MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS március

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március"

Átírás

1 Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március

2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai gazdaság végre élénkülésre utaló jeleket küldött. Többnyire a várakozásokat felülmúló makrogazdasági adatközlések láttak napvilágot az Euróövezeten belül, és kimondottan szembeszökő volt a német konjunktúra-indexek javulása. A dinamikusabb európai növekedési teljesítményt támasztja alá az is, hogy legutóbbi előrejelzésében az EKB 1%-ról 1,5%- ra emelte az Euróövezetre vonatkozó idei növekedési prognózisát. A külső kereslet tehát a korábban véltnél komolyabb húzóerőt gyakorol a magyar gazdaságra, amelyet a továbbra is kedvező külső finanszírozási környezet is támogat. Az EKB januárban nagyszabású kötvényvásárlási programot jelentett be, aminek márciusban neki is látott, s ezzel lényegében elintézte, hogy a hozamkörnyezet 1 végéig alacsony, a monetáris kondíciók pedig lazák maradjanak. Ha azt is számításba vesszük, hogy az energiaárak még a korábban vártnál is alacsonyabbak lesznek idén, akkor a még mindig meglévő feszültségek ellenére is kimondható, hogy a külső környezet a korábbi időszaknál is inkább támogató jellegű a magyar gazdasági növekedésre nézve. Ettől függetlenül továbbra is igaz, hogy 15-ben elsősorban a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés motorja, azon belül azonban a felpörgő fogyasztás veszi át a vezető szerepet a beruházásoktól. Ez nem jelenti azt, hogy a beruházások az utóbbi két év nagyon dinamikus növekedése után visszaesnének, hiszen még 15-ben is az átlagosnál intenzívebb marad az EU-s források felhasználása, továbbá az NHP (növekedési hitel program) keretében kedvező kondícióval rendelkezésre álló források bővülése is valószínű. A magasabb bázison azonban így is csak jóval visszafogottabb növekedés várható. Ugyanakkor a várható komolyabb reálbérnövekedés és a foglalkoztatási helyzet javulása következtében a fogyasztás erőteljesebb ütemben bővül majd, ráadásul a devizahitelek rendezése és a bankok elszámoltatása következtében is magasabb lesz a háztartások rendelkezésre álló jövedelme. Ezért 15-ben a fogyasztás lendülete lesz a legerőteljesebb felhasználási oldalról. Idén összességében,%-os ütemben bővülhet a magyar gazdaság, jövőre azonban továbbra is azt várjuk, hogy már nem lesznek a növekedést támogató lényeges egyedi hatások, így viszont a mérsékeltebben élénkülő potenciális növekedési ütemnek megfelelő,5%-os lehet 1-ban a GDP bővülése. Az infláció tekintetében sorozatos meglepetéseknek lehettünk tanúi az elmúlt hónapokban, így eleve mélyebben van a fogyasztói árak pályája, mint korábban gondoltuk. A forint ez év elejéig tartó gyengülése és a belső kereslet élénkülése ellenére sem mutatkozik azonban jele inflációs nyomásnak, amint az a maginflációból és az egyéb származtatott inflációs mutatókból is kitűnik. Minthogy a külső környezetből sem várható árnyomás, hiszen az energia- és az élelmiszerárak egyaránt nyomottak maradnak 15-ben, jelenleg úgy tűnik, hogy 15 második fele előtt kis sem jön a negatív tartományból az infláció 1-havi üteme. S bár év vége felé immár bázishatások következtében is gyorsulni fog a fogyasztói árak növekedése, az év egészében ismét zérus alatti inflációt várunk. 1-ban már megközelíti a jegybanki középtávú inflációs célsávot (±,5%) a fogyasztói árak változása, de túllövés veszélye nem áll fenn, így az MNB-nek egyelőre semmi indoka nincs kamatemelésre. Sőt, az EKB kötvényvásárlási programjával ismét jelentős tér nyílt a további kamatcsökkentésre, amivel a jegybank várakozásaink szerint élni is fog. A piaci árazások alapján ugyan egyszeri nagyobb vágás is lehetséges lenne, de mi úgy véljük, hogy óvatos (1 bázispontos) lépésekben kezdi újra a kamatcsökkentést az MNB, s ezt egészen az 1,5%-os szint eléréséig folytatja (a leállás a múlt évihez hasonlatosan történhet egy demonstratív bázispontos vágással júliusban). Az óvatos enyhítés ugyan folytonos nyomást helyez a forintra, ugyanakkor a tovább javuló külső egyensúlyi pozíció miatt legfeljebb átmeneti gyengülésre számítunk. Emellett a fokozatos kamatvágás lehetőséget teremt arra, hogy az MNB időben leálljon, ha a Fed lépései jelentősen módosítanák a piaci kockázatérzékelést illetve volatilitást. Mindenestre az infláció emelkedésével 1 végétől valószínűleg megkezdi a kamatemelést az MNB, de csak fokozatosan; így még a jövő év végén is a mainál alacsonyabb alapkamat-szintre számítunk.

3 A munkaerőpiacon további javulásra számítunk az előttünk álló két esztendőben, bár a foglalkoztatás-bővülés tavalyi kiugró üteme nem ismétlődik meg. Ugyan továbbra is bővül a közfoglalkoztatás, de a 1. évinél már gyengébb dinamikával, amivel már a magánszektor munkahely-teremtése is lépést tart. Így tovább emelkedik, bár még mindig Európa legalacsonyabbjai között marad a foglalkoztatási ráta. A tavaly 7,7%-ig mérséklődő munkanélküliségi ráta pedig 15-ben 7,%-osra, 1-ban 7,%-osra csökkenhet. Az államháztartási folyamatok az első két hónap adatai alapján idén is biztatóan indulnak: a gazdaság vártnál erősebb növekedése és fehéredése következtében az adóbevételek további növekedése várható, miközben a kedvező finanszírozási környezetben a kamatkiadások számottevően csökkennek 15-ben is. Így az idei évben az államháztartás Európai Uniós módszertan szerinti hiányát mindössze a GDP %-ára várjuk, 1-ban pedig még ennél is alacsonyabb lesz a deficit. Mivel 15 végén a tavaly év véginél erősebb forint árfolyamra számítunk, lehetőséget látunk egy markánsabb államadósság-csökkenésre is, aminek 1-ban sem rosszak az esélyei. Így a következő két év alatt akár százalékponttal csökkenhet a GDP-arányos államadósság, azaz 1 végére már 7% alatt lehet ez a mutató.. A belső mellett a külső egyensúlyi helyzet javulása is folytatódik. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegeként előálló külső finanszírozási kapacitás a tavalyi évi becsült 8%- ról a GDP 8,7%-áig emelkedhet, amit persze nagyban segít az alacsony világpiaci energiaárak miatt bekövetkező külkereskedelmi cserearány-javulás. Ez ugyan 1-ban részben már visszájára fordul, de még így is jelentős (alig a GDP 7%-a alatti) maradhat a többlet. A javulás az állományi jellegű mutatókra is kiterjed: a GDP-arányos bruttó külföldi adósság 1 végére már kényelmesen a GDP 1%-a alá csökkenhet. Már említettük, hogy bár az újrainduló kamatcsökkentés nyomás alá helyezi a forintot, a robusztus gazdasági teljesítmény és a továbbra is javuló egyensúlyi folyamatok miatt legfeljebb átmeneti gyengülést várunk a forinttól, de év végére már a -as szintet közelítheti ismét az euróval szembeni árfolyam. Emögött az a várakozás is meghúzódik, hogy a gazdasági folyamatok széles körére kiterjedő javulás a nagy hitelminősítők figyelmét sem kerüli el, és 15 második felében legalább a kilátások javítására, de akár direkt felminősítésre is sor kerülhet. Amennyiben idén nem, akkor viszont jövőre történhet meg a felminősítés, így legkésőbb 1-ban az euró-forint jegyzése 1 eleje óta első ízben ismét -es számjeggyel kezdődhet.

