folyamatok, tendenciák megítélésénél hosszabb időtávot is áttekintettünk. A költségvetési rendeletre vonatkozó megállapítások érvényesek a évi rendeletre is. A számvevői feladat végrehajtását Útmutató segítette. Budapest Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalánál az alábbi szervezeti egységeknél végeztünk utóellenőrzést: Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztály Egészségügyi Ügyosztály Gazdasági Főpolgármester-helyettesi Iroda Programvégrehajtó Egysége Gyermek- és Ifjúságvédelmi Ügyosztály Informatikai Ügyosztály Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztály Környezetvédelmi Ügyosztály Közlekedési Ügyosztály Közmű Ügyosztály Lakás Ügyosztály Szociálpolitikai Ügyosztály Vállalkozási és Vagyonkezelési Ügyosztály 6

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A fővárosi önkormányzat gazdálkodásának 1996/97. évi átfogó jellegű ellenőrzése, valamint az ezt követően végzett további 11 ellenőrzés számos szabályszerűségi hiányosságot, valamint célszerűtlenséget tárt fel. Az ellenőrzések érintették a működés szabályozottságát, a vagyon nyilvántartását, a közbeszerzések szabályszerűségét, a kisebbségi önkormányzatokkal megvalósuló együttműködést, a költségvetési kapcsolatok szabályszerűségét, az önkormányzat felügyeleti, belső és tulajdonosi ellenőrzésének megoldását, az irányítási, szabályozási és kontrollrendszerek működését. Az 1996/97. évi átfogó jellegű ellenőrzést követően az önkormányzatnál részletes intézkedési tervet készítettek a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében. A főjegyző összesen négy alkalommal tájékoztatást adott az ÁSZ részére ezen intézkedési tervben rögzítettek végrehajtásának helyzetéről. A kapott tájékoztatás amely elsődlegesen a közgyűlés részére készült egyes feladatok teljesítéséről, más esetben a teljesítést akadályozó tényezőkről, több esetben a feladat elvégzésére vonatkozó intézkedés kiadásáról adott számot. Az utóvizsgálat során az ÁSZ részére megküldött intézkedési tervekben szereplő feladatok teljesítését a megjelölt felelősök és határidők figyelembevételével ellenőriztük. Az intézkedési tervek a számvevői jelentésekben javasolt feladatok végrehajtását teljes körűen felölelték. A feladatok folyamatos teljesítésének eredményeként az utóvizsgálat során jellemzően az intézkedési tervekben foglaltak végrehajtását tapasztaltuk, azonban néhány esetben elmaradást, valamint újabb hiányosságokat is megállapítottunk. A költségvetés összeállításának folyamatát az ÁSZ javaslatainak figyelembevételével szabályozták, illetve a korábbi szabályozásokat kiegészítették, pontosították. Előrelépést jelentett a főpolgármesteri hivatalban évben bevezetett ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer, amely tartalmazza a költségvetés készítésének folyamatszabályozásáról szóló minőségügyi eljárásokat is. Szabályozták a költségvetés készítésével kapcsolatos feladatokat, a folyamatban részt vevők feladatát és felelősségét, az adatszolgáltatás rendszerét. A költségvetés tervezését szabályozó minőségügyi eljárásokon és vezetői intézkedéseken túlmenően a főpolgármesteri hivatal Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztályának vezetője által kiadott köriratok is tartalmazták az évenkénti aktuális feladatokat. A költségvetés korábbiaknál megalapozottabb tervezését tapasztaltuk a szociális és gyermekvédelmi ellátások intézményi hátterének kialakítása területén. Az ellenőrzött beruházások esetében biztosították a költségvetési rendeletben a beruházási engedélyokiratokban jóváhagyott éves költségelőirányzatok és az éves költségvetési kiadási előirányzatok összhangját, figyelembe véve egyes beruházások időbeni elhúzódását is. 7

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A költségvetés megalapozottságát elősegítő tervezett intézkedések közül nem valósult meg a tárgyi eszközök műszaki állapotának teljes körű felmérése, valamint az alapok tervezésének javasolt módosítása. A tárgyi eszközök műszaki állapotának felméréséhez készült ütemtervből csak az egészségügyi ágazatot érintő első ütem valósult meg. Az alapok tervezésének, felhasználásának rendjét szabályozták, azonban nem döntöttek a meghatározott célra elkülönített keretösszegek eddigi elnevezésének módosításáról és a céltartalékok közötti szerepeltetéséről. A költségvetési rendeletben nem írták elő a szabad pénzeszközökből történő rövid lejáratú értékpapír vásárláshoz és eladáshoz fűződő előirányzat-módosítási kötelezettség rendjét. Ennek hiánya következtében a forgatási célú értékpapír vételhez-eladáshoz jóváhagyott módosított előirányzattal (fedezettel) nem rendelkeztek. A hitelfelvételi korlát betartásának ellenőrzését elősegítő zárt rendszerű nyilvántartást a megkötött hitelszerződésekről a javaslatnak megfelelően kialakították, annak zárt rendszerét biztosították. A főpolgármesteri hivatal a költségvetési elszámolási számlák javasolt felülvizsgálatát elvégezte. A korábbi