F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211. június A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) rendszeresen ismétlődő vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) 211 tavasszal a magyarországi beszállítói kapcsolatok alakulásával is foglalkozott. A beszállítói tapasztalatokról készült teljes tanulmány elérhető az MFB honlapján ( ízelítőül néhány eredményt mutatunk be az anyagból. 1. ábra: Az ipari értékesítés és termelés alakulása (év/év) az egyes vállalati méretkategóriákban fő fő 5-49 fő fő 5-49 fő fő 29.I-IV. 21.I-IV I. n.év Belföldi ipari értékesítés Export ipari értékesítés Ipari termelés A hazai ipari szektorban a válság első teljes évében (29-ben) az ágazat zuhanórepülése egyformán érintette a mikro-, kis- és középvállalatokat (KKV). A tavalyi évben a külső piacokon éledező konjunktúra hatását azonban a hazai KKV szektorban főleg a középvállalati (5-249 főt foglalkoztató) kör volt képes kihasználni (1. ábra). A külső piacok dinamizálódását elsősorban az export-orientált feldolgozóipari nagyvállalatok közvetítették a magyar gazdaság számára, vagyis a beszállítói láncokban való részvétel döntően befolyásolta a hazai KKV-k elmúlt éves teljesítményét. A gyorsan változó külső feltételekhez való alkalmazkodás nagyfokú rugalmasságot kívánt meg a hazai kis- és középvállalatoktól, ami alapfeltételévé vált a korábbi beszállítói kapcsolatok fenntartásának, valamint az újak kialakításának. Ezzel összefüggésben az elmúlt 12 hónapban tovább nőtt a vállalati méret fontossága a beszállítói kapcsolatrendszerben: a 211 tavaszán készített MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés alapján a beszállító cégek közül elsősorban a középvállalati kör tudott alkalmazkodni a gyorsan változó helyzethez és kihasználni a beszállítói tevékenység nyújtotta előnyöket. Ennek hátterében az áll, hogy ezek a vállalatok a mikro- és kisvállalkozásokhoz képest rugalmasabban tudják alakítani gyártási és humán kapacitásaikat, valamint a finanszírozási helyzetük is stabilabb (pl. a külső forrásokhoz való kedvezőbb hozzáférésnek köszönhetően). (folytatás a 2. oldalon) A tartalomból A lassuló világgazdasági kilábalás ellenére, a hazai exportszektornak köszönhetően közelíti a régiós versenytársakat a magyar gazdaság növekedése... (3. oldal) A külkereskedelmi mérleg márciusban is rekordot ért el, amely a lendületes kivitel mellett a továbbra is gyengélkedő belső kereslet miatt alacsony importigénynek is köszönhető... (4. oldal) Halvány javulás tapasztalható a hazai munkaerőpiacon, azonban ennek hatása a lakosság fogyasztásában még nem jelentkezett... (5. oldal) A vállalati hitelezési aktivitásban pozitív jelek voltak érzékelhetők áprilisban, ugyanakkor a forrásköltségek alakulása romló környezetet jelent a forrásbevonás számára... (6. oldal) Tovább emelkedett az infláció Európában, a fogyasztói árak emelkedése áprilisban Magyarországon volt a negyedik leggyorsabb az Európai Unióban... (7. oldal) Régiós átlagnak megfelelően gyengült a forint májusban, a kockázatvállalási hangulat romlása a menedékvalutáknak, különösen a svájci franknak kedvezett... (8. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Közreműködött: Horváth Bálint Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A külső konjunktúra kihasználásában a tavalyi évben szintén fontos szerepet játszott a beszállító és a megrendelő közötti kapcsolat stratégiai jellege, vagyis amikor az adott termék(ek) szállítása kiegészül a kapcsolódó szolgáltatások biztosításával, valamint bizonyos esetekben már közös üzleti tevékenységgel (pl. K+F+I) és külföldi terjeszkedéssel is. Azonban a nagyvállalati válaszok a beszállítók közötti erős szelekcióra utalnak: a megrendelők csak egy szűk körrel mélyítik el a kapcsolataikat, s alakítanak ki stratégiai viszonyt, amely a szorosabb együttműködésből eredő szinergiák kiaknázásának érdekében számos területre kiterjedhet (pl. technológiai segítség, pénzügyi támogatás). Elsősorban a középvállalatoknak van esélye a stratégiai körbe való