Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, mely III. negyedévétıl kezdıdıen az Állami Foglalkoztatási Szolgálat teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A felmérés során egy rövid kérdıívet juttatunk el a bevont munkáltatókhoz, amely a vállalatok aktuális, valamint a három hónap és egy év múlva várható statisztikai állományi létszámára, az elızı három hónap tényleges és a következı három hónap várható munkaerıforgalmára vonatkozó, valamint egy negyedévente változó kérdést tartalmaz. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat győjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervérıl, és elısegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erısítését is szolgálja. A 2007 negyedik negyedévére vonatkozó adatfelvételre október 8. és november 8. között került sor. A beérkezett 965 kérdıív 33%-át on-line módon, a többit kézzel töltötték ki, ez utóbbiakat a kirendeltségi kollégák rögzítették Szekszárd, Szent István tér Telefon: (74) , Fax: (74) , tolnammk@lab.hu, Internet:

2 A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzıi a dél-dunántúli régióban a KSH adatai alapján A KSH munkaerı felmérésének adatai szerint 2007 II. negyedévében a dél-dunántúli régióban 338,1 ezer fıt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 34,3 ezer volt II. negyedévének átlagában a foglalkoztatottak száma 4,2%-kal csökkent, a munkanélküliek száma ugyanakkor 1,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási arány (45,5%) és az aktivitási ráta is (50,1%) romlott az elızı év azonos idıszakához viszonyítva, mindkettı 1,8%-ponttal. Ez utóbbi mutatók kedvezıtlenebbek voltak az országos átlagnál is. Az ugyanezen adatforrás szerinti munkanélküliségi ráta 9,2%-ot tett ki, ami 0,4 %-ponttal magasabb az elızı év azonos idıszakában tapasztaltnál. Népességi és a KSH munkaerı-felmérésének adatai a dél-dunántúli régióban 1 (15-74 éves népességre) Megnevezés I I I I. félév félév félév félév a régió népességének %-ában Népesség száma, (ezer fı) a) Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fı) a) 761,4 743,4 78,4 76,8 Gazdaságilag aktívak, (ezer fı) b) 386,8 372,4 39,8 38,5 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) b) 352,9 338,1 36,3 34,9 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fı) b) 33,9 34,3 3,5 3,5 Alkalmazásban állók száma (ezer fı) c) 212,0 204,7 21,8 21,1 Inaktívak száma (ezer fı) b) 358,9 369,7 37,0 38,2 A dél-dunántúli székhelyő, legalább 5 fıt foglalkoztató szervezeteknél I. félévében átlagosan 204,7 ezren álltak alkalmazásban, 7,3 ezer fıvel kevesebben, mint egy évvel korábban. 1) Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató ill. Statisztikai tükör (2006. I. félév és I.félév ). a) 2006, illv január 1-jén. b) II. negyedéves adatok. c) A négy fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti féléves adatai. 2

