VARGA DOMOKOS ÁMK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Átírás

1 VARGA DOMOKOS ÁMK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Horváth Tibor ÁMK igazgató IMIP munkacsoport tagjai Jóváhagyva: Kunszentmiklós Város Képviselőtestületének 2007.március 21-én hozott 105/2007.(III.21.) képv.sz. határozatával Horváth Tibor ÁMK igazgató

2 Bevezetés (Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) törvényi háttere) A közoktatásról szóló módosított évi LXXIX. törvény, miközben törli a minőségbiztosításra vonatkozó szövegrészeket [47. f/ és 48. (1) a/, valamint 54. (1) és 121. (1) 23.], előírja a fenntartó önkormányzatok és a közoktatás intézményei számára minőségirányítási program készítését. A változtatás a szóhasználaton kívül koncepcionális módosítást is tartalmaz. A minőségpolitika mint általános elv három szinten jelenik meg a közoktatási törvényben: központi, miniszteri felelősség [a miniszter egyrészt a 94. (1) c/ szerint szabályozza a minőségpolitikai feladatok ellátásának rendjét, másrészt a 95. h/ alatt feladata a minőségpolitika rendszerének kiépítéséhez, működéséhez szükséges országos szolgáltató rendszer létrehozása és működtetése], önkormányzati fenntartói feladat (a MIP létrehozásával kapcsolatosan), intézményi feladat (szintén a MIP részeként). Az egyes alkotóelemek tartalmát taxatív módon nem határozza meg a törvény, de az intézményi MIP szakmai jellemzőire utal a 40. (11)-ben. Ennek megfelelően azt mondhatjuk, hogy a minőségpolitika a működés hosszú távra szóló elveit és a megvalósításra vonatkozó elképzeléseket tartalmazza; a minőségfejlesztési rendszer pedig a működést szabályozó folyamatokat, ennek keretén belül pedig o a vezetési, o tervezési, o ellenőrzési, o mérési, értékelési feladatok végrehajtását és annak intézményi szervezeti kereteit határozza meg. Az intézményi minőségirányítási programot az ÖMIP-el összhangban kell elkészíteni. Figyelembe kell venni az önkormányzat által megfogalmazott, tartalmi és szakmai elvárásokat. 2

3 1. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA 3

4 1.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata Intézményünk elkötelezett az inkluzív oktatás mellett. Egyaránt fontos feladatának tartja a hátrányos helyzetű, a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felkarolását, felzárkóztatását, fejlesztését valamint a tehetséges gyermekek képzését, a tehetséggondozást. Célunk: Képessé tenni tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre, felkészíteni őket a gyakorlati életre, hogy biztonsággal tájékozódjanak és mozogjanak mai gyorsan változó világunkban. Elsajátíttatni velük az egészséges környezetben egészséges ember elvet, képessé tenni a gyerekeket arra, hogy testi-lelki egészségükért aktívan tenni tudjanak. Megtanítani a tanulókat az alapvető konfliktuskezelési módokra az erőszakmentesség szellemében. A gyermekekből önállóan gondolkodó, önmagukat elfogadó és mások valamint a másság iránt toleráns fiatalok váljanak. Az óvoda családias légkörével járuljon hozzá a gyermekek minél fejlettebb szocializációjához 1.2. Minőségpolitikai nyilatkozat Az óvodai, iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, amelyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskolai tevékenységrendszer egészén keresztül történik. Az intézmény dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Értelmezésünk szerint minőségi a nevelés-oktatás akkor: ha tanulóink képességeikhez mérten optimálisan fejlődnek. ha jól érzik magukat az intézményben. ha pedagógusaink folyamatosan keresik és megtalálják az adott gyermek és tanulócsoport fejlesztéséhez adekvát módszereket. Intézményünk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra és információcserére törekszik. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 4

5 1.3 Intézményi minőségfejlesztési politika működésének folyamata Minőségfejlesztési politika elemei 1. Az intézmény 2004 május 15.-ig elkészíti a Minőségirányítási Programját. A dokumentum a megfelelő jogszabályok, az ÖMIP, a minőségfejlesztés eddigi eredményei, illetve az irányított önértékelés ( 2. sz. melléklet) alapján készül el. 2. Az intézmény a Minőségirányítási Programját négyévente vizsgálja felül. Ennek alapja a négyévente újra végrehajtott irányított önértékelés, a partneri elégedettségvizsgálat (3., 4., 5., 6., számú melléklet), az aktuális ÖMIP, illetve az érvényes jogszabályok. Az intézmény a négyévenként végzett felülvizsgálat közti időszakban követi az iskolai folyamatokat, a törvényi és jogszabályi változásokat és amennyiben ezek indokolják, köztes időpontban is kezdeményezi a Minőségirányítási Program felülvizsgálatát. 3. Az intézmény négyévente elvégzi az irányított önértékelést, és változó rendszerességgel a partneri elégedettségvizsgálatot. Mindezek szabályzatait e dokumentum tartalmazza. 4. Az előbbi felmérések határozzák meg minőségpolitikai működés éves feladatait. A cél: minden évben közelebb kerülni az IMIP-ben meghatározott célok megvalósulása felé. Éppen ezért ebben a folyamatban az IMIP-ben megfogalmazott stratégiai célok az irányadóak. 5. Négyévente értékeljük a fejlesztés eredményét, és új célokat tűzünk ki Intézményi minőségfejlesztési politika éves működésének folyamata Intézményi minőségfejlesztési politika éves működésének folyamata I. Alapelvek: Minőségfejlesztési politika éves ütemezése: Elsődlegesen az IMIP-ben megfogalmazott stratégiai célok megvalósulását szolgálja Alkalmazkodjon a tanév, nevelési év sajátosságaihoz alapozza meg az aktuális munkatervet Egyszerűen működtethető legyen Minimális adminisztrációval járjon Építsen az intézményben elért minőségfejlesztési eredményekre II. Lépések 1. lépés: Fejlesztendő területek meghatározása: 5

6 Időszak: Minden tanév elején Határidő: Augusztus között Cél: A minőségfejlesztés szisztematikus végrehajtásának első lépése azon témák meghatározása, amelyek fontos területeteket fednek le a szervezet működésében, a nevelés-oktatás biztosításában, és szerepel az IMIP stratégiai fejlesztési területei között. A második lépésben meghatározásra kerülnek azon témák, amelyekkel az intézmény az adott időszak alatt foglalkozik.. A téma kiválasztását több módon ill. több oldalról közelíthetjük meg. Nagyon fontos, hogy a témákat mindig a jogszabályi háttér figyelembe vételével, a helyi szükségletek alapján válasszuk ki, azokat mindig más témákkal is összefüggésben kezeljük a minőségfejlesztés során, és végül megvitassuk, mi történik azokkal a területekkel, amelyeket nem választottunk ki. Egyáltalán nem foglalkozunk velük, vagy egy későbbi időpontban felvesszük majd őket a fejleszteni kívánt területek közé. Módszerek: Dokumentumelemzés, melynek során az intézmény működését meghatározó helyi és országos jogszabályoknak a minőségfejlesztési folyamatot és a minőségfejlesztés területeit meghatározó részét elemezzük. (A minőségfejlesztés során kiválasztott állandó témák a.. mellékletben találhatóak). A szülők és a fenntartó elmondják a véleményüket az intézmény működéséről, kiemelten az általuk kritikusnak vélt problémákról. Javasolt módszer a fókuszbeszélgetés, illetve a kérdőíves megkérdezés. Az intézmény vezetősége meghatározza az általa kritikusnak vélt területeket, figyelembe véve az IMIP-ben megfogalmazott stratégiai célokat. A tantestület, figyelembe véve az eddig kialakított véleményeket és a helyzetértékelést, dönt a fejlesztendő területekről Időszak: Minden tanév végén Határidő: Szeptember között 2. lépés: Munkacsoportok megalakulása Cél: A következő lépés az egyes minőségfejlesztési területekért (továbbiakban témákért) felelős csoportok kialakítása Módszerek: A csoportok létszáma nagyban függ a téma jellegétől, az intézmény méretétől, az intézmény működési rendjétől és az érdeklődő, elkötelezett kollégák számától. Kis vagy közepes méretű intézmény esetén, ahol a munkatársak száma nem haladja meg a kb. 40 főt, szerencsés, ha minden, vagy szinte minden munkatárs tagja valamelyik minőségfejlesztő csoportnak. A csoport vezetője a támogató szervezet egyik tagja Időszak: Minden tanév végén 3. lépés: Célok, és minőségi mutatók meghatározása 6

7 Határidő: Szeptember között Cél: Ambiciózus, de valós minőségcélok kijelölése, amelyek megmutatják, hogy a felállított minőségmutatók által meghatározott jó minőség hogyan válik gyakorlattá. Közös célok, célkitűzések nélkül nehéz azonos látásmódot kialakítani az iskola/óvoda minőségfejlesztésének ügyében, amely kifelé is közvetíthető és képviselhető, és a munkatársak számára is segítséget jelent saját munkájuk fejlesztéséhez. A minőségmutatók felállításának célja az, hogy látható legyen, mit értünk jó minőség alatt a projekt egy adott területén. A már példaként említett szülőkkel való együttműködés esetében például minőséget jelenthet, ha az óvoda segíti a szülők kezdeményező készségének és öntevékenységének növekedését a konkrét mutatónak pedig az számíthat, ha a szülők igénylik és kezdeményezik közös programok szervezését, e téren elvárásaik vannak az óvodával szemben. Módszerek: A minőségmutatókat a munkatársak a gyakorlat egy adott területének elemzésével határozzák meg, figyelembe véve a vezetés és más szakemberek visszajelzéseit is. Vagyis a minőségmutató a gyakorlati tapasztalatokból, a jelenlegi helyzetből, az adott területre vonatkozó törvényi, jogszabályi előírásokból és a szervezet tevékenységében meghatározott célokból indul ki, végül pedig tekintetbe veszi az adott témával kapcsolatos új ismereteket, ötleteket. A minőségcél meghatározásakor a felállított minőségmutatókból kell kiindulni. Általánosságban a célok kialakításáról a következőket mondhatjuk: A cél legyen konkrétan és világosan meghatározott. Lehetőséget kell biztosítani a cél megvalósulásának későbbi követésére, értékelésére. 1. A cél legyen specifikus. Fontos, hogy ne keveredjenek össze különféle célképzeteink és szándékaink a célkitűzések felállításakor. Világossá kell tenni, mit foglal magában az adott célkitűzés. Ne felejtsük, hogy jobb a kevés, de pontosan meghatározott konkrét célmeghatározás. 2. A célt úgy kell meghatározni, hogy mérhető és/vagy értékelhető legyen Mérhető cél pl. az együttműködés során a szülőkkel, szülőcsoportokkal folytatott beszélgetések, rendezvények száma, a partnerekkel kialakított kapcsolatok száma stb. Értékelhető cél például az együttműködési készség, a kreativitás fejlesztése. Itt lágyabb célokat kell felállítani, hogy a minőséget értékelhessük, pl. interjú vagy önértékelés módszerével. 3. A cél elérését és felülvizsgálatát időponthoz kell kötni Amikor kitűzünk egy célt, fontos azt is meghatároznunk, mikorra szeretnénk azt elérni, és akkor hogyan fogjuk értékelni annak teljesítését. A célokat a minőségmutatók folytatásaképpen állítjuk fel, és folyamatosan nyomon követjük. Időszak: A következő tanév eleje 4. lépés: Fejlesztési terv kialakítása 7

