A Heves megyei egyéni vállalkozók évi tevékenységének alakulása

Átírás

1 A Heves megyei egyéni vállalkozók évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre szőkülı belföldi piacon - elsıdlegesen a lakossági ellátásban érdekeltek. Míg a kivitel miatt a világpiacon is érdekelt társaságoknál az export élénkülése kiutat jelenthet a válságból. A belsı fogyasztás folyamatosan csökkent többek közt a lakossági reáljövedelmek inflációtól való elmaradása miatt. A monetáris válság miatt csökkent a fizetıképes keresletnél meghatározó alkalmazottak száma a KSH mérése szerint. Sokan áttértek a teljes munkaidıs foglalkoztatásról a részmunkaidıben történı foglalkoztatásra. A forint árfolyamának folyamatos gyengülése további fogyasztásra fordítható jövedelemforrásokat vont el a gazdaságtól. A devizahitelek törlesztése ugyancsak hatalmas erıforrásokat vont el a lakossági fogyasztástól, így az egyéni vállalkozói körtıl is. Ebben a recesszióra hajló gazdasági környezetben próbálta a pénzügyi kormányzat a lakossági fogyasztásra épülı egyéni vállalkozói kört jobb pozícióba hozni. Ennek érdekében számos, az egyéni vállalkozói kört érintı jogszabályt módosított, kedvezıbbé tett január 1-tıl a személyi jövedelemadó mértékét egységesen 16 százalékra csökkentették. A 16 százalékos adómértéket kell alkalmazni az összevont adóalapra és valamennyi külön adózó jövedelemre is. Így tehát az egyéni vállalkozó esetében 16 százalékkal adózik az összevont adóalap részeként a költségként elszámolt vállalkozói kivét és az átalányadózás szerint megállapított jövedelem, valamint a különadózó jövedelmek között elszámolt vállalkozói osztalékalap is. (2010. évben a személyi jövedelemadó 5 millió Ft-ig 17 százalék, az e fölötti jövedelemre 32 százalék volt.) Az egységes 16 százalékos adókulcs alól kivétel a vállalkozói személyi jövedelemadó július 1-tıl hatályos szabályok szerint a vállalkozói adóalap 500 millió Ft-ot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e fölötti jövedelemre 19 százalék a vállalkozói személyi jövedelemadó (szinkronban a társasági adó törvénnyel). Ez gyakorlatilag a teljes vállalkozói körre egy alacsonyabb kulcsot eredményezett. Könnyítés az is, hogy január 1-tıl a kedvezményes adókulcs alkalmazásának nincsenek feltételei, az elért adómegtakarítást nem kell nyilvántartani és a felhasználása sem kötött. (A kedvezményes kulcs I. félévre visszamenıleges alkalmazásának szigorú feltételei voltak.) január 1-tıl megszőnt a vállalkozói kivét kiegészítés kötelezettsége évben ugyanis, ha az egyéni vállalkozó által elszámolt kivét összege nem érte el a fı tevékenységre jellemzı, piaci viszonyoknak megfelelı éves díjazás összegét, de az egyéni vállalkozónak volt vállalkozói osztalékalapja, akkor annak terhére a kivétet ki kellett egészíteni erre az összegre. A fiskális politika az egyszerősített adózást választó egyéni vállalkozókat kivéve kedvezıen alakult az utóbbi években, mivel a személyi jövedelemadónál mérséklıdött az adóterhelés, csökkent a foglalkoztatót terhelı egészségbiztosítási járulék, az egyéni vállalkozói osztalékadó, megszőnt a tételes egészségügyi hozzájárulás. A könnyítések mellett az egyéni vállalkozók egy köre, az egyszerősített elszámolást választók (EVA) nehezebb helyzetbe kerültek. A még 2010-ben 30 százalékra emelt EVA kulcs hatása mellett ebben az évben érvényesült teljes mértékben a korábbi években hozott, fordított adózást bevezetı jogszabályi változások hatása, mely bevételi oldalon, az ÁFA fel nem számítható összegével csökkentette a vállalkozások bevételét, a tételes elszámolású kör felé terelve az ebbe a körbe tartozó vállalkozásokat. Az általuk elért bevétel 10 százalékkal maradt el a bázis évitıl. 13

2 A vállalkozások 6 százalékát kitevı átalányadók az egyéni vállalkozók által megtermelt bevételbıl mindössze 1,6 százalékkal részesedtek. Heves megyében év végén fı egyéni vállalkozót tartottunk nyilván, ami az országos ütemet kevéssel meghaladó mértékben 1,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A évi tevékenységérıl fı nyújtott be (bevételt vagy költséget tartalmazó) bevallást, ami 5 százalékkal kevesebb az elızı évinél. Heves megyében évben az egyéni vállalkozók összességében millió Ft bevételt realizáltak folyó áron, ami egy százalékkal kevesebb az elızı évinél, míg országos szinten 3 százalékos növekedés mérhetı. Az országos növekedés üteme is elmarad a évi infláció 3,9 százalékos mértékétıl. Mindegyik adózási formába tartozó vállalkozói körben forgalom csökkenés mutatható ki, ami legnagyobb mértében az egyszerősített elszámolást választóknál jelentkezett. A vállalkozások bevételi sávok szerinti összetétele évek óta keveset változott. Továbbra is a vállalkozások zöme 5 millió Ft alatti bevételt ért el. A munkavégzés jellege szerinti összetételben sem történt lényeges arányeltolódás az elızı évhez képest. A tételes költségelszámolók által realizált összes bevétel kétharmad részét a fıállású, valamivel több, mint egy ötöd részét a nyugdíjas és egy tized részét a munkaviszony mellett tevékenységet végzık érték el. Az egy vállalkozóra jutó átlagos bevétel a megyében ezer Ft, ami az elızı évhez viszonyítva 4 százalékkal emelkedett, s az adózási forma szerint nagymértékben szóródik. Az átlagot részarányuknál fogva a költségeikkel tételesen elszámolók határozzák meg. Az egyszerősített elszámolást és az átalányadózást választóknál jóval átlag alatti az egy fıre jutó adóköteles bevétel. A Heves megyei egyéni vállalkozók átlagosan egyötöde foglalkoztat alkalmazottat vagy segítı családtagot. Ezen belül adózási formánként nagyon eltérıek az arányok. Az EVA hatálya alá tartozók több mint fele, az átalányadósoknak viszont kevesebb, mint öt százaléka ad munkát önmagán kívül másnak is. Azok a tételes költségelszámolók, akiknek van alkalmazottjuk, átlagosan 2 fınek adnak munkát, és mindössze 35 egyéni vállalkozó van, aki ennél többnek, átlagosan 15 fınek. Azok az átalányadózók és egyszerősített elszámolást választók, akiknek van alkalmazottjuk, 14

