TARTALOM. 1. Bevezető

Átírás

1 TARTALOM 1. Bevezető 2. Az intézmény minőségpolitikája 2.1.Minőségpolitikai nyilatkozat 2.2. A minőségirányítás elvei 2.3 Minőségpolitikai célok kiemelése a minőségpolitikából és annak teljesülési kritériumai, elvárható eredményei 3. Intézményünk minőségfejlesztési rendszere 3.1. A vezetés feladatai, elkötelezettsége, felelőssége Jogszerű működés 3.3 Jogszerű működés, dokumentumok ellenőrzése 3.2. Az intézmény működésének tervezési rendszere A tervezés szintjei és dokumentumai: A tervezés dokumentumai tartalmi csoportosítás szerint Az intézmény működésének rendszere Humán erőforrás biztosítása és fejlesztése Folyamatok működtetése, folyamatos fejlesztése 3.4 Az intézmény ellenőrzési rendje A kulcsfolyamatok felelősségi mátrixa; A vezető munkatársak teljesítmény értékelésének eljárásrendje A pedagógusok teljesítmény értékelésének eljárásrendje Az intézmény működésének értékelése A partneri igény-és elégedettség mérése Irányított önértékelés 4. A minőségirányítási program hatálybaléptetése és felülvizsgálatának rendje Legitimációs záradék MELLÉKLETEK 1

2 BEVEZETŐ A Bethlen Gábor Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény önálló minőségirányítási rendszerének fejlesztése, működtetése érdekében érvényesíteni kívánja a többször módosított 1993.évi közoktatási törvény előírásait. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. [133. (5) bekezdés: első ízben a 2008/2009. évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek.] (12) az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Intézményünk felkéri partnereit, segítsék minőségpolitikája érvényesülését, a minőségi oktatási nevelési közművelődési feladatellátás érdekében megcélzott feladatainak megvalósulását! Nyíregyháza, március 14. Gáll Ottó igazgató 2

3 2. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünk a Bethlen Gábor Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény alapításakor felvállaltuk a gyermekek nevelését már három éves koruktól. Fő profilunk: A Bibliában megfogalmazott zsidó-keresztény erkölcsi és ideológiai alapokon nyugvó modern oktatás és nevelés megvalósítása. Ezért központi szerepet szánunk a pozitív erkölcsi személyiségnormák kialakításának, amit a rendszeres bibliaismereti órák is erősítenek. Intézményünk élet- és érték-centrikus. Nagy hangsúlyt fektetünk az öröm megélésére a mindennapokban: órákon, szünetekben, a napköziben és a családban is. Intézményünk egyházi fenntartású. Célja, hogy segítő iskolává váljon: Törekszünk arra, hogy segítsük a gyerekekben rejlő adottságok minél többirányú kibontakozását. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kötelező ismeretek magas színvonalú átadása mellett sokoldalú művészeti oktatásban részesítsük tanulóinkat, valamint sportképességeik is intézményünk keretein belül fejlődjenek. Célunk, hogy tanulóink sikerét a családjuk is saját sikereként élje meg. Ennek érdekében az iskolai rendezvények megtervezésében, szervezésében és lebonyolításában aktív szerepet szánunk a családoknak. Szeretnénk a gyerekek igényességét is fejleszteni. Ehhez nagyban hozzájárul az épület, melyet a XXI. században elvárható esztétikai szempontoknak megfelelően igyekszünk alakítani. Intézményünk vezetése és nevelőtestülete fontos feladatának tekinti, hogy megismerje partnerei igényeit és azokhoz igazodva végezze nevelő oktató tevékenységét a kor követelményeinek megfelelően és a minőség iránt elkötelezetten. Ezt a feladatot: a jogszabályi rendelkezések betartásával, a partnerek igényeinek, elvárásainak figyelembe vételével, a tanulók személyiségének és képességeinek optimális fejlesztésével, a pályázatok nyújtotta lehetőség megragadásával és felhasználásával, a hagyományok megőrzésével és ápolásával, jól felkészült, egységes és innovatív tantestülettel, a munkakörülményekkel elégedett munkatársakkal és együttműködő szülőkkel, biztonságos és barátságos környezetben kívánja megvalósítani. Iskolai munkánkat szolgáltatásnak tekintjük. Felelősséget érzünk azért, hogy tanulóink szilárd alapműveltséggel és használható ismeretekkel rendelkező, a világban boldogulni akaró és tudó, nyitott emberekké váljanak. 3

4 2.2 Minőségpolitikai célok és annak teljesülési kritériumai, elvárható eredményei 1. Cél: Intézményünkben biztosított legyen a sokoldalú művészeti képzés. Indikátor: 1. Az oktatott művészeti tanszakok száma. 2. A résztvevő gyerekek aránya. (Részvevő gyerekek száma / iskola tanulólétszáma, %- ban kifejezve.) 2. Cél: Harmonikus legyen a kapcsolat az iskola, a család és a fenntartó egyház között. Indikátor: 1. A közös rendezvények száma. (Db / év) 2. A rendezvényen résztvevők aránya. ( A résztvevő családok / összes család, %-ban kifejezve.) 3. Cél: A képességszintű nyelvi oktatás biztosítva legyen. Indikátor: 1. Az oktatott nyelvek száma 2. A nyelvórák száma (tanuló x éves óraszám) 4. Cél: A felzárkóztatások biztosítottak legyenek a gyengébb képességű gyerekek körében. Indikátor: - a foglalkoztatások utáni és a foglalkoztatások előtti tanulmányi átlagok különbsége - megtartott foglalkozások száma 5. Cél: Az óvodába járó gyerekek számára biztosított legyen a minél többoldalú képességfejlesztő foglalkozás. Indikátor: 1. A képességfejlesztő foglalkozások száma 2. A résztvevők száma / aránya. 6. Cél: A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről. A megvalósítás időtartama: 3 év Sikerkritériumok: Hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez A partnerek 77,6 %-a visszajelez. Indikátorok: A partneri visszaadott mérési lapok számának változása A szöveges vélemények mennyiségi változása 4

5 A megkérdezettek válaszadási hajlandósága Elvárások-megvalósítható elvárások aránya 7. Cél: Szabadidős és tanórán kívüli tevékenység kialakítása A megvalósítás időtartama: 1 év Sikerkritériumok: A szabadidő érdeklődésnek megfelelő hasznosítása Tanulmányi versenyek, szabadidős programok szervezése Indikátorok: A partneri igények kimutatása felméréssel Tevékenységek, programok számának, kínálatának változása (tanulmányi kirándulások) A résztvevők számának változása 8. Cél: Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi oktatási-nevelési gyakorlatba A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok A mérések értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás Indikátorok : Csak a konkrét mérés ismeretében határozható meg, nem minden esetben számszerűsíthető 9. Cél: Differenciált tanulás növelése a nevelő-oktató munkában A megvalósítás időtartama: 2 év Sikerkritériumok: Egyéni, személyre szabott fejlesztés növelése. Hozzáadott értékek individuális tervezése. Indikátorok: A tanórák hány százalékában folyik nem frontális oktatás. A pedagógusok hány százaléka alkalmaz differenciáló módszereket. Egyéni, személyre szabott értékelés pl. = osztályzatok mellett/ helyett a tanulók szöveges értékelést kapnak. 10. Cél: Gyermeki jogok tiszteletben tartása A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok: Jó tanár diák kapcsolat Indikátorok: Hány és milyen tanulói panasz volt az elmúlt időszakban. Hány és milyen tanulókkal való bánásmódra vonatkozó szülői panasz érkezett az intézménybe. Milyen fegyelmezési eszközöket használnak a pedagógusok. A dokumentált fegyelmezési esetek (intők, rovók, üzenetek stb.) tartalmaznak-e jogsértő elemeket. 11. Cél: Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok: 100 %-os szakos ellátottság a nevelőtestületben. A továbbképzési terv teljesítése. Indikátorok: Az alkalmazottak megfelelő képesítése. A hiányzó szakemberek megfelelő pótlása. A továbbképzések fajtái, területei, a továbbképzésen részt vettek száma. 12. Cél: Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok: Rendszeres módszertani továbbképzés. 5

