Bevezető 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai tanácsok 2.

Átírás

1 II./H. PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSI ELLENŐRZÉS JAVÍTÁSA

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások

3 Bevezető

4 Bizonyos esetekben a kiadások megnövekedhetnek év közben váratlan események miatt Ez egy olyan jelenség, amit amennyire tudnak, próbálnak elkerülni. Két dolog mérsékelheti: vagy előre nem látott bevétel (például új pályázati lehetőség) vagy váratlan kiadás (például természeti csapás). Ezek az események pozitív vagy negatív irányban mozgatják a mérleget.

5 Somogyváron szokás, hogy nagyon erős hangsúlyt kapnak a tervezés folyamán az előző év tapasztalatai: tltikidá kiadások kés bevételek. étlk A rendszer tartalmaz év közbeni korrekciós lehetőségeket: ilyen a féléves beszámoló, vagy egyéb év közbeni jelentés. Támpontot jelentenek a jövő év tervezéséhez, ebből tudni, hogy adott időben hol kell állnia a költségvetésnek optimális esetben.

6 A pénzügy legkésőbb áprilisban elkészíti az előző évvel kapcsolatos jelentést: hogyan sikerült tartani a tervet. Bár két egymást követő év nem lehet ugyanolyan y bevételi és kiadási szempontból, mégis támpont olyan stratégiai kérdések hatékonyabb meghatározásában, melyek éves szinten visszatérő ő jl jelenségek, kés a környezet állandó illetve hosszú távon ideiglenes tényezőiből fakadnak.

7 A pályázati források jó lehetőségeket jelentenek Somogyvárnak, de ügyelni kell arra is, hogy mik a fenntartási tá és egyéb kiegészítő kötelezettségek tt k valamint mennyi önerőt kell biztosítani. Ha erre nem ügyelnek tudatosan, hiába a pályázati győzelem, lehet, hogy rosszabbul jönnének ki a dologból, mint pályázat nélkül. Amikor az önfenntartás is nehézkes, a figyelmetlen l pályázati stratégia bedöntheti a költségvetést.

8 A belső kontroll mellett külső kontroll is felügyeli a költségvetés helyes tervezését-betartását. Az Állami Számvevőszék, az Államkincstár és az APEH mind ellenőrző szervek e célra. Leginkább bejelentések, gyanú alapján ellenőriznek ő ők, de előre tervezett menetrendjük alapján is megjelenhetnek. Miattuk kiemelten ügyel a hivatal, hogy minden transzparens legyen.

9 Az előző évek figyelmezése tehát a megelőzési kultúra csíráinak kialakulását mutatja a polgármesteri hivatalban, hiszen tanulnak a hibáikból és a jövőben igyekeznek elkerülni azokat a kelepcéket, nehézségeket, melyekbe egyszer már belefutottak. Ez inkább azonban inkább csak a személyes emlékezeten és a nagy kilengések nyomain alapszik, nincs ugyanis sztenderdizált di formája annak, hogy miképp jegyezzék le a pénzügyi eltéréseket é súlytól függetlenül. ül

10 Az az általános jellemző, hogy a pénzügyi tervezés során a szakmailag hozzáértők szava érvényesül elsősorban, ő akik döntenek, tőlük várják ájákel, lhogy konyhakészre formált javaslatot tegyenek eléjük. A döntők tehát meghatározzák az igényeket, az állam meghatározza a keretet, a szakértők pedig fedésbe hozzák ezt a kettőt. Szerencsére Somogyváron általános a pénzügyi szakértők szavának elfogadása.

11 A pénzek beruházására két módszer van: közvetlen szerződéskötés vagy közbeszerzési eljárás. Mivel ezek a beruházások szempontjából elengedhetetlen folyamatok, a hivatal pénzügyi illetékeseinek folyamatosan rajtuk kell tartani a szemüket. Viszonylag keveset hibáznak, köszönhetően az odafigyelésnek és a tapasztalt gárdának.

