JELENTÉS. a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről április

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.2 Szabályszerűségi és Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V / Témaszám: 815 Vizsgálat-azonosító szám: V0302 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Németh Péterné főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Holman Magdolna osztályvezető A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Kispálné Wiedeman Györgyi Benczik Lászlóné tanácsadó számvevő tanácsos Nagy Attila számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Benczik Lászlóné számvevő tanácsos Csuti Lajos számvevő tanácsos Dr. Hajós Béla külső szakértő Dr. Ernst László főtanácsadó Fercsik Gyula Fodor Tivadarné Hadházy Sándor főtanácsadó számvevő tanácsos számvevő tanácsos Jakubcsák Jenő Keszthelyi Zoltán Kispálné Wiedemann Györgyi számvevő tanácsos számvevő tanácsos tanácsadó Dr.Klapcsik László Komlósiné Bogár Éva Dr. Maros Gyöngyi irodavezető számvevő tanácsos tanácsadó Maróti Sándor Nagy Attila Nagy László Csaba számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos Pálfi András Dr. Szikszai Bertalan Dr. Telkes Imre számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos Újvári Józsefné Dr. Szirota István Váriné Kádár Margit számvevő tanácsos külső szakértő szakértő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának és az ehhez kapcsolódó állami támogatás felhasználásának vizsgálatáról sorszáma 9909

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A vízrendezésre, csapadékvíz elvezetésre, a védekezésre vonatkozó önkormányzati feladatok szabályozási háttere és támogatása A feladatok központi szabályozása A feladatellátás helyi szabályozása, a hatósági előírások érvényesülése A feladatellátás támogatása Felhalmozási célú támogatások Fenntartási célú támogatások A vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vagyon, a vízilétesítmények összehangolt működése A feladat ellátását szolgáló vagyon nagysága, nyilvántartása, műszaki állaga A feladatellátás szervezeti formái, együttműködés a feladatok ellátásában Az önkormányzati vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatok finanszírozása A vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatokra tervezett és ténylegesen teljesített kiadások és bevételek elszámolása, azok alakulása Az állami támogatások szerepe az önkormányzati tulajdonú vízrendezési és csapadékvíz elvezetési létesítmények fejlesztésében, fenntartásában A vizek okozta rendkívüli káresemények elleni védekezés 54 1

5 MELLÉKLETEK 1. számú Az ellenőrzött önkormányzatok vízrendezési feladataihoz kapcsolódó vagyon változása 2. számú Az ellenőrzött önkormányzatok éves költségvetési kiadásainak, valamint a vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladataival összefüggően szakfeladatokon elszámolt kiadásainak alakulása 3. számú Az ellenőrzött önkormányzatok éves költségvetési bevételeinek, valamint a vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladataival összefüggően szakfeladatokon elszámolt bevételeinek alakulása 4. számú Az ellenőrzött önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladataihoz kapcsolódó támogatások ( I. félév) 5. számú Belvízzel veszélyeztetett területek Magyarországon évek között a 30 mm-nél nagyobb napi csapadékösszegek esetszámai 6. számú Az ellenőrzött önkormányzatok vízkáreseményeinek jellemző adatai FÜGGELÉKEK 1. számú A vizsgált önkormányzatok jegyzéke 2. számú A vizsgált KÖVIZIG-ek jegyzéke 2

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. Cct. Étv. Kvt. Ötv. Tttv. Tvt. Vgtv. AVOP ÁSZ CÉDE DDKÖVIZIG FETI-KÖVIZIG FVM GKM KAC KDV-KÖVIZIG KSH KÖTEVIFE KÖVICE KÖVIZIG KvVM ÖTM SzMSz TERKI VÁB VICE VIFE évi XXXVIII. törvény az államháztartásról évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi LIII. törvény a természet védelméről évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Állami Számvevőszék Céljellegű decentralizált támogatás Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Központi Statisztikai Hivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szervezeti Működési Szabályzat Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás Vagyonátadó Bizottság Vízügyi Célelőirányzat Vízügyi Felügyelőség 3

7

8 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Árvíz Ár- és belvíz veszélyeztetettség Belvízcsatorna Folyó vagy vízfolyás középvízi medrének partélet meghaladó, illetve középvízi medréből kilépő víz. Az Országgyűlés az állam és társadalom egészének a veszélyeztetett területeken élő lakosságról való gondoskodás felelőssége elvéből kiindulva, az érintetteknek a károk utólagos mérséklésében vagy megtérítésében való érdekközössége kialakításának, illetőleg öngondoskodó felelősségének megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tételé érdekében alkotta meg a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló évi LVIII. törvényt. A törvényben kapott felhatalmazás alapján a 18/2003. (XII. 9.) számú KvVM-BM együttes rendelet tartalmazza a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását. Az együttes rendelet szerint a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását a legveszélyeztetettebb településrész határozza meg, amely alapján A kategóriába az erősen veszélyeztetett, B kategóriába a közepesen veszélyeztetett, C kategóriába az enyhén veszélyeztetett települések tartoznak. A belvízcsatorna síkvidéki területen mesterségesen létesített vízilétesítmény. A természetes csapadékból származó káros és felesleges vizek meghatározott időn belüli, szabályozott elvezetését szolgálja. Vízgyűjtőterülete nagyobb térséget érint, nyomvonala a városok, községek területén is keresztülhalad, így a településekre hulló természetes csapadék elvezetését is biztosítja. Vonalvezetését és esését a terep- és a befogadó vízállás viszonyai határozzák meg. Dombvidéki vízrendezés A dombvidéki vízrendezés a vízgyűjtőre csapadék formájában jutó víz lehetőség szerinti legalacsonyabb kártételek melletti elvezetését, szabályozott lefolyását célzó összetett tevékenység. Magában foglalja a kis vízfolyások, patakok meder rendezését, képessé téve azokat az árvízhozamok levezetésére, az árhullámokat felfogó tározók építésére. Nyílt csapadékvíz elvezető csatorna Síkvidéki vízrendezés A települések területére hullott csapadékvíz összegyűjtését és rendezett elvezetését szolgáló létesítmény, amely lehet földmedrű vagy burkolt. Ide sorolhatók még a külvízcsatornák, útárkok is. A síkvidéki vízrendezés célja az adott területen képződő kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására hirtelen hóolvadásból és csapadék tevékenységből, illetve 5

