A ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA BEVEZETİ VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK AJÁNLOTT KÉPZÉS ELFOGADOTT KÉPZÉS MUNKAVISZONYOS KÉPZÉS VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA FOGLALKOZTATÁS BİVÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ BÉRTÁMOGATÁS KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS PÁLYAKEZDİK MUNKATAPASZTALAT SZERZÉSÉNEK TÁMOGATÁSA PÁLYAKEZDİK FOGLALKOZTATÁSI TÁMOGATÁSA MELLÉKLET: A MONITORING EREDMÉNYMUTATÓI 2005 ÉS ÉV

2 1. A évben befejezett aktív munkaerı-piaci programok monitoring vizsgálata 1.1. Bevezetı A monitoring elemzésnél alkalmazott hatékonyság vizsgálati módszer egy kérdıíves felmérésen alapul, melynek metodikája nem változott az elmúlt idıszakban. Célja, a foglalkoztatáspolitikai eszköztámogatás révén kikerült, korábban nyilvántartott álláskeresık, munkaerı-piaci státuszának megismerése. A kérdıívekkel az érintett egyéneket, vagy az ıket, foglalkoztató munkáltatókat kerestük meg, akiknek a támogatása, illetve a továbbfoglalkoztatási kötelezettsége évben fejezıdött be. A megkeresésre a támogatás, illetve a továbbfoglalkoztatás befejezését követı harmadik hónap után került sor. A követéses vizsgálat ebben az évben is a képzésekbıl kikerültekre, illetve a bértámogatásban, a vállalkozóvá válás támogatásában, a pályakezdık munkatapasztalat szerzési- és foglalkoztatási támogatásában részesültekre irányult, de emellett a vizsgálat a közhasznú munkán foglalkoztatottakról is szolgáltat információt, melyhez saját nyilvántartási adatainkat használtuk fel Vezetıi összefoglaló A évben befejezett programok monitoring vizsgálata összesen fırıl nyújtott információt. Ebbıl an kerültek be a követéses vizsgálatokba, a további fı közhasznú munkán foglalkoztatott személyrıl pedig az eszköznyilán-tartásból nyert adatokat használtuk a vizsgálathoz. A bevont létszám összességében 379 fıvel, 8,1%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. A vizsgálatba bevontak számának alakulása Eszközök év 2006.év év = 100% Ajánlott (csoportos) képzés ,7 Elfogadott (egyéni) képzés ,8 Álláskeresık képzése összesen ,9 Munkaviszonyban állók képzése ,6 Képzés összesen ,7 Vállalkozóvá válás támogatása ,8 Bértámogatás ,2 Munkatapasztalat szerzés támogatása ,1 Foglalkoztatási támogatás ,3 Nyomon követésbe bevontak összesen ,6 Közhasznú foglalkoztatás ,9 Megfigyeltek összesen ,1 2

3 Megyénkben változatlanul a közhasznú foglalkoztatás volt a legnagyobb létszámot érintı eszköz évben. A támogatással érintett fıs létszám azonban 96 fıvel (4,1%-kal) alatta maradt a korábbi évinek. A képzési programokat befejezettek száma fı volt, ami 296 fıvel 24,7%-kal túlszárnyalja az elızı évit. A bértámogatás követéses vizsgálatába bekerültek 983 fıs létszáma a harmadik legszámosabb. Hasonlóan a képzéshez, egytizeddel bıvült számuk a korábbi évihez képest. A pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatásában részesülı 203 fı duplája a tavalyinak. A foglalkoztatási támogatásban részesülı fiatalok csekély száma tovább zsugorodott, a 6 fı harmada a évinek. A vállalkozóvá válás támogatásában részesülık száma 96 fırıl 90 fıre csökkent. A kérdıíves megkeresésre a válaszadási arány a 2005 évben tapasztalt javulással szemben 2,1%-pontos visszaesés mutatott a tárgy évben, az érintettek 68,4%-a jutatta vissza kitöltve a felmérı lapot. A válaszadási arányok alakulása eszközönként a megyében, a régióban és országosan % év év régió országos 66,2 63,8 67,6 55,6 71,9 56,7 Ajánlott képz. Elfogadott képz. Vállalkozóvá válás Bértámogatás Pályak. munkatap. Pályak. foglalk. 72,4 69,8 75,5 83,3 76,5 83,3 A befejezett programoknál az elhelyezkedési mutatók differenciáltan alakultak. Az ajánlott és az elfogadott képzésekben a tanfolyam befejezését 3 hónappal követı felmérés alapján a munkaviszonyban állók aránya (41,5%, és 51,1%) növekedett a korábbi évhez képest, és az országos átlagot is kis mértékben meghaladta (lásd alábbi grafikon). Ezzel szemben a munkahely megırzése céljából munkaviszony mellett képzettek esetében csökkent a továbbra is adott cégnél alkalmazásban maradtak hányada (megyei:77,7%, az országos mutató nem áll rendelkezésünkre). Javult a pályakezdık munkatapasztalat szerzés támogatásában részvettek tovább foglalkoztatottsági mutatója, viszont az országos eredménytıl elmaradt (megyei: 61%, országos: 66,6%). Ezzel ellentétben a szintén pályakezdık munkakezdését elısegítı foglalkoztatási támogatásban süllyedt a tovább foglalkoztatottak aránya 2005-höz képest, de jóval meghaladja az országost (megyei: 80%, országos: 65%). A bértámogatás hatékonysági mutatója kismértékben csökkent, és az országostól is elmaradt (megyei: 60,1%; országos: 62,3%). 3

4 Az elhelyezkedési mutatók alakulása támogatásonként, Baranya megyében és országosan és évben országos 100 % ,5 41,1 51,1 50,9 77,7 78,4 86,4 60,1 62,3 0,2 1, , ajánlott képzés elfogadott képzés munkavisz. állók képzése vállalkozóvá válás bértámogatás közhasznú fogl. pályakezdık munkatapasztalat szerz. pályakezdık foglalkoztatási tám. A vizsgált támogatási formák közül a vállalkozóvá válás támogatása esetében, a követéskor még mőködı vállalkozások aránya jelentısen visszaesett az elızı évihez képest, és jóval kedvezıtlenebb az országos átlagnál is (megye: 78,4%; országos: 86,4%). A közhasznú támogatás lejárta után nem jellemzı a tovább foglalkoztatás. A évben befejezett aktív programok költségeit tekintve az egy fıre jutó havi támogatás összege minden támogatásnál emelkedett, legnagyobb mértékben az elfogadott képzéseknél, mert 2005-ben zömük még nem kapott keresetpótló juttatást. A fajlagos költségek alakulása a monitoring vizsgálatba bevont támogatásoknál és évben ajánlott képzés egyéni képzés bértám. pk.munkatapasztalat sz. vállalkozóvá v. Pk. Foglalkoztatás t dolgozóra jutó tám.(2006) 1 fıre jutó tám.(2006) 1 dolgozóra jutó tám.(2005) 1 fıre jutó tám. (2005) Ft/fı A válaszadókból számított munkában állási, illetve mőködı vállalkozásra számított egy fıre jutó költség alapján a legolcsóbb a vállalkozóvá válók, a legdrágább a pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatásban részesültek munkahelyhez juttatása volt. 4