6 Részvétel évente szakmai továbbképzésen, tapasztalatcserén. Belső képzések szervezése. Indikátorok: Továbbképzésen és a továbbképzésen részt nem vevők arányának változása 13. Cél: Együttműködés a gyülekezeti és a helyi intézményekkel, szervezetekkel A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok: További működő kapcsolat a Gyülekezet és a környék iskoláival, intézményeivel, szervezeteivel. Indikátorok: Közös továbbképzések, programok számának változása. Együttműködési megállapodások száma, jellege, azok változása. 14. Cél: Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése A megvalósítás időtartama: 5 év Sikerkritérium: Az értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetőek. Indikátorok: Az értékelések, mérések száma. Az elemzésről készült dokumentumok. Visszacsatolás az egyes értékelések eredményességére vonatkozóan. Hozzáadott értékek egyénre szabott elemzése. 6

7 3. INTÉZMÉNYÜNK MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE Minőségirányítási rendszerünk működésének célja, hogy folyamatosan feltárja intézményünk erősségeit, a működés esetleges problémáit, a szervezeti konfliktusokat és azok forrásait és megváltoztatásra váró tényezőit, a pedagógiai tevékenység és szervezeti működés erősségeit és fejlesztésre váró területeit, az iskolavezetés irányító munkájának hatékonyságát. A rendszer működtetésével a munka egyenletesebbé, kiszámíthatóbbá válik, folyamatosan javul intézményünk pozitív, problémamegoldó kultúrája. A minőségfejlesztési tevékenység akkor lehet sikeres, ha a működéséhez szükséges belső és külső erőforrások biztosítottak és számíthatunk partnereink támogatására A vezetés feladatai, elkötelezettsége, felelőssége Az intézmény vezetése biztosítja a minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a szükséges erőforrásokat a partneri igényeknek megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, a minőségirányítási program és a pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével. Konkrét vezetési feladatok: stratégiai tervezés minőségpolitika és jövőkép megfogalmazása az intézmény teljes körű menedzselése partnerközpontú működés támogatása pontos hatáskör, jogkör, feladatkör megfogalmazása munkaköri leírásokban szervezeti kultúra fejlesztése az intézmény egyéni arculatának formálása jogszabályi előírásoknak, törvényeknek való megfelelés hatékony együttműködési formák alakítása humán erőforrás racionális és hatékony felhasználása továbbképzési program működtetése egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása, benne: gazdasági tervezés, gazdálkodás, beszerzés infrastruktúra működtetése belső információs rendszer létrehozása, működtetése a külső és belső szabályzó dokumentumok nyilvánossá tétele biztonságos intézmény kialakítása, működtetése 7

8 Jogszerű működés A Bethlen Gábor Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény önálló minőségirányítási rendszert alakított ki és működtet. Az évi többször módosított LXXIX. törvény a közoktatásról, illetve a 3/2002.(II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szabályozza az intézmények minőségirányítási tevékenységét, előírja a minőségpolitika kidolgozását: Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere: évi XXXIII. törvény 10/1994. (V.13.) MKM rendelet évi LXXIII. törvény 11/1994. (VI.28.) MKM rendelet 138/1992. (X.08) kormányrendelet 50/1999. EÜM rendelet évi III. törvény 3/2002. (II.15) OM rendelet évi LXXIX. törvény 277/1997. (XII.-22.) Kormányrendelet évi XCIII. törvény 28/2000.(IX.21.) OM rendelet évi XXXXI. törvény 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 20/1997. (II.13) kormányrendelet 3/1975.(VIII.17.) KM-Pm együttes rend évi CI. törvény 33/1998. (VI.24.) OM rendelet évi XXII. törvény 41/1999. (X.13.) OM rendelet Intézmény működésének legfontosabb külső és belső szabályzói: Szabályozó jogi dokumentum Megnevezése Elérhetőség Felelős KÜLSŐ Közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. Nevelői szoba Igazgatóhelyettes, vezető óvónő Közktatási törvény Nevelői szoba Igazgatóhelyettes, vezető óvónő Munka törvénykönyve Nevelői szoba Igazgatóhelyettes, vezető óvónő ágazati szintű rendeletek Igazgatói iroda igazgató BELSŐ SZMSZ és mellékletei Nevelői szoba Igazgatóhelyettes, vezető óvónő Pedagógiai program Nevelői szoba Igazgatóhelyettes, vezető óvónő Minőségirányítási program Nevelői szoba Igazgatóhelyettes, vezető óvónő Házirend Nevelői szoba Igazgatóhelyettes, vezető óvónő 8

9 A jogszerű működést biztosító dokumentumok állapotának ellenőrzése Legfontosabb dokumentumok jelenlegi megléte, helyzete: Dokumentumok megnevezése Megléte Mikor volt ellenőrzés Feladat Felülvizsgálat Időpontja Felelős Alapvető általános dokumentumok Alapító okirat van Kiegészíteni Ig. Sz M Sz van Házirend van Átvizsgálni Igh., osztf. Nevelési/pedagógiai program van szept. Átdolgozni Ig. Tantest. Továbbképzési program és beiskolázási terv Intézményi éves munkaterv, beszámoló Ügyintézési, iratkezelési szabályzat A jegyzőkönyv, határozat, értesítés Tanügyi nyomtatványok Formai előírások - kinevezés A munkaköri leírás Bizonylati szabályzat Alapvető szakmai dokumentumok Van szept. Kiegészíteni Van Évente Évente Ig. Intézményi ügyintézés dokumentumai Van Van Van Van Van Munkaügyi dokumentumok Pénzügyi dokumentumok Ig. Házi pénztár- és pénzkezelési szabályzat Bankszámla vezetési és pénzkezelési szabályzat Analitikus nyilvántartási rendszer szabályozása Kötelezettségvállalási Van Van Van Van 9

10 szabályzat. Beleértve az utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés Készletgazdálkodási szabályzat Van Eszköz- és forrásértékesítési szabályzat Leltározási szabályzat. Beleértve az anyag-, készlet-, vagyonleltározást is Selejtezési szabályzat Gazdálkodás belső ellenőrzési szabályzata Önköltségszámítás rendje Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat A gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok Van Van Van Van Van Van Van Védelmi jellegű szabályzatok 10

11 A minőségügyi csoport feladata A csoport meghatározása: Olyan team, mely az intézményi minőségirányítás kiépítését, felügyeletét, irányítását vállalja. Éves munkaterv alapján dolgozik. A csoport tagjai felelősek az ütemterv betartásáért, a vezetésnek és a tantestületnek szóló beszámoló elkészítéséért. Beszámolási kötelezettségük van: az iskolavezetésnek, a tantestületnek és a csoport vezetőjének. A tagok munkájának elismerése: az anyagi elismerés lehetőségeit a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés elosztásának szabályzata tartalmazza. A csoport vezetője: Az intézmény igazgatója. 11