3 átlagosan 1-1 fıt foglalkoztatnak. Továbbra is elmondható, hogy az egyéni vállalkozásokra az önfoglalkoztatás a jellemzı. A költségeikkel tételesen elszámoló egyéni vállalkozók jövedelmezısége évben megyei és országos szinten egyaránt javult. A bevételek és az elszámolt költségek különbözetébıl adódó eredmény a megyei vállalkozásoknál a évi 916 millió Ft-ról millió Ft-ra emelkedett. A tételes költségelszámolók közel hat tizede nyereséget mutatott ki évben, 2 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A költségek között kimutatott vállalkozói kivéttel korrigált eredmény 8 százalékkal magasabb az elızı évinél. Országosan ez az eredménykategória 13 százalékkal haladja meg a tavalyit. Kedvezı, hogy a vállalkozások adóterhelése az elızı évihez viszonyítva csökkent, a megyei vállalkozások adózott eredménye évben 13 százalékkal nıtt, értéke millió Ft lett. Az egyéni vállalkozók évi tiszta jövedelme (adózott eredmény + amortizáció) összességében 10 százalékkal emelkedett, ami 0,8 százalékponttal meghaladja az országos átlagot. A megyei vállalkozások hozam mutatójának mindkét eleménél egyaránt növekedés volt évben az egyéni vállalkozók millió Ft-ot fizettek be a központi költségvetésbe, ami a megyei kiemelt adóbevétel 4 százalékát tette ki. A vállalkozók által befizetett kiemelt adó- és járulékbevételek 11 százalékkal alacsonyabbak a évinél. A nagyarányú visszaesés hátterében egy bázis évi kiugró összegő ÁFA tétel áll, mely sorozat jellegő ingatlan értékesítéshez kapcsolódott, s a tárgyévben nem ismétlıdött meg. E tétel nélkül a két év között 1,8 százalékos növekedés mérhetı. 15

4 Kiemelt adó- és járulék bevételek havi alakulása A kiemelt adóbevételek alakulásánál hosszabb távon éves viszonylatban, több év trendje alapján a reálgazdasági folyamatok meghatározóak, amelyek a permanens, évek óta tartó válság hatások miatt az adóteljesítmények visszaesésének irányában hatnak. A belsı fogyasztás mérséklıdik, a fizetıképes kereslet csökken, a vállalkozások jövedelmezısége romlik, a magánszemélyek reáljövedelme visszaesik, a költségvetési szerveknél forráselvonások történnek. Heves megyében hóban millió Ft kiemelt adó- és járulék bevétel folyt be, ami 9,5 százalékkal magasabb a bázis idıszakinál. Országosan 10,5 százalékkal növekedtek a bevételek. Az országos szintő kiemelt adó- és járulékbevételek 1,9 százaléka képzıdött a megyében. Ez az arány lényegében évek óta nem változott. A kiemelt adóbevételek adónemenkénti részarányában sem történt lényeges változás a bázisidıszakhoz képest. Továbbra is a TB bevétel képviseli a legnagyobb tömeget, a maga 41 százalékával, ezt követi az ÁFA 37 százalékos részesedéssel, majd az SZJA 16 százalékkal. A TAO, EVA és EHO bevételek pedig együttesen 6 százalékot tettek ki. (A TB során összesítjük a Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Alapot megilletı járulékot, valamint a január 1-tıl bevezetett szociális hozzájárulási adóból e két alapot megilletı rész együttes összegét.) A hozzáadott érték típusú ÁFA bevételek havi alakulását az adóalapot meghatározó reálgazdasági folyamatok export, belföldi értékesítés, beruházások változása mellett rövid távon nagymértékben alakították a évi törvényi változások. A két százalékos kulcs emelés hatása 4 hónapban február és május között már növelte az ÁFA bevételeket. Ugyanakkor évben az ÁFA visszaigénylések adóhatóság általi kiutalásának módja megváltozott. Korábban, évet megelızıen késedelmi pótlék felszámítása nélkül az 500 ezer Ft feletti visszaigénylésekhez kapcsolódóan az általános forgalmi adót 45 napon belül kellett kiutalni évtıl a szigorított 45 napos kiutalási határnap mellett életbe lépett törvényi változás szerint a 75 napos kiutalási határnap is. A nettó ÁFA bázisidıszakhoz mért 12,3 %-os, 2,6 milliárd Ft-os emelkedését a befizetések 15 százalékos, és az ennek egynegyed részét kitevı kiutalások 22 százalékos növekedése alakította. A nettó ÁFA összege lényegében akkor sem változik, ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt évben néhány adózó kiugró összegő, rendkívüli adókötelezettsége közel 1 milliárd Ft-tal növelte az akkori befizetéseket, másrészt a 75 napos kiutalási szabály életbe lépése szintén 1 milliárd Ft körüli összeggel, de a kiutalásokat csökkentette ebben az évben. Heves megyében hóban befolyt millió Ft személyi jövedelemadó bevétel 2 százalékkal haladja meg a bázis idıszakit. Ezen belül a befizetések bázis szinten alakultak, 16