5 2. Munkaerı-piaci képzések A monitoring vizsgálat adatai alapján 2006-ban an fejezték be tanulmányaikat, ez 24,7%-kal meghaladja a évben végzettek létszámát. A képzés típusa szerint jelentıs átstrukturálódást mutatnak a számadatok, az ajánlott (csoportos) képzések részaránya visszaesett a tavalyi 72%-ról 50%-ra, az elfogadott, egyénileg választott képzésen résztvevık aránya 6%-ról 27%-ra ugrott. A munkaerı-piaci képzések megoszlása képzés típusa szerint év év munkaviszonyos képzés 260fı; 22% elfogadott képzés; 71fı; 6% ajánlott képzés; 869fı; 72% munkaviszo nyos képzés; 350 fı; 23% elfogadott képzés; 401 fı; 27% ajánlott képzés; 745 fı; 50% A jelentıs arányváltozás a törvényi szabályozás, a közbeszerzési eljárás elıírása miatt következett be. Ennek hatására, olyan az álláskeresık által korábban keresett, de a munkáltatók által kevésbé igényelt szakirányú tanfolyamok indítására került sor, amely csak kvázi egyén választotta képzésnek nevezhetı a régebbi gyakorlathoz képest Ajánlott képzés évében Baranya megyében 51 ajánlott tanfolyam fejezıdött be, amelyeken 798 nyilvántartott álláskeresı kezdte meg tanulmányait, a 2005 évinél 12,8%-kal kevesebben. A beiskolázottak 6,7%-a különbözı okok miatt abbahagyta tanulmányait, lemorzsolódott, így a tanfolyamokat a résztvevık 93,4%-a fejezte be sikeresen. A korábbi évben 5%-os volt ez az arány. A befejezett tanfolyamok közel felét két képzési terület tette ki: nyelvi és informatikai. Nyelvi képzéseken, 15 tanfolyamon nyolc csoportban angol, hét csoportban német és egy csoportban horvát nyelvi ismereteiket tanulhattak a részvevık. Kilenc képzési csoport indult számítástechnikai, számítógép-kezelıi és ECDL képesítések megszerzésére. Hat kurzus ért véget építıipari (ács-állványozó, épületburkoló, szárazépítı, vízvezeték, villanyszerelı) szakmacsoportban, három tanfolyam pedig vendéglátó (szakács, pincér, vendéglátó eladó) szakmákat nyújtott. Ezeken kívül 2-2 fakitermelı, gyógynövénytermesztı, gyorsétkeztetési eladó, vállalkozóvá válásra felkészítı, 1-1 ABC eladó, asztalos, masszır, pénzügyi-számviteli ügyintézıi, könnyő és nehézgépkezelı, hegesztı, szociális gondozó és ápoló, szellızı és klímaberendezés szerelı, valamint munkaerı-piaci felkészítı tanfolyam fejezıdött be. 5

6 A képzési csoportok átlagos létszáma 16 fı volt. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma 10 és 27 fı között alakult. A tanfolyamok átlagos óraszáma 609 volt. Leghosszabb ideig (1800 órában) az asztalosok tanultak, a legrövidebb idı alatt - a munkaerı-piaci felkészítıt nem számítva (35 óra) - a vállalkozási és pályázatírási alapismereteket sajátították el a hallgatók (150 óra). Az 51 tanfolyam teljes költsége 229,8 millió Ft-ot tett ki, melybıl a tanfolyami díj összege 140,4 millió Ft volt, a fennmaradó 89,4 millió Ft többsége keresetpótló juttatásként került kifizetésre. A kurzust befejezık egy fıjére átlagosan 308,5 ezer forint képzési költség jutott, amely 11%-kal magasabb a 2005 évi fajlagos költségeknél. A növekedés zöme a keresetpótló juttatás összegének emelkedésére vezethetı vissza (122,4%), mivel a tanfolyami díj fajlagos értéke csökkenı volt a évihez képest (97,4%). A tanfolyamokon résztvevık nemek szerinti aránya kiegyenlített volt, közel fele-fele arányban vettek részt nık és férfiak (366 férfi, 379 nı). Iskolai végzettség szerinti összetételüket tekintve megállapítható, hogy a magasabb iskolai végzettségőek körében nagyobb a tanulási kedv. A képzésekben résztvevık 41,5%-át a középfokú végzettségőek tették ki, messze meghaladva álláskeresık között 17,7%-os arányukat. Ezen belül, a szakközépiskolai és technikusi bizonyítvánnyal rendelkezık 26,4%-t adták a résztvevıknek, regiszterbeli arányuk 10,9%. A szakképzetlen gimnáziumi érettségizettek hányada (15%) is több mint duplája a nyilvántartás béli arányuknak (6,8%). A diplomások esetében is hasonló a helyzet, csoportos képzéseken érintettek 7,2%-a került ki közülük, az álláskeresık közötti részarányuk 3,7%-os. A fentiekkel ellentétben a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık 27,5%-os részaránya 4,8%-ponttal, a legfeljebb általános iskolát végzettek 23,8%-os hányada 22,5%-ponttal alatta marad a kirendeltségi nyilvántartásokban szereplıkétıl. Az álláskeresık és az ajánlott képzésen résztvevık megoszlása iskolai végzettségenként év 8 ált. kev. ált. isk. szakm. szakköz. techn. gimn. fıisk, egyetem képzésben résztvevık álláskeresık 0% 20% 40% 60% 80% 100% Életkor szerinti megoszlásukat vizsgálva megállapítható, hogy az életkor elırehaladtával a tanulási hajlandóság jelentısen csökken. A képzést 2006-ban befejezık többsége (53,8%), a korábbi évhez hasonlóan, 30 évnél fiatalabb volt, 6

7 szemben a regiszteri 29,7%-os részarányukkal. A évesek aránya 30,9%, kis mértékben meghaladja az álláskeresık közötti részesedésüket, és a 2005 évihez képest is emelkedést figyelhetünk meg. A 40 év feletti korosztályok tanulási kedve alacsony 18,3%, pedig a munkaügyi nyilvántartásokban szereplık 42,8%-a tartozik közéjük. A csoportos képzéseken résztvevık és az álláskeresık megoszlása korcsoportonként 2005 és 2006 év 100% 80% 60% 40% 20% 0% csop. képz.résztv csop. képzésen résztv álláskeresık 55 év felett év év év év év év év 20 év alatt A programba lépés elıtt az ajánlott képzésben résztvevı álláskeresık harmada ellátás nélküli, ötöde járadékos, 11%-a rendszeres szociális segélyes volt. A pályakezdık háromtizedét tették ki a tanfolyamokon újabb ismeretet szerzıknek. A tanfolyam elvégzését követı 3 hónap eltelte után, az általunk kiküldött kérdıívet a megkeresettek 63,8%-a juttatta vissza munkaügyi központhoz, 2,4%-ponttal kevesebben, mint 2005-ben. A válaszadási hajlandóság a számítógép-kezelıi és egyes nyelvi kurzusok esetében volt a legmagasabb, 80% feletti, a legalacsonyabb pedig az ács-állványozóknál 16,7%, és az épületburkolóknál 25%. A kitöltött felmérı lapok alapján a válaszadók 41,5%-a (197 fı) helyezkedett el, a évinél 2,5%-ponttal többen. A megyei adat az országos átlagnál valamivel (41,1%) jobb. Tanfolyamonként jelentıs az eltérés a munkában állók arányát tekintve, kiugró az egyik középfokú angol nyelvtanfolyamot végzık elhelyezkedése (100%), ez esetben a válaszadás is 87,5%-os volt. A válaszadó ács-állványozók mindegyike szintén munkában áll, de náluk a válaszadási arány rendkívül alacsony volt, a 12 fı tanfolyamot befejezı közül mindössze ketten reagáltak megkeresésünkre év során befejezıdött és követéskor munkaviszonnyal rendelkezık fejenkénti támogatása 743,9 ezer forintot tett ki, a korábbi évinél 4,4%-kal többet. Az egy fıre jutó fajlagos költségek alakulását jelentısen befolyásolja hogy a válaszadási arány hogy alakult az eltérı költségő tanfolyamoknál. Megfigyelhetı, hogy a magas válaszadási hányaddal bíró tanfolyamok munkában állási mutatója átlagosan alacsonyabb, mint a kisebb együttmőködési hajlandóságúaké, és ez azt jelenti a nem válaszolók többsége nem dolgozott, de ezt nem vehetjük számításba. A képzésben részvettek és a követéskor munkában állók közül 73,1%, 144 fı tudott az újonnan megszerzett képesítésének megfelelı munkakörben elhelyezkedni. Ha a 7

