INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Átírás

1 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Összeállította: A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Igazgatója és Minőségirányítási Team-je Elfogadta: A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Alkalmazotti közössége 1

2 hó 21. napján A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Az iskola minőségirányítási programját az iskolai diákönkormányzat. hó. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta év Kelt: iskolai diákönkormányzat vezetője Az iskola minőségirányítási programját az iskolai szülői munkaközösség napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: SZMK elnöke Az iskola minőségirányítási programját az iskolai alkalmazotti közössége napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: 2

3 igazgató A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményi minőségirányítási programját Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete év.. hó.. napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: hó nap. polgármester 3

4 TARTALOMJEGYZÉK AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA I. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. 1. A minőségirányítás fogalma, célja 2. A minőségirányítási program feladata 3. A fenntartó minőségirányítási programja által meghatározott célok, feladatok 4. A minőségirányítási program tartalma 5. A minőségirányítási program működtetése 6. A minőségirányítási program értékelése 7. A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása 8. A minőségirányítási program módosítása 9. A minőségirányítási program nyilvánossága 1. Az intézmény bemutatása 2. Elkötelezettségi Nyilatkozat 3. Jogi felelősség 4. Céljaink megvalósulásának sikerkritériuma 5. Az IMIP előzményeként bevezetett Comenius I-II. minőségfejlesztő tevékenység III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI 1. Vezetési feladatok végrehajtása 2. Tervezési feladatok végrehajtása 3. Ellenőrzési feladatok végrehajtása 4. Mérési feladatok végrehajtása 5. Értékelési feladatok végrehajtása IV. MELLÉKLETEK I. 4

5 1. Fenntartói elvárások 2. Partnerkapcsolatok 3. Partneri kapcsolattartási eljárásrend 4. Minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásának folyamata, felülvizsgálata 5. A 2009/10-es tanév minőségfejlesztési feladatai, az ICS munkaterve 6. A 2010/11-es tanév minőségfejlesztési feladatai, az ICS munkaterve 6.1. A minőségi célok intézkedési tervei 7. Az irányított önértékelés folyamatterve 8. Az iskolai fegyelem megszilárdításának intézkedési terve 9. Az iskolai munka ellenőrzési és értékelése rendszere 10. Teljesítményértékelés Vezetői teljesítményértékelés Igazgató Magasabb vezetők Vezetők Pedagógus teljesítményértékelés Iskola Művészeti oktatás PSZSZ Nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelése 11. A szervezeti kultúra fejlesztésének intézkedési terve MELLÉKLETEK II. Segédanyagok, tesztlapok a minőségirányítási program megvalósításához I. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A minőségirányítás fogalma, célja 5

6 Az a tevékenység, amelynek során az intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartó, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából. 2. A minőségirányítási program feladata a) A minőségirányítási program határozza meg az iskola minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszerét; b) az intézmény feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját, c) a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet, d) a minőségfejlesztési rendszer működtetése biztosítja, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működtetése folyamatosan közeledjenek egymáshoz, e) a minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtson. Az intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében az intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. f) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. 3. A fenntartó minőségirányítási programja a) Az iskola fenntartója elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját, az önkormányzati minőségirányítási programot. A fenntartói minőségfejlesztési rendszer működésével az önkormányzat célja a közoktatási közszolgáltatás minőségközpontú fejlesztése, irányítása nevelési-oktatási intézmények működési feltételeinek biztosítása 6

7 a helyi közoktatási intézményrendszer stabilizálása a fenntartói kötelező feladatellátáson belül költség-hatékony működtetés minőségfejlesztési rendszer partnerközpontú működtetése oktatásirányítási kommunikáció fejlesztése fenntartói tevékenységek folyamatos fejlesztése A célok megvalósítása érdekében a fenntartó a partnerekkel folytatott rendszeres párbeszédre építve végzi oktatásszervezési feladatait támogatja és koordinálja az intézmények, valamint a nevelésben-oktatásban érdekelt további partnerek együttműködését szakmailag felkészülten rendszeresen ellenőrzi és értékeli az intézmények munkáját a lehetséges tanulási utak követésével biztosítja a folytathatóságtovábbépíthetőség elveinek érvényesülését részt vesz az egyéni tanulási utak védelméhez szükséges fenntartói együttműködésben. b) Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok gyermekés ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. c) Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. 4. A minőségirányítási program tartalma a) Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, a tervezési, az ellenőrzési, a mérési, 7

8 az értékelési feladatok végrehajtását. b) Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell: az intézményben vezetői feladatokat ellátók teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. az alkalmazottak (ügyviteli és technikai dolgozók) teljesítmény értékelésének szempontjait és értékelési rendjét. c) A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, valamint a teljes körű intézményi önértékelésnek a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 5. A minőségirányítási program működtetése Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért az iskola igazgatója felelős. 6. A minőségirányítási program értékelése a) A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével minden tanév végén értékeli. Az oktatási és kulturális miniszter 24/2007 (IV.2.) OKM rendelete a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002 (II.15.) OM rendelet módosításáról a 3. -ban tartalmazza, hogy az értékelés során vizsgálni kell, hogy az intézményi minőségpolitika és minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e célját. Vizsgálni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási, tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét. b) A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálni kell az országos mérésen, értékelésen elért eredményeket, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. 8

9 c) Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjen egymáshoz. d) A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket nyilvánosságra hozza. 7. A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása a) A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola minőségirányítási programját az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület napján fogadta el. b) Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a diákönkormányzat és a szülői szervezet. c) A minőségirányítási program az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző minőségirányítási program érvénytelenné válik. 8. A minőségirányítási program módosítása a) A minőségirányítási program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolaszék, illetve az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. b) A minőségirányítási program módosítását kezdeményezheti: az iskola fenntartója, a nevelőtestület, az iskola igazgatója, az iskolaszék, illetve az iskolai szülői szervezet, a diákönkormányzat iskolai vezetősége. 9. A minőségirányítási program nyilvánossága a) Az iskola minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. b) A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola honlapján, az iskola fenntartójánál, 9

10 az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél. II. 1. Az intézmény bemutatása Az iskola rövid története A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola múltjának időbeli keresésekor 1736-os esztendőből való adat az, amely említi a solymári iskolamestert lugimagistert aki valószínűleg Németországból betelepített lakossággal érkezett. Írástudó ember volt, aki betűvetésre tanította a solymári gyerekeket, és akinek a török pusztítás után újratelepült solymár kultúrájának megalapozásában meghatározó volt a szerepe. A tanügy első törvényi szabályozása, amelynek alapja az 1777-ben Bécsben Mária Terézia által megjelentetett Ratio Educationis volt, iskolánk életét hosszú időre megszabta. Az Ürményi József Terstyánszky Dénes Makó Pál által elkészített szabályozás átfogta az egész iskolaügyet az elemitől az egyetemig, előírta a kötelező ismeretek mértékét, és gondoskodott az iskolák kormányzásáról és felügyeletéről. Először jelent meg az állami közoktatás gondolata. A tanítói és kántori tevékenység nem különült el. Az 1837-es adat szerint Tankövy Ferenc plébános tanította német nyelven az elemi tárgyakat. Az 1874-es tűzvésznek az iskola is áldozatul esett, a tanulókat szükségtermekben helyezték el. Az itt lakók az újjáépítéssel küszködtek évekig. Körbl Károly közel 40 évig oktatta a tanulókat, az 1874-es tanfelügyeleti látogatás közel 245 tanköteles gyermekről számolt be. A főtanító ellátta a kántori teendőket is. Körbl Károly nevéhez fűződik ama gyümölcsfajták nemesítése is, melyek a század elején már a lakosság fő jövedelmét képezték. Karácsonyi Guido gróf Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszternél történt közbenjárása segítségével 1000 forintnyi segélyből építették fel 1874-ben a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre utca és Dózsa György utca sarkán álló földszintes 2 tantermes iskolát a kántortanítói lakással. (A mai B épület elődje) Körbl Károlyt Stocker Mihály és Keller Mihály tanítók követték ben Roth Józsefet választották meg kántortanítónak és rendszeresítették a második tanítói 10