5 míg a kiutalások mintegy egy tizedével estek vissza. A befizetések bázisszintő alakulását egy elızı évi kiugró összegő (közel 700 millió Ft-os) egyedi tétel tárgyidıszaki meg nem ismétlıdése okozta. E nélkül az év elsı öt hónapjában az adójóváírás megszüntetésének, a minimálbér emelésének és a nettó keresetek megırzését biztosító elvárt bérfejlesztéseknek a hatására a befizetések mintegy 3 százalékkal emelkedtek az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. Az országos tendenciák is hasonló arányokat mutatnak. Megyénkben hóban millió Ft TB járulék és szociális hozzájárulási adó folyt be, ami a törvényi változások hatására 8 százalékkal haladja meg a bázisidıszakit. A növekedés mértéke duplája az országosnak, és az üzleti szektorban nagyobb arányban jelentkezik, mint a költségvetési szerveknél októbertıl a régiós munkaügyi központok újra megyei szervezetként, a Kormányhivatalon belül látják el feladatukat. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Miskolci székhellyel Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatalon keresztül számolta el fizetési kötelezettségét az elızı évben. E miatt a bázis idıszakban Heves megyénél még nem szerepel a munkaügyi központ által befizetett összeg évtıl viszont a szociális hozzájárulási adó törvény nem ír elı kötelezettséget az ellátottak (álláskeresık) után. Ezért a költségvetési szerveknél kimutatott 5,5 százalékos növekedés nem a valós helyzetet tükrözi. A régiós átlag ennél a körnél éppen ellenkezı tendenciát, 5 százalékos visszaesést jelez. A kisebb adók együtt (társasági adó, egyszerősített vállalkozói adó, egészségügyi hozzájárulás) elsı öt hónapjában megyei és országos szinten egyaránt növekedtek. Megyénkben a növekedés mértéke 31 százalékos, két és félszerese az országos átlagnak. A társasági adó bevétel hóban megyénkben 41 százalékkal, 700 millió Ft-tal haladja meg a bázis idıszakit. A többlet befizetés egyrészt néhány kiemelt adóteljesítményő társaság eredmény javulásának hatására következett be, másrészt korábbi idıszak kötelezettségének teljesítése eredményezte. Országosan mindössze 8 százalékos növekedés mérhetı. Az egyszerősített vállalkozói adó bevételek Heves megyében és országosan is jóval bázis szint alatt alakultak január 1-tıl az EVA mértéke 30 %-ról 37 %-ra emelkedett, viszont egy negyedével csökkent azoknak az adóalanyoknak a száma, amelyek ezt az adózási formát választották. Az adózók számának drasztikus mértékő csökkenése hatására a bevételek megyénkben egy negyedével estek vissza, ami nagyobb mértékő, mint ami országos átlagban tapasztalható. Az egészségügyi hozzájárulás I. negyedévi bevétele Heves megyében 72, országosan közel 87 százalékkal haladják meg a tavalyi év I. negyedévét. A bevétel-növekedésben a törvényi változások meghatározó szerepet játszanak január 1-tıl a béren kívüli juttatások után a kifizetıt 10 százalékos EHO terheli, ez a normál 27 százalékos kulcstól kedvezıbb. A törvényi változás ismeretében decemberében elırehozott kifizetések történtek, melyek EHO kötelezettségét januárban kellett rendezni. A járulékbevallások összesített adatai szerint a bázisidıszakihoz képest számottevı mértékben növekedett a magánszemélyt terhelı osztalékelıleg utáni EHO kötelezettség is. Továbbá a jelzálogalapú devizahitelek fix árfolyamon történı végtörlesztéséhez sok magánszemély idı elıtt igénybe vette az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összeget is, ami EHO fizetési kötelezettséggel járt együtt. Ezt a magánszemélynek kell befizetnie a tárgy negyedévet követıen a biztosító pénztár adatközlése alapján. 17