12 3.2. Az intézmény működésének tervezési rendszere A tervezés szintjei és dokumentumai: Stratégiai tervezés: A nevelő - oktató munka a fenntartóhoz benyújtott és elfogadott Pedagógia Program alapján történik. Az intézmény munkájára vonatkozó pedagógiai tervezés az elfogadott alapdokumentum keretei között az intézményvezető feladata. A fejlesztési feladatok kijelölése a stratégiai tervezés során valósul meg, amikor meghatározásra kerül a hosszú távú dokumentumok előkészítésének rendje, tartalma, egymáshoz való viszonya. A cél olyan tervezési struktúra kialakítása, amely eszköz lehet az ellenőrizhető, kiszámítható, egyenletes iskolai munkában. Feladat a stratégiai tervezési szintek meghatározása A tervezés szintjei: hosszú távú középtávú rövidtávú A tervezés dokumentumai: pedagógiai program éves munkaterv A tervezés dokumentumai tartalmi csoportosítás szerint. Pedagógiai program készítése Iskolánk pedagógiai programját 2 évente vizsgáljuk felül. A jogszabályi környezet lényeges megváltozása esetén, illetve új oktatási feltételek belépésekor is szükséges a pedagógiai program ellenőrzése, illetve átdolgozása. A nevelőtestület és a fenntartó bármikor kezdeményezheti a pedagógiai program kiegészítését. A pedagógiai program aktualizálásának folyamata: aktualizálás kezdeményezése megbízás a részterületek kidolgozására a vélemények összesítése, a változtatások szövegének beépítése a nevelőtestület megvitatja, majd többségi szavazattal elfogadja a pedagógiai program új változatát széles körben ismertetés. Hasonló folyamatterv alapján készíthető el a Házirend módosítása is. Éves munkaterv készítése Az iskolai nevelő oktató munka szeptembertől szeptemberig terjedő időszakokra osztható fel. Ez azt jelenti, hogy a tanévnyitó értekezleten a lehető legpontosabban megtervezzük a tanév feladatait és meghatározzuk azokat az időpontokat, amelyek szervezési szempontból fontosak (kirándulások, továbbképzések, versenyek helye/időpontja). Az éves munkaterv kialakításának folyamata: a tanév rendjét szabályzó rendelet kiadása után a törvényekben előírt időpontok kijelölése 12

13 az iskola vezetői kidolgozzák a tanév részletes időtervét a munkatársak javaslatot tehetnek a munkatervi pontokra a tantestület augusztus 31-ig fogadja el a tanév munkatervét a félévi értekezleten ennek időarányos értékelésére, a következő félév feladatainak konkretizálására kerül sor a tanévzáró értekezleten a tanév munkatervének értékelésére és a következő év munkatervének előzetes felvázolására kerül sor. 13

14 3.3. Az intézmény működésének rendszere Humán erőforrás biztosítása és fejlesztése Cél: A dolgozók jogszabályokon és az iskolai alapértékeken alapuló kiválasztása, az intézményi hagyományokkal és dokumentumokkal való megismertetése. Felelőse az igazgató. Továbbképzési rendszer működtetése Cél: Az intézmény működésének szempontjából fontos új ismeretek, új módszerek megismerését szolgáló dolgozói továbbképzési rendszer kialakítása és működtetése. Az iskola által támogatott továbbképzési lehetőségek Vezetők: Vezetői ismeretek bővítése pl. közalkalmazotti vezetőképzés, menedzserképzés stb. A közoktatás és szakképzés korszerűsítési folyamatainak megismerése konferenciákon, tanulmányutakon Pénzügyi, gazdasági ismeretek bővítése. Pedagógusok: Külső továbbképzés Szakvizsgára felkészítés Akkreditált továbbképzések (a 120 óra teljesítéséhez) Tanári ankétok, konferenciák Másoddiploma megszerzése A munkakör ellátásához szükséges új ismeretek megszerzése (média, számítógépes ismeretek) Belső továbbképzés Tanításmentes munkanapokon szervezett nevelőtestületi továbbképzések Munkaközösségi szintű speciális témát feldolgozó továbbképzések Tanulmányutak Nem pedagógusok: A munkakör ellátásához szükséges ismeretek (pl. számítógépes ismeretek) Szakmai továbbképzések, előadások, konferenciák (pl. a törvényi változásból adódó új feladatok ellátásához szükséges ismeretek) 14

15 3.3.2 Folyamatok működtetése, folyamatos fejlesztése Folyamatos fejlesztés képessége Annak érdekében, hogy az intézmény sikerrel tudjon alkalmazkodni a folyamatosan változó külső és belső elvárásokhoz, kidolgozta a folyamatos fejlesztés módszerét, amely: 1. a partnerektől és a folyamatok szabályozásából származó adatokra, 2. ezek elemzésére épülő, 3. a munkatársak felkészítésén és bevonásukon alapuló, 4. következetes szervezet- és minőségfejlesztési munkát jelent. A folyamatos fejlesztés tervezése A folyamatos fejlesztés szisztematikus adatgyűjtésre alapozott tervszerű tevékenység. Az adatgyűjtés, az ehhez szükséges információs csatornák működtetése, a döntést előkészítő elemzés a minőségirányítási csoport feladata. A fejlesztési feladatok azonosítása és rangsorolása Az adatok elemzését követően a minőségirányítási csoport vezetője a kibővített iskolavezetés ülésein az intézményvezetéssel egyeztetve hozza meg döntéseit, melyek a következők lehetnek: intézkedés: amikor a probléma megoldása vezetői intézkedést igényel; intézkedési terv: amikor a probléma megoldása ismert, de a megoldáshoz vezető út összetett, több lépésből áll, fejlesztő tevékenység (probléma megoldás): amikor a probléma megoldása további elemzést, okkeresést, megoldási lehetőségek kidolgozását igényli, melyet minden esetben egy fejlesztő team végez, prevenciós elemzés: mely az adott probléma más helyen, más időben történő bekövetkezésének lehetőségeit, ennek elkerülését vizsgálja. A folyamatos fejlesztés stratégiája Egy adott probléma esetén a változtatás stratégiájáról a kibővített iskolavezetés dönt a probléma és a rendelkezésre álló erőforrások függvényében. A folyamatos fejlesztés megvalósítása Minden fejlesztő beavatkozást ellenőrzés kísér és értékelés követ. Intézkedés esetében az ellenőrzésért felelős személyt az intézkedés elrendelője jelöli ki, és ő végzi a beavatkozás értékelését is. Intézkedési terv esetén az intézkedési tervnek kell tartalmazni az ellenőrzés (időpont, felelős) és az intézkedési terv végrehajtás értékelésének megtervezését is. A fejlesztő tevékenység mindig egy szisztematikus problémamegoldó módszer alkalmazását jelenti, amely team munkában, a team és a minőségügyi vezető által közösen elkészített projektterv alapján zajlik. A projekttervnek kell tartalmaznia az ellenőrzés és értékelés tervezését is. 15

16 3.4 Az intézmény ellenőrzési rendje Vezetői ellenőrzés Ellenőrzésen azt a vezetési funkciót értjük, amely valamennyi szervezet tevékenységének minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja. Célja: a visszacsatolás, az eredményekből következtetéseket vonunk le a meglévő és az elvárt célokról és teljesítményekről. a tájékozódás során feltárt hiányok alapján a hatékonyabb működés elősegítése. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények: tényszerű és objektív folyamatos és tervszerű az egész szervezet működését végig kell hogy kísérje konkrét és ösztönző legyen A belső ellenőrzés feladata kellő mennyiségű és mélységű információt nyújtson a nevelő-oktató munka színvonaláról, az intézmény működéséről segítse az intézmény gazdaságos, hatékony működését biztosítsa az intézmény törvényes jogszabályokban és belső szabályzókban előírt működését. A belső ellenőrzés irányítója az igazgató. Az ellenőrzési terv tartalmazza: a vezetői ellenőrzés területeit konkrét tartalmát módszerét és ütemezését Az ellenőrzési tervet az alkalmazotti körben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének módszerei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban A belső ellenőrzés területei 1. A pedagógiai program szerint a. A nevelő-oktató munka eredményességének ellenőrzése tanítás-tanulás folyamata a tanulók neveltségi szintje tanulói teljesítmények b. A nevelők tevékenységének eredményessége dokumentumok ellenőrzése rendezvények, ünnepségek c. Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek - kirándulások - versenyek - fogadóórák, szülői értekezletek d. Minőségfejlesztés értékelés (osztályzatok, szülői tájékoztatás) mérések, vizsgálatok (tantárgyi, neveltségi) 16