11 állást is, amelyre a korszerű képesítésű, a Budai Állami Tanítóképzőben végzett Stich Gyulát alkalmazták. Nyugdíjba vonulásáig itt tanított és tanítványai szerint igen jó tanító volt. A korábban megépült iskola a növekvő létszám miatt szűknek bizonyult és Pillmann bíró kiharcolta, hogy az egytanerős német nyelvű felekezeti iskola szempontjait is figyelembe véve Solymárnak magyar tannyelvű állami iskolája legyen. Az új iskola 1903-ban nyílt meg (a mai A épület elődje 6 tanterem, 3 tanítói lakás, bővíthető tantermek). Az igazgató Werner Jenő volt. Tanítók: Stich Gyula, Mikula János, Petróthy Ida, Jablonkay Mária és Orbán Mária. Újításként bevezették a kertészeti szakoktatást is. Az iskolát a legnagyobb megpróbáltatás 1944 végén érte. Előbb német katonákat szállásoltak be, majd az oroszok hadifogoly gyűjtője volt. A tanítás 1945 tavaszán indult a falu különböző helyein. Csak 1951-re sikerült a berendezést pótolni. Nagy megrázkódtatást jelentett a német származású lakosok egy részének kitelepítése 1946-ban. Osztályok néptelenedtek el, amelyet az anyakönyvek jól tükröznek. A növekvő gyermeklétszám tette szükségessé az iskola nagyszabású átépítését, amelyet 1970-ben készült el mai formájában ( A épület). Ezt követte 1978-ban a mai B épületre történt emeletráépítés, amelyet ban az A épülethez csatlakozó tornaterem építés követett. Ekkor a tanulók létszáma már meghaladta a 800 főt. A 2002-ben önkormányzati beruházással átépített tetőtérbeépítésű A épületben már megteremtődtek a korszerű oktatás-nevelés alapfeltételei. A pedagógusok hosszú évtizedekig tanítottak a XX. század első felében is és a század második felében is, több évtizedes solymári munkásság után ment nyugdíjba a tantestület jelentős része. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az oktató-nevelő munkában igyekezett tanulóinak megfelelő alapokat adni és mindenkor fogékony volt a tanulók érdekeit szolgáló új pedagógiai módszerek bevezetésére, az iskolai közösségek életének fejlesztésére. Az érdi zeneiskola kihelyezett tagozatának átvételével iskolánk a komplex intézmény részeként önálló zeneiskolával bővült az 1991/1992-es tanévben május 24-én a solymári hagyományokhoz, régészeti emlékekhez kapcsolódva iskolánk felvette a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Zeneiskola nevet. A névválasztásnál a solymári hagyományok, Mátyás király példája nemzetmegtartó ereje, a reneszánsz kultúra, a tudományok, művészetek megbecsülése és a humanizmus értékrendje voltak a meghatározóak. Természetesen iskolánk életében kiemelten fontosak azok a német nemzetiségi hagyományok, amelyek a község múltjához, iskolánk jogelődjének tevékenységéhez és a lakosság mai nemzetiségi összetételéhez kötődnek. A 11

12 nemzetiségi hagyományok ápolása, a nemzetiségi tánccsoport szélesedő tevékenysége és a zeneiskola fejlődése, a művészeti képzés iránti igények egyaránt indokolták a novemberében kelt önkormányzati határozat szerint iskolánk nevének megváltoztatását. Így iskolánk neve: Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola lett. Az utóbbi években az iskola fejlesztését elsődlegesen az idegen nyelvek oktatása területén jelentkező minőségi fejlődés, a nyelvi órák számának emelkedése, a csoportbontások, a kéttannyelvű (német) osztályok általános bevezetése határozták meg. Nyolcadikosaink egyre többen nyelvvizsgáznak. Kiemelt fontosságú az informatika oktatása. Bevezetésre került az angolinformatika oktatása is. Különösen sokat fejlődött zeneiskolánk, amely jelenleg 14 tanszakon képezi a tanítványokat, akik zenekarainkban (5) is sikeresen szerepelnek itthon és külföldön. Iskolánk évek óta lehetőséget biztosít a szabadidő helyes eltöltésére. Rendszeresek és kiemelkedők e tekintetben a zeneiskolai lehetőségek, a nemzetiségi tánccsoport tevékenysége, a hangversenyek, a szakköri munka, a sportköri lehetőségek, a versenysport, a művelődési házzal közösen a színjátszó körök szereplése, ünnepségeink, rendezvényeink. Tanulóink sikeresen szerepelnek a különböző tanulmányi, kulturális és sportversenyeken is. Az évek óta vezetett visszajelzések egyértelműen bizonyítják, hogy tanulóink többsége jól helytáll a középiskolákban. Hagyományos Hunyadi-díjunkat titkos szavazás alapján kapja meg minden évben az arra érdemes tanuló vagy közösség ben a Corvinus Alapítvány határozata alapján jött létre a Corvinus díj, amely az adott tanévben kiemelkedő munkát végző egy alsós, illetve egy felsős tanulói közösségnek adományozható kulturális célra felhasználható díjazással. Megteremtettük a feltételeket a diákönkormányzat tevékenységéhez is. Iskolánk működését nagyban segítik a helyi Önkormányzati Testület és szakigazgatási szervei, a Kisebbségi Önkormányzat, az Apáczai Csere János Művelődési Ház, a Heimatverein, az egészségügyi intézmények és természetesen a törvényi szabályozásnak megfelelően az egyházak is. A Szülői Munkaközösség, Szülői Tanács, az Iskolaszék, illetve a Corvinus Alapítvány az oktató-nevelő munka céljainak a mindennapi gyakorlatban történő megvalósítását is segítik. A Dauner-Ringler Alapítvány, anyagilag jutalmazza az iskola tanulói közül azokat, akik középfokú nyelvvizsgát tesznek le német vagy angol nyelvből, valamint azokat, akik kiemelkedő eredményt érnek el a természettudományi versenyeken. Rendszeresek az országjáró osztálykirándulások, a fakultatív jellegű külföldi kirándulások, szereplések, sítúrák. Több, mint 10 éves cserekapcsolatunk a testvérközséggel, Wüstenrottal. 12

13 Összegezve: Iskolánk történetét természetesen sokkal részletesebben ismertethetnénk bizonyára számtalan érdekességet, tanulságot találnák, amely az oktató-nevelő munkában is hasznosítható, de most erre nem törekedhettünk. Egyértelmű számunkra, hogy az utóbbi években iskolánk nyitottsága természetessé vált, létszámunk a szabad iskolaválasztással sem csökkent, az alternatív, differenciált lehetőségek egyre inkább adottak iskolánkon belül. Meggyőződésünk, hogy a széleskörű társadalmi támogatásra építve tovább fejleszthetjük az értékes hagyományokat. 2. Elkötelezettségi Nyilatkozat A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, mint alapfokú oktatási intézmény vezetése és irányítása alatt álló alkalmazottai elkötelezzük magunkat amellett, hogy valamennyi partnerünk igényét minél szélesebb körben igyekszünk kielégíteni. Céljaink elérése érdekében működtetjük és tovább fejlesztjük a partnerek elégedettségére, intézményünk önértékelésére épülő minőségirányítási rendszerünket. Célunk az, hogy a minőségirányítási rendszer segítségével biztosítsuk a minőségi nevelés és oktatás követelményeit: Felelősek vagyunk azért, hogy tanulóink felé magas szintű morális értékeket közvetítsünk, empátiára, tiszteletre, toleranciára, tudatos tanulásra neveljük őket. Felelősek vagyunk azért, hogy diákjaink képességükhöz mérten optimálisan fejlődjenek. Arra törekszünk, hogy tantestületünk kiegyensúlyozott munkahelyi légkörben, szakmai elhivatottsággal, szeretetteljes, családias hangulatot teremtve végezze nevelő-oktató munkáját. 3. Jogi megfelelősség az iskola nevelőtestülete 13

14 A törvényes működés folyamatos biztosítása a minőségpolitika megvalósításának nélkülözhetetlen része. Intézményvezetésünk fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó és az intézmény belső szabályozói minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje. Betartásuk munkaköri feladat. A hatásköri mátrix az intézményi döntéshozatal törvényességének megítéléséhez szükséges. Az intézmény működését szabályozó alapvető jogszabályok listája: Jogszabályszám Kibocsátó Megnevezés Többször módosított évi LXXIX évi évi XXII es kiegészítés Törvény A közoktatásról Kapcsolódó intézményi dokumentum Pedagógiai Program SZMSZ A közalkalmazottak Törvény XXXIII. jogállásáról SZMSZ A Munka Törvény Törvénykönyve SZMSZ Törvény A közoktatásról IMIP 40.. (11) Teljesítmény-értékelés 138/1992. Kormányrendelet A KJT végrehajtásáról SZMSZ A pedagógus 277/1997. Kormányrendelet továbbképzéséről, szakvizsgáról 3/2002. OM rendelet 11/1994. MKM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról, minőségfejlesztéséről A nevelési-oktatási intézmények működéséről Továbbképzési Program Továbbképzési Terv Pedagógiai Program IMIP SZMSZ SZMSZ 14

15 4. Céljaink megvalósulásának sikerkritériuma Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középfokú követelményeknek a későbbiekben megfeleljen ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 5. Az IMIP előzményeként bevezetett Comenius I-II. minőségfejlesztési tevékenység 5.1 Előkészítés A Comenius I-II. programhoz való csatlakozás előkészítése során a tantestület egyhangúan támogatta az intézmény vezetését a pályázat beadásában és a pályázat elnyerését követően a feladatok elvégzésében. A Tantestület tagjai közül közvetlen támogató szervezetként Irányító Csoportot (ICS) hoztunk létre, amely a munkaközösségeket képviselő pedagógusokból és a minőségfejlesztést irányító pedagógusokból (igh. és ICS vezető h.) áll. Az ICS tagjai tájékoztató képzésen, oktatáson vettek részt a nevelőtestület is több alkalommal. Rendszeres volt a külső, szervezett továbbképzéseken való részvétel creditpontokat is jelentett a résztvevőknek. Az ICS munkáját szabályozó eljárás elkészült. Lásd Irányító csoport és Munka csoport működési rendje (szabályzat) 5.2. A program lebonyolítása 15