9 magas talajvíz állásból a káros víztöbblet elvezetése, a természetes csapadék jobb hasznosulásának előmozdítása. A síkvidéki vízrendezés tartalmazza az árvízvédelemet, víztározást és vízelvezetést. Vízfolyás Vízrendezés Zárt csapadékvíz elvezető csatorna Minden olyan természetes terepalakulat, képződmény, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik. Állandó jellegű vízfolyás patak névvel is jelölhető. Hegyvidéki és dombvidéki sebes és sok hordalékot görgető vízfolyások torrensek 1 vagy vadpatakok. A vízrendezés célja a lehullott csapadék helyben tartása, a helyileg nem hasznosítható káros vizek elvezetése. A települési vízrendezés magában foglalja a belvízveszély megszüntetését, a csapadékvíz-elvezetés kiépítését, fejlesztését, záportározók és települési csapadékvíz-tározók kiépítését, a lakossági vízhasználatok ésszerűsítését. A települések területére hullott csapadékvíz összegyűjtését és rendezett elvezetését szolgáló létesítmény, amely lehet elválasztó rendszerű (csak csapadékvíz szállításra) és egyesített rendszerű (csapadék- és szennyvízszállításra). E körbe tartoznak a lefedett medrek is. 1 Több vízmosás csapadék vízét összegyűjtő, nagy esésű időszakos vízfolyás. 6

10 JELENTÉS a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az utóbbi évek rendkívüli, csapadék okozta helyi vízkár eseményei ráirányították a figyelmet arra, hogy az emberi élet és a településeken felhalmozódó egyre növekvő nemzeti vagyon értékének a védelme, az élhető környezet biztosítása érdekében az önkormányzati vízgazdálkodási feladatokon belül nagyobb hangsúlyt kell adni a települési vízrendezési feladatoknak és ezen belül a megelőzést szolgáló fejlesztéseknek, illetve a rekonstrukciós munkáknak. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország vízkár veszélyeztetettsége Európában egyedülálló, megközelítően hasonló helyzetben csak Hollandia van. Magyarország a Kárpát-medence magas hegyekkel körülhatárolt földrajzi egységének nagyjából a közepén helyezkedik el. A felszíni vizek 96 %-a külföldről érkezik az ország területére. A vízgyűjtő területek döntő része a határokon kívül helyezkedik el. Beavatkozásokat befolyásolni is csak korlátozottan, a szomszédos országokkal együttműködve lehetséges. A nyugat-európai óceáni, a dél-európai mediterrán és a kelet-európai kontinentális időjárás egyaránt kifejti hatását, ezért az időjárás szeszélyes, jelentős szélsőségek is előfordulnak. Nagymértékben változik a csapadékvíz nagysága, időbeli és térbeli eloszlása, s gyakoriak a helyi jelentőségű, nagy intenzitású esők, zivatarok. Az ország természeti adottságai alapján a vizek kártételeinek lehetősége a síkvidéki, a hegy- és dombvidéki településeken egyaránt jelen van. Területének csaknem fele (44 ezer km 2 ) síkvidéki, valamivel több, mint fele (47 ezer km 2 ) hegy- és dombvidéki, a magasabb hegyek részaránya mintegy 2%. Magyarország közel 3200 településének belterülete 664 ezer hektár, az ország összes területének 7%-a. Ezen belül a városok 273 ezer, a községek 391 ezer hektár belterülettel rendelkeznek. Az összes település közül 1000 síkvidéki, mintegy 2200 dombvidéki területen helyezkedik el. Az ÁSZ év második felében vizsgálta a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátását és az ehhez kapcsolódó állami támogatás felhasználását. A vizsgálat tapasztalatai egyértelműen bizonyították, hogy a vizsgált önkormányzatok háromnegyede nem ismerte fel a feladatellátás elmaradása miatt bekövetkezendő káresemények hatását a településekre. Ehhez hozzájárult a jogi szabályozottság és a kellő pénzügyi források hiánya is. Az ÁSZ vizsgálat javaslatokat fogalmazott meg a Kormánynak és az érintett minisztériumoknak az májusában közreadott jelentésében. 7

11 BEVEZETÉS A vízkárelhárítás jelentőségét az elmúlt hat év ismételten aláhúzta mind a jelenségek előfordulása, mind a keletkező károk vonatkozásában. Miközben az árvizek által az ország területének mintegy 25%-a van közvetlenül veszélyeztetve, szélsőséges időjárási körülmények közepette hazánkban bármely településen az év bármely szakaszában keletkezhetnek elöntések és károk, veszélyeztetve a lakosok élet- és vagyonbiztonságát. A évek között belterületi vízrendezésre az önkormányzatok részére nyújtott 23,9 milliárd Ft fejlesztési célú állami támogatás ellenére továbbra is jelentős belvízkárok keletkeztek, vízkárok helyreállítására, védekezésre 12,7 milliárd Ft támogatásban részesültek. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a vízrendezésre és csapadékvíz elvezetésre, a védekezésre vonatkozó jogszabályi előírások, a kialakított támogatási rendszer eredményesen biztosítja-e a feladatok ellátását; a települési önkormányzatok eleget tettek-e vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladataiknak, rendelkeztek-e az önkormányzati tulajdonú vízrendezési és csapadékvíz elvezetési létesítmények fejlesztéséhez, fenntartásához szükséges pénzügyi eszközökkel, a megelőzésre biztosított állami támogatások mennyiben segítették a belterületi vízelvezetési feladatok megoldását; a települési önkormányzatok felkészültsége a belterületi vízrendezésre, illetve csapadékvíz elvezetési feladat ellátására, a belvízkárok elkerülése érdekében megtett intézkedések biztosítják-e a hatékony védekezést, rendelkezésre állnak-e a szükséges eszközök, védelmi tervek; a korábbi ÁSZ ellenőrzés javaslatai hasznosultak-e. Ellenőrzést végeztünk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban, 84 települési önkormányzatnál és 9 vízügyi és környezetvédelmi igazgatóságnál. A települési önkormányzatok kiválasztásánál szempontunk volt, hogy a vízrendezésre és csapadékvíz elvezetésre központi támogatásban részesült, a vizsgált időszakban belvízkárral érintett, kiemelt veszélyeztetettségi kategóriába tartozó, valamint 1998-ban ÁSZ vizsgálattal érintett önkormányzatok egyaránt képviselve legyenek. Kérdőívvel kerestük meg a vizsgálattal érintett önkormányzatok területén működő vízgazdálkodási társulatokat. Az ellenőrzés a évekre és a I. félévére vonatkozott. Az ellenőrzés típusa teljesítményellenőrzés volt. Az ellenőrzés jogalapja az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 92. (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 120/A. (1) bekezdése. 8

