JELENTÉS a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről április

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /30/16/2003. Témaszám: 635 Vizsgálat-azonosító szám: V0102 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Benn Imréné számvevő tanácsos Ébner Vilmosné számvevő tanácsos Huberné Kuncsik Zsuzsanna számvevő tanácsos Mohl Anna számvevő A témához kapcsolódó az elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről Jelentés a települési önkormányzatok adóztatási tevékenységének vizsgálatáról Jelentés a települési önkormányzatok szilárdhulladékgazdálkodásának feladatai ellátásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége A munkafolyamatba épített ellenőrzések szabályozottsága és gyakorlati működése a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatellátás területén A bizonylati rend szabályszerűsége A vagyon nyilvántartásának és leltározásának szabályszerűsége A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat- és döntési hatáskörök szabályozottsága, a vagyonváltozást előidéző intézkedések szabályszerűsége, célszerűsége Az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatásokkal történő elszámoltatás szabályszerűsége A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályszerűsége A működési és felhalmozási bevételek, kiadások alakulása A költségvetés egyensúlyának helyzete A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos tevékenysége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége Egyes kiemelt önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei Egyes naturális mutatókkal mérhető feladatok bevételei és kiadásai A jelentős ráfordítást igénylő önként vállalt feladatok ellátása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az Önkormányzat informatikai rendszerének szabályozottsága A helyi ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 68 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Warvasovszky Tihamér polgármester úr észrevétele (2 oldal) 6. számú Warvasovszky Tihamér polgármester úrnak írt válaszlevél (2 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. Áht. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. Számv. tv. Htv. Vhr. ÁSZ TÁH Kjt. Önkormányzat Közgyűlés Hivatal SzMSz Ügyrend Adóügyi iroda Beruházási iroda Informatikai iroda Intézményellenőrzési iroda Költségvetési iroda Kommunikációs és civil a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Állami Számvevőszék Területi Államháztartási Hivatal a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/1999. (III. 24.) számú rendelete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának március 20-án jóváhagyott ügyrendje Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Adóügyi Irodája Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Beruházási Irodája Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Informatikai Irodája Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Intézményellenőrzési Irodája Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Költségvetési Irodája Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Pol- 3

6 kapcsolatok irodája Okmányiroda Oktatási iroda Pénzügyi iroda Személyügyi iroda Városgondnokság Ifjúsági, informatikai és civil kapcsolatok bizottsága Pénzügyi bizottság Vagyongazdálkodási bizottság közbeszerzési rendelet vagyongazdálkodási rendelet 10016/5/2002. számú együttes utasítás SZÉPHŐ Rt. SZÉKOM Rt. gármesteri Hivatal Kommunikációs és civil kapcsolatok Irodája Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Okmányirodája Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Oktatási Irodája Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Adminisztrációs Irodája Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Személyügyi Irodája Székesfehérvár Megyei Jogú Város Városgondnoksága Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Ifjúsági, Informatikai és Civil Kapcsolatok Bizottsága Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Lakásés Vagyongazdálkodási Bizottsága Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a közbeszerzési eljárás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (III. 18.) számú rendelete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyongazdálkodásáról szóló 22/2001. (V. 28.) számú rendelete A polgármester és a jegyző 10016/5/2002. számú együttes utasítása a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendjéről Székesfehérvári Épületfenntartó és Hőszolgáltató Rt. Székesfehérvári Kommunális Részvénytársaság 4

7 BEVEZETÉS JELENTÉS a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatósága, a V /2003. számú ellenőrzési programjában foglaltaknak megfelelően vizsgálta. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása és a zárszámadás során a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 1 megfelelően segítették-e a végrehajtást; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodása során érvényesültek-e az Áht. és a vonatkozó kormányrendeletek előírásai. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a I. félév, az 1.7., , ellenőrzési programok esetében a évek. Székesfehérvár megyei jogú város Fejér megye székhelye, területe ha, belterülete 3725 ha. A város lakosságszáma 104 ezer fő, munkanapokon mintegy 150 ezer ember tartózkodik a településen. Kereskedelmi, oktatási és művelődési, valamint egészségügyi ellátás terén közel 30 km-es vonzáskörzetben nyújt szolgáltatásokat. A Közgyűlés tagjainak száma 33 fő, munkáját 13 önálló bizottság, 3 tanácsnok és a évi önkormányzati választások során újraválasztott polgármester két alpolgármesterrel együtt segíti. Az Önkormányzat a évben millió Ft költségvetési előirányzattal gazdálkodott, a kiadások 72%-át működési, a 28%-át felhalmozási és fejlesztési célra fordították. Az Önkormányzat 45 önálló és 34 részben önálló költségvetési intézményt működtetett, 4006 fő közalkal- 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS mazottal, a Hivatalban 315 fő dolgozott. Az Önkormányzat millió Ft vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzatnál a évi önkormányzati választásokat követően lengyel, német, örmény, cigány, szerb, szlovák, szlovén és horvát kisebbségi önkormányzat működik. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat az évekre rendelkezett gazdasági- és területfejlesztési programmal, koncepciókban rögzítette a hosszabb távú ágazati célkitűzéseit. A és a évi költségvetési koncepcióban az intézmények biztonságos működtetését, a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket érintő bérrendezést, a korábban megkezdett fejlesztések folytatását, a bérlakás építési program indítását, továbbá a színház-rekonstrukció megoldását tekintette elsődlegesnek. A és a évre szóló költségvetési koncepciókat a polgármester határidőn belül a Közgyűlés elé terjesztette. Az előterjesztéshez az Ámr-ben foglaltak ellenére a bizottságok írásos véleményét nem csatolták. A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit a koncepció kisebbségekre vonatkozó részéről az Ámrben foglalt előírás ellenére írásban nem tájékoztatták, azok koncepcióról alkotott véleményét az előterjesztéshez nem csatolták. A Hivatal gazdálkodási körébe tartozó szakfeladatok előirányzatainak kialakításához nem készült módszertani segédlet, útmutató a tervezésben résztvevők számára. A költségvetési javaslatokat a polgármester a könyvvizsgáló véleményével - határidőben terjesztette a Közgyűlés elé elfogadásra, a Pénzügyi bizottság véleményét a jogszabályi előírás ellenére nem csatolták. A költségvetési javaslatot az előző év eredeti előirányzatából kiindulva, szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosítva, a szerkezeti változásokat bemutatva készítették el. Az Áht. előírását megsértve elmaradt mindkét évben a költségvetés előterjesztésekor és a zárszámadáskor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmának, valamint annak meghatározása, hogy a költségvetési szervek milyen mértékű és időtartamú tartozásállománya esetén kell a Közgyűlésnek önkormányzati biztost kijelölnie. A költségvetési rendeletekben az Áht. előírását megsértve nem mutatták be a több éves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatását, a közvetett támogatásokat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését, a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerű kimutatását az Ámr. előírásai ellenére nem építették be. A költségvetésről szóló adatszolgáltatás során a céltámogatás összegének eltérő figyelembevétele miatt nem biztosították az egyezőséget a Közgyűlés által elfogadott és a központi pénzügyi információs rendszerhez továbbított adatok között. A költségvetési rendeletekben jóváhagyott előirányzatokat, azok változásait nyilvántartották, de az adatok pontatlanok voltak. A számszaki egyezőséget nem biztosították a Közgyűlés által elfogadott zárszámadás és a TÁH-hoz benyújtott beszámoló módosított előirányzati adatai között. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Nem szabályozott az előirányzatok módosítási rendje. Az Ámr. előírásai ellenére az első negyedévben nem kezdeményezték a pótelőirányzatok miatti előirányzat-módosítást, valamint a beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének határideje után a zárszámadással egyidejűleg is előterjesztettek közgyűlési döntésre előirányzat-módosítást (55,6 millió Ft-ra). Az önkormányzati képviselő-választások után kifizetett tisztségviselői járandóságok és egyéb pótlékok, díjak kifizetésekor az Áht-ban foglaltakat megsértve a személyi juttatási előirányzatot 5,1%-kal, a járulék-előirányzatát 3,9%-kal, együttesen 80,5 millió Ft-tal túllépték, valamint az intézmények 15,1%-a a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások mintegy negyede esetében az Ámr. előírása ellenére elmulasztotta a módosítás költségvetési rendeletben történő átvezetésének kezdeményezését. A kiemelt előirányzatok túllépésének okait nem vizsgálták, nem alkalmaztak felelősségre vonást. A évben a költségvetés bevételi és kiadási előirányzata az eredeti előirányzat 23,2%-ával módosult. A Hivatalban a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök szabályozottak voltak. A gazdálkodási és ellenőrzési jogköröknél a felhatalmazásokat írásban rögzítették, azonban nem szabályozták a felhatalmazottak beszámoltatásának módját, formáját. A gazdálkodási, ellenőrzési jogkörök gyakorlásánál az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások közül, az Ámr. előírásai ellenére nem határozták meg a közeli hozzátartozó és a saját részre történő kifizetés esetére vonatkozó szabályokat. A pénzügyi területen dolgozók munkaköri leírásaiban szerepeltették a gazdálkodási és ellenőrzési jogköröket. A Hivatal gazdálkodásának rendjét, valamint a pénzügyi feladatok ellátását polgármesteri és jegyzői közös utasításokban szabályozták. A számviteli politikához kapcsolódó szabályzatokat elkészítették, ezek jogszabályi változásoknak és helyi döntéseknek megfelelő aktualizálása elmaradt. A Számv. tv. előírását megsértve nem alakították ki az eszközök és források értékelési szabályzatában a terven felüli értékcsökkenés elszámolási rendjét, illetve az éven túli követelések és készletek értékvesztés elszámolásának szabályait. A leltározási szabályzatban a Vhr-ben előírtak ellenére nem rögzítették a leltározás elvégzését helyettesítő összesítő kimutatás tartalmát, formáját és kellékeit. A Hivatal számlarendjét a Számv. tv. előírását megsértve a számviteli politika keretében alakították ki, elmaradt az alkalmazott főkönyvi és alszámlák megnevezése, tartalmának és azok értékében bekövetkező változások jogcímeinek, valamint a Vhr. előírása ellenére a törzsvagyon nyilvántartási rendjének meghatározása. Nem alakították ki az üzemeltetésre átadott eszközök selejtezési rendjét. A Hivatal ügyrendje rendelkezik a szervezeti egységek ellenőrzési