3 A különbözı gazdasági ágak létszámindexei differenciáltak voltak. Létszámnövekedést ebben az idıszakban mindössze két gazdasági ágban regisztráltak, az oktatás területén 6,6%-kal, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén pedig 6,1%-kal emelkedett az alkalmazottak létszáma. Ezzel szemben a foglalkoztatottak száma leginkább a közigazgatás (18,2%-kal), az építıipar (12,7%-kal) és a mezıgazdaság (9,4%-kal) területén esett vissza. Az alkalmazásban állók 90,9%-át teljes munkaidıben foglalkoztatták. E körben 3,1%-kal csökkent a létszám az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, a részmunkaidısök száma viszont ennél nagyobb mértékben, mintegy 6,6%-kal mérséklıdött I. félévében 116,1 ezer dél-dunántúli székhelyő gazdasági szervezetet tartottak nyilván, ezen belül a vállalkozások száma , a nonprofit szervezeteké 8096, a költségvetési szerveké 2032 volt. A vállalkozásokon belül 33,5%-ot tettek ki a társas, 66,5%-ot pedig az egyéni vállalkozások. Ezer lakosra vetítve 2007 I. félévében 73 egyéni vállalkozás és 37 társas vállalkozás jutott. A regisztrált gazdasági szervezetek fı tevékenysége szerint legnagyobb hányaduk az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (29,7%), a kereskedelem, javítás (14,7%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (11,8%) és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (11%) gazdasági ágakba voltak bejegyezve, de meghatározó az építıipari (7,2%) és a mezıgazdasági (6,3%) cégek részesedése is. A munkaerı-piaci helyzet alakulása január-szeptemberében A regisztrált álláskeresık száma a dél-dunántúli régióban 2007 január-szeptemberben havonta átlagosan fı volt, az elızı év azonos idıszakinál 4,9%-kal (2649 fıvel) több. A nyilvántartottak számának emelkedése a régió mindhárom megyéjében nyomon követhetı. A legnagyobb álláskeresı létszámot Somogy megyében tartották nyilván, fıt, amely az elızı évihez képest 1586 fıvel (7,7%-kal) emelkedett. A Baranya megyében élı, munka nélkül lévık átlagos száma fı volt, amely a 2006 január-szeptemberit 714 fıvel (3,4%-kal) haladta meg. Tolna megyében fıt regisztráltak havi átlagban, e térségben az állástalanok száma 2,9%-os emelkedést mutatott az egy évvel korábbihoz képest januárban és februárban a regisztráltak száma az év elején szokásoshoz hasonlóan emelkedett. Márciustól azonban jelentıs csökkenés következett be, mely egyrészt a közmunkaprogramok indulásának másrészt a mezıgazdasági és építıipari szezonális munkák megkezdıdésének volt köszönhetı. A csökkenés júniusig tartott, majd júliusban a befejezıdött közmunkák és a pályakezdık regisztrációba vételének köszönhetıen ismét emelkedı tendencia mutatkozott az álláskeresık számában. 3

4 A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2007 III. negyedévének végén 13,2% volt a Dél-Dunántúlon, ezzel az ország hét régiója közül a 3. legkedvezıtlenebb helyzetőnek számított (csak Észak-Magyarország és Észak-Alföld rátája volt magasabb). A mutató a régió mindhárom megyéjében meghaladta az országos átlagot (9,4%), de jelentıs különbségekkel. Somogyban volt a legmagasabb a ráta, 15,5%-os, Baranyában 12,5%-os, Tolnában viszont csak 11,1%-ot tett ki. (Somogy az ország negyedik legrosszabb munkaerı-piaci helyzető megyéjének számított szeptember végén.) 2007 január-szeptemberének átlagában a nyilvántartott álláskeresık 84,4%-a fizikai munkaerı volt, többségükben szakmunkás (35%), betanított munkát 23,5%-uk, segédmunkát valamivel több, mint negyed részük keresett. Iskolai végzettségüket tekintve a regisztráltak 45,5%-a legfeljebb az általános iskolát járta ki, harmad részük szakmunkás végzettségő volt, 18,1%-uk érettségivel, 3,5%-uk pedig diplomával rendelkezett. A vizsgált idıszakban a nyilvántartott álláskeresık 9,1%-a volt pályakezdı, havi átlagos létszámuk 5128 fıt tett ki. Az álláskeresık 30,3%-a egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, amely mutató szintén a régió kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzetét tükrözi III. negyedévének során havonta átlagosan 2252, negyedéves szinten összesen 6758 állásbejelentés érkezett a Dél-Dunántúlon mőködı munkaügyi kirendeltségekhez. Az álláshelyek 36,4%-a (2458 fıre vonatkozó) nem támogatott, mintegy 60%-a (4057) pedig támogatott volt, míg 3,6% (243) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozott. A támogatott álláshelyek 64%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 30,4%-os volt a bértámogatás, 5,6%-os pedig a többi támogatott állás aránya június végén 3015 db üres álláshely szerepelt összesen a régió kirendeltségeinek nyilvántartásában, így a 2007 harmadik negyedéve során bejelentett 6758 álláshellyel együtt összesen 9773 db állt a munkát keresık rendelkezésére, melybıl szeptember végéig 1515 db maradt betöltetlen. A régió három megyéjében a január-szeptemberi idıszakot tekintve 48 csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz, amelyek összesen 1607 munkavállaló tervezett elbocsátásról adtak számot. A negyedév folyamán a legnagyobb számú munkahely megszőnését a textília, textiláru gyártása ágazatban mőködı, marcali Mustang Zrt jelentette be 361 fıre vonatkozóan. Ezen kívül 195 fıs tömeges elbocsátást hajtott végre a kaposvári székhelyő Coats Hungary Ltd, 183 fıset a Baranya Megyei Kórház, 108 fıtıl vált meg a pécsi Sirocco bırruházati Kft és 87 fıtıl a szekszárdi Samsonite Hungária Bırönd Kft. Az elıbbieken kívül 66 fıvel csökkentette létszámát a Pécsi Tudományegyetem, 58 fıvel az Állami Népegészségügyi Szolgálat, illetve 50 fıvel a harkányi Zsigmond Vilmos Gyógyfürdıkórház. 4