17 partneri elégedettség mérése belső szabályzók betartásának ellenőrzése e. Pedagógiai attitűdök módszerek eljárások szociális érzékenység empátia, bánásmód, pozitív értékelés f. Egyéb gyermekvédelem továbbtanulás, beiskolázás ügyeleti rendszer Házirend 2. Tanügyigazgatás naplók, törzslapok, tájékoztató füzetek statisztika tantárgyfelosztás, órarend mulasztások jelölése vizsgák szervezése 3. Munkáltatói feladatok átruházható jogkörök ellenőrzése személyzeti munka (besorolás, átsorolás, megbízás, jutalmazás) munkaidő pontos betartása 4. Gazdálkodás Beszerzések, szakleltár Eszközök nyilvántartása, karbantartása Biztonságtechnikai előírások betartása Túlóra, helyettesítés elszámolása 5. PR-tevékenység Az iskola közéleti tevékenysége Az iskola menedzselése Kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége 6. Egyéb Munka-, tűz és balesetvédelem Rendszeres orvosi ellátás megszervezése és biztosítása Tanulóbalesetek megelőzése Dekoráció, az épület, az udvar, a konyha tisztasága 17

18 3.5 Ellenőrzési feladatok rendszere Kit, mit? Ki ellenőriz? Milyen gyakorisággal? Ped. program Igazgató Évente egyszer Helyi tanterv Igazgató Évente helyettes egyszer Milyen módszerrel? dokumentumelemz és Összehasonlító elemzés feljegyzés feljegyzés Tanulmányi eredmények Igazgató Félév, év vége Statisztika, elemzés trendvizsgálat Keletkeze tt dokumentum Jegyzőkönyv Tanév végi tantárgyi felmérések Dolgozatok, témazárók Verseny-eredmények Sport-eredmények Igazgató helyettes Munkaköz. vezetők Igazgató Igazgatóh. Munkaközössé g vezetők Minden tanév jún.első hete Dokumentumelemz és feljegyzés Minden tanév Dokumentumelemzés feljegyzés május vége Tanév vége Trendvizsgálat Jegyzőkönyv Tanév vége trendvizsgálat Jegyzőkönyv Magatartás és szorgalom Az osztályok, az egyes tanulók tanulmányi eredménye Osztályfőnök, az osztályban tanítók Osztályfőnök, szaktanárok, Igazgató helyettes Nagyobb rendezvények Osztályfőnök Pedagógusok munkája Egyéb felelősök munkájának értékelése Tanmenetek, munkatervek,foglalkoz ási tervek, egyéni fejlesztési tervek Felzárkóztatás, fejlesztés helyzete Pedagógiai adminisztráció Napközis és szakköri foglalkozások Igazgató,Igazg a-tó helyettes Igazgató, Igazgató helyettes Igazgató, Igazgató helyettes Oszt.fők Igazgató helyettes Igazgató, Igazgató negyedévente Dokumentumelemz és Megfigyelés, konzultáció Összehasonlító elemzés, konzultáció Aktualitás Megfigyelés szerint Évente kétszer Dokumentumelemzés, óra- és foglalkozáslátogatás Évente kétszer Megfigyelés, dokumentumelemzés Szeptember Dokumentumelemzés 20. Negyedévenként Havonta Megfigyelés, dokumentumelemzés dokumentumelemz és Évente kétszer Foglalkozáslátogatás Negyedévente Naplóbejegyzés Napló, ellenőrző feljegyzés feljegyzés feljegyzés feljegyzés feljegyzés feljegyzés Feljegyzés 18

19 Étkezés rendje Gazdálkodási utalványozás Vásárolt eszközök, anyagok nyilvántartása Térítési díjak megállapításának helyessége Étkezési díjak szedése, nyilvántartása, elszámolása Szigorú számadású nyomtatványok Diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatok Félévente Félévente Félévente Minden év szeptember Feljegyzés Feljegyzés Feljegyzés helyettes Gazdasági Havonta Helyszíni szemle Feljegyzés vezető, élelmezésvezető Igazgató Havonta Dokumentumelemzés Feljegyzés Igazgató, Havonta Dokumentumelemzés Feljegyzés Gazdaságvezető Gazdaságvezető Igazgató Dokumentumelemzés Gazdaságvezető Dokumentumelemzés Gazdaságvezető Igazgató helyettes Dokumentumelemzés Dokumentumelemzés Jegyzőkönyv 19

20 3.5.1 A KULCSFOLYAMATOK FELELŐSSÉGI MÁTRIXA; Folyamat Felelős Határidő Érintettek Informáltak Stratégiai Igazgató Nevelőtestület Nevelőtestület tervezés /Intézkedési terv, PP/ Éves tervezés Igazgató Tanévkezdés ( ) Nevelőtestület Nevelőtestület Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Igazgató Folyamatos Nevelőtestület, technikai dolgozók Min. vez jún. Nevelőtestület, technikai dolgozók Nevelőtestület, technikai dolgozók Nevelőtestület, technikai dolgozók Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Információ áramlás biztosítása Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése) Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások) Min. vez Partnerek Partnerek Igazgató Nevelőtestület Nevelőtestület Igazgató Nevelőtestület Nevelőtestület Igazgató és helyettese Igazgató és helyettese Nevelőtestület, technikai dolgozók Nevelőtestület, technikai dolgozók Nevelőtestület, technikai dolgozók Nevelőtestület, technikai dolgozók Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra) Gazdasági és pénzügyi folyamatok Egyéb kiszolgáló folyamatok Igazgató Gazdasági vezető Gazdasági vezető Tanulók, dolgozók Tanulók, dolgozók Fenntartó 20

21 Beiskolázás Igazgató Nevelőtestület Nevelőtestület Módszertani eszköztár és kultúra A tanulás támogatása Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet) A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök Pedagógusok együttműködése Az intézmény működésének éves értékelése A 8. osztályosok nyomonkövetése Munkaközösség vezetők Szaktanárok Nevelőtestület Nevelőtestület Szaktanárok Tanulók Igazgató Szaktanárok, Munkaközösség vezetők Igazgató Igazgató és helyettese Osztályfőnök Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Adott intézmények Igazgató Nevelőtestület Nevelőtestület 21

22 A vezető munkatársak teljesítmény értékelésének eljárásrendje A vezetői feladatokat ellátók köre: Igazgató, igazgatóhelyettes, vezető óvónő, művészeti oktatásvezető Az ellenőrzés és értékelés felelőse az igazgató. Célok: Közvetlen cél: a vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, nyomon követése, ezáltal a munkáltatói döntések megalapozottságának növelése visszajelzés az értékelt személy számára vezetői és pedagógiai munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése Közvetett cél: az intézményi működés hatékonyságának, eredményességének növelése a szervezeti és vezetési kultúra fejlesztése, a közösség által megfogalmazott értékek elfogadása és képviselete az emberi erőforrások optimális kihasználása Alapelvek, elvárások: A fejlesztő szándék elve Az értékelés legyen alkalmas a munkasikerek, eredmények kimutatására, a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére. A sokoldalúság elve A vezetői feladatokat ellátó pedagógus munkája sokrétű, összetett. Az értékelés térjen ki a vezetői és a pedagógiai tevékenységben realizálódó teljesítményekre is, követve a tényleges munkavégzés szerinti arányokat. Az értékelés területeit és módszereit az igazgató az érintettek javaslatainak figyelembe vételével határozza meg. A méltányosság elve Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, az érintett számára minden róla felvett adat legyen hozzáférhető. Törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre. A kivitelezhetőség elve Az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erőforrásokat, törekedni kell az idővel, pénzzel és munkaerővel való takarékos gazdálkodásra. Elvárások az értékelők felé: tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát, vegyék figyelembe a munkamegosztásból eredő egyéni sajátosságokat, adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét, tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat. Elvárások az értékeltek felé: működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, reális önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést, fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát, őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban. 22