6 Gazdasági folyamatok alakulása Heves megyében a negyedévre benyújtott ÁFA bevallások alapján Heves megyében a mőködı, ezen belül az ÁFA hatálya alá tartozó adóalanyok száma az utóbbi öt év elsı negyedévi adatait tekintve folyamatosan növekedett, negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva rendre: 2,2, illetve 3,9 százalékkal. Ezzel párhuzamosan az elemzésünk alapját képezı, értékelésbe vonható hibátlan bevallások száma a 2010 és hónapban tapasztalható mérsékelt csökkenés után, negyedévben 3,6 százalékkal,12601 db-ra gyarapodott. Az elmúlt idıszakban a gazdasági folyamatok alakulásában szerepet játszottak az évek óta tartó pénzügyi gazdasági válság hatásai, mely megmutatkozott többek között a fizetıképes kereslet, a belsı fogyasztás, a vállalkozások jövedelmezıségének, a magánszemélyek reáljövedelmeinek alakulásában. Hangsúlyosan érvényesült a világgazdaság, az euro zóna gazdasági növekedése mérséklıdésének exportpiacaink gazdasági növekedését lassító hatása valamint a forint árfolyamának változása is. A hazai és megyei gazdasági mutatók alakulását befolyásolták továbbá a jogszabály-változások és a különbözı kormányzati intézkedéseknek is. A elsı negyedévi megyei gazdasági teljesítményekre keresletszőkítı hatást gyakorolt a gazdasági válságon kívül a normál ÁFA kulcs 25-rıl 27 százalékra történı emelése január 1-jétıl, továbbá az is, hogy a jelzálogalapú devizahitelt felvevı magánszemélyek a kedvezı, fix árfolyamon történı végtörlesztés pénzügyi fedezetéhez minden hozzáférhetı jövedelmet mozgósítottak az elızı év végén és év elején. A forgalom alakulásában szerepet játszott a gyorsuló infláció is. A KSH adatai szerint- a fogyasztói árak év egészében 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, míg hónapban a fogyasztói árindex 105,6 % volt. A év utolsó negyedében kezdıdı gazdasági válság hatására a megye gazdasági teljesítményében mutatkozó évi mélypont után a évi összesített adatok már a válságból való kilábalás jeleit, a megyei gazdasági teljesítmények stabilizálódását mutatták évben a gazdasági teljesítmények javulása tovább folytatódott, de a negyedévek során a külpiaci forgalom erıteljes lassulása következtében a növekedés már veszített lendületébıl, annak ellenére, hogy a belföldi forgalom még dinamikusan nıtt év elsı negyedévében a bıvülésben további lendületvesztés következett be, nemcsak az országhatáron kívüli forgalom, hanem a hazai piacokra történı eladások tekintetében is. Megnevezés Fontosabb gazdasági mutatók alakulása az ÁFA-bevallások alapján n.év n.év n.év név név millió Ft Kivitel ,4 120,7 137,6 110,9 116,8 Belföldi értékesítés ,8 98,1 105,9 103,2 95,3 Összes értékesítés ,8 104,5 116,3 106,2 102,9 Export arány % 35,5 28,2 32,6 38,6 40,3 Behozatal ,8 124,3 137,1 115,3 151,0 Belföldi beszerzés ,1 95,6 105,7 99,9 85,0 Összes beszerzés ,3 106,0 119,0 107,4 110,2 Import arány % 38,2 36,1 42,3 48,8 52,3 Ért. imp.igénye % 29,0 27,9 33,2 39,2 42,6 Beruházások ,3 133,8 75,4 83,5 57,5 Az összes értékesítés a bázis idıszaki dinamikus,16,3 százalékos növekedés után már csak 6,2 százalékkal bıvült. Ezen belül a kivitel az elızı év azonos idıszakának kimagasló 09/08. 1.n.év 10/09. 1.n.év 11/10. 1.név % 12/11. 1.név 12/08. 1.n.év 18

7 (37,6%) felfutása után mintegy tizedével növekedett, s a belföldi eladások 3,2 százalékos gyarapodása is 2,7 százalékkal mérsékeltebb a év elsı negyedévinél. A kivitel aránya így tovább nıtt, az összes értékesítés 40,3 százaléka külföldre irányult. A beszerzések trendje összességében követte az értékesítését. Az összes vásárlási érték a bázis idıszakinál (19 %) jóval kisebb ütemben, 7,4 százalékkal emelkedett, annak hatására, hogy a behozatal 15,3 %-os bıvült (bázis: 37,1 %), a belföldi beszerzések területén pedig gyakorlatilag stagnálás kismértékő visszaesés - tapasztalható. (Index:99,9%). A beszerzéseken belül a beruházásokra fordított összeg tovább - az egy évvel korábbinak 83,5 %-ára zsugorodott. A kiemelt teljesítménymutatók változása többségében jelentısen eltér az országostól. Hazai szinten csupán az értékesítésnél tapasztalható növekedés, a kivitel lassuló, de még mindig jelentıs bıvülésének következtében, de a többi gazdasági jelzıszám esetében visszaesés mutatkozik. A megye nagyságrendjét tükrözi az országos gazdasági teljesítménybıl való részesedése, mely az értékesítés és beszerzés tekintetében valamivel magasabb, a beruházásokból alacsonyabb a bázis idıszakinál. Heves megye aránya a nemzetgazdasági szintő értékesítésbıl - a kivitelbıl és belföldi eladásokból egyaránt - 1,4, a beszerzésekbıl pedig 1,6 Beruházás Belföldi besz. Behozatal Értékesítés 120,0 százalék. A behozatal aránya meghaladja a megyei átlagot, összesen 2,0 %. A beruházásokra fordított összegbıl való részesedése 0,2 százalékpontos csökkenés után 1,5 százalék. A elsı negyedévi értékesítés és beszerzés - rendre: 2,9, ill. 10,2 százalékkal - meghaladta a válság elıtti, elsı negyedévi teljesítményt is, a külpiaci értékesítés 16,8, a behozatal 51,0 százalékkal magasabb, a belföldi eladás azonban még 4,7, a belföldi beszerzés pedig 15,0 százalékkal alacsonyabb annál. A fejlesztésre fordított összeg nem éri el a elsı negyedévi érték hat tizedét sem. Adózói körönként értékelve a megyei teljesítményeket, a gazdasági társaságok és egyéb szervezetek bonyolították az összes megyei értékesítés és beszerzés döntı hányadát, több mint 97 %-át. Ezen belül a külpiaci forgalom majdnem teljes egésze ( kivitel 99,9 %-a, a behozatal 99,8 %-a) hozzájuk kötıdik, a belföldi eladásokból és beszerzésekbıl való arányuk ennél néhány százalékkal alacsonyabb (95,6, illetve 93,0 %). Az egyéni kör súlya összességében csupán 3 százalék körüli, a belföldi értékesítésbıl és beszerzésbıl ennél valamivel nagyobb, rendre 4,4, illetve 6,1 százalék volt. Beruházásaik aránya a bázis idıszaki mintegy 10 százalékkal szemben 6,8 százalékot tett ki. A megye gazdasági teljesítményének, ágazati és kistérségi szerkezetének alakulásában jelentıs szerepet tölt be egy szők (Heves megyei székhelyő de KAIG - os adóilletékességő) vállalkozói kör (7 társas vállalkozás), mely a megye értékesítésébıl és beszerzésébıl az utóbbi években egyre növekvı arányban, tárgyidıszakban már több mint 50 % százalékkal részesedett, a megye kivitelének több mint 70 százalékát, belföldi értékesítésnek mintegy négy tizedét biztosította. A behozatalból való részesedésük még ennél is több, közelíti a 80 százalékot, miközben a belföldi vásárlásoknak valamivel több, mint ötödét bonyolították. A fejlesztéseknek 26,9 százaléka valósult meg ebben a körben az elızı év azonos idıszakában tapasztalt 34,8 százalékos aránnyal szemben. 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Beszerzés Kivitel Belföldi ért. Heves megye Országos n. év 19