4 ELŐREJELZÉSEINK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA TÉNY ELŐREJELZÉS GDP (%),8 1,8-1,5 1,5,,,5 Lakossági fogyasztás (%) -,8,7 -,, 1,,1, Közösségi fogyasztás (%) 1,9 -,, 5,,,, Beruházások (%) -9,5 -, -, 5, 11,7, 1, Export (%) 11,, -1,5 5,9 8,7,5 5, Import (%) 1,1,5 -, 5,9 1,,9 5, Infláció (%),9,9 5,7 1,7 -, -,1,5 Munkanélküliségi ráta (%) 11, 1,9 1,9 1, 7,7 7, 7, Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a) -,5-5,5 -, -, -, * -, -1,8 Államadósság (GDP %-a) 8,9 81, 78,5 77, 7,9 * 7,5 7,8 Külkereskedelmi mérleg (millió euró) Folyó fizetési mérleg (GDP %-a),,8 1,9,1, * 5,9 5, Külső finanszírozási képesség * (GDP %-a),1,1,5 7,8 8, * 8,7,8 Bruttó külföldi adósság ** (GDP %-a) 1,7 1,9 18,7 118,5 11, * 1,1 97,9 Jegybanki alapkamat (év vége, %) 5,75 7, 5,75,,1 1,5 1,8 EUR-HUF (éves átlag) 75,1 79,1 89, 9,9 8, 8,1 98,5 EUR-HUF (év vége) 78,75 11,1 91,9 9,91 1,89, 95, * Előzetes számok illetve saját számítások alapján készült becslések ** Tartalmazza a külföldi közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke állományát

5 II. RÉSZLETES MAKROGAZDASÁGI ÁTTEKINTÉS MAGYARORSZÁGRÓL Gazdasági növekedés A magyar gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben a várakozásokat sokadszorra meghaladó mértékben egy év alatt,%-kal, az előző negyedévhez képest pedig,8%-kal bővült. A tavalyi évben így összességében,%-kal nőtt a hazai gazdaság teljesítménye, ami nyolc éve a leggyorsabb növekedési ütem. Bár a tavalyi növekedést komoly mértékben egyszeri tényezők is húzták, azonban a növekedés szélesedő és kiegyensúlyozottabbá váló bázisa arra utal, hogy a tartós növekedés feltételei is javultak. Különösen szembetűnő, hogy termelési oldalról elenyésző kivétellel az összes szektor illetve ágazat bekapcsolódott a növekedésbe, amely így jóval kiegyensúlyozottabb képet mutathat a közeljövőben. Idén a beruházási dinamika fékeződése, ugyanakkor a lakossági fogyasztás megugrása és a javuló európai kilátások miatt,%-os növekedésre számítunk. 1-ban, amikor már nem számítunk a növekedést támogató lényeges egyedi hatásokra, a GDP-növekedés a csak lassabban élénkülő potenciális növekedési ütemnek megfelelő,5%-ot érhet el. A hazai gazdaság növekedési üteme a negyedik negyedévben mind éves, mind negyedéves összehasonlításban továbbra is jócskán meghaladja az EU és az Euróövezet növekedésének átlagát, így az elmúlt másfél évben immár stabilnak tekinthető felzárkózási pályára került gazdaságunk. Éves összevetésben a harmadik (mivel Írország és Málta növekedése meghaladta a magyar GDP növekedését), negyedéves összevetésben pedig a harmadik leggyorsabb növekedést mutatta a hazai gazdaság az EU tagállamai között. A legszűkebb, ún. visegrádi régióban pedig a hazai gazdaság a korábbi évek gyenge teljesítménye után továbbra is az élmezőnyben tartózkodik. Gyorsuló ütemű felzárkózásra még nem számítunk, ugyanis egyelőre inkább a korábbi években kialakult negatív kibocsátási rés záródása zajlik, a potenciális növekedést meghatározó tényezőkben (humántőke, intézményi/szabályozási/üzleti környezet) még kevés jele látható számottevő javulásnak, azonban fokozatos javulásra lehet számítani középtávon. A felzárkózási folyamat így lassú ütemben ugyan, de tartós maradhat. 1. ábra: Az EU tagállamainak negyedéves növekedése (negyedéves növ. ütem %-ban) Svédország Észtország Magyarország Spanyolország Németország Lengyelország Szlovákia Litvánia Lettország Románia Nagy-Britannia Portugália Hollandia Dánia EU8 Bulgária Csehország Szlovénia EZ18 Belgium Franciaország Horvátország Olaszország Ausztria Finnország Görögország Ciprus Forrás: Eurostat. ábra: Az EU tagállamainak éves növekedése (éves növ. ütem %-ban) Magyarország Lengyelország Nagy-Britannia Svédország Észtország Románia Litvánia Szlovákia Lettország Szlovénia Spanyolország Németország Csehország Dánia Görögország Eu8 Bulgária Hollandia Belgium EZ18 Portugália Horvátország Franciaország Ausztria Finnország Olaszország Ciprus Forrás: Eurostat A negyedik negyedévi növekedést termelési oldalról továbbra is jelentős mértékben az ipari kibocsátás élénkülése húzta. Az ipar hozzáadott értéke %-kal, a felfutó autóipari kapacitásoknak köszönhetően a feldolgozóipar kibocsátása pedig 5,5%-kal emelkedett. Az ipari termelés összesen 1 százalékponttal növelte a GDP-t. Az építőipar teljesítménye ugyan a 5

6 korábbi kiugró dinamikáról jelentősen lassult, de az EU-források folytatódó intenzív felhasználásának és egyes állami beruházásoknak, valamint a feldolgozóipari beruházásoknak köszönhetően így is,%-kal nőtt a negyedik negyedévben, ami, százalékpontos hozzájárulás a GDP növekedéséhez. A kedvező tavalyi időjárásnak köszönhetően a mezőgazdaság teljesítménye 1,1%-kal nőtt a negyedik negyedévben, így, százalékponttal növelte a GDP-t. Egy ágazat kivételével a szolgáltatások minden ágazatban növekedést mutattak, így a szolgáltatói ágazatok hozzáadott értéke együttesen,%-kal növekedett, 1, százalékponttal növelve a GDP-t. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye,%-kal növekedett, tükrözve a kiskereskedelmi forgalom, valamint a vendégforgalom élénkülő növekedését. A szállítás, raktározás ágazat teljesítménye,7%-kal, az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye,%-kel emelkedett. A pénzügyi szolgáltatásban keletkező hozzáadott érték azonban a növekedési hitelprogram pozitív hatásai ellenére is,5%-kal csökkent, mivel folytatódott a lakossági hitelállomány mérséklődése. A lakáspiacon és kereskedelmi ingatlanpiacon megfigyelhető pozitív trendforduló hatására az ingatlanügyletek teljesítménye,9%-kal javult. A közigazgatás, oktatás, egészségügy teljesítménye,%-kal csökkent, a szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív tevékenység teljesítménye,7%-kal, a művészet, szórakoztatás hozzáadott értéke szintén,7%-kal nőtt.. ábra: A GDP és a belföldi felhasználás komponenseinek alakulása (éves növ. ütem %-ban). ábra: A GDP negyedéves és éves növekedési ütemei (%-ban) GDP Lakossági fogyasztás Bruttó állóeszköz-felh. Közösségi fogyasztás (jobb) GDP né/né (bal) GDP Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A GDP felhasználási oldalán a lakosság fogyasztási kiadása 1,9%-kal, tényleges (pénzbeni és nem-pénzbeni transzfereket is tartalmazó) fogyasztása %-kal növekedett, összesen egy százalékponttal járulva hozzá a GDP növekedéséhez. A háztartások fogyasztásának élénkülése a dinamikusan növekvő reálbérek és a javuló foglalkoztatás pozitív hatását, valamint a kiskereskedelmi és belföldi vendégforgalmi adatok gyorsuló ütemű növekedését tükrözi. Vélhetően továbbra is óvatos maradt költekezésében a lakosság, hiszen rendelkezésre álló jövedelmének változása ennél komolyabb fogyasztás-bővülést is lehetővé tett volna. A közösségi fogyasztás 5,%-kal emelkedett, ami,5 százalékponttal növelte a GDP-t. Nem okozott meglepetést, hogy a kiemelkedő egy évvel korábbi bázis hatására a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése meredeken, 1,9%-ra lassult a korábbi, %-hoz közelítő növekedési ütemeket követően, így a beruházások a negyedik negyedévben már csak,5 százalékponttal növelték a GDP-t. Míg a gép- és berendezés-beruházások volumene továbbra is emelkedett, az építési beruházásoké csökkent. A készletek növekedése, százalékponttal növelte a GDP-t. Mivel az elmúlt években igen mélyre süllyedt a készlete szintje, ennek a tételnek az alakulása a későbbiekben pozitív meglepetést is hozhat a növekedésben.