bekerülésre, mivel a megrendelők számára nem a kapcsolat (években mérhető) tartóssága, hanem az adott vállalkozás kapacitásai, rugalmassága és fejlődési lehetőségei számítanak. Az MFB-INDIKÁTOR eredményei alapján azonban az idei évben már érezhető lesz a külső konjunkturális hullám leszivárgása a kisebb méretű (5-49 főt foglalkoztató) vállalatok körébe is beszállítói kapcsolatoktól függetlenül, amit az első negyedévben már mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés, valamint a termelés (éves szintű) bővülését jelző adatok visszajeleztek. A külső konjunktúra pozitív hatása emellett a mikro- és kisvállalkozások várakozásai alapján a vállalati eredmények alakulásában is megmutatkozik majd az idén, s a Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése alapján a következő 12 hónapban a mikro- és kis-, ill. középvállalatok között meglévő különbség eltűnik (2. ábra) első negyedévében a mikro-, kis- és középvállalati szegmensen belül (3. ábra) mind százalékosan, mind értékben a kisvállalati hitelek állománya csökkent legnagyobb mértékben éves szinten (-13,, -165 ), a hitelek darabszáma pedig leginkább a középvállalatok között zuhant (-26,, darab hitelszerződés). Az MFB-INDIKÁTOR 211. tavaszi felmérése alapján a beszállítói tevékenységet végző ipari vállalkozások közül a középvállalatok között a legmagasabb a forráshelyzettel elégedett cégek aránya (4. ábra). Ugyanakkor ugyanebben a vállalati körben a legnagyobb a súlyos forráshiánnyal küzdők részaránya is, ami a PSZÁF adatait megerősítve azt jelzi, hogy a középvállalatok közül a beszállító cégeket is súlyosan érintette a hitelezési aktivitás leállása, a beszállítói láncban való részvétel ugyanis csak a piaci lehetőségek bővítésén keresztül stabilizálja a középvállalatokat, viszont nem jelent automatikus javulást a forráshelyzetben. A hitelezési klíma általános romlása tapasztalható az MFB vállalati felmérése alapján a 21 tavasz és 211 tavasz közti időszakban mind a beszállító, mind a nem beszállító ipari KKV-k véleménye szerint. A beszállítói vállalati kört relatíve jobban sújtja a bankok gyenge hitelezési aktivitása: véleményük szerint a hitelkínálat, míg a nem beszállítói körben a devizaárfolyamok alakulása jelentette a leginkább kedvezőtlen tendenciát. A beszállító ipari cégek köre lényegesen nyitottabb (magasabb az exportbevételek súlya a vállalati bevételeken belül, mint a többi vállalat között), ezért az árfolyamok változásával szemben a devizajövedelmeken keresztül némileg védettebbek, s a két tényező (devizabevételek, árfolyamváltozások) együttes hatása a hitelterheikre mérsékelt, adott esetben semleges hatású. A beszállítói tevékenység önmagában nem jelent sem féket, sem ösztönző erőt a vállalatok forrásbevonási hajlandóságára nézve a kis- és középvállalatok körében (minimális eltérés van a forrásbevonás tervezésében). A mikrovállalatok között tapasztalható jelentősebb differencia: a szállítói kapcsolatokkal nem rendelkező mikrovállalkozások között lényegesen nagyobb (33,) a következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonás tervezésében a kivárók, bizonytalanok aránya, mint a beszállítók (8,7%) között. Ennek oka, hogy a beszállítást nem végző mikrocégek kiemelkedően nagy hányada (5-a) jelez kapacitáshiányt szűkebb piaci lehetőségeik révén, míg a beszállítók között kiugróan magas (6,9%) a kapacitásfelesleggel küzdők aránya a beszállítói feladatok ellátása céljából korábban végrehajtott, de folyamatosan ki nem használt fejlesztéseik következtében. Azaz a beszállítói láncba való belépés növeli a mikrovállalkozások szabad kapacitásait, viszont emiatt kevésbé merül fel a további fejlesztések, ezzel együtt pedig a forrásbevonás dilemmája ábra: A vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulása az egyes méretkategóriákban ábra: Hitelintézetek* mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleinek alakulása 2 Elmúlt Forrás: PSZÁF 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I Mikrovállalkozás Középvállalkozás Kisvállalkozás 4, 86, 9, 3 Következő 3 Elmúlt * MFB, EXIM, KELER nélkül 21.II 4 4 Következő 21.III Elmúlt 4. ábra: Ipari beszállító vállalatok forráshelyzete a vállalati válaszok alapján 21.IV 211.I 1, 13, 68, 63, 21, 23, 39% Következő Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 211. tavasz Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat A források a folyó költségek fedezésére sem elégsegesek Saját forrás a folyó költségek fedezésére elégséges, fejlesztésre nem Nincs szükség külső forrásra Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 211. tavasz június