5 A felmérés eredményei A IV. negyedévi adatfelvételbe a régióban mőködı munkaügyi kirendeltségeink összesen 1073 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 21 és 107 között mozgott. A megkeresett szervezetek 90,3%-a, mintegy 969 munkáltató válaszolt kérdéseinkre, ezen belül 965 kérdıív volt feldolgozható. A 965 munkáltató 2007 októberében összesen 73,9 ezer fıt foglalkoztatott, ez 13,5%-kal több a III. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH statisztikája alapján a dél-dunántúli régióban I. félévében az alkalmazásban állók átlagos száma 204,7 ezer fı volt, így ez 36,1%-os reprezentáltságot jelent. (A KSH évi mikrocenzusa szerint a foglalkoztatottak száma régiónkban 346,1 ezer fı volt, ha ehhez viszonyítunk, akkor csak 20,3%-os arányszámot kapunk.) A válaszadó 965 cég a régióban június végén regisztrált 2 összes ( ) gazdasági szervezet 0,8%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevı gazdálkodók legnagyobb számban az elızı felmérésekhez hasonlóan most is a feldolgozóiparból (302 cég), a kereskedelem, javítás területérıl (173 cég), a mezıgazdaságból (92 cég) és az építıipar (78 cég) nemzetgazdasági ágakból kerültek ki. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (67 cég), az élelmiszeriparnak (56 cég), a fafeldolgozásnak (36 cég) és a textília, textiláru gyártása ágazatnak (31 cég) volt legnagyobb az érintettsége. A regisztrált összlétszám 34,5%-át a feldolgozóipar, 11-11%-át a kereskedelem és az egészségügyi, szociális ellátás adta. Jelentısebb létszám származott a mezıgazdaságból, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások területérıl, az oktatás és a szállítás, raktározás gazdasági ágakból, e területek egyenként az összes felmérésben szereplı foglalkoztatotti létszám 6%-át szolgáltatták. A feldolgozóiparon belül a villamos gép, mőszergyártás ágazat volt a legnagyobb foglalkoztató, az összlétszám 11,1%-a dolgozott e területen. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a mostani felmérésben az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás, a kereskedelem, javítás és az egészségügyi szociális ellátás az átlagosnál nagyobb mértékben voltak reprezentáltak, ugyanakkor az oktatás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás valamint a közigazgatás területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a mintában. 2) Forrás: KSH Statisztikai Tükör I. félév. 5

6 A IV. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplı cégeknél foglalkoztatottak száma (fı) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, 2007 I. félév (fı) Reprezentációs arány (%) Mezıgazdaság, vad-, erdı-, halgazdálkodás ,7 Bányászat X 4 Feldolgozóipar ,9 Villamosenergia-, gáz-, gız-, ,4 vízellátás Építıipar ,8 Kereskedelem, javítás ,7 Szálláhely-szolgáltatás, vendéglátás ,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,6 Pénzügyi közvetítés 504 X Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,5 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás ,0 Oktatás ,4 Egészségügyi, szociális ellátás ,9 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,8 Dél-dunántúli régió összesen: ,1 A mintával érintett létszám 38,9%-a ( fı) Somogy, 33,4%-a ( fı) Baranya, 27,7%-a ( fı) pedig Tolna megyében megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. A válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma régiós szinten 77 fı volt, megyénként tekintve Somogyban 87, Baranyában 76, Tolna megyében pedig 67 fıt tett ki. A megkérdezett cégeknél dolgozók 48%-a nagy, 36%-a közepes, 14%-a kis, 2%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban. Az elızı negyedévi felméréshez hasonlítva a mintában csökkent a kis és a közepes mérető szervezeteknél dolgozók aránya 1, illetve 3%- ponttal, a nagy szervezeteknél munkát végzık száma ugyanakkor 4%-ponttal emelkedett. A mikro vállalkozások kategóriájában nem történt változás a három hónappal ezelıtti felméréshez viszonyítva. Jelölés értelmezés: 3) = Nem közölhetı adat. 4) A mutató nem értelmezhetı. 6