hét elszámolási számla helyett évben két költségvetési elszámolási számlával rendelkezik, azonban ez továbbra is ellentétes a hatályos jogszabályi előírásokkal. Korábbi ellenőrzések során is javasoltuk módosítani, kiegészíteni, egyértelművé tenni a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés szabályozását. A főpolgármester és a főjegyző a gazdálkodási hatáskörökről közös intézkedést adott ki, amelyet később több alkalommal módosítottak, azonban a szabályozás nem felel meg maradéktalanul sem a jogszabályi előírásoknak, sem a kialakított gyakorlatnak. A szabályozás végrehajtásához kapcsolódó aláírás bejelentő formanyomtatvány adattartalma és a meghatározott gazdálkodási jogkörök nincsenek összhangban. Az utalványozás kialakított rendjében nem szerepel az érvényesítés ellenőrizhető dokumentálásának követelménye, a szabályozásból a vállalkozások támogatása esetében kimaradt a kötelezettségvállalók és a kötelezettségvállalást ellenjegyző személyek meghatározása. A beruházások aktiválási eljárásának rendjét az elmúlt években többször módosították, kiegészítették, azonban a feladatokat nehezen áttekinthetően, bonyolultan és részben hiányosan szabályozták. A kialakított új eljárási rend továbbra sem biztosítja teljes mértékben a zártságot, mivel nem ugyanazon a költségvetési körön belül történik a beruházás aktiválása és a beruházási állományból történő kivezetése. Továbbra sem megoldott a valamilyen okból meghiúsult beruházási kiadások befejezetlen állományból történő kivezetése. A számvevőszéki ellenőrzések ajánlása alapján a főpolgármesteri hivatalban a befejezetlen és befejezett beruházások könyvviteli nyilvántartását évben felülvizsgálták és a nyilvántartásokat helyesbítették. Az év közötti időszakot érintő tételes felülvizsgálat kifejezetten az elmaradt aktiválások feltárására irányult, ezért csak részben oldotta meg a beruházások aktiválásával kapcsolatban jel 8

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zett hiányosságokat. A helyesbítések után is mintegy 350 beruházás szerepelt a nyilvántartásokban, amelyek közel felénél egy évet meghaladóan semmilyen pénzmozgás nem volt. Az önkormányzati tulajdonban lévő, elsősorban tárgyi eszközök nyilvántartási hiányosságaira a számvevői ellenőrzések is felhívták a figyelmet. A javaslatok alapján a főpolgármesteri hivatalnál a vízi közműnek nem minősülő eszközök (árkok, árvízvédelmi létesítmények) kivételével elvégezték az érték nélkül nyilvántartott, illetve térítésmentesen átvett ingatlanok értékének megállapítását. A megállapított értékadatokat a könyvviteli nyilvántartásokban és a zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban egymással egyezően szerepeltették. A korábban érték nélküli nyilvántartott eszközök értékének megállapítása következményeként évben jelentős mértékben, 139 milliárd Ft-ról 727 milliárd Ft-ra nőtt az önkormányzat könyveiben kimutatott tárgyi eszközök bruttó értéke. Az érték nélkül nyilvántartott, illetve térítésmentesen átvett ingatlanok értékének megállapításával és nyilvántartásba vételével, valamint a könyvviteli nyilvántartásban és a vagyonleltárban szereplő értékadatok egyeztetésének elvégzésével az önkormányzati eszközök számbavételének megbízhatósága javult, azonban a vonatkozó jogszabályban előírt befejezési határidőre tekintettel az érték-megállapítás megalapozottsága, helyessége a jövőben ellenőrzést igényel. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonnal történő gazdálkodásának ellenőrzésekor, az ingatlanok nyilvántartásával összefüggésben feltárt konkrét hiányosságokat, eltéréseket rendezték. Az önkormányzati szinten végrehajtott nyilvántartásba vételi korrekciók elvégzése a későbbiekben ellenőrzést igényel. Az ingatlanok tulajdonjogi rendezésére vonatkozó számvevőszéki javaslat alapján évben a főpolgármesteri hivatalban elvégezték a vagyonátadó bizottságtól átvett törzsvagyonnak minősülő ingatlanok tulajdonjogi bejegyzésének felülvizsgálatát. A december 12-i állapotot tükröző összesítés szerint rendezetlen és elmaradt 289 híd és felüljárónak, valamint 71 aluljárónak és további 126 ingatlannak a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. A vagyonleltárral összefüggésben megállapított eltérések miatt a könyvviteli mérleg, a zárszámadáshoz csatolt vagyonleltár és az ingatlankataszter közötti teljes összhang év végén még nem volt biztosított. A közbeszerzési eljárásoknál a korábbi számvevői jelentés észrevételezte, hogy a fővárosi önkormányzatnál a kiemelt szintű folyamatba épített ellenőrzés mellett is tapasztaltunk szabálytalanságokat, elsősorban a megkötött szerződések módosításánál. Az utóellenőrzés és a közbeszerzéseket ellenőrző vizsgálóbiztosi csoport megállapítása szerint is, a közbeszerzési eljárások eredményeként létrejött szerződések módosítása továbbra sem felelt meg maradéktalanul a közbeszerzési törvényben előírtaknak. A vizsgált beruházások felénél a szerződésmódosítás nem a szerződéskötést követően beállott körülmény, hanem tervezési és szervezési mulasztások miatt vált szükségessé. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a helyi szabályzatban 9