8 Ágazati szerkezetét tekintve, a megyei értékesítés és beszerzés alakulásában jelentıs Az értékesítés alakulása gazdasági ágak szerint ( millió Ft) átrendezıdés nem történt. A megye gazdaságában az értékesítés és beszerzés n.év vonatkozásában továbbra is a gépipar, a kereskedelem, az n.év energiaipar és a kohászat számít n.év domináns ágazatnak. A n.év legtöbb kiemelt ágazatban a forgalom visszaesése, illetve n.év növekedésének mérséklıdése tapasztalható. A megye Mező, erdőgazd. Bányászat Feldolgozóipar gazdaságában legjelentısebb Vill.en-, gáz-, gőz-,vízell. Építőipar Kereskedelem szerepet betöltı ipar Szállítás, távközlés Egyéb ágak értékesítése megyei átlagot túlhaladva - tovább nıtt (14,1 %), bár jóval szerényebb mértékben az egy évvel korábbinál. Ezáltal részesedése az összes eladáson belül 76,0 százalékra emelkedett. Az ipari kibocsátás tárgyidıszaki dinamikájának jelentıs mérséklıdése elsısorban a külpiaci kereslet szőkülı bıvülésének következménye, de a belföldi eladások dinamikája is szerényebb valamivel az elızı évinél. Az iparon belül a feldolgozóipar eladásainak aránya 2,5 százalékponttal emelkedett a döntıen (85 %-ban) belföldre forgalmazó energia ágazat terhére. A feldolgozóipari ágazatok többségében az elızı év azonos idıszakához képest nıtt az értékesítés. Ezen belül a gépipar teljesítménye kiemelkedı, továbbra is meghatározója a megyei gazdasági folyamatok alakulásának. Az ide tartozó társaságok a belföldi eladásoknak már több mint egyharmadát, a megyei összes értékesítésnek pedig már több mint felét bonyolították. Bár az ágazat kivitelének bıvülése az elızı két év növekedési üteméhez viszonyítva igen nagymértékben zsugorodott, továbbra is a megye leg-exportorientáltabb ágazata. A megye gazdaságának húzóerejét jelentı megyei kivitelnek továbbra is mintegy 80 %-át bonyolította, az ágazat eladásainak, pedig 62,3 %-a irányult a határon túlra. A feldolgozóiparon belül a második legnagyobb (de már 10 % alatti) súlyt képviselı ágazat a kohászat, fémfeldolgozás, melynek értékesítése megyei átlagot meghaladóan, összesen 12,1százalékkal növekedett. A megye második legnagyobb exportıre, a megye kivitelébıl 10 százalékkal részesedik, az ágazat eladásainak már közel kétharmada (bázis:53 %) külpiacokra irányul. A megyében a nemzetgazdasági ágazatok közül értékesítése alapján (32,4 milliárd Ft) - az ipar után - a 95 százalékban belföldi orientációjú- kereskedelem áll a 2. helyen, bár részesedése az összes eladásból 1,0 százalékponttal tovább (11,9 százalékra) csökkent. Kedvezıen értékelhetı, hogy bár az elızı évinél kisebb ütemben, de megyei átlagot meghaladóan, összesen 8,4 százalékkal nıtt a mezıgazdaság értékesítése. A kiemelt ágazatok többségében az értékesítés alakulásához hasonlóan a beszerzések bıvülésének lassuló ütemő növekedése, illetve csökkenése tapasztalható. Kivételt képez a mezıgazdaság és a feldolgozóiparon belül a nem fém ásványi termékek gyártása, ahol a növekedés jóval dinamikusabb az elızı év azonos idıszakinál, s jelentısen meghaladja a megyei átlagot is. A beszerzésen belül is az ipar, ezen belül a gépipar súlya a legkiemelkedıbb, 76,0, ill. 56,7 százalék. A gépiparon kívül csupán a kereskedelem vásárlásainak aránya haladta meg a 10 %-ot, bár részesedése az utóbbi években folyamatosan csökkent. Belföldi relációban továbbra is a kereskedelemé a vezetı szerep, amely ágazat az elızı évivel közel egyezıen a belföldi beszerzések mintegy negyedét bonyolította. A gépipar súlya az elızı évhez hasonlóan tovább növekedett, de továbbra is csak 2. a sorban, s 10 % feletti az energiaipar beszerzéseinek aránya is elsı negyedévi behozatal legnagyobb hányadát, 94,1 százalékát a feldolgozóipar realizálta. Ezen belül ugyancsak a gépipar áll az 20