16 A Comenius I-II. programban, az OM által javasolt módszertani és követelményrendszeri szempontokat a támogató csoport részvételével értelmeztük és az ebből származó feladatokat külső szakértői támogatás mellett elvégeztük. A program végrehajtása során a Comenius Programiroda monitoring rendszerében rögzített visszacsatolásokkal igazolta a módszerek alkalmazásának helyességét és teljességét. A programot teljességgel elvégezte és befejezte intézményünk. Az ezzel kapcsolatos zárójelentést a program felügyeletével megbízott Programiroda elfogadta, megkaptuk a Teljes Körű Minőségirányítási Program elismeréséről az oklevelet is Elért eredmények A közötti időszakban teljesítettük a Comenius I- II. program követelményeit, így létrejött a partnerközpontú működés szabályozása, illetve a meghatározott kulcsfolyamatokhoz kapcsolódó szabályozások, a folyamatos fejlesztés, a szervezeti kultúra fejlesztésének gyakorlata. Ennek eredményeként tervezési, szervezési feladataink hatékonyabbá váltak. Információáramlásunk is hatékonyabbá vált. Ellenőrzési, mérési, értékelési, javítási rendszerünket is átalakítottuk, minőségfejlesztési PDCA elvünk általánosan ismertté vált. Létrehoztuk a Comenius II. követelményeinek megfelelő szabályozást, minőségfejlesztési gyakorlatot. A közoktatási törvény 40. (10. és 11. bekezdése) előírása alapján átdolgozzuk minőségfejlesztési rendszerünket az eddig Comenius II. minőségfejlesztési program tapasztalatira támaszkodva. Folytatjuk az elkészített belső auditterv alapján értékelő, fejlesztő munkánkat. A modell fenntarthatóságára vonatkozóan megállapítottuk, hogy a minőségfejlesztési tevékenységünk a kialakított gyakorlatra ráépíthető, bevált módszertan támogatja intézményünket a Partnerközpontú intézmény és Folyamatai szabályozására, folyamatos fejlesztésre képes intézménnyé válás -ra való törekvésünkben Összegezve elmondhatjuk: a rendszer alkalmazásával intézményünk képessé vált a partnerközpontú működés kiépítésére, működtetésére folyamatainak szabályozására, az ellenőrzés, mérés, értékelés javítás folyamatos megújítására a partnereink elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésre a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint a folyamatos fejlesztésre az intézményi élet résztvevőinek elvárása alapján. 16

17 Így amikor a jelenlegi Intézményi Minőségirányítási Programot kialakítjuk (IMIP) felhasználjuk a Comenius Program keretében kialakított iskolai MIP -et is. III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI 1. Vezetési feladatok végrehajtása Az intézmény vezetése 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 1.1 Vezetők, vezetőség Az igazgató a) felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, 17

18 a pedagógiai munkáért, a tantárgyfelosztásért az intézmény ellenőrzési, mérés, értékelési és minőségbiztosítási programjaink működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, az étkezési, térítési díjak ellenőrzéséért a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, az intézményi tankönyvellátás rendjének megszervezéséért, és a tankönyvrendelés lebonyolításáért, a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) lebonyolításáért és rendjéért, a nevelő- és oktatómunkához a következő tanévben szükséges tankönyvekre, tanulmányi segédletekre, taneszközökre, ruházati és más felszerelésekre vonatkozó szülői tájékoztatásért, a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért; b) gyakorolja a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkört; c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe; d) képviseli az intézményt. e) Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése, a nevelő-és oktatómunka irányítása és ellenőrzése, 18

19 az intézményi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése, az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve a szülői szervezetekkel (közösséggel) való együttműködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. nemzetiségi hagyományok ápolásának támogatása f.) Kizárólagos jogkörébe tartozik: a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a külön megállapított ügyekben a fenntartó előtti képviselet. g.) Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyetteseket és a gazdasági vezetőt, a minőségirányítási vezetőt valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a személyi- és munkaügyi előadó és az iskolatitkár munkáját. A diákönkormányzatot segítő tanár közvetlenül hozzá fordulhat. h, heti óraszáma: oktatási törvényben meghatározott óraszámban a fenntartó által engedélyezett tantárgy felosztás alapján oktató nevelő munkát lát el. Melyet az éves munkaterv tartalmaz Az általános pedagógiai igazgatóhelyettes a) Az igazgató akadályoztatása esetén korlátozott, átruházott jogkörben el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala ellátja az igazgató helyettesítését; 19

20 Az igazgató tartós kettő hetet meghaladó távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót. b) további feladatai közvetlenül irányítja a B épületben, az iskola 1-4. évfolyamán és a napköziben folyó munkát, folyamatos kapcsolatot tart a pedagógiai és a művészeti igazgatóhelyettessel, ellátja a B épülethez tartozó feladatok operatív irányítását, felügyeli, és segíti a B épületben a technikai dolgozók tevékenységét, szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét, kapcsolatot tart a település óvodavezetőivel a beiskolázással összefüggő szakmai munkában, és erről tájékoztatja az igazgatót közvetlenül irányítja az intézményi adatszolgáltatás tekintetében az iskolatitkárt, amelyről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja. c) Felelős: az 1-4. évfolyamon folyó pedagógiai, szakmai munkáért, a szervezett napközis foglalkozásokért; az igazgató irányítása szerint a tantárgyfelosztás alapján az órarend elkészíttetéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, óvó, védő intézkedések betartásáért, betartatásáért, a rendkívüli események esetén tett intézkedésekért, átruházott jogkörben a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésért, az iskolaorvossal, a védőnővel való együttműködésért, az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért és az adattovábbítás rendjéért, szertárfejlesztési és eszközbővítési tervek elkészíttetéséért az együttműködésért a napi operatív tevékenységek ellátásában és a feladatellátáshoz, szervezéshez szükséges információáramlás biztosításában a B épületben az intézményi hagyományok őrzésével összefüggő feladatok szervezéséért, koordinálásáért az alsó tagozatban A pedagógiai felsős igazgatóhelyettes 20

21 a) Az igazgató akadályoztatása esetén korlátozott, átruházott jogkörben el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala ellátja az igazgató helyettesítését; Az igazgató tartós kettő hetet meghaladó távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót. b) Közvetlenül irányítja: az 5-8. évfolyamon az intézmény pedagógiai programjában meghatározott pedagógiai tevékenységet, a nevelőtestületi értekezletek szervezését, irányítását, az intézményi minőségfejlesztési programot az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységet, tanulószobai tevékenységet az intézményi hagyományok őrzésével kapcsolatos feladatokat átruházott jogkörben, a szervezést, koordinálást a felső tagozatban az szabadidős tevékenységet (5-8. évf.) a diákigazolványokkal kapcsolatos jogszabályok által meghatározott feladatok felügyeletét, amelyekről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja, irányítja és ellenőrzi a felsős tanulószoba munkáját felügyeli, és segíti az A épületben a technikai dolgozók tevékenységét c) Felelős: az 5-8. évfolyamon folyó pedagógiai, szakmai, igazgatási munkáért, a közvetlen irányítása alá tartozó feladatok ellátásáért, az alsós igazgatóhelyettessel együttműködve a középtávú pedagógustovábbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, d) Képviseli az iskolát esetenként, az igazgató felhatalmazása alapján a szülői szervezet, az iskolaszék, a diákönkormányzat ülésein, egyéb az igazgató által meghatározott fórumokon Művészetoktatási igazgatóhelyettes 21

22 a) átruházott hatáskörben irányítja az alapfokú művészetoktatás pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját, szakmai fórumokon képviseli az intézményt, szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét, elkészíti elfogadásra az alapfokú művészetoktatás munkatervét, az iskola igazgatójával egyeztetve a dolgozók munkaköri feladatait, órarendjét, előkészíti és megszervezi az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgákat (meghallgatásokat), a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgákat, továbbá az osztályozó- és javítóvizsgákat, a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítja a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait, engedélyezi a tanulók beosztását más tanárokhoz, javaslatot tesz az igazgató részére a felvételi és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, a tanuló kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére a Kt a alapján, közreműködik a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban, közvetlen szakmai kapcsolatot tart az alsós igazgatóhelyettessel az igazgatási feladatok végrehajtásában, s a munkarendhez kapcsolódó feladatokban, együttműködik a gazdasági vezetővel az alapfokú művészetoktatás költségvetési tervezési feladataiban, az igazgatóhelyettesek délutáni távolléte esetén az igazgatóval egyeztetve helyettesíti őket. b) Felelős: az alapfokú művészetoktatás szakmai munkájáért, az alapfokú művészetoktatás munkatervben meghatározott feladatainak végrehajtásáért, végrehajtásért, 22

23 az alapfokú művészetoktatás területéről készített beszámolók, jelentések, tanügyi nyilvántartások, adatszolgáltatás, térítési díj nyilvántartás elkészítéséért, vezetéséért, az alapfokú művészetoktatás területén a beiskolázásért, a felvételi és a tanulmányok alatti vizsgák szervezéséért, a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedések jogszerűségéért, az alapfokú művészetoktatás taneszköz szükségletének biztosításáért, könyvtár- és szertárfejlesztési tervek elkészítéséért, versenyek, bemutatók szervezéséért, a pedagógiai és alsós igazgatóhelyettessel együttműködve a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért Pedagógiai Szakszolgálat igazgató helyettese. a.) szakmai fórumokon képviselje az intézményt szervezze meg a hozzátartozó pedagógusok munkáját Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Segítse elő a szakmai feladatok minél teljesebb elvégzését, kielégítését. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen a működés során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. Az ellenőrzés tapasztalatait a szakemberekkel, szakdolgozókkal egyénileg, általánosítható tapasztalatok esetén a szak alkalmazotti közösség tagjaival beszélje meg. Az ellenőrzési kötelezettségeinek eleget téve, a tapasztalatait-hiányosságait közvetítse az igazgató felé. Teljesíti tervezési, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettségét. A Szakszolgálat vezetője ellátja a foglalkozások beosztásával kapcsolatos feladatokat tekintettel kell lenni az alábbiakra: b.)felelős: szakmai munkájáért, 23