12 A településnek vannak hosszú távú, több költségvetési éven át futó beruházásai ezek esetében az egész mellett az adott évre lebontott részfeladatokat is figyelik. Akölté költségvetést tétellenőrizheti ő ihtielvileg lil a lakosság lk is: minden döntés és ülés nyilvános, a jegyzőkönyvek elérhetőek, ha valaki szeretné elolvasni őket. Az emberek általában csak akkor érdeklődnek a változások iránt, ha az az őket hátrányosan érinti

13 Ez az összetett, többszörös ellenőrzési rendszer egyáltalán nem felesleges: Az ügyintézők szerint e nélkül magas lenne a kockázata a költségvetés bedőlésének, az pedig komoly probléma lenne a településnek, nem beszélve a vezetés szimpátiavesztésétől. Pont emiatt a vezetőknek kiemelt érdekük mindig konzultálni, és ezzel élnek is, általában láb informális keretek között.

14 1. Elemző rész 1.2 Helyzetelemzés

15 1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A dokumentum létrehozásának célja: 1. Az ellenőrzött terület bemutatása 2. Az ellenőrzés folyamatának ismertetése 3. Az ellenőrzési rendszer és az összetevők bemutatása: erősségek, gyengeségek 4. A hibafaktorok ismertetése az ellenőrzési rendszerben

16 1.2 HELYZETELEMZÉS 1. Az ellenőrzés környezete és a kontrollrendszer részei 2. A belső kontrollrendszer analízise során azt vizsgáltuk, hogy a Hivatal kitűzött céljainak mennyire felel meg az, valamint az átfedéseket és felesleges funkciókat képes-e kiszűrni. 3. A belső kontrollrendszer öt része szisztematikusan átfogja és illeszkedik a Hivatal hierarchikus hik szintjeihez ih és feladataihoz. 4. A kontrollkörnyezetet vezetője megfelelően alakította ki; az önkormányzat világos szervezeti struktúrával rendelkezik, a hatáskörök és feladatok egyértelműek, jól működő humánerőforrás kezelés.

17 1.2 HELYZETELEMZÉS A rendelkezése álló dokumentumok mint ilyen: SZMSZ, ügyrend, számviteli szabályzat - révén minderről meggyőződhettünk. Az Ellenőrzési nyomvonal az Ámr 145/B. (1) alapján elkészült. A költségvetési szerv vezetője kötelezve van a szerv ellenőrzési nyomvonalának elkészítésére, mely kiterjed a folyamatok szöveges, ábrás, táblázatos leírására, különös figyelemmel a felelősségi és információs kérdésekre, valamint a kapcsolatokra, nem utolsó sorban pedig az irányítási és ellenőrzési folyamatokra, utat nyitva ezáltal a dokumentáció utólagos követését.

18 1.2 HELYZETELEMZÉS Kockázatkezelés k 145/C. (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. (2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési é szerv tevékenységében, é éb gazdálkodásában rejlő kockázatokat. (3) A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. (4) A szervezet működésében éb rejlő kockázatoská területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.

19 1.2 HELYZETELEMZÉS Kontrolltevékenységek 145/E. (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten blül belül kontrolltevékenységeket é k kilkí kialakítani, i melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. (2) A költségvetési szerv vezetője köteles a szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni: a) engedélyezési é és jóváhagyási á eljárások, á b) az információkhoz való hozzáférés, c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz), d) beszámolási eljárások.

20 1.2 HELYZETELEMZÉS Információ és kommunikáció 145/F. (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő lő információk iók a megfelelő lő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. (2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen; a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. Monitoring 145/G. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.

21 1.2 HELYZETELEMZÉS 1. Az ellenőrzés ő környezete, a blő belső kontrollrendszer elemei A belső kontrollrendszer elemzésekor arra fektettünk figyelmet, hogy az önkormányzat céljainak mennyire felel meg a rendszer, valamint alkalmas-e az értéket nem alkotó, felesleges párhuzamok, átfedések kiszűrésére, az anyagi veszteséget okozó rizikófaktorok kiiktatására.