8 válaszadókra vetítjük a tanfolyamokon tanultakat hasznosítani tudók számát, már csak háromtizedes részarányt kapunk. Az ajánlott képzések fıbb mutatói évben 80 munkában állók aránya képzést hasznosítók aránya válaszadási arány válaszadási arány átlaga munkában állás átlaga hasznosítás átlaga angol német számtech. épitıipar vendéglátás faipar gyógynövényes vállalkozóvá válás ABC eladó hegesztı könnyőgépk. masszır munkaerıpiaci felk. pénzügyi számviteli klimaszerelı szoc.gondozó Az elhelyezkedési arányokat a képzésben részvettek nem szerinti bontásában vizsgálva megállapítható, hogy nincs jelentıs eltérés: a nık 42%-ának, a férfiak 40,9%-ának sikerült munkaviszonyt létesíteniük. A résztvevık képzés elıtti iskolai végzettsége alapján legnagyobb arányban sikerült elhelyezkedniük a diplomásoknak, mind a fıiskolai (56,3%), mind az egyetemi (50%) oklevéllel rendelkezık közül. A szakmunkás bizonyítvánnyal és a gimnáziumi érettségivel rendelkezık körében szintén az átlag feletti a munkába állási arány 47,6% és 44,7%. A tanfolyam elvégzése legkevésbé segítette munkához jutni a legfeljebb általános iskolát végzetteket, igaz csak felük válaszolt a megkeresésünkre, de azok csupán harmadának sikerült munkaviszonyt létesíteni. A szakiskolát végzetteknek bár csekély számban vettek rész tanfolyamokon (22 fı), de 81,8%-uk válaszolt a kérdıívre, amely szerint csak 22,2%-uk áll munkaviszonyban. Korcsoportok alapján vizsgálva az elhelyezkedési arányokat megállapítható, hogy a évesek képzési részvétele volt a legeredményesebb, 58,1%-uknak sikerült munkát szerezni. Ez 17%-ponttal magasabb, mint a megyei átlag. A éves korosztályúak 44,3%-os elhelyezkedési mutatója 2,3%-ponttal haladja meg az átlagost. A többi korcsoportban a munkaviszony létesítés mutatója alacsonyabb, mint az átlag, különösen a évesek képzése volt eredménytelen, csupán 30%-uk állt munkában a követéskor. A év korcsoportba tartozóknál sem sokkal magasabb ez az arány 33,3%. A 20 év alattiak 34,9%-a és az 50 éven felüliek 35%-a dolgozott a válaszadás idıpontjában. A évesek 39,2%-a, a éveseknek pedig 39,8%-a állt munkaviszonyban a képzési programok befejezését követı 3 hónap után. 8

9 Kirendeltségi körzetenként vizsgálva nincs jelentıs különbség a válaszadási arányban: a legalacsonyabb a pécsi körzetben 60%, legmagasabb Szentlırincen 67,8%, a többi kirendeltségen a kettı között szóródik. A követı vizsgálatban aktívan együttmőködık közül, a megyei átlagot meghaladó arányban sikerült elhelyezkednie a siklósi (48,5%) és a pécsi (45,3%) körzetbıl résztvevıknek. A sellyei és a szigetvári térségbıl képzésbe kerültek munkában állási aránya átlagos mértékő, míg a szentlırinci, a mohácsi és a komlóí elmarad attól (felsorolási sorrendben 37,5%, 36,8%, illetve 33,3%). A évben befejezıdött ajánlott képzésekben 244 pályakezdı vett részt, arányuk 30,6%. A tanfolyamokat 92,6%-uk (226 fı) végezte el, valamivel kisebb a lemorzsolódás, mint az országos átlag. A képzésben részvettek közül 126 fı (55,8%) juttatta vissza a kiküldött adatlapot, ez 4%-ponttal alacsonyabb az országosnál. A feldolgozott eredmények alapján a munkában állók aránya a pályakezdık körében 38,9%-os volt, kisebb mértékben (1%-ponttal), elmaradt az országos átlagtól, és a megyei aránytól is 2,6%-ponttal alacsonyabb. A 2006 évben befejezett csoportos képzések központi programjában 53 tartós munkanélküli kezdte meg a tanulmányait, és 50 fı fejezte be, ami 5,7%-os lemorzsolódást jelent. A végzısök többsége (64%-a) 30 év alatti fiatal volt. Héttizedük már a tanfolyam megkezdése elıtt rendelkezett szakképzettséggel, 19-en (38%) szakmunkás, 14-en szakközépiskolai, 2-en technikusi végzettséggel. Diplomás három fiatal volt. Közel kétharmaduk, 32 fı válaszolt a megkeresésre. Sajnos a válaszok alapján a kép lehangoló, mindössze 25%-uknak, 8 fınek sikerült munkába állnia. A monitoring vizsgálat kiterjedt a rehabilitációs munkanélküliek programjában résztvevıkre is, amelybe 31-en kerültek be és 90%-uk be is fejezte a tanfolyamot. Hattizedük 45 évnél idısebb és 60%-uk szakképzettséggel rendelkezett még a képzés megkezdése elıtt. A megkeresésre 71,4%-uk reagált, munkaviszonyban áll 35%-uk. A hallgatóknak alkalmuk nyílt a kérdıíven szöveges véleményt megfogalmazni, 95-en éltek a lehetıséggel. A megjegyzések 44,2%-ában dicsérték a tanfolyamok színvonalát, és az oktatókat, köszönték a munkaügyi központ segítségét a tanfolyam elvégzéséhez, vagy az azt követı elhelyezkedésben. Kritikát is többen megfogalmaztak, különösen a gyakorlati képzést tartották kevésnek, illetve nem megfelelınek bizonyos munkahelyeken. A számítástechnikai oktatással kapcsolatban 8-an kifogásolták a gépek, illetve a tankönyvek elavultságát. Az egyik nyelvtanfolyamon néhányan a tanár felkészültségét nem tartották megfelelınek. Kisebb csoportokban és nagyobb óraszámban lehetne hatékonyabban tanulni, fogalmazták meg egyesek. Kifogásolták a szervezetlenséget (a tankönyvek nem voltak meg idıben) is. A kérdıíven többen jelezték, fıleg a vidékiek, hogy a lakóhelyükön vagy közelben nincs munkahely, messzebbre nem tudnak bejárni, a munkáltató nem téríti a bérletet. A munkáltatók nem tartják be a munkatörvénykönyvét, még a minimálbért, sem fizetik ki. Gyakori panasz, hogy a meghirdetett állásra jelentkezıket a munkaadók válaszra sem méltatják. Munkahelyeket kellene a térségben teremteni, javasolják néhányan. 9