jogköréről és a beszámoltatás rendjéről, részletesebb előírásokat az ellenőrzési szabályzatban, illetve a gazdálkodást érintő egyéb szabályzatokban határoztak meg. A számviteli területen dolgozók munkaköri leírásai tartalmazták az ellenőrzési 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK feladatokat. A gazdálkodási folyamatok ellenőrzését az ellenőrzési szabályzatban részletesen nem szabályozták, elmaradt az ellenőrzések viszonyítási alapjának, a megállapítások dokumentálásának, a hibák kijavítási módjának a meghatározása. A Hivatalban a számviteli bizonylatok 98%-ban megfeleltek az előírt alaki és tartalmi követelményeknek. A számviteli rendet betartották, kivéve az Okmányiroda szolgáltatási díjainak elszámolását, ahol a Számv. tv-ben előírt bruttó elszámolás elvét megsértették, valamint nem tartották be az Ámr-ben és a jegyzői utasításban előírtakat, mivel a személyi juttatások és járulékaik kifizetésének 6%-ánál az elvégzett ellenjegyzés során nem győződtek meg arról, hogy a költségvetési előirányzat biztosított volt-e. Szabályszerű volt a gazdasági események elszámolása, a nyilvántartásokban való rögzítése. Az Ámr. előírásai nem érvényesültek a banki bizonylatok 2,2%-ánál, hiányosak voltak az utalványrendeletek, idegen pénzeszközöket (Városkörnyéki Alap pénzeszközeit) a költségvetési számlán kezeltek. A Hivatalnál a személyi jellegű kifizetések magas készpénzforgalmat eredményeztek. Az Okmányiroda tevékenységéhez kapcsolódó befizetések a banki forgalom egyharmadát képviselték, amelyeknél a díjbevételt a postai átutalás díja mérsékelte. Az önkormányzati vagyon nyilvántartásának módját a vagyongazdálkodási rendeletben, a számviteli politikában és a kapcsolódó gazdálkodási szabályzatokban határozták meg. Gondoskodtak a törzsvagyon elkülönített nyilvántartásáról. Az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartást a jogszabályi előírás ellenére nem készítették el az üzemeltetésre átadott eszközök közül a kommunális hulladéklerakó és a szennyvíztisztító-telep, valamint a víz-, szennyvízcsatorna hálózatra vonatkozóan, amelyek számviteli nyilvántartás szerinti értéke a év végén 3555 millió Ft volt. Nem szabályozták az ingatlanvagyon kataszter folyamatos vezetését végzők közötti egyeztetés folyamatát. A évi vagyonváltozásokat az ingatlanvagyon kataszterben nem rögzítették, a Városgondnokság kezelésében lévő ingatlanok értékének nyilvántartásba vétele elmaradt. A korábban érték nélkül nyilvántartott eszközök értékelésének megállapítása alapján 2016 millió Ft-tal növekedett a évben a vagyon nyilvántartási értéke. Az Önkormányzat a évtől élt a forgalomképes ingatlanvagyontárgyak esetében a piaci értékelés lehetőségével, annak érdekében, hogy a vagyontárgyak hasznosításának tervezésekor reális információk álljanak rendelkezésre. A piaci értékelés Számv. tv-ben előírt követelményeit a Városgondnokság kivételével betartották, ennek eredményeként a forgalomképes ingatlanoknál a számviteli nyilvántartási értéket 5564 millió Ft-tal helyesbítették. A évi mérleg adatait leltárral alátámasztották a több önkormányzat közös tulajdonában lévő vagyontárgyakat a Vhr-ben előírt kötelezettség ellenére nem leltározták. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás irányelveit fejlesztési stratégiákban és koncepciókban fogadták el. Az Önkormányzat vagyona a évről a évre 67%-kal növekedett a beruházások (bérlakás-építési program, szennyvízcsatorna-hálózat, úthálózat és kommunális ellátás fejlesztése, városüzemeltetési és intézményi beruházások) aktiválásából és a korábban érték nélkül nyilvántartott, valamint a forgalomképes ingatlanok piaci értékének meghatározásából. A vagyongazdálkodási rendelet a sajátosságokat figyelem- 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK be véve szabályozta a feladat- és döntési hatásköröket, az eszközök besorolását és a forgalomképesség szerinti meghatározást. Az értékesítések során a döntési hatásköröket betartották, a vagyongazdálkodási rendeletben előírtak ellenére nyilvános pályázati kiírás nélküli eladásról a Vagyongazdálkodási bizottság ajánlása alapján egy értékesítés esetében döntött a Közgyűlés. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásakor a Közgyűlés az átlagos bérleti díj mintegy negyedéért biztosított helyiségeket két pártnak, térítésmentesen helyiséghasználatot nem engedélyeztek. Az Önkormányzat a követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelését a jogszabályi előírásoknak megfelelően elvégezte. Az Önkormányzat a céljellegű nem szociális ellátásként juttatott támogatásokat a Közgyűlés közvetlen döntésével, bizottsági keretek, polgármesteri, alpolgármesteri, egyéni képviselői keretek meghatározásával biztosította. Az Önkormányzat a céljelleggel juttatott támogatásokra a költségvetés különféle forrásaiból évben 1518,6 millió Ft-ot fordított. A támogatásokról szóló döntés meghozatalakor az Önkormányzatnál megsértették az Áht. és az Ötv. előírásait, alapítványok támogatásáról a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok és egyéni képviselők is döntöttek a törvényi korlátozás ellenére. A polgármester a támogatásokra biztosított döntési hatáskörét az SzMSz-ben és az Ötv-ben foglaltakat megsértve tovább ruházta az alpolgármesterekre. Az Önkormányzat az évtől bevezette az iparűzési adó címkézését, melyet január 1-től hatályon kívül helyezett. A címkézés szerint az a vállalkozás, amelynek éves adófizetési kötelezettsége a 100 ezer Ft-ot meghaladta, a tárgyévi adója 10%-ának felhasználására önkormányzati közérdekű célokat jelölhetett meg. Az adó 10%-ából számított összeg 40%-ára székesfehérvári székhelyű alapítványokat, egyesületeket, szervezeteket jelöltek meg az adózók, a további 60% felhasználásáról az önkormányzati bizottságok döntöttek. A Közgyűlés a címkézésre vonatkozó döntéseivel az önkormányzati saját bevételi forrás feletti rendelkezési jogról mondott le, egyidejűleg