9 elsı helyen évrıl évre növekvı, hónapban 86,6 %-os aránnyal. A kohászat fémfeldolgozás súlya az importból 4,2-rıl 5,0 százalékra emelkedett, az összes többi kiemelt ágazat részesedése a behozatalból 5 % alatti. A beruházások ágazati összetételére jellemzı, hogy a fejlesztési források legjelentısebb hányada (több mint Beruházások alakulása gazdasági ágak szerint (millió Ft) kétharmada) továbbra is az iparban, ezen belül (a megyei érték több mint fele) feldolgozóiparban került felhasználásra. A feldolgozóipari ágazatok közül a gépipar - bár az elızı évinél közel 15 százalékkal kisebb összeget fordítottak új n.év n.év n.év n.év n.év eszközök beszerzésére és a Mező, erdőgazd. Bányászat régiek pótlására - 37,4 Feldolgozóipar Vill.en-, gáz-, gőz-,vízell. Építőipar Kereskedelem százalékos részesedésével Szállítás, távközlés Egyéb ágak továbbra is a megye vezetıberuházó ágazata. A kohászat, fémfeldolgozás beruházásainak súlya a tárgyidıszaki közel kétharmados bıvülés után elérte a 10 százalékot. Az energiaiparban a havi érték egyharmadával többet fordítottak fejlesztése, így aránya 9,5-rıl 14,8 százalékra nıtt. Dinamikusan növekedtek még a fejlesztési ráfordítások az építıiparban és a mezıgazdaságban is, de részesedésük a többi nem említett kiemelt ágazathoz hasonlóan 10 százalék alatti. (rendre 7,2, illetve 8,0 százalék). A legnagyobb mértékő, 744 millió Ft-os visszaesés a szállításban következett be, így súlya a bázis idıszaki 20 százalékról 6,7 százalékra mérséklıdött. A megye 7 kistérsége között fennálló fejlettségbeli különbségek elsı negyedévben sem csökkentek. A három, gazdasági súlya miatt fejlettnek tekintett kistérség, az egri, a gyöngyösi és a hatvani együtt az összes értékesítésbıl, Eger beszerzésbıl egyaránt Hatvan százalékkal részesedett, ezen belül a külpiaci eladásoknak Gyöngyös és beszerzéseknek még nagyobb hányadát, jóval Nem kiemeltek több, mint kilenctizedét - bonyolították. A Értékesítés Beszerzés Beruházás Értékesítés Beszerzés n.év n.év Beruházás beruházásokból való részesedése ennél kisebb, elsı negyedévben 86 százalék. Gazdasági súlyuk gyakorlatilag állandó, míg a további 4 körzet a megye teljesítményébıl csupán 10 százalék körüli értéket képvisel. 21

10 2011. évi Szja bevallások feldolgozásának tapasztalatairól I. Általános tapasztalatok (benyújtás ütemezettsége, módja, ügyfélszolgálat) A évi személyi jövedelemadó bevallás kötelezettségének teljesítésére az önadózás keretein belül az adózók a korábbi évekhez hasonlóan több lehetıség közül választhattak. Teljesíthettek a 1153-as nyomtatvány kitöltésével, melynek benyújtási határideje az egyéni vállalkozók és általános forgalmi adó fizetésre kötelezett magánszemélyek esetében február 27, más magánszemély esetében május 21. volt. Utóbbi adózói kör február 15- ig benyújtott nyilatkozatával kérhette az adóhatóságtól az egyszerősített bevallás elkészítését, (1153E nyomtatvány) melyet, annak elfogadása esetén május 21-ig kellett visszaküldeni. Új lehetıség az adónyilatkozat (1153ANY) nyomtatványon történı teljesítés, mely a söralátét néven épült be a köztudatba. Az adónyilatkozaton az a magánszemély teljesíthette az szja bevallási kötelezettségét aki - kizárólag egy munkáltatótól szerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelıleg és a tényleges (fizetendı/visszatérítendı) adó különbözete az 1000 forintot nem haladta meg, továbbá - tételes költségelszámolással költséget nem számolt el, bevételeikbıl levonást, adójóváírást, adókedvezményt, ideértve a megosztás nélküli családi kedvezményt is csak a munkáltató által figyelembe vett mértékben érvényesített, adóról rendelkezı önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíjelıtakarékossági nyilatkozatot nem adott, vagy aki - kizárólag kifizetıtıl származó olyan bevételt szerzett, amely kifizetésenként 100 ezer forintot nem haladta meg, feltéve tételes költségelszámolással költséget nem számolt el, bevételeibıl levonást, adójóváírást, adókedvezményt, ideértve családi kedvezményt is nem vesz igénybe, adójáról rendelkezı önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-elıtakarékossági nyilatkozatot nem adott és az adót, adóelıleget a kifizetı hiánytalanul levonta továbbá az aki - adóelıleget megállapító munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet úgy, hogy a levont adó/adóelıleg és a ténylegesen fizetendı adó különbözete az adóévben összesen az ezer forintot nem haladta meg, és e mellett más kifizetı(k)tıl is szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, ha tételes költségelszámolással költséget nem számolt el, bevételeibıl levonást, adójóváírást, adókedvezményt, ideértve a megosztás nélküli családi kedvezményt is csak a munkáltató által figyelembe vett mértékben érvényesített, adójáról rendelkezı önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-elıtakarékossági nyilatkozatot nem ad és az adót, adóelıleget a kifizetı hiánytalanul levonta, valamint az összes jövedelme az adóévben az adójóváírás jogosultsági határát nem haladta meg, vagy adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít. Az adózók - az elızı években tapasztaltakhoz hasonlóan - idén is a benyújtási határidıkhöz közeli idıpontban teljesítették bevallási kötelezettségüket, így február és május hónapokban 22