10 A Regionális Képzı Központ által önállóan szervezett 36 csoportos képzésen további 621 fı kezdte meg tanulmányait Baranyából. A tanfolyamokat 94,7%-uk fejezte be. A végzısök között 30-an tartós, 17-en pedig rehabilitált munkanélküliek voltak. A válaszadási arány 50,9%-os volt, 13%-ponttal alacsonyabb, mint a munkaügyi szervezet követı vizsgálatánál. A közel 300 tanulóból a képzést befejezését követı 3 hónap multával 40,5%, 212 fı dolgozott. A munkaviszonyban állók háromnegyede, 90 fı hasznosította a képesítését. A Foglalkoztatási Alapból 87,8 millió forint került kifizetésre, az egy fıre jutó támogatás összege 141,3 ezer forintot, egy munkaviszonyban állóra számítva pedig 368,9 ezer forint tett ki Elfogadott képzések jellemzıi évében Baranya megyében 40 elfogadott képzés fejezıdött be, amelyeken 421 nyilvántartott álláskeresı kezdte meg tanulmányait. A beiskolázottak 4,8%-a abbahagyta tanulmányait, lemorzsolódott, így a tanfolyamokat a résztvevık 95,2%-a, 401 fı fejezte be sikeresen. A befejezett tanfolyamok 40%-ában tehergépkocsi, illetve buszvezetıket képeztek, összesen 137-en szereztek jogosítványt a 16 kurzuson. Öt-öt képzés indult a kereskedelem és a vendéglátás területén: 48 fı kereskedı, eladó; 31 fı vendéglátó: 13 fı cukrász; 5 fı felszolgáló, és egy szakács végzett. Mezı és erdıgazdasági szakmákban 27-en fejezték be a tanfolyamot. Nyolc-nyolc szakápoló és szociális ápoló, 27 pedagógus asszisztens, 5 ingatlan fenntartó, 18 masszır tette le vizsgáit A tanfolyamok átlagos óraszáma 393 volt. Leghosszabb képzési ideje a szociális ápolóknak volt (1510 óra), a legalacsonyabb óraszáma egyes tehergépkocsivezetıknek (85 óra). Az egyéni képzések teljes költsége 81,9 millió Ft-ot tett ki, melybıl a tanfolyami díj összege 41,8 millió Ft volt. Hat képzés tanfolyami díja nem a Foglalkoztatási Alapból lett finanszírozva, hanem egy része az iskolarendszeren kívüli felnıttképzési keretbıl, másik része a Khetanipe által nyert pályázati pénzbıl, harmad része, pedig a halmozottan hátrányos helyzetőek képzésére szánt központi forrásból. A más keretbıl kiegyenlített kurzusok nélkül a tanfolyamok egy fıjére átlagosan 219,3 ezer forint képzési költség jutott, amely 30%-kal kevesebb, mint az ajánlott képzéseknél. A tanfolyamokon résztvevık között többségben a férfiak voltak 58%-os részaránnyal. A képzésekben, legnagyobb arányban szakmunkás végzettségőek vettek részt (34,4%), álláskeresık között részesedésüknek megfelelıen. A legfeljebb általános iskolát végzettek 31,4%-os hányada 15%-ponttal alatta marad a kirendeltségi nyilvántartásokban szereplık arányától. Az érettségit adó középfokúak 27,7%-t adták a képzésekben résztvevıknek, regiszterbeli arányuk csak 17,7%. A diplomások részaránya 8,5%, több mint duplája az álláskeresık közötti részarányuknak. 10

11 Az álláskeresık és az elfogadott képzésen résztvevık megoszlása iskolai végzettségenként év álláskeresık képzésben résztvevık szakköz. techn. 11% gimn. 7% fıisk, egyetem 4% 8 ált. kev. 7% gimn. 11% fıisk, egyetem 8% 8 ált. kev. 1% ált. isk. 31% szakm. 32% ált. isk. 39% szakköz. techn. 14% szakm. 35% Az elfogadott képzések összetétele eltér az ajánlott tanfolyamokétól, az általános és a szakmunkás végzettségőek jóval nagyobb részarányt képviselnek, a szakközépiskolát illetve gimnáziumot végzettek körében pedig, nem volt népszerő e képzési típus. A képzést 2006-ban befejezık fele 30 évnél fiatalabb volt, közülük a évesek tanulási hajlandósága emelkedik ki 94 fıvel (23,4%). A évesek aránya 29,4%, kis mértékben alatta marad az álláskeresık közötti részesedésüknek. A 40 év feletti korosztályok tanulási kedve e képzési formában is alacsony 20%, pedig a munkaügyi nyilvántartásokban szereplık 42,8%-a tartozik közéjük. A csoportos képzéseken résztvevık és az álláskeresık megoszlása korcsoportonként 2005 és 2006 év ajánlott 2006 elfogadott 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 20 év alatt év év év év év év év 55 év felett A tanfolyam elvégzését követı 3 hónap eltelte után, az általunk kiküldött kérdıívet a megkeresettek 55,6%-a juttatta vissza munkaügyi központhoz. A válaszadási arány 7,9%-kal alacsonyabb az ajánlott képzéseknél tapasztaltnál és a évihez képest (67,6%) is. A kitöltött felmérı lapok alapján, a válaszadók 51,1%-a (114 fı) helyezkedett el. A megyei adat az országos átlagot némileg meghaladja (50,9%) és 10%-ponttal magasabb, mint az ajánlott képzések esetében. Tanfolyamonként jelentıs az eltérés a munkában állók arányát tekintve, kiugró a pedagógus asszisztens képzés 21 fıs csoportja, ahol a válaszadó végzısök mindegyikének sikerült elhelyezkednie a tanultakat hasznosító munkakörben. Ez esetben a válaszadás is 77,8%-os volt. A 11

12 kérdıívet visszaküldı mezıgazdasági erıgépkezelık (8 fı) 72,7%-a, a busz és tehergépkocsi-vezetık 50%-a munkában állt. A fajlagos költségek számításakor figyelembe kell venni, hogy hat kurzusnak a tanfolyami díja a munkaügyi szervezetnek nem került semmiben, korábban már részletezett okokból kifolyólag. A korrigált, év során befejezıdött és követéskor munkaviszonnyal rendelkezık fejenkénti támogatása 743,9 ezer forintot tett ki, a korábbi évinél 4,4%-kal többet. A képzésben részvettek és követéskor munkában állók közül 73,1%, 144 fı tudott az újonnan megszerzett képesítésének megfelelı munkakörben elhelyezkedni. Ha a válaszadókra vetítjük a tanfolyamokon tanultakat hasznosítani tudók számát, már csak háromtizedes részarányt kapunk. A befejezett elfogadott képzések válaszadóinak fıbb mutatói évben munkában állók aránya képzést hasznosítók aránya munkában állás átlaga hasznosítás átlaga kereskedı, eladó vendéglátó mezıg.fogl. tehergk vezetık autóbusz vezetı szociális és szakápoló pedagogus asszisztens ingatlan fenntartó masszır nyelvi képzés targonca vezetı Az elhelyezkedési arányokat a képzésben részvettek nem szerinti bontásában vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak vannak többségben: a férfiak 52,2%-ának, a nık 49,4%- ának sikerült munkaviszonyt létesíteniük. A résztvevık képzés elıtti iskolai végzettsége alapján, legnagyobb arányban sikerült elhelyezkedniük a diplomásoknak, mind a fıiskolai (94,4%), mind az egyetemi (100%) oklevéllel rendelkezıknek. A gimnáziumi érettségivel rendelkezık körében szintén az átlag feletti a munkába állási arány 70%. A tanfolyam elvégzése legkevésbé segítette munkához jutni a legfeljebb általános iskolát és a szakmunkás végzetteket, csak 41%-nak sikerült munkaviszonyt létesíteni. Korcsoportok alapján vizsgálva az elhelyezkedési arányokat megállapítható, hogy a évesek képzési részvétele volt a legeredményesebb: 61-63,2%-uknak sikerült munkát szerezni, ez több mint 10%-ponttal magasabb, mint a megyei átlag. Az ajánlott képzéseknél az ebbe a korcsoportba tartozók elhelyezkedése csupán 30% körül 12