7 A felmérésben résztvevı munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság,vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálokodás Mikro (0-9 fı) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fı) Közép ( fı) Nagy (249 fı felett) db % db % db % db % Összesen =100% 22 2,3 43 4,5 28 2,9 2 0,2 95 Energiahordozó bányászata 0 0,0 1 0,1 1 0,1 0 0,0 2 Feldolgozóipar 0,0 0,0 0,0 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 13 1,3 24 2,5 16 1,7 3 0,3 56 Textilia, textiláru gyártása 4 0,4 12 1,2 11 1,1 4 0,4 31 Bır, bırtermékek, lábbeli gyártása 1 0,1 4 0,4 8 0,8 1 0,1 14 Fafeldolgozás 14 1,5 17 1,8 5 0,5 0 0,0 36 Papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 1 0,1 5 0,5 3 0,3 0 0,0 9 Vegyi anyag, termékek gyártása 0 0,0 3 0,3 0 0,0 0 0,0 3 Gumi mőanyag termékek gyártása 4 0,4 8 0,8 2 0,2 0 0,0 14 Nemfém ásványi termékek gyártása 1 0,1 5 0,5 4 0,4 1 0,1 11 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 18 1,9 29 3,0 19 2,0 1 0,1 67 Gép berendezés gyártása 2 0,2 6 0,6 4 0,4 2 0,2 14 Jármőgyártás 1 0,1 2 0,2 1 0,1 1 0,1 5 Villamosgép, mőszer gyártása 4 0,4 5 0,5 9 0,9 6 0,6 24 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 6 0,6 8 0,8 4 0,4 0 0,0 18 Villamos energia, gáz és vízellátás 1 0,1 3 0,3 11 1,1 2 0,2 17 Építıipar 21 2,2 53 5,5 3 0,3 1 0,1 78 Kereskedelm, javítás 68 7,0 71 7,4 31 3,2 3 0,3 173 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 15 1,6 22 2,3 4 0,4 0 0,0 41 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 7 0,7 11 1,1 2 0,2 5 0,5 25 Pénzügyi közvetítés 1 0,1 2 0,2 4 0,4 0 0,0 7 Ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 23 2,4 15 1,6 5 0,5 3 0,3 46 Közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosít 8 0,8 29 3,0 18 1,9 3 0,3 58 Oktatás 1 0,1 8 0,8 26 2,7 3 0,3 38 Egészségügyi, szociális ellátás 3 0,3 11 1,1 18 1,9 7 0,7 39 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 9 0,9 23 2,4 11 1,1 1 0,1 44 Összesen , , ,7 49 5,1 965 Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés idıpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. 7

8 A felmérésben résztvevı szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva Db % db % csökkenı , ,6 stagnáló , ,0 növekedı , ,4 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok 58,3%-a 3 hónap múlva is, 48%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi mőködését. Ugyanakkor az is valószínősíthetı, hogy a bizonytalan üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják elırebecsülni a változást. A létszámcsökkentési elképzelésrıl 3 hónapos idıtávban a megkérdezettek 18,4%-a, 12 hónapos távlatban 19,6%-a számolt be, ugyanakkor a bıvíteni szándékozók aránya 3 hónapra vonatkozóan 23,2%, egy évre elıretekintve pedig 32,4%-os volt. Az elkövetkezı negyedévben a felmérésben résztvevı 965 munkáltató összességében létszámának 416 fıs (0,6%-os) csökkenésére számít. A munkakörönkénti elırejelzés szerint 2013 új belépés mellett 2429 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszámadatai a IV. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Foglalkoztatottak száma (fı) várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: október A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban 4568-an léptek be új munkavállalóként és 4283 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát összességében 185 fıvel emelkedett a bevont cégek összlétszáma. 8