11 érkezett a legtöbb személyi jövedelemadó bevallás. A május havi teljesítés kimagaslóan nagy, ekkor érkezett a bevallások több mint fele. A bevallások beérkezésének benyújtási határidı köré történı koncentrálódása nehezíti az ütemes feldolgozást, a feldolgozási határidık betartása komoly kihívást jelent az adóhatóságnak. A Heves Megyei Adóigazgatóságon a személyi jövedelemadó bevallások leadása ez év májusában is koncentrált ügyfélforgalmat eredményezett. A bevallási határidı utolsó napjaiban közel 4600 fı kereste fel a megyei ügyfélszolgálatokat elsıdlegesen bevallás leadása, illetve javítása, valamint adófizetési kötelezettség teljesítése (csekk-igénylés) céljából. A megnövekedett ügyfélforgalom gördülékeny kezelése érdekében a megyei adóigazgatóság megerısített ügyintézıi létszámmal, hosszított nyitva tartással állt az adózók rendelkezésére, melynek eredményeként a bevallási határidı utolsó napján is rövid várakozási idıvel tudták biztosítani szolgáltatásaikat. A benyújtási határidı közeledtével mindhárom megyében tömegesen kértek segítséget az adózók a 1153-as bevallás kitöltéséhez, önellenırzéséhez, illetve a kitöltött nyomtatványok ellenırzéséhez. Gyakran okozott problémát a bevallás kitöltéséhez szükséges kifizetıi igazolások hiánya. Ez jellemzıen azoknál az adózóknál fordult elı, akiknek a foglalkoztatója idıközben megszőnt. Továbbra is nehézséget okoz az adózóknak a bevallási kötelezettség alá esı jövedelem meghatározása, bizonytalanok abban, hogy van-e bevallási kötelezettségük például nyugdíj, ösztöndíj, egyszerősített foglalkoztatásból származó jövedelemmel kapcsolatban. A Heves Megyei Adóigazgatóságra a jelentés idıpontjáig - összesen db személyi jövedelemadó bevallás érkezett, melybıl az egyszerősített bevallások száma db. A személyi jövedelemadó bevallás teljesítésének új formájaként bevezetett 1153 ANY nyomtatványt 811 adózó nyújtotta be. A bevallások 79%-a papíros formában érkezett, de ezen belül Heves megyében is magasabb az internetes kitöltı programmal készített, de nyomtatott formában, postai úton küldött nyomtatványok aránya (a postai úton érkezett bevallások 66%-a) A magánszemélyek által elektronikus formában történı teljesítés a Heves Megyei Adóigazgatóságon is csak kis mértékben emelkedett a tavalyi évhez képest (1 %). A bevallási kötelezettség teljesítése döntıen papír alapon történik. A régióban a beküldött személyi jövedelemadó bevallások 81 %-a érkezett papíros formában, és csak 19 %-a elektronikus módon. A papíros bevallásokon belül magas az internetes kitöltı program segítségével elkészített, majd ezt követıen nyomtatott bizonylatok aránya, régiós szinten 65,8%. II. A 1153-as bevallások esetében tapasztalt leggyakoribb hibák A beérkezı 1153-as bevallások közül a legmagasabb hibaarány a papír alapon érkezı, ezen belül is az egységcsomagban kiküldött nyomtatványok esetében tapasztalható (70%). Kedvezıbb a hibás teljesítés aránya az internetes kitöltı programmal készített és ezt követıen kinyomtatott formában beküldött nyomtatványoknál (15%), míg a legkevesebb hibát az elektronikus úton beérkezı bevallások tartalmazzák (5-10%). Az adózók által leggyakrabban elkövetett hibák a régióhoz tartozó megyékben többnyire azonosak, illetve az adózó javítási munkába történı bevonása is azonos gyakorlat szerint történik. Az Igazgatóságok bevallási szakterületei csak azokban az esetekben kéri az adózók közremőködését, amikor a hibát hivatali adatok alapján nem tudják javítani. 23

12 A feldolgozás során tapasztalt leggyakoribb hibák (1153-as bevallás) - valamennyi papír alapú bizonylatnál jellemzı az aláírás hiány; - a visszaigényelhetı adó összegére vonatkozó rendelkezés hiánya (visszakéri, átvezeti, számlán hagyja), hiányoznak továbbá az utaláshoz szükséges adatok (számlaszám, postai cím); - az évközben tevékenységüket megszüntetı egyéni vállalkozók gyakori kiértesítése abból adódik, hogy a vállalkozásból származó jövedelem kiszámítását tartalmazó lapot/lapokat nem töltik, nem csatolják bevallásaikhoz; - a nyugdíjas egyéni vállalkozónál a TAJ szám hiánya, a járulék kötelezettség bevallásának elmaradása okozza a legtöbb hibát; - az adózók még mindig sok esetben beküldik az igazolásaikat a bevallás, nyilatkozat mellékleteként, vagy bevallás nélkül; - a bevallás szerkezetének változása okozhatta, hogy ebben az évben az adózók jelentıs része tévesen tüntette fel a kifizetı által levont adóelıleget, az adózó által befizetett adóelıleg sorában; - még mindig gyakori hiba, hogy az adószámmal rendelkezı magánszemélyek nem tüntették fel a bevallásban az adószámukat; - a családi kedvezmény elszámolása és a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az eltartottakra vonatkozó bevallási melléklet hiányos kitöltése miatt is sok bevallás került hibaágra; - Új hibatípust eredményezett a személyi jövedelemadó bevallások esetében az a jogszabályváltozás, mely kötelezte a munkáltatót/kifizetıt a munkáltatói adó megállapítást választó magánszemélyekre vonatkozó február 12-ig történı adatszolgáltatásra, mely a gyakorlatban január havi 08-as bevallásban valósult meg. Azon adózóknál, akikrıl a munkáltató a január havi bevallásban jelezte a munkáltatói adó megállapításra vonatkozó választás tényét, a 1153-as bevallás duplaság miatt hibaágra került. A feldolgozás tapasztalatai azt mutatták, hogy ez a típusú hiba vagy a munkáltató téves jelölésére, vagy az adózó feledékenységére volt visszavezethetı. Gyakori hibák az egyszerősített bevallással kapcsolatban (1153NY, 1153E) Az egyszerősített bevallás feldolgozásának tapasztalatai azt mutatják, hogy az adózók részérıl növekvı igény van erre a bevallási formára. Az adóhatósági ajánlat elkészítéséhez feltétlenül szükséges adózói nyilatkozat (1153NY) benyújtási határideje jogvesztı, (2012. február 15) melyet azonban még mindig sokan nem tartanak szem elıtt. Mindhárom megyében a mai napig hónapokkal a benyújtási határidıt követıen is érkeznek 1153NY nyomtatványok. Ezen kívül gyakran elıforduló hiba még, hogy - a visszaigénylést tartalmazó bevallásra nem írják rá az utalási címet; - a kiküldött ajánlatot hiányosan küldik vissza általában a több lapos ajánlat esetében a 2. lap marad ki, mely a befizetendı vagy visszaigényelhetı adót is tartalmazza; - családi kedvezmény esetében csak a gyermekek adatai kerülnek kitöltésre, az adókedvezmény összege nem, illetve a megosztásra vonatkozóan sem közölnek információt; 24