22 1.2 HELYZETELEMZÉS Az ellenőrzés környezetét befolyásolja az önkormányzat költségvetése té és annak szerkezete, a hatályos jogszabályok, a vezetői habitus, az intézmény struktúrája, valamint a munkaerő ő mint ttényező. ő A meghatározott misszió, vízió, tervek, szabályzat és rendeletek kösszessége egyértelműen jlzi jelzi a kontrollkörnyezet optimalizálásának szándékát.

23 1.2 HELYZETELEMZÉS Pozitív egy kontrollkörnyezet, ha: Egyenes a kommunikáció A feladat-, hatás- és jogkörök egzakt módon vannak meghatározva A munkatársak képzése folyamatosan zajlik és biztosítva van. Transzparens a szervezet és a folyamatok működése Optimális a morális éra Az etikátlan magaviseletet szankció követ

24 1.2 HELYZETELEMZÉS Az ellenőrzési stratégia a időszakra lett elkészítve, a körjegyzőségi stratégiával harmóniában. A gazdasági program pedig a 2007-től és 2010-ig terjedő intervallumra értendő. A belső ellenőrzési kézikönyv valamint a jogszabálybeli előírások nem kielégítőek a szervezeti szabályozás tekintetében, hiszen nagyrészt általánosságokat fogalmaz meg, nem térve ki konkrétumokra.

25 1.2 HELYZETELEMZÉS Azon dokumentumok, k melyek klehetővé teszik a szabálytalanságok kezelését, a felelősség elvét valamint az esetleges elszámoltatásokat, l nem hozzáférhetőek. h

26 1.2 HELYZETELEMZÉS 2. Ab belső ő ellenőrzés ő folyamata, szabályozottsága á A belső ellenőrzés folyamatát a belső ellenőrzési kézikönyv és a PM útmutató együttesen szabályozzák; a vizsgálatok előkészítését, a program meghatározását, magát az ellenőrzés végrehajtását valamint a tapasztalatokat pedig dokumentálni kell. Az ellenőrzési jelentés gyakorlati haszna abban rejlik, hogy az érintetteknek el lehet küldeni, ill. segítségül szolgálhat az intézkedési terv elkészítésekor.

27 1.2 HELYZETELEMZÉS 2. A belső ellenőrzés folyamata, szabályozottsága Az intézkedések teljesítése nyomon követhető így (időszakos beszámolók, utóvizsgálat). Aké kézikönyvben fellelhető lh az önkormányzatban használatos formanyomtatványokat, és a PM minta szerint thasználandó dódokumentumokat. k t

28 1.2 HELYZETELEMZÉS Az értékteremtésben az ellenőrzés bír bizonyító mind tanácsadó erővel, ez pedig bennfoglaltatik a stratégiában is. A stratégia lefekteti a jelentékeny rizikó/hibafaktorokat, ezzel összefüggésben azon súlypontokat, melyek mozgatórugói az ellenőrzésnek, valamint az ellenőrzések rendszerességét.

29 1.2 HELYZETELEMZÉS Az ellenőrzési stratégia alapján a ciklus két első harmadában a szabályzat és a pénzügy ellenőrzése történik, az utolsó harmadban pedig a rendszer és a teljesítmények ellenőrzése ő folyik az eredményesség é felmérése érdekében.

30 1.2 HELYZETELEMZÉS Az ellenőrzés folyamatában az ellenőrzött területe (a szereplők, azok kapcsolatrendszere, a feladatok lefolyásának tér- és időbeli attribútumai, a módszerek, a dokumentumok és azok felhasználása, az értékkeletkezés pontos helye nincsenek konkrétan definiálva. A belső ellenőr végezte kockázatemelésre és az eredmények dokumentálásra nem központosul közel sem annyi figyelem főleg, ha a jelentőségéhez képest viszonyítunk -, mint az éves stratégiai és ellenőrzési terv megállapítására.