7 A külkereskedelem összességében pozitív hatással volt a GDP-re: mind az export, mind az import 9,%-kal nőtt, amivel az egyenleg további javulást mutatott. A külkereskedelmen belül az áruforgalom kivitele 8,%-kal, behozatala 9,9%-kal nőtt, a szolgáltatások exportja 1%- kal, importja pedig,%-kal emelkedett. Így a külkereskedelem egyenlegének javulása, százalékponttal növelte a GDP-t. 5. ábra: A GDP felhasználási tételeinek növekedési hozzájárulása (%). ábra: A GDP termelési oldali tételeinek növekedési hozzájárulása (%) Nettó export Készletváltozás, egyéb Szolgáltatások -9 Bruttó állóeszköz-felh. Építőipar - - Közösségi fogyasztás Ipar -1 Lakossági fogyasztás Mezőgazdaság GDP GDP Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A GDP növekedési ütemének idei évre várt lassulása ellenére kiemelkedően kezdődött az újév. Mind az ipari termelés, mind a kiskereskedelmi forgalom, mind az építőipar robusztus teljesítményt nyújtott januárban, az ipar megrendelései pedig igen bíztató kilátásokat vetítenek előre. Az új feldolgozóipari kapacitásoknak illetve a már átadásra került kapacitások felfutásának köszönhetően a járműgyártás mellett további iparágak is hozzájárulhatnak a növekedéshez. Idén a beruházási dinamika lassulására számítunk, egyrészt a magasabb bázis, másrészt a kifutó 7-1-as EU támogatási ciklus miatt. A várakozásunk szerint élénkülő lakásépítési aktivitás azonban némileg ellensúlyozhatja az előbbieket. A javuló belső és külső keresleti kilátások szintén növelhetik a vállalkozások beruházási szándékát, amit egyes vállalati felmérések is tükröznek. Az alacsonyra süllyedt hazai kamatszintek érdemben csökkentik a tőkeköltséget, így korábban elhalasztott beruházások megtérülése javulhat, amit az MNB növekedési hitelprogramjának kibővítése is támogathat. A fogyasztás ugyanakkor jelentősen élénkülhet a banki elszámoltatás és a devizahitelek kiváltása/konverziója hatására csökkenő adósságszolgálati teher, a folytatódó reálbér-növekedés és bővülő munkaerőpiac együttes hatására. Noha a belső felhasználás élénkülése növeli az importigényt, a külkereskedelmi többlet ennek ellenére érdemben növekedhet a markánsan csökkenő energiaimport-árak hatására. A termelési oldalon a növekedést támogatja az új ipari kapacitások felfutása, valamint az élénkülő fogyasztás miatt a szolgáltatások gyorsuló növekedése. Az építőipar kibocsátásának növekedése azonban lényegesen lassulhat, bár várakozásaink szerint így is pozitív marad. Összességében idén,%-os gazdasági növekedésre számítunk. A külső kereslet az Euróövezet gazdasága kilábalási folyamatának lassulása miatt a várakozásoknál gyengébben alakult, nagyrészt az elmélyülő és elhúzódó orosz-ukrán konfliktusnak, az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióknak és ellen-szankcióknak köszönhetően, ami átmenetileg az európai és német üzleti hangulatra is negatív hatással volt. Az európai konjunktúra kilátások azonban érdemben javultak az EKB által bejelentett monetáris enyhítési intézkedéseinek, az euró meredek gyengülésének, valamint az olajárak zuhanásának hatására. Mindezek hatása már nemcsak a konjunktúraindexekben, hanem a prognózisok javításában is tükröződik, így nem kizárt, hogy az európai gazdaságok pozitív 7

8 növekedési meglepetést okoznak, ami felfelé irányuló kockázatot jelenthet a hazai GDP-re nézve is. További felfelé mutató kockázatot jelent a zuhanó olajárak miatt érdemben javuló cserearány, ami szignifikáns, a GDP akár %-át elérő megtakarítást eredményezhet a hazai gazdasági szereplőknek. A zuhanó olajárak és energiaköltségek részben a háztartások és vállalatok megtakarításaiként jelentkezhetnek, amelyek egy részét azok fogyasztásra és további beruházásokra is elkölthetnek. A rövidtávú kilátások alapján tehát reális lehet annak az esélye, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme relatíve magas marad. A kérdés inkább az, hogy hosszabb távon is fenntartható lesz-e (netán fokozható-e) a növekedés jelenlegi üteme. A tartós növekedés megalapozásához elengedhetetlen növekedési fordulat a beruházásokban 1 második negyedévétől bekövetkezett, ez azonban eleinte szinte kizárólag az EU források hatásának, a bővülő állami beruházásoknak volt köszönhető. 1 végétől azonban már a magánszféra beruházásai is növekedési pályára álltak. A beruházási ráta tavaly a GDP 1,%-ára emelkedett a 1 elején mért 18,%-os mélypontról, azonban a következő években továbbra is tartósan a GDP növekedését meghaladó mértékű beruházás-növekedésre lenne szükség annak érdekében, hogy magasabb szintet érjen el a beruházási ráta. A beruházások hosszabb időtávon nagymértékben összefüggenek a hitelezéssel. Mivel a hazai gazdaság a válság előtti években az elégtelen hazai megtakarítások miatt külső hitelek bevonására kényszerült, az ország külső adóssága igen jelentős méretűre nőtt, ami fenntarthatatlannak bizonyult a pénzügyi válság 8-as kitörését követő finanszírozási környezetben. Ennek leépítése tehát szükségszerű, így a hazai gazdasági szereplőknek csökkentenie kell az adósságát (tőkeáttételét), miközben a háztartásoknak a megtakarítások növelésére kell törekedniük. Ez vezethet el ahhoz, a külső sebezhetőség szempontjából kívánatosabb helyzethez, hogy a hazai adósság/hitelállományok főként hazai megtakarításokból legyenek finanszírozva. A hosszabb távú kilátások szempontjából az sem közömbös, hogy mely szereplők mérsékeljék adósságukat, ezért az MNB növekedési hitelprogramjának azon célzottsága, hogy kis- és közepes vállalatokat lássa el olcsó forrással, kifejezetten kedvező. A jelenlegi folyamatok alapján reális lehet a fogyasztás és a beruházások növekedésének tartóssá válása, mivel a mérlegkiigazítási folyamat a következő években már előrehaladott állapotba kerül, amelyet a devizahitelek elszámolása is nagymértékben támogat. A bankadó csökkentése, valamint a hamarosan felálló, a bedőlt banki projekthiteleket átvállaló állami eszközkezelő szintén javíthatja a hitelezési aktivitás középtávú kilátásait. A hazai gazdaság szempontjából természetesen továbbra is kulcsfontosságú, hogy mennyire tudják húzni a külső keresleti tényezők. Hazánk legfontosabb exportpiacai, így az Euróövezet a tavalyi év során kilábalt a recesszióból, a német gazdaság pedig stabil növekedést ért el, azonban a kilábalási folyamat a második negyedévtől megtorpant, és várhatóan jóval lassúbb folyamat lesz a korábbi várakozásokhoz képest. Ennek hátterében az elmélyülő orosz-ukrán konfliktus, szankciók és ellen-szankciók, a periféria országainak továbbra is erőtlen és egyenlőtlen kilábalása, valamint egy stagflációs környezet kialakulásának veszélye állt. Az európai gazdasági kilátásokat javíthatja, hogy egyes államok egyre kisebb fiskális kiigazítási kényszerrel szembesülnek, ahogy közelednek a Brüsszelben kijelölt hiánycélok eléréséhez, más államok pedig lehetőséget kaptak arra, hogy hosszabb időszak alatt teljesítsék az elvárásokat. Az európai gazdasági kilátásokon, különösen az ún. periféria országok helyzetén segíthetnek az EKB közelmúltban bejelentett intézkedései is. Az euró jelentős mértékű leértékelődése, valamint az olajárak zuhanása érdemben javíthatja az európai növekedési kilátásokat. Az európai növekedés a felhalmozott adósságok leépítési kényszere és az egyes államokban jellemző kiugróan magas munkanélküliség miatt ugyanakkor szerény mértékű lehet, miközben a beruházások az európai országok többségében szintén visszaestek, csökkentve potenciális növekedési kilátásukat. A közép-kelet-európai régió országaiban szintén nincs sok 8

9 esély a válság előtt látott gyors növekedés és felzárkózás visszatérésére. Így a következő években egy fenntarthatóbb, de alapvetően lassúbb növekedésre lehet számítani mind Európában, mind a régióban, mind belföldön. Ezalatt az Egyesült Államok a rendkívül zord téli időjárás okozta átmeneti visszaesést követően kimagasló növekedést ért el a tavalyi második és harmadik negyedévben. A negyedik negyedévben ugyan mérséklődött a növekedési ütem, ugyanakkor igen gyorsan bővült a foglalkoztatottak száma. A munkaerőpiac valamint a lakáspiac fokozatosan épülnek fel. Míg a foglalkoztatás már közelíti a válság előtti szintjeit, a lakásépítések még távol esnek attól. A Fed eszközvásárlási programjának leállítása nem okozott zavarokat a reálgazdaságban. A lassú bérnövekedési dinamika, valamint a dollár gyors erősödése miatt nem kizárt, hogy a Fed csupán az év vége felé kezdi el a kamatemelési sorozatot, ami a korábban várthoz képest lassúbb és megfontoltabb lehet. A korábban erőteljes növekedést felmutató feltörekvő gazdaságok, mint Brazília, India, Törökország és Oroszország jelentős lassulást, egyes esetekben recessziót mutatnak. Utóbbi esetében az orosz-ukrán konfliktus miatt szinte bizonyosra várható egy átmeneti recesszió, amit az olajárak zuhanása lényegesen elmélyíthet. Lassulást mutat a kínai növekedés is, azonban egyrészt még mindig robusztusnak nevezhető, másrészt mind a kínai monetáris, mind fiskális politikának jelentős mozgástér áll rendelkezésre a gazdaság ösztönzése érdekében. Mindezek alapján továbbra is ellentétes ciklusok, eltérő trendek jellemzik a világgazdaságot. Egyes régiókban javulás, más régiókban lassulás jellemző. Míg az elmúlt években a megszorítások terhe alatt az európai gazdaságok számára a feltörekvő piacok gyors gazdasági növekedése jelentett exportvezérelt kiutat, az EKB bejelentett intézkedései, a csökkenő fiskális kiigazítási kényszer, valamint a markánsan visszaeső energiaárak középtávon pozitív hatással lehetnek a növekedésre, amik részben ellensúlyozhatják a feltörekvő gazdaságok lassulásának negatív hatásait. Az amerikai gazdaság élénkülése és az európai piacok stabilizálódása pedig megállíthatja a feltörekvő piacok hanyatlását, így kiegyensúlyozottabb növekedésre lehet számítani a globális gazdaságban. 7. ábra: GDP-növekedés a visegrádi térségben (év/év %) magyar lengyel cseh szlovák Forrás: Eurostat, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) ábra: GDP-növekedés a főbb euró-övezeti országokban (év/év %) német EZ francia olasz Forrás: Eurostat, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A magyar gazdaság a negyedik negyedévben továbbra is kiemelkedő teljesítményt nyújtott mind negyedéves, mind éves összehasonlítás alapján európai, valamint régiós összevetésben is. A térségben a szlovák GDP,%-kal nőtt, míg egy negyedév alatt,%-kal bővült. A cseh GDP a negyedik negyedévben,% nőtt az előző negyedévhez képest, míg éves szinten a növekedési ráta 1,5% volt.,5%-ra lassult a román GDP növekedése az előző negyedévben mért,%-ról, a tavalyi negyedik negyedévben,5%-os negyedéves növekedést ért 9