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az ország hegy- és dombvidéki, valamint síkvidéki vízrendezési feladatainak ellátását szolgáló 99,4 ezer km hosszú belvízcsatorna és vízfolyás 48,3%-a az állam, 43,2%-a természetes és jogi személyek és 8,5%-a önkormányzati tulajdonban van. A településeken keletkező csapadékvizek elvezetésére a gyűjtő csatornákon túl az önkormányzatok 50,8 ezer km hosszúságú elválasztó rendszerű zárt csapadékcsatornával, továbbá 76,7 ezer km vízelvezető árokkal rendelkeznek. A vízrendezés és csapadékvíz elvezetés az Ötv. és a Vgtv. alapján a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladata. Már az ÁSZ évi vizsgálata 2 is feltárta, hogy az önkormányzatok a kötelezően ellátandó faladatok körét eltérően értelmezték, ezért évi jelentésében javasolta ezirányú feladataik felülvizsgálatát és egyértelmű nevesítését a törvényi szabályozásban. A feladat javasolt felülvizsgálatát a felelős tárcák elvégezték, azonban jogszabályi módosításra nem került sor. A vizsgált önkormányzatoknak csupán 26%- a tekintette kötelező feladatának a vízrendezést és a csapadékvíz elvezetést és rendelkezett ennek megfelelően a helyi szabályzataiban. A Vgtv. taxatív módon határozza meg az önkormányzatok tulajdonában lévő vizekről és a vízilétesítményekről való gondoskodás keretében ellátandó feladatokat, amelybe a belvízelvezető művek létesítése, fenntartása, valamint a víz zavartalan levonulása érdekében szabályozási és mederfenntartási munkák tartoznak. A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása során elvégzendő munkák meghatározása fontos előrelépés a feladatellátás központi szabályozásában, azonban annak mértékére nincsenek jogszabályi előírások, a vízjogi engedélyek pedig tulajdonoshoz kötöttek és a település egésze tekintetében széttagoltak. A törvényekben megfogalmazott vízrendezés konkrét feladatait, amelyek a Vgtv. alapján, mint közfeladat ellátása kiterjednek a település teljes közigazgatási területére, nem határozták meg. A csapadékvíz elvezetéssel, a károk megelőzésével kapcsolatban más törvények (Kvt., Étv.), rendeletek is adnak feladatot az önkormányzatoknak. Ezek széles köre és a fogalmak nem pontosan definiált meghatározása nehezítette az önkormányzati feladatok végrehajtását és azoknak helyi szabályzatokban történő megjelenítését. A vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatok ellátásának helyi szabályozása az ellenőrzési tapasztalatok alapján részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Figyelmen kívül hagyva az Ötv.-ben és a Vgtv.-ben foglaltakat az önkormányzatok 26%-a a vízrendezés feladatát helyi szabályzatában egyáltalán nem nevesítette. Az ellenőrzött önkormányzatok fele nem rendelkezett gazdasági prog- 2 Lásd: Jelentés a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának és az ehhez kapcsolódó állami támogatás felhasználásának vizsgálatáról,

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK rammal, 36%-a környezetvédelmi programmal, 59%-a településfejlesztési koncepcióval, amelyekben a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés településre vonatkozó feladatait részletesen meg kellett volna határozni. A képviselőtestületek által jóváhagyott vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatok ellátásának helyi szabályai, a programok, koncepciók, a területrendezési terv és az egyes településrészekre vonatkozó vízrendezési tervek közötti összhangot az önkormányzatok 29 %-a biztosította. Köztisztasági tevékenység keretében az önkormányzatok háromnegyede szabályozta helyi rendeletében a települések lakosságának részvételét a vízelvezető árkok, átereszek tisztántartásában, amit miniszteri rendelet az önkormányzatoknak, mint a helyi közút fenntartóinak is előírt. Az előírások betartását az önkormányzatok a közterület-felügyeleten keresztül ellenőrizték, az előírások be nem tartását hat településen szankcionálták bírsággal. Az önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő vízrendezési feladatainak ellátásához, a vízrendezési célú művek összehangolt működésének gyakorlati megvalósítására nem voltak kialakított normarendszerek, nem készültek komplex vízrendezési tervek, kül és belterületen nem összehangolt fejlesztések valósultak meg. Az önkormányzatok közötti együttműködés az erre vonatkozó ösztönzés ellenére nem volt jellemző. Az önkormányzatok ingatlanvagyon-nyilvántartására vonatkozó kormányrendelet előírása az ÁSZ korábbi javaslatát is figyelembe véve a vizsgált időszakban jelentősen módosult. Az önkormányzatok által kimutatott vizek és vízilétesítmények ingatlanvagyon-kataszterben szereplő naturális és érték adatai azonban továbbra sem feleltek meg a valóságnak, mivel az önkormányzatok harmadánál az nem tartalmazott minden az önkormányzat tulajdonában lévő vízfolyást és vízilétesítményt, vízfolyásokat az előírások ellenére földterületek között is nyilvántartottak. Az önkormányzatok nem rendelkeztek megfelelő információval a feladatellátást szolgáló vagyon állagáról. A vízrendezési célt szolgáló vagyon nagyságának és értékének kimutatását nehezítette, vízelvezető rendszerek építése, felújítása esetén az értéknövekedés elszámolását bonyolulttá tette, hogy a vízelvezetést szolgáló útárkokat mennyiségben és értékben a zárt csapadékcsatorna kivételével az utakkal együtt kell nyilvántartani, amennyiben azok egy helyrajzi számon találhatóak. Az önkormányzatok négyötöde ingatlanvagyonának felmérését és értékelését saját dolgozójával végeztette, egyötöde pedig külső szakértőt vett igénybe. Az értékelések elvégzése előtt az önkormányzatok több mint felénél történt tényleges műszaki állapot felvétel. Az önkormányzatok tulajdonában lévő vizek és vízilétesítmények vízelvezető képessége csak részben felelt meg eredeti funkciójának, a vízfolyások 87%-a, a zárt csapadékcsatornák 66%-a kisebb karbantartást igényel. A vizsgált önkormányzatok polgármesterei körében végzett kérdőíves felmérésre adott válaszok szerint a legnagyobb mértékű fejlesztésre nyílt csapadékcsatorna esetében lenne szükség. Az önkormányzatok a vízrendezési feladataikat döntően saját szervezettel hajtották végre és mintegy 10%-a bízta saját költségvetési intézményére, közhasznú társaságára vagy kft-re. Az önkormányzati tulajdonú vízrendezési és csapadékvíz elvezetési létesítmények fejlesztésének, felújításának, fenntartásának, működtetésének támogatására önállóan nevesített központi pénzügyi források nem álltak rendelkezésre, de a fejlesztési és foglalkoztatási célra igénybejelentés, pályázat útján nyújt- 10