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK előírt, folyamatba épített ellenőrzés hiányosan, nem minden szerződésre kiterjedően valósult meg. A főpolgármesteri hivatal gazdálkodásával kapcsolatos belső szabályozás jelenleg is hiányos. Korábbi ellenőrzéseink során észrevételeztük, hogy a pénzügyi-gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatok (pl. számla) hivatalon belüli szervezeti egységek közötti átadása-átvétele az egységes nyilvántartási rendszer hiánya miatt nem követhető. A nyilvántartásra vonatkozó főjegyzői intézkedés évi módosítása szerint a pénzügyi bizonylatokat iktatni nem kell, kezelésükre a gazdálkodási hatáskörökről szóló intézkedésben foglaltak az irányadók, azonban ez nem tartalmaz szabályozást a bizonylatok nyilvántartását, átadását-átvételét érintően. Ennek következtében a gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatok főpolgármesteri hivatalon belüli mozgása évtől szabályozatlan. Az ügyosztályok ezen bizonylatok nyilvántartását, átadását-átvételét különböző módon dokumentálják. Az egyedileg kialakított nyilvántartások az ellenőrzött esetekben megfelelően rögzítették a bizonylatok mozgását. Korábbi számvevőszéki ellenőrzés javaslata alapján a vonatkozó előírásoknak megfelelő tartalommal évben elkészült a főpolgármesteri hivatal Pénzkezelési Szabályzata. A számvevői jelentésekben rögzített hibák felszámolása érdekében évben új számlarend készült, azonban a gazdasági események könyvviteli nyilvántartásának gyakorlatban kialakított rendszere eltér a számlarendben meghatározottaktól. A számlarendből megállapítható, hogy a főpolgármesteri hivatalban négy könyvelési kör (operatív gazdálkodás, önkormányzati feladatok, fejlesztési feladatok és Fővárosi Illetékhivatal) végzi a gazdasági események könyvviteli elszámolását, de nem egyértelmű, hogy ezek a könyvelési körök a gyakorlatban önálló könyvviteli rendszert alkotnak és a négy részbeszámoló alapján készült el a főpolgármesteri hivatali szintű költségvetési beszámoló. A számlarend nem tartalmazza a négy önálló könyvelési kör közötti, illetve a négy költségvetési beszámoló közötti kapcsolódási pontokat és egyeztetési feladatokat. A különböző önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai, valamint a társaságok köz- és taggyűlésein az önkormányzatot képviselők részére a feladatok és a velük szemben támasztott, a képviselettel kapcsolatos általános elvárások meghatározását több korábbi számvevőszéki jelentésben javasoltuk. A javaslatot figyelembe véve a főpolgármesteri hivatal a tulajdonosi jogok gyakorlásának továbbfejlesztésére irányuló előterjesztést elkészítette, azonban annak tartalmát sem a tulajdonosi bizottság, sem a közgyűlés nem fogadta el. A korábbi számvevői jelentés a tulajdonosi joggyakorlás feltételeinek az önkormányzat SzMSz-ében történő szabályozását ellentmondásosnak ítélte. Az ellentmondás megszüntetése érdekében az SzMSz-t ugyan módosították, de ez még nem szüntette meg a jelzett ellentmondást. A költségvetési szervek ellenőrzésének feladata nem szerepelt a főjegyző feladatai között, e mulasztás megszüntetésére vonatkozó számvevőszéki javaslatot 10

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK elfogadva az önkormányzat SzMSz-ében a főjegyző feladatait kibővítették. Az intézményi ellenőrzések megállapításainak realizálása a kialakított rendszerben biztosított. Nem kielégítő azonban a főpolgármesteri hivatalon belül a belső ellenőri jelentések realizálásának gyakorlata, elsősorban az időbeli elhúzódás miatt. A belső szervezeti egységeknél a folyamatba épített vezetői ellenőrzés, valamint a munkafolyamatba épített ellenőrzés dokumentálási követelményeinek pontosítását javasoltuk, melyet a belső szabályozások Ügyrend, vezetői intézkedések, szervezeti egységenkénti belső működési szabályzatok módosítása során végrehajtottak. Az Ügyrendben meghatározott feladatok végrehajtásának részletes leírását a minőségügyi eljárások rögzítették. A főpolgármesteri hivatal belső ellenőrzési szabályzata megfelelő, ennek ellenére az utóellenőrzéssel érintett ügyosztályok belső működési szabályzata és a vezetői munkaköri leírások nem tartalmazták a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés konkrét feladatait. Nem teljes körűek a minőségügyi eljárások sem, mivel nem jelölik meg a tervezés valamennyi részfeladatához az ellenőrzési pontokat, az ellenőrzés tartalmát. A gazdálkodáshoz kapcsolódó, folyamatba épített ellenőrzési feladatot és az annak megtörténtére vonatkozó dokumentálási kötelezettséget a munkaköri leírások nem tartalmazzák. Az utóellenőrzés során megfogalmazott számvevői javaslatokat az 1. számú melléklet részletezi. Még mindig nem megoldott a főváros és kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás rendje, ezért a évi forrásmegosztás a főváros és kerületek között továbbra is számos vita forrása lehet. JAVASLAT: a Kormánynak 1. dolgozza ki az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a fővárosi és kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásának garanciális szabályait, a kerületi önkormányzatok számára az Alkotmányban biztosított önkormányzati alapjog védelmének érvényesülése érdekében; a főpolgármesternek 1. segítse elő a helyszíni ellenőrzés során tett javaslatok hasznosulását, különös tekintettel arra, hogy zárt rendszerű elszámolások alapozzák meg a valós helyzetet tükröző költségvetési beszámolást, valamint a Fővárosi Önkormányzat költségvetése és a számviteli elszámolás rendje a külső ellenőrzés számára is átlátható legyen; 2. biztosítsa, hogy a költségvetés végrehajtásához és annak ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatok felelősei személyre szólóan meghatározottak legyenek és érje el, hogy a gazdálkodáshoz kapcsolódó pénzforgalom áttekinthetővé és szabályszerűvé tétele 11

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK érdekében a Főpolgármesteri Hivatal csak egy költségvetési elszámolási számlával rendelkezzen; 3. tájékoztassa a fővárosi önkormányzat közgyűlését az utóvizsgálat megállapításairól, a feltárt hiányosságok megszüntetésére és kijavítására készített intézkedési tervről, továbbá tájékoztassa az Állami Számvevőszéket az elfogadott intézkedési terv tartalmáról. 12

16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jogszerűsége, a költségvetési tervezési folyamat szabályozottsága, a költségvetés megalapozottsága Korábbi számvevői jelentésben megállapított hiányosságok megszüntetése érdekében a költségvetési rendelet-tervezet előkészítésekor szükséges intézkedéseket az alapokra vonatkozó megállapítás kivételével megtették. Az utóellenőrzés során a pozitívumok mellett megállapítottunk újabb hiányosságokat is: az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtak ellenére elmaradt a költségvetési rendelet-tervezetnek az intézmények vezetőivel történt egyeztetésekor elfogadott, főbb megállapítások írásos rögzítése, az Áht. 73. (1) bekezdésében és a saját költségvetési rendelet 2. (1) bekezdésében előírtak ellenére a költségvetési rendeletben nem szerepel elkülönítetten a céltartalék előirányzatok teljes köre. A költségvetési rendelet évente változó számú (2001. évben 13, évben 17) költségvetési címen tartalmaz kiadási előirányzatot különféle alapokra, amelyek többségében működési célú pénzeszközátadásra tervezett kiadások. Az alapok forrását kizárólag a fővárosi önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott támogatás biztosította. Az alapok a fővárosi önkormányzat költségvetésének olyan támogatási keretei, elkülönített előirányzatai, tartalmukat tekintve valójában céltartalékai, amelyek felhasználásáról átruházott hatáskörben az éves költségvetési rendeletekben kijelölt bizottságok rendelkezhetnek. Egy olyan alap -ja van az önkormányzatnak, a Környezetvédelmi Alap, amelyet törvényi felhatalmazás alapján (a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 58. (1) bekezdés) hozott létre. Az alapok eredeti költségvetési előirányzata évben 879 millió Ft, évben 1144 millió Ft, évben 1400 millió Ft volt, amely összeg a fővárosi önkormányzat összes kiadásának 0,3-0,6%-a volt. Az egyes alapok elnevezése utal a várható felhasználási célra (Pl. Vagyongazdálkodási, Egészségügyi, Rekreációs- és Sport, Oktatási, Ifjúsági, Gyermek- és Ifjúságvédelmi, Kulturális, Színházi, Műemléki, Környezetvédelmi, Fővárosi Idegenforgalmi, Esélyegyenlőségi, Európai Integrációs). Az alapok közül évben egyedül a Vagyongazdálkodási Alap tervezett kiadási előirányzata tartalmazott a működési célú pénzeszközátadáson túl dologi kiadásra is előirányzatot. Az alapok száma évben eggyel (Fővárosi Egészségfejlesztési Alap, 250 millió Ft felhalmozási célú pénzeszköz átadási előirányzattal), évben kettővel (Európai Integrációs Alap 40 és Prevenciós Sport Alap 150 millió Ft működési célú pénzeszköz átadási előirányzattal) növekedett. 13

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetési rendeletek költségvetési címenként külön-külön tartalmazzák az alapítványok és társadalmi szervek részére jóváhagyott működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadásokat. A költségvetési címek többsége név szerint tartalmazta a támogatni kívánt szerv pontos megjelölését, kivétel ez alól három költségvetési cím, amelyekre különböző célú (foglalkoztatáspolitikai, környezetvédelmi, szociális célú) közszolgáltatási kereteket különítettek el. A kivételként jelzett költségvetési címeken, elnevezésüktől függetlenül, tartalmukat tekintve előre meghatározott feladatra a kiadási előirányzati jogcím megjelölésével céltartalékot képeztek. A költségvetési rendeletben a költségvetési szerveknek folyósított támogatások költségvetési címei között több olyan önálló előirányzat szerepelt, ami