10 el keleti szomszédunk. Lengyelország éves növekedése,%, a negyedéves növekedése pedig,7% volt. A lengyel gazdaságot a számukra kifejezetten negatív orosz-ukrán konfliktus sem lassította érdemben. Az EU gazdasága,%-kal, az Euró-övezeté,%-kal nőtt a harmadik negyedévhez képest, így az egy évvel ezelőttihez képest az EU gazdasága 1,%-os, az euró-övezeté pedig,9%-os növekedést mutatott. Németország gazdasága igen kellemes meglepetést okozva,7%-kal nőtt egy negyedév alatt, míg 1,5%-kal nőtt egy év alatt. A német gazdaság gyorsulását elsősorban a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások élénkülése okozták. A német gazdaság profitálhat a dinamikusan növekvő foglalkozatásból és élénkülő reálbérekből, így a fogyasztás növekedése miatt újra intenzívebb növekedési pályára állhat a német gazdaság. Az euró gyengülése, az EKB mennyiségi lazítása, valamint az olajárak visszaesése szintén élénkíthetik a német gazdaságot, amit a konjunktúramutatók, valamint a javuló előrejelzések is tükröznek. A brit gazdaság növekedése továbbra is élénk, ráadásul egyes konjunktúramutatók a gyors növekedési ütem fennmaradását jelzik előre. Továbbra is igen gyenge a francia gazdaság teljesítménye, amely mindössze,1%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, így a francia gazdaság továbbra is igen vérszegény, miközben a legfrissebb konjunktúramutatók sem túl bíztatóak. Csalódást okozott, hogy az elmúlt negyedévekben újra recesszióba került olasz gazdaság csupán stagnálást mutatott az előző negyedévhez képest, így éves szinten,5%-kal zsugorodott a mediterrán ország gazdasága. Infláció Főként az üzemanyagárak esésének hatására 1 egészében az infláció mértéke még a folyamatosan csökkenő várakozásokat is alulmúlva -,% lett. A legutóbbi, februári adatok alapján 1%-kal csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel ezelőttihez képest, ugyanakkor,5%-kal emelkedtek januárhoz képest. A maginfláció a januári,8%-ról kismértékben, 1%-ra emelkedett, ami továbbra is inflációs nyomás hiányára utal. Összességében éves alapon a háztartási energia (-5,%), valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok (-,%, ezen belül az üzemanyagárak -15,%) árai csökkentek leginkább, míg az ellenkező oldalon a szeszes italok, dohányáruk (1,9%) és a szolgáltatási árak (,1%) emelkedését találjuk. 9. ábra: A 1-havi infláció alakulása (növ. ütem %-ban) 1. ábra: Mezőgazdasági termelői árak és fogyasztói élelmiszerárak havi fogyasztói árindex -8 Élelmiszer fogyasztói árak - -1 Maginfláció -1 Mezőgazdasági termelői árak (jobb) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A jelenlegi kilátások alapján augusztusig negatív tartományban maradhat az infláció 1-havi üteme, azaz legalábbis a fő fogyasztóiár-index szintjén folytatódik a defláció, bár ennek mértéke fokozatosan enyhül. Az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok az olajárak utóbbi hetekben látott emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt (noha az olajárak még így is közel 5%-kal maradnak el az egy évvel ezelőtti szinthez képest). Tartósan alacsony olajárak

11 esetén további rezsicsökkentés sem zárható ki, de az eddig látottak alapján ennek inkább a vállalkozások, nem pedig a háztartások lesznek a címzettjei. Ugyanakkor enyhén felfelé mutató kockázatokat jelentenek az idei adóváltozások (termékdíjak bevezetése szélesebb körben, népegészségügyi termékadó növelése a szeszesitalok esetében, a díjfizetős autópálya szakaszok kiterjesztése), ezeket azonban messze ellensúlyozzák az előbb említett tényezők. Így az idei éves átlagos infláció is enyhén negatív lehet (-,1%), míg 1-ban,5%-os éves átlagos inflációra számítunk. Mivel az infláció a középtávú célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül (1 utolsó negyedéve előtt nem számítunk a %-os inflációs cél elérésére), így az MNB a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot. Monetáris politika, jegybanki alapkamat,1%-on tartotta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa a legutóbbi kamatdöntő ülésén. Az MNB a közelmúltban a várakozásoknál lényegesen alacsonyabb infláció ellenére is azt kommunikálta, hogy az alapkamat változtatására a márciusban megjelenő új inflációs jelentésének, illetve az abban megjelenő új inflációs előrejelzésének alapján kerülhet sor. Mivel a korábbi várakozásoknál lényegesen alacsonyabb pályán alakul az infláció, valamint az olajárak zuhanása és a nemzetközi deflációs környezet miatt az inflációs kilátások is érdemben alacsonyabbak, az MNB jelentősen mérsékelheti az inflációs előrejelzését. A nemzetközi finanszírozási környezet szintén támogathatja a további kamatcsökkentést, amiben a legnagyobb hatása az EKB mennyiségi lazításának van, de a közelmúltban közel kéttucatnyi jegybank is mérsékelte az irányadó kamatlábát. Nem kizárt, hogy a dollár erősödése, valamint az Egyesült Államokban is alacsony infláció miatt a Fed is halasztani fogja a korábban júniusra várt kamatemelést. Hazánk kockázati megítélése is sokat javult az elmúlt időszakban, amit a magyar CDS-felár ütemes süllyedése is tükröz. Mindezek hatására arra számítunk, hogy márciustól tovább csökkenhet az MNB alapkamat (a határidős kamatlábak 1,8%-ig történő vágást áraznak három hónapos időtávon), hazánk adósságának várható felminősítése, valamint a régiós jegybankok várható további kamatcsökkentése pedig tovább növelheti az MNB mozgásterét, így kedvező esetben akár 1,5%-ig csökkenhet az alapkamat a nyár végére. Mivel a % inflációs cél elérésére 1 negyedik negyedéve előtt nem számítunk, az alapkamat a jövő év harmadik negyedévéig alacsony szinten maradhat, de 1 negyedik negyedévében már nem zárható ki kisebb kamatemelés, azonban az alapkamat feltehetően a jövő év végére sem éri még el a %-ot. 11. ábra: A hónapos DKJ-hozam és a jegybanki alapkamat alakulása (%) 1. ábra: A 1 havi infláció és az MNB alapkamat alakulása hónapos DKJ Alapkamat infláció MNB kamat Forrás: ÁKK, MNB Forrás: KSH, MNB Az EKB márciusban megkezdte a havi milliárd eurónyi kötvényvásárlási programját, ami legalább 1 szeptemberéig tart, azonban szükség esetén amennyiben nem sikerül a kissé 11