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ható támogatások céljai között megtalálhatók voltak a belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezetés feladatai. Az önkormányzati vízilétesítmények fejlesztéséhez, rekonstrukciójához az önkormányzati saját forrásokon kívül címzett támogatás, céljellegű decentralizált támogatás, vízügyi célelőirányzatból nyújtott támogatás állt rendelkezésre. A települési önkormányzatok vízrendezési célú fejlesztési és rekonstrukciós feladataihoz az elmúlt hat évben összesen 23,9 milliárd Ft támogatást nyújtott a központi költségvetés címzett támogatás, területi kiegyenlítő támogatás, céljellegű decentralizált támogatás, vízügyi célelőirányzat keretében. A és évek között országosan az önkormányzatok által címzett támogatásra benyújtott és a KvVM által támogatásra javasolt 338 igénybejelentéssel szemben 28 önkormányzat belterületi vízrendezését támogatták 15,7 milliárd Ft-tal, ami az országosan megítélt összes címzett támogatásnak csak 6%-a, a vízgazdálkodási ágazat részére nyújtott címzett támogatásnak 22%-a volt. A vízügyi célelőirányzatból az önkormányzatok belterületi vízrendezésre benyújtott pályázataik alapján 2 milliárd Ft támogatásban részesültek. A pályázatok elbírálása során kiemelten vették figyelembe azokat a megvalósításra tervezett feladatokat, amelyekben a tervezett beruházások kármegelőzési hatékonysága magas, illetve több település önkormányzatát érintették. A megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe tartozó TERKI és CÉDE támogatásból a vizsgált időszakban 6 milliárd Ft összegű támogatást fordítottak belterületi vízrendezésre. A TERKI és CÉDE támogatás az önkormányzati saját forrás mértékének 10%-ponttal alacsonyabb mértékű meghatározásával kiemelten támogatta a térségi megvalósítású felszíni vízelvezető rendszerek kiépítését, valamint más céloktól eltérően 100%-ban támogatta azoknak az önkormányzatoknak a pályázatát, amelyek a benyújtást megelőző két évben belvíz elleni védekezéshez állami forrásból támogatásban részesültek. A csapadékvíz elvezetését szolgáló önkormányzati tulajdonú csatornák felújítását decentralizált forrásokból kapcsolt támogatás keretében is ösztönözték. A belterületi közutak szilárd burkolatának felújítására, kiépítésére olyan esetekben adtak támogatást, amikor az út vízelvezetése megoldott volt, vagy annak kiépítését az önkormányzat saját forrásból vállalta. Az ellenőrzött önkormányzatok közül mindössze 19 pályázott és 16 részesült címzett támogatásban, ami összefüggésben volt azzal is, hogy 200 millió Ft (illetve 250 millió Ft) beruházási összköltséget meghaladó fejlesztésekhez igényelhettek támogatást, ennek következtében kisebb volumenű fejlesztésekre nem tudtak pályázatot benyújtani. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását tekintve a címzett támogatást elnyert települések negyede tartozott az erősen veszélyeztetett, kilenc település a közepesen veszélyeztetett, két település az enyhén veszélyeztetett kategóriába. A fejlesztési célú decentralizált támogatások és a vízügyi célelőirányzat a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetés fejlesztési feladatainak csak részbeni megoldását, illetve az önkormányzati saját erő pótlását, kiváltását segítették. A KvVM által végzett felmérés szerint országosan az önkormányzatoknak évi árszinten 224 milliárd Ft-ra lenne szükség vízrendezési célú rekonstrukciókra és fejlesztésekre. A vizsgálatba bevont önkormányzatok polgármesterei a kérdőíves felmérésben 30 milliárd Ft-os fejlesztési és felújítási igényt fogalmaztak meg. 11