3 GDP növekedés A külső környezet némileg romló kilátásai ellenére a hazai GDP növekedését továbbra is a kivitel húzza A válságból való kilábalást az emelkedő inflációs kockázatok és tartós adósságválság mellett egyszeri tényezők (japán természeti katasztrófa, mini olajár-sokk) is lassították az első negyedévben (1. ábra). Európában folytatódott a tagállamok közötti divergencia (2. ábra), mivel az adósságproblémák leküzdése érdekében alkalmazott fiskális szigor továbbra is erős fékező erőt jelent a periféria országai számára. A közép-kelet-európai térség a német konjunktúra farvizén a középmezőnybe tartozik a növekedés tekintetében (3. ábra), míg a magyar GDP növekedési üteme közelít a régió országaiéhoz. A első negyedéves 2,-os éves szintű GDP bővülés Magyarországon (4. ábra) valamelyest elmaradt az általunk előzetesen várt (2,) ütemtől, amely mögött az áll, hogy sem a fogyasztás, sem a beruházások bővülése még mindig nem indult be. Továbbra is az elsősorban kivitelre termelő feldolgozóipar húzza a magyar gazdaságot, míg a belső kereslettel összefüggő szektorok kilátásaiban nem észlelhető jelentős elmozdulás (5. ábra). A nemzetgazdasági beruházások volumene az első három hónapban éves szinten tovább csökkent (-1,), jelentős növekedés elsősorban a feldolgozóiparban és az energetikai szektorban volt mérhető (6. ábra) % 7% 1. ábra: GDP-növekedés* a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) * szezonálisan kiigazított adatok ** szezonálisan nem kiigazított adatok 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I Forrás: Reuters Kína** (bal t.) Eurózóna Nagy-Britannia USA Németország 21.II 21.III 21.IV 211.I ábra: Gazdasági hangulatindexek* alakulása Európában 26.1 Forrás: Európai Bizottság * Economic Sentiment Index (ESI) ** Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia (számtani átlag) EU-27 Görögország Portugália KKEu.** Németország ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) 4. ábra: GDP növekedés Magyarországon * szezonálisan kiigazított adatok 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I Forrás: Eurostat 21.II 21.III 21.IV 211.I Magyarország Csehország Románia Szlovákia Lengyelország I 26.II Negyedév/negyedév* (bal t.) Év/év** (jobb t.) * szezonálisan kiigazított adatok ** szezonálisan nem kiigazított adatok 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I ábra: Hangulat- és bizalmi indexek* alakulása a magyar gazdaságban * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság Építőipar Feldolgozóipar Szolgáltató szektor Fogyasztói bizalom Feldolgozóipar IKT szektor Villamosenergia Kereskedelem Szállítás, raktározás Építőipar Ingatlanügyletek Mezőgazdaság Oktatás Összesen 6. ábra: Beruházások alakulása az egyes nemzetgazdasági ágazatokban -14, -32, -7, -2, -1, -, -1, 38, 39,9% 54,7% 211. I. negyedév I-IV. negyedév június

4 Külkereskedelem és ipar Újabb rekord többlet a külkereskedelmi egyenlegben: élénk export, alacsony importigény Márciusban ismét minden idők legmagasabb külkereskedelmi többletét érte el a magyar gazdaság (1. ábra), amihez a gyorsan bővülő export mellett hozzájárult a tartósan gyenge belső kereslet alacsony importigénye is. A külkereskedelem lendületes növekedését jól jelzi, hogy a kivitel és a behozatal is meghaladja (mind forintban, mind euróban számolva) a válság előtti szintet. Az exportot az idei első negyedévben a tartósan kedvező német üzleti kilátások (2. ábra) mellett egyre inkább az élénk régiós, ill. az éves szinten csökkenő