31 1.2 HELYZETELEMZÉS 3. Az ellenőrzési rendszer erősségei, gyengeségei Erősségei: Az ellenőrzés által lehetőség nyílik a magasan kvalifikált, gyakorlattal rendelkező erőforrás kívülről történő bevonását. Ab belső lő ellenőrzés ő megvalósulása lá költséghatékony, ték az adminisztráció nagy része a körjegyzőség szintjén tlj teljesíthető, íthtő így a humán erőforrás gazdaságosabb felhasználására van mód. A belső jellegű ellenőrzés az alábbiak szerint történik: jogszabályok, a PM módszertani segédletei, az ellenőrzés standardjai.

32 1.2 HELYZETELEMZÉS A kontroll két célját (taktikai és stratégiai) tekintve alkalmazkodik az önkormányzat által kidolgozott célokhoz és törekszik a kockázatok mérséklésére. A kontroll magába foglalja a tanácsot adó és a bizonyosság nyújtó szerepeket.

33 1.2 HELYZETELEMZÉS Elfogadott etikai, erkölcsi (szervezeti, vezetői) értékek mentén történik a belső vizsgálatok nyomon követése.

34 Gyengeségei: 1.2 HELYZETELEMZÉS Általános jellegű a belső ellenőrzés szabályozása, amely nem veszi figyelembe Somogyvár jellegzetességeit. g Elemei nem állnak egységben az önkormányzati szabályozással, és a közöttük lévő kapcsolat sincs kidolgozva. A szabályzatok, tervek, évenkénti előterjesztések kapcsán nincs rendszerszemlélet.

35 Gyengeségei: 1.2 HELYZETELEMZÉS Az ellenőrzések megtervezésénél az értékmegőrzés szempontjaival összhangban nincs kihangsúlyozva a kockázatok kezelése. A FEUVE nem megfelelően elkészített az önkormányzatok és intézmények számára. Főleg a szabályszerűségeket ellenőrzik.

36 Gyengeségei: 1.2 HELYZETELEMZÉS A kötelezően vállalt feladatok, mint például a szabályok maximális betartása, szerepelnek a belső ellenőrzésben, viszont a költséghatékonysági és hathatóssági szempontrendszerek jelenléte aránytalanul kismértékű az ellenőrzés folyamán a döntéseknél és azok megvalósításánál.

37 1.2 HELYZETELEMZÉS Az önkormányzat intézményeiben jellemzően csak a stratégia szerint meghatározott időközönként (5, 4, 3 évenként) történik belső ellenőrzés, amelynek így nincs hatása a napi értéknövelésre.

38 1.2 HELYZETELEMZÉS 4. Az ellenőrzési ő éirendszerben rejlő hibalehetőségek h ő Nem egységes a belső kontrollrendszer. Amikor az évenkénti ellenőrzési tervet dolgozzák ki, nem foglalkoznak kellőképpen, nem bocsátkoznak részletekbe a kockázatkezeléssel, így nem is kerülnek felszínre azok az eredmények, melyek a belső ellenőr munkája során jöttek létre a kockázatkezeléssel kapcsolatosan. Mivel nem kerülnek rögzítésre a kockázat megelőzési, javítási módszerek, így a hibák száma is megszaporodhat, sőt maradhatnak feltáratlanok.

39 1.2 HELYZETELEMZÉS Azzal, hogy a szabályszerűtlenségekre összpontosítanak csak, nem derülnek ki az azonosságok, azaz az olyan jellegű működés, amely feleslegesnek tekinthető, nem teremt új értéket, szabályosak ugyan, de csak a kiadásokat emelik.

40 1.2 HELYZETELEMZÉS A stratégiai tervek között szerepel az ösztönzés célja arra nézve, hogy az elemzési módszereket használják a különböző határozatok meghozatalánál és véghezvitelénél, a pénzüggyel kapcsolatos beszámolóknál. Ennek ellenére mindez nem valósul meg. A belső ellenőrzés felállításánál nagy hiányosság, hogy nem kalkuláltak annak eredményességi és gazdaságossági mérőszámaival és személyzetével. Nem minden esetben követik a jogszabályok változását azonnal.