13 mozgott. A éves korosztályúak 57,1%-os, a éveseknek 54,2%-os volt az elhelyezkedési mutatója, szintén az átlagost meghaladó. Az elsıként említettek korosztálya az ajánlott kurzusok után hasonló eredményességgel helyezkedett el, a másodikként felsoroltak esetében 10%-ponttal kisebb arányú volt munkába állásuk. A többi korcsoportban a munkaviszony létesítés mutatója alacsonyabb, mint az átlag, különösen az 50 éven felüliek esetében, új képzettségük ellenére sem jártak sikerrel az elhelyezkedésben, mindössze egyharmaduk állt munkában a követéskor. A 20 év alattiak 36,4%-a és évesek 38,7%-a dolgozott a válaszadás idıpontjában. Kirendeltségi körzetenként vizsgálva, a válaszadási arány a legalacsonyabb a siklósi kirendeltségen nyilvántartott és képzést befejezık körében volt, a 72 fı 48,6%-a küldte vissza a kérdıívet. A pécsi és szigetvári körzetben is átlag alatti volt a válaszadási hajlandóság, a felmérı adatlapot alig több mint felük küldte vissza (51%). Ezzel szemben Sellyén a megkeresettek 67,9% válaszolt, ez a legmagasabb érték a megyében. Az elfogadott képzésbıl kilépık jellemzıi a regisztráló kirendeltség szerint Kirendeltség Válaszolók (%) Munkában állók (%) év év év év Pécs 75,0 51,8 33,3 68,2 Komló 100,0 64,1 20,0 58,5 Mohács 100,0 61,2 0,0 50 Siklós 50,0 48,6 33,3 34,3 Sellye 55,0 67,9 30,0 47,4 Szigetvár 88,9 51,4 37,5 48,7 Szentlırinc 100,0 54,8 50,0 35,3 Megye átlag 67,6 55,6 31,3 51,1 A követı vizsgálatban aktívan együttmőködık közül a megyei átlagot meghaladó arányban sikerült elhelyezkednie a pécsi körzetbıl résztvevıknek, 68,2%-uk munkaviszonnyal rendelkezett a felmérés idıpontjában. Még a komlóiak elhelyezkedési mutatója a megyei átlag feletti 58,5%-os. A mohácsi körzetben egyéni képzésen résztvevık fele, a szigetváriak 48,7%-a, a sellyeiek 47,4% állt munkában. A szentlırinci és a siklósi térségbıl képzésbe kerültek munkában állási aránya a legalacsonyabb 35,3% illetve 34,3%-os. A évben befejezıdött elfogadott képzésekben 94 pályakezdı vett részt, arányuk 22,3%. A tanfolyamokat 91,5%-uk (86 fı) végezte el. A képzésben részvettek közül 42 fı (48,8%) juttatta vissza a kiküldött adatlapot, ez 7%-ponttal alacsonyabb, mint az ajánlott képzéseknél. A válaszadási kedv jóval alacsonyabb az országos átlagnál is, amely 64,6%-ot tett ki. A feldolgozott eredmények alapján a munkában állók aránya a pályakezdık körében 47,6%-os volt, kisebb mértékben (3,9%-ponttal), de szintén elmaradt az országos átlagtól. Az ajánlott képzéseknél megfigyelteket viszont 8,7%- ponttal meghaladta. A pozitív eredmény alakulásba belejátszik az alacsony válaszadás torzító hatása, a megfigyelés szerint a nem válaszolók többsége az elhelyezkedni nem tudók körébıl kerül ki. 13

14 A 2006 évben befejezett egyéni képzéseken 23 tartós munkanélküli kezdte meg a tanulmányait, és 22 fı fejezte be, ami 4,3%-os lemorzsolódást jelent. A végzısök 45,5%-a 30 év alatti fiatal volt. A tanfolyam megkezdése elıtt 63,6%-uk rendelkezett szakképzettséggel, heten szakmunkás, hárman szakközépiskolai, négyen technikusi végzettséggel. Diplomás két fiatal volt. Közel háromnegyedük 16 fı válaszolt a megkeresésre. Sajnos, csak 31,3%-uknak, 5 fınek sikerült munkába állnia. A rehabilitációs munkanélküliek programjában tizenegyen kerültek be. A tanfolyamot 91%-uk be is fejezte, 1 fı morzsolódott le. Héttizedük közép korosztályú évesek. Felük szakmunkás végzettséggel rendelkezett még a képzés megkezdése elıtt. A megkeresésre csupán 40%-uk reagált, mindannyian munkaviszonyban álltak. A válaszadó hallgatókból heten a kérdıíven szöveges véleményt is megfogalmaztak. A tanfolyamok színvonalát mindannyian jónak, vagy kiválónak értékelték. Megjegyezték, hogy az álláskeresés során az elutasítás oka a munkaadók részérıl több esetben a gyakorlat hiánya volt A munkaviszonyos képzés Munkahelyek megırzése érdekében a munkaadó támogatást kaphat a dolgozóinak munkaviszony melletti képzésére, átképzésére. Ezért ebben az esetben nyomkövetésénél a munkáltatóknak küldjük ki az adatlapot évben, 23 szakirányban 376 fı továbbképzését kezdeményezték a munkáltatók, amely a korábbi évinél 42%-kal magasabb létszámot mutat. A lemorzsolódás 7%-os volt, tehát 350 fı szerezte meg a megfelelı képzettséget. Legnagyobb számban, az önkormányzatok igényei alapján szociális gondozókat, ápolókat képeztek, 48 fı szerezte meg e végzettséget. Számítógép-kezelıi tanfolyamot is ugyanennyien végeztek. Mőtısegéd 28 fı, papíripari munkás 24 fı, Út az Eu-ba 24 fı, hegesztı, épület karban tartó 22 fı képzése zárult le a vizsgált idıszakban. A válaszadási arány a munkaviszony melletti képzések esetében magas: 83,1%. A tanfolyamokra 47,6 millió forintot fordítottunk. Az egy fıre jutó képzési költség 126,6 ezer forint volt, amely 25%-kal magasabb a évinél. A legalacsonyabb 1 fıre jutó fajlagos költsége az ingatlan-nyilvántartó ügyintézıké volt 40 eft/fı, a legmagasabb az elektronikai rendszerszervezıké, közel félmillió (499,8 eft/fı). Összességében egy munkahely megtartásának költsége átlagosan 175 ezer forintban került fejenként. 14