8 Határidő: Október 1.. Cél: A felállított minőségcélok elérésének, gyakorlati megvalósításának meghatározása. Értékelési terv készítése Módszerek: A terv táblázati formában vetíti elénk, hogy hogyan kell a minőségmutatókat és a minőségcélokat a gyakorlatba átültetni. A projektben résztvevő munkatársak és partnerek közreműködésével készül el és közös jóváhagyásával lép életbe. Készíthetők egyénileg kidolgozott tervek is, amelyek szűkebb terjedelműek. 4. lépés: Végrehajtás, közbülső értékelés Időszak: Tanév közepe Határidő: Február között Cél: A minőség meghatározásának utolsó pontjaként és gyakran a fejlesztési terv részeként rövid tervet kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a fejlesztésre irányuló munkánkat az adott mutatók és célkitűzések alapján értékelni. Lényeges, hogy a munka kezdetétől - a célmeghatározáshoz kapcsolódóan - szisztematikusan átgondoljuk, hogyan fogjuk mérni és értékelni a célok konkrét megvalósulását. Az értékelés célja, hogy olyan tudás és információanyag szülessen, amely a további fejlődést segíti, az elért eredményeket dokumentálja és alapot nyújt a szükséges döntések meghozatalához és a szakmai nyomon követéshez Módszerek: Az értékeléshez feltett kérdések mellett az értékelési tervben az alkalmazni kívánt módszert is meg kell határoznunk. A módszer megválasztása a projekt vizsgálandó dimenziójához igazodik, továbbá meghatározza a felhasználható forrásokat és tapasztalatokat. Ez alapján az értékelést megvalósíthatjuk: Kérdőíves felméréssel. Kulcsszemélyekkel folytatott nyílt interjúval, miután írásban összefoglaljuk az interjúk lényegesebb eredményeit. Fókuszcsoport-megbeszéléssel, ahol a csoportok képviselői találkoznak, és közösen értékelnek/vitatkoznak az értékelési kérdések alapján. Időszak: Tanév közepe Határidő: Február között 6. lépés: Korrekció Cél: A fejlesztési célok elérését szolgáló változások végrehajtása az értékelés alapján Módszerek: A projektben résztvevő munkatársak és partnerek közreműködésével készül el és közös jóváhagyásával lép életbe a korrekciós terv. 7. lépés: A minőségfejlesztés éves értékelése 8

9 Időszak: Tanév vége Határidő: Május között Cél: A minőség meghatározásának utolsó pontjaként és gyakran a fejlesztési terv részeként rövid tervet kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a fejlesztésre irányuló munkánkat az adott mutatók és célkitűzések alapján értékelni. Lényeges, hogy a munka kezdetétől - a célmeghatározáshoz kapcsolódóan - szisztematikusan átgondoljuk, hogyan fogjuk mérni és értékelni a célok konkrét megvalósulását. Az értékelés célja, hogy olyan tudás és információanyag szülessen, amely a további fejlődést segíti, az elért eredményeket dokumentálja és alapot nyújt a szükséges döntések meghozatalához és a szakmai nyomon követéshez Módszerek: Az értékeléshez feltett kérdések mellett az értékelési tervben az alkalmazni kívánt módszert is meg kell határoznunk. A módszer megválasztása a projekt vizsgálandó dimenziójához igazodik, továbbá meghatározza a felhasználható forrásokat és tapasztalatokat. Ez alapján az értékelést megvalósíthatjuk: Kérdőíves felméréssel. Kulcsszemélyekkel folytatott nyílt interjúval, miután írásban összefoglaljuk az interjúk lényegesebb eredményeit. Fókuszcsoport-megbeszéléssel, ahol a csoportok képviselői találkoznak, és közösen értékelnek/vitatkoznak az értékelési kérdések alapján. Időszak: Minden tanév elején Határidő: Augusztus 31. Cél: Azonos az első lépéssel 8. lépés: A következő ciklus elindítása Módszerek: Azonos az első lépéssel, illetve összekapcsolható az előző lépéssel 9

10 1.4. Minőségpolitikai célok Cél A minőségfejlesztés a tartalmi munka fejlesztését segítő, a pedagógiai program megvalósulását támogató eszközrendszer A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelőoktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység kialakítása Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása A szervezeti szintű értékelési rendszer kialakítása és működtetése Intézményi szintű értékelési rendszer kialakítása és működtetése Pedagógusmunka értékelési rendszerének kialakítása, működtetése Pedagógus minősítés rendszerének kialakítása és működtetése Fokozódjék az iskolához való kötődés A megvalósítás Sikerkritériumok időtartama 5 év Az intézmény által képviselt pedagógiai értékek, célok beépülnek a napi oktatási, nevelési gyakorlatba A mérések-értékelések alkalmával a pozitív változás kimutatható 3 év Hiteles és bevált mérőeszközök alkalmazása a méréséhez A partnerek 60%-a visszajelez Az erőforrások és értékek figyelembe vételével a visszajelzett igények beépítése, ill. betervezése. 1 év A rendelkezésre álló szervezeti keretek érdeklődéseknek megfelelő hasznosítása A kínálat számának növekedése A résztvevők számának növekedése 5 év 100 %-os szakos ellátottság a nevelőtestületben évente legalább 2 tantestületi továbbképzés Az öt éves továbbképzési terv teljesítése 5 év klímateszttel kimutatott pozitív változás 5 év A mérési, értékelési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetők a fejlesztési folyamatba Az önértékelés az elszámoltathatóság alapjává válik 1 év Partneri elégedettség javulása Pedagógus minősítések javulása 1 év A minősítés szempontrendszere a minősítés időszakának elején rendelkezésre áll Pedagógus minősítések elkészülnek 5 év Nem csökken az osztályok száma A képzési időszakban eltávozott tanulók száma csökken 10

11 A vezetés és a tantestület közötti információ áramlása, zavartalan működése Munkahelyi kapcsolatok felelősségi rendszerének kialakítása Mérés-értékelésre 1 pedagógus beiratkozása Kevesebb, de színvonalasabb munkavégzés a dolgozók részére A tanulók önfegyelmének javítása (hiányzások visszaszorítása, felszerelés, tanórai fegyelem kérdésében) Hagyományostól eltérő, a gyerekek figyelmét és érdeklődését jobban felkeltő módszerek bevezetése. Pályázókkal foglalkozó félállású munkatárs alkalmazása. Halmozottan hátrányos tanulók fejlesztése, esélyegyenlőségének megteremtése Sajátos nevelésigényű tanulók integrációjának bővülése A város többi közoktatási intézményével való kapcsolatok bővítése. A régi tanítványok mint szülők részt vállalnak az intézmény életében 1 év A klímatesztben az ezzel kapcsolatos kérdésekre az átlagos értékelés min. 4,00 1 év kérdőív 5-ös számlák 4-es eredmény 3 év 1 fő sikeresen elvégzi ezt a tanfolyamot a minőségfejlesztési munka sikerének érdekében 4 év Kérdőív (5-ös skála, 4-es átlag a jó minőség fogalma) 4 év A tanulók magatartás és szorgalom jegye (0,1 javulás) Hiányzások aránya 10 %-al csökken 4 év Legalább 2 új alternatív módszerrel bővül a tantestület oktatási rendszere. 4 év Megvalósulás 4 év Átfogó programok Csökken a kimaradók száma 10%-kal 4 év 4 év Kérdőív vezetők 11

12 2. FEJEZET ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS 12

13 A továbbiakban: Értékelésen valamilyen vonatkoztatási rendszerhez való viszonyítást, és abban a vonatkoztatási rendszerben a javítás lehetőségeinek a feltárását értjük Ellenőrzésen egy jól definiált standardnak való megfelelést/nem megfelelést értünk. Az ellenőrzéshez kapcsolódó mérések egy igen/nem, megfelel/nem felel meg ( nominális ) skálát használnak. 2.1 Értékelés Célja: Az intézmény működésének a megítélése, Az intézmény működése során felbukkanó problémák feltárását, A tapasztalatok alapján javaslattétel az intézmény működésének javítása érdekében Értékelés szintjei és céljai Stratégiai szint, amelynek keretében történik az iskola pedagógiai célrendszerének és jogállásának áttekintése, értékelése Legitimációs szint amelynek keretében történik a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célok megvalósítását garantáló helyi törvények, megállapodások értékelése Intézmény működési feltételei, színterei amelynek keretében történik a gazdálkodás, a tárgyi feltételek a tanügyigazgatás, a szervezet és a vezetés (szervezeti szempontú) értékelése Nevelői-oktatói munka értékelése amelynek keretében történik az iskola tanulói által elért nevelési-oktatási szintnek (pedagógiai munka eredménye), az iskola által nyújtott nevelésoktatás minőségének (a pedagógiai munka, mint folyamat), és az iskola hatékonyságának (az iskolavezetés munkájának pedagógiai szempontú) értékelése. Tanulók értékelése amelynek keretében történik a tanulók teljesítményének, előrehaladásának értékelése Eredmények értékelése amelynek keretében történik a kimeneti eredmények értékelése Az értékelés rendszere Értékelés szintje Stratégiai szint Célja Tartalma Módszere Megvalósítás ciklusa Az óvoda, iskola Az intézményi folyamatok, Állandó mun- 1 év pedagógiai célrendszerének a jogszabályi váltokacsoport vég- és zások figyelembe vételével zi a tevékeny- jogállásának áttekintése, értékeljük az intézségét az értékelése ményi dokumentumok pontban leírt stratégiai részeinek törvényességi, módon. A eredményes- munkacsoport ségi és beválási szintjét határozza meg 13