41 1. Elemző rész 1.3 Következtetések

42 1.3 KÖVETKEZTETÉS Az ellenőrzés rendszere a tervezettek szerint funkcionál. Mégis a rendszer egészét véve nem mondhatjuk azt, hogy minden mértékben kielégíti az önkormányzati jellegzetességekből g fakadó követelményeket.

43 1.3 KÖVETKEZTETÉS Fejleszteni kell a belső ellenőrzés tervezését, megvalósítását, és annak számítógépes tárolását. A szakértelem részvétele szükséges. Emelni kell az ellenőrzési gazdaságosságot, eredményességet, értéknövelést és hatékonyságot.

44 1.3 KÖVETKEZTETÉS Hangsúlyozni kell a kockázat navigációs rendszer kialakítását, k fenntartását és ellenőrzését. Hangsúlyozni kell a belső ellenőrök feladatait is. A pénzügyi-, gazdasági-, szakmai-, ellenőrzési tevékenység során az új elemzési módszerek preferálása történjen.

45 2. Tanácsadói rész 2.1 Stratégiai tanácsok

46 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Melyek azok a kérdések, amelyek bemutatását megcélozza ezen dokumentum: 1. Olyan taktikai tanácsok elkészítése, amellyel jobbítható az ellenőrzési ő éiszisztéma 2. Ezeknek a tanácsoknak a sztenderdizálása 3. Olyan javaslatok fogalmazása, amelyek segítik az ellenőrzés világossá tételét

47 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Olyan átfogó rendszert kell létrehozni az ellenőrzéssel kapcsolatosan, ami ellátja mind az intézményi, mind az önkormányzati feladatokat, megfelel a jogszabályoknak és a Pénzügy Minisztérium i i útmutatásának. á

48 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A belső kontrollrendszer megteremtésekor nem hagyható h figyelmen kívül, hogy január 1-jei hatállyal a belső ellenőrzés és a FEUVE kontrolltevékenységnek é kszámít. Nem csak a pénzüggyel kapcsolatos folyamatokkal foglalkoznak a kontrolltevékenységek, hanem az értékteremtéssel és áramlással, szabályozásokkal, költséghatékonysággal és hathatósággal.

49 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Téves az a megállapítás, hogy a FEUVE része az ellenőrzés ő nyomvonala. Viszont a kockázatkezelés a belső ellenőrzés része lett. A szabálytalanságok kezelését a FEUVE be vonják bele. Ide tartozik még a folyamatos nyomon követés és kommunikálás.

50 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A kontrollrendszer célja, hogy növelje az önkormányzati értékteremtést. Fel kell mérni, hogy az érintettek számára mit jelent az, hogy érték. A létrejöttüket akadályozó tényezőkkiszűrésekiszűrése és megszüntetése legyen a célkitűzés.

51 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Értékelemzést kell végezni ahhoz, hogy megszűnjenek a feleslegesnek bizonyuló kiadások. Minden folyamatnak értékalkotó jellegűnek kell lennie.

52 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Az ellenőrzéshez és az önkormányzathoz tartozó stratégiai terv össze kllh kell hogy függjön, mert a célok lkcsak így érhetőek el. Ennek érdekében dokumentációt kell készíteni a kockázat ká a kockázatelemzésről. ká

53 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS El kell választani a belső ellenőrzés által végzett kockázatértékelést és a jegyző által létrehozott kockázatmenedzsmentet.

54 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Létezik egy ingyenesen használható program, amely neve BETTI óta pilot programnak alkalmazható, amihez a Pénzügy Minisztérium internetes közleményében találhatnak leírást ahhoz, hogy a jogosultságot g hogyan lehet megszerezni.

55 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Szabályozásra szorul az ellenőrzés kézikönyvében szereplő fllő felelősségeket, a határozatok t végrehajtásáért áé t felelősöket, mégpedig a jogszabályok szerint. Ezen ellenőrzésekkel párhuzamban a 3E szempontrendszerének is érvényre kell jutnia, mert e nélkül nem lehet majd a ciklus véget érésekor felmérni, hogy az milyen eredményeket hozott.