tartalmát tekintve szintén céltartalék (pl. pályázat hajléktalanok ellátására; célkeret a közbiztonság megerősítésére). A fővárosi önkormányzat költségvetési rendeletében nem egyértelműek és nem következetesek az alábbiak: A költségvetési rendelet bevételeket bemutató része bevételi jogcímek szerint külön-külön mutatja be az intézmények, a főpolgármesteri hivatal és az összesen (önkormányzati szintű) adatokat. Az intézmények bevételi jogcímei között nem szerepel bevételi tételként a felügyeleti szervtől a költségvetési szerveknek folyósított támogatás előirányzata (pl évben millió Ft önkormányzati támogatás), illetőleg ugyanezen előirányzati összeg a főpolgármesteri hivatal bevételt csökkentő tételei között az intézményfinanszírozás, ezáltal nem biztosított a költségvetési rendelet bevételeket bemutató részének összhangja az önkormányzat által fenntartott, működtetett intézmények elemi költségvetésének összesített adatával. A költségvetési rendelet kiadásokat jogcímek szerint megállapító részében nem szerepel a főpolgármesteri hivatal által az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési intézményeknek folyósított támogatás kiadási előirányzata (a főpolgármesteri hivatal esetében az ily módon nettósított előirányzatokat mutatták be). A költségvetési rendeleteknek az intézmények és a főpolgármesteri hivatal tervezett kiadási és bevételi előirányzatait együttesen bemutató részében az intézményi összesített adatok nem tartalmazzák az intézményeknek folyósított támogatást, ezáltal az önkormányzati intézmények bevételei csak az intézményi tervezésű bevételeket tartalmazzák. Ennek következtében az intézményi bevételek és kiadások egyensúlya felbomlott. A költségvetési rendelet fejlesztési kiadásokat bemutató része nem tartalmazza az egyes feladatok és korábbi közgyűlési elkötelezettségek megfeleltetését, áttekintését elősegítő azonosító számot. Korábban hiba volt, hogy a közgyűlés nem határozta meg költségvetési rendeletében a címrendet, a címrend kialakításának elveit, illetve, hogy a fővárosi önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendelete több tekintetben nem felelt meg az Áht. és annak végrehajtási rendeletében foglaltaknak. A feltárt 14

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK hiányosságok megszüntetésére kiadott főjegyzői intézkedési tervben foglaltakat e tekintetben végrehajtották. A költségvetési rendelet címrendjének meghatározása és a rendelet táblázataiban kialakított és részletezett felépítés megfelel az Áht ában előírtaknak. A közgyűlés a címeket a költségvetési rendelet módosításával több alkalommal kiegészítette, módosította. Például a évre vonatkozó zárszámadási rendelet a költségvetési rendelet címeihez viszonyítva 30, évközben jóváhagyott új címet tartalmazott. A költségvetési rendeletben jóváhagyott címrend címkódjait a TATIGAZD könyvelő-programban is alkalmazták. A címkódra alapozva, helyi fejlesztéssel készítették el az előirányzat nyilvántartás programját és a havi zárlati kimutatás programját A költségvetés összeállítási folyamatának változása Korábbi számvevői ellenőrzési jelentés megállapítása szerint a fővárosi önkormányzat nem rendelkezett az önkormányzati költségvetés összeállítási folyamatára vonatkozó belső szabályzattal. A főpolgármesteri hivatalban a költségvetés készítésével és a költségvetési rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a számvevői jelentésben tett javaslatokat figyelembe véve szabályozták, illetve a korábbi szabályozásokat kiegészítették, pontosították. A költségvetés készítésével kapcsolatos belső előírásokat tartalmaznak a következő szabályzatok, intézkedések: főpolgármesteri hivatal Ügyrendje; a évben főjegyző által jóváhagyott, ügyosztályi belső működési szabályzatok; a fővárosi önkormányzat költségvetése készítésének és a költségvetési rendelet végrehajtásának folyamatszabályozásáról szóló minőségügyi eljárások leírása; különböző vezetői intézkedések; munkaköri leírások. Ezek közül új a költségvetés készítésének és a költségvetési rendelet végrehajtásának folyamatszabályozásáról szóló minőségügyi eljárások leírása. A többi szabályozáson átvezették a korábbi számvevői jelentésekben megfogalmazott javaslatokat. Például az ügyosztályok, irodák által közvetlenül ellátott szakmai feladatok sajátos elnevezésük szerint a Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztály Főkönyvelősége kezelésébe tartozó költségvetési előirányzatai tervezési rendjére, az éves pénzügyi terv összeállítási feladataira a főjegyző, korábbi számvevői jelentésben javasoltak alapján, intézkedést adott ki. A főjegyzői intézkedés a főpolgármesteri hivatal működésével kapcsolatos részletes költségvetés elkészítését teljes körűen és célszerűen szabályozta. 15