az Áht. előírását megsértve nem írt elő a támogatottaknak számadási kötelezettséget, valamint a felhasználást nem ellenőrizte. Az Önkormányzat nem szabályozta a céljelleggel juttatott támogatások feltételrendszerét, az elszámolás rendjét, valamint a felhasználás ellenőrzésének módját. A Közgyűlés a költségvetési rendeletekben az egyéni képviselők részére terven felüli fejlesztésekre, kisösszegű városüzemeltetési munkákra, intézmények támogatásának kezdeményezésére a évben 466 millió Ft-ot, valamint a felhasználási és elszámolási szabályok kialakítása nélkül 60 millió Ft keretet határozott meg. Az egyéni képviselői pénzügyi keret meghatározásával megsértették az Ötv-ben foglalt hatáskör átruházására vonatkozó előírást. A Közgyűlés által, valamint a bizottságok és a polgármester keretéből biztosított támogatások esetében előírták a számadási kötelezettséget. Az ügyrendben a Pénzügyi iroda feladataként határozták meg az elszámolások ellenőrzését. A Pénzügyi iroda a kapott elszámolások számszerű ellenőrzését elvégezte, a fel- 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK használás szakmai kontrollját és a céljellegű megvalósítás helyszíni ellenőrzését nem biztosították. Az Önkormányzat nem volt működési forráshiányos, a működési célú bevételek fedezték a működési kiadásokat. A fejlesztési célkitűzések megvalósítását a felhalmozási bevételeken kívül közép- és hosszú lejáratú hitelekkel finanszírozták. Az önkormányzati bevételek és kiadások havonkénti alakulásáról a Hivatalban éves likviditási tervet készítettek, amelynek évközi aktualizálása az Ámr-ben előírtak ellenére elmaradt. Átmeneti pénzügyi gondok enyhítésére likviditási hitelt vettek igénybe, melynek mértéke 2002-ről 2003-ra növekedett. A hitelfelvételeknél betartották az adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalás Ötv-ben meghatározott felső határát. Az intézmények finanszírozása kiskincstári rendszerben történt. Az Önkormányzat élt a helyi adóztatás lehetőségével, a évben az iparűzési és az idegenforgalmi adó mértéke elérte a törvényi maximumot. Az iparűzési és az idegenforgalmi adónál a törvényi előíráson felül mentességeket biztosítottak a beruházások és az idegenforgalom élénkítése érdekében január 1-től a korábban alkalmazott építményadót megszüntették, amely a törvényi maximum 9%-a volt. A Közgyűlés a közbeszerzési eljárás szabályait közbeszerzési rendeletében meghatározta. Az irodaszerek, nyomtatványok beszerzésénél és az építési beruházások, felújítások tervezési feladatainál a Kbt. előírását megsértve a beszerzések becsült értékét nem számították egybe. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést a Kbt. előírását megsértve személy helyett a Közgyűlés hozta meg. Az értékhatár alatti pályáztatás nyertes kivitelezőinek kiválasztása az SzMSz alapján polgármesteri hatáskörben történt. Az intézmények a közbeszerzési rendeletben előírtak ellenére az általuk lebonyolított közbeszerzésről nem tájékoztatták a Hivatalt. A Hivatalnál a évben lebonyolított 15 közbeszerzésnél egy ajánlati felhívás kivételével nyílt eljárást választottak. A Hivatal által lefolytatott és az ÁSZ által részletesen ellenőrzött közbeszerzési eljárások közül egy esetben megsértették a Kbt. előírását, mivel a közbeszerzési eljárás kiírásakor nem rendelkeztek a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel. A Hivatal által indított közbeszerzési eljárásoknál két esetben kezdeményeztek jogorvoslatot az ajánlattevők, melyet a Közbeszerzések Tanácsa Döntőbizottsága elutasított. A településen a korábbi választási ciklusban öt helyi kisebbségi önkormányzat működött, novemberében a meglévők mellett további három kisebbség is alakított önkormányzatot. Az Önkormányzat és az új helyi kisebbségi önkormányzatok az Áht-ban foglaltakat megsértve nem kötöttek együttműködési megállapodást. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetéseit az Önkormányzat költségvetési rendeletei az Áht. előírását megsértve nem tartalmazták, azok mindkét évben az első alkalommal végrehajtott módosítással egyidejűleg épültek be a költségvetési rendeletekbe. Az évközi rendeletmódosítások és a zárszámadás elkészítése során az Áht. előírásait megsértették, mert a forrásokat nem szerepeltették, előirányzat-módosításokat a kisebbségi önkormányzat határozatának hiányában is végrehajtottak. A vagyoni, számviteli nyilvántartások elkülönített vezetéséről gondoskodtak. A kialakított rendszerben a készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, bankszámla for- 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK galomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor a Számv. tv-ben előírtakat megsértve nem történt meg a gazdasági események rögzítése. A kifizetések utalványozását a kialakított rendszerben az Ámr-ben foglaltak ellenére nem előzte meg a bizonylatok tartalmi ellenőrzése. A Közgyűlés határidőben elfogadta a évről szóló zárszámadási rendeletét. A rendelet információtartalmában elsősorban a Közgyűlés igényeit elégítette ki, az Áht. előírását megsértve nem mutatták be a vagyonkimutatást, a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve, szöveges indokolással a közvetett támogatásokat, továbbá az Ámr-ben foglaltak ellenére nem adtak tájékoztatást az önkormányzati alapítású költségvetési szervek létszámadatairól, valamint a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok teljesítéséről mérlegszerűen. Önkormányzati szinten 1,6 milliárd Ft pénzmaradvány képződött, amelynek 47,2%-a a költségvetési szerveknél, 52,8%-a a Hivatalnál keletkezett. A Hivatalnál a pénzmaradványt teljes összegében az Ámr-ben foglaltak ellenére kötelezettségvállalással terheltként mutatták ki, a dokumentációk alapján 50,6% szabad felhasználású maradvány volt. Az Önkormányzat törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatait 85%-ban költségvetési szervek útján látja el, ezen túlmenően a