12 % alatti inflációs cél elérése folytathatja a programot. A havi milliárd euró közel 5 milliárdnyi állampapír-vásárlást is tartalmaz, mégpedig az egyes tagjegybankok részesedésének arányában. Mivel az euró-övezeti tagállamok várható nettó kibocsátása elmarad a tervezett vásárlási program méretétől, igen jelentős magántőke szorulhat ki az euró-övezeti állampapír piacról. A mennyiségi lazítás hatására az euró-övezeti hozamok történelmi mélypontra süllyedtek, a német hozamgörbe pedig a hétéves lejáratig negatív tartományba került. Az MNB a hagyományos monetáris politikai eszközök mellett új eszközökkel igyekszik javítani a transzmissziós csatornák működésén, különösen a kis- és középvállalati szektor hitelellátásának javítását megcélozva. Ennek érdekében 1 áprilisában jelentette be a növekedési hitelprogramot, amely során a megfelelő vállalkozások a piacinál számottevően alacsonyabb finanszírozási költséggel,,5%-on juthatnak hitelhez, illetve válthatják ki devizahitelüket. A kétpilléres program eredetileg tervezett 5 milliárd forintos keretét az igen jelentős érdeklődésre tekintettel 75 milliárd forintra emelték. A program jelentős sikerére való tekintettel az MNB újabb növekedési és hitelprogramot (NHP-) hirdetett meg, ezúttal. milliárd forint keretösszeggel, ami 15. december 1-ig nyitva áll. Ennek 9%-át kell új hitelekre, 1%-át hitelkiváltásra fordítani. 15. február végéig a program második szakaszában milliárd forint értékben születtek szerződések, amelyek alapján 91 milliárd forintnyi hitel már folyósításra is került. Annak érdekében, hogy az ugyan hitelképes, de a korábbi kondíciókkal még kockázatosnak minősülő kis- és középvállalatok is hozzáférhessenek a kedvező finanszírozáshoz, az MNB NHP+ elnevezéssel kibővítette a hitelprogramot, amely során az MNB részben megosztja a hitelezési kockázatot a kereskedelmi bankokkal. Foglalkoztatás, munkanélküliség és béralakulás Az előző időszaki 7,1%-os mélypontról 7,%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta novemberjanuár között, ami megfelel a szezonális hatásnak. A szezonális hatásoknál kisebb mértékben, 1,7 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás az október-decemberi átlaghoz képest. Egy év alatt 1, ezerrel,,17 millióra növekedett a foglalkoztatás, részben a közfoglalkoztatási programok felfutásának hatására, de jórészt a dinamikusan növekvő reálgazdaság és beruházások is hozzájárultak a foglalkoztatottság növekedéséhez, mivel túlnyomó részben a nem közfoglalkoztatás keretében dolgozók létszáma növekedett. A munkanélküliek száma 11,7 ezer fővel emelkedett az október-december közötti átlaghoz képest, míg 5 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, így a munkanélküliségi ráta 7,%-ra csökkent az egy évvel korábbi 8,8%-ról. A közfoglalkoztatási programok újabb felfutása csupán kisebb mértékben növelte a létszámot, mivel a negyedik negyedévben a foglalkoztatás 17 ezres növekedésén belül a nem közfoglalkoztatás keretében munkát vállalók száma 1, ezerrel emelkedett, míg a közfoglalkoztatás keretén belül csupán 8,8 ezerrel nőtt a létszám. Továbbra is igen dinamikus növekedést mutat az ipari foglalkoztatás, ahol a negyedik negyedévben 59, ezerrel nőtt a foglalkoztatás, ezen belül a feldolgozóiparban, ezerrel, az építőiparban 18, ezerrel. A szolgáltatások területén 89, ezerrel nőtt a létszám, ezen belül a piaci szolgáltatók 1, ezerrel a közszolgáltatók 7,7 ezerrel növelték a foglalkoztatottak számát. Igen kedvező, hogy a robusztus növekedésen belül 157, ezer fővel a hazai foglalkoztatás bővült, míg a külföldön dolgozók száma 15 ezerrel nőtt. Bíztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. Szezonális hatások miatt az idei első hónapokban a munkanélküliségi ráta újra kissé meghaladhatja a 8%-ot, innen viszont 15 második felében 7% alá mérséklődhet. Így idén 7,-7,5%-ra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7%-ról. A jövő évben a mérsékelten, de stabilan javuló foglalkoztatás hatására 7,%-ig is tovább csökkenhet a mutató. 1

13 1. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 1. ábra: A foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulása Munkanélküliségi ráta Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés Foglalkoztatottak Munkanélküliek (jobb) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés Decemberben,7%-kal nőttek a bruttó és a nettó bérek, míg a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bérnövekedés,5% volt, így a reálbérek a decemberi -,9%-os infláció mellett 7,7%- kal nőttek. A bérnövekedés üteme jelentősen gyorsult az előző havi 1,1%-os növekedés után, amit részben a magas bónuszfizetések eredményeztek. A versenyszférában 5,%-os bérnövekedés, míg a havi rendszeres bérnövekedés,5% volt, ami szintén meredek gyorsulást mutat az előző havi,1, ill.,%-os növekedéshez képest. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak nélkül számolva igen dinamikusan, 8,9%-kal emelkedtek a bérek. Az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban 1,8%-kal bővült, a növekedés a közmunkaprogramok nélkül azonban elérte a,5%-ot, ami a közfoglalkoztatottak számának csökkenésére utal az előző évi magas bázishoz képest. A vállalkozásoknál,%-kal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő keresletét tükrözi. Tavaly az év egészében %-kal emelkedtek a bruttó és nettó bérek, azonban a közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó és a nettó bérnövekedés,9% volt, ami a tavalyi -,%-os infláció mellett 5%-ot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményezett. Idén % körüli átlagos bérnövekedés és %-nál kissé alacsonyabb infláció hatására %-kal nőhetnek a reálbérek. A reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növelheti a háztartások elkölthető jövedelmét, így idén a háztartások fogyasztásának %-ot elérő növekedésére számítunk, azonban az elmúlt években elhalasztott fogyasztás miatt nem kizárt magasabb ütemű növekedés sem. Költségvetési folyamatok Igen kedvező folyamatok látszanak az államháztartás egyenlegével kapcsolatban. Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási igénye 1- ben a GDP,%-át tette ki, ebből a negyedik negyedév finanszírozási igénye a GDP 1,5%-a volt. Mivel a maastrichti eredményszemléletű hiány várhatóan nem tér el jelentősen a pénzügyi számlák adataitól, az államháztartás hiánya tavaly jóval alulmúlta a GDP arányában tervezett,9%-ot. Februárban az államháztartás központi alrendszerének hiánya mindössze 5,9 milliárd forint lett, ami az elmúlt nyolc év legalacsonyabb februári hiánya; a tavalyit 1 milliárd forinttal múlja alul. Az első két hónapban így 1 milliárd forintos hiány keletkezett a költségvetésben, ami mintegy 17 milliárd forinttal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. A kiugróan jól alakuló kiskereskedelmi adatok miatt nem meglepő, hogy jóval magasabbak az ÁFA-bevételek, amiket az online-pénztárgépek bevezetése is támogat. A javuló foglalkoztatást és béreket tükrözi, hogy 1

14 kedvezően alakulnak az SZJA-bevételek is. Az igen alacsony aukciós állampapír hozamok hatására pedig komoly mértékben csökkennek a kamatkiadások, januárban közel 9 milliárd forinttal maradtak el a nettó kamatkiadások az egy évvel korábbihoz képest. A kedvezően alakuló havi adatok alátámasztják azon várakozásunkat, hogy idén az államháztartás hiánya a GDP %-ára, vagy kedvezőbb esetben ez alá süllyedhet. 15. ábra: Az államháztartás fő mutatószámai (a GDP %-ában) 1. ábra: A központi költségvetés adóssága Államháztartás adósságállománya (jobb) Költségvetési egyenleg Teljes Forint Deviza Egyéb kötelezettségek Forrás: NGM, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: NGM, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A tervezettnél jobban alakuló tavalyi költségvetés kedvező bázist teremt az idei hiánypályára is. Amennyiben a hozamok tartósan a jelenlegihez közeli szinteken maradnak, évente mintegy 1-15 milliárd forinttal mérséklődhetnek a kamatkiadások akár négy éven keresztül (a lejárati szerkezet miatt a teljes adósságportfolió durván négy év alatt árazódik át). A kormány,%-os államháztartási hiánycélt tűzött ki 15-re,,5%-os GDP növekedésre, valamint 1,8%-os inflációra alapozva. A Takarékbank magasabb növekedést, azonban jóval alacsonyabb inflációt jelez előre, így ezek ellentétes hatásai ellensúlyozhatják egymást. Az esetleges kockázatokra milliárd forintnyi tartalék áll rendelkezésre, ami ugyan jóval alacsonyabb az előző éviekhez képest, de az ugyancsak alacsonyabb makrogazdasági kockázatok miatt elégséges lehet. A legnagyobb kockázatként a 19 milliárd forintnyi, állami vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó bevételek tűnhetnek fel, ezek azonban a kormányzat beruházási kiadásihoz kötődnek. Így amennyiben a beruházási kiadások ütemezése ezen bevételekhez igazodik, a bevételek esetleges elmaradása nem jelent kockázatot. A jövő évi költségvetés összességében enyhén szigorúbbnak tekinthető az ideinél, mivel a kiadások növekedése jóval elmarad a nominális GDP várható növekedésétől, miközben néhány új kisebb adónemet, ill. egyes adók további kismértékű kiterjesztését tartalmazza. A csökkenő üzemanyagárak kockázatot jelenthetnek az áfa bevételekre, ezzel szemben a fogyasztás emiatt várható némileg gyorsabb növekedése részben ellensúlyozhatja a kieső bevételeket. Így összességében az idei kedvező folyamatokra, valamint a kamatkiadásokban jelentkező várható további megtakarításokra alapozva a hiány 15-ben is alulmúlhatja a tervezett szintet. Az államadósság csökkentése keményebb feladatnak bizonyul az államháztartási egyenleg meghatározott mederben tartásánál, ugyanis a még mindig jelentős devizahányad miatt az árfolyamváltozások jelentős átértékelődést tudnak eredményezni, konkrétan a forint gyengülése az állomány forintban kifejezett értékére felfelé irányuló nyomást jelent. Emiatt a tavalyi év végén a nettó állampapír-kibocsátások visszafogása ellenére is csupán a GDP 7,9%-ára csökkent az államadósság az előző év végi 77,%-áról. Az előző évekhez hasonlóan 15 is erősen indult a forintkibocsátások tekintetében, ami miatt a fiskális tartalékok komoly gyarapodásnak indultak, lehetőséget teremtve arra, hogy a későbbiekben nagyobb piaci kilengések esetében se keletkezzenek (re)finanszírozási problémák. 1