24 éves munkatervben meghatározott feladatainak végrehajtásáért, a szakterületének ellenőrzéséért A minőségirányítási vezető feladata, hatásköre A minőségirányítási vezetőt az igazgató bízza meg. A feladat-ellátáshoz, az iránynak megfelelő legmagasabb képzettséggel, kompetenciával szükséges rendelkeznie a pedagógusnak. Feladata az intézményben folyó minőségbiztosítási munka szervezése, végrehajtásának ellenőrzése, a minőségirányítási csoport irányítása. éves munkatervet készít az IMIP működtetésére, partneri igény és elégedettségvizsgálat szervezése, irányítása, tájékoztatás az eredményekről, irányított önértékelés szervezése, irányítása, minőségügyi csoportok szervezése, munkájuk ellenőrzése, minőségbiztosítási rendszer adatgyűjtésének megszervezése, kapcsolattartás az intézményvezetővel a bejövő információk alapján az intézményvezetővel prevenciós vagy fejlesztő intézkedések, intézkedési tervek kidolgozása, intézkedési tervek készítése, azok végrehajtásának ellenőrzése, értékelése, az iskolavezetés tagjaként részt vesz a vezetői értekezleteken, megbeszéléseken, vezetői döntés alapján részt vesz a vezetői ellenőrzésekben, értékelésekben, év végén beszámolási kötelezettsége van az elvégzett munkáról Kiemelt feladatai: Beszámolási kötelezettsége: az intézményvezető felé írásban adott év januárjában és júniusában; nevelőtestület felé a testületi értekezleteken szóban. Irányítja: a fejlesztő csoport munkáját; az adott téma köré szervezett teamek (minőségi körök) munkáját. Felelős: 24

25 a minőségfejlesztési csoport munkájának tervezettségéért, előkészítéséért; a fejlesztési feladatokban a testületi döntések előkészítéséért; a fejlesztés eredményeinek dokumentálásáért; a IMIP-ben leírtaknak megfelelő rendszer működéséért; a beszámoló elkészítéséért a hatáskörébe átruházott területről; a beszámolóiban leírtak hitelességéért. Döntést hoz: a fejlesztő csoport munkaszervezésének ügyeiben. 25

26

27 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI VÁZRAJZA Működés: az Alapító Okirat, a közoktatási törvény, Fenntartó Önkormányzat Német Kisebbségi Önkormányzat a Munkatörvénykönyv és az iskola Pedagógiai programja, illetve /Polgármesteri Hivatal/ az aktuális miniszteri rendeletek szerint. polgármester - jegyző Gazdasági vezető Az iskola igazgatója Külső kapcsolatok - Okt. Minisztérium - Pedagógiai Intézetek pénztáros pénzügyi ea.. - Nevelési Tanácsadók KAT - Eg.ügyi intézmények. - Gy.jól. Szolgálat Ügyviteli dolgozók Technikai dolgozók Iskolaszék SZMK Diákönk. Minügyi.vez - Egyházak -Müv.Ház -Heimátv. -DerelyeBT -óvodák humánpol. üi iskolatitkár I. takarítók gondnokok -Wald.isk. iskolatitkár II. Igazgatóhelyettesek Szakmai munkaközösség vezetők Irányító csop auditorok, teamek minőségi körök) Általános peagógiai (alsós) igh. pedagógiai (felsős) igh. zeneiskolai igh. PSZSZ igh. alsó tagozat 1-4. évf évf., ügyelet (A épület), humán, reál, (művészeti képzés) (ügyelet B épület),napközi, informatika, osztályfőnöki, idegennyelvi mk., zeneiskolai tanszakok napközis mk., testnevelés mk, gyermekvédelmi felelős, pályaválasztási f. zenekarok, előképző, óvoda -középisk. -Alapítány - Váll. Egyesül. -külf.cs.kapcs.

28 alsós mk., logopédus, gyógytestnev., felzárkóztató ped., napi kapcsolat az egészségüggyel alapfokú képzés I-IV. továbbképző Felső iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, minügyi.vez Középszintű iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettesek, minügyi.vez, szakmai mkv, gazdasági vezető, a diákönkormányzat vezetője, KATelnök (* A gazdasági vezető csak az iskolát érintő gazdasági ügyek esetén résztvevője az értekezleteknek, megbeszéléseknek.) Kibővített iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, minügyi.vez, szakmai mkv., KAT-elnök, a diákönkormányzat vezetője, az SZMK vezetője, az Iskolaszék elnöke 28

29 A nevelőtestület Közoktatási törvény 56. (1) A nevelőtestület a nevelési- oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. (2) A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógusmunkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. (3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 57. (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése és elfogadása d) nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; f) a házirend elfogadása; g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; i) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; j) jogszabályban meghatározott más ügyek. (2) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. (3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt

30 b) a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; (4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestület tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.. (6) Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben az (1) bekezdés g) h) pontjába tartozó ügyek kivételével nem rendelkezik szavazati joggal A szakmai munkaközösségek Közoktatási törvény 58. (1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. (2) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre Az iskolai minőségfejlesztési irányítócsoport (team I.Cs.) A minőségirányítási-vezető irányításával az éves munkatervben pontosított feladatok alapján ellátják a Minőségirányítási programban megfogalmazott minőségfejlesztési tevékenységet, amelynek feltételeit minden tanévben az iskola igazgatójával egyeztetik, illetve határozzák meg. 30

31 A gyermekvédelmi felelős, a könyvtáros, a szabadidő-szervező az igazgató közvetlen irányítása alatt, az illetékes igazgatóhelyettesekkel egyeztetve látják el minden tanévben a meghatározott aktuális feladatokat A gazdasági vezető A vezetőbeosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese, e területeken képviselheti az intézményt. Az igazgató tartós távollétében gazdasági ügyekben helyettesíti az igazgatót. Jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, fenntartói rendelkezésekben és az intézmény belső szabályzataiban meghatározottak szerint tervezi, irányítja, felügyeli és ellenőrzi az intézmény költségvetési, ellátási, fenntartási, gazdálkodási rendszerét, tevékenységét. Közvetlenül irányítja a gazdasági munkatársai munkáját, a gondnokon keresztül pedig a műszaki és a kisegítő munkaköbe besorolt dolgozókat. a) Felelős: az intézmény belső gazdálkodási szabályainak, könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendjének kidolgozásáért, a bérgazdálkodásért, a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért, a számviteli, pénzügyi, adó- és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a leltározás és selejtezés szabályosságáért, a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, a felújítási és karbantartási feladatok végrehajtásáért, a térítési díjak, a tandíjak önkormányzati rendelet szerinti megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért és a többletbefizetések visszatérítéséért. b) Gyakorolja Az ellenjegyzési jogkört kötelezettségvállalás és utalványozás esetén. (SZMSZ III. fejezet) 31

32 2. Tervezési feladatok végrehajtása Az intézményben folyó tervezőmunka feladata Az intézményben folyó tervezőmunkának biztosítania kell, hogy az intézmény működése az intézmény céljainak, az elvárásoknak és az igényeknek megfelelő, valamint szabályozott egymásra épülő folyamatokból álló, átlátható, ellenőrizhető legyen. Az intézményben folyó tervezőmunka lépései 1. Az elvégzendő feladat, tevékenység meghatározása. 2. Az elvégzendő feladat, tevékenység megtervezéséért felelős személyek (csoportok) kiválasztása. 3. A kiinduló állapot jellemzőinek rögzítése (információgyűjtés, helyzetelemzés). 4. Az adott feladattal, tevékenységgel kapcsolatos elvárások, igények tudatosítása (jogszabályi előírások, partneri igények összegyűjtése). 5. A terv kialakítása: az elérendő célok; a célok eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek; a feladatok, tevékenységek végrehajtásáért felelős személyek; a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges idő; a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges eszközök előzetes meghatározása. 6. Az elkészített terv véleményeztetése az adott feladat, tevékenység megvalósulásában érintett partnerekkel. 7. Az összegyűjtött vélemények alapján a terv végleges kidolgozása. 8. Az elkészített terv elfogadtatása, jóváhagyatása az arra jogosult testületekkel. 9. Az eltervezett tevékenységek megvalósítása a gyakorlatban. 10. A megvalósítás értékelése és ellenőrzése: Az eltervezett célok és az elvégzett tevékenységek révén elért eredmények közötti különbség megállapítása, A feladatban közreműködő felelős személyek tevékenységének értékelése. 32

33 11. Az elvégzendő feladat, tevékenység újbóli tervezésének és megvalósításának már az ellenőrzés, értékelés megállapítása alapján kell történnie. Az intézményben folyó tervezőmunka szintjei 1. Hosszú távú tervek: Intézményi minőségirányítási program 2. Középtávú tervek: Pedagógiai program o Nevelési program o Helyi tanterv Szervezeti és működési szabályzat Házirend Továbbképzési program Minőségfejlesztési intézkedési terv 3. Rövid távú tervek: Éves munkaterv Költségvetés Feladat-ellátási terv Beiskolázási terv Belső ellenőrzési terv Munkaközösségek munkatervei Tantárgyak tanmenetei 4. Egy-egy adott feladatra, tevékenységre vonatkozó tervek 3. Ellenőrzési feladatok végrehajtása Az ellenőrzés fogalma 1. Ellenőrzés: az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. 2. Az ellenőrzés azt vizsgálja, ahogy az intézmény működése megfelel vagy nem felel meg a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok előírásainak. Az ellenőrzés feladata és célja 1. Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. 2. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák 33