feladatellátásban közreműködnek gazdasági társaságok, közalapítványok, alapítványok, közhasznú társaságok, egyházi és civil szervezetek. Az Önkormányzat ellátja a szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási, közművelődési feladatokon kívül a településüzemeltetési feladatként az ivóvízellátást, szennyvízelvezetést, távhőszolgáltatást, közparkok, játszóterek, piacok és temetők fenntartását, valamint a köztisztasági feladatokhoz kapcsolódóan regionális települési hulladéklerakót üzemeltet. A feladatellátást végző költségvetési intézmények száma a évben kettővel csökkent, a regionális települési hulladéklerakót üzemeltető gazdasági társasággal pedig bővült a városüzemeltetést végző szervezetek köre. A Közgyűlés a feladat-ellátási tevékenység lehetőségeit nem tekintette át, a korábbi időszak szervezeti átalakításának gazdasági eredményeit nem elemezték. A nevelési, oktatási és szociális fajlagos kiadások jelentősen emelkedtek a központi és helyi bérintézkedések hatására. Ezen belül legnagyobb mértékben - mintegy kétszeresére az óvodai nevelés fajlagos kiadásai növekedtek. Az SzMSz és az intézmények alapító okiratai a kötelező és önként vállalat feladatokat nem részletezi. Az önként vállalt feladatokra fordított kiadások nem veszélyeztették az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyát. Az Önkormányzat a évben a fogyatékos személyek érdekében a középületek akadálymentesítésére vonatkozóan felmérést készített, amelyet a Közgyűlés megtárgyalt. A felmérés szerint az akadálymentesítés 2009-ig történő megvalósítása 1009 millió Ft kiadást igényel. Az Önkormányzat a és a évben 34,7 millió Ft-ot fordított a Hivatal és az intézmények közlekedési akadálymentesítésére. A évi költségvetésben az akadálymentes közlekedés megvalósításához szükséges tervezési kiadásokra 10 millió Ft-ot biztosított 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK az Önkormányzat, az intézményi kapcsolódó kiadásokat 60,4 millió Ft-ban határozta meg. A Hivatal 90%-ban modern, strukturált informatikai hálózattal rendelkezik. Nem készült informatikai stratégia és katasztrófa elhárítási terv, az adatvédelmi eljárásokat nem szabályozták. A pénzügyi és számviteli feladatok ellátását segítő ügyviteli rendszerhez rendszerleírás, üzemeltetési dokumentáció és felhasználási leírás biztosított, az adatok mentése, valamint a visszakeresés lehetősége megoldott. Az Önkormányzat ellenőrzési szabályzata tartalmazza a Hivatalon belüli belső ellenőrzés, valamint a intézményi felügyeleti ellenőrzés szervezeti kereteit. A felügyeleti ellenőrzéseknél a gyakoriságot nem határozták meg, az intézményeket kettő kivételével kétévente ellenőrizték. Az Oktatási iroda dolgozói részt vettek a felügyeletük alá tartozó intézmények vizsgálataiban, ez nem érvényesült az egyéb feladatot ellátók (szociális, kulturális) esetében. A felügyeleti ellenőrzésekről vezetett nyilvántartás az ellenőrzési szabályzatban rögzítettek ellenére az ellenőrzésre fordított időt nem tartalmazza. A központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és központosított támogatások igénybevételét, felhasználását ellenőrizték. A függetlenített belső ellenőrzésre vonatkozó szabályozás nem tartalmazott előírásokat a feladatellátás dokumentálási követelményeiről, a realizálási folyamatot nem szabályozták. A belső ellenőrzések a gazdasági-pénzügyi tevékenységen túlmenően egyéb feladatok elvégzésére, gazdasági elemzések készítésére is irányultak. A pénzkezelési szabályzatban foglaltak ellenére a függetlenített belső ellenőr a pénzkezelési helyeket nem ellenőrizte. A belső ellenőr ellenőrzési programot megsértve az Áht. rendelkezését nem készített. A jelentések a problémák felvetésén túl felhívták a figyelmet a szükséges intézkedések megtételére, a javaslatok általánosak voltak. A Közgyűlés előterjesztés hiányában a költségvetési intézmények ellenőrzési tapasztalatait a Htv. előírását megsértve nem tekintette át, erre a belső ellenőrzések vonatkozásában sem került sor. Az Önkormányzat az Ötv-ben meghatározott kötelező könyvvizsgálatra vonatkozó kötelezettségének eleget tett. A könyvvizsgáló a Hivatal és az intézmények összevont adatait tartalmazó éves beszámolókat hitelesítő záradékkal látta el. Az Önkormányzatnál az elmúlt három évben készített számvevőszéki ellenőrzési jelentések javaslatait követően a szükséges intézkedések 56%-át megvalósították, amelyek eredményeként a feladatellátás törvényessége, szabályossága javult. A számvevőszéki javaslatok ellenére elmaradt a helyi adóztatási tevékenységről a jegyző beszámoltatása, a befektetett pénzügyi eszközökkel való gazdálkodás irányelveinek kidolgozása, a gazdasági társaságokban tulajdonosi jogokat gyakorló személyek beszámolási kötelezettségének meghatározása. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a gazdálkodás szabályszerűségének és a munka színvonalának javítása érdekében javasoljuk: a polgármesternek a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében: 1. csatolja az Ámr. 28. (3) bekezdése szerint az éves költségvetési koncepcióhoz a Pénzügyi bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok véleményét, valamint az Ámr. 29. (9) bekezdése szerint a költségvetési rendelet előterjesztéséhez a Pénzügyi bizottság véleményét; 2. tájékoztassa az Ámr. 28. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit az Önkormányzat költségvetési koncepciójának helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről; 3. kezdeményezze a Közgyűlésnél, hogy az Áht a alapján rendeletben határozza meg az Áht , 8., 9., 10. pontja szerinti mérlegek, kimutatások tartalmát; 4. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés határozza meg az Áht. 98. (6) bekezdésében előírtak alapján azt, hogy a költségvetési szervek milyen mértékű és időtartamú tartozásállománya esetén kell a Közgyűlésnek önkormányzati biztost kijelölnie; 5. biztosítsa, hogy a vagyongazdálkodási rendeletben előírt esetekben az értékesítés nyilvános pályázat útján történjen; 6. biztosítsa, hogy az Áht. 12/A (1) bekezdésében előírt követelményeknek megfelelően az intézmények és a Hivatal az Önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott kiemelt előirányzatokon belül gazdálkodjanak; 7. szüntesse meg az Ötv.10. (1) bekezdés d) pontjában előírtakkal ellentétes gyakorlatot és a jogszabályi előírás betartása érdekében gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat által céljelleggel juttatott támogatások közül az alapítványok, közalapítványok támogatása esetében a döntést a Közgyűlés hozza meg; 8. kezdeményezze a horvát, szlovák, szlovén helyi kisebbségi önkormányzatokkal az Áht ában és a 68. (3) bekezdésében előírtak alapján az együttműködési megállapodások megkötését; 9. kezdeményezze a Közgyűlésnél, hogy meghatározott időközönként tekintse át a Htv g) pontja előírásának betartása érdekében a költségvetési szervek ellenőrzéseinek tapasztalatait; a munka színvonalának javítása érdekében: 10. gondoskodjon az Áht. 10. (2) bekezdésében foglaltak alapján az üzemeltetésre átadott eszközök üzemeltetőivel már megkötött, illetve megkötendő szerződésekben az önkormányzati tulajdon védelmét szolgáló vagyonmegállapító leltározásnak az üzemeltetési szerződésben való szerepeltetéséről; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11. kezdeményezze az SzMSz kiegészítését az Önkormányzat által önként vállalt feladatok részletezésével; 12. vegye figyelembe a középületek akadálymentesítésének tervezése és végrehajtása során a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében előírt határidőt; 13. kezdeményezze a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatainak közgyűlési megtárgyalását, a feltárt hiányosságok megszüntetésére készíttessen intézkedési tervet; a jegyzőnek a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében: 1. a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor a) b) c) d) biztosítsa, hogy a költségvetési rendeletben szerepeljen a több éves elkötelezettséggel járó költségvetési kiadások későbbi évekre vonatkozó kihatása az Áht. 71. (2) bekezdése és a pontja szerint; gondoskodjon arról, hogy az Ámr. 29. (1) bekezdés i) pontjában előírtak alapján a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése épüljön be elkülönítetten az eredeti költségvetési előirányzatok közé; mutassa be a költségvetési rendelet-tervezetben a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen, az Ámr. 29. (1) bekezdés h) pontja alapján; a költségvetés előterjesztésekor tájékoztatásul mutassa be az Áht a és az Áht pontjában előírtak alapján a közvetett támogatásokat; 2. gondoskodjon az Ámr. 53. (2) és (6) bekezdésében foglaltak betartása érdekében arról, hogy költségvetési rendelet utolsó módosítása határidőben megtörténjen; 3. határozza meg az Ámr (3) bekezdése alapján a közeli hozzátartozó és a saját részre történő gazdálkodási, ellenőrzési jogkörök gyakorlóinál az összeférhetetlenség szabályait; 4. a kialakított számviteli rend felülvizsgálata során a) b) egészítse ki az eszközök és források értékelési szabályzatát a terven felüli értékcsökkenés elszámolási rendjével, az éven túli követelések és készletek értékvesztésének elszámolási szabályaival a Számv. tv. 53 (1) bekezdés, a Számv. tv 55. (1) bekezdés, és a Számv. tv. 56. (1) bekezdése alapján; gondoskodjon a több önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok esetében arról, hogy a Vhr. 37. (1) bekezdésben foglaltak betartása érdekében a leltározásra is kiterjedjenek a megállapodások; 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK c) gondoskodjon arról, hogy a Hivatal számlarendje a Számv. tv (1)-(5) bekezdéseiben előírtak alapján, a számviteli politikától függetlenül önálló szabályzatként kerüljön meghatározásra és az tartalmazza a Vhr ában meghatározottak szerint az alkalmazni kívánt főkönyvi számlák megnevezését, tartalmát és az értékben bekövetkező változások jogcímét, valamint a Vhr. 9. sz. melléklet 1/k pontjának megfelelően a törzsvagyon elkülönített nyilvántartási módját; 5. a költségvetés végrehajtása során a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) gondoskodjon arról, hogy az Ámr 136. (4) bekezdésében előírt tartalmú utalványrendelet készüljön valamennyi gazdasági eseményről; biztosítsa, hogy a Városkörnyéki Alap pénzeszközeit az Ámr (6) bekezdés i) pontjában rögzítetteknek megfelelően elkülönített számlán kezeljék; gondoskodjon az Önkormányzat számviteli és ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásában az ingatlanok bruttó érték adatai egyezőségének biztosításáról az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében előírtaknak megfelelően; szabályozza az Áht. 13/A (2) bekezdésében előírt céljelleggel juttatott támogatások feltételrendszerét, az elszámolások rendjét, a felhasználások ellenőrzésének módját, minden esetben írjon elő számadási kötelezettséget, biztosítsa, hogy a támogatások felhasználásáról benyújtott számadások, felhasználások ellenőrzése megtörténjen; biztosítsa, hogy a likviditási terv évközben az Ámr a szerint folyamatosan aktualizálásra kerüljön; kezdeményezze a közbeszerzési rendelet 7. -ában előírtak alapján, hogy az intézmények az általuk lebonyolított közbeszerzésekről írásban tájékoztassák a Hivatalt; intézkedjen annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárások során a vonatkozó központi és helyi előírásokat köztük a Kbt. 5. (2) bekezdésében foglaltak alapján a becsült érték kiszámítása során az egybeszámításra vonatkozó előírásokat maradéktalanul tartsák be a Hivatalban és az intézményeknél; biztosítsa, hogy az irodaszerek beszerzése és az építési beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó tervek elkészítésének megrendelése a Kbt. 2. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közbeszerzési eljárás keretében történjenek; kezdeményezze, hogy a polgármester terjessze a Közgyűlés elé a közbeszerzési rendelet módosítását, annak érdekében, hogy legyen kijelölt személy a közbeszerzési eljárást lezáró döntést hozó, a Kbt. 31. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; intézkedjen annak érdekében, hogy az Áht. 74. (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően a helyi kisebbségi önkormányzatok előirányzatait kizárólag a helyi kisebbségi önkormányzatok határozatai alapján módosítsák az Önkormányzat költségvetési rendeletében; 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK k) biztosítsa a számviteli bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Számv. tv (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események, bizonylatok adatai késedelem nélkül rögzítésre kerüljenek, készpénzforgalom esetében a pénzmozgással egyidejűleg, a bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor; 6. biztosítsa, hogy a zárszámadási előterjesztésben az Áht ban foglaltaknak megfelelően a költségvetéssel összhangban a helyi kisebbségi önkormányzatok bevételeit szerepeltessék, valamint kisebbségi önkormányzatonként mutassa be a pénzmaradvány összegét; 7. a zárszámadási rendelettervezet elkészítésekor a) b) c) gondoskodjon arról, hogy a zárszámadási rendelet előterjesztésében a tényleges létszámadatok - költségvetési szervenkénti részletezésben ismertetésre kerüljenek az Ámr. 29. (1) bekezdés f) pontja szerint, az Áht ban előírt összehasonlíthatóság biztosítása érdekében; gondoskodjon arról, hogy a Hivatalnál a zárszámadási előterjesztésben az Ámr. 66. (10) bekezdésében előírtaknak megfelelően mutassák be a pénzmaradvány kötelezettségvállalással terhelt részét; biztosítsa, hogy a belső ellenőrzési feladatokra az Áht november 27-től hatályos 121/A. (4) bekezdésében foglaltak alapján készüljön ellenőrzési program, valamint a belső ellenőrzés az Áht (1) bekezdésében rögzített feladatokra terjedjen ki; 8. kezdeményezze, hogy a függetlenített belső ellenőr a pénzkezelési szabályzatban foglaltak alapján a pénzkezelő helyek ellenőrzését rendszeresen végezze el; a munka színvonalának javítása érdekében: 9. készítsen módszertani segédletet a költségvetés tervezésében részt vevők számára a Hivatal gazdálkodási körébe tartozó szakfeladatok előirányzatainak kialakításához; 10. biztosítsa az egyezőséget a Közgyűlés által elfogadott költségvetési, zárszámadási adatok és a központi pénzügyi információs rendszer részére adott tájékoztatás között; 11. biztosítsa az előirányzat-nyilvántartások adatainak megbízhatóságát; 12. szabályozza a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörökkel felhatalmazott személyek beszámoltatásának módját, formáját; 13. gondoskodjon arról, hogy az üzemeltetésre átadott eszközök selejtezési eljárását az üzemeltetőkkel kötött megállapodások tartalmazzák; 14. egészítse ki az ellenőrzési szabályzatot a pénzügyi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatos tevékenységi jegyzékkel, annak érdekében, hogy a munkavégzési folyamatok megszakítás nélküli ellenőrzése érvényesüljön (ellenőrzési pontok megjelölése, a viszonyítási alap, az eltérés megállapításának meghatározása, eltérés esetén a dokumentálás és jelzési kötelezettség előírása); 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 15. vizsgálja felül a Hivatal készpénz és banki forgalmát, és intézkedjen a személyi jellegű kifizetések esetében a készpénzforgalom mérséklésre, és az okmányirodai befizetések költségtakarékos módozatainak kialakítása érdekében; 16. szabályozza az ingatlanvagyon kataszter folyamatos vezetését végzők közötti egyeztetés folyamatát; 17. biztosítsa, hogy a belső ellenőrzési szabályzatban határozzák meg az ellenőrzési megállapítások realizálási módját, valamint a felügyeleti ellenőrzések gyakoriságát, továbbá az ellenőrzések időráfordításának nyilvántartási rendjét; 18. készítse el a Hivatal informatikai stratégiáját, valamint a Hivatal informatikai rendszerének folyamatos és zavartalan működése érdekében szükséges katasztrófa elhárítási tervet és szabályozza az adatvédelmi eljárásokat; 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége Az önkormányzati feladatellátásra és a költségvetési források felhasználására vonatkozó, az évekre szóló gazdasági- és területfejlesztési programmal az Ötv. 91. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Önkormányzat rendelkezett. Az Önkormányzat a év tavaszán megállapodást kötött egy helyi alapítvánnyal az évben elfogadott középtávú gazdasági- és területfejlesztési program év végéig elkészítendő aktualizálására. Az önkormányzati tevékenység egy-egy kiemelt területére a Közgyűlés az években négy-hat évre kiterjedő munka- és cselekvési programokat írt elő, koncepciókban rögzítették a főbb ágazati feladatokat, amelyek átfogják a kötelező és önként vállalt feladatok teljes körét. A Közgyűlés az Ámr. 28. (1)-(7) bekezdései alapján évente a működésre vonatkozó célkitűzéseket források és kiadási szükségletek szerint, a bizottságok által rangsorolt célok megjelölésével koncepcióba foglalta. 2 A Közgyűlés a évben az intézmények biztonságos működtetését, a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket érintő bérrendezést, a fejlesztések terén a korábban vállalt kötelezettségek megvalósítását, az önkormányzati bérlakás-építési program indítását, továbbá a színház-rekonstrukciót tekintette elsődlegesnek. A évben az intézmények működtetésénél optimális szint elérése, és a kiemelt jelentőségű beruházások (színház-rekonstrukció, csatornázottság folytatása, bérlakásépítés, otthonteremtés, repülőtér-kialakítás) szerepeltek a prioritások között. A bevételek növekedése nem tartott lépést a kiadási igényekkel, ezért a és évi koncepciók összeállítása során számoltak a hitel igénybevételének szükségességével. A Közgyűlés valamennyi bizottsága megtárgyalta az évenkénti költségvetési koncepciót, az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglaltak ellenére az előterjesztéshez a Pénzügyi bizottság véleményének írásos anyagát nem csatolták. A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit a koncepció helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részéről az Ámr. 28. (6) bekezdésében előírtak ellenére írásban nem tájékoztatták, a polgármester a helyi kisebbségi önkor- 2 A Közgyűlés 570/2001. (XI. 23.) számú és a 490/2002. (XII. 19.) számú határozatával döntött a koncepciókról. 19