kínai export ellenére jelentős mértékben növekvő távol-keleti kivitel (3. ábra) hajtotta. A hazai ipar teljesítményét továbbra is az exportértékesítés húzza, míg a belföldi eladások mind márciusban, mind az egész első negyedévben zsugorodtak éves szinten (4. ábra). A feldolgozóipari termelés bővülésének márciusi lassulása (1 a februári 1 után) az új megrendelések alapján (külföldi: +27%, belföldi: +1) várhatóan csak átmeneti lesz, a szektor teljesítménye megfelel a közép-kelet-európai régiós átlagnak (8-1-os termelés bővülés az első negyedévben) (5. ábra). Az építőipart az ingatlanpiaci pangás mellett a vállalati beruházások elmaradása is tovább sújtja, így az ágazat teljesítménye már csak alig haladja meg a 25. évi szint 6-át (6. ábra). 1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon 2. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export változása (év/év) Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) IFO-index: 3 hónappal eltolva IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Magyar export volumen (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.) Magyar export volumen - MFB becslés (jobb t.), CESifo ábra: A magyar exportforgalom éves szintű változása a fontosabb célpiacok szerint 4. ábra: Az ipari értékesítés és termelés alakulása (év/év)* Magyarországon Ázsia Kína Csehország Szlovákia Románia Amerika Lengyelország Németország Forrás: EU-27 KSH 211.jan-márc jan-dec ábra: A feldolgozóipari termelés alakulása (év/év)* Közép-Kelet-Európában * 3 hónapos gördülő átlag Belföldi értékesítés Export értékesítés Ipari termelés 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Eurostat Magyarország Lengyelország Csehország Románia Szlovákia Hó végi szerződésállomány (év/év, bal t.) Új szerződések volumen indexe* (év/év, bal t.) Építőipari termelés (25 = 1, jobb t.) június

5 Fogyasztás és foglalkoztatás Halvány javulás a munkaerőpiacon, fogyasztásra gyakorolt pozitív hatás nélkül Márciusban mind az előző hónaphoz (-,), mind 21 azonos időszakához képest (-,9%) csökkent a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon (1. ábra). Az utóbbi mögött részben az áll, hogy tavaly március végére esett a húsvéti vásárlási hullám. A lakossági bizalom ismét leszakadni látszik a többi visegrádi országban mérthez képest (2. ábra), ahol már a belső fogyasztás is hozzájárul a GDP bővüléséhez. A hazai belső kereslet régiós versenytársakhoz viszonyított lemaradását támasztja alá az új gépkocsi regisztrációk száma is (3. ábra), ami Magyarországon nem éri el a 26-os szint negyedét sem. Mérsékelten csökkent a munkanélküliségi és javult az aktivitási ráta február és április között (4. ábra). Áprilisban az újonnan bejelentett munkahelyek száma 4-kal emelkedett éves szinten, ez azonban döntően az újrainduló közmunkaprogramnak volt köszönhető. Biztató ugyanakkor, hogy az új piaci álláslehetőségek száma 21 májusa óta nem volt ilyen magas (5. ábra). Az idei első negyedév végén 13,2 ezerrel dolgoztak többen a magyar gazdaságban, mint egy évvel korábban, elsősorban a feldolgozóipar növekvő munkaerő-keresletének (+21 ezer fő) köszönhetően. 28 azonos időszakához képest azonban még mindig 111,7 ezer fővel alacsonyabb a foglalkoztatottak száma (6. ábra). 1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan kiigazított adatok -6-6 Forrás: Európai Bizottság Lengyelország Csehország Szlovákia Románia Magyarország ábra: Új gépkocsi regisztrációk alakulása az eurózónában, Németországban és Közép-Kelet-Európában (26 = 1) Forrás: European Automobile Manufacturers' Association Magyarország Lengyelország Csehország Románia Eurózóna Németország Szlovákia 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek ezer fő 4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 12, 12, 11, 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * A foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 6. ábra: Foglalkoztatottak számának változása ágazatonként ezer darab Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.) Támogatott (bal t.) Forrás: NFSZ ezer fő I / 21.I Egyenleg (28. I. negyedévhez viszonyítva) Mezőgazdaság Élelmiszeripar Fémfeldolgozás Számítógép, vill.gép gyárt. Járműgyártás Építőipar Kereskedelem Szállítás Szálláshelyszolg. Pénzügy Közigazgatás Oktatás, eü., szoc. ellátás június