34 kijavíthatóak. Ehhez azonban az ellenőrzés eredményeit elemezni kell, és ezt a folyamatot nevezzük értékelésnek. Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzés során alkalmazható módszerek: Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán). Írásos kikérdezés (kérdőív). Interjú (lehet egyéni vagy csoportos). Tanulók által készített produktumok vizsgálata. Tanulói teljesítmények felmérése (mérés). Dokumentumok elemzése. A megfelelő módszer kiválasztása az ellenőrzés céljától és tartalmától függ. Az intézményben folyó belső ellenőrzés feladatai Az ellenőrzés biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 34

35 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai 1. Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. 2. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. 3. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. 4. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. Belső ellenőrzési terv Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai 35

36 munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik 1. Igazgató ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. 2. Igazgatóhelyettesek: folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelőoktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: o a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; o a pedagógusok adminisztrációs munkáját; o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. 3. Gazdasági vezető: folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: o az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, o a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; o a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; o az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, o a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, o a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. 4. Munkaközösség-vezetők: 36

37 folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). 5. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A dolgozók ellenőrzésének általános szempontjai 1. Minden dolgozóra vonatkozóan: a munkafegyelem megtartása, a munkaidő kihasználása, a munkakörhöz tartozó feladatok elvégzése és annak színvonala, a munka-, a tűz- és a vagyonbiztonság előírásainak betartása, a leltár rendje. 2. Pedagógusokra vonatkozóan: a szakmai munka színvonala, a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése, a tanulói házirend betartatása a tanulókkal, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása és adminisztrációja, tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanügyi adminisztráció pontossága, beadott dokumentumok minősége, határidők betartása, nevelői ügyelet ellátása, kapcsolattartás a szülőkkel, 3. Ügyviteli dolgozókra vonatkozóan: közalkalmazotti nyilvántartás vezetése, tanuló-nyilvántartás vezetése, irattári rend, 4. Gazdasági dolgozókra vonatkozóan: a takarékos gazdálkodás, a gazdálkodási és pénzügyi feladatok előírásszerű ellátása, analitikus nyilvántartások vezetése, 37

38 leltár előkészítése, értékelése. 5. Konyhai dolgozókra vonatkozóan: az étkező és a konyha rendje, tisztasága, a tanulói étkeztetés, a tálalás kultúráltsága. 6. Takarítókra vonatkozóan: az iskola tisztasága, az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje, az épületek előtti járdák tisztasága, 7. Karbantartókra vonatkozóan: az épületek, berendezések állapota, az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje, karbantartási, javítási munkák minősége. A pénzügyi belső ellenőrzés 1. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. 2. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatviselési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. 3. Az intézményben folyó pénzügyi ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta lapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. 4. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat az intézményben az adott vezető látja el. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzése 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: 38

39 biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, o a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. A tanítási órák megfigyelésének és elemzésének szempontjai Az óra célja és tartalma 1. Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? 2. Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? 3. Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? 4. Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e: a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, a tudományosság elvének, a tanulók életkori sajátosságának Az óra felépítése és szervezése 1. Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? 39

40 2. Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? 3. Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? 4. Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, páros, egyéni tevékenység)? 5. Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? 6. Alkalmazta-e a nevelő a kooperatív tanulásszervezés eljárásait? Az órán alkalmazott módszerek 1. Milyen módszereket alkalmazott a nevelő bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? 2. Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) 3. Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? 4. Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? 5. Folyamatos volt-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? 6. Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? 7. A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? 8. Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? 9. Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása 1. Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? 2. Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? 3. Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? 4. Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) 5. Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? 6. Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelő munkája, egyénisége, magatartása 1. Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? 2. Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? 40

41 Mennyire: barátságos, bíztató, együtt érző? 3. Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? 4. Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? 5. Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? 6. Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? 7. Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? 8. Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? 9. Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége 1. El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? 2. Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? 3. Milyen mértékben járult hozzá az óra a megismerési képességek fejlesztéséhez (megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességek); az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása; az értő olvasás, íráskészség, a számfogalom fejlesztése); a könyvtári ismeretszerzés technikájának, módszerinek elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (a nyomtatott és az elektronikus dokumentumok használata; a könyvtárban való keresés módja; a keresést támogató eszközök; a főbb dokumentumfajták tanulásban betöltött szerepe, információs értéke; az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiája; az interneten való keresés stratégiája; a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége); a gondolkodási képességek fejlesztéséhez (rendszerezés, valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, következtetés, analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás, új ötletek kitalálása, kreatív gondolkodás fejlesztése, tanulói döntéshozatal, alternatívák végiggondolása, variációk sokoldalú alkalmazása, a kockázatvállalás, az értékelés, a legjobb lehetőségek kiválasztása, az érvelés, a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése)? 41

42 4. Mérési feladatok végrehajtása 1. A mérés valamilyen jelenség, dolog mennyiségi jellemzése egy szám hozzárendelésével valamilyen szabály alapján. 2. A mérés célja mindig az adott helyzet feltárása. A mérési, értékelési rendszer 1. A mérés eredményei kiindulópontul szolgálnak az értékeléshez: az elért eredmények, az esetleges problémák, erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása a fejlesztendő területek feltárásához. 2. A mérést mindig értékelés követi. Az értékelés során értelmezni kell a mérés eredményeit: Milyen következtetéseket tudunk levonni a mérés eredményeiből? A mérés eredményeit össze kell hasonlítani a kitűzött célokkal és a célokhoz rendelt sikerkritériumokkal. 3. A mérési, értékelési rendszer folyamatos működtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épül. 42

43 43

44 MÉRÉSI FOLYAMATOK a Hunyadi Mátyás Többcélú Közoktatási Intézményben BELSŐ SZEPTEMBER Mérés megnevezése DIFER Részképesség vizsgálat Artikulációs vizsgálat Gyógytestnevelés Mérés jellege belső belső Kistérségi PSZSZ belső - külső Kistérségi PSZSZ belső - külső Időpontja/ célja Szeptember / az eltérő ütemű fejlődési tanulók mérése Szeptember / A fejlesztésre járó tanulók vizsgálata Szeptember / Beszédhibák kiszűrése Szeptember Kontroll mérés ideje Május: a lejelentett problémás gyerekek számára Érintettek 1.évfolyam Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Fejlesztő és gyógypedagógusok Május 2 8. évfolyam Fejlesztő pedagógusok 1./Saját tanulók: 1.évf. és az előző évben járt problémás tanulók 2./ Kistérségi körzet tanulói 1./ Saját tanulók: 1.évf. és a problémás tanulók Kistérségi PSZSZ Vezetője Kistérségi PSZSZ vezetője, szakorvos Dokumentum/ tárolása Feljegyzések / a fejlesztő és gyógypedagógusok Feljegyzések / fejlesztőpedagógusok Feljegyzések / PSZSZ vezető Feljegyzések / PSZSZ vezető

45 Mérés megnevezése Mérés jellege Hangos olvasás belső Szeptember Szövegértés belső Szeptember Matematika belső Szeptember Nyelvtan, helyesírás belső Szeptember Diagnosztikus mérés: matematika Diagnosztikus mérés: magyar Diagnosztikus mérés: Matematika Diagnosztikus mérés: magyar belső belső belső belső Időpontja/ célja Szeptember / Felvételire hangolódás Szeptember / Felvételire hangolódás Szeptember / Nem szakrendszerű oktatás előkészítése Szeptember / Nem szakrendszerű oktatás előkészítése Kontroll mérés ideje Január és május Január és május Január és május Január és május Január / felvételi előkészítő foglalkozások alapján Január / felvételi előkészítő foglalkozások alapján május május Érintettek 2./ Kistérségi körzet tanulói Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) 2-4.évfolyam Alsós munkaközösség 2-4.évfolyam Alsós munkaközösség 2-4.évfolyam Alsós munkaközösség 3 4. évfolyam Alsós munkaközösség 8. évfolyam 8. évfolyam 5. és 6.. évfolyam 5. és 6.. évfolyam Reál munkaközösség Humán munkaközösség Reál és nem szakrendszerű munkaközösség Humán és a nem szakrendszerű munkaközösség Dokumentum/ tárolása Feljegyzések / tanítók Feladatlap / tanítók Feladatlap / tanítók Feladatlap / tanítók Feladatlapok / munkaközösség vezető Feladatlapok / munkaközösség vezető Feladatlapok / munkaközösség vezető Feladatlapok / munkaközösség vezető 45

46 Mérés megnevezése Mérés jellege Időpontja/ célja OKTÓBER Kontroll mérés ideje Érintettek Fizikai állapot mérés belső Október május 1 8. évfolyam Neveltségi szint belső Október - két évente május 2., 4., 6., 8. évfolyam Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Testnevelő tanárok, munkaközösség vezető Osztályfőnöki munkaközösség, osztályfőnökök Dokumentum/ tárolása Feljegyzések / testnevelő tanárok, tanítók Feljegyzések / osztályfőnökök JANUÁR Mérés megnevezése Mérés jellege Időpontja/ célja Kontroll mérés ideje Érintettek Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Dokumentum/ tárolása Környezetismeret belső Január Május 2., 3., 4. évfolyam Alsós munkaközösség Feladatlapok / tanítók, tanárok FEBRUÁR Mérés Mérés Időpontja/ Kontroll Érintettek Felelősök Dokumentum/ 46