23 A teljesítményértékelés szempontjai: Szakmai felkészültség, önképzés Tervező munka, a tervezési mechanizmus gyakorlata Szervezőkészség, irányító tevékenység Tapasztalatátadás az irányítottaknak, informáltság Helyzetfelismerés, feladattudat Naprakészség, pontosság Adminisztrációs tevékenység Kommunikációs készség és hatékonyság A kompetencia határok ismerete, betartása Együttműködési készség, kapcsolattartás Ellenőrző, értékelő munka Reális önértékelési készség. Az értékelés formái: Önértékelés évente (Mit? Mikorra? Hogyan? Milyen eredménnyel? Erősségek, gyengeségek, fejlesztésre váró területek, feladatok) Beszámoltatás szóban, írásban félévente ill. szükség esetén Adminisztrációs tevékenység értékelése A teljesítményértékelés összegzése 4 évente. 23

24 A pedagógusok teljesítmény értékelésének eljárásrendje Az értékelést végzők:az intézményvezetés tagjai. Célok: Közvetlen cél: a pedagógusok teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, ezáltal a munkáltatói döntések megalapozottságának növelése a dolgozó kapjon olyan átfogó értékelést munkájáról, amely alapja és ösztönzője lesz további fejlődésének, fejleszti önismeretét, önértékelését a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése, az egyéni teljesítmény nyomon követése a munkatársak célirányos továbbképzésének, karrierfejlesztésének, az intézmény vezetői utánpótlásának segítése Közvetett cél: segítse elő az intézmény minőségcéljainak hatékonyabb megvalósulását, a napi gyakorlat és az intézményi célok közelítését a teljesítmény orientált szervezeti és vezetési kultúra megerősítése, a szervezet által megfogalmazott értékek elfogadtatása és fejlesztése az emberi erőforrás optimális felhasználása ill. fejlesztése annak érdekében, hogy növekedjék az alkalmazottak teljesítménye Alapelvek, elvárások: Általános alapelvek: az értékelés területeit és módszereit a nevelőtestület javaslatainak figyelembevételével az igazgató határozza meg, a személyes adatok bizalmas kezelése, az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erőforrásokat. Elvárások az értékelők felé: széles körben gyűjtött információkkal, tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát, vegyék figyelembe az intézményi sajátosságokat, az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen, adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét, tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat. Elvárások az értékeltek felé: működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést, fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát, őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban. A teljesítményértékelés szempontjai: Felkészültség és felkészülés, Nevelő-oktató munka hatékonysága, Megbízhatóság, feladat-és felelősségvállalás, elkötelezettség Kapcsolatok: pedagógus- gyermek; pedagógus-szülő; pedagógus- pedagógus Kreativitás, innováció 24

25 A teljesítményértékelés formái: Rendezvények, versenyek utáni visszacsatolás Óra/foglalkozáslátogatás értékelése Dokumentumok vizsgálata (tanmenet, napló) Önértékelés A teljesítményértékelés összegzése 4 évente. 25

26 Az intézmény működésének értékelése Célok: az intézmény hatékony működése az intézmény irányítása átlátható struktúrában történjen az alkalmazottak tisztában legyenek saját feladatukkal, hatáskörükkel Mérési értékelési terv A mérés értékelés célja Módszerek eljárások Felelős Dokum. elhelyezése Gyakorisága Szabályozása Partneri igényelégedettség, elégedetlenség mérése Az intézmény működésének értékelése önértékelés Kérdőív interjú Kérdőív, Dok.elemzés, Team-munka 2 évente Támogató csoport 4 évente Támogató csoport Minőségfejlesz-tési dokument. Minőségfejl. dokument. Partneri Igényfelmér. Szabályzat Irányított önértékelés Eljárásrendje Vezetői feladatokat ellátók munkájának értékelése Önértékelés Beszámoltatás 3 évente igazgató Személyi anyag Teljesítményértékelés eljárásrendje Pedagógusmunka eredményesség. mérése, értékelése Önértékelés, Beszámoltatás Óralátogatás 3 évente Igazgató Mk. vezető Személyi anyag Teljesítményértékelés eljárásrendje Nem pedagógusmunka eredményességének mérése értékelése Önértékelés megfigyelés beszámoltatás 3 évente Igazgató Igazgatóhelyettes Gazdaságvezető. Személyi anyag SZMSZ Munkaköri leírás Tantárgyakhoz kapcsolódó mérések Szaktárgyi feladatlapok Tanév vége Igazgatóh. szaktanárok Tantárgypedagógiai értékelések Ped.program szerint Az iskola minden évben részt vesz az Országos Közoktatási és Vizsgaközpont által irányított méréseken. A mérések ellenőrzését és értékelését a mérés kiírója által meghatározott személy végzi. A mérések eredményei és a belőlük leszűrhető tapasztalatok a tantestületi értekezleten kerülnek összegzésre. Az iskola egyéb méréseit a Pedagógiai Program-, éves munkaterv tartalmazzák, melyek értékelését az iskolavezetés, a munkaközösségek és a szaktanárok végzik, majd az eredményekről és tapasztalatokról beszámolnak a nevelőtestületnek. A munkaterv értékelése időarányosan a félévi, illetve a tanév végi értekezleten történik. A munkaterv értékelését az igazgató a munkaközösség-vezetők bevonásával végzi. 26

27 A partneri igény-és elégedettség mérése Cél: az intézmény partnerközpontú működéséhez szükséges partneri igények felmérése, az eljárás tervszerűségének biztosítása. igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. Lépései: A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításával indul és az igények elemzésével fejeződik be. A támogató csoport kétévenként felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészíti a felülvizsgált partnerlistát. A csoport az eljárásrendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit. Azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listátkészít. Az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést. A kérdőívek begyűjtése után elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését, célokat fogalmaz meg, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül. Intézményen belül az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti az összefoglalót az alkalmazotti közösség számára Értékelése: Az eredmények ismertetése után a tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére hivatkozva újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Partner Gyakoriság (év) Módszer Minta nagysága Közvetlen partnerek Tanulók 2 kérdőív 50% Nevelőtestület 2 Kérdőív 100% Munkatársak 2 Kérdőív 100% Szülők 2 kérdőív 50% Fenntartó 3 Interjú irodavezető 27

28 Közvetett partnerek Nevelési Tanácsadó Családsegítő Szolgálat Iskola egészségügy Városi Gyermekkönyvtár 3 Információgyűjtés Kapcsolattartó 2 Információgyűjtés Kapcsolattartó 3 Információgyűjtés Védőnők 3 Interjú Könyvtárvezető Irányított önértékelés Az intézményi önértékelés során különösen érvényesülnie kell a következő szempontoknak: az adottságok és eredmények teljes körű felmérése a szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek azonosítása a stratégiai célok és továbbfejlődési irányok meghatározhatósága a többszöri ismételhetőség összehasonlíthatóság, trendvizsgálat lehetőség Célja: Az irányított önértékelés folyamatának rendszerezése, pontosítása A kijelölt területeken történő feladatok végrehajtásával az erősségek és fejlesztendő területek megkeresése A szükséges beavatkozások meghatározása. Az önértékelés módszere: Az értékelés csoportokban történik. A tartalmi területenként kialakított csoportok munkatervükben határozzák meg, milyen módszerrel tárják föl az adott területet. Felhasználható módszerek: kérdőív, egyéni vagy csoportos interjú, statisztikai adatok gyűjtése, elemzése, dokumentumelemzés, összehasonlítás, adatgyűjtés. Az önértékelés gyakorisága: 4 évente Az értékelő folyamat lépései: A csoportok összetételének megtervezése. Szempontsorok összeállítása a csoportok munkájához. A csoportok munkatervének elkészítése. A csoportok munkavégzése a kijelölt területeken és témákban. A csoportok prezentációi, kiegészítések, legitimáció. A végrehajtás felelőse: a támogatócsoport vezetője. 28