15 Februárban az adósság csökkenése irányában hatott egy jelentősebb dollárkötvény és forintkötvény lejárat, valamint a forint érdemi erősödése is. A külföldiek forint állampapírállománya hosszú ideje szűk sávban stabilizálódott. Örömteli, hogy folytatódik a lakosság állampapír állományának dinamikus növekedése, ami csökkenti az államadósság finanszírozásának sérülékenységét. Az ÁKK bejelentette, hogy nem bocsát ki idén devizakötvényt, ehelyett jelentősen növeli a forintkötvény kibocsátásokat. A bejelentések óta jelentős kereslet mutatkozik az állampapír aukciókon, aminek hatására az államadósság devizaaránya valóban tovább csökkenhet. A következő években a költségvetés hiányának további csökkenése, a nominális GDP 5%-os, vagy azt kissé meghaladó ütemű növekedése, valamint a forint várható erősödése miatt az államadósság GDP arányos mértéke gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 1-ban akár a GDP 7%-a alá csökkenhet az adósságráta. Külső egyensúlyi helyzet 91 millió eurót mutatott az áruforgalmi külkereskedelmi többlet januárban. A kivitel euróban számolt értéke,7%-kal, míg az import euróértéke 1%-kal bővült az egy évvel ezelőttihez képest, így a külkereskedelmi mérleg többlete 18 millió euróval javult. Az export növekedését tavaly kismértékben visszafogta az orosz élelmiszer behozatali tilalom, valamint az orosz-ukrán válság következtében mély recesszióba süllyedő ukrán gazdaság és a recesszió szélére jutó orosz gazdaság, de kedvezőtlen hatása lehetett a továbbra is gyenge európai és német konjunktúrának is. Ezeket azonban a következő hónapokban ellensúlyozhatják a felfutó autóipari kapacitások, valamint az újonnan létesülő feldolgozóipari kapacitások, az euró gyengülése, az olajárak zuhanása és az EKB mennyiségi élénkítése pedig pozitív hatással lehetnek az európai konjunktúrára. Az import növekedését a belső kereslet, elsősorban a háztartások fogyasztásának élénkülése húzhatja. A tavalyi, milliárd után idén 8, milliárd euró közelébe ugorhat a külkereskedelmi többlet, mivel a háztartási fogyasztás gyorsuló növekedésének importnövelő hatását ellensúlyozhatja az olaj- és energiaárak meredek zuhanása, ami igen jelentős mértékben javítja a cserearányt. 17. ábra: A külkereskedelmi egyenleg alakulása 18. ábra: A külső finanszírozási kapacitás és komponenseinek alakulása (GDP %-a) Áruk Szolgáltatások Elsődleges jövedelmek Másodlagos jövedelmek Külső fin. kapacitás Folyó fiz. mérleg havi egyenleg (j.t.) - -5 görgetett egyenleg Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: MNB, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Az előzetes adatok szerint 1-ben,9 milliárd euró többlet keletkezett a folyó fizetési mérlegben, ami közel millió euróval több az egy évvel ezelőtti,1 milliárd euróhoz képest. A külfölddel szembeni finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 8, milliárd euró volt, ami a tavalyi GDP 8%-a. Miközben az áruk 15

16 egyenlege,1 milliárd euróra csökkent az előző évi,59 milliárd euróról, a szolgáltatások többlete,58 milliárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi, milliárd euróhoz képest. Az elsődleges jövedelmek negatív egyenlege -, milliárd euróra javult az egy évvel korábbi -,91 milliárdról, ugyanakkor a másodlagos jövedelmek egyenlegében mutatkozó hiány 57 millió euróra emelkedett a 1-as 55 millióról. A felhasznált EU-s források 1-ben is intenzív nettó beáramlást okoztak a tőkemérlegben, amely többlete így,75 milliárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi, milliárdról. Idén további javulást várunk a folyó fizetési mérlegben, elsősorban az áruk és a jövedelmek egyenlegének köszönhetően. A háztartások fogyasztásának idén várt élénkülése miatt az export növekedési üteme ugyan meghaladhatja az importét, ezt azonban messze ellensúlyozza az olajárak zuhanása, így tovább nőhet a külkereskedelem többlete. A devizahitelek forintosítása ugyancsak javíthatja a folyó fizetési mérleg egyenlegét, ugyanis ennek hatására szignifikánsan csökken a külső adósság, ami hosszabb távon csökkentheti a jövedelemegyenleg hiányát. Így a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) idén akár jelentősen meghaladhatja a GDP 8%-át. 1-ban a cserearányjavulás visszájára fordulhat, de így is alig a GDP 7%-a alatti, vagyis továbbra is igen jelentős nettó külföldi finanszírozási képességre számítunk. Az adósságállomány vonatkozásában mind a bruttó, mind a nettó külföldi adósság csökken 1 végére, előbbi a GDP közel 11%-ára, utóbbi pedig %-ára. 15-ben illetve 1-an azt várjuk, hogy a közvetlen külföldi befektetések valamint a portfolió tőkebefektetések egyaránt nettó tőkebeáramlást mutatnak majd, ezek jelentős részben azonban nem-adóssággeneráló tőkeáramlások, így az adósságállomány leépülése folytatódik. A bruttó külföldi adósság GDParányos állománya így 1-ra már a 1%-os küszöbérték alá kerülhet, a nettó adósságállomány pedig % alá mérséklődik. 19. ábra: A nemzetközi tartalékok alakulása. ábra: A bruttó és nettó külföldi adósság alakulása (GDP %-a) milliárd euró Bruttó külf. adósság Nettó külf. adósság Forrás: MNB Forrás: MNB, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Ipar 5,%-kal nőtt az ipari termelés januárban az egy évvel ezelőttihez képest. Munkanaphatással megtisztítva a növekedés 7,7% volt, az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelés,%-kal emelkedett. Az ipari termelés tavaly év végi lassulása így a várakozásunknak megfelelően csak átmeneti volt. Az újra emelkedő ipari bizalmi indexek, az új megrendelések és a rendelés állomány alakulása továbbra is élénk dinamikát támasztanak alá. Az év első hónapjaiban a Suzuki modellváltása adhat új lendületet, míg a 1

17 kapacitások felfutása és további, új kapacitások üzembe helyezése, valamint a jelentősen bővülő feldolgozóipari beruházások miatt továbbra is az ipari termelés dinamikus bővülésére számítunk. A belső és külső kereslet várható javulása szintén az ipari termelés élénkülését támogathatja. Az év második felében pedig a tavalyi alacsony bázis miatt kissé élénkülhet az ipari termelés dinamikája. Tavaly összesen 7,%-kal bővült az ipar kibocsátása, idén pedig egyes ágazatokban folytatódhat a kapacitások felfutása, ill. jobb kihasználása, így közel 7%-os ipari termelés növekedésre számítunk. 1. ábra: Az ipari termelés alakulása. ábra: Ipari termelés és bizalom (éves növekedési ütem %-ban) Ipari termelés Exportértékesítés - Belföldi értékesítés IFO (jobb) ipari termelés - ipari bizalom (jobb skála) Forrás: KSH, Ifo, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, Európai Bizottság, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A részletes adatok szerint januárban az ipar exportértékesítése 5,7%-kal emelkedett, míg a belföldi eladások,7%-kal nőttek az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ez utóbbin belül a feldolgozóipari eladások 7,7%-kal bővültek az egy évvel korábbihoz képest. Az ipar ágai közül a feldolgozóipari termelés 5,%-kal nőtt, a bányászat 18%-kal, míg az energiaipar kibocsátása 5,%- kal emelkedett. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben növekedett a termelés, ami az ipar szélesebb körű élénkülését jelzi. A járműipar kibocsátása 11%-kal nőtt, az új rendelések pedig 85%-kal emelkedtek. A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 5,%-kal, az élelmiszeripar,8%-kal, a kokszgyártás, kőolaj-finomítás %-kal, a gumigyártás 11%-kal a gyógyszeripar 11%-kal bővült. A legnagyobb, 1%-os visszaesés a gép, gépi berendezés gyártása területén volt, azonban a motorgyártás idei várható felfutása miatt itt is növekedésre lehet számítani. Az új megrendelések januárban %-kal emelkedtek, ezen belül az új exportrendelések %-kal, míg az új belföldi rendelések 11%-kal nőttek. A rendelésállomány %-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Beruházások 1,9%-kal nőttek a beruházások a tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévekben mért,1%, 7,%, ill. 15,7% után. A beruházási dinamika lassulására számítani lehetett a magasabb bázis miatt. A tavalyi év során így összesen 1%-kal nőttek a beruházások. A gép- és berendezés beruházások,9%-kal bővültek, azonban az építési beruházások 1,%-kal csökkentek. Az előző negyedévekben mutatott rendkívül dinamikus növekedés után az egy évvel korábbi kiemelkedő bázis hatására,1%-kal csökkentek a feldolgozóipari beruházások, azonban tavaly így is 1,7%-kal nőttek 1-hoz képest. A feldolgozóipari beruházások visszaesése elsősorban a járműgyártás, gumi és műanyagipari beruházások magas bázis miatti visszaesésének következménye. Ezzel szemben számottevően bővültek a beruházások az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, a vegyiparban, valamint a számítógép, elektronikai és optikai termékgyártás területén. A versenyszférában összesen 7,1%-kal nőttek a 17