47 megnevezése jellege célja mérés ideje Tantárgyi versenyek: matematika belső Február 5 8. évfolyam Jelentkezett tanulók (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Reál munkaközösség, szaktanárok tárolása Feladatlapok / Munkaközösség vezető Mérés megnevezése Mérés jellege Magyar Nyelv Hete belső Március Időpontja/ célja MÁRCIUS Kontroll mérés ideje Érintettek 2-8. évfolyam Jelentkezett tanulók Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Alsós és humán munkaközösség Dokumentum/ tárolása Feljegyzések, feladatlapok / Munkaközösség vezetők Mérés megnevezése Tantárgyi versenyek: angol Mérés jellege belső Április Időpontja/ célja ÁPRILIS Kontroll mérés ideje Érintettek 2-4. évfolyam Jelentkezett tanulók Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Angol munkaközösség Dokumentum/ tárolása Feljegyzések, feladatlapok / Munkaközösség vezető 47

48 Mérés megnevezése Tantárgyi versenyek: angol Mérés jellege belső Április Időpontja/ célja MÁJUS Kontroll mérés ideje Érintettek 2-4. évfolyam Jelentkezett tanulók Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Angol munkaközösség Dokumentum/ tárolása Feljegyzések, feladatlapok / Munkaközösség vezető 48

49 FOLYAMATOS, ILLETVE EGYEDI Mérés megnevezése Tantárgyi mérések angol, német magyar matematika történelem természetismeret biológia, földrajz fizika, kémia Nevelőtestületi: - klíma vizsgálata - SWOT analízis Szülői igény és elégedettség - kérdőív - SWOT analízis - interjú Tanulói igény és elégedettség Mérés jellege belső (témazárók) belső belső belső Időpontja/ célja Évente több alkalommal, tananyag egységenként, a haladás ütemétől függően (az egyéb számonkérések is egységes szempontok alapján történnek) Igazgatói megbízás első évében összehasonlítás céljából az utolsó évben mért eredményekkel második éve, valamint a teljeskörű önértékelés évében Igazgatói megbízás második éve, valamint a teljeskörű önértékelés évében Csoportos interjú évente/utolsó szülői értekezlet Igazgatói megbízás második éve, valamint Kontroll mérés ideje Érintettek Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Dokumentum/ tárolása 5 8. évfolyam Felsős munkaközösségek Feladatlapok, feljegyzések / szaktanárok pedagógusok Minőség irányító csoport Klímateszt illetve teszt és értékelése / minőség irányító csoport vezetője 1 8. évfolyamos tanulók szülei Minőség irányító csoport Kérdőív illetve teszt és értékelése/ minőség irányító csoport vezetője 4 8. évfolyam Minőség irányító csoport Kérdőív és értékelése/ 49

50 Mérés megnevezése Mérés jellege Időpontja/ célja a teljeskörű önértékelés évében Kontroll mérés ideje Érintettek Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Dokumentum/ tárolása minőség irányító csoport vezetője 50

51 KÜLSŐ SZEPTEMBER Mérés megnevezése Artikulációs vizsgálat Gyógytestnevelés Mérés jellege Kistérségi PSZSZ belső - külső Kistérségi PSZSZ belső - külső Időpontja/ célja Szeptember / Beszédhibák kiszűrése Szeptember Kontroll mérés ideje Érintettek 1./Saját tanulók: 1.évf. és az előző évben járt problémás tanulók 2./ Kistérségi körzet tanulói 1./ Saját tanulók: 1.évf. és a problémás tanulók 2./ Kistérségi körzet tanulói Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Kistérségi PSZSZ Vezetője Kistérségi PSZSZ vezetője, szakorvos Dokumentum/ tárolása Feljegyzések / PSZSZ vezető Feljegyzések / PSZSZ vezető OKTÓBER - FOLYAMATOS Mérés megnevezése Szaktárgyi versenyek: alsó és felső tagozat Mérés jellege külső Időpontja/ célja Októbertől folyamatos Kontroll mérés ideje Érintettek 3 8. évfolyam érintett tanulók Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Szaktanárok, munkaközösség vezetők Dokumentum/ tárolása Eredmények / szaktanárok 51

52 JANUÁR Mérés megnevezése Központi felvételi Mérés jellege külső OH Január Időpontja/ célja Kontroll mérés ideje Április Belső mérések: Követő mérések a felvételi eredmények alapján, a kompetencia mérés előkész. Érintettek 6. és 8. évfolyam Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Humán és reál munkaközösség Dokumentum/ tárolása Feladatlapok / Munkaközösség vezetők MÁJUS Mérés megnevezése Országos alapkészség mérés OKM matematika és szövegértés Mérés jellege külső OH külső OH Május Május Német nyelv külső Május Időpontja/ célja Kontroll mérés ideje Következő tanév: Január 7. évfolyam Érintettek 4. évfolyam 6. és 8. évfolyam 4.évfolyam Két tanítási nyelvű Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Koordinátor, felmérésvezetők Koordinátor, felmérésvezetők Német munkaközösség Dokumentum/ tárolása Mérés dokumentumai / Iskolavezetés, irattár Mérés dokumentumai / Iskolavezetés, irattár Eredmények / iskolavezetés 52

53 Diszlexia szűrés külső Május 2. évfolyam 2. évfolyam tanítói, fejlesztő pedagógus Feljegyzések / 53

54

55 Intézményen kívüli mérésekben való részvétel Az iskolai mérési, értékelési rendszer részeként az intézmény bekapcsolódik a jogszabályban előírt, a fenntartó által meghatározott, illetve a nevelőtestület döntése alapján más külső szervek által szervezett mérésekbe. A jogszabályban előírt országos mérés, értékelés eredményeinek intézményi feldolgozása 1. A nevelőtestület évente értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit,- ezeket ismerteti a szülői szervezettel figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. 2. Az intézményekben intézkedési tervet kell készíteni, ha a fenntartó felhívja az iskola igazgatójának figyelmét, hogy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont értesítése alapján az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot. 3. Az intézkedési tervet az iskolának a felhívástól számított három hónapon belül kell megküldenie a fenntartónak. 4. Az intézkedési tervet a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 5. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell: azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek, a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, az intézkedések végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot, azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást. 5. Értékelési feladatok végrehajtás Az értékelés fogalma 1. Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével. 2. Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel. Az

56 értékelés szembesítést jelent: az elért eredményeket kell összehasonlítani a kitűzött célokkal. Az értékelés feladatai Az értékelés rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerősíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg. Az intézményben folyó értékelés tervezése Az értékelés tervezése során rögzíteni kell az alábbiakat: 1. Mi az értékelés célja? 2. Az értékelés a működés milyen területeire terjed ki? 3. Ki végzi az értékelést? 4. Kiket értékel? 5. Milyen szempontok alapján történik az értékelés? (Mik az indikátorok? Milyen követelményekhez kell viszonyítani?) 6. Mikor történik az értékelés? (Milyen időközönként történik az értékelés?) 7. Milyen módszerek, eszközök segítségével történik az értékelés? 8. Hogyan történik az értékelésben érintett személyek tájékoztatása az értékelés megállapításairól? Az értékelés területei Az intézményben folyó nevelő és oktató munka értékelésének területei: a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése, a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése, a vezetők munkájának értékelése, a pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése, az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 56

57 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: az 1-4. évfolyamon, az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek, a kéttannyelvű német osztályokban a 4. évfolyamon írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek a nevelők a tanulók munkáját szóban és írásban is ellenőrzik az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak 4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló félévente legalább egyszer felel szóban. az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének szempontjait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. 5. A nevelők, a tanulók a tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak -fejlődtek-e, vagy hanyatlottak- az előző értékelés óta. A számonkérés formái a felső tagozatban 1. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel, illetve minősítő szöveges értékeléssel kell értékelni, kivéve az 5. évfolyamon szeptember hónapban az alsó és felső tagozat közötti 57

58 átmenet megsegítése érdekében. Ebben az időszakban a tanulók lehetőséget kapnak a megajánlott érdemjegyek elfogadására. A tanulók írásbeli munkáit az év folyamán a témazáró, felmérő és nagydolgozatokat 2 évig a szaktanárnak, a tanítónak meg kell őriznie. 2. A témazáró jegy a félévi és év végi eredménybe kétszeresen számít bele. 3. A tanulók a témazáró dolgozatot hazaviszik, és aláírva következő órára vissza kell hozniuk. 4. A tanuló által szerzett érdemjegyekről, illetve a szöveges minősítésről, a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tanuló a szerzett jegyeit a szaktanárral aláíratja. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 5. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Informatika tantárgyból is érdemjegyet kapnak a 2010/2011-es tanévtől a III. pont szerint. A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tantárgyaknál az értékelés a következőképpen történik: - ha a szakrendszerű tantárgy mellett szerepel, a nem szakrendszerű százalékos értékelése (év eleji, félévi, év végi esetenként évközi) beleintegrálódik a szakrendszerű tárgy érdemjegyébe. - ha az illető tantárgy teljes egészében nem szakrendszerű keretek között zajlik, érdemjeggyel értékelünk. A nem szakrendszerű értékelés bármely formája zöld színnel történik, így könnyen megkülönböztethető. I. Humán tárgyakból Teljesítmény Érdemjegy 0-40 % Elégtelen (1) % Elégséges (2 ) % Közepes (3) % Jó (4) % Jeles (5) II. Reál- és természettudományos tárgyakból 58