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A főpolgármesteri hivatal 2001-ben vezette be az ISO 9001 Minőségbiztosítási rendszert. A minőségügyi eljárások leírása keretében a költségvetés összeállításával kapcsolatos folyamatot is rögzítették. A minőségbiztosítási rendszer bevezetése a költségvetés készítésének munkafolyamatában nem jelentett változást, hanem a gyakorlatban működtetett rendszert írta le, foglalta össze, s ezzel biztosította az egységes szabályozás megjelenítését és a folyamat nyomon követhetőségét. A Minőségügyi Kézikönyvben a főpolgármesteri hivatal általános feladatait leíró (ME 04-01számútól a ME számúig szereplő) úgynevezett alapeljárások között az ME számú tartalmazza a fővárosi önkormányzat költségvetése készítésének és a költségvetési rendelet végrehajtásának folyamatszabályozását. Szabályozták az önkormányzat éves költségvetése készítésével és a költségvetési rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, a folyamatban részt vevők feladatát és felelősségét, rögzítették a feladathoz tartozó iratok formáját. Az ügyosztályi folyamatszabályozásokban szerepel az intézmény-felügyeleti feladatokban közreműködő, illetve az operatív gazdálkodási folyamatban részt vevő gazdálkodó ügyosztályok speciális feladatainak a leírása is. A minőségügyi eljárások száma évben 87 volt, egy-egy folyamatleírás záró része, a hivatkozási rész tartalmazza a legfontosabb jogszabályok törvények, kormányrendeletek, helyi rendeletek és a tárgyhoz tartozó vezetői intézkedések számát. A főpolgármesteri hivatalban a költségvetés összeállításához az adatszolgáltatás rendszerét a hivatali struktúrához igazodóan alakították ki. Az adott évi költségvetés elkészítéséhez szükséges mindenkor aktuális és konkrét feladatot azok az intézmény-felügyeletben közreműködő, illetve gazdálkodó ügyosztályok látták el, amelyek a végrehajtáshoz, az ellenőrzéshez és az esetleges beavatkozáshoz a megfelelő jogkörrel rendelkeznek. Szervezési hierarchia szempontjából a költségvetés készítés rendje teljes körűen és célszerűen szabályozott. A költségvetés tervezését és végrehajtását szabályozó minőségügyi eljárások és vezetői intézkedések mellett a Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztály által kiadott köriratok alapozzák meg az aktuális feladatok jogszerű és egyértelmű, határidőkhöz kötött végrehajtását, amelyek alapján tervezésmódszertani szempontból a költségvetés készítés folyamatában biztosított a teljes körűség és célszerűség. A Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztály a évi költségvetési feladatok ellátásához évente több, pl évben 14 köriratot adott ki. A több ütemben végrehajtott költségvetési tervezés az abban részt vevőktől nagy pontosságot, fegyelmezett munkavégzést követelt annak érdekében, hogy az önkormányzat költségvetése az előírt határidőre testületi (bizottsági, közgyűlési) ülésre előterjeszthető legyen. Ezek a tervezési dokumentumok tartalmazták a felelős készítők (ügyintézők és vezetők) megnevezését és aláírását is. A Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztály és az adatszolgáltatók közötti egyeztetések és az ellenőrzések elvégzése az iratokon megtalálható szignálások alapján nyomon követhető volt. Az ellenőrzött ügyosztályok a költségvetés összeállításával kapcsolatos valamennyi feladatot határidőre elvégezték, betartották a tervezési folyamatban ré 16

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK szükre előírtakat, az adatszolgáltatásokat az elrendelt módon, formában és határidőre teljesítették. A vonatkozó szabályozások és a Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztály körlevelei, valamint az alkalmanként kiadott aktuális intézkedései részletes útmutatóul szolgáltak a költségvetés tervezéséhez kapcsolódó ügyosztályi feladatok végrehajtásához. A főpolgármesteri hivatalon belüli egységes adatszolgáltatás érdekében kidolgozott táblarendszer azon túl, hogy biztosította az önkormányzati szintű költségvetés összeállítását, a költségvetés jóváhagyását követően az Ámr. 38. (1) bekezdésében előírt elemi költségvetés elkészítését is megkönnyítette azáltal, hogy kimunkálták az űrlapokkal és azok megfelelő soraival kapcsolatos összefüggéseket, egyezőségi követelményeket A költségvetés megalapozottságát javító intézkedések A költségvetés megalapozottságát azokon a területeken ellenőriztük, ahol a korábbi számvevői jelentések hiányosságokat állapítottak meg A szociális és gyermekvédelmi ellátások intézményi háttere kialakításának tervezése A szociális ellátások intézményi hátterének kialakításával kapcsolatban korábbi megállapítás volt, hogy az idősek otthonai, a pszichiátriai és értelmi fogyatékosok otthonai, valamint a hajléktalanok átmeneti szállásának férőhelyei közül intézménytípustól függően 21, illetve 97%-nak december 31-én lejárt az ideiglenes működési engedélye. A korábbi számvevői jelentés javaslatai alapján készített intézkedési tervnek megfelelően a Szociálpolitikai Ügyosztály a közgyűlés részére tájékoztatót készített a szakosított szociális intézmények fejlesztési lehetőségeiről. A tájékoztatót figyelembe véve a közgyűlés határozott a szociális