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A felhalmozási és fenntartási célú támogatási igények, pályázatok nem tükrözték az önkormányzatok valós szükségleteit, mivel a pályázatok több célhoz kötődtek és a célok kiválasztását, ennek megfelelően a pályázat benyújtását befolyásolta az önkormányzatok szemlélete, a település lakosainak értékrendje alapján kialakított önkormányzati feladatok megvalósításának felállított sorrendje. A belterületi vízrendezéshez nyújtott sokcsatornás támogatás és az ehhez kapcsolódó vízrendezési célú fejlesztésre és fenntartásra fordított kiadások elkülönítésének hiánya nem tette lehetővé az átláthatóságot. Az önkormányzatok a vízrendezést és a csapadékvíz elvezetési feladatok végrehajtását periférikus feladatként kezelték. Nem rendelkeztek olyan dokumentációkkal, amelyek komplexen tartalmazták volna a vízilétesítmények fejlesztési, fenntartási feladatait, ezek költségigényét. A pályázati támogatások elnyerése érdekében tanulmányterveket, költségbecsléseket készíttettek. Fenntartási, karbantartási feladatokra az önkormányzatok 30%-a nem tervezett költségvetési előirányzatot, ennek ellenére egy kivételével ráfordítást minden önkormányzat elszámolt. A vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatokra fordított pénzeszközök felhasználásának kimutatására az önkormányzatoknál nem állt rendelkezésre egységes információs rendszer, az adatokat a számviteli analitikus nyilvántartásokból kigyűjtéssel lehetett meghatározni. Az elvégzett fenntartási munkákról a közmunkaprogramok kivételével naturális adatok nem álltak rendelkezésre. Az önkormányzatok a feladat ellátására továbbra is a szükségesnél kevesebb pénzeszközt fordítottak, a kiadások részesedése éves költségvetésükből alacsony, átlagosan 1,9% volt igen jelentős szóródással (0,014%-77%), de magasabb az évi ÁSZ vizsgálat során megállapítottnál (1%). A vizsgált időszakban a feladatra elszámolt 11,2 milliárd Ft háromnegyedét fordították felhalmozási és fejlesztési célú munkákra. A kiadások 66%-át központi támogatás finanszírozta. Állami támogatás nélkül 37 települési önkormányzat végzett el egy-egy feladatot. A támogatás nélkül megvalósított feladatokra fordított összeg alig több mint egytizede a vízrendezésre fordított munkák összértékének. Ennél kedvezőbb a támogatás nélkül elvégzett fenntartási munkákra fordított kiadások aránya, amit azok alacsony költségigénye indokolt. A fenntartási munkákat az önkormányzatok nem rendszeresen, jellemzően a káreseményeket követően végezték el. Az ellenőrzött önkormányzatok a felhalmozási célú támogatásokat a pályázatokban meghatározott célokra, feladatokra használták fel. A támogatásokat a felhasználásukra megkötött szerződések szerint, szabályszerűen vették igénybe. A megvalósított fejlesztések célszerűek voltak, mert a beruházások hozzájárultak a vízelvezető rendszerek kiépítettségének javításához, nőtt a csapadékvíz elvezető csatornák hossza, javult a vízelvezetést szolgáló létesítmények műszaki állaga, ezáltal nőtt az érintett települések ár- és belvizekkel szembeni védettsége. A támogatások felhasználásának hatékonyságát csökkentette, hogy a megvalósuló belterületi vízelvezető rendszerek fejlesztésével, felújításával nem egyidejűleg, nem összehangoltan történt meg vagy elmaradt a nem önkormányzati tulajdonban lévő vízilétesítmények fejlesztése, ami akadályozta a csapadékvíz eljutását a befogadóig. A címzett támogatás, a VICE, KÖVICE, a decentralizált és egyéb támogatások elnyeréséhez, igénybevételéhez szükséges saját forrás biztosítása az önkormányzatok 38%-ának gondot okozott. Három önkormányzat esetében fordult elő, hogy saját forrás biztosítása érdekében hitelfelvételre kényszerült, két önkormányzat saját forrás hiánya miatt lemondott a részére 12

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK megítélt támogatás összegéről. Az ellenőrzés tapasztalatai azt mutatták, hogy az elkövetkező időszakban csak fejlesztési támogatásokkal valósítható meg a vízelvezető rendszerek szükséges felújítása, a csapadékvízzel veszélyeztetett önkormányzatok területén további vízelvezető létesítmények kiépítése. A fenntartási és karbantartási költségek forrásait az önkormányzatok saját erőből nem tudják biztosítani, a foglalkoztatást segítő támogatások célja pedig nem a vízrendezési, fenntartási feladatok ellátása, ezért további források bevonására van szükség. A belvízveszély elkerülésének és mérséklésének alapvető feltétele a települések vízelvezető rendszereinek, valamint műtárgyainak karbantartása és rendszeres tisztítása. A fenntartáshoz, karbantartáshoz a fejlesztési támogatásokhoz képest szűkösebb források álltak rendelkezésre. Az önkormányzatok foglalkoztatást segítő támogatások, közhasznú, közcélú és közmunkavégzés keretében juthattak forrásokhoz vízrendezési és vízkárelhárítási feladataik megvalósításához. A közmunkások évente rendszeresen végeztek ároktisztítást, kaszálást, áteresz tisztítást, kár-helyreállítási munkákat. A évben a csapadékvíz elvezető rendszerek karbantartására szervezett közhasznú munkavégzéshez szükséges saját forrás kiegészítésére elkülönített keret létrehozásáról döntött a Kormány. Ennek igénybevételénél figyelembe vette az önkormányzatok pénzügyi erejét is, ugyanis elsősorban 1000 fő alatti lélekszámú települések nyújthattak be támogatási igényt, az 1000 fő fölötti települések csak akkor, ha az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatására is jogosultak voltak. További központi források (vis maior) nyújtottak segítséget a települési önkormányzatoknak a belvízveszély mérséklésével összefüggő, a védekezéshez, a belvíz miatti károk enyhítéséhez kapcsolódó kiadásaikhoz. Belvízkárok megelőzésére évben nyújtottak először támogatást vis maior keret terhére. A támogatásból a belvízveszély mérséklése érdekében az önkormányzatok kitisztították az árkokat, átereszeket, csatornákat, szélesítették és mélyítették a levezető árkokat. Az emberi élet és a nemzeti vagyon védelme érdekében szükséges, hogy mind a feladatellátásban, mind a támogatások rendszerében nagyobb hangsúlyt kapjon a belterületi vízrendezés. A fejlesztési források jelentős részét képező címzett támogatás, mint pályázati lehetőség a évtől megszűnt. Az önkormányzatoknak a csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztésére, felújítására az európai uniós forrás nyújthat segítséget, amire az egyes regionális operatív programok keretein belül pályázhatnak. Az egyes elfogadott regionális operatív programokban azonban a csapadékvíz elvezetéshez mint környezeti veszélyforráshoz kapcsolódó fejlesztési célkitűzések támogatása nem azonos hangsúllyal szerepel. Az operatív programokban megfogalmazott célok széles köre, az önkormányzatok részéről meghatározott fejlesztési feladatok rangsora jelentősen csökkentheti a belterületi vízrendezésre benyújtott pályázatok arányát, ezért a feladatok megvalósítására kiírt Akciótervben indokolt a vízrendezési céloknak nagyobb prioritást adni. Az önkormányzatok által pályázat útján igénybe vehető költségvetési források esetében az ösztönző rendszer bővítése szükséges, amely növeli a vízrendezési célú önkormányzati pályázatok arányát. A vízkárok enyhítésére a vizsgált önkormányzatok nem képeztek tartalékot, a káresemények bekövetkezése esetén vis maior támogatás igénybevételével végezték el a szükséges helyreállítási munkákat. Átfogó vízkár elhárítási straté- 13