59 Teljesítmény Érdemjegy 0-30 % Elégtelen (1) % Elégséges (2) % Közepes (3) % Jó (4) % Jeles (5) III. Alsó tagozat, idegen nyelvből, informatika, rajz-technika tantárgyakból Teljesítmény Érdemjegy 0-30 % Elégtelen (1) % Elégséges (2 ) % Közepes (3) % Jó (4) % Jeles (5) A tanulók ugyanazon a tanítási napon 2 témazáró (nagydolgozat) dolgozatnál többet nem írhatnak. A témazáró dolgozat időpontját egy héttel a megírás előtt közölni kell a tanulókkal, illetve egyeztetni kell az ott tanító kollégákkal. A hiányzó tanulóknak pótlólag is meg kell írnia a témazáró dolgozatokat. A dolgozatokat két héten belül, de legkésőbb 30 napon belül értékelni, illetve javítani kell. Felzárkóztató jellegű, speciális foglalkozást igénylő tanulók, osztályközösségek esetében a mindenkori tanév elején a szakmai munkaközösségek által meghatározott, a tanulókkal és a szülőkkel ismertetett követelményszint szerint kell értékelni. Az osztályfőnök és a fejlesztő pedagógus feladata a koordinálás. A megváltozott, speciális foglalkozást igénylő, de a többi tanulóval együtt nevelhető tanuló esetében törvény adta lehetőség a tanuló tanulmányi munkájának szöveges értékelése, amelyet csak iskolaváltáskor, illetve a 8. osztály befejezésekor kell a jogszabályoknak megfelelően, osztályzattal minősíteni. Tanórán kívüli foglalkozás: A nem kötelező - szakköri foglalkozásokat, osztályzattal nem értékeljük. Az évfolyamon angol, német, informatika szakkör keretében történő oktatás esetén a szülő kérésére év végén a tanuló osztályozó vizsgát tehet, 59

60 melynek követelményei megegyeznek az adott évfolyamon tanított tantárgy követelményeivel. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket, illetve érdemjegyeket használjuk. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon az osztályfőnök minősíti (példás, jó, változó, rossz minősítéssel) kikérve a betanító kollégák véleményét, és ezt a tájékoztató füzetbe havonta, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök az osztályközösség előtt értékeli, minden hónap végén minősítik, illetve érdemjeggyel értékelik. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, a minősítések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot, minősítést a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A 2-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a kötelező tantárgyak érdemjegyét minősítik, amelyeket a tanév elején a szülőkkel és tanulókkal ismertetni kell. 60

61 Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a/ Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti önként vállal feladatokat és azokat teljesíti tisztelettudó társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása b/ Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nincs írásbeli megrovása c/ Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik feladatait nem minden esetben teljesíti előfordul, hogy társaival, és a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik rendszeresen igazolatlanul mulaszt osztályfőnöki rovása van d/ Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen

62 társaival, és a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza rendszeresen igazolatlanul mulaszt van igazgatói intője vagy ennél magasabb fokozatú büntetése 12. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 13. A tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az iskolában a szorgalom értékelésének s minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza b) Jó (4) az a tanuló, aki képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti taneszközei tiszták, rendezettek c) Változó (3) az a tanuló, akinek tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől tanulmánya ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatit nem mindig teljesíti 62

63 felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik d) Hanyag (2) az a tanuló, aki képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait folyamatosan nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Jutalmazás: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatón vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret napközis nevelői dicséretek osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret 63

64 nevelőtestületi dicséret értékelő iskolagyűlésen adható jutalmazások kiemelkedő tanulmányi, kulturális, sport és községi tevékenységért b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktanári teljesítményért, kulturális, sport és közösségi tevékenységért példamutató magatartásért kiemelkedő szorgalomért példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők és jutalmazhatók. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Hunyadi-díjat lehet odaítélni javaslatok alapján az iskola hírnevéért hosszabb időn át folyamatosan dolgozó tanulónak vagy közösségnek, amelyről a diákok és nevelők javaslata alapján minden évben a nevelőtestület dönt. A Hunyadi-díj iskolánk legmagasabb szintű elismerése. Corvinus Alapítvány 2004-ben létrehozta a Corvinus-díjat, amelyet egy alsós és egy felsős tanulóközösségnek ítélhetnek oda minden tanévben közösségi munkájuk alapján. Az adott közösségek kulturális célú jutalomban részesülhetnek (pl. színházlátogatás). Dauner-Ringler Alapítvány középfokú nyelvvizsgákért, természettudományos versenyeket elért kiemelkedő eredményekért díjakat adományoz. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, mely a tanévzárón (ünnepélyen) kerül átadásra. d) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, illetve jutalmazhatóak. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. (Magatartási verseny, tisztasági verseny stb) A dicséretet írásba foglaljuk és a szülő tudomására hozzuk. Büntetési fokozatok Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy 64

65 igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás más osztályba, más iskolába történő áthelyezés Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Iskolai hagyományainknak megfelelően a felső tagozatban a szaktanárok rendszeresen értékelik az osztályközösségek magatartását. A magatartás értékelésének szempontjait minden tanév kezdése előtt és a diákönkormányzat az osztályfőnöki munkaközösség felülvizsgálja. Értékelésünk színterei iskolában tanórán Tanórán kívül (szakkörökön, szünetekben, diákönkormányzat rendezvényein, iskolagyűléseken, versenyeken, ünnepélyeken, rendezvényeken). A tanulóközösségek előtti értékelés színtere a tanulók rendszeres informálását elősegítő iskolagyűlések szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal. Iskolán kívül: 65

66 Tanulmányi kirándulásokon, külterületi, országos tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyeken, iskolánk kívüli programokon (pl. színházlátogatások, egyéni és közösségi pályázatok) nyári táborok stb. Az értékelés csak akkor hatásos, ha sokoldalú teret ad a tanulásnak, játéknak, munkának, hogy fejlődjön a tanulók önismerete, együttműködési készsége, akaratereje. Segítenie kell életmódjuk, motívumaik, szokásaik értékekkel való azonosulásának kialakítását. Az értékelés dokumentálása év közben a naplóban és értesítő könyvben (tanulói ellenőrzőben) rögzítjük. Az osztályfőnök legalább havonta ellenőrzi a beírt osztályzatokat, a szülők által legalább hetente történt aláírásokat. Problémák esetén szükség szerint, de mielőbb értesítik a tanulók szüleit. év végén az törzskönyvben a naplóban és a bizonyítványokban az előírásoknak megfelelően rögzítjük az értékelést. A törvény adta lehetőséget figyelembe véve az alsó tagozatos munkaközösségünk az alábbi döntéseket hozta az értékeléssel kapcsolatosan: Első évfolyamon a tanulók szöveges értékelést kapnak félévkor és év végén is. Év közben a felméréseket %-osan, a szóbeli feleleteket szövegesen vezetik a naplóban. Második évfolyamon félévkor szövegesen, év végén viszont már a törvényi változásoknak megfelelően érdemjeggyel értékelünk. Év közben az első félévben a felméréseket %-osan, a szóbeli feleleteket szövegesen vezetjük a naplóban, a második félévtől már érdemjegyeket kapnak a tanulók. Harmadik évfolyamtól félévkor és év végén is érdemjegyet adunk. Év közben érdemjegyekkel értékelünk. Magatartás és szorgalom értékelése Havonta az osztályfőnök és a szaktanárok véleménye alapján értékeljük 66

67 Példás Jó Változó és A magatartás rossz, a szorgalom hanyag. A szülőkkel a követelményeket írásban ismertetni kell! Negyedéves és háromnegyed éves értékelést csak az 1. évfolyamon adunk. A kéttannyelvű osztályoknál az év végi minősítést le kell fordítani német nyelvre is. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése 1. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. 2. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúklányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: 67

68 Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? Az intézményi vezetők munkájának értékelése Az igazgató teljesítményének értékelése 1. Az igazgató teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minőségirányítási program mellékletében található Magasabb vezetői teljesítményértékelő lap (igazgató), valamint az intézményi minőségirányítási program mellékletében található Összesített magasabb vezetői teljesítményértékelő lap segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. A Magasabb vezetői teljesítményértékelő lap -ot ki kell töltenie: az igazgatónak (önértékelés), az intézmény összes pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozójának (név nélkül) az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott vezető beosztású dolgozóinak (név nélkül). 3. Az igazgató esetében a Magasabb vezetői teljesítményértékelő lap kitöltésére fel kell kérni a fenntartó képviselőjét is. 4. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott vezető beosztású dolgozók, valamint a fenntartó képviselője által kitöltött értékelő lapokon szereplő véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában összesíteni kell, és az így kapott összesített értékelés alapján kell kitölteni az Összesített magasabb vezetői teljesítményértékelő lap -ot. A magasabb vezető (ig.h.), és vezető beosztású dolgozók ( mkv.) teljesítményének értékelése 1. A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minőségirányítási program mellékletében található MagasabVezetői és Vezetői teljesítményértékelő lap, valamint az intézményi minőségirányítási program mellékletében található Összesített magasabb vezetői és vezetői teljesítményértékelő lap segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. A Magasabb vezetői és a Vezetői teljesítményértékelő lap -ot ki kell töltenie: az érintett vezető beosztású dolgozónak (önértékelés), az igazgatónak, vagy a közvetlen felettesnek 68