14 Legitimációs szint Intézményi működés feltételei, szinterei 5 év, amely alatt az érintett területek a munkacsoport munkatervében meghatározottak szerint, de ciklusonként legalább egyszer kerülnek értékelésre Nevelőioktatói munka értékelése A stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célok megvalósítását garantáló helyi törvények, megállapodások értékelése A gazdálkodás, a tárgyi feltételek a tanügyigazgatás, a szervezet és a vezetés (szervezeti szempontú) értékelése Az óvodai gyermekek, az iskola tanulói által elért nevelési-oktatási szintnek, az intézmény által nyújtott nevelés-oktatás minőségének, és az intézmény haté- Értékelése annak, hogy az óvoda, iskola azt és úgy csinálja, amit és ahogyan céljaiban megfogalmazott. Az értékelés kiterjed a lefedettségre (a dokumentum a hatókörében teljes körűen szabályoz-e), a teljesíthetőségre, betarthatóságra, működtethetőségre, a dokumentum koherenciájára és szinkronjára egyéb intézményi dokumentumokkal Az intézmény gazdálkodása, tárgyi feltételei, tanügyigazgatása milyen mértékben segíti a megfogalmazott célok elérését, A szabályzók törvényességi és eredményességi értékelése A szervezet és vezetés értékelése keretében értékelt területek: szervezeti struktúra, szabályozás, vezetés, irányítás, döntéselőkészítés, döntéshozatal, hatalomdelegálás, a humán erőforrások tervezése, kezelése, információ-áramlás, szervezeti kultúra, szervezeti klíma, konfliktuskezelési eljárások, belső, külső továbbképzések Az értékelés legyen: összhangban pedagógiai programunk alapelveivel személyre szóló, tárgyszerű, ösztönző hatású, folyamatos és kiszámítható, a megvalósítási ciklusban értékelt dokumentumokat és dokumentumrészeket Állandó munkacsoport végzi a tevékenységét az pontban leírt módon illetve az értékelt dokumentumokban meghatározott eljárásrend szerint. Állandó munkacsoport végzi a tevékenységét az pontban leírt módon. Állandó munkacsoport az értékelés céljainak, és szempontrendszerének a kidolgozását az pontban leírt mó- Az értékelt dokumentumok tartalmazzák az értékelésére, esetleges felülvizsgálatára előírt ciklust. 1 év 14

15 Tanulók értékelése konyságának értékelése, hogy a tanítás tanulás egész rendszerét folyamatosan lehessen javítani. Az értékelés során kapott információk egyrészt a tantestület, a tanulók, a szülők, a fenntartó és a tágabb környezet tájékoztatására szolgálnak, másrészt szembesítenek a célkitűzésekkel, munkatervekkel, azok állandó kontrollját, esetleges korrekcióját segítik elő a tanulók teljesítményének, előrehaladásának értékelése a diák, a tanár és a szülő tájékoztatása, a diákok felelősségtudatának és motivációjának erősítése, valamint a tanár számára az értékelésből leszűrhető tapasztalatoknak a pedagógiai folyamatban való hasznosítása érdekében az önállóságot erősítő. Az értékelés során előre megadott szempontrendszer alapján önértékelésre, értékelésre és szembesítő értékelésre kerül sor. A szembesítő elemnek két formája jelenik meg az értékelésben: tanulói és kollégai vélemény. A tanulói értékelés során mind a diagnosztikus, mind a formatív és mind a szummatív értékelési formákat használjuk. Az eredményesebb visszajelzés érdekében a szummatív értékelési formákat formatív elemekkel egészítjük ki (szöveges értékelés intézményi szintű kiterjesztésével). don. Az önértékelést a megadott szempontrendszer alapján a pedagógusok, az értékelést a megadott szempontrendszer alapján a munkaközössé gvezetők, évfolyamfelelősök; munkaközössé gvezetők, évfolyamfelelősök esetén a területért felelős igazgatóhelyettes és az intézményvezető, igazgatóhelyettesek esetén az intézményvezető végzi. A szembesítő értékelést az előre kidolgozott mérőeszközzel és módszerrel külső szakértő végzi. A tanulói értékelés alapvetően tanári feladat, de egyes elemei esetén a pedagógiai szakszolgálat és mérésértékelési szakértő igénybevételére is sor kerülhet. A tanulói értékelés módszereinek, konkrét formáinak kidolgozását állandó 1 év 15

16 Kimeneti eredmények értékelése A tanulói eredményeknek, a tanulók fejlődésének, a tanulási folyamat eredményességének az értékelése Országos és és helyi kompetencia és tudásszintmérések eredményeinek, tantárgyi év végi és köztes eredmények vizsgálata, továbbtanulók eredményeinek vizsgálata munkacsoport végzi az pontban leírtak szerint Állandó munkacsoport végzi a tevékenységét az pontban leírt módon 1 év 2.2. Belső ellenőrzés Célja: Az intézmény jogkövető működésének biztosítása A külső szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések megfelelő előkészítése, a munka segítése Az ellenőrzés során feltárt hibák javítása, a rendszer javítása a hibák kizárása érdekében Az intézményi önellenőrzés alapdokumentumai: SZMSZ Tartalmazza: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét A belső ellenőrzés elvei A belső ellenőrzés szempontjai Követelmények, eljárások, előírások az ellenőrzés folyamatában A vezetés ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeit, jogosultságait A belső ellenőrzés tervezésének rendjét IMIP Tartalmazza: A működés ellenőrzésének rendszerét, az ellenőrzésre vonatkozó szabályozást (folyamatok, feladatok) Kinek a feladata az ellenőrzés megszervezése Ki készíti el, mikor az ellenőrzési tervet Milyen időtávra készül Mikor van rendkívüli ellenőrzés Ki vesz részt az ellenőrzésben A működés mely területeit érinti az ellenőrzés Milyen eljárásokat kell követni az ellenőrzés során Hogyan kell tárolni a keletkezett dokumentumokat Hogyan kell rögzíteni az ellenőrzés utáni intézkedéseket 16

17 Az önellenőrzés két fő területe: a működést meghatározó alap és szakmai dokumentumok megléte, azok jogszerűségének vizsgálata a működés megfelelőségének vizsgálata A dokumentumok vizsgálata Az intézményvezető felelőssége a működést meghatározó alap- és szakmai dokumentumok folyamatos, a jogi normáknak megfelelő karbantartása, ellenőrzése, átdolgozása. Az ellenőrzés eszköze: Közoktatási önellenőrzési kézikönyv ( Az ellenőrzés területei: a kézikönyvben meghatározottak szerint Az ellenőrzés időpontjai: Törvényi változások idején Fenntartói ellenőrzések, döntések előkészítésekor 5 éven belül valamennyi terület vizsgálata évenkénti ütemezéssel A közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a pedagógiai program alapján Az intézményvezető kiemelkedő felelőssége az intézmény működésének jogkövető megszervezése, a végrehajtás ellenőrzése, a pedagógiai munka hatékonyságának biztosítása A működés ellenőrzésének rendszere Mit? Ki? Kit? Mikor? Hogyan? Az intézményműködés ellenőrzése A külső, belső jogszabályoknak megfelelő, Igazgató Pedagógusok, techni- 5 évenként teljes körben évenkénti Dokumentumok ellenőrzése szúrópró- szakszerű, kai dolgozók ütemezéssel baszerűen, munkafo- törvényes működés lyamatba épített ellenőrzés során Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok Igazgató Osztályfőnökök Tanévzárás, esetenként tevékeny- Beszámoltatás Tervezési és beszámolási feladatok teljesítését Gyiv. felelős ségközben Pedagógusok A tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok 17 Ig. helyettes Munkaközösségvezető Dokumentumellenőrzés

18 Tankötelezettségről szóló törvény maradéktalan teljesítését tartalmi és formai szempontból Tevékenység közben Egészséges és biztonságos munkafeltételek meglétét A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat és esetlegesen felmerülő ügyek intézését A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának elvégeztetését Gazdálkodási, ügy- Igazgató Ig. helyettesek Igazgató Ig. helyettes, intézményegység vezetők, Osztályfőnök, csoportvezető Pedagógusok technikai dolgozók Ig. helyettesek Ig. helyettes Osztályfőnökök Órarendek (órakedvezmények, tantárgyak sorrendisége) Igazgató Ig. helyettes, pedagógusok 18 A tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok A tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok Tevékenység közben Tevékenység közben Tevékenység közben Havonként tanévkezdéskor tanévkezdéskor Adatellenőrzés beszámoltatás Munkafolyamatba épített ellenőrzéssel, helyszíni ellenőrzés Adatellenőrzés beszámoltatás Munkafolyamatba épített ellenőrzés Helyszíni ellenőrzés Dokumentum ellenőrzés Dokumentum ellenőrzés tételesen Gazd. vez. Ügyviteli viteli tevékenységek dolgozók Intézményi vagyontárgyak Gazd.vez. Az intéznak használatámény min- szabályszerűségéjden dolgozó- Az előírt nyomtatványok Ig. helyet- Pedagógunisztrációt használata tes sok, admi- végző dolgozók Helyettesítések, túlórák Ig. helyet- Pedagóguzonylatolásánisztratív vezetését, bitesok, admi- dolgozók Pedagógiai tevékenység ellenőrzése Tantárgyfelosztás, Igazgató Ig. helyettes, munkabeosztás (tartalmi, intézménypontok formai szemegység veze- alapján) tők Dokumentumellenőrzés Dokumentumellenőrzés Tanórán kívüli foglalkozások Ig. helyettes Pedagógusok Tevékenység köz- Dokumentum ellentervét, ütembeőrzés, helyszíni el- tervezését, lenőrzés tanári felügyelet meglétét (szakkör, könyvtár, kirándulás, ünnepélyek, rendezvények) Tanterveket, tanme- Ig. helyet- Pedagógusok Tanév kezdéskor Dokumentum ellen-