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK giát mindössze öt önkormányzat készített, a veszélyeztetett területek feltérképezése 25 településen történt meg. A kötelezően előírt védekezési tervet mindössze 41 önkormányzat készítette el, közülük 12 tett eleget éves felülvizsgálati kötelezettségének. Az árvíz- és belvíz veszélyeztetettség szempontjából az erősen veszélyeztetett kategóriába sorolt önkormányzatok 43%-a nem rendelkezett védekezési tervvel, ez azonban a vizek okozta károk és a védekezés költségeinek állami támogatással történő finanszírozásában semmilyen hátrányt nem jelentett. Az ár- és belvízzel erősen veszélyeztetett kategóriába tartozó 30 ellenőrzött önkormányzat 57%-a nem rendelkezett védekezési tervvel. A védekezési tervek elkészítésének számonkérésére a vízügyi szervek nem rendelkeztek hatáskörrel, amelyre az ÁSZ évi jelentése 3 is rámutatott. Az önkormányzatok nem ismerték fel a feladatellátás elmaradásának kockázatát, nem fordítottak kellő figyelmet a megelőzésre. A vízkár elleni védekezést az önkormányzatok a vízügyi szakemberek irányításával és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok közreműködésével végezték. A vizsgált öt és fél év alatt az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján 34-nél fordult elő 2,3 milliárd Ft-os vízkár, ennek 57,9%-a önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokban, közutakban és műtárgyaikban, vízelvezető létesítményekben keletkezett. A káresemények szempontjából a év és a év I. féléve rendkívüli volt, a keletkezett károk mindkét évben meghaladták az 1 milliárd Ft összeget. A káreseményeket rendkívüli időjárás, a heves esőzés, felhőszakadás, a belvizek, ezen kívül a külterületi védekezés hiánya és a belterületi vízelvezető létesítmények elhanyagolt állapota okozták. A védekezési kiadásoknak kisebb hányada terhelte az önkormányzatokat. Az önkormányzati vízkárok helyreállításának költségeit is 69 93%-ban állami forrásokból fedezték. A vízkár elhárítás, védekezés, valamint az önkormányzati károk helyreállításának költsége alapvetően központi költségvetési forrásokból megtörtént, ezért az önkormányzatok kevésbé érdekeltek abban, hogy eleget tegyenek a vízelvezetéshez kapcsolódó karbantartási kötelezettségüknek. A 84 helyszínen lefolytatott ellenőrzés megállapítása szerint az önkormányzatok felkészültsége a belterületi vízrendezésre főleg a fejlesztések következtében az évi ÁSZ vizsgálattól eltelt időszak alatt javult, de a vízilétesítmények folyamatos karbantartásában, a védekezési tervek elkészítésében minimális előrelépés történt. A települést keresztező vízfolyások és csatornák tulajdonviszonyai alapján a fenntartási, fejlesztési feladatok megoszlanak az állam, a vízitársulatok és az önkormányzatok között. A vízrendezési művek összehangolt működése befolyásolja az önkormányzatok védekező képességét. A vízrendezési célú művek összehangolt működésének megvalósítása érdekében nincsenek olyan garanciális szabályok, amelyek biztosítanák a kül- és belterületek összehangolt, a területfejlesztési célokkal és feladatokkal integrált fejlesztéseket. A vízelvezetési rendszerek összehangolt működése érdekében az önkormányzatok és a vízitársulatok között alakult ki az együttműködés, azonban az igen különböző volt. A vízitársulatok a szakmai segítségnyújtáson túl a rendelkezésükre álló 3 Jelentés a természeti katasztrófák megelőzésére való felkészülés ellenőrzéséről, (0518) 14

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK források függvényében a társulat üzemeltetésében lévő műveken végzett fejlesztésekkel és rekonstrukciókkal tudták segíteni a vízrendezési feladatok megvalósítását. Az ország területére vonatkozó vízgazdálkodás-fejlesztési irányok meghatározásához, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásához nem álltak rendelkezésre olyan a vizek, vízilétesítmények naturális adatait, azok állagát, a vízrendezésre fordított kiadásokat tartalmazó, a tulajdonviszonyoktól független statisztikai információk, amelyek alapján a vízilétesítmények összehangolt működése, fejlesztése biztosítható. Az állami tulajdonú vízrendezési művekről és a társulati kezelésben lévő vízi-létesítményekről készülő statisztikai adatszolgáltatás nem terjed ki a települési önkormányzatok tulajdonában lévő vizekre és vízi-létesítményekre, az azokon elvégzett munkákra. Nem készült el a benyújtott statisztikai kimutatások országos összesítése. A helyszíni ellenőrzések megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: A Kormánynak: 1. kezdeményezze a Vgtv. módosítását annak érdekében, hogy az a település közigazgatási területén meglévő eltérő tulajdonviszonyok figyelembevételével szabályozza az önkormányzatok helyi vízrendezési feladatait; 2. biztosítsa, hogy a pályázati úton a fejlesztésekhez, felújításokhoz elérhető költségvetési források felhasználása során kapjon nagyobb hangsúlyt a vízrendezési és csapadékvíz elvezetési létesítmények megvalósítása, 3. bővítse az ösztönző rendszert annak érdekében, hogy növekedjen a vízrendezési célú önkormányzati pályázatok aránya; 4. vegyék figyelembe a támogatási igények elbírálásánál a vízkárok megelőzését is szolgáló vízrendezési célú feladatok tervezésére, ütemezésére vonatkozó törvényi előírások betartását (programok, szabályzatok); a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek: 1. kezdeményezze olyan adatszolgáltatási rendszer kialakítását, amely kiterjed a települési önkormányzatok tulajdonában lévő vízrendezési és csapadékvíz elvezetési művek állapotára, valamint a fejlesztésükre és fenntartásukra fordított pénzeszközökre; 2. kezdeményezze, hogy a védekezés követelményeinek meghatározása, a támogatások megítélése során a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségét vegyék figyelembe; 3. tegyen intézkedéseket a komplex vízrendezési tervek elkészítésének felgyorsítására az európai uniós források hatékony felhasználása érdekében; 4. gondoskodjon a helyi önkormányzati védekezési tervek elkészítésének ellenőrzéséről; 15