69 az intézmény összes pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozójának (név nélkül) vagy a vezető beosztású dolgozó irányítása alatt pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak (név nélkül), gazdasági vezető esetében az irányítása alatt foglalkoztatott dolgozóknak (név nélkül). 3. A kitöltött lapokat az igazgató, az Értékelési Felelős és a Minőségirányítási vezető dolgozza fel, és százalékos formában összesíti. és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az Összesített magasabb vezetői és vezetői teljesítményértékelő lap -ot. 4. Az Összesített magasabb vezetői és vezetői teljesítményértékelő lap az egyes szempontok összesített értékelésén túl tartalmaz: egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett vezető beosztású dolgozó adott tanévi teljesítményét a következő kategóriák szerint: KIEMELKEDŐ TELJESÍTMÉNY ÁTLAG FELETTI TELJESÍTMÉNY ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNY ÁTLAG ALATTI, FEJLESZTÉSRE SZORULÓ TELJESÍTMÉNY NEM KIELÉGÍTŐ, FEJLESZTÉSRE SZORULÓ TELJESÍTMÉNY javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett vezető beosztású dolgozó teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 5. Az Összesített magasabb vezetői és vezetői teljesítményértékelő lap megállapításait az igazgató szóban ismerteti az érintett vezető beosztású dolgozóval. Az Összesített magasabb vezetői, vezetői teljesítményértékelő lap egy példányát az érintett vezető beosztású dolgozónak át kell adni, melynek megállapításaihoz az érintett vezető beosztású dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet. A magasabb vezetők és vezetők teljesítmény-értékelésének szabályzata és mérőlapjai a Mellékletben találhatók. A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése 1. Az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minőségirányítási program mellékletében található Óramegfigyelési lapok, Óralátogatás megbeszélési jegyzőkönyv az Önértékelési lap, a Véleménykérő lap alapján kitöltött Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 69

70 2. A Óramegfigyelési lap -ot ki kell töltenie az óralátogatások alkalmakor: Az igazgatónak, vagy az igazgatóhelyettesnek, akik az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó felettese.. az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó munkaközösség-vezetőjének 3. Az igazgató, valamint a pedagógus közvetlen felettese és a munkaközösség-vezetője által kitöltött értékelő lapokon szereplő véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában az Értékelési Felelős összesíti. Az érintett pedagógus kitölti az Önértékelő és a Véleménykérő lapot. A kapott összesített értékelés alapján az Értékelési Felelős tölti ki az Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap -ot. 4. Az Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap az egyes szempontok összesített értékelésén túl tartalmaz: a) egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett pedagógus adott tanévi teljesítményét a következő kategóriák szerint: KIEMELKEDŐ TELJESÍTMÉNY ÁTLAG FELETTI TELJESÍTMÉNY ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNY ÁTLAG ALATTI, FEJLESZTÉSRE SZORULÓ TELJESÍTMÉNY NEM KIELÉGÍTŐ, FEJLESZTÉSRE SZORULÓ TELJESÍTMÉNY b) javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett pedagógus teljesítmények minőségi javítását segítik elő. 5. Az Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításait az igazgató vagy a pedagógus közvetlen felettese vagy az Értékelési Felelős szóban ismerteti az érintett pedagógussal. Az Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap egy példányát az érintett pedagógusnak át kell adni. Az Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításaihoz a pedagógus írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet. A pedagógusok teljesítmény-értékelésének szabályzata és a mérőlapok a Mellékletben találhatók. 6. Az alkalmazottak teljesítmény-értékelésének szabályzata és a mérőlapok a Mellékletben találhatók Az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése Tanév végi intézményi értékelés 1. A nevelőtestület minden tanév végén értékeli: az intézmény nevelő oktató munkáját, 70

71 a minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit. 2. A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az iskola igazgatója állítja össze. 3. Az igazgató által összeállított értékelésről a nevelőtestületi elfogadás előtt ki kell kérni a szülői szervezet iskolai vezetőségének véleményét. 4. A tanév végi intézményi értékelést a nevelőtestület fogadja el. 5. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjen egymáshoz. 6. A nevelőtestület által elfogadott értékelést meg kell küldeni a fenntartónak. 7. A tanév végi intézményi értékelés szempontjai: az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai), a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok), a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, az országos kompetencia mérések eredményei, felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása), a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók), a pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása), a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése, az intézmény éves munkatervében meghatározott feladatok végrehajtásának értékelése, az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). Teljes körű intézményi önértékelés 1. A teljes körű intézményi önértékelés több tanévre vonatkozó, összegző értékelés. 71

72 2. A teljes körű intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje adottságait és elért eredményeit, s ennek segítségével azonosítani tudja az intézmény működésének erős és gyenge pontjait, kijelölje a működésen belüli legfontosabb területeket, meghatározza a továbbfejlődés irányát (célkitűzés és intézkedések elrendelése). 3. Teljes körű intézményi önértékelés elkészítésével kell értékelni az intézményben folyó nevelő és oktató munkát ötévente, az igazgatói megbízatás lejáratát megelőző tanév végén. 4. A teljes körű intézményi önértékelés során az eltelt öt évre visszamenően kell vizsgálni: a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában az intézmény számára meghatározott feladatok teljesülését, a pedagógusok körében végzett mérések eredményeit (nevelőtestületi klíma vizsgálata, SWOT analízis, a pedagógusok elégedettségének mérése), a szülők és a tanulók körében végzett igény- és elégedettség mérések eredményeit, az intézmény működésének egyes területeire jellemző adatokat az intézményi minőségirányítási program mellékletében található szempontok alapján. 5. A teljes körű intézményi önértékelés során feltárt adatok vizsgálata során meg kell állapítani, hogy az intézmény működésében melyek az erősségek, hol jelentkeznek problémák, melyek a fejlesztendő területek. 6. A teljes körű intézményi önértékelés során feltárt problémák megoldására és a szükséges fejlesztések megvalósítására intézkedési tervet kell készíteni. IV. MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMOK KEZELÉSE, MEGŐRZÉSE Dokumentumok kezelése Képzések nyilvántartása A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: képzések pontos megnevezését, helyét, idejét a résztvevők nevét a beszámítható munkaórát a képzésen kapott dokumentumokat 72

73 Levelezés A levelezések rögzítésére iktatófüzetet vezetünk. Ez tartalmazza a beérkező és az elküldött leveleket. Az iktatófüzetbe be kell jegyezni: az iktatás helyét a küldő nevét az ügy tárgyát Mérések, elemzések kérdőívek mérések elemezése, összesített adatok, részletes mutatók Irányító csoport megbeszéléseinek munkafeljegyzései a kiadott munkafeljegyzés séma alapján minden írásos feljegyzés, határozat Az elkészült dokumentumokat hitelesíti: az Irányító csoport vezetője. Hitelesíti: az intézmény vezetője. Az Irányító Csoport köteles a minőségügyi dokumentumok gyűjtésére irattárat fenntartani, az irattári anyagokat abban megőrizni, és annak rendeltetésszerű használatáról gondoskodni. Az iratkezelés és irattár vezetéséért felelős: a minden tanévben pontosított személy. Az Irányító Csoport tagjai kötelesek az irattári anyagokat időben leadni, szükség esetén rendezésében segíteni. Irattári anyagnak kell tekinteni a minőségügyi munka során keletkezett valamennyi dokumentumot. Irattári anyagok IMIP Képzések nyilvántartása Mérések, elemzések Irányító Csoport gyűléseinek munkafeljegyzései, nyilvántartások Minőségügyi témával foglalkozó testületi megbeszélések feljegyzései Segédanyagok Az irattári anyagok tartalma IMIP Megbízólevelek 73

74 Irányító Csoport által készített szabályozások Intézkedési tervek Mérések összesített eredményei OM értékelés A dokumentumokat a tartalomtól függetlenül hitelesítik: intézményvezető Irányító Csoport tagjai A testületi megbeszéléseken végzett vizsgálatok, alkalmazott módszerek, határozatok dokumentumai Hitelesítik: alkalmanként a testület két tagja A minőségügyi dokumentumok nem selejtezhetők! Ellenőrzés A minőségügyi dokumentumok kezelési szabályainak betartását az Irányító Csoport vezetője ellenőrzi. Az ellenőrzés szempontjai: a dokumentumok hitelessége az iratkezelés szabályainak betartása a naprakész dokumentálás Az ellenőrzés legalább 2 havonta végzendő. Az ellenőrzés tapasztalatairól feljegyzést kell készíteni, felsorolva a tapasztalt hiányosságokat, meghatározva a hiányok pótlásának határidejét. Dokumentumok hozzáférhetősége Az Irányító Csoportnak kell biztosítania a lehetőséget, hogy a dokumentumok hozzáférhetőek legyenek az arra kijelölt helyeken. Az aktuális felhívások, fontosabb tudnivalók a folyosón található Minőségfejlesztés hirdetőtáblán találhatók. A minőségfejlesztési rendszer működésének, értékelésének felülvizsgálata Értékelés Az ellenőrzési, értékelési rendszer feltételei szerint Az önértékelés tapasztalatai alapján Újabb mérési, elégedettségi eredmények alapján 74

75 A felülvizsgálat gyakoriságának meghatározása A minőségirányítási program érvénybe lépésétől számítva kétévente tartunk felülvizsgálatot. 75

76