56 Jogszabályi hivatkozás Ellenőrzési nyomvonal 145/B. (1) A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési é szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lh lehetővéő téve azok nyomon követését é és utólagos ellenőrzését. Kockázatkezelés 145/C. (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni.

57 Jogszabályi hivatkozás (2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. (3) A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. (4) A szervezet működésében kd rejlő kockázatosk területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.

58 Jogszabályi hivatkozás Kontrollkörnyezet 145/D. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, melyben a) világos a szervezeti struktúra; b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok; c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén; d) átlátható a humánerőforrás-kezelés.

59 Jogszabályi hivatkozás Kontrolltevékenységek 145/E. (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. é éh (2) A költségvetési szerv vezetője köteles a szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni: a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások, b) az információkhoz való hozzáférés, c) fizikaiik i kontrollok k(hozzáférésazeszközökhöz), é ökhö d) beszámolási eljárások.

60 Jogszabályi hivatkozás Információ és kommunikáció 145/F. (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. (2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen; a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. Monitoring 145/G. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.

61 2. Tanácsadói rész 2.2 Taktikai tanácsok

62 a.) Cselekvési terv 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Érdemes volna frissíteni a kockázatkezelési kézikönyvet, a különböző szabályzatokat (vezetők elszámoltatása, ellenőrzések nyilvántartása), emellett pedig jó lenne figyelembe venni a PM útmutatóit, illetve a jogszabályi változásokat is. A kockázatokat be kell azonosítani, és mérni is kell őket. Erre a célra felelne meg egy kockázatkezelési csapat, amely akár külsős szakemberekből is állhat. Így biztosítható a belső kontrollrendszer egysége.

63 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Ak kockázatkezelés ká eredményei alapján felül lüllehet vizsgálni mind a stratégiai, mind az éves ellenőrzési tervet. t

64 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Olyan elemzési kézikönyvet kell összeállítani, mely az összes releváns módszert tartalmazza, amely az önkormányzati munkát (bármilyen szempont alapján) méri, számszerűsíti, mert így lesznek láthatóvá a mennyiségi és minőségi tényezők, amelyeken esetlegesen javítani szükséges.

65 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Költséggazdálkodási rendszert kell kidolgozni, hogy a kl különböző kiadásokat k (közvetlen és közvetett) az egyes szakterületekhez rendelhessünk. Érdemes volna a BETTI rendszert használni. Lehetséges, hogy az alapító okiratot is módosítani kell.

66 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS b.) A cselekvési terv megvalósít-hatóságának igazolása Somogyvár Önkormányzatánál rendelkezésre állnak a cselekvési terv megvalósításához áh szükséges személyi feltételek, azaz a képzett létszám és a vezetői, mnktári munkatársi elkötelezettség, lkötlztté a teremtő trmtő erejű rjű lokálpatriotizmus.

67 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A javaslatok megvalósításához szükséges központi jogszabályok, útmutatók megjelentek, jl illetve a PM honlapján hozzáférhetők. Az államháztartás szervezetei könyvvezetéséről, beszámoló rendszeréről szóló 249./2000. kormányrendelet, az Ámr., a Ber. módosítása jelenleg folyik. A Ber. tervezett változása a PM honlapján megtekinthető.

68 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Az önkormányzat kialakította a költségvetési szervek jogállásáról áról és gazdálkodásáról áról szóló törvény alapján a feladat és szervezeti rendszerét, a feladatok ellátásának intézményi kereteit. A rendelkezésre álló költségvetés tervezési, végrehajtási szoftverek alaposabb megismerésével a bennük rejlő lehetőségek kihasználása az irányítás, ellenőrzés folyamatában.

69 2. Tanácsadói rész 2.3 Informatikai megoldások

70 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A belső kontrollrendszer informatikai háttere megteremthető. Első lépésben a belső ellenőrzés számára a BETTI alkalmazását javasoljuk, majd a kidolgozás és tesztelés alatt lévő Költségvetési Gazdálkodási Rendszer szolgáltathat számos információt. Az önkormányzat elsősorban ő Excelt alkalmaz. l Jól alkalmazhatók a honlapról letölthető informatikai rendszerek.