29 Keletkezett dokumentum: A csoportok munkájáról területenkénti értékelés, ezek alapján írásos összefoglaló az önértékelésről. Ismertetése a teljes munkatársi körrel. Az önértékelés területei: A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében. Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása. A meglévő folyamatok szabályozottsága, a szabályozási rendszer teljes körűsége. Az erőforrások figyelembe vételének módja, hatékonysága. A munkatársak bevonásának mértéke. A folyamatos fejlesztés eredményei. A partnerek elégedettségének és igényének figyelembe vételei. A kérdőívek visszaérkezése: A visszaérkezett kérdőívek arányának el kell érnie a 60%-ot. Amennyiben nem éri el az előírt arányt, a mérést meg kell ismételni. A kérdőíveken az elégedettséget ötfokozatú skálán mérjük, és átlagot számítunk. 29

30 4. A minőségirányítási program hatálybaléptetése és felülvizsgálatának rendje 1. Elkészítés, elfogadás, jóváhagyás Az intézményi minőségirányítási programot az intézményvezető irányításával a minőségirányítási csoport készíti el, az alkalmazotti közösség fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. 2. A minőségirányítási program érvényessége, felülvizsgálata, módosítása A minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, hatályba lépése az erről szóló fenntartói határozat dátuma. Az intézmény igazgatója az iskola tevékenységének, működési feltételeinek, a partnerek körülményeinek, igényeinek jelentős változása esetén, de legalább 4 évente elrendeli az intézmény minőségpolitikájának és minőségirányítási rendszerének felülvizsgálatát, és elvégzi, elvégezteti a szükséges módosításokat. A módosítások elvégzésénél az 1. pont szerint kell eljárni. Az első kötelező felülvizsgálat időpontja a 2009/2010-es tanév. 3. Nyilvánosságra hozatal Az intézményi minőségirányítási programot a helyben szokásos módon kell nyilvánosságra hozni, azaz: egy példányt szabad betekintésre a tanáriban el kell helyezni. A dolgozók számára rendelkezésre áll egy példány a gazdasági vezető irodájában. A minőségirányítási programot a szülői értekezleten kell a szülőkkel ismertetni. Nyíregyháza, március 14. Gáll Ottó igazgató 30

31 Legitimációs záradék Alkalmazotti Közösség A Minőségirányítási Programot az alkalmazotti közösség megvitatta, és március - n elfogadta. Nyíregyháza, március

32 A Bethlen Gábor Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény értékelési rendszere Az értékelési rendszer leírása Bevezetés A tanári teljesítmény értékelésére irányuló rendszer bevezetésének indokai Az évi LXXIX Oktatási Törvény 1999-es kiegészítése kötelezően előírja, hogy a 2002/2003-as tanévtől kezdve az iskolai Pedagógiai Programnak tartalmaznia kell egy minőségbiztosítással kapcsolatos fejezetet. Az értékelési rendszer célja A rendszer fő célja az, hogy segítsen az oktatás-nevelés színvonalának emelésében, azáltal, hogy lehetővé teszi a problematikus területek azonosítását és alapvetően az érintett tanárok önkéntes kezdeményezéseire hagyatkozva a kezelésükhöz szükséges reális célok kitűzését, valamint anélkül, hogy rangsorolná, vagy minősítené a tanárokat olyan információkhoz jutassa az iskolavezetést, amelyek segíthetnek bizonyos vezetői döntések igazságosabb és megalapozottabb meghozatalában. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása: Legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; Legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; Egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; Legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; Segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét. A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van: Tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét; Vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésről van szó: A nevelőtestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert; Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja 32

33 ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét; Törekedjen objektivitásra; Csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre; A lehető legegyszerűbb és legegyértelműbb legyen; Minden részletében átlátható legyen; Lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; Az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen; Adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan; Segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra; Ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a nevelőtestület tagjai között. A kivitelezhetőség elve Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: Legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes; Ne legyen szükség külső szakemberek bevonására. A teljesítményvizsgálat célja és jellege A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésévelirányításával összefüggő (vegyesen egyéni és iskolai szintű) alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok Segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, egy nevelőtestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva elősegíteni a tanár szakmai fejlődését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt; A vizsgálat egyeztetett jellege és a helyi igények beépítése rendszerbe A vizsgálat alapvetően fejlesztő szándékú célkitűzéséből következik, hogy nem ellenőrző, hanem értékelő funkciót tölt be. Mivel az a cél, hogy az értékelés szempontjai szemben az ellenőrzéssel ne egy központilag, előre meghatározott normarendszerre, hanem az intézményi sajátosságok figyelembevételével létrehozott kritériumokra épüljenek, kulcsfontosságú, hogy a vizsgálat egésze, illetve annak minden eleme a nevelőtestület minél aktívabb közreműködésével nyerje el végső formáját. Alapkövetelmény, hogy kizárólag 33

34 annak jóváhagyásával legyen alkalmazható. Az egyes módosított részelemek elfogadásán túlmenően szükség van a rendszer egészének nevelőtestületi jóváhagyására is. A továbbiakban újabb szavazásra csak akkor lesz szükség, ha a tanári karból valaki módosítási javaslattal állna elő. Az értékelés tárgya, módszerei és menete A korrekt teljesítményértékelés eszköze tehát a fent megfogalmazott alapelvek és célok szellemében kialakított, a gyakorlatban már bevált, általánosan elfogadott elemekből álló, adatok szolgáltatására alkalmas területeket vizsgáló rendszer lehet, amely egy közmegegyezésen alapuló, az iskolánk által értelmezett minőségi munka jellemzőit tükröző komplex követelményrendszeren alapul. A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: a) az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyileg elfogadott normáin és a személyre szóló munkaköri leírásán; b) a munkaköri leíráson túlmutató, a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő területeket vizsgáló kritériumrendszeren c) az előző értékelési ciklus végén született egyénre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. A vizsgálandó területek a tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése; a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése; a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése; a tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése; a tanár által tanított felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztésének értékelése a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése Az információgyűjtés eszközei Óralátogatási Lap Tanulói Kérdőív Önértékelő és vezetői értékelő lap Értékelési Összesítő Lap Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt pedagógus és az igazgatóság egy tagja végzi. Az értékelést: 1. Az óralátogatáskor az órát megtekintő igazgató vagy igazgatóhelyettes végzi az órát tartó tanár aktív közreműködésével, a mellékelt óralátogatási lap konszenzusos kitöltésével. 2. A tanulói kérdőívet osztályonként minden tanuló kitölti, majd összesítik. 3. A pedagógus és vezetői értékelő lapot a) a kolléga (önértékelő lap) b) ill. az igazgató tölti ki. 4. Összegző-értékelő megbeszélés, vagy vezetői interjú. Az önértékelő lap kitöltése 34

35 után megbeszélt időpontban az iskola vezetője és az érintett pedagógus kolléga együtt áttekintik az értékelő lapot. A megbeszélés során rögzítésre kerül a kolléga kiemelkedő, illetve fejlesztendő munkavégzési területei. Az ismétlődő megbeszélésen áttekintik a fejlődést. Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy pedagógus esetében egy kétéves ciklus után zárul. A ciklus során az értékelt pedagógus által tanított minden tárgyból egy-egy teljes (45 perces) tanórát egy igazgatósági tag ciklusonként legalább egyszer meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel Az óralátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik; egy alkalommal (minden év júniusának elején) a tanár által tanított csoport tanulói kérdőívek segítségével értékelik a tanár teljesítményét; a ciklus vége felé az érintett tanár (az adott év májusában-júniusában) egy önértékelő kérdőívet tölt ki; a ciklus legvégén (az adott év júniusában), az összes adat birtokában, (az érintett) tanár és az igazgatóság egy tagja részvételével egy Értékelő Beszélgetésre (ún. interjúra) kerül sor, amely során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat és kijelölik a következő két éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat; a ciklus legvégén az érintettek által egyetértően aláírt Értékelési Összesítő Lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat. Az értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai Az Óralátogatási Lap Az egyes munkaközösségeknek kell külön-külön döntenie arról, hogy szerepel-e olyan kritérium a mintául szolgáló íven, amely a kérdéses tantárgy esetében a megadott módon nem értelmezhető (tehát módosítandó vagy törlendő), valamint hogy szükséges-e még kiegészíteni az ívet. Az Óralátogatási Lapok felhasználhatóságát a nevelőtestületnek az Értékelési Szabályzat elfogadásával, többségi szavazással kell engedélyeznie. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni, de a látogatás időpontjában legalább egy héttel a tervezett időpont előtt meg kell egyeznie a látogatónak és az érintett tanárnak. A látogatók csak az íven szereplő szempontok szerint értékelhetnek, úgy, hogy egy ötös skála alapján ítélik meg ez egyes kritériumokban mutatott teljesítményt: (Minden esetben rendelkezésre áll egy nincs elegendő információ ennek megítéléséhez (X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb látogatásra van szükség.) Az így kapott pontszámokból átlagot is számítunk (természetesen ilyenkor a nem értékelhető kritériumokat figyelmen kívül hagyjuk). Az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül óramegbeszélést kell tartani. Az óralátogatási lapon az értékelt pedagógusnak lehetősége van észrevételeit írásban megtenni! Az Értékelési Beszélgetés során a résztvevők megvitatják a levonható következtetéseket, és az Összesítő Lapon rögzítik a kiemelkedően sikeres és a még fejlesztendő területeket. 35