9 A rövidtávú munkaerı-felmérések egyik legnagyobb problémájára mutat rá az az adat, hogy a júliusban lebonyolított elızı felmérésünk alkalmával, a következı három hónapra tehát III. negyedévére csak 1582 belépést és 1403 fıs kilépést, tehát összességében 179 fıs létszámbıvülést prognosztizált az akkor megkérdezett 70-nel kevesebb elemszámú és 8,8 ezerrel kevesebb foglalkoztatottat reprezentáló, de zömében azonos cégekbıl álló munkáltatói kör. A korábbi felméréseinknél azt tapasztaltuk, hogy a valóságban bekövetkezı munkaerı-mozgásnak csak durván a felét tudták voltak hajlandóak három hónapra elıre jelezni a megkérdezett gazdálkodó szervezetek, 2007 III. negyedévére vonatkozóan ugyanakkor a be-, és kilépéseknek csupán a harmadát tudták megbecsülni. Az arány romlásában minden bizonnyal szerepe van a minta elemszám változásának is. A jelzett létszámmozgások egyenlegeként a következı három hónapban a foglalkoztatotti létszám említésre méltó emelkedésére csak a feldolgozóipar (290 fı) területén számítanak. A feldolgozóiparon belül leginkább a villamosgép-, mőszergyártása (128 fı) és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (107 fı) területén várható a foglalkoztatottak számának növekedése. A többi létszámtöbbletet feltételezı nemzetgazdasági ágban a létszámnövekedés mértékét 100 fı alattira becsülték. A nemzetgazdasági ágak többségébıl a megkérdezett munkáltatók a foglalkoztatottak számának mérséklıdését jelezték elıre. A be és kilépések egyenlegeként a legnagyobb létszámcsökkenés elıreláthatólag a mezıgazdaságot (-323 fı) és a közigazgatást (-166 fı) érinti majd, a többi létszámvesztéssel számoló ágazatban a foglalkoztatotti létszám mérséklıdése várhatóan 100 fı alatti lesz. A három hónapos elırejelzés adatait megyénként vizsgálva az tapasztalható, hogy december végén a foglalkoztatottak száma minimális eltéréssel a felméréskori szinten marad: Baranyában 1,4%-os, Somogyban 0,1%-os, Tolnában 0,2%-os mérséklıdés várható. A mikro-vállalkozások, a kis-, és közepes mérető szervezetek létszáma 3 hónap távlatában is várhatóan a megkérdezéskori szinten marad (a létszámváltozás mértéke 1% alatti), a nagymérető szervezeteknél dolgozók száma viszont 1%-kal (339 fıvel) csökkenni fog. 9

10 A 12 hónapos elırejelzés adataiból úgy tőnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az idıintervallumban sem változik majd. A megkérdezett cégek összesített elırejelzésében ugyanis mindössze 42 fıs (0,1%-os) létszámcsökkenés szerepel az elıttünk álló egy év vonatkozásában. Ezen belül Baranyában abszolút stagnálást, Somogyban 0,4%-os mérséklıdést, Tolnában pedig 0,3%-os létszámnövekedést valószínősítettek. Létszámnagyság alapján a mikro-, a kis-, és a közepes mérető vállalkozások prognosztizáltak létszámnövekedést 12 hónap távlatában, a nagy szervezeteknél a létszám 1,1%-os (380 fıs) visszaesésére számítanak. A mikro-cégeknél 10,5%-os (146 fıs) foglalkoztatás-bıvülés várható, a kis- és középvállalkozások ennél mérsékeltebb, 0,9, illetve 0,4%-os létszámbıvülést jeleztek elıre az elkövetkezendı egy év vonatkozásában. 10