15 3. Vállalkozóvá válás támogatása Vállalkozóvá válás támogatásban részesülhet az álláskeresı, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja nyilvántart, és aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság tagjaként, mezıgazdasági ıstermelıként oldja meg évben összesen 90 fı vállalkozóvá válási támogatása fejezıdött be, 6 fıvel kevesebbnek, mint egy évvel korábban. A kifizetett támogatás összege 19,6 millió Ftot tett ki, egy vállalkozásra 217,6 ezer forint jutott, amely átlagosan 5,5 hónapig biztosított támogatást a részvevıknek. A vizsgált évben a befejezett támogatások adatai alapján a vállalkozási kedv nemek szerint közel azonosnak mondható: a férfiak aránya 51,1%, a nık pedig a 48,9%. Ez megfelel az álláskeresık nemek szerinti megoszlásának ben még fordított volt a helyzet, a nık voltak többségben (52,1%), a támogatottak 6 fıs csökkenése körükben következett be. Életkor szerinti összetételüket tekintve a évesek vállalkozási hajlandósága volt a legnagyobb 44%-os részarányuk messze meghaladja a regisztráltak közötti 28%-os hányadukat. Vállalkozóvá válási támogatás érintettjeinek korcsoportos megoszlása év év év 14% év 14% év 18% év év év 3% év év 8% 6% 9% 14% év 18% év 13% év 25% év 13% év 21% év 24% A közép korosztályba 26,7%-uk tartozott, amely közel megegyezik a éves álláskeresık részarányával (25,8%). A legfiatalabbak (25 év alattiak) 14,4%-át, a 45 felettiek 13,3%-át tették ki a vállalkozásba kezdıknek, amely azt mutatja önállósodási aktivitásuk az átlagosnál alacsonyabb, a regiszterben szereplık között jóval magasabb hányaduk. Összességében elmondható, hogy a 35 év alattiak kezdeményezı kézsége jóval meghaladja az idısebbekét, a támogatás lehetıségét 72%-ban ık használták ki, a korábbi évhez képest is nıtt súlyarányuk. Iskolai végzettség szerinti megoszlásukat vizsgálva megállapítható, hogy az önállósodási törekvések a szakképzettekre jellemzı a legnagyobb mértékben: a szakmunkások aránya 42,2%, az érettségivel is rendelkezı szakképzettekké 15

16 (szakközépiskolások, technikusok) pedig 20%. A regisztráltak között mindkét csoport 10-10%-ponttal kisebb hányadú. A vállalkozásba kezdık 18,9%-át teszik ki a diplomások, amely ötszöröse a nyilvántartásba betöltött részesedésüknek (3,7%). Az álláskeresık között közel négytizedet kitevı általános iskolai végzettségőek vállalkozási kedve messze elmarad az átlagtól, csupán 12,2%. A támogatásban részesülık legnagyobb arányban (52,2%) különféle szolgáltatások területén kezdték meg tevékenységüket, 20%-uk vállalkozási profilja építıipari, 23,3%-uké pedig kis és nagykereskedelmi tevékenység volt. A megkeresett 90 személybıl 51-en juttatták vissza a kiküldött adatlapot munkaügyi központunkhoz, így a válaszadási arány 56,7%-os lett, amely jelentıs visszaesés a 2005 évi 71,9% képest. A vállalkozóvá válás adatai a regisztráló kirendeltség szerint év év Válaszadási Kirendeltségek Érintett Válaszolók Válaszolók Érintett Válaszolók Válaszolók arány létsz. létsz. aránya létsz. létsz. aránya változása Pécs , ,5-18,2 Komló , ,2-4,5 Mohács , ,4-8,6 Siklós ,0 - Sellye , Szigetvár , ,9-22,3 Szentlırinc , ,3-16,7 összesen , ,7 15,2 A támogatások eredményessége ennél az aktív eszköznél jórészt a rövid követési idıszaknak is köszönhetıen kedvezınek tekinthetı, hiszen a támogatás lejárta után három hónappal a vállalkozásoknak átlagosan még 78,4%-a mőködött. A korábbi évben jobb volt ez a mutató: 91,3%. Országosan a válaszadási arány 10%-ponttal meghaladja a baranyait (66,4%), és a követéskor még mőködık aránya is kedvezıbb 86,4%. A követéskor még mőködı vállalkozók fejenkénti támogatási összege 275,8 ezer forint volt, amely 11,3%-kal haladja meg a megelızı évit. A támogatások idejét figyelembe véve egy vállalkozó támogatása a munkaügyi központnak havonta átlagosan Ft-ba került, amely több mint ezer forinttal több a tavalyinál, és mintegy Ft-tal meghaladja az országos adatot is. A munkaügyi szervezettıl kapott támogatás a válaszadók döntı többségénél (76,5%- ánál) jelentısen hozzájárult a vállalkozás indításához: négytizedük (20 fı) a támogatás nélkül egyáltalán nem tudott volna vállalkozásba kezdeni illetve a támogatás hiányában késıbbre halasztották volna tevékenységüket 19-en (37,3%). A választ adó vállalkozóknak 23,5%-a 12 fı nyilatkozott úgy, hogy vállalkozói tevékenységét a támogatás nélkül is elindította volna. Összességében elmondható, hogy a támogatás ösztönzı szerepe erısödött, mivel a korábbi évben csak 23,2%-uk nyilatkozott úgy, hogy támogatás nélkül nem vállalkozott volna (a tárgyévben 40%). 16

17 támogatás szerepe A támogatás szerepének és a vállalkozás jövıjének megítélése 2005 és 2006 évben támogatás nélkül is 40 csak késıbb nem vállalkozott volna vállalkozás jövıje fejleszthetı szinten tartható bizonytalan nem válaszolt A vállalkozás jövıjének megítélésérıl a válaszadók 17,6%-a nem nyilatkozott. A helyzetüket értékelık többsége pesszimista, 57,1%-uk a támogatás befejeztét követı 3 hónap után bizonytalannak ítéli a vállalkozása helyzetét. Szinten tartásban egyharmaduk, 14 válaszadó önfoglalkoztató bízik. Csupán 9,5%-uk optimista, reális lehetıséget lát vállalkozásának továbbfejlesztésére évhez hasonlítva kedvezıtlen irányú változás állapítható meg, és ez magyarázat lehet a csökkenı válaszadási hajlandóságra is, akkor a válaszadók közel hattizede megfelelınek tartotta vállalkozása helyzetét (szinten tarthatónak, illetve fejleszthetınek) a jelen vizsgálatnál csak 42,8%-os hányaduk. Bizonytalan piaci helyzetet egy évvel korábban négytizedük jelzett, ez 2006-ban 17%-ponttal magasabb. A kérdıívet visszaküldı és a követéskor még mőködı 40 vállalkozó mindösszesen 4 fıt alkalmazott, amely mutatja, hogy ez a támogatási forma fıként az álláskeresık önfoglalkoztatására megoldási lehetıség. 4. Foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás Bértámogatásban azok a munkáltatók részesülhetnek, amelyek olyan álláskeresıt alkalmaznak, akik legalább hat hónapja regisztráltak és vállalják, hogy a támogatás idejével megegyezı idıtartamig tovább foglalkoztatják ıket. A vizsgálat a kötelezı továbbfoglalkoztatást követı három hónap letelte után történik az érintett munkáltató kérdıíves megkeresésével év során 983 fınél járt le a foglalkoztatási idıt követı 3 hónap, ami 10%-os gyarapodást jelent az elızı évhez képest. Rehabilitált munkaerı 45 fı volt (4,6%), pályakezdı pedig 20 fı. 17