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek: hívja fel az önkormányzatok (fő)jegyzőinek, körjegyzőinek figyelmét az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatás rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletben foglalt előírások betartására annak érdekében, hogy az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban szereplő adatok feleljenek meg a valóságnak. 16

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A VÍZRENDEZÉSRE, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSRE, A VÉDEKEZÉSRE VONATKOZÓ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK SZABÁLYOZÁSI HÁTTE- RE ÉS TÁMOGATÁSA 1.1. A feladatok központi szabályozása Az ország síkvidéki vízrendezési feladatainak ellátását 42,4 ezer km hosszú belvízcsatorna szolgálja, amelyből 27,7 ezer km állami tulajdonban van, 1,8 ezer km az önkormányzatok tulajdonát képezi, míg 12,9 ezer km természetes és jogi személyek tulajdona. A hegy- és dombvidéki vízrendezési tevékenység keretébe 57,0 ezer km vízfolyás tartozik, amelyből 20,3 ezer km állami, 6,7 ezer km önkormányzati, 30,0 ezer km magán (volt üzemi) tulajdonú. A településeken keletkező többlet vizek elvezetését szolgálja a gyűjtő csatornákon túl továbbá az önkormányzatok tulajdonában lévő 50,9 ezer km hosszúságú elválasztó rendszerű zárt csapadékcsatorna, továbbá 76,7 ezer km vízelvezető árok. Az Ötv. 8. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok közszolgáltatási feladata a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés. Az önkormányzatok számára a Vgtv. is határoz meg feladatokat, a Vgtv. 4. -a (1) bekezdésének f) pontja nevesítve sorolja az önkormányzat feladatkörébe, mint közfeladatot a helyi vízrendezést és vízkárelhárítást, az árvíz- és belvízelvezetést. A feladatellátás, mint kötelezően ellátandó feladat a település teljes közigazgatási területére (belterületre és külterületre) vonatkozik. Az önkormányzatnak, mint tulajdonosnak a Vgtv. 7. (3) bekezdés és (4) bekezdés a)-e) pontja alapján feladata a tulajdonában lévő vizekről és vízilétesít- ményekről való gondoskodás keretében a belvízelvezető művek létesítése, fenntartása, bővítése, belvízvédekezés végrehajtása, a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetőségének megteremtése, a szabályozási és mederfenntartási munkálatok elvégzése. A vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogokat és kötelezettségeket a Vgtv. taxatív módon határozza meg, az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló évi XXXIII. törvény alapján megváltozott tulajdonviszonyoknak megfelelő szerepvállalás alapján biztosítva egyúttal az állam, az önkormányzatok, a gazdálkodók, a természetes és jogi személyek, mint tulajdonosok feladatainak egzakt elhatárolását. A helyi vízrendezés keretében ellátandó konkrét feladatokat figyelemmel a település közigazgatási területén lévő vízilétesítmények eltérő tulajdoni viszonyaira jogszabályban nem határozták meg, a KvVM szakmai útmutatókon, kiadványon keresztül nyújtott segítséget az önkormányzatoknak a helyi vízrendezési feladataik ellátásához. A Kormány 1999-ben fogadta el a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló a 17

21 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendeletet, amely az államnak és az önkormányzatoknak, mint tulajdonosoknak határozza meg fenntartási feladatait. A kormányrendelet 3. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok olyan mértékben kötelesek gondoskodni a fenntartásról, amely lehetővé teszi a Vgtv.- ben meghatározott feladataik ellátását. Ezek szakmai követelményeit a kormányrendelet szerint jogszabályok, illetve a vízilétesítmények vízgazdálkodási célját és rendeltetését rögzítő vízjogi engedélyek határozzák meg. A feladatellátás mértékére nincsenek előírások, a vízjogi engedélyeket egy-egy beruházáshoz, rekonstrukcióhoz adják, ennek következtében eltérő időpontokban készülnek, a település területe tekintetében széttagoltak vagy nem az egész területre vonatkozóan állnak rendelkezésre, a fenntartás önkormányzati feladatait más jogszabály nem részletezi. A kormányrendelet 10. (1) bekezdése részletezi a települési vízrendezéssel összefüggő fenntartói feladatokat. Ez alapján az önkormányzat kötelessége a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák, a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak fenntartásával gondoskodni arról, hogy azok a helyi vízkár elhárítási és vízrendezési feladatok ellátása során, a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek. A kormányrendelet 10. (2) bekezdése szerint a fenntartási feladatok során gondoskodni kell a vízfolyás- és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról (pl. kaszálás, iszapolás), az elfajult medrek helyreállításáról, a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról, kapubejárók alatti csőátereszek tisztántartásáról, a tározótér feliszapolódásának eltávolításáról. Az önkormányzatok tulajdonában lévő vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartása kertében elvégzendő munkákat a kormányrendelet melléklete tovább részletezi. Ennek figyelembevételével a fenntartási munkák közé tartozik többek között a rézsűcsúszás, kagylósodás, mederrongálódások megszüntetése, gyepápolás (gaztalanítás, kaszálás, gyomtalanítás, felülvetés, újravetés), a mederben, valamint a parti sávban fák, cserjék kivágása. A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés az Vgtv. 16. (1) bekezdésében meghatározottak szerint az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. A helyi önkormányzat feladata a tulajdonában lévő vizekről és vízilétesítményekről való gondoskodás keretében a Vgtv. 7. (4) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint a település belterületén a patakok, csatornák áradása, továbbá a csapadék- és egyéb vizek kártételeinek megelőzése, a kül- és belterületen a patakszabályozás, árvízvédelmi létesítmények építése, fenntartása, fejlesztése, az árvízmentesítés, az árvízvédekezés szervezése, irányítása, végrehajtása, a védelmi szakfelszerelés karbantartása és fejlesztése. A vizek kártételei elleni védelem és védekezés keretében a Vgtv. 16. (4) bekezdésének alapján az önkormányzat feladatai közé tartozik a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése, azokon a védekezés ellátása, a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése kül- és belterületi védőművek építésével a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés. A polgármester árvíz-és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatás- 18