13 - az elkészített egyszerősített bevallási ajánlaton, az adózói javításra kialakított mezıkben az adatok feltüntetése elmaradt (családi kedvezmény igénybe vételekor, lakáscélú hiteltörlesztés kedvezmény érvényesítése esetén) - a jövedelemadatok eltérése esetén az adózók nem jelölik az ajánlaton a változásokat, hanem a rendelkezésükre álló igazolásokat csatolják és küldik be; Gyakori hibák az újonnan bevezetett 1153ANY adónyilatkozat kitöltése során A személyi jövedelemadó bevallás kötelezettségének újonnan bevezetett formájával az adózók még csak most ismerkednek. Ebbıl adódóan régiós szinten alacsonynak mondható a söralátéten történı teljesítés. Az szja adókötelezettség teljesítésének ezt a formáját a kötelezettségüket május végéig teljesítı adózók kevesebb, mint 1%-a választotta. Vélhetıen újszerőségének tudható be az is, hogy a beérkezett adónyilatkozatok jelentıs hányada hibásan érkezett. A hibát fıként a hiányos kitöltés okozta. III. A feldolgozás során az adózókkal történı kapcsolattartás tapasztalatai Heves megyében az elızı évekhez viszonyítva változást az adózói magatartásban, illetve elırelépést a tájékozottságban nem tapasztaltak. A szakterületre érkezı telefonok alapján továbbra is elmondható, hogy a kiértesítı leveleket nem, vagy csak felületesen olvassák el a magánszemélyek. A levélben egyedileg, közérthetıen megfogalmazásra kerülnek a bevallás hibái, mely a szövegben elkülönítve, vastagon kiemelve jelenik meg. A fentiek mellett azonban megfigyelhetı az a tendencia is, hogy az évek során némiképp csökken a telefonon történı érdeklıdés, mely feltehetıen arra utal, hogy egyre nagyobb az az adózói kör, amely nem igényel közvetlen kommunikációt a bevallás javításához. A magánszemélyes adózói körrel történı kapcsolattartás módjáról elmondható, hogy pozitív irányú elmozdulás történt az ÜCC-s telefon használata irányában. Régiós szinten, mindhárom megyében gyakran feltett kérdések voltak a következık: - Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is, a legtöbb adózói telefon a bevallásban feltüntetett visszaigényelhetı összeg kiutalásával kapcsolatban merül fel. (Kiutalásra nyitva álló határidı letelt, visszajáró összeg mégsem került utalásra.) - a bevallásukat önállóan elkészítık esetében a szuperbruttósítással kapcsolatban, a helyes kitöltés módja jelentett gondot. - Szintén gyakori kérdés volt, hogy mely jövedelmek esetén kell bevallást benyújtani (ösztöndíj, szociális segély, munkanélküli ellátások, diákmunka, stb.) - Az adójóváírás figyelembevételénél a magánszemélyek elég gyakran a kifizetık által kiadott igazoláson szereplı összeget érvényesítették, ha nem a kitöltı programot használták. Az adójóváírásra jogosító hónapok számának összesítése gondot okoz, mert az igazolásokból az esetleges duplázódások nem derülnek ki. IV. Kommunikáció, tájékoztatás Az elızı évben már bevált gyakorlatot folytatva, az idén is figyelemfelhívó tájékoztatások készültek az adózók részére arról, hogy személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtaniuk, abban az esetben is ha táppénzben, gyermekgondozási díjban, valamint munkaügyi központ által folyósított támogatásokban részesültek. A felhívás orvosi rendelıkben és a munkaügyi 25

14 központok ügyfélszolgálatain is kifüggesztésre került. A nyereményjátékból származó jövedelem személyi jövedelemadó vonzatára, rádiós közleményben hívta fel a figyelmet az Adó Fıigazgatóság. A személyi jövedelemadó bevallás kampányidıszakában a megyei igazgatóságok hosszított ügyfélszolgálati idıben, kihelyezett ügyfélszolgálatokon is az adózók rendelkezésére álltak. A kihelyezett ügyfélszolgálatokon elsısorban az elektronikus teljesítés népszerősítése, illetve ehhez kapcsolódva az ügyfélkapu nyitás lehetıségének biztosítása volt az elsıdleges cél. Emellett azonban az ügyfélszolgálat munkatársai a személyi jövedelemadó bevallás kitöltéséhez is segítséget, tájékoztatást nyújtottak. A kampány idıszakban a meghirdetett kihelyezett ügyfélszolgálatok helyszínei az adóigazgatóság illetékességi területén a következık voltak május 8. ZF Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft., május 8. ZF Lenksysteme Hungária Gépjármőalkatrész-gyártó Kft. (Eger) telephelye Eger, június