36 A Tanulói kérdőív A felhasználhatóság feltételei itt is azonosak az Óralátogatási Lapnál leírtakkal, és itt is előfordulhat, hogy egyes kérdések bizonyos tantárgyak esetében nem értelmezhetők az itt megadott formában. A kérdőíveket minden, a tanár által tanított csoportban ki kell töltetni, mégpedig név nélkül. A kérdőívek kiértékelése az Értékelési Felelős feladata, amelyről a tanár visszajelzést kap a csoportonkénti átlageredményekről. Maguk a kérdőívek nem kerülnek a tanár kezébe. A tanulságokat az eredmények ismeretében elsősorban magának a tanárnak kell levonnia, de az Értékelő Beszélgetésen is szóba kerül a megfelelő következtetések levonása. Az Értékelési Összesítő Lapra a kiemelkedően sikeres és a különösen problémás területek kerülnek. Pedagógus Önértékelő és vezetői értékelő lap Az Önértékelő lapot ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, legkésőbb két héttel az Értékelési Beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik az Értékelési Összesítő Lapon a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló aspektusokat. Az Értékelési beszélgetés és az Értékelési összesítő lap A ciklus tapasztalatait áttekintő és összegző Értékelési Beszélgetésre a ciklus második évében, a tanév vége felé kerülhet sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, a tanulói visszajelzések, az önértékelés tapasztalatai. A Beszélgetést az igazgatóság egy tagja vezeti. A tipikus napirend a következőképpen nézhet ki: 1. Áttekintik, megvitatják a következő dolgokat, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítéléséről. a. Az előző ciklus végén kijelölt egyéni célok megvalósulása. b. A Tanulói kérdőív alapján született eredmények, különös tekintettel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre. c. Az Óralátogatási lapok alapján született eredmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre. d. Az Önértékelő lapon szereplő területeken mutatott teljesítmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre. 2. Megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok lehetőleg konkrét teendők formájában megfogalmazva, (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése stb.) mintegy összefoglalják a fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat. Legkésőbb egy héttel a Beszélgetés után az értékelt megkapja a Team igazgatósági tagja által véglegesített Értékelési összesítő lapot, amelyet mind az érintett, mind pedig az igazgatóság tagja aláírásukkal hitelesítenek. 36

37 Felelősök és feladatköreik Az Értékelési felelős Iskolai szinten a vizsgálatot (ideális esetben) maga az igazgató vagy az igazgatóhelyettes, azaz az Értékelési felelős felügyeli. Feladatai: a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése; az értekezletre rövid, összegző feljegyzést készít; a vizsgálat egységességének a biztosítása; bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során. Az Értékelő Team Egy tanár értékeléséről az Értékelési felelős által kijelölt Értékelő Team gondoskodik, amelynek tagjai a következők: az igazgatóság egyik (ciklusonként változó) tagja, valamint az érintett tanár által az iskolában tanított tantárgyak munkaközösség-vezetői. A Team munkaközösség-vezető tagja vagy tagjai részt vesznek az óralátogatáson és azt értékelő beszélgetésen; Az érintett tanár fogadja a látogatók által kiválasztott egyik óráján az Értékelő Team tagjait az egyeztetett időpontban; az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül óramegbeszélésen vesz részt önértékelő lapon ad tájékoztatást tevékenységéről; a ciklus végén Értékelési beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következő ciklusra vonatkozó célok kijelölésében; a ciklus végén Értékelési összesítő lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következő ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértő aláírása szükséges. A nevelőtestület egésze a rendszer bevezetése előtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról, azaz elfogadja az iskola Értékelési szabályzatát. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani. Az Értékelési összesítő lap megírása után ezek a dokumentumok a Lap mellékleteként a következő ciklusig megőrizendők. Az Értékelési összesítő lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az Értékelési felelős kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak a tanár munkaközösség-vezetőire, valamint az igazgatóra és helyetteseire és természetesen magára az érintett tanárra terjed ki. Az Értékelési összesítő lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Összesítő lap más munkáltatónak nem adható át. 37

38 Az adatok felhasználása Az érintett tanár megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba; valójában elsősorban az ő felelőssége, hogy hogyan hasznosítja az értékelés tapasztalatait és mit tanul az információkból; az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével vagy egy mentor kijelölésével köteles segíteni; kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat. A munkaközösség-vezető a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár Értékelési összesítő lapját; A munkáltató (az Igazgató és helyettese) bármikor hozzáférhet minden tanár személyes Értékelési Összesítő Lapjához; egy de nem kizárólagos adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a tanárok beosztását érintő személyi döntésekben; felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.), ha ezzel kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg; felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg. Az Igazgató nem használhatja fel a látogatás során szerzett névszerinti, személyes adatokat és információkat érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására; fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához; információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a tanár kifejezett kérésére. 38

39 Eljárási szabályok 1. Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a nevelőtestület által elfogadott Értékelési szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. 2. Az Értékelési szabályzatot bevezetése előtt a nevelőtestület tagjai egy erre a célra összehívott Értékelési értekezleten többségi szavazással érvényesítik. 3. A Szabályzat bármely részletének módosítása a továbbiakban minden év szeptemberében megtartandó Értékelési Értekezleten kezdeményezhető a nevelőtestület bármely tagja által. Minden módosítás a nevelőtestület többségi szavazatával lép érvénybe, de egy adott tanárra vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés. 39

40 4/1. sz. melléklet: ÓRA-MEGFIGYELÉSI LAP Tanár: Osztály: Értékelő: Dátum: 5=kiemelkedő 4=jó 3=átlagos 2=gyenge, segítségre szorul 1=elfogadhatatlan, segítségre szorul x = nem megállapítható, nem lehet megítélni Indoklás: 2, 1, X esetén pont SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK Kapcsolat a tanulókkal Fellépés, megjelenés, hangnem, stílus (személyes attitűd) A tanításhoz, a tantárgyhoz való hozzáállás TANÍTÁSI ÓRA MINŐSÉGE Időbeosztás A tanítási órára való felkészültsége. A tananyagnak megfelelő eszközök használata. Az osztály képességének megfelelő feladat kitűzése A tananyag egymásra épültsége. Magyarázatok érthetősége, színessége A tanulók munkájának fejlesztő értékelése Az utasítások világossága Alkalmazott módszerek, eszközök Kitűzött célok megvalósítása Az óra hangulata, munkalégkör Tanórai fegyelem biztosítása Látogató nevelő Látogatott nevelő 40