22 körét a Vgtv. 17. (7) bekezdése rögzíti. A vizek kártételei elleni védekezés keretében az önkormányzatok feladatait kormányrendelet és KHVM rendelet 4 határozza meg. Ebben foglaltak írják elő a védekezési tervek és nyilvántartások készítését, a védelmi szervezetek létrehozását, gyakorlatoztatást, a védelemvezetők feladatait és az ügyeletek tartását, a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtása során követendő eljárást. A helyi önkormányzatok vízügyi joganyagához kapcsolódó szabályozáshoz tartozik a II. 14-ig hatályos, a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, II. 15-től a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) számú Korm. rendelet és az árvízi szükségtározókról szóló 16/1982. (IV. 22.) MT rendelet is. Az ÁSZ évi jelentésében javasolta a Kormánynak, hogy tekintse át és komplex módon elemezze a települési önkormányzatok vízrendezési feladatai meghatározását, a belügyminiszternek a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak felülvizsgálatát, törvényi szabályozásban egyértelmű nevesítését annak, hogy mely feladatokat kötelesek ellátni. Ezt követően a Kormány év végén foglalkozott a települési vízrendezési feladatokkal és a 2398/2002. (XII. 30.) Korm. határozatával intézkedett a települési belvíz- és csapadékvíz elvezetéssel összefüggő feladatokról. A kormányhatározat 1.) pontja feladatként fogalmazta meg a környezetvédelmi és vízügyi, a belügyi, az igazságügy miniszterek részére a vízgazdálkodási, építésügyi és egyéb jogszabályok felülvizsgálatát és olyan jellegű módosításának az előkészítését, amely megállítja, illetve szigorú korlátok közé szorítja a települési belvízzel és csapadékvízzel veszélyeztetett területek felhasználását. A belvízzel és csapadékvízzel fokozottan veszélyeztetett területeken a helyzet vizsgálatát, a fenntartási és fejlesztési hiányok feltárását, a feladatok és a szükséges anyagi eszközök meghatározását, továbbá a végrehajthatóság időigényét és ütemezését írta elő a kormányhatározat 2.) pontja a környezetvédelmi- és vízügyi-, belügy-, földművelésügyi és vidékfejlesztési-, pénzügy-és Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterek részére. A kormányhatározat 3.) pontja elrendelte a pénzügy-, környezetvédelmi és vízügyi-, földművelésügyi és vidékfejlesztési-, belügy-, gazdasági és közlekedési-, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterek részére a belvíz és csapadékvíz elvezetés állami finanszírozásának felülvizsgálatát, kiszélesítési lehetőségének, a források növelésének feltárását a finanszírozási rendszer olyan kialakítását, mely biztosítja az egyes belvíz- és csapadékvíz elvezetési szektorok közötti egymásra épülő összhangot a fejlesztések és fenntartások területén egyaránt. 4 A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26.) számú Korm. rendelet, valamint az árvíz és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) számú KHVM rendelet. 19

23 A kormányhatározat 4.) pontja feladatként határozta meg a belügy- és igazságügy miniszterek részére a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos jogszabályoknak a felülvizsgálatát. A KvVM a évben elkészítette a kormányhatározatban előírt reprezentatív felmérést, amely a fokozottan veszélyeztetett települések belvíz- és csapadékvíz elvezetésének vizsgálatára, a fenntartási és fejlesztési hiányok feltárására, a feladatok és a szükséges anyagi eszközök meghatározására irányult. A reprezentatív felméréssel érintett 817 veszélyeztetett településen tapasztaltak azt bizonyították, hogy a csapadékvíz elvezető létesítmények 50%-a funkcióját nem tudja ellátni, azaz a létesítmények 50%-a rekonstrukcióra szorul. A településeken elvégzendő feladatok költségigénye a KvVM évi felmérése szerint a fokozottan veszélyeztetett településeken évi árszinten 104 milliárd Ft volt, amelyből a rekonstrukció 44 milliárd Ft, a fejlesztés 60 milliárd Ft volt. A felméréssel nem érintett 2340 település költségigénye a felmért települések adataiból levezetett számítás szerint megközelíti a 120 milliárd Ft-ot. A év folyamán a BM és a KvVM előterjesztést készített a gazdasági kabinet részére a települési belvíz- és csapadékvíz elvezetési program előkészítéséről, a szükséges szabályozási változtatásokról és a végrehajtás első üteméről, amelyet napirend keretében nem tárgyaltak. Az előterjesztés tartalma szerint a szükséges jogszabályi módosításra a belvíz és csapadékvíz elvezetés kötelező önkormányzati feladatként történő előírására nincs lehetőség, mivel a feladatellátáshoz szükséges forrás nem biztosítható. A kormányhatározat elfogadását követően a Kormány elé a határozatban foglaltak végrehajtásáról és a végrehajtandó feladatokról készített előterjesztés nem került, az önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatait meghatározó törvényi szabályozás nem változott, a kormányhatározatot hatályon kívül helyezték A feladatellátás helyi szabályozása, a hatósági előírások érvényesülése Az önkormányzatok eltérő területi és települési sajátosságaiból adódóan eltérőek az elvégzendő feladatok is. A települések domborzati viszonyainak megfelelően a síkvidéki és dombvidéki területen a lehullott csapadék elvezetésére speciális, egymástól különböző műszaki megoldásokat kell alkalmazni, de mindkét esetben meg kell oldani a belterületi csapadékvíz összegyűjtését és elvezetését, a belterület lokalizációját, azaz a külterületről érkező vizek kizárását és/vagy rendezett elvezetését. 5 Az egyes kormány- és minisztertanácsi határozatok hatályon kívül helyezéséről, valamint a évi deregulációs programról szóló 1067/2004. (VII. 8.) Korm. határozat a települési belvíz- és csapadékvíz elvezetésével összefüggő feladatokról szóló 2398/2002. (XII. 30.) Korm. határozatot hatályon kívül helyezte. 20