6 Vállalati forráshelyzet Áprilisban nőtt a vállalati hitelállomány, miközben folytatódott a vállalati hitelkamatok emelkedése A magyarországi vállalati hitelek tovább drágultak áprilisban. A változatlan bankközi forintkamatok ellenére a forinthitelkamatok ismét emelkedtek, s 21 eleji szinteket értek el. A bankközi euró források drágulását a bankok érvényesítették az euróhitelek kamataiban (1. ábra), s a tendencia folytatódása várható a következő hónapokban is az ECB további kamatemelésének piaci beárazása alapján. A térségben áprilisban Románia és Bulgária kivételével folytatódott a nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek drágulása (2. ábra). A vállalati hitelállomány áprilisban árfolyamhatástól megtisztítva 37,1 -tal nőtt az előző hónaphoz képest, miután a vállalati szektor nettó forinthitel felvétel volumene meghaladta a nettó devizatörlesztés mértékét (3. ábra). A forintbetétek csökkenése és a devizabetétek növekedése eredőjeként ugyanakkor 51 -tal emelkedett a vállalati betétállomány (tranzakciós szinten), ami továbbra is óvatos vállalati magatartásra utal (4. ábra). Valamennyi szektorban, s különösen az agráriumban emelkedett a forrásbevonási kedv az MFB-INDIKÁTOR 211. tavaszi vállalati felmérés szerint, azonban a bankok vállalati hitelportfoliójának romlása fékezi a hitelezési aktivitást (5-6. ábra). 1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi** euró- és forinthitel kamatok 2. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 1 1 1, MNB * 3 hónapos bankközi kamatok 29.1 BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Euróhitel - min. 5 éves Euróhitel -1-5 éves ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva , MNB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Bulgária 3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 4. ábra: A vállalati betétállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 1 75 Forinthitel Devizahitel Összes hitel Forint betét Deviza betét Összes betét Forrás: MNB Forrás: MNB , 14,9% 21, 28, 22, 23, 22, 22, 17, 44,7% 57, 66, 3, 27, 33, 21, 26, 31, 21. tél 5. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek szektorális bontásban 21. nyár 211. tavasz 21. tél 21. nyár 211. tavasz 21. tél 21. nyár 211. tavasz Agrárium Ipar Szolgáltatószektor Nem tervez forrásbevonást Kivár Tervez forrásbevonást Valószínűleg nem tervez Valószínűleg tervez Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 7 6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek * vállalati hiteleinek -3 minősége hátralékosság szerint** Nem lejárt/átstrukturált , 5 5 forinthitelek 5 81, 5 devizahitelek , , , , , , , , , 5 76, Nem lejárt/átstrukturált (bal t.) 9 napon belül lejárt (bal t.) 9 napon túl lejárt (bal t.) Problémamentes/összes (jobb t.) * MFB, EXIM, KELER nélkül ** bruttó állomány, , 84, 84, 83, 83, 82, 82, 81, 81, 8, 8, 79, Forrás: PSZÁF június

7 Infláció Emelkedő inflációs környezet itthon és Európában Áprilisban Magyarországon volt a negyedik leggyorsabb (4,) a pénzromlás üteme az Európai Unióban (1. ábra). A fogyasztói árak emelkedése ugyanakkor mind a közép-kelet-európai régióban (Csehország kivételével), mind az eurózónában gyorsuló pályán mozog (2. ábra). Ez utóbbi (2,) két és fél éves csúcsot ért el az idei év negyedik hónapjában, amely egyre erősíti a valószínűségét egy újabb monetáris szigorításnak az eurótérségben (3. ábra). Az infláció idei első negyedéves gyorsulásáért felelős világpiaci nyersanyagárak emelkedése májusban megállt (4. ábra), érezhetően azonban egyedül a kőolaj ára csökkent (-6,9% áprilishoz képest), mivel a világgazdasági növekedés lassulásától való félelem erősödésével elolvadt az árban meglévő spekulációs prémium (bővebben lásd 211. májusi MFB ). Az energia- és üzemanyag-, ill. élelmiszerárak év eleje óta tartó gyorsuló emelkedésének a magyar gazdaságban való tovagyűrűző hatását jelzi a maginfláció emelkedése (5. ábra). A magyarországi fogyasztói árak áprilisi, előző hónaphoz viszonyított,-os emelkedésének hátterében elsősorban a ruházati cikkek árának szezonalitással és módszertani változással is magyarázható növekedése állt (6. ábra). 