intézmények rekonstrukciós programjának felülvizsgálatáról. Korábbi számvevői jelentés szerint a 32 gyermek és ifjúságvédelmi intézmény 2324 férőhelyének 86,5%-a (2010 férőhely) határozott idejű, decemberig érvényes működési engedéllyel rendelkezett. A számvevői jelentésben tett javaslat alapján készített intézkedési tervnek megfelelően a Gyermekvédelmi Ügyosztály tájékoztatót készített a fővárosi gyermekvédelmi intézményhálózat átalakításáról, amelyre alapozva a közgyűlés elfogadta a fővárosi önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi hálózatának modernizációs szakmai programját. Ezzel meghatározta a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény előírásaival összhangban a gyermekvédelmi hálózat új feladatait, a nagy létszámú és alapterületű intézmények teljes, illetve részleges kiváltásának irányait. A fővárosi önkormányzat szociális intézményeire vonatkozó rekonstrukciós és a gyermek- és ifjúságvédelmi hálózat modernizációs szakmai programjaiban jóváhagyottak alapul szolgáltak az éves költségvetések összeállításához, megalapozásához. 17

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Beruházásokat, felújításokat és egyéb feladatokat érintő korábbi elkötelezettségek, kötelezettségvállalások figyelembe vétele Korábbi számvevői jelentésben hiányoltuk a beruházásokat, felújításokat és egyéb jelentős nagyságrendű feladatokat érintő elkötelezettségek, kötelezettségvállalások költségvetési koncepcióban történő bemutatását. A költségvetési koncepciók készítését megelőzően a Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztály az érintett ügyosztályok rendelkezésére bocsátotta az általa nyilvántartott fejlesztési feladatok kimutatását. Ebben a feladatokat kettős csoportosításban mutatták be. Szerepeltették az ágazat jóváhagyott fejlesztési feladatait és az ágazati céltartalékon tervezett fejlesztéseket, továbbá mindkét csoporton belül megkülönböztették a tárgyévet megelőző évben befejezodő, valamint a tárgyévtől pénzügyi ütemet tartalmazó feladatokat. A koncepció felújítási feladatokat nem tartalmazott. Az érintett ügyosztályok feladata volt ennek a kimutatásnak az egyeztetése a tekintetben, hogy az teljes körűen tartalmazta-e a célokmánnyal, engedélyokirattal, vagy korábbi közgyűlési, bizottsági jóváhagyással rendelkező beruházásokat. Az ügyosztályokon jelen vizsgálat keretében ellenőrzött beruházások szerepeltek a Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztály kimutatásában, egyezően az engedélyokiratban foglalt megvalósítás ütemezése szerinti évekre bontott kiadásokkal és azok forrásaival. Az ellenőrzött beruházások a következők voltak: A Közmű Ügyosztályon a Rákosvölgyi északi fogyűjtő csatorna és a Gyáli patak 7. ág mederrendezése. Az Informatikai Ügyosztályon a környezetvédelmi grafikus munkahelyek kialakítása, valamint a meglévő számítógép-állomány cseréje. A Beruházási és Közbeszerzési és Ügyosztályon a Gundel Károly Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző fűtéskorszerűsítése és a Gyermekotthon (XVIII., Gyöngyvirág u.) átalakítása. A évi költségvetési koncepcióhoz hét évre kiterjedő fejlesztési tervet csatoltak, amely azonban a több évig tartó beruházások nyomon követéséhez, a nagyszámú beruházás áttekintését segítő azonosító számot (beruházási egységszám vagy a testületi döntés száma) nem tartalmazott. Az ellenőrzött beruházások esetében biztosították a költségvetési rendelet előterjesztésekor a beruházási engedélyokiratokban jóváhagyott éves költségelőirányzatok és az éves költségvetési kiadási előirányzatok összhangját, figyelembe véve egyes beruházások időbeni elhúzódását is Tárgyi eszközök műszaki állapotának felmérése A fővárosi önkormányzat korábbi számvevői javaslat figyelembe vételével a tervezés megalapozása érdekében intézkedési tervet fogadott el a tárgyi eszközök műszaki állapotának felmérésére vonatkozóan. A feladat első ütemeként az egészségügyi ágazatban végezték el a felmérést, amelyhez az 18

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK évi költségvetési rendelet tartalmazta a szükséges pénzügyi fedezetet. További ilyen típusú felmérés nem volt. A témát ellenőrző korábbi számvevői jelentés szerint az intézmények ingatlainak műszaki állapotát a felügyeleti ellenőrzés is vizsgálta, valamint az egyes ágazatokra, szakterületekre vonatkozó programok készítése is az épületek műszaki állapot-felmérésén alapult. (Például: a szakosított szociális intézmények közötti időszakra vonatkozó rekonstrukciós programja, a gyermek- és ifjúságvédelmi hálózat modernizációs szakmai programja.) A közgyűlés által elfogadott intézkedési tervben szerepelt az intézmények műszaki állapotának felülvizsgálata, és a változás ingatlan-kataszterben történő átvezetésének feladata október 31-ei határidővel, a vagyongazda ügyosztályok felelősségével. Az intézkedések végrehajtásáról az összefogói feladattal megbízott Vállalkozási és Vagyonkezelési Ügyosztály január 3-ra