11 Szakmacsoportok szerinti elırejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerı szakmánkénti mozgásáról is. A következı negyedévre jelzett 2013 belépés és 2429 kilépés 968 munkakört érint várhatóan, és jellemzıen csak cserélıdésrıl lesz szó. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része betanított-, illetve segédmunkásokat érint majd: a belépık 35%-a, kilépık 33%-a közülük kerülhet ki. Ezen kívül 100 fınél nagyobb felvétel a vas- és fémipari foglalkozásúak (286 fı), a mőszaki és természettudományos foglalkozásúak (209 fı), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (130 fı) és a könnyőipari foglalkozásúak (116 fı) körébıl várható. A jelentısebb kilépések nagy részét szintén az elıbb említett ágazatokból jelezték: a vas- és fémipari foglalkozásúak esetében 205 fı, a mőszaki és természettudományos foglalkozásúaknál 193 fı, a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúaknál 122 fı, a könnyőipari foglalkozásúak körébıl 126 fıs létszámcsökkenéssel számolnak. Az említetteken kívül az erdı- és vadgazdálkodási foglalkozásúak létszáma 162 fıvel, az élelmiszeripari foglalkozásúaké 137 fıvel mérséklıdik az elırejlzés szerint. 11

12 1 A következı 3 hónapra jelzett 20 fı, vagy afeletti létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyő csoportokban egyszerő szog. Jellegő foglalkozások erdı- és vadgazdálkodási foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások egyszerő mg.-i és erdıgazd.-i foglalk. szakképzett pedagógusok gazdasági, pénzügyi ügyintézık gazdasági, költségvetési szervezetek vezetıi mezıgazdasági foglalkozások nem anyagi jellegő szolgáltatási foglalkozások mobil gépek kezelıi Változás (fı) gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás vas- és fémipari foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelıi A következı három hónapra prognosztizált létszámmozgások munkakörönkénti egyenlegét tekintve 20 fınél nagyobb mértékő létszámbıvülést mindössze 3 munkakörbıl jeleztek. A feldolgozóipari gépek kezelıinek száma 268 fıvel emelkedik majd, e csoporton belül gyártósori összeszerelıket keresnek túlnyomó többségben (203 fıt). A vas- és fémipari foglalkozásúak körében a belépések és a kilépések mérlege 81 fıs többletet mutat e körben fémmegmunkálókra, felületkezelıkre lesz szükség leginkább (55 fı), a gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozásúak létszáma pedig 32 fıvel emelkedik várhatóan. A legjelentısebb létszámcsökkenést az egyszerő szolgáltatás jellegő foglalkozásúak (273 fı), ezen belül is az egyéb segédmunkások esetében jelezték (221 fı). Jelentısen, mintegy 162 fıvel visszaesik az egyéb erdıgazdálkodási foglalkozásúak létszáma és 90 fıvel az élelmiszergyártók, - feldolgozóké. Az egyszerő mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozásúak körébıl 51 fıs, a szakképzett pedagógusok esetében 44 fıs, a gazdasági, költségvetési szervezetek vezetıi, valamint a gazdasági és pénzügyi ügyintézık csoportjában egyaránt 43 fıs létszámcsökkenést becsült elıre a megkérdezett munkáltatói kör. A prognózis szerint az elkövetkezı 3 hónap folyamán összességében 34 fıvel mérséklıdik a mezıgazdasági foglalkozásúak, 33 fıvel pedig a nem anyagi jellegő foglalkozásúak száma, a mobil gépek kezelıinek létszáma pedig 25 fıvel lesz kevesebb a jelenleginél. 12