1. ábra: Április havi (12 havi) infláció az Európai Unióban Románia Észtország Egyesült Királyság* MAGYARORSZÁG Litvánia Lettország Lengyelország Portugália Luxemburg Szlovákia Ausztria Görögország Ciprus Spanyolország Finnország Bulgária Belgium EU27 Olaszország Dánia Eurozóna Németország Málta Hollandia Franciaország Szlovénia Svédország Csehország Írország *nem harmonizált adat Forrás: Eurostat, ONS ábra: Alapkamat és infláció az eurózónában, Eurostat ECB alapkamat (bal t.) Eurózóna HICP (év/év, jobb t.) 5. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon ábra: A fogyasztói árindex* alakulása az eurózónában és Közép-Kelet-Európában 26.1 *harmonizált árindex Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Eurózóna Románia ábra: A nyersanyagár-indexek és a kőolaj világpiaci árának változása CRB nyersanyagpiaci árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) $/hordó CRB - Élelmiszerindex (bal t.) Forrás: Reuters 6. ábra: Fogyasztói árindex havi szintű változása főcsoportos bontásban 1 9% 7% Fogyasztói-árindex Maginfláció 1 9% 7% Forrás : KSH Ruházkodási cikkek Járműüzemanyag Élelmiszerek Háztartási energia Szolgáltatások Egyéb cikkek* Szeszesitalok, dohányáruk Tartós fogyasztás cikkek 211. március 211. április - áprilisi átlagos infláció Forrás: KSH *KSH adatok alapján MFB számítás június

8 Árfolyamok Nemzetközi trendek gyengítették a hazai devizát A svájci frank az erősödő globális inflációs- és adósságfélelmek, valamint az euróövezet és az Egyesült Államok romló növekedési kilátásai következtében májusban rekordszintre erősödött az euróval és a dollárral szemben (1. ábra), a biztonságos menedékeszköznek számító arany ára pedig 15 dollár/uncia felett mozgott, s újabb rekordokat állított be. A kedvezőtlen globális hangulat a magyar államkötvények országkockázati felárának emelkedéséhez, a forint gyengüléséhez vezetett (2. ábra). A hazai deviza az elmúlt hónapban a régiós átlagnak megfelelő mértékben, havi szinten,9%-kal gyengült az euróval szemben, s két hónapos csúcsot elérve 27 HUF/EUR felett is megfordult (3. ábra). A forint árfolyama a régiós devizák közül a cseh koronáéval volt leginkább szinkronban: májusban a két deviza euróárfolyama közötti korreláció,89 volt (4. ábra). A magyar fizetőeszköz jelentősen (-5,) veszített értékéből az alpesi devizával szemben májusban, s a hónap végére az év eleji szint közelébe (22 HUF/CHF) emelkedett az árfolyam, ezúttal azonban a belföldi események helyett nemzetközi tényezők következtében (5. ábra). A gyengülő árfolyam exportösztönző hatását a relatíve magas infláció ellensúlyozta, így a magyar gazdaság reáleffektív árfolyamon számolt versenyképessége romlott (6. ábra). 1. ábra: A svájci frank dollárral és euróval szembeni árfolyama 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a es magyar államkötvények CDS-felára 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1, svájci frank erősödése ,9 1,7 1,5 1,3 1,1,9,7 bázispont , Reuters es CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 3. ábra: Közép-kelet-európai valuták euróárfolyama* 4. ábra: A magyar forint és a cseh korona euró árfolyama euróval szembeni árfolyamerősödés euróval szembeni árfolyamerősödés 27, 26,5 26, 99% 99% 28 25,5 9 97% * =1 9 97% , 24,5 24, 23,5 5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 6. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alapján (27. január = 1) Forrás: JP Morgan versenyképesség javulása CHF/EUR (bal t.) CHF/USD (jobb t.) Cseh korona Forint Román lej Orosz rubel Lengyel zloty Forint (bal t.) Cseh korona (jobb t.) HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) Magyarország Csehország Lengyelország Románia Bulgária június