22 mányzatok véleményét nem csatolta az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglaltak ellenére a koncepcióhoz. Az önkormányzati szintű költségvetési javaslat előirányzatainak számszerű kimunkálását az Ámr. 26. (2)-(3) bekezdéseiben előírtak alapján az előző év eredeti előirányzatából kiindulva, a szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosítva, a szerkezeti változásokat bemutatva készítették el. A évekre vonatkozó költségvetési rendelettervezet előkészítése során az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek részére tervezési útmutatót készítettek. A Hivatal gazdálkodási körébe tartozó szakfeladatok előirányzatainak kialakításához nem készült módszertani segédlet, útmutató a tervezésben résztvevő igazgatóságok, irodák számára. A és a évi költségvetési javaslatot egyeztették az intézményvezetőkkel, az érdekképviseleti szervekkel, az Önkormányzat bizottságaival. A polgármester a könyvvizsgáló véleményével együtt határidőn belül előterjesztett költségvetési javaslatát a Közgyűlés az 1/2002. (II. 5.) számú, a évi költségvetési javaslatát a Közgyűlés az 1/2003. (II. 20.) számú rendeletével elfogadta. A Közgyűlés döntött azokban a kérdésekben, amelyek az előirányzatok meghatározását megalapozzák. A költségvetési rendelettervezethez nem csatolták a Pénzügyi bizottság véleményét az Ámr. 31. (9) bekezdésében foglaltak ellenére. A költségvetés előterjesztésekor és a zárszámadáskor bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek meghatározását az Áht ában előírtakat megsértve mindkét évben elmaradt. A és a évi költségvetési rendeletek hiányossága, hogy: az Ámr. 29. (1) bekezdés i) pontjában foglaltak ellenére nem tartalmazza elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését; nem tartalmazza az Áht. 71. (2) bekezdésben foglaltakat megsértve a több éves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatását; nem mutatták be az Ámr. 29. (1) bekezdés h) pontjában foglalt előírás ellenére a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen; az Áht ban előírtakat megsértve hivatkozott mérlegek, kimutatások közül nem mutatták be az Áht pontjában foglaltak alapján a közvetett támogatásokat (adóelengedéseket, adókedvezményeket) szöveges indokolással. A és évi költségvetési rendeletekben a jogszabályi előírásnak megfelelően: az Ámr. 53. (4) bekezdés alapján döntöttek az önállóan gazdálkodó intézmények előirányzat-módosítási jogköréről, intézményenként kiemelt előirányzatnak minősítve rögzítették a dologi előirányzatokon belül az élelmezésre, és az állandó kiadásokra (távhő, villany, víz, gáz bontásban) a tervezett összegeket; 20

23 az Ámr. 66. és 67. alapján rendelkeztek a pénzmaradvány elszámolásáról, a többletbevételek felhasználhatóságának jogcímeiről; az Ámr. 53. (4) bekezdés alapján meghatározták a polgármester évközi előirányzat-átcsoportosítási jogkörét, amelynek keretében a költségvetés főösszegén belül 150 millió Ft értékhatárig előirányzatokat csoportosíthat át a kiadások között, illetve a cél- és az általános tartalék terhére; a Közgyűlés meghatározott bizottságai (7) összesen 165,5 millió Ft összegű előirányzat felhasználására kaptak lehetőséget az általános tartalékból történő átcsoportosítással ágazati feladatok megoldására. A bizottsági keretek felhasználási szabályait nem rögzítették. Az éves költségvetési rendeletekben döntött a Közgyűlés a köztisztviselői illetményalapról, a közalkalmazottak kereset-kiegészítéseinek mértékéről, valamint a korábbi évekről áthúzódó tárgyévi költségvetést terhelő kötelezettségekhez szükséges fedezet biztosításáról. Az Áht. 98. (6) bekezdésében foglaltakat megsértve mindkét évben elmaradt annak meghatározása, hogy a költségvetési szervek milyen mértékű és időtartamú tartozásállománya esetén kell a Közgyűlésnek önkormányzati biztost kijelölnie, valamint nem készült el az Ámr. 69. (2) bekezdése által előírt vállalkozási tartalék felhasználására vonatkozó előírások meghatározása. (A költségvetési szerv által végzett vállalkozási tevékenység a évben megszűnt.) A költségvetési rendeletekben 3 az egyéni képviselők részére történt keret-meghatározással megsértették az Ötv. 9. (3) bekezdésben a hatáskör átruházásra vonatkozó előírást 4. A Városgondnokság költségvetésében az intézményvezető kötelezettségvállalási jogkörét fenntartva előirányzatot biztosítottak az egyéni választókörzeti képviselők részére városfejlesztési, városüzemeltetési feladatokra, önkormányzati intézmények támogatására, a évben összesen 466 millió Ft összegben, az egyéni választókörzeti képviselők javaslata alapján történő felhasználásra, valamint további összesen 60 millió Ft egyéni képviselői keretösszeget határoztak meg, amelynek felhasználási és elszámolási szabályait nem dolgozták ki. Ez utóbbi esetben is a felhasználásra vonatkozóan az intézményvezető rendelkezett kötelezettségvállalási jogkörrel. A Közgyűlés a évi költségvetést ,6 millió Ft bevételi és kiadási főösszeggel, a évi költségvetést ,9 millió Ft bevételi és kiadási főöszszeggel fogadta el. A költségvetésről szóló, a TÁH részére benyújtott adatszolgáltatás tartalma eltért a évben 621,9 millió Ft-tal, a évben 305,7 millió Ft-tal a Közgyűlés által elfogadott összegtől. 3 Az Önkormányzat 1/2002. (V. 5.) számú, és az 1/2003. (II. 20.) számú rendeletei 4 Az Ötv. 9. (3) bekezdése szerint a Közgyűlés egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. 21