19 neteket Tanítási órákat, foglalkozásokat Team munkák (munkaközösségek és minőségi körök) Munkatervi feladatok határidőre való teljesítését Tanulmányi és egyéb versenyek megszervezését Pályázatírás megszervezését Szakmai szertárak fejlesztését, anyagok, eszközök gazdaságos használatát Osztályozást, értékelést Belső méréseket Differenciált foglalkoztatást esélyt teremtő oktatási formák és eredmények tehetséggondozás tes, munkaközösség vezető Igazgató, ig, helyettes, mk. vezető Igazgató, of mk. vezető Ig. helyettes minőségi csoport vezető Igazgató pedagógusok Tevékenység közben Osztályfőnöki teendőket Osztályfőnökök Team tagjai Ig.helyettese k, intézményegység vezetők, Pedagógusok, technikai dolgozók Ig. helyettes Érintett pedagógusok Igazgató Ig. helyettes, gazd.vezető Igazgató Ig. helyettes Igazgató Ig. helyettes Igazgató Ig. helyettes, Érintett pedagógusok Érintett pedagógusok, technikai Tevékenység közben Tevékenység befejezésekor Tevékenység befejezésekor Tevékenység befejezésekor Tevékenység befejezésekor Tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok dolgozók Pedagógusok Tevékenység közben, félévi értékelés közben és tanév záráskor Pedagógusok Tevékenység közben, félévi értékelés közben és tanév záráskor Pedagógusok Tevékenység közben, félévi értékelés közben és tanév záráskor őrzés Óralátogatás, helyszíni ellenőrzés Beszámoltatás, helyszíni ellenőrzés, óralátogatás Beszámoltatás Határidő nyilvántartási rendszer alapján Határidő nyilvántartási rendszer alapján Határidő nyilvántartási rendszer alapján Helyszíni ellenőrzés Óralátogatás Adatellenőrzés Beszámoltatás Határidő nyilvántartási rendszer alapján Folyamatos adatszolgáltatás elemzése, beszámoltatás Határidő nyilvántartási rendszer alapján Folyamatos adatszolgáltatás elemzése, beszámoltatás 19

20 2.3 Külső ellenőrzés Ágazati ellenőrzés (OM, OKÉV szakértők bevonásával) Fenntartói ellenőrzés: ÖMIP szerint: Szakmai szakértő közreműködésével Törvényességi jegyző (lehetséges szakértői közreműködéssel) Pénzügyi ellenőrzés belső ellenőr, gazdasági vezető, ügyintéző 2.4 A pedagógusok minősítése A pedagógusok minősítését az intézményvezető készíti el az értékelés, az önértékelés, a belső ellenőrzés eredményeinek felhasználásával. 20

21 3. FEJEZET MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS 21

22 3.1.Intézményünkben alkalmazott mérések rendje Óvoda Mérés megnevezése Mérés végzők Mérés időpontja Felelős DIFER mérés a középső csoport részére Május hónap Egységes pedagógiai szakszolgálat munkatársai Iskola Mérés megnevezése Mérés végzők Mérés időpontja Felelős DIFER mérés az 1. oszt. tanulók részére Október - december hónap Artikulációs vizsgálat DIFER mérés az 2. oszt. tanulók részére - kontroll Szociometria mérés évfolyam Országos kompetenciamérés évfolyam Bemenetmérés az 5. évfolyam részére szövegértés, matematika területen Tantárgyi mérések az alsó tagozaton a évfolyamon matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból ( es tanévtől) Tanulási stílus mérése a 3. 5.évfolyamokon Egységes pedagógiai szakszolgálat munkatársai és tanítók Egységes pedagógiai szakszolgálat munkatársai és tanítók Egységes pedagógiai szakszolgálat munkatársai és tanítók szeptember hónap Október - december hónap Egységes pedagógiai szakszolgálat vezetője, óvoda intézményegység vezetője Egységes pedagógiai szakszolgálat vezetője, alsós igazgatóhelyettes Egységes pedagógiai szakszolgálat vezetője, alsós igazgatóhelyettes Egységes pedagógiai szakszolgálat vezetője, alsós igazgatóhelyettes Osztályfőnökök Tanév folyamán IMIP csoport Mérőbiztosok Május hónap Igazgató, mérésbiztos Szaktanárok Október eleje Felsős igazgatóhelyettes, IMIP csoport Osztálytanítók Szeptember és május hónap Munkaközösség vezetők, évfolyam felelősök Osztályfőnök Tanév folyamán IMIP csoport, igazgatóhelyettesek 22

23 4. FEJEZET SZABÁLYZATOK 23

24 4.1. Továbbképzési rendszer működtetése 1. A munkaközösség vezetők a 277/1997. (X.22.) kormányrendeletben meghatározott határidő (5 évenként) szerint novemberben összegyűjtik a pedagógusok egyéni 5 éves továbbképzési terveit és átadják a feladattal megbízott igazgatóhelyettesnek. 2. Az igazgatóhelyettes, intézményegység vezető az igényeket megfelelteti a pedagógiai programban megfogalmazott célokkal, tanulói és pedagógusképpel, valamint a helyi tantervben megfogalmazottakkal. 3. Az igazgatóhelyettes, intézményegység vezető szétválogatja a továbbképzési igényeket. 4. A továbbképzési igények alapján az igazgatóhelyettes elkészíti az alprogramokat. (továbbképzési, szakvizsgás) 5. A továbbképzési igények alapján az igazgató vagy helyettese januárjában összeszerkeszti a javasolt továbbképzési tervet. 6. Az igazgató a félévi értekezletén előterjeszti a javasolt továbbképzési tervet a nevelőtestületnek. 7. A nevelőtestület dönt az előterjesztett továbbképzési tervről év félévi értekezletén. 8. Az igazgató vagy a feladattal megbízott igazgatóhelyettes az elfogadott továbbképzési tervet formába önti év februárjának végén. 9. Az igazgató vagy a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a folyamatgazdával áttekinti és értékeli a folyamatot, majd javaslatokat tesz a korrekcióra a március 10-ig. 10. A folyamatgazda beépíti a folyamatba a korrekciós javaslatokat március 15-ig. 24

25 4.2. Beiskolázási rend 1. A pedagógusok továbbképzéséről szóló információkat ki, hol, milyen képzést kínál tanév közben az igazgatóhelyettes, intézményegység vezető folyamatosan gyűjti, és folyamatosan, valamint január 15.-re összegyűjtve, rendszerezve a tanári szobában hozzáférhetővé teszi a tanárok számára. 2. A gazdasági vezető a továbbképzésre kapott normatíva alapján megállapítja a felhasználható pénzösszeget, valamint a már folyamatban lévő továbbképzések finanszírozási öszszegét. 3. Az érintett szaktanárok a kiadott formanyomtatványon február 8.-ig továbbképzési igényüket a munkaközösség-vezetőnek. 4. A munkaközösség-vezető az összegyűjtött igényeket támogatom vagy nem támogatom jelöléssel ellátva február 15.-ig átadja az igazgatóhelyettesnek. 5. Az igazgatóhelyettes, intézményegység vezető a továbbképzési terv alapelveit, szempontjait figyelembe véve elkészíti a következő tanévre szóló beiskolázási terv javaslatot. 6. Az intézményvezetés megvitatja a tervjavaslatot (egyéni és csoportos továbbképzések), és február 22.-ig kifüggeszti a tanári szobában a faliújságra. 7. A nevelőtestület február 25-ig dönt a beiskolázási terv elfogadásáról. 8. Az igazgatóhelyettes elkészíti a beiskolázási tervhez igazodó finanszírozási tervet. 9. Az igazgatóhelyettes, intézményegység vezető megszervezi a tantestületi döntéshez igazodva a szükséges állandó vagy az aktuális időpont előtt az eseti helyettesítéseket. 10. Az igazgató augusztus végén az éves munkatervhez illeszti a beiskolázási tervet. 11. Az esetlegesen tanév közben felmerülő új továbbképzési igényekről a február 25.-ig megtartott nevelőtestületi döntéskor létrehozott tartalékalapból az 1-8. pontoknak megfelelően az aktuális időpontban történik a továbbképzés támogatása. 25

26 4.3. Kiválasztási és betanulási rend működtetése- pedagógus munkatársak Az intézményvezetés az engedélyezett álláshelyek számát összeveti az intézmény munkaügyi nyilvántartásával. Pontosítja, milyen végzettségű kollégákra van szükség az üres álláshelyek betöltéséhez. Az intézményvezető beszerzi az oktatási iroda vezetőjétől a pályázat kiírásához szükséges engedélyt. 1. Az intézményvezetés a helyi napilapban meghirdeti a pályázatot, közben aktualizálja a kiválasztási szempontlistát a törvényi változások és az intézményi elvárások és figyelembe vételével. 2. Az intézményvezetés a beérkezett pályázatokat tanulmányozza, szétválogatja, a szempontlista minimum elvárásainak megfelelnek e. (7. melléklet: kiválasztási szempontlista) 3. Az intézményvezetés dönt arról, hogy érkezett-e a szükségleteknek és elvárásoknak megfelelő pályázat. 1. -Ha nincs, új pályázatot ír ki. 4. Ha van, frissíti az interjútervet a megfelelt pályázókkal való találkozáshoz. (8. melléklet: általános interjúterv) 5. Az intézményvezetés kiértesíti a pályázókat az elutasításról, illetve az interjúról. 6. Az intézményvezető az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezető jelenlétében lefolytatja az interjút. 7. Az interjút lefolytatók a kiválasztási szempontlista alapján összegzik a tapasztalatokat. 8. Az interjút lefolytatók kiválasztják a nyertes pályázót. 9. Az intézményvezető kiértesíti a pályázókat az interjú eredményéről. 10. Az intézményvezető egyeztetett időpontra behívja a nyertes pályázót és megadja a behozandó dokumentumok listáját. 11. Az intézményvezető kiválasztja a mentor személyét a mentor kiválasztási szempontlista alapján és felkéri a mentori tevékenység elvégzésére. (9. melléklet: Betanulási rend) 12. Az intézményvezető átadja az új pedagógusnak az elkészített kinevezési okmányokat, értelmezik a pályázó munkaköri leírását, majd aláírják a kinevezési okmányokat. 13. Az intézményvezető az új pedagógussal ismerteti a betanulási rendet és bemutatja a pedagógust a mentornak. (9. melléklet) 14. Az intézményvezető tájékozatja az új pedagógus felvételéről a nevelőtestületet, és sor kerül a személyes bemutatásra. 15. Az új pedagógus betanulása, a betanulási rend alapján történik.(9. melléklet ) Az értékelés eredményeként az intézményvezető dönt a munkaviszony meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről, majd tájékozatja a döntésről a pedagógust és a nevelőtestületet Az intézményvezető átadja a pedagógus új munkaszerződését, és korrigálja a munkaköri leírását Az új pedagógus az intézményvezetés és a mentor értékeli a folyamatot Az intézményvezető ismerteti a folyamat és szabályzatának korrekciójára vonatkozó javaslatokat a tantestülettel, majd elfogadják a módosító javaslatokat Az intézményvezető elvégzi, korrigálja a folyamatot és a szabályzatot az észrevételek alapján. 26