13 A munkaerı-igény kielégítésének forrásai A munkaerı-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a munkáltatókat arra kértük, hogy jelöljék meg, mely forrásokból elégítik ki munkaerı-igényüket, és milyen az alkalmazott módszerek gyakorisága. Az elkészült összesítı táblázatból a következı legfontosabb információk olvashatók ki: A kérdésre választ adó munkáltatók legnagyobb része, mintegy 96%-a igénybe veszi a munkaügyi központ és kirendeltségeinek szolgáltatásait új munkaerı felvételénél, 52%-uk gyakran, 45%-uk alkalmanként használja az alkalmazottak felvételnek ezt a csatornáját és mindössze 4% nyilatkozott úgy, hogy még soha nem kérte a szervezet segítségét. A második legfontosabb szerep a már alkalmazásban álló munkatársak ajánlásainak jutott. A válaszadók 85%-a keres ezen a módon (is) új munkaerıt, ezen belül negyed részük gyakran él többségük (61%-uk) pedig alkalmanként a munkaerı felvételnek ezen módjával. Szintén fontos szerep jut a döntéshozó ismeretségi körébıl történı választásnak, 48% jelezte, hogy a családból és a barátok közül is vettek már fel új embert, a korábbi munkahelyrıl pedig 26%- nál hoztak munkatársat. Ugyanakkor ezek fıleg alkalmankénti esetekre vonatkozik. A helyi újságban történı hirdetést a válaszadó munkáltatók 46%-a alkalmazza, de csak 15%-ra tehetı azok aránya, akik rendszeresen hirdetnek. A válaszadók 30, illetve 22%-a alkalmanként válogat a regionális képzı központok, illetve a felnıttképzési intézményekben végzett hallgatókról készült nyilvántartásokból, az ilyen úton megtalált munkaerı aránya nyilván meglehetısen csekély. Elmondható, hogy a vizsgált munkáltatói körben új munkaerı keresésekor nem kapnak különösebb figyelmet a munkaerıközvetítık és kölcsönzık és a felsıoktatási karrierirodák (mindössze a cégek 8%-a, illetve 6%-a említette ezeket), és kicsi a jelentısége a falragaszok elhelyezésének is (6%). Rendezvények, események - Augusztus végén megjelent a Patrónus (pályaválasztást segítı és mentor tanár) program regionális munkaerı-piaci program pályázati felhívása. A program célja a hátrányos helyzető tanulók tanulásának, társadalmi beilleszkedésének, továbbtanulásának támogatása, iskolai órán kívüli tevékenységgel. A program egyben az állás nélküli pedagógusok helyzetének javítását is célozza a régióban. A régióban 100 fı mentor tanár foglalkoztatását támogatja a DDRMK. A programot konzorcium keretében valósítjuk meg, több régiós pedagógiai intézettel. 13

14 - Szintén augusztusban civil konferenciára került sor, amely jó alapot adott arra, hogy a DDRMK e feladatát értékelje és elemezze. A DDRMK egyik fontos feladata a szolgáltatási rendszer fejlesztése, ennek során pedig partneri körrel, ezen belül a civil szervezetekkel kialakított kapcsolatok minıségének javítása. - A Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program intézkedés keretében folytatódott A társadalmi befogadás elısegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttmőködési modelljének kidolgozásával címő program végrehajtása a Dél-dunántúli régióban. A programban résztvevı Dombóvár, Siklós és Kaposvár részvételével szeptemberében regionális tanácskozásra került sor Kaposváron. Szekszárd, Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: dr. Brebán Valéria fıigazgató 14

15 Melléklet A évi IV. NMF-ben résztvevı szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fı) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépı Kilépı Egyenleg Törvényhozók, Igazgatási, Érdekképviseleti vezetık, gai. vezetık Területi, helyi önkormányzati, közigazgatási, igazságszolgáltatási érdekképviseleti vezetık Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetıi Gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetıi Mőszaki és természettudományi foglalkozások Egészségügyi - egyetemi, fıiskolai képzettséghez kapcsolódó 22 foglalkozások Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglalkozások Szakképzett pedagógusok Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás Kulturális, sport-, mővészeti és vallási foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézık Technikusok és hasonló mőszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerı-piaci szolgáltatási foglakozások Pedagógus foglalkozások Igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi ügyintézık Gazdasági, pénzintézeti ügyintézık Egyéb ügyintézık Irodai jellegő foglalkozások Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Közlekedési, Postai és Hírközlési foglalkozások Nem anyagi jellegő szolgáltatási foglalkozások Mezıgazdasági foglalkozások Erdı- és vadgazdálkodási foglalkozások Halászati foglalkozások Bányászati foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyőipari foglalkozások Vas- és fémipari foglalkozások Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, 75 laboránsok Építıipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelıi Egyéb helyhez kötött gépek kezelıi Mobil gépek kezelıi Egyszerő szolgált. jellegő foglalkozások Egyszerő mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Összesen:

16 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai Módszertani kiegészítés A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7.napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerı) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétıl a munkaerı-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003-tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. 16

17 A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresık közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elısegítı támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybe vevık adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskeresı: Az Flt november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti idıszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 17