18 A vizsgált közel ezer baranyai érintettre 341,5 millió forintot fordított a munkaügyi szervezet a foglalkoztatási alapból, egy támogatottra vetítve 347 ezer forint jutott. A fajlagos támogatási összeg 12%-kal növekedést mutat a évhez viszonyítva. A programból kikerültek pénzügyileg támogatott foglalkoztatása közel 8 hónapig tartott. A kötelezı tovább foglalkoztatást is figyelembe véve, a támogatással a tartósan munka nélkül lévı 15,6 hónap idıtartamú folyamatos foglalkoztatása valósult meg, így a ráfordítás havi összege erre a számított idıszakra 22 ezer forintot tett ki támogatottanként. A támogatással munkához jutók 42,6%-a (419 fı) több, mint egy éve keresett állást a nyilvántartás szerint. Különösen, annak a 251 fınek jelentett ez nagy segítséget a munkához jutásban, aki már folyamatosan több mint két éve nem tudott dolgozni. A programot megelızıen félnél hosszabb de egy évnél rövidebb ideje állást keresık részaránya 35,6%, 350 fı, további 22%-uk, 214 fı fél év munkanélküliség után kapott munkát támogatással. A évi arányokhoz viszonyítva az egy évnél hosszabb ideje álláskeresık aránya 3,3%-ponttal, a fél és egy év közöttieké 0,9%-ponttal visszaesett és csak a hat hónapja munka nélkül lévık részesedése volt emelkedı 4,3%-ponttal. A programból kikerülık nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a évi férfi többlettel (51,6%) szemben év folyamán lezárult támogatások esetében közel azonos arányok alakultak ki a támogatottak között a nık hányada 50,2% a férfiaké 49,8%. A támogatottak 41%-a szakmunkás végzettségő volt, jelentısen meghaladva regiszteri 32,3%-os részarányukat. A középfokú végzettek szintén jóval meghaladják nyilvántartás béli hányadukat (17,7%), a bértámogatással munkába kerültek 30,7%-át tették ki. A diplomások 8,7%-os aránya több mint duplája az álláskeresık közötti részesedésüket (3,7%). A fentiekkel ellentétben az alacsony iskolai végzettségőek messze alul reprezentáltak, a támogatottak 19,5% tartozott közéjük, míg a nyilvántartásban szereplık 46,3%-át teszik ki. A bértámogatottak iskolai végzettség szerint ált. kev. ált. isk. szakm. szakisk. szakközép technikum gimnázium fıiskola egyetem % 20% 40% 60% 80% 100% évhez képest a bértámogatásból kikerülık iskolai végzettség szerinti összetételében változások figyelhetık meg. A szakmunkások részaránya 2,5%-ponttal esett vissza, ezzel szemben a gimnáziumi érettségizettek aránya 0,6%-ponttal, a diplomások részesedése 2,2%-ponttal emelkedett. A legfeljebb 8 általánost végzettek aránya az elızı évivel közel megegyezı. 18

19 A támogatott foglalkoztatás négytizedét a 30 évesnél fiatalabb korosztályok tették ki közel felük éves. Nem sokkal marad el a középkorosztály sem, 38,8%-át tették ki a támogatottaknak. A 45 év felettiek részaránya 21,4%-volt, a korábbi évhez képest csak az ı hányaduk emelkedett 6%-ponttal, 121 fırıl 210 fıre ugrott az érintettek létszáma. A bértámogatásban résztvevı álláskeresık 24,7%-át a kereskedelemben, 20,2%-át a feldolgozóiparban, 17%-át pedig a különbözı szolgáltatások területén mőködı cégek alkalmazták. Ezen kívül jelentıs volt még az építıiparban (10,5%), és a mezıgazdaságban 9,2% bértámogatással foglalkoztatottak aránya. A legtöbb bértámogatással történı foglalkoztatás évben a pécsi térségben fejezıdött be (22,8%), ezt a komlói körzet követte (22,1%). Azonos súlyarányt képviselt Mohács és Szigetvár térsége 18,2%-kal. A 2005 év adataival összehasonlítva Mohács körzetének részaránya nıtt a legnagyobb mértékben 6%-ponttal, Pécs térségében 3,7%-pontos, a komlóiban pedig 2,8%-pontos volt a változás. A legnagyobb csökkenés a sellyei körzetben következett be, az elızı évi 109 fırıl 74 fıre mérséklıdött a befejezett támogatással érintettek száma, így megyén belüli részaránya 4,7%-ponttal süllyedve 7,5%-os. A megkérdezett munkaadók válaszadási hajlandósága 69,8%-os volt, 2,6%-ponttal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A baranyai mutató az országostól is elmarad (74,7%). A vizsgált évben a támogatott foglalkoztatásból kikerülık 60,1%-a (412 fı) az országosnál 2,3%-ponttal kisebb aránya a kötelezı továbbfoglalkoztatási idı lejárta után három hónappal is ugyanannál a munkáltatónál állt munkaviszonyban. A korábbi évben még 61,9%-os volt ez a megyei mutató. A munkában állási arány a nık körében a magasabb 64%, a férfiak esetében csupán 56,1%. Iskolai végzettség szerint vizsgálva megállapítható hogy magasabb iskolai végzettségőeket nagyobb arányban foglalkoztatták tovább a munkáltatók. A technikusok esetében a legmagasabb 80%-os, a gimnáziumi végzettségőeknél 78,1%- os ez a mutató. A diplomások közül a fıiskolát végzettek 62,5%-a, az egyetemmel rendelkezık 61,5%-a tudta megtartani a munkahelyét. İket a szakmunkás végzettségőek követték 59,5%-os aránnyal. 19

20 A válaszadók és a munkaviszonyban állók számának alakulása iskolai végzettség szerint évben fı válaszadók munkában állók 0 8 ált. kev. ált. isk. szakmunkás szakközép technikum gimnázium fıiskola egyetem A 8 általánost végzettek munkában maradási aránya a legalacsonyabb 46,7%-os. Országosan kiegyenlítettebbek a továbbfoglalkoztatás esélyei a különbözı iskolai végzettségek tekintetében. Életkor alapján az éves korosztály munkában állási mutatói a legkedvezıbbek 72%. A év közötti válaszadók 67,7%-át, a évesek két korcsoportjába tartozók 64%-át foglalkoztatták tovább a munkáltatók. Legalacsonyabb a legfiatalabbak munkába maradási esélye, a 20 év alattiak 60%-át a évesek 48,9%-át már nem alkalmazták. A válaszadó munkaadóknál a munkahely megtartása legnagyobb arányban a hosszabb ideje (egy és két év között) nyilvántartott álláskeresıknek sikerült, 67,5%-uk alkalmazott maradt, a két év feletti és a csak féléve állástalanoknál ez az arány 10%- ponttal kevesebb. A legnagyobb arányban (72,1%) a mohácsi körzetben alkalmazták a foglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen továbbra is a bértámogatásban részesülıket, ezt a siklósi (64,2%), és a megyeszékhelyi körzet (62,4%) követte. Szentlırincen és Sellyén csupán az érintettek alig több mint 40%-a állt munkában a megkereséskor. A támogatás szerepérıl nyilatkozó munkáltatók legnagyobb csoportját (45,9%) azok a munkáltatók tették ki, akik támogatás nélkül halasztották volna a felvételt, Támogatás nélkül senkit sem alkalmazott volna 24,9%-uk. Ezzel szemben 15,5%-uk támogatás nélkül is alkalmazta volna az álláskeresıt. 11,5%-uk nyilatkozott úgy, hogy támogatás nélkül kevesebb munkavállalót alkalmazott volna. 20