18 beruházások, míg a költségvetési szférában a magas bázis miatt 17,%-kal csökkentek a beruházások.. ábra: A beruházási ráta alakulása a GDP százalékában. ábra: A beruházások volumenindexei (éves növekedési ütem %-ban) 5% % % % 1% % 19% 18% 17% beruházási ráta, né-ves mozgóátlag 1% szezonálisan és naptárhatással kiigazított 15% Forrás: KSH 1-1 Beruházások Építés - Gép Feldolgozóipar Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A beruházási teljesítményérték növekedéséhez elsősorban a nagy súlyú szállítás, raktározás ág beruházásainak 19%-os volumenbővülése járult hozzá. Az ágazaton belül főként a vasút- közútés autópálya-építések, a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztése, a járműparkok korszerűsítése jelentős. Egyedi nagyberuházásoknak köszönhetően %-kal nőttek a beruházások a szakmai, tudományos, műszaki területen, a kórházak felújítása, bővítése miatt 17,1%-kakl nőttek a beruházás az egészségügyben. 15,7%-kal nőttek a beruházások a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, 1,9%-kal a kereskedelemben, 11,%-kal az energiaiparban, valamint 1,5%-kal a mezőgazdaságban. Ezzel szemben a magas bázis miatt,%-kal estek a beruházások a közigazgatás, védelem területén. A pénzügyi szférában 1,5%-kal, az oktatásban 15,7%-kal, az egyéb szolgáltatásoknál 9,%-kal csökkentek a beruházások. Bázishatások miatt a beruházások dinamikája alacsonyabb lehet idén, azonban a növekedés jóval alacsonyabb dinamika mellett folytatódhat. Az EU által támogatott beruházások - a 7-1 közötti ciklus forrásainak 15 év végéig való felhasználhatósága miatt továbbra is támogatják a beruházásokat, miközben elindultak a 1--as ciklus első pályázatai is. A hazai autógyártás felfutása, a közelmúltban bejelentett újabb beruházások, valamint a belső kereslet támogatják a versenyszféra beruházásait, a külső kereslet a főbb európai piacainkon pedig szintén élénkülhet az olajárak zuhanása, a gyengülő euró, és az EKB mennyiségi lazítása következtében. Az MNB növekedési hitelprogramja, annak kiszélesítése, az EXIMBANK hitelei és más kedvezményes hitelformák (pl. Széchenyi-kártya) szintén élénkíthetik a kkv-k beruházásait. A történelmi alacsony szinten tartózkodó hazai kamatok, így tőkeköltségek hozzájárulhatnak az elmúlt években. évtizedekben elhalasztott beruházások megvalósulásához, mivel egyes projektek megtérülése pozitívvá változhatott, ill. számottevően javulhatott. Így idén a beruházások -5%-kal növekedhetnek, azonban a 7-1-as EU ciklus kifutása miatt 1- ban nem kizárt egy kisebb visszaesés. Kiskereskedelem Igen markánsan, 8,%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom januárban, ami érdemi gyorsulást jelent a decemberi, szintén igen erős 5,7%-os növekedéshez képest is. Naptárhatással való kiigazítás nélkül a növekedés 7,7% volt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 5,5%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 11,1%-kal, míg az 18

19 üzemanyag-kiskereskedelemben az üzemanyagárak meredek zuhanásának köszönhetően 9,%-kal emelkedett az értékesítés volumene januárban. A foglalkoztatás és a reálbérek folytatódó növekedésének, valamint a magas szinten stabilizálódó fogyasztói bizalom hatására folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom élénk növekedése a következő hónapokban. A háztartások fogyasztását, így a kiskereskedelmi forgalom növekedését szintén jelentősen támogatja a devizahitelek idei elszámolása, mivel érdemben növeli a háztartások elkölthető jövedelmét. A forgalom növekedését az üzemanyagárak igen meredek zuhanása is támogatja. Ezek hatására idén,5-5%-os növekedésre számítunk a kiskereskedelmi forgalomban ábra: Kiskereskedelmi forgalom. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Kiskereskedelmi forgalom Nettó reálbér Reálbér közfoglalkoztatás nélkül Fogyasztói bizalom (jobb) jan Kiskereskedelmi forgalom Kiskereskedelem korábbi számbavétel szerint Fogyasztói bizalom (jobb) Forrás: KSH, GKI, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, GKI, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Az üzemanyagárak zuhanása, valamint az energiahordozók árainak csökkenése miatt nem kizárható további rezsicsökkentések jelentős felfelé mutató kockázatot jelentenek a fogyasztás és a GDP idén várható növekedésére nézve. Idén a háztartások fogyasztása, ezen belül pedig a kiskereskedelmi forgalom növekedése húzhatja legnagyobb mértékben a GDP növekedését. Az olajárak zuhanása miatti érdemi felfelé mutató kockázatok hatására az idei GDP növekedés várakozásokhoz képest kisebb mértékben lassulhat. Az olajárak zuhanása az európai háztartásokat is kedvezően érinti, számos európai országban szintén megfigyelhető a kiskereskedelmi forgalom januári jelentős élénkülése, így a javuló európai gazdasági kilátások szintén kedvező hatással lehetnek a hazai gazdaságra nézve. Autópiac A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének adatai szerint februárban személygépjármű került az utakra, 18,9%-kal több mint az előző év azonos időszakában. 15 első két hónapjában összesen 1.77 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, 15,5%-kal többet, mint 1. január-februárban. Februárban 1.1 új kishaszon járművet helyeztek forgalomba, 7,%-kal többet, mint 1 februárjában. Az első két havi adat is jelentős,,%-os növekedést mutat: idén január-februárban.85 jármű került forgalomba. A forgalomba helyezett új nagyhaszon járművek száma,%-kal, -re emelkedett februárban 1 azonos hónapjához képest, ami a tavaly életbe léptetett új EU motorszabványok bevezetése által okozott alacsony bázis következménye. Az első két hónapban 5,%-kal növekedett a nagyhaszon járművek forgalomba hozatala. Az értékesítéseket kínálati oldalról a források beszűkülése, keresleti oldalról a jövedelmek csökkenése és a bizonytalanság a munkanélküliségtől való félelem és a bizonytalan vállalati kilátások korlátozták a válság kitörését követő években. A járműeladások azonban a 1. év eleji mélyponthoz képest már komoly növekedést mutatnak, amely az idei évben is folytatódhat, 19

20 ugyanakkor a válság előtti szinttől még közel kétharmaddal maradnak el. A korábbi évek vásárlási szerkezete a hitelezési és lízingpiaci aktivitás zuhanásának köszönhetően a készpénzes vásárlások arányának növekedése irányába tolódott, a szerkezeti arány gyakorlatilag megfordult. A finanszírozási feltételeken az MNB növekedési hitelprogramjának lízingfinanszírozásra való kiterjesztése ugyanakkor szignifikánsan javított. Az eladásokat a vállalati flottavásárlások uralják - az újautó-eladások közel 8%-a köszönhető a vállalati vásárlásoknak. Az autópiac csak lassan, fokozatosan talál magára, aminek feltétele a munkaerőpiac stabilizálódása, a finanszírozási feltételek, valamint a vállalati kilátások tartós javulása. Ingatlanpiac 1-ben 8.58 új lakás épült, 15%-kal több mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 9. volt, ami 8%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A kedvező folyamtok ellenére a használati engedélyt kapott lakások száma a 8-as szint alig egyötöde, az építési engedélyek száma annak egynegyedét teszi ki. A növekedés mögött ugyanakkor komoly területi egyenlőtlenségek vannak, mivel csupán a fővárosban, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében látható élénkülés, több régióban pedig még mindig többnyire csökkennek a lakásépítések. Továbbra sem számítunk a lakáspiac gyors fellendülésére, azonban a kormány által bejelentett otthonteremtési támogatás, de elsősorban a meredeken visszaeső lakáshitel kamatok és a kedvezőbbé váló ár-érték arányok már valamelyest élénkítik a keresletet. A következő években lassan, fokozatosan élénkülő piacra számítunk. Az élénkülés megfigyelhető a használt lakás piacon is. A Duna House becslése alapján 15 februárjában 1.77 ingatlan kelt el Magyarországon, ami 5%-os növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest, így a válságot követő időszak egyik legkiemelkedőbb hónapját zárta az ingatlanpiac. Idén az első két hónapban - a Duna House becslése alapján közel ezer tranzakció zajlott az országban. Ez 55%-kal több mint volt egy évvel korábban, így nem kizárt, hogy az idei forgalom eléri a 1 ezret, ami az utóbbi öt év legkedvezőbb teljesítménye. 7. ábra: A kiadott építési engedélyek száma (darab) Lakóépületek Nem lakóépületek 1 havi mozgóátlag Forrás: KSH ábra: Magyarországi autóeladások % % % -% -% havi -% év/év -8% Forrás: ACEA %

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2009. március 6. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2001. évi LVIII

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 2015. február Háttéranyag a Monetáris Tanács 2015. február 24-i ülésének rövidített jegyzőkönyvéhez 1 Közzététel időpontja: 2015. március 11. 14 óra A Makrogazdasági

Részletesebben

QUAESTOR Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. 2015. február 5. www.q25.