27 4.4. Kiválasztási és betanulási rend működtetése- nem pedagógus munkatársak A nem pedagógus munkatársak köre sokrétű, ide soroljuk az adminisztráció személyzetét, az egészségügyi asszisztenst, az úszómestert, a karbantartó személyzetet, a kertészt és a takarítót is. 1. Az intézményvezetés feltérképezi az üres álláshelyeket. 2. Az intézményvezetés az Oktatási Irodával egyeztetve és a jóváhagyott munkaerő gazdálkodási terv figyelembevételével közzéteszi a kívánt munkakör betöltéséhez szükséges pályázatot. 3. A pályázatokat a titkárság gyűjti be, majd átadja az intézményvezetésnek Az intézményvezetés felvételi elbeszélgetésre hívja be a pályázókat, ahol a pályázót a jelenlévő gazdasági vezető megismerteti a munkahelyi környezettel, a munkakört érintő feladatokról, a betanulásról (3 hónapos próbaidő). 5. A pályázó nyilatkozik saját elvárásairól amennyiben ez a pályázatból nem derült ki. 6. Az elbeszélgetéshez felhasználják a kiválasztási szempontlistát. (10. melléklet) 7. (Takarító, kertész, karbantartó esetén jelen van a gondnok is.) 8. Az intézményvezető a pályázat és az elbeszélgetés alapján, a gazdasági vezető szakmai véleménye alapján dönt a kiválasztásról, és a titkárság segítségével tájékoztatja a sikertelen pályázókat. 9. Az intézményvezető felveszi a sikeres pályázót, amelyről tájékoztatja a teljes alkalmazotti kört, majd az adminisztráció elkészíti az új munkatárs munkaszerződését, a munkaköri leírásban meghatározza feladatait, átadja kinevezési okmányait. 10. A gazdasági vezető az új munkatárssal ismerteti a betanulási rendet és bemutatja a mentornak. 11. Az új munkatárs betanulása a betanulási rend alapján történik. (11. melléklet) 12. Az értékelés eredményeként az intézményvezető dönt a gazdasági vezető szakmai véleménye alapján az új munkatárs szerződésének meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről. 13. Az intézményvezető a munkaviszony meghosszabbításáról határoz, erről tájékoztatja az alkalmazotti kört, majd az adminisztráció elkészíti az új munkatárs munkaszerződését, munkaköri leírását, kinevezési okmányait. 14. Az új munkatárs az intézményvezető, a gazdasági vezető és a mentor értékeli a folyamatot és szabályzatot. 15. A gazdasági vezető ismerteti a korrekciós javaslatokat a munkatársakkal. 16. Az intézményvezető korrigálja a folyamatot és szabályzatot az észrevételek alapján. 27

28 4.5. Panaszkezelés rendje A panaszkezelés általános alapelve, hogy a panaszkezelés a lehető legalacsonyabb szinten, a lehető leghatékonyabban történjen. Magasabb szinten csak a panaszkezelési eljárás sikertelensége esetén indul eljárás. 1. Panasszal élhet az iskolahasználó közösség bármely tagja (diák, szülő, alkalmazott), ha úgy érzi, hogy törvényes jogainak érvényesítésére nincs lehetősége. 2. Diákok, szülők az oktatással, neveléssel összefüggő panaszaikkal elsősorban az érintett szaktanárhoz, osztályfőnökhöz fordulhatnak a probléma megoldása érdekében. A szaktanár a probléma megoldását saját hatáskörben intézi, de szükség esetén az érintett osztályfőnököt az eljárásba bevonhatja. Az osztályfőnök az érintett szaktanár bevonásával keresi meg a probléma megoldását. A panaszról, a panaszkezelés lépéseiről feljegyzést készítenek, a panasszal élő személyt értesítik a megtett lépésekről. A panaszkezelési eljárás időtartama nem haladhatja meg a 2 hetet. 3. Alkalmazotti panasz esetén pedagógusok elsősorban az érintett munkaközösségvezetőhöz, nem pedagógusok a gazdasági vezetőhöz fordulhatnak panaszukkal. A panaszról, a panaszkezelés lépéseiről feljegyzést készítenek, a panasszal élő személyt értesítik a megtett lépésekről. A panaszkezelési eljárás időtartama nem haladhatja meg a 2 hetet. 4. Ha a panaszos eredménytelennek érzi a panaszkezelési eljárást, vagy a panaszkezelés során a panaszkezelők hatáskörén túli problémák merülnek fel, akkor az iskola vezetéséhez fordulhatnak az érintettek. Az iskolavezetés az érintett munkaközösség-vezető, az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető bevonásával az érintettek meghallgatása után javaslatot tesz a panasz kezelésére, és a panaszkezeléssel összefüggő lépések végrehajtásának határidejére. A döntésről az igazgató értesíti az érintetteket. A panaszkezelési eljárás időtartama nem haladhatja meg a 4 hetet. 5. Ha a panaszos a magasabb szinten is eredménytelennek érzi a panaszkezelési eljárást, vagy a panaszkezelés során a panaszkezelők hatáskörén túli problémák merülnek fel, akkor az iskola fenntartójához fordulhatnak panaszukkal, aki a törvényi előírásoknak megfelelően jár el. 6. A panaszkezelési eljárás során keletkezett feljegyzéseket, jegyzőkönyveket az irattárban helyezik el, és évenként átnézik a fejlesztendő területek meghatározásával egy időben, annak meghatározását segítendő. 28

29 MELLÉKLETEK 29

30 M/1. Az intézmény bemutatása 1. Általános iskola A Varga Domokos ÁMK Általános Iskolája a város legnagyobb oktatási intézménye. Fenntartója Kunszentmiklós Város Képviselőtestülete. Igazgatásilag a Varga Domokos Általános Művelődési Központhoz tartozik. Az ÁMK igazgatója egyben az általános iskola igazgatását is ellátja. Szervezés terén nem túl kedvező az iskola széttagoltsága. Az alsó tagozat 2 különálló telephelyen működik, a felső tagozat az ÁMK központi épületében kapott helyet. Tárgyi feltételek: Az általános iskola a következő épületekben működik: - Rákóczi út 3: alsó tagozat, fejlesztő terem - Endrédy u. 4. alsó tagozat, logopédia, fejlesztő terem - Damjanich u. 7: 5 8. osztály, Az épületek állaga felújításra szoruló. Az elmúlt két évben részleges felújítás történt az alsós épületekben. Az alsós épületeknél a legfontosabb a homlokzat javítása, a fűtés korszerűsítése, a nyílászárók cseréje, a tetők javítása, a mosdók felújítása és a szennyvízelvezetés megvalósítása lenne. A központi épületnél a fűtés korszerűsítése a legégetőbb, de nem kisebb probléma az állandó beázások megszüntetése, a csatornarendszer cseréje, ill. a burkolatok javítása ill. cseréje. Hatalmas problémát jelent a tároló ill. raktárhelyiségek hiánya. Nincs semmilyen lehetőség a kisgépek (pl. fűnyíró), a karbantartási eszközök, szerszámok, kiskocsik biztonságos elhelyezésére. Hiányzik az ÁMK mögötti sportpálya működéséhez szükséges szertár. Mindegyik épületre elmondható, hogy nincs benne raktározásra alkalmas és megfelelő méretű helyiség. Az általános iskola eszköz és felszerelés ellátottsága közepesnek mondható. A legfontosabb szemléltető eszközökkel rendelkezik az iskola. A hiányzó eszközök pótlása az eszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltak szerint 5 10 év alatt pótolható. 30

31 A tantermek, irodák, egyéb helyiségek bútorzata elhasználódott, cserére szorul. Ehhez azonban millió forint közötti összegre lenne szükség, melyet jelenleg csak pályázat segítségével lehetne biztosítani. Állandó gondot jelent az ÁMK színházterem padlójának elhasználódása. Másfél évente teljes lakkozást igényel a parketta. Szükségesnek tartjuk az ÁMK központi épülete mögötti sportpálya bekerítését, az iskolaudvar bővítését. Működési feltételek: A Varga Domokos ÁMK Általános Iskolájának a 2006/2007-es tanévben 589 tanulója volt. Ez kb. 400 tanulói létszám csökkenést mutat a 10 évvel ezelőtti létszámhoz képest. A létszámcsökkenés oka a Kunszentmiklósi Református Kollégium által elindított 8 évfolyamos gimnázium ill. a 2000-ben beindított Fördős Lajos Általános Iskola. Évfolyamonként kb kunszentmiklósi kisdiák választja az egyházi fenntartású intézményt második otthonaként. Nem lehet és szabad elhallgatni azt a tényt sem, hogy az ÁMK Általános Iskolája rendkívül nehéz, néha már úgy látszik, kilátástalan helyzetbe került a másik általános iskola beindítása miatt. Az egyébként is igen magas arányú hátrányos helyzetű tanulók zöme az ÁMK iskolájában maradt a speciális felvételi eljárás miatt (vallásosság, tudásszint). A cigány tanulók szinte teljes egészében az önkormányzati fenntartású intézményben ragadtak. Ez pedig az egészséges arányok nagymértékű torzulását vonta maga után. Egy-egy tanulócsoportban sokszor 50 % fölött van a hátrányos helyzetű, rendkívül gyenge képességű ill. magatartás problémákkal küzdő tanulók száma. Az ÁMK vezetése évekkel ezelőtt megpróbálkozott a felső tagozatban a sakk tagozat beindításával, ami ellensúlyozta a 8 osztályos gimnázium elszívó erejét. Az egyházi áltanos iskola beindítása azonban megpecsételte az évekig jól működő sakkosztályok sorsát is. Az ÁMK vezetőségének be kellett látnia, hogy más úton kell járni. Olyan úton, ami hosszú távon biztosítja az intézmény működőképességét, az esélyegyenlőséget, az itt tanuló tehetséges ill. felzárkóztatásra, fejlesztésre szoruló gyermekek képességeik szerinti fejlesztését is. Új tanítási módszereket kell megismerniük pedagógusainknak, más szemlélettel kell bemenni egy-egy tanítási órára. Még többet és magasabb színvonalon kell dolgoznunk ahhoz, hogy a hátrányból előnyt kovácsoljunk, hogy meggyőzzük a szülőket és a leendő tanulókat: érdemes a Varga Domokos ÁMK Általános Iskolájában tanulni, még akkor is, ha magas a cigány tanulók, a különböző hátrányokkal érkező tanulók száma. Az integrációs normatívát csak akkor lehet igénybe venni, ha a város minden oktatási intézménye teljesíti a törvény által előírt feltételeket. Úgy érezzük nemcsak intézményünk pedagógusainak, dolgozóinak 31

32 szemléletváltására van szükség, hanem arra is, hogy a városvezetéstől és lakosság széles rétegeitől megkapjuk azt a bizalmat és támogatást, melyből erőt meríthetünk az előttünk álló nehéz időszak feladataihoz. Személyi feltételek: Az általános iskola személyi feltételei adottak. Az itt dolgozó pedagógusok magasan képzettek, közülük sokan több diplomával rendelkeznek. A 7 évenkénti kötelező továbbképzés óraszámát sokan többszörösen teljesítik. Az utóbbi 4-5 évben alternatív pedagógiai és informatikai képzésekben vett részt a nevelőtestület jelentős része. 32

33 2. A VD ÁMK Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának (EPSZ) bemutatása 2.1. A Pedagógiai Szakszolgálat intézményének létrehozása Az 5/2005.(I.19.) Kormány rendeletben megszabott feltételekkel a többcélú kistérségi társulások az általuk ellátott egyes közszolgáltatások biztosításához normatív működési támogatást igényelhetnek. Ezek körébe tartoznak a közoktatási szakszolgálati feladatok is, amelyek közül legalább kettőt kell ellátnia a társulásnak: Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; Fejlesztő felkészítés; Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás; Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; Gyógytestnevelés. A hivatkozott rendelet értelmében a Társulás a vállalt közoktatási szakszolgálati feladatot elláthatja az általa fenntartott szakszolgálati intézmény, vagy megállapodás alapján- helyi önkormányzat vagy intézményi társulás fenntartásában működő intézmény által, vagy szakember közös foglalkoztatásával. Az egyes szakszolgálati feladatokat a Közoktatási Törvény szabályozza. Ennek 34. -a értelmében a szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. A pedagógiai szakszolgálat feladatai lehetnek az alábbiak: a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejlesztő felkészítés; c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; d) a nevelési tanácsadás; e) a logopédiai ellátás; f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; 33

34 h) a gyógytestnevelés. Ezek közül a c) és a g) feladat nem vállalható fel a Társulás számára. A fenti fogalmak a KT. alapján az alábbi feladatokat jelentik: (1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. A korai fejlesztés tehát elsősorban 0-3 éves korú gyermekek számára biztosít ellátást. (2) A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával. (3) A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. (4) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. (5) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. (6) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. A fentiek közül, tehát legalább kettőt kellett felvállalnia a Társulásnak ahhoz, hogy a normatív támogatásra jogosultságot szerezzen. 34

35 A kistérségi Társulások számára a közoktatásban biztosított szerep jelentősége abban áll, hogy megpróbálja az ellátásokat minél közelebb vinni az érintettekhez. Ne kelljen km-t utazni ezekért, lehetőleg a településeken, helyben jussanak a gyermekek a számukra szükséges ellátási formákhoz november 29-én a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásában foglaltak alapján a Többcélú Kistérségi Társulás keretében megszervezett mikrotársulás, Kunpeszér, Kunszentmiklós és Tass települési önkormányzatok képviselő-testületei 1 intézményi társulást hoztak létre. A társulás neve: Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kunszentmiklósi Mikrokörzetének Pedagógiai Szakszolgálati Intézményi Társulása. A Társulás székhelye Kunszentmiklós, gesztor tag Kunszentmiklós Város Önkormányzata, amely az általa alapított és fenntartott Varga Domokos Általános Művelődési Központ útján ellátja a vállalt szakszolgálati feladatokat. A kiválasztásra került, ellátandó feladatok: Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; Fejlesztő felkészítés; Logopédiai ellátás. A feladat ellátása érdekében kialakításra került a Pedagógiai Szakszolgálat tagintézménye a Varga Domokos ÁMK intézményién belül. Az ÁMK igazgatójával egyetértésben i dátummal kezdeményeztük az ÁMK Alapító Okiratának módosítását, és a pedagógiai szakszolgálat Egységes Pedagógiai Szakszolgálattá történő átalakítását. Ezáltal a szakszolgálat részt vehet a sajátos nevelési igényű gyermekek többségi iskolában, integráltan történő nevelésében-oktatásában is A feladatellátás finanszírozása: A gesztor önkormányzat a fenti feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az intézmény költségvetésében elsődlegesen a központi költségvetési hozzájárulásból, normatív állami hozzájárulásból, egyéb támogatásból (ösztönző, pályázati) biztosítja, melyet az intézményi bevétel (térítési díj) egészít ki. A térítési díjat a helyi önkormányzatok fizetik. 35

36 2.3. A társulás tagsági viszonyai: A társult települési önkormányzatok képviselő testületei át nem ruházható jogkörükben eljárva minősített többséggel hozott határozatban mondják ki a társulásban való részvételt, a társuláshoz csatlakozást. A társuláshoz csatlakozni kívánó települési önkormányzat képviselő testülete társulási nyilatkozatot tartalmazó határozatát a társulást alkotó települési önkormányzat képviselő testületeinek, valamint a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulásnak meg kell küldeni. Alapelveink az ellátásban A fejlesztésben résztvevő gyermekek, tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára A fejlesztés tudatos és tervszerű legyen. A gyermek, tanuló felmérésétől a diagnózis és prognózis felállításától a terápiás terv megválasztásán át a módszerek, eljárások kiválasztásáig, majd a folyamatba épített mérési, értékelési metódusok alkalmazásában is a tudatosság és a tervszerűség domináljon A módszerek célszerű megválasztásának elve megköveteli a gyakorlatban az életkor, a pszichikai sajátosságok, az értelmi képesség, az elmaradás típusa és súlyossága, a terápia adott szakaszának figyelembevételét Figyelembe kell venni a fejlődési szakaszokat, tudni kell, hogy az adott gyermeknél, tanulónál hogyan érvényesülnek és miben jelentkeznek a különböző érési szakaszokon belül az egyéni sajátosságok, amelyek messzemenően befolyásolhatják a módszerek megválasztását A fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, amelyek egymást is erősítik A fejlesztésben résztvevő gyermekek, tanulók hatékony fejlesztése során a csoportra irányuló munka folyamatában kell kialakítani az egyénre szabott terápiás programok megvalósításának a módját A tanulók fejlesztése legyen folyamatos, intenzitása pedig a probléma típusának és súlyosságának függvénye 36

37 A fejlesztés hatékonyságát befolyásolja a gyermek, tanuló szűkebb és tágabb környezete (család, óvoda, iskola). Szakszerű irányítás alapján szükséges a szülők és a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban lévő pedagógusok (óvónők, tanítónők) aktív részvétele Tevékenységek Szűrés Saját vizsgálat (az artikuláció vizsgálata, Sindelár vizsgálat, DIFER, Dyslexia előre jelző teszt, stb.) Szükség esetén további vizsgálatok megszervezése (pl. hallásvizsgálat, neurológiai vizsgálat, látás vizsgálat, stb.) Vizsgálatok kiértékelése, vizsgálati vélemény készítése ( pl. logopédiai vélemény) A saját vizsgálati eredmények alapján az ellátás megtervezése Szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése A gyermekek, tanulók rendszeres fejlesztése A beavatkozási hipotézis helyességének és hatékonyságának ciklizált vizsgálata A gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása A fejlesztő beavatkozás dokumentálása Tájékoztatás, tanácsadás a szülők, a gyermek pedagógusai, a gyermeket fogadó/kezelő más szakemberek (pszichológus, audiológus, neurológus, fogorvos, stb.) számára Kapcsolattartás egyéb intézmények szakembereivel 37

38 Törvényi változások 7/2007. (II. 13.) OKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról 26/A. (1) A szakértői és rehabilitációs bizottságok március 31. és november 30. között hivatalból indított eljárás keretében megvizsgálnak minden olyan gyermeket, tanulót, akinek a sajátos nevelési igényét pszichés fejlődési zavar miatt (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) állapították meg. A sajátos nevelési igény akkor tartható fenn, ha azt a megismerés és viselkedés fejlődésének rendellenessége indokolja. (2) A szakértői és rehabilitációs bizottság január 1-je után a pszichés fejlődési zavar miatt indított eljárásban a gyermek, a tanuló sajátos nevelési igényét akkor állapíthatja meg, ha azt a megismerés és viselkedés fejlődésének rendellenessége indokolja. (3) A gyermek, illetve a tanuló sajátos nevelési igénye a (2) bekezdésben meghatározottak alapján akkor állapítható meg, ha a szakértői bizottság szakvéleményét pszichológiai, gyógypedagógiai és gyermekneurológiai vagy gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vélemény alátámasztja. (4) Az (1) (2) bekezdések hatálya alá tartozó gyermeket, tanulót július 31-éig a vizsgálat eredményétől függetlenül megilletik azok a jogok, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, beleértve a gyermekek, tanulók után igényelhető normatív hozzájárulásokat és támogatásokat. 38

39 Törvényjavaslat a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény módosításáról 3. A Kt ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Ha a gyerek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló) fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében fejlesztő foglalkozás a nevelési tanácsadóval kötött megállapodás és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett folyhat. 3. -hoz) (3) A hatályos törvényi rendelkezést a javaslat kiegészíti, méghozzá oly módon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közé a megismerés és viselkedés fejlődésének súlyos és tartós rendellenessége miatt arra indokolt tanulók kerülnek a jövőben. 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, illetve, akinél a megismerés és viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége ezt indokolja, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, A javaslat újrafogalmazza a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körét oly módon, hogy elhagyja a pszichés fejlődési zavarra történő utalást, és helyette a megismerés és viselkedés fejlődésének rendellenességére utal. Mellőzi a korábbi rendelkezésekben megtalálható felsorolást, mivel az megnehezítette a szakértői rehabilitációs bizottságok és a nevelési tanácsadók közötti feladat elhatárolást. 3. Napközi otthonos óvoda Kunszentmiklóson az óvoda szeptemberétől a Varga Domokos ÁMK tagintézményeként működik. A város területéhez, széttagoltságához közelítve 3 épületben neveli a rá bízott gyermekeket. Szakmai programja a néphagyományőrző óvodai program mellett felöleli a kompetencia alapú óvodai programcsomag intézményi szintű bevezetését is. A néphagyomány értékmegőrző szerepével, valamint a kompetencia alapú programcsomag módszertani változatosságával próbálják megteremteni az egyensúlyt, az átmenetet a hagyományos és az új módszerek között. 39

40 A két program közös célja, hogy olyan sokoldalú, kreatív gyerekeket neveljenek, akik biztos alapokkal indulnak az iskolába. Külön figyelmet fordítanak a differenciált fejlesztésre, az egyéni bánásmódra és arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadó, fejlesztő hatású környezetben nőjenek fel. A tagintézmény tagja az Országos Kaláris Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesületének. Részt vesznek az évenként megrendezett szakmai fórumokon. Az óvodaépületek pedagógusai szakmai munkaközösségenként is működnek. Ennek keretében évszakonként szakmai napokat rendeznek, mely kiváló alkalmat teremt a tapasztalatok kicserélésére. Az óvoda legfontosabb célja, hogy a gyermekek nyugodt, szeretetteljes családias légkörben nevelkedjenek. A partnerközpontú működési szemlélet legszebb bizonyítéka a szülők odaadó segítsége. Bármikor bármiben lehet rájuk számítani. Még a halmozottan hátrányos helyzetű szülők is aktívan bekapcsolódnak az óvoda életébe. Az ÁMK tagintézményeként lényegesen javult az általános iskolával való kapcsolat is. Közös projektek jelzik a hatékony együttműködést. Gyakoriak a közös műhelymunkák, képzések. Rendszeressé váltak a kölcsönös foglalkozás látogatások, melyek előkészítik az iskolába lépést. Bár támogatás nélkül, de az integráció szellemében folyik az óvodai nevelés. A csoportok homogenitása legfeljebb az azonos életkorú gyermekek egy csoportba szervezésében jelenik meg. Szoros kapcsolat alakult ki a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal is, melynek célja a családok, ezen belül az óvodások támogatása, a rendszeres óvodába járás elősegítése, a családokkal való szorosabb együttműködés biztosítása. A közös intézménynek további előnye, hogy megindult a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztő megsegítése, melyet az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai látnak el (korai fejlesztés, mozgásfejlesztés, logopédia). Az óvoda személyi és tárgyi feltételei az elmúlt években sokat javultak: köszönhető mindez annak is, hogy a három épület mindegyike alapítványt vagy közhasznú egyesületet működtet. Az így befolyó támogatásokból az óvoda nevelő munkájához szükséges eszközök pótlása történik. Az óvoda a következő épületekben működik: - Gárdonyi Géza utcai épület (Tasskertes városrész) 3 csoport - Damjanich utcai épület (centrum) 3 csoport - Lakótelepi épület 5 csoport 40

41 Az épületek állaga felújításra szorul (fűtési rendszer, nyílászárók, homlokzat). Az udvarok jól felszereltek. Személyi feltételek: Az óvónői létszám biztosított. Az újonnan érkezők közül többen másoddiplomás képzésben vettek részt (közoktatás vezető, fejlesztő pedagógus). Mindenki elhivatott a pálya iránt. A nagyobb tapasztalattal rendelkezők szívesen mentorálják a pályakezdő kollégáikat. A dajkák közül egyre többen rendelkeznek szakképzettséggel. Az óvodai adminisztrációt az ÁMK központi épületében tevékenykedő titkár segíti. 41

42 M/2. Irányított önértékelés szabályzata Irányított önértékelés értelmezése Irányított önértékelés gyakorisága Az irányított önértékelés hozadéka Értékelendő témakörök Irányított önértékelés szabályzata Minden iskola meghatározó dokumentuma a pedagógiai programja. Ez a dokumentum meghatározza azokat a stratégiai célokat, és feladatokat, amelyet az iskola követni kíván. Ugyanakkor szükséges, hogy az intézmény bizonyos időközönként felülbírálja a stratégiáit, hiszen a környezet állandóan változó, újabb kihívások jelentkeznek. Az irányított önértékelés feladata, hogy értékelje egy időszak teljesítményét, és felhasználva a partneri elégedettség, illetve elvárások felmérés eredményeit és az Önkormányzati Minőségirányítási Programot, meghatározza a következő négy év stratégiai célrendszerét, és ehhez kapcsolódó cselekvési tervet. Felfogásunk szerint az intézménynek négyévente felül kell bírálni a pedagógiai programot, amelynek a módszertanát az irányított önértékelés adhatja meg. Véleményünk szerint az irányított önértékelés elkészítése hosszú távú célokat, és feladatokat határoz meg, amelynek a kifutási ideje 4 év. Az önértékelés feladata, hogy elemezze az Önkormányzati Minőségfejlesztési Programban megfogalmazott célok, és az intézmény pedagógiai programjában leírt stratégiai célok közötti összhangot. Az irányított önértékelés gyakorisága: 4 év Az intézmény tudatosan építi fel célrendszerét. A pedagógiai programba megfogalmazott stratégiai célok konkrét igényekre, és felmérésekre épülnek. Így elérhető, hogy az iskola képes rugalmasan, az érintettek igényeit messzemenőkig figyelembe vevő fejlesztő tevékenységet végrehajtani. Adottságok területei: 1. A vezetés értékelése 2. Stratégiai és operatív tervezés 3. A dolgozók irányításának értékelése 4. Erőforrások értékelése 5. A folyamatok és szabályozottságuk értékelése 6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje 7. A szervezeti kultúra értékelése Eredmények területein: 8. A munkatársak bevonásának mértéke 9. A külső partnerek (szülők, tanulók) elégedettsége 10. A belső partnerek elégedettsége 11. Az intézmény oktatási, nevelési eredményei 12. Közösségi, társadalmi szerepvállalás Módszertan I. Az irányított önértékelés módszeréül az EFQM-modell filozófiájára épített, a STRUKTÚRA Minőségfejlesztési Kft. által közoktatási intézmények számára kialakított módszertant választottuk. Az önértékelés végrehajtásának irányítására (koordinálására), a feltárt adatok összesítésére és elemzésére 3 fős teamet kell létre hozni. Az önértékelésbe (a kérdőívek kitöltésébe) bevontuk az intézmény ve- 42

43 Megkérdezettek köre II. III. zetőinek és dolgozóinak jelentős részét, összesen 19 főt. Ugyanezt a kérdőívet fogjuk négy évente használni, hogy összehasonlító elemzést lehessen készíteni, illetve trendszámításra alkalmas adatsorral rendelkezzünk. A felmérés kiértékelése után az érintettek részvételével fókuszcsoportos megbeszélésen elemezzük ki az eredményeket. Meghatározzuk azokat a stratégiai célokat, illetve az eléréséhez szükséges cselekvési tervet, amely bekerülhet a pedagógiai programba, illetve az IMIP-be. A tantestület megvitatja a stratégiai célrendszert, és a cselekvési tervet. A vitát szavazás követi. Legitimnek akkor tekintjük a programot, ha az összes dolgozó 75%-a támogatja azt. 1 fő igazgató 6 fő pedagógus Az irányított önértékelés kapcsolata a szervezet különböző dokumentumaival Pedagógiai program A dokumentum folyamatos karbantartásának fontos eszköze, hiszen a stratégiai célok, illetve a feladatok megvalósítását mérik, így alkalmas az estleges korrekciók négy évente való végrehajtására. IMIP Az irányított önértékelés alkalmas cselekvési programok megtervezéséhez szükséges adatok szállítására. Azt IMIP alkalmas a végrehajtás módjának meghatározására, illetve az évente a középtávú értékelés elvégzésére. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a cselekvési terv folyamatos eredményeit számba vegyük, az estleges kudarcokat felismerjük, és ha kell akkor korrekciókat hajtsunk végre. Ezzel folyamatosan tudjuk követni a pedagógiai program megvalósulását. Így az IMIP és a pedagógiai program között szerves kapcsolat alakul ki, melyben az összekötő kommunikációs módszer az irányított önértékelés. ÖMIP Az önkormányzat az a saját minőségirányítási programjában meghatározza azokat az elvárásokat, melyet a közoktatási intézményei felé megfogalmaz. Az intézménynek ezeket az elvárásokat messzemenőkig figyelembe kell venni, mind a pedagógiai program, mind az IMIP kialakításánál. Az irányított önértékelés lehet alkalmas arra, hogy ez szakszerűen megtörténjen. Az iskola többi fontos dokumentumai (SZMSZ, Házirend, stb.) Az irányított önértékelés alkalmas arra, hogy az említett dokumentum korrekcióját végrehajtsa, ha arra szükség van. Úgy gondoljuk, hogy a pedagógiai program mellett ezeknek a dokumentumoknak a folyamatos karbantar- 43

44 tására is szükség van. Az irányított önértékelés eljárásrendje A résztvevők fel-készítése Adatok gyűjtése Adatgyűjtés eredményei Következtetések levonása Az önértékelés szabályzatának elkészítése Fókuszcsoport Belső képzés Kérdőív, adatlapok 1 hét Az önértékelés szabályzata Képzési program Lépés Mód-szer Időráfordítás Dokumentáció Ellenőrzési pont A szabályzat elkészítése Képzés: személyes részvétel 1 hét adatbázis Adatbázis elkészítésekor 2 hét Adatok elemzése Statisztikai módszerek Összefogla -ló készítése Ellenőrzést végző Igazgató Igazgató Igazgató Elemzések Igazgató Összegzés területenként Összefoglaló Igazgató Összehasonlító elemzés Fókuszcsoport Következtetések összevetése az intézmény dokumentum-aival Stratégiai irányok kijelőlése Fejlesztési terv elkészítése Fókuszcsoport Összegzések az elemzésről 1 hét Stratégiai célok listája 1 hét Új intézkedési terv Az összehasonlítás elkészítéekor A lista elkészülte kor Az intézkedési terv szerint Igazgató Igazgató Igazgató 44

45 M/3. A partnerek azonosításának folyamata Partnerek azonosítása (Dolgozói értekezlet, fókuszbeszélgetés a vezetősséggel) Közvetlen Közvetett A partner felkérése, hogy vegyen részt az intézmény minőségfejlesztés folyamatában. Adatok lekérdezése. Nem Igen Az információk írásos rögzítése, mind a partner, mind az iskola ré- Partner lista Partnerazonosítási folyamat gyakoriságának és az igényfelmérés folyamatának szabályozása 45

46 M/4. A partnerek azonosításának ismételésének és a felmérés szabályzata A partnerazonosítási folyamat gyakoriságának és a partneri igényfelmérés folyamatának szabályozása Közvetlen partnerek A partnerazonosítási folyamat gyakorisága: 4 év Időintervallum: Partnerek Az intézmény munkatársai Mintavételi eljárás Módszer Közzététel Felelős Elfogadható Teljes válasz arány Reprezentatív X Klímateszt Irányított önértékelés része Diákok X Kérdőív Faliújság Iskolarádió Oszt. főn. megb. Szülők X Kérdőív Faliújság Iskolarádió Oszt. főn. megb Óvoda X Interjú Személyes közlés A vizsgálat ismételésének gyakorisága Faliújság 80 % Klímateszt 1 év Irányított önértékelés 4 év 30 % 2 évente 20% 4 évente 100 % 2 év Középiskolák X Interjú Személyes közlés Önkormányzat X Interjú Személyes közlés Gyerekjóléti szolgálat X Interjú Személyes közlés 100 % 2 éc 100 % 2 év 100 % 2 év 46

47 M/5. Összehasonlíthatóság, ismételhetőség meghatározásának rögzítése I. A partnerek igényeinek felismerése kérdőívvel, interjútervvel és fókuszcsoportos felméréssel történik. A pedagógusok, tanulók, szülők kérdőíveit, azok statisztikai elemzését számítógépes programmal készítjük, az eredményeket lemezen tároljuk, nyomtatott formában is dokumentáljuk. Az interjútervvel, a nyitott kérdőívvel, a fókuszcsoportos felméréssel történő adatgyűjtésnél a kérdéseket irattárba helyezzük, a fontosabb válaszokat rögzítjük. II. A 2002/2003 tanév elején a közvetlen partnerek közül a pedagógusok, a tanulók és szülők körében teljes körben mérünk. A módszer az iskola által összeállított kérdőív alapján történik, amelynek tartalmi alapját a minőségfejlesztési célok határozzák meg. Az összehasonlíthatóság biztosítja, hogy a minőségfejlesztési célok a legfontosabb partneri igények prioritásából erednek. III. Az irányított önértékelésnél a partnerek igényeinek felmérésekor használt eszközökkel, módszerekkel, mintavételi körben mérünk. Az összehasonlíthatóságot az archivált eszközök, adatok és elemzések biztosítják. IV: A reprezentativitás biztosítását a következőképpen gondoljuk: minden szülőt és minden gyereket teljes körűen felmérünk. V. További felmérések ütemét az erről szóló szabályzat rögzíti 47

48 A partnerlista Partner neve Milyen területen A partner címe, Kapcsolattartó sze- Kapcsolattartó személy a A kapcsolat gya- A kapcsolat módja van munka- telefonszáma mély az intézményből partnertől korisága kapcsolatuk Diákok Nevelési, oktatá- Halmai Lászlóné osztálytitkárok havonta diákgyűlés si, szervezeti Mező Imréné területek Szülők Nevelési, oktatá- Vassné Juhász Julian- Nagy Lászlóné Havonta Megbeszélés si, szervezeti na Összevont szülői területek Dr. Gergely Sándorné értekezlet Virágh Gedeon Nevelési, oktatá- Kunszentmiklós Horváth Tibor Toponáry András Negyedévente megbeszélés Szakközépiskola si, szervezeti Apostol Pál u.4-6. és Szakiskola területek 76/ / Nevelési, oktatá- Kunszentmiklós Horváth Tibor Baráth Julianna negyedévente megbeszélés Kunszentmiklósi si, szervezeti Kálvin tér 17. Református Kol- területek 76/ légium 76/ Szent Imre Szakképző Iskola Cigány Kisebbsé- Nevelési, oktatási, szervezeti területek Nevelési, oktatási, szervezeti Kunszentmiklós Horváth Tibor Józanné Sipos Etelka negyedévente megbeszélés Bankos Károly u. Kunszentmiklós Horváth Tibor Mendi Zsolt havonta megbeszélés 48

49 gi Önkormányzat területek Nevelési, oktatá- Kunszentmiklós Horváth Tibor Bődi Szabolcs havonta megbeszélés Kunszentmiklós si, szervezeti Kálvin tér 12. Város Önkor- területek 76/ közp. mányzata Polgármester: 76/ / Családsegítő és Gyermek és ifjú- Kunszentmiklós Horváth Tibor Vizi Istvánné havonta megbeszélés Gyermekjóléti ságvédelem Damjanich u. 10. Dr. Gergely Sándorné Szolgálat 76/ Bács-Kiskun me- Nevelési, oktatá- Kecskemét Horváth Tibor pedagógiai intézet vezető- félévente megbeszélés gyei Pedagógiai si, szervezeti Katona J. tér 8. je Intézet területek 76/ / ig. Városi Gyámhi- Gyermek és ifjú- Kunszentmiklós Dr. Gergely Sándorné Pappné Fűrész Éva havonta megbeszélés vatal ságvédelem Damjanich u /

50 M/7. Kiválasztási szempontlista- pedagógusok Minimum elvárás: A pályázó feleljen meg képesítési követelményeknek (A közoktatásról szóló 1993 évi 79-es törvény 17. paragrafusának első bekezdése alapján) A pályázó rendelkezzen az álláshelynek megfelelő szakkal. Intézményi elvárás: Rendelkezzen olyan egyéb végzettséggel vagy ismeretekkel, amely az intézményi tevékenységében hasznosítható (nyelvismeret, számítógépes ismeret stb.) A benyújtott pályázat formai és tartalmi elemei megfelelőek legyenek. A pályázó rendelkezzen gyakorlattal vagy érezzen affinitást az adott tanulócsoporttal való foglalkozáshoz. Legyenek jó referenciái. Fogadja el az intézmény alapértékeit, humánumot, kreativitást. A Pedagógiai Program pedagógus és iskolaképében megfogalmazott személyiségjegyek közül: Mutasson befogadási és önművelési készséget a pedagógiai és pszichológiai kultúra, illetve a szaktudományok újabb eredményei iránt. Törekedjen gondolatainak, érzéseinek hiteles közvetítésére és befogadóként a pontos közléssel megegyező értelmezésre. Rendelkezzen pozitív életszemlélettel. Legyen jártas új munkamódszerek alkalmazásában tanítási órákon és egyéb intézményi tevékenységekben. Rendelkezzen a szabadidős tevékenységekben hasznosítható ismeretekkel és kompetenciákkal. 50

51 M/8. Interjúterv- pedagógusok Időterv: Az interjúra behívottak létszámától függően időpontokat határoz meg az intézményvezetés az interjúk lebonyolítására. Minden behívott pályázó 30perces beszélgetésen vesz részt. Résztvevők: Intézményvezető, helyettesek (tagozatnak megfelelően), munkaközösség vezető Kérdések köre: Szakmai önéletrajzban leírtak pontosítása. A hiányzó információk megszerzése az eddig végzett pedagógiai és a tanításon kívüli egyéb iskolai és iskolán kívüli tevékenységekről. Az intézmény alapértékeinek értelmezése. Az intézmény profiljának átfogó ismertetése. A meghirdetett állás betöltésével járó tevékenységek. A pályázó egyéni karrierterve. 51

52 M/9. Betanulási rend- pedagógusok Alapja: a mentori rendszer Az intézményvezetés a mentori szempontsor figyelembevételével és az adott munkaközösség vezető segítségével kiválasztja és felkéri az arra alkalmas pedagógust mentori munka elvégzésére. A mentor kiválasztásának szempontjai A mentor és az új pedagógus azonos munkaközösségnek legyen a tagja. A mentor legalább 5 éve dolgozzon az intézményben. Ha a mentor nem a munkaközösség vezető, az intézményvezető a munkaközösség vezető javaslatára kérjen fel pedagógust a mentori szerepre. A mentor az iskolában folyó tevékenységek széles körének legyen ismerője illetve tevékeny résztvevő. A mentor munkáját mentori megbízólevél alapján végzi, amely tartalmazza feladatait, a munka egy tanévre terjed ki. Az új nevelő feladatai: Az átadott dokumentumok önálló tanulmányozása Tanmenetek, óravázlatok készítése a helyi tanterv alapján Hospitálás az azonos munkaközösségben dolgozó kollégáknál illetve azokban az osztályokban, ahol tanít A hospitálás tapasztalatainak írásban rögzítése, a tapasztalatok megbeszélése az órát vezető pedagógussal Folyamatos konzultáció a mentorral A szakmai továbbképzésbe való bekapcsolódás Önértékelés végzése 52

53 M/ 10. Kiválasztási szempontlista- nem pedagógus Minimumelvárás: A pályázó feleljen meg a képesítési követelményeknek, adott munkakörnek. Intézményi elvárás: Rendelkezzen olyan egyéb ismeretekkel, amely az intézményi tevékenységében hasznosítható. (irodai dolgozóknál számítógépes ismeret, gépírás) Rendelkezzen gyakorlattal. Fogadja el az intézmény alapértékeit. (humánum) Továbbképzésben vegyen részt 53

54 M/11. Betanulási rend- nem pedagógus Az új munkatárs betanulása mentor segítségével történik, aki az adott tevékenységet végző alkalmazottak csoportjának a vezetője. Ha a munkakört egy ember látja el, a mentor a gondnok vagy a gazdasági vezető. A mentor feladatai: Ismertesse meg intézményi íratlan szabályait Ismertesse meg a munkakörhöz szükséges dokumentumokat Segítsen a munkaköri leírás értelmezésérben Ismertesse meg a helyi szokásokat, hagyományokat Készítsen feljegyzést a tapasztaltakról A mentor tevékenysége a betanulás időtartamára terjed ki. Az új munkatárs feladatai: Az átadott dokumentumokat önállóan tanulmányozza Folyamatosan konzultáljon a mentorral A munkatársi értekezleten vegyen részt Végezzen önértékelést a munkájáról 54