21 A foglalkoztatás ösztönzı bértámogatás szerepének megítélése kirendeltségenként alkalmazta volna kevesebbet halasztotta nem alkalmazott volna Szentlırinc Szigetvár Sellye Siklós Mohács Komló Pécs 0% 20% 40% 60% 80% 100% A munkáltatóknak a támogatás szerepére adott válaszai azt mutatják, hogy a nagyobb munkanélküliséggel sújtott térségekben az eszköz jól szolgálta a munkanélküliség mérséklését, a legnagyobb arányban válaszolták, hogy támogatás nélkül nem alkalmaztak volna senkit és legkisebb részesedése azoknak a munkáltatóknak az aránya, akik támogatás nélkül, önerıbıl is megvalósították volna a tervezett foglalkoztatást. Az eszköz költségét a véglegesített dolgozókra vetítve kapjuk meg, hogy mennyibe került egy álláskeresı tartós munkába helyezése. A válaszadók egy fıre jutó 363,9 ezer forintos támogatása a követéskor munkaviszonyban állókra számítva 605,9 ezer forintra ugrik ben ez az összeg még 20%-kal kisebb volt. A követéskor még munkában állók egy fıjének egy hónapjára vetítve (támogatás idıtartama + a kötelezı továbbfoglalkoztatási idı + 3 hónap követı vizsgálat ideje 18,6 hó) 32,6 ezer forint volt a ráfordítása a tartós munkába helyezésnek. 5. Közhasznú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatásban a vizsgálat a résztvevık évi érintett létszámára irányult, nem a támogatást befejezettekre. Követıvizsgálatot ennél az eszköznél nem kell végezni, mert a mutatószámokhoz szükséges információk a havi adatszolgáltatás keretében folyamatosan érkeznek a támogatott munkáltatóktól. A monitoring vizsgálat adatai szerint 2006-ban Baranya megyében en vettek részt közhasznú munkán. Ez 96 fıvel, 4,1%-kal kevesebb, mint 2005-ben volt, amelyet elsısorban a január 1-i alacsonyabb nyitólétszám (74,2,4%) idézett elı. A belépık száma fı, csak 6 fıvel marad alatta a korábbi évinek. A foglalkoztatásból an léptek ki 288 fıvel kevesebben, mint elızı évben. A kilépık elenyészı töredékének 4 fınek (0,2%) sikerült nem támogatott munkaviszonyt létesítenie. 21

22 Az érintett létszám alakulása kirendeltségi bontásban fı Pécs Komló Mohács Siklós Sellye Szigetvár Szentlırinc 2005 év 2006 év Csak két kirendeltségi körzetben emelkedett a közhasznú foglalkoztatásban részvettek száma Mohácson és Szentlırincen, a többi öt kirendeltség esetében kisebb nagyobb mértékben mérséklıdött a létszám. A foglalkoztatás megvalósításához 504,1 millió forintot fizetett ki a munkaügyi szervezet a korábbi évi 87,9%-át. Ebbıl az átlaglétszámra vetítve fejenként 688,7 ezer Ft jutott, amely Ft jelentett havonta átlagosan. Ez az összeg 1,2%-kal emelkedett az elızı évhez képest. Az önkormányzatoknál a foglalkoztatással kapcsolatosan felmerült közvetlen költségek 71,5%-át finanszíroztuk, a korábbi évben ez arány még 74,5%-os volt. A közhasznú foglalkoztatottak zömében (80,9%-ban) az önkormányzatok kommunális feladatainak megoldásában vettek részt, egészségügyi és szociális területen 8,9%-uk tevékenykedett. A támogatással munkához jutottak összetételét elemezve a nemek tekintetében arányeltolódás következett be a nık elınyére, 48,5%-os részesedésük megfelel regiszteri arányuknak, nem úgy mint 2005-ben, amikor 3,3%-ponttal alacsonyabb volt ez az érték. A férfiak hányada 51,5%. A foglalkoztatottak élekor szerinti hovatartozását vizsgálva megállapítható, hogy 2006 évben az idısebb korosztályok felé tolódtak az arányok, csak a 45 feletti korosztályúak aránya emelkedett 4,4%-ponttal 34,4%-ra. A legnagyobb hányadú évesek részaránya 39,3%, 0,9%-ponttal csökkent 2005-höz képest. A legfiatalabbak súlyaránya mindössze 24,3%-os, a mérséklıdés 3,5%-pont volt. A változás az eszköz célkitőzés valóra váltásának irányába hatott, amennyiben a munkaerıpiacon hátrányban lévı idısebb álláskeresıknek biztosítson munkát. Az alacsony iskolai végzettségük miatt elhelyezkedni nem tudók számára is sok esetben a közhasznú foglalkoztatás jelent megoldást. A támogatással érintettek 57,3%-a legfeljebb 8 általánossal rendelkezett, az álláskeresık között arányuk 10%- ponttal kisebb. A szakmunkások (25,7%) és az egyéb középfokú végzettségőek (12,6%) jobb elhelyezkedési esélyeik miatt a regiszteri nyilvántartástól elmaradó arányban (-6,6%pont, -5,1%-pont) részesültek ebben a támogatásban. Diplomával az 22

23 érintettek 4,4%-a rendelkezett, ez egy százalék-ponttal magasabb, mint az álláskeresık közötti hányaduk évben 65 tartós munkanélküli foglalkoztatása valósult meg, amely az érintettek 2,8%-át jelenti és ez a tavalyi 3,2%-ot tekintve némi csökkenést jelez. A tartós állástalanokként bekerültek 56,9%-a nı volt. Több mint felük 8 általános vagy az alatti végzettségő és 75%-uk a kommunális területen foglalkoztatott. Korcsoportos megoszlásukban a és a éves korosztály a legszámosabb, az idısebbek 18,5%-os a fiatalabbak 16,9%-os részesedésőek. A másik hátrányos helyzető réteg a megváltozott munkaképességőek, számuk 149 fı, az érintettek 6,6%-át teszik ki, egy évvel ezelıtt 120-an voltak, akkori részarányuk 5%-os volt. Közel felük (47%) 50 év feletti, 36,2%-uk év közötti. Hattizedük alacsony iskolázottságú. Közhasznú munkásként jutott munkához 44 pályakezdı fiatal is, ketten tartós munkanélküli program részvevıjeként. 6. Pályakezdık munkatapasztalat szerzésének támogatása A munkatapasztalattal még nem rendelkezı fiatalok elsı elhelyezkedését segíti a munkatapasztalat szerzési támogatás, amely pályakezdık munkabérének egy részét vállalja át, hogy ösztönözze a munkáltatókat alkalmazásukra évben több mint duplájára 203 fıre ugrott a támogatással érintettek létszáma a korábbi évhez képest (98 fı). A megnövekedett létszám foglalkoztatása 153 millió forintot tett ki. Egy résztvevınek 753 ezer forint jutott, amely 30%-os gyarapodást mutat az egy évvel ezelıtti vizsgálathoz képest. 12 hónapos foglalkoztatással számolva egy támogatott Ftos ráfordítást igényelt, ami 38,4%-kal magasabb a évinél. Ennek elsısorban a frissen végzett diplomások megnövekedett támogatott alkalmazása az oka ban a résztvevık 41,9%-a 85 fı, a korábbi évi 3,5 szerese felsıfokú végzettséggel rendelkezett. Egyharmaduk középfokú végzettséggel (több mint felük gimnáziumi érettségivel) került a támogatottak körébe, amely létszám emelkedésük ellenére 8,3%-pontos süllyedés. Legfeljebb általános iskolát 13,8% szakmunkásképzıt 10,8% végzett. A létszám gyarapodás különösen a nık körében volt kimagasló, több mint 2,5-szeres, 118 fıvel ık teszik ki a támogatott foglalkoztatásból kikerülık 58,1%-át ben még kisebbségben voltak (44,9%). A férfiak száma 85 fı volt 41,9%. A programot befejezettek döntı többsége (70%-a) év közötti, 17,7%-a év közötti, 12,3%-a pedig 20 éven aluli volt. Az elızı évhez képest a fiatalok legidısebb korosztályában tartozók aránya növekedett 6,5%-ponttal, a legfiatalabbaké pedig csökkent 3%-ponttal. 23