41 4/2/A sz. melléklet: TANULÓI KÉRDŐÍV/FELSŐS A TANÁR NEVE:.. OSZTÁLY/CSOPORT:. DÁTUM:. Az alábbi kérdésekre az iskolai osztályzatoknak megfelelően válaszolj! Egyáltalán nem értek egyet Teljes mértékben egyetértek EZ A TANÁR VÉLEMÉNYEM SZERINT Felkészül a tanórákra Tudja a tárgyát Jól tud fegyelmet tartani Az órákra pontosan érkezik Az órákat pontosan fejezi be Megfelelő mennyiségű házi feladatot ad* A számonkérésben igazságos, nem kivételez * A dolgozatokat időben kijavítja /2 héten belül * Érthetően magyaráz* Meg tudja szerettetni a tantárgyát a tanulókkal Meghallgatja a problémáimat Elmondhatom a véleményemet * amennyiben nem értékelhető, tégy egy x-et 4/2/B sz. melléklet: TANULÓI KÉRDŐÍV/ALSÓS A TANÁR NEVE:.. OSZTÁLY/CSOPORT:. DÁTUM:. Az alábbi kérdésekre az iskolai osztályzatoknak megfelelően válaszolj! Egyáltalán nem értek egyet Teljes mértékben egyetértek EZ A TANÍTÓ VÉLEMÉNYEM SZERINT Jól tud fegyelmet tartani Az órákra pontosan érkezik Az órákat pontosan fejezi be A számonkérésben igazságos Érthetően magyaráz Meg tudja szerettetni a tárgyát a tanulókkal 41

42 4/3. sz. melléklet PEDAGÓGUS/ÖNÉRTÉKELŐ LAP Vezetői értékelő lap A TANÁR NEVE:. GYENGE KIVÁLÓ Szakmai felkészültség A tanítványok ismerete Ellenőrző, értékelő munka Adminisztráció Tehetséges tanulók gondozása-eredményes fejlesztése A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása-eredményes fejlesztése Tanulásirányítás, a tanórai nevelő-oktató munka színvonala Munkafegyelem, a munkához való viszony Kapcsolat a tanulókkal Kapcsolat a szülőkkel Kapcsolat a kollégákkal Az osztályfőnöki munka eredményei ** Közösségformálás A vezetői feladatok ellátása** ped ig **-Amennyiben vezető, ill. osztályfőnök DÁTUM, pedagógus aláírása DÁTUM, igazgatósági tag aláírása 42

43 4/4. sz. melléklet: BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! BIZALMAS! A TANÁRI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Ciklus: ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTŐ LAP Név: 1. AZ ÓRALÁTOGATÁSOK EREDMÉNYE PONTSZÁM: a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK b. FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK A TANULÓI KÉRDŐÍVEK EREDMÉNYEI PONTSZÁM:.... a. KIEMELKEDŐEN JÓ TERÜLETEK b. FIGYELMET IGÉNYLŐ TERÜLETEK EGYÉNI CÉLOK A KÖVETKEZŐ ÉRTÉKELÉSI CIKLUSRA

44 4/5. sz. melléklet Vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelése Munkatárs neve: VEZETŐI ÉRTÉKELÉS/ ÖNÉRTÉKELÉS LAP Dátum: Azon vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelésében, aki kevesebb, mint heti 10 órát tanít, meghatározó elem a munkaköri leírásban és az éves munkatervekben meghatározott vezetői feladatok ellátása, ezért nekik külön kérdőívet kell kitölteniük. Az értékelést végző vezető személyes tapasztalatai és az értékelt évenkénti beszámolója alapján az értékelési skála szerint összegzi megállapításait. Az értékelést követően elvégzi a súlyozást (a kiemelt területek értékelését megszorozva a súlyszámokkal), így kialakul a végső pontszám. Értékelési skála: (1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan(2) gyenge, de elfogadható (3) megfelelő (4) jó, de nem rendkívüli (5) kiváló Értékelt területek 1. Szakmai felkészültség, fejlődés Értékelés Súly Pontszám (É x S) 1.1. Szakmai felkészültség, hitelesség Nyitottság, érdeklődés, önképzés Továbbképzéseken, konferenciákon, tapasztalatcserén való részvétel 1 2. Nevelő-oktató munka hatékonysága 2.1. Tanulói eredmények az osztályok összetételének figyelembevételével Felzárkóztatás, fejlesztés Tehetséggondozás 1 3. Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség 3.1. Lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés A Munkaköri leírásban szereplő állandó vezetői feladatok ellátása szakmai terület irányítása Tantárgyfelosztás Órarend Helyettesítés 3.3.Éves munkatervekben a személyre szóló feladatok teljesítése értekezletek, rendezvények

45 beszámolók intézményi dokumentumok készítése/ módosítása 4. Kreativitás, innováció 4.1. Előremutató változások kezdeményezése, megvalósítása Pályázatírásban való részvétel 1 5. Kapcsolatok, kommunikáció 5.1. Vezetőtársakkal való együttműködés Az intézmény dolgozóival való kapcsolat, kollegialitás, segítőkészség Az intézmény külső partnereivel való kapcsolat 1 6. Szakvizsga (ha van 5 pont, ha nincs, 0 pont) 0 / / 5 MINDÖSSZESEN (max. 105 pont) 45

46 Az értékelt neve: Értékelési időszak: Munkaköre: Előző értékelés időpontja: Megbízatásai: Az értékelő megbeszélés időpontja: Munkaviszonyának kezdete az intézményben: Megállapítások a teljesítményértékelés vezetői összesítője és az önértékelés alapján: a) Az önértékelés és a vezetői értékelés összhangja/eltérése: b) Erősségek, mint pedagógus: mint vezető: c) Fejlesztendő területek, mint pedagógus: mint vezető:

47 A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének eljárásrendje Vezetői feladatot ellátók köre: Intézményünkben az igazgató, az igazgatóhelyettes, a művészeti oktatásvezető és a vezető óvónő tartoznak a szűk vezetéshez. Az ellenőrzés és értékelés felelőse: igazgató Cél: Az intézményben folyó komplex tevékenység fejlesztése érdekében visszacsatolás az irányító munka hatékonyságáról. A vezetői teljesítmények, attitűdök, magatartások, az egyénre megállapított követelmények önmagához mért fejlesztése. A teljesítményértékelés alapja az SZMSZ, a munkaköri leírás, az éves munkatervben meghatározott feladatok. Az értékelés gyakorisága: 2 év A teljesítményértékelés szempontjai: Szakmai felkészültség, önképzés Tervező munka, a tervezési mechanizmus gyakorlata Szervezőkészség, irányító tevékenység Tapasztalatátadás az irányítottaknak, informáltság Helyzetfelismerés, feladattudat Naprakészség, pontosság Adminisztrációs tevékenység Kommunikációs készség és hatékonyság A kompetencia határok ismerete, betartása Munkához való hozzáállás Együttműködési készség, kapcsolattartás Ellenőrző, értékelő munka Reális önértékelési készség Forrásmenedzsment A teljesítményértékelés formái: Önértékelés 2 évente (a 4/3. sz. melléklet alapján) Vezetői értékelés/önértékelés 2 évente a 4/5. sz. melléklet alapján (amennyiben kevesebb mint heti 10 órát tanít) Beszámoltatás szóban, havonta (vezetői értekezleten) Tervezett megfigyelés a vezető részéről Adminisztrációs tevékenység értékelése Írásos beszámoló évente szempontok alapján (lásd:külön) Az éves beszámoló szempontjai: 1. A végzett munka értékelése 2. Célkitűzések, tervezett feladatok 3. A célkitűzések megvalósulása 4. Általános tapasztalatok, következtetések 5. Fejlesztések, innovációk 6. Tervezhető fejlesztések... Igazgató 47

48 A Minőségirányítási Program szeptember 1-jétől lép hatályba, határozatlan időre szól, s módosításra kerül minden olyan esetben, amikor azt jogszabályváltozás és az intézményben történő változás indokolja. A Minőségirányítási Programot az alkalmazotti közösség véleményezte és elfogadta: március 14-én. Nyíregyháza, március 14. igazgató Az alkalmazotti közösség nevében: A Minőségirányítási Programot a fenntartó jóváhagyta: Budapest,