készítette el összefoglaló jelentését. Az összefoglaló jelentés utalt arra, hogy időközben hatályba lépett az ingatlanvagyon rendelet módosításáról szóló 48/2001. (III. 27.) Korm. rendelet, amely január 1-ig írja elő az ingatlanvagyon-kataszter felülvizsgálatát és a rendelet mellékletei szerinti módosítások elvégzését A Környezetvédelmi Alap tervezése A fővárosi önkormányzat évenkénti költségvetéseiben elkülönítetten önálló költségvetési címen szerepel a Környezetvédelmi Alap. Az önkormányzati Környezetvédelmi Alap létrehozását a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 58. (1) bekezdése tette lehetővé. A közgyűlés a 32/1996. (VI. 21.) Főv. Kgy. rendeletben, a törvényben foglaltakkal összhangban határozta meg a Környezetvédelmi Alap bevételi forrásait és felhasználási lehetőségeit. Az önkormányzati rendeletben szereplő nyolc forrás lehetőséggel szemben a Környezetvédelmi Alapnak a vizsgált időszakban ténylegesen csak a fővárosi önkormányzat bevételeiből a költségvetésben környezetvédelmi célra az alap támogatására elkülönített előirányzatból volt forrása. Az Alapnak évek óta nem volt bevétele a területi környezetvédelmi hatóság által Budapest területén kiszabott környezetvédelmi bírság 30%-a jogcímén, tekintettel arra, hogy az ágazati minisztériumnak a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályával egyeztetett, évi állásfoglalása értelmében a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által Budapest területén kiszabott bírság közvetlenül a kerületi önkormányzatokat illeti meg. A Környezetvédelmi Alapnak nem volt bevétele az alábbi jogszabályokban taxativen felsorolt jogcímek révén sem: a főváros közigazgatási területén kivetett természetvédelmi bírság; környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része; az önkormányzat által jogerősen kivetett környezetvédelmi bírság; az állami és nemzetközi alapoktól pályázatok benyújtásával elérhető összegek jogcímén. 19

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Vagyongazdálkodási Alap tervezésének megalapozottsága A fővárosi önkormányzat évenkénti költségvetéseiben elkülönítetten önálló költségvetési címen szerepel a Vagyongazdálkodási Alap, amely tartalmát tekintve az önkormányzat vagyongazdálkodási feladataihoz biztosított előirányzat. A Vagyongazdálkodási Alap felhasználási célját a költségvetési rendeletek határozták meg, tételesen rögzítve a különböző finanszírozási lehetőségeket. A felhasználási céloknak megfelelő feladatok kiadási igényét felmérték a tervezés során, azonban az évi költségvetésben jóváhagyott eredeti előirányzatok a bázisszemléletet tükrözték. Az eredeti előirányzat összege évente azonos, 175 millió Ft volt. A költségvetési rendeletek végrehajtási szabálya ugyanakkor lehetővé tette főpolgármesterre átruházott hatáskörben az alap előirányzatának módosítását, feltöltését az általános tartalékból a tárgyhót megelőző hónapban történt tényleges kifizetésekkel azonos összegben, de éves szinten legfeljebb 200 millió Ft erejéig Jóváhagyott költségvetési előirányzatok változtatása, nyilvántartása, az előirányzatok betartása Korábbi számvevői ellenőrzésről készített jelentés megállapítása szerint a fővárosi önkormányzat évközi előirányzat változtatásánál, nyilvántartásánál nem tartották be teljes körűen az Ámr-ben és az önkormányzat éves költségvetési rendeleteiben előírtakat. A költségvetési rendeletben meghatározott hitelkorlátok betartásához az előirányzatokat és azok folyamatos teljesülését nem tartották nyilván; az év folyamán képződött nem céljellegű többletbevételekről nyilvántartást nem vezettek és év végén annak összegét nem mutatták be; a költségvetési- és zárszámadási rendelet fejlesztési feladatokat tartalmazó részének eltérő szerkezete miatt a beruházások feladatonkénti kiadási előirányzatának teljesülése fedezeti oldalról nem volt nyomon követhető. A korábbi számvevői jelentés megállapításainak figyelembevételével évben elfogadott, jelenleg is a hatályos számlarend már tartalmazza a főpolgármesteri hivatal költségvetési bevételi és kiadási előirányzatai változásának jogcím szerinti analitikus nyilvántartási rendszerét. A költségvetési előirányzatok módosításának, átcsoportosításának főpolgármesteri hivatalon belüli előkészítési, lebonyolítási, nyilvántartási rendjét főpolgármesteri és főjegyzői intézkedésekben, valamint a Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztály vezetője által kiadott hivatali belső intézkedésekben szabályozták (pl. a gazdálkodó szervezeti egységek és a Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztály munkamegosztása, az alapok előirányzatai és a bizottságok működési előirányzatai esetében). Az utóellenőrzés ideje alatt készült el a költségvetési rendeletben előírt tájékoztatási kötelezettségekhez kapcsolódó adatszolgáltatási rendről szóló főpolgármesteri intézkedésnek a módosítási javaslata. A korábbi intézkedés kiegészítése és pontosítása szerepel a javaslatban. 20