QUAESTOR Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. 2015. február 5. www.q25. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások 2015. február 5. www.q25.hu Áttekintés Továbbra is úgy látjuk, ugyan inflációs oldalról adódna tér az MNB számára a kamatcsökkentésre, de sok a kockázat,

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. JÚLIUS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. augusztus 7. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR Jelentés az infláció alakulásáról 2005. február Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007)

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Pénzügykutató Zrt. Sajtótájékoztató 2007. április 3-án A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Összegző A magyar gazdaság a 2006-ban kedvezően alakuló világgazdasági háttér lehetőségeit a kikényszerülő

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról

F ó k u s z b a n. A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról 214. június A kedvező első negyedéves GDP növekedési adatokat az MFB

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS. JÚNIUS -I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja:. július 1. 1 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 1. évi LVIII tv.). (1) az árstabilitás

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 216 22 216. április TARTALOM 1. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK... 3 2. MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK ÉS ELŐREJELZÉS... 4 2.1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET... 4 2.2.

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A Magyar Fejlesztési Bank 213. i vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak 213. május Az MFB konjunktúra

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

A legfontosabb hírek! 2015.11.23. 10:21. Nyugdíj: menny és pokol Magyarországon 2015. november 23. 05:50

A legfontosabb hírek! 2015.11.23. 10:21. Nyugdíj: menny és pokol Magyarországon 2015. november 23. 05:50 Nyugdíj: menny és pokol Magyarországon 2015. november 23. 05:50 Míg korábban a középmezőnyben tartózkodott, a magán-nyugdíjpénztári vagyonok államosítása óta hátul kullog Magyarország az OECD listáján

Részletesebben

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I.

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I. KOCKÁZATI JELENTÉS 213/I. 213. június 213. június Kockázati jelentés A Felügyelet a törvényben meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Tartalom. A hét ábrája

Tartalom. A hét ábrája 1 Tartalom A hét ábrája: Megugrott a hazai infláció A hét dióhéjban Amire a jövő héten figyelünk Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelőrejelzések Táblázatos eseménynaptár a következő hétre A

Részletesebben

Előrejelzés 2015-re (2015/2. prognózis)

Előrejelzés 2015-re (2015/2. prognózis) GKI Gazdaságkutató Zrt. Előrejelzés 2015-re (2015/2. prognózis) 2015. június GKI Gazdaságkutató Zrt. 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. 1461 Budapest, Pf. 232. http:// www.gki.hu Tel: 318-1284; 266-2088 Fax:

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai PÉNZÜGYKUTATÓ ZRT. 1023 BUDAPEST, FELHÉVÍZI U. 24. Adószám: 10207291-2-41, Cg. 01-10-041073, MKB 10300002-20381642-00003285; Telefon: 36-1-335-0830; Fax: 36-1-335-0828, E-mail: pukrt@mail.datanet.hu Sajtótájékoztató

Részletesebben

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek Vezető közgazdász: Gém Erzsébet Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek A Magyar Fejlesztési Bank makrogazdasági elemzése a 2010. évi folyamatokról,

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése 4 Az elnök-vezérigazgató üzenete 5 Kiemelt adatok 7 Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban 8 Üzletági jelentések 11 Vezetôi elemzés 25 AVezetés elemzése

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008.

Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008. Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT 2008 2010 Budapest, 2008. november TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 I. BEVEZETÉS...4 I.1. Helyzetértékelés

Részletesebben

Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek:

Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek: Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek: USA Amilyen gyengén indult az októberi hónap, olyan erős lett a vége, hogy a hónap utolsó napjára a Dow és az S&P 500 index is új történelmi csúcsra kapaszkodott.

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS HAZAI MAKROGAZDASÁGI ÉS PIACI KILÁTÁSOK 2014 VILÁGGAZDASÁG. Folytatódó, de lassú kilábalás régi és új kockázatokkal

GLOBÁLIS ÉS HAZAI MAKROGAZDASÁGI ÉS PIACI KILÁTÁSOK 2014 VILÁGGAZDASÁG. Folytatódó, de lassú kilábalás régi és új kockázatokkal GLOBÁLIS ÉS HAZAI MAKROGAZDASÁGI ÉS PIACI KILÁTÁSOK 2014 VILÁGGAZDASÁG Folytatódó, de lassú kilábalás régi és új kockázatokkal 2013-ban a világgazdaságban folytatódott a fokozatos, lassú kilábalás, a növekedési

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja. 2014. április 2015. március

A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja. 2014. április 2015. március A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja 2014. április 2015. március A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja 2014. április 2015. március Jelen elemzést a Magyar Nemzeti Bank Jegybanki

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. ÁPRILIS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. május 15. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta*

Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta* Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta* Cikkünk a 28 29-es pénzügyi és gazdasági válság magyar és más feltörekvõ piaci állampapír-kibocsátásokra

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

Üzleti előrejelzés 2017-ig

Üzleti előrejelzés 2017-ig GKI Gazdaságkutató Zrt. Üzleti előrejelzés 2017-ig 2015. június GKI Gazdaságkutató Zrt. 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. 1461 Budapest, Pf. 232. http:// www.gki.hu Tel: 318-1284; 266-2088 Fax: 318-4023;

Részletesebben

Bezuhant Magyarország versenyképessége

Bezuhant Magyarország versenyképessége 2013-09-09 MAGEOSZ Hírek 37.hét / 2013 1./8 Bezuhant Magyarország versenyképessége Három helyet rontott Magyarország a Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában. 2013-ban hazánk a vizsgált

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Takarék. Meghatározó piaci szereplőt építünk az integrációból. Hatalmas értékesítési potenciált jelent a postai hálózat

Takarék. Meghatározó piaci szereplőt építünk az integrációból. Hatalmas értékesítési potenciált jelent a postai hálózat XXII. évfolyam 6. szám 2013. november december Takarék A szövetkezeti hitelintézetek lapja Hatalmas értékesítési potenciált jelent a postai hálózat Az integráció és a Magyar Posta közötti együttműködés

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2008. április 15.

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2008. április 15. NEGYEDÉVES JELENTÉS 2008. április 15. Beszámoló az MNB 2008 elsõ negyedévi tevékenységérõl Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu Tartalom

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Allianz Életprogramok 2015. 2015. Január

Allianz Életprogramok 2015. 2015. Január Allianz Életprogramok 2015. 2015. Január - Allianz Életprogramok 2015. Január Árfolyamgarantált Állampapír eszközalap Alapadatok: Indulás napja: 2005. június 1. Típusa: pénzpiaci Rövidített neve: ÁGA Benchmark:

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás Ingatlanpiaci elemzés 2008 március Készítette: Molnár Tamás 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Tel.: (00-36-76) 497-658, 497-659, Fax: 418-850 E-mail: ingatlan.empire@axelero.hu Tartalomjegyzék Magyarország

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek:

Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek: Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek: USA Az augusztus második felében elindult részvénypiaci mélyrepülésből nem sikerült talpra állni, a potenciális amerikai kamatemelés, és a kínai gazdaság lassulása

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. szeptember 12. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi

Részletesebben

Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek:

Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek: Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek: USA A Fed kamatdöntő ülését megelőző aggodalmak miatt csökkenéssel indult a kereskedés szeptember harmadik hetében, ugyanakkor a gyenge makroadatok amelyek mérsékelték

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2007. október 15.

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2007. október 15. NEGYEDÉVES JELENTÉS 2007. október 15. Beszámoló az MNB 2007 harmadik negyedévi tevékenységérõl Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI KITEKINTÉS Vállalati szektor: a fenntartható fejlődés első lépcsőjén?

MAGYARORSZÁGI KITEKINTÉS Vállalati szektor: a fenntartható fejlődés első lépcsőjén? 2 A lakossági fogyasztás növekvő ereje 4 Vállalati szektor: forráskivonás az ösztönzők ellenére is 8 Magyarországi szektorális kockázatelemzés 9 Végkövetkeztetés PANORAMA MAGYARORSZÁGI KITEKINTÉS Vállalati

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2010. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ EURO INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Euro Ingatlan Befektetési Alap (2009.06.03-ig origo [klikk] Nyíltvégű Ingatlan Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása

Részletesebben

FHB Index nemzetközi kitekintés

FHB Index nemzetközi kitekintés FHB Index nemzetközi kitekintés Emelkedő pályán az európai lakásárak Az FHB Index elemzéseiben rendszeresen értékeljük a nemzetközi lakáspiaci helyzetet, tavaly még erős polarizálódásról számoltunk be.

Részletesebben

Energetikai monitor. 2015. június

Energetikai monitor. 2015. június Energetikai monitor 2015. június Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést készítették: Zarándy Tamás, Kovács Kristóf, Simon Tamás és Zemplényi Zalán. A felhasznált adatbázis 2015. június 1-jén zárult

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben