F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A Magyar Fejlesztési Bank 213. i vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak 213. május Az MFB konjunktúra mutatója, az MFB-INDIKÁTOR (52,7 pont) két év után ismét meghaladta az 5 pontot a 213. i felmérés eredményei alapján, ami a hazai gazdasági folyamatok kedvező irányba történő elmozdulását jelzi (1. ábra). Az indikátor javulásában elsősorban a Beruházás-index jelentős emelkedése játszott szerepet, aminek a hátterében a megugró beruházási kedv áll: a felmérés eddigi történetében rekord szintre nőtt a következő 12 hónapban fejlesztéseket tervező cégek aránya. A vállalati válaszok alapján ezt részben az magyarázhatja, hogy a várakozások szerint a következő hónapokban az eddig hibernált állapotban lévő belföldi piacokon is kedvező folyamatok indulhatnak el. A megkérdezettek többsége (57,-a) továbbra is kedvezőtlen változásokat érzékelt a felmérést megelőző 12 hónapban a vállalati működés makrogazdasági feltételeiben, ugyanakkor ez két éve a legalacsonyabb arány. A cégek várakozásai kismértékben változtak, alacsony GDP-növekedéssel számolnak a következő egy év során. A Makrogazdasági-index alapján 213 án a magyar gazdaság még recesszióban maradhat, de a visszaesés üteme lassulhat (2. ábra). A fogyasztói árindex év eleji jelentős csökkenése fontos szerepet játszhat a vállalatok inflációs várakozásainak lehorgonyzásában: az előző két felmérés ( és ) során várt 6, feletti érték után már csak 4,9%-os ütemű áremelkedéssel számolnak a cégek a következő egy év során. (folytatás a 2. oldalon) MFB-INDIKÁTOR Makrogazdasági-index Piac-index Finanszírozás-index Beuráházás-index 1. ábra: Az MFB-INDIKÁTOR és a részindexek alakulása (-1-ig skála) ábra: A Makrogazdasági-index és a GDP alakulása 21. Makrogazdasági-index (bal t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH 213. GDP (év/év, jobb t.) (Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeiről a oldalon olvashat bővebben) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) A tartalomból Az EU-n kívüli piacokra irányuló hazai kivitel gyorsabb ütemben bővülhet a következő egy évben... (5. oldal) Csökkenő kamatok, növekvő vállalati forráskereslet, élénkülő beruházási kedv... (6. oldal) Megtorpant a fogyasztói bizalom javulása 213. áprilisban... (7. oldal) Ismét rekord magasan a munkanélküliségi ráta... (8. oldal) Több évtizedes mélyponton a hazai inflációs ráta... (9. oldal) Továbbra is országspecifikus tényezők befolyásolják a hazai deviza árfolyamát... (1. oldal) 212-ben 1,9% volt a magyar államháztartási hiány az Európai Bizottság számításai szerint... (11. oldal) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A Piac-index (48,4 pont, +4,7 pont) emelkedésében egyaránt szerepet játszottak a belföldi és külföldi kereslet következő 12 hónapos alakulásával kapcsolatos kedvezőbb vállalati várakozások. A vállalatok relatív többségének (44,) csökkent az üzemi eredménye az elmúlt 12 hónapban, s a következő egy év viszonylatában is több mint harmaduk visszaeséssel számol. Az MFB-INDIKÁTOR eddigi történetében első alkalommal haladta meg a következő 12 hónapban a belföldi értékesítés bővülését váró cégek aránya a csökkenéssel számolókét (3. ábra). Elsősorban a mezőgazdaságban, az ipari ágazatok többségében, valamint a tercier szektor néhány területén (pl. infokommunikáció, turizmus) várható a hazai eladások növekedése a következő egy évben. A vállalati várakozások alapján a belföldi fogyasztás az idei évben elmozdulhat a mélypontjáról, emellett a cégek foglalkoztatási terveiben is kulcsszerepet játszhat az élénkülő hazai kereslet. A külföldi értékesítéssel kapcsolatos várakozások i szintre emelkedtek 213 án (4. ábra). A felmérésben szereplő cégek válaszai szerint elsősorban az ipari szektorban, valamint a közép- és nagyvállalati szegmensben várható a külkereskedelmi tevékenység élénkülése. Az eurózóna elhúzódó recessziója azonban komoly akadályt jelent a hazai export számára: ezt támasztja alá, hogy a kivitel következő 12 hónapos alakulásával kapcsolatban elsősorban az EU-n kívüli piacokon aktív vállalatok bizakodóak. A Finanszírozás-index (51,9 pont, -,1 pont) értékének stagnálása egyszerre jelzi, hogy a hazai vállalkozói szektor finanszírozási helyzetében egyelőre nem következett be kedvező fordulat (továbbra is majdnem minden harmadik cég szorul működési költségeinek fedezésére is külső forrásra), valamint a külső források bevonásával kapcsolatban még mindig a kivárás, az óvatosság jellemzi a vállalatokat. Kedvező ugyanakkor, hogy a 212 nyara óta tartó kamatcsökkentési ciklus vállalati hitelkamatlábakba való átgyűrűzését a cégek válaszai is visszaigazolták: a kamatok alakulásának megíése egyrészt a legnagyobb mértékben javult a feltételek közül mind a tavaly i, mind a i felméréshez képest, másrészt az MFB-INDIKÁTOR eddigi történetében (a 21. i felmérést követően) másodszor nem került a négy legkedvezőtlenebbül megít tényező közé (5. ábra). Emellett a bankok hitelnyújtási hajlandóságában is javulást tapasztalnak a cégek mind a fél, mind az egy évvel ezelőtti felméréshez képest. A négy index közül a Beruházási-index (68,2 pont, +17,6 pont) javult a legnagyobb mértékben, köszönhetően elsősorban a rekord szintre ugró beruházási kedvnek: a felmérésben szereplő cégek 5,-a biztosan tervez fejlesztéseket a következő egy évben, emellett eddig még soha nem volt ilyen alacsony az azt határozottan elvető vállalkozások hányada sem. A beruházási tervek élénkülését a kapacitáskihasználtság alakulása is alátámasztja: a kapacitásfelesleggel küzdő cégek aránya után ismét 5 alá süllyedt (6. ábra). A fejlesztési hajtóerők vállalati megíésében a külső és belső piacok várt élénkülése mellett a bevételek növekedésének szerepe erősödött. százalékpont 5. ábra: A hitelfelvételi feltételek megíésének* változása a i, ill. i eredményekhez képest Kamat mértéke Hitelkínálat Saját erő nagysága Forint - deviza kamatkülönbség Futamidő Elbírálás gyorsasága Türelmi idő Egyéb forrásköltség Fedezet Devizaárfolyam 213. / 213. / fordított skála ,3-48,3 58, 52, 5, -24,1-63,4 54,7% 55, -3, ,9% -45,2 -,25,,25,5 pont 21. 2,3-1, 66, *1-5 skála, 5 - sokat javult/sokkal könnyebb lett, 1 - sokat romlott/sokkal nehezebb lett 6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező és kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatok arányának alakulása 53, 4,7% Beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) -13,5-11,6-14,5-17,2-17,4-31,8 Előző 12 hónap* 51, 48, 53, 59, Kapacitásfelesleggel küzdő vállalkozások aránya (jobb t.) 57, 68, 3, -15,2 Következő 12 hónap** 213. * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége; **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége ,8-35,8 15,3-15,1 3. ábra: A belföldi értékesítés alakulása* 4. ábra: A külföldi értékesítés alakulása* -11,6 29, ,4 25,3 24,9 19,7 21,4 15,2 13,7, Előző 12 hónap* 24,5 13,4 Következő 12 hónap** 213. * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége; **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége 45,9% százalékpont Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések május

3 Beruházási fordulópont körvonalazódik az MFB 213. i vállalati felmérése alapján A Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb, 213. i vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) eredményei fordulópontot jeleznek a magyarországi beruházásokban. Egyrészt a felmérés történetében eddig nem tapasztalt szintre ugrott az előző 12 hónapban beruházást végző cégek aránya, másrészt csúcsot döntött a következő egy évre vonatkozó fejlesztési szándék is. A vállalatok ugyan érzékelik a külső forrásokhoz jutás feltételeinek kedvezőbbé válását, azonban a beruházási kedv élénkülése sokkal inkább a korszerűsítési igény erősödésével, a kapacitások korábbi leépülésével és a termelőeszközök leamortizálódásával áll kapcsolatban, míg a fejlesztések dinamikáját a felmérések eddigi tapasztalatai alapján elsősorban a piaci kereslet hullámzása szabja meg. A felmérés négyéves történetében rekordszintre (71,-ra) emelkedett 213 án azon cégek aránya, amelyek a megelőző 12 hónapban fejlesztéseket végeztek (1. ábra). A vállalatok a beruházásokon belül továbbra is alapvetően technológiai korszerűsítéseket hajtottak végre, míg második helyre az amortizálódott eszközök pótlása került. A defenzívebb típusú beruházások felértékelődését jelzi, hogy óta folyamatosan nő a költséglefaragásra irányuló, s csökken a profilváltást, ill. profilszélesítést célzó, azaz a kockázatosabb, de nagyobb megtérülés lehetőségét is magában rejtő fejlesztési pályát választó cégek aránya. A beruházási szándék erősödése 211 e óta tart, s 213 án a megkérdezettek 5-a biztosan, s további 18,-a valószínűleg tervez fejlesztéseket a következő 12 hónapban, ami új rekordot jelent a felmérés történetében (2. ábra). Az élénkülő beruházási kedv strukturális oka, hogy a nagyvállalatok között tavaly höz képest nem változott, míg a többi méretkategóriában emelkedett a fejlesztésekben gondolkodók hányada, sőt a mikro- és a kisvállalati szegmensben, valamint az agrárium és a szolgáltató szektor esetében is az MFB- INDIKÁTOR történetében új csúcsot ért el a beruházási hajlandóság. A vállalati tervek és megvalósult fejlesztések között tapasztalt kapcsolat alapján 213. első negyedévben éves szinten várhatóan - között bővülhetett a bruttó állóeszköz felhalmozás a magyar gazdaságban (3. ábra). Továbbra is a piaci verseny és az amortizálódott termelőeszközök pótlása fűti leginkább a jövőbeli termelésbővítési és korszerűsítési terveket, újdonság azonban, hogy a felmérés történetében rekordszintre emelkedett a növekvő vállalati bevételek beruházásösztönző hatása (4. ábra). Míg a beruházási kedv 211 án bekövetkezett átmeneti felerősödése időben egybeesett a fejlesztések technológiai, piaci ösztönzőinek felértékelődésével, addig 213 án nem tapasztalható hasonló együttmozgás, s egyéb tényezők következtében erősödött a beruházási szándék. A magyar gazdaságban a növekedési kilátások törékenységét mutatja, hogy a kisés nagykereskedelmi cégek körében höz képest jelentősen erősödött (és fékezi a fejlesztési terveket) a belföldi fogyasztással kapcsolatos vállalati pesszimizmus , 17,7% 17, 13, 22, 15, 18, 12,9% 7, 7, 8 6, 8, 11, 13,9% 7, 12, 11, 7 11, 16, 14, 19, 16, 6 12, 19, 18, 21,7% 5 16, 18, 18, 16, 17,9% 17, ,75 3,5 3,25 3, 2,75 2,5 2,25 2, 1,75 1,5 1,25 1. ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya méret szerinti bontásban 69, 2. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek* 41, 36, 38,7% 44, 35, 34, 4, 5, II III IV 61,7% 21., Eurostat 21.I 21.II 68, 21.III 21.IV 61, I II 62, 6, III IV I II III 71, 213. Teljes minta Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Nem tervez beruházást Valószínűleg nem tervez beruházást Kivár a beruházással Valószínűleg tervez beruházást Biztosan tervez beruházást * vállalati válaszok arányában 3. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a bruttó állóeszköz felhalmozás alakulása A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) Bruttó állóeszköz felhalmozás (jobb t., év/év, %) 4. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1: legkevésbé fontos szempont IV 213.I Külső piaci bővülést vár Belső piaci bővülést vár Változó piaci igények Piaci verseny Növekvő bevételek Javuló forráshelyzet Iparágban végbement technológiai változások Környezetvédelmi/egyéb előírások Régóta esedékes Beszállítói kapcsolatot létesített május

4 A vállalatok jelenlegi, ill. jövőbeli értékesítései alapján elmondható, hogy a kínai, továbbá az amerikai piacokra exportáló vagy piacszerzést tervező cégek körében egyrészt átlag feletti a beruházási hajlandóság, másrészt utóbbi desztináció tekintetében fél év alatt jelentősen megugrott a fejlesztést, bővítést tervező vállalatok aránya, ami a magyar export relációs szerkezetének Európa irányából való fokozatos elmozdulását jelzi, s amit többek között az eurózóna elhúzódó recessziója magyarázhat (5. ábra). A vállalatok 45,9%-a jelzett kapacitásfelesleget 213 án, ami 11,4 százalékpontos zuhanás a eredményekhez képest és két éves mélypontnak felel meg, valamint a felerősödött beruházási kedv egyik gyökerét is jelenti (6. ábra). A kihasználatlan termelési erőforrások leépülésével a kapacitások alakulása a korábbiaknál jobban befolyásolja a vállalati fejlesztéseket a magyar gazdaságban az MFB-INDIKÁTOR felmérések során nyert tapasztalatok alapján. A vállalati beruházási kedv 211 án tapasztalt átmeneti erősödése egybeesett a fejlesztések financiális hátterének javulásával (növekvő bevételek, olcsóbb források), azonban a 213. i beruházási lendület ezen tényezők közül egyenlőre csak a bevételek kedvezőbb alakulására tud támaszkodni (7. ábra). Bár a hitelkamatok csökkenését érzékeli a vállalatok többsége, annak eddigi mértéke egyenlőre nem tud lendületet adni a fejlesztéseknek. A következő 12 hónapra vonatkozó külső forrás iránti kereslettől függetlenül óta folyamatosan nő a beruházási hajlandóság, ami azt is jelzi, hogy nem elsősorban forrásoldali problémákból fakad az alacsony mértékű makroszintű beruházás. A hitelkínálat és a hitelkamatok várható alakulásával kapcsolatos várakozások egyébként elsősorban a mikro- és kisvállalatok fejlesztési terveit befolyásolják, a nagyobb cégek jobban tudják függetleníteni magukat ezektől a hatásoktól (8. ábra). Fél év alatt jelentősen enyhültek a beruházási korlátok Magyarországon a vállalati válaszok szerint, s ez is hozzájárult a beruházási kedv élénküléséhez (9. ábra). A vizsgált fejlesztési akadályok közül a felmérések eddigi adatai alapján elsősorban a kereslet alakulásával van szinkronban a vállalatok beruházási kedve. 8. ábra: A követező 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya* a banki forráskínálat alakulására vonatkozó várakozások** szerint , Bővülést vár 48,9% Stagnálást vár 22, Csökkenést vár 65, Bővülést vár 56,7% Stagnálást vár 47, Csökkenést vár Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok 74, Bővülést vár * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok aránya ** vállalati várakozás a banki hitelezás volumenének következő 12 hónapos változására vonatkozóan 74, Stagnálást vár 8, Csökkenést vár 94, Bővülést vár 89, Stagnálást vár 1, Csökkenést vár 5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok* aránya a jövőbeli exportpiacaik szerint** Kelet-európai EU-tagok "Régi" EU-tagok (EU-15) Egyéb európai országok Nem EU-tag balkáni országok Szovjet utódállamok Kína Egyéb távol-keleti gazdaság Észak-Amerika ábra: A termelési kapacitások alakulása , 12, 13, 18, 16, 16,7% 13, 7, ,9% 37, 4, 34,7% 29,9% 29, 46, , , , 68, , 54,7% 55, 53, , 5, 45,9% 66, 4,7% 48, 53, 57, 45,9% Kapacitáshiány van (bal t.) Megfelelőek a kapacitások (bal t.) Kapacitásfelesleg van (bal t.) Következő egy évben beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t., fordított skála) 9. ábra: A beruházási korlátok értékelése* 4,25 4, 1 erősödő beruházási kedv 3,75 3,5 3,25 3, 2,75 2,5 2,25 2, enyhülő beruházási akadályok 1, * 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos akadály, 5: legjelentősebb akadály fordított skála 213. * biztosan + valószínűleg beruházást tervező vállalatok összesen ** többszörös piac-megjelölési opció mellett 3, 2,75 2,5 2,25 2, 1,75 1,5 1,25 1, 7. ábra: A beruházások finanszírozhatóságát biztosító ösztönzők értékelése* 58, 54,7% 55, 66, 53, 51, 59, 68, Magas hitelkamatok Saját forrás hiány Beruházási cikkek ára Szűkös hitelkínálat Termelésbővítésre nincs kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Legkorábban egy év múlva lesz esedékes Eladatlan készletek Piaci bizonytalanság erősödő beruházási kedv 2 * 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos szempont, 5: legjelentősebb szempont Bevételek növekedése teszi lehetővé (bal t.) Könnyebb finanszírozáshoz jutás teszi lehetővé (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.) A következő 12 hónapban beru- házást tervezők aránya (jobb t.) május

5 Külkereskedelem és ipar Az EU-n kívüli piacokra irányuló hazai kivitel gyorsabb ütemben bővülhet a következő egy évben A világkereskedelem bővülési üteme változatlanul alacsony (213. február: +1,7% év/év), kedvező ugyanakkor, hogy az OECD globális konjunktúra indexe az év második hónapjában a márciusi szintre emelkedett (1. ábra). Az export,3, míg az import 2,-kal bővült 213. februárban Magyarországon, a külkereskedelmi mérleg többlete 186,9 milliárd forint volt (2. ábra). Az MFB-INDIKÁTOR 213. i felmérés alapján az elmúlt 12 hónaphoz hasonlóan a vállalati várakozások alapján a következő egy évben is az EU-n kívüli piacok felé irányuló export dinamizálhatja a hazai külkereskedelmi szektort (3. ábra). A feldolgozóipari termelés 213. februárban 4,-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől (4. ábra). Az új exportrendelések 1,4, míg a belföldi megrendelések 43,-kal csökkentek. Ez utóbbi hátterében egy tavaly februári egyszeri nagy megrendelés bázishatása áll. Az MFB-INDIKÁTOR 213. i felmérés alapján a feldolgozóipari cégek közel fele várja a következő 12 hónapban az exportja növekedését, s kevesebb mint egyharmaduk számol a belföldi eladások bővülésével. A hazai értékesítés elsősorban a vegyi anyag gyártás, az élelmiszeripar, a gépjárműgyártás és a fafeldolgozás területén emelkedhet (5. ábra). Az építőipar teljesítménye 213. februárban 7,-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet (6. ábra) ábra: A külföldi értékesítés alakulása célpiacok szerint Szovjet utódállamok, Kaukázus Egyéb** Nem EU-tag balkáni országok Kelet-európai EU-tagok EU-15 Észak-Amerika Kína Egyéb európai országok* Egyéb távol-keleti országok Előző 12 hónap Következő 12 hónap 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: CPB, OECD, MFB % 5 39% % % Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 213. * Svájc, Norvégia, Izland, Málta, Ciprus; **Ausztrália, Afrika, Dél-Amerika 5. ábra: A következő 12 hónapban az értékesítés növekedését váró vállalatok aránya * OECD Composite Leading Indicator: OECD OECD konjunktúra index (bal t.) tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport** (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2-21, jobb t.) ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.) Export megrendelések (bal t.) Export volumen (év/év, jobb t.) ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Vegyi anyag előállítás Élelmiszeripar Közúti gépjármű gyártás 23, 35,7% 33, 47, 5, 68, Fafeldolgozás Gépgyártás Fémfeldolgozás Textilipar FELDOLGOZÓIPAR 2,7%, 16,7% 25,7% 33, 3, 45, 46,7% 45, 5, * 3 hónapos gördülő átlag Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 213. Belföldi értékesítés Külföldi értékesítés Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) május

6 Vállalati forráshelyzet Csökkenő kamatok, növekvő forráskereslet, élénkülő beruházási kedv A vállalati hitelezés a régióban (Lengyelország és Románia kivételével) visszaesést mutat. A magyar gazdaságban márciusban a tranzakciók révén a vállalkozások hitelállománya 57,7 milliárd forinttal csökkent, s míg a devizahitelek esetében 9,6 milliárd forintos emelkedés következett be, addig 67,3 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek a cégek hazai devizában, mint amenynyi új forinthitelt felvettek. A magyarországi vállalatok egyre olcsóbban jutnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz a monetáris lazítás következtében: a minimum 5 éves futamidejű hitelek átlagos kamatlába 213. márciusban februári szintre, 8,5-ra mérséklődött, azonban a többi visegrádi országhoz képest továbbra is versenyhátrányban vannak a hazai vállalatok (1-4. ábra). A javuló finanszírozási kondíciók is közrejátszottak abban, hogy a magyarországi vállalatok az MFB vállalati felmérései (MFB-INDIKÁTOR) alapján egyre nagyobb arányban terveznek : a 213. i felmérés eredményei szerint a cégek 27,7%-a biztosan, további 18,-a valószínűleg vesz igénybe külső forrást a következő egy évben (5. ábra). óta a külső forrás iránti kereslettől függetlenül folyamatosan nő a vállalatok beruházási kedve, ami azt jelzi, hogy nem elsősorban forrásoldali problémákból fakad az alacsony makroszintű beruházás (6. ábra). 1. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forrás: ECB, MFB * euróra konvertált állományok Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország Szlovénia Devizahitel Forinthitel Összes hitel * 3 hónapos bankközi kamatok 3. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva 5. ábra: A magyarországi vállalatok következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervei BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya a következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek alapján , 25, 1,7% 11, 13,7% 14, 22, 18, 14, 12,9% 12, 25, 27, 16, 14, 2,7% 26,9% 29, 35, 21, 22, ,7% 24, 25, 15, 15, 13, 15, 12,7% 14, 22, 2,7% 18, 26,9% 27,7% 213. Nem tervez Valószínűleg nem tervez Kivár a forrásbevonással Valószínűleg tervez Tervez beruházást tervező vállalatok aránya Biztosan tervez 213. Valószínűleg tervez Kivár a Valószínűleg forrásbevonással nem tervez Nem tervez május

7 Fogyasztás Megtorpant a fogyasztói bizalom javulása 213. áprilisban 213. áprilisban öt hónap folyamatos javulást követően csökkent ismét a fogyasztói bizalom Magyarországon a GKI felmérése szerint (1. ábra). A kiskereskedelmi forgalom februárban az előző hónaphoz képest,-os növekedést ért el, éves szinten viszont 1,-kal zsugorodott. (Márciusban az előzetes adatok alapján 2,-os volt az éves szintű visszaesés mértéke.) Csökkent az élelmiszerek értékesítése, emellett könyvből, üzemanyagból, iparcikkekből, valamint bútorból és műszaki cikkekből is kevesebbet vásároltak a magyar háztartások az év második hónapjában, mint 12 hónappal korábban (2-3. ábra). A következő hónapokban a nettó bérek vásárlóerejének emelkedése segítheti a hazai fogyasztást (4. ábra). Továbbra sem tapasztalható fordulat a lakossági hitelezésben: 213. márciusban mind a forint-, mind a devizahitelek törlesztése meghaladta (8,8, ill. 27,6 milliárd forinttal) az új kihelyezések értékét (5. ábra). A kamatcsökkentési ciklus egyre inkább érezteti a hatását a háztartások megtakarításainak szerkezetében: a lakossági betétállomány 213. márciusban 76,9 milliárd forintos csökkenést mutatott februárhoz képest, miközben a befektetési jegyek népszerűsége tovább nőtt (+148,2 ), s ez utóbbi részesedése 28. után ismét meghaladta a 3-ot (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) - Év/év (jobb t.) ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* termékcsoportok szerint (213. február) Csomagküldő kiskereskedelem Illatszer Használtcikk Textil, ruházat Gyógyszer és illatszer Könyv, papíráru, számítástechnika Élelmiszer Üzemanyag Iparcikk jellegű vegyes áru Bútor, műszaki cikk 99, 97, 96, 95, 94, 11, 1, 15, 14,7% 5. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 139, KISKERESKEDELEM ÖSSZESEN 98,9% Forrás: KSH, * előző év azonos MFB idaka = ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) Kiskereskedelmi forgalom Nettó reálbérek ábra: A háztartások befektetési jegyeinek és lekötött betéteinek hó végi állománya és a befektetési jegyek aránya Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) Devizahitel tranzakciók (bal t.) Befektetési jegyek (bal t.) Befektetési jegyek aránya (jobb t.) Lekötött betétek (bal t.) május

8 Munkaerőpiac Ismét rekord magasan a munkanélküliségi ráta Az alacsony gazdasági aktivitás mind az eurózónában, mind Magyarországon rekord magas szintű munkanélküliségi rátát eredményezett az idei év elején. A monetáris unióban korábban nem látott értéket (12,) ért el az állás nélküliek aránya 213. márciusban, míg a hazai index (11,) az első negyedévben beállította a három évvel ezelőtti rekordot (1-2. ábra). Jelentős változás történt 213. márciusban az újonnan bejelentett álláshelyek számában: a februári 22,7 ezer helyett az év harmadik hónapjában már 141,8 ezer új lehetőség várta az állás nélkülieket. Ennek hátterében ugyanakkor elsősorban a i időjárás elhúzódása miatt később induló közmunkaprogramok állnak, mivel a támogatott álláshelyek (13,3 ezer) adták az összes újonnan bejelentett munkahely 91,9%-át. Az új piaci állások száma (11,5 ezer) megegyezett az egy hónappal korábbi értékkel (3-4. ábra). A vállalatok foglalkoztatási tervei szoros kapcsolatban állnak a belföldi értékesítési várakozásaikkal, vagyis a hazai kereslet növekedése már rövidtávon (egy éven belül) is érezhető javulást eredményezhetne a munkaerőpiacon az MFB-INDIKÁTOR felmérés alapján (5. ábra) februárban a bruttó átlagkeresetek 2,7%-kal, míg a nettó bérek (közfoglalkoztatás nélkül) 4,-kal nőttek (6. ábra) ezer darab ábra: Munkanélküliségi ráta az Európai Unióban (213. március) 3. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Forrás: Eurostat, MFB *213. január, ** december Görögország Spanyolország Portugália Szlovákia Lettország** Ciprus Írország Litvánia Bulgária Eurózóna Magyarország Olaszország Franciaország EU-27 Lengyelország Szlovénia Észtország* Svédország Finnország Belgium Egyesült Királyság* Csehország Dánia Románia Málta Hollandia Luxemburg Németország Ausztria Forrás: NFSZ, MFB 5. ábra: A belföldi kereslet és a foglalkoztatás várható alakulása közötti összefüggés ezer fő Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab) ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe) Forrás: ÁFSZ, KSH, MFB 6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen % 9% Munkanélküliségi ráta 9% 7% A foglalkoztatás várható alakulása a következő 1 évben** (százalékpont) R² =, Belföldi értékesítés várható alakulása a következő 12 hónapban* (százalékpont) * a növekedést, ill. csökkenést váró cégek arányának különbsége; ** a bővítést, ill. elbocsátásokat tervező cégek arányának különbsége Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - energetika 4 - élelmiszeripar 5 - textilipar 6 - fafeldolgozás 7 - vegyianyag gyártás 8 - fémfeldolgozás 9 - gépgyártás 1 - közúti gépjármű gyártás 11 - építőipar 12 - egyéb ipar 13 - turizmus, vendéglátás 14 - nagykereskedelem 15 - kiskereskedelem 16 - szállítás, raktározás 17 - ingatlanügyletek 18 - számviteli tanácsadás 19 - mérnöki tevékenység 2 - IKT szolgáltatások 21 - közösségi szolgáltatások 22 - gépjárműker. és -jav egyéb szolgáltatások Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér május

9 Infláció Több évtizedes mélyponton a hazai inflációs ráta A márciusi 18,4-ről 12,3 dollárra mérséklődött (-5,) áprilisban a Brent-típusú kőolaj hordónkénti ára a világpiacon (1. ábra). Az eurózóna tartós recessziója erős dezinflációs hatást fejt ki a monetáris unióban: a 12 havi fogyasztói-árindex a márciusi 1,7%-ról 1,-ra süllyedt áprilisban (2. ábra). A 12 havi inflációs ráta az idei év harmadik hónapjában 38 éves mélypontra (2,) süllyedt Magyarországon. Ebben a bázishatás (a tavalyi ÁFA-kulcs emelés) mellett továbbra is elsősorban a lakossági energiaárak csökkentése játszik szerepet. Az üzemanyagárak szintén mérséklődtek éves szinten (3-4. ábra). A gyenge kereslet nem engedi az árfolyamgyengülés hatását érvényesülni a fogyasztói árakban: 213. márciusban a tartós fogyasztási cikkek (-2,) és a ruházati termékek (-,) ára is csökkent az előző év azonos idakához viszonyítva. Az inflációs alapmutatók a dezinflációs folyamat tartósságát jelzik. A középtávú kilátások szempontjából kedvező, hogy a vállalati inflációs várakozások is jelentősen mérséklődtek: az MFB-INDIKÁTOR 213. i felmérése alapján a i 6, után már csak átlagosan 4,9%-os fogyasztói áremelkedéssel számolnak a felmérésben szereplő cégek (5-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Fogyasztói árak* alakulása az eurózónában * Harmonizált fogyasztói árindex (Harmonised index of consumer prices) Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói-árindex alakulására (év/év) $/hordó - Forrás: Reuters, MFB havi inflációs ráta Európai Központi Bank inflációs célja 4. ábra: A 12 havi fogyasztói-árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex Fogyasztói-árindex Maginfláció 7% Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 7% - 5. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozások ágazati bontásban 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Állattenyésztés Növénytermesztés Építőipar Fafeldolgozás Textilipar Energetika Gépgyártás Fémfeldolgozás Vegyi anyag előállítás Élelmiszeripar Közúti gépjármű gyártás Mzg. Ipar Szolgáltató szektor Egyéb ipar Gépjárműker. és javítás Kiskereskedelem Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 213. Turizmus, vendéglátás Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek IKT szolgáltatások Közösségi szolgáltatások Mérnöki tervékenység Egyéb szolgáltatás Számviteli tanácsadás Nagykereskedelem Keresletérzékeny infláció* Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve május

10 Árfolyamok Továbbra is országspecifikus tényezők befolyásolják a hazai deviza árfolyamát A magyar forint euróval szembeni árfolyama október óta az országkockázati prémium és a globális kockázatvállalási kedv alakulásától eltérő irányba mozog (1-2. ábra), amiben elsősorban a magyarországi monetáris politika lazítása, így az áprilisban új történelmi mélypontra (4,7) süllyedő jegybanki alapkamat, s a jelenlegi kamatpolitikai irány folytatódásával kapcsolatos bizonytalanság játszik szerepet (3. ábra). Szintén az erősödés ellen hat, hogy a vállalati szereplők várakozásai január óta folyamatosan romlanak (4. ábra). Áprilisban a hazai fizetőeszköz euróárfolyama változatlanul a 3 HUF/EUR szint környékén mozgott, s a hónap végi jegyzések alakulása (3,1 HUF/EUR) a magyar deviza 1,-os havi erősödését jelentette. A svájci frankkal, ill. az amerikai dollárral szemben 1,8, il. 3,-os ütemben értékelődött fel a forint (5. ábra). A magyar fizetőeszköz teljesítménye meghaladta a régiós átlagot (a román lej és a lengyel zloty 2,1, ill.,7%-ot erősödött, míg a cseh korona,-ot veszített értékéből a hónap során az euróval szemben). November után áprilisban a forint a régiós devizák közül ismét a zlotyval mozgott szinkronban (6. ábra). bázispont Forrás: ECB, Reuters, MFB 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése 3. ábra: A forint/euró árfolyam és az MNB alapkamat alakulása éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 1,,8,6,4,2, -,2 -,4 -,6 -,8-1, 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása közti korreláció* 34 * 2 napos gördülő korreláció Forrás: ECB, Reuters, MFB Korrláció (bal t.) 26 HUF/EUR (jobb t.) a forint árfolyam alakulásában szerepet játszó 25 régió-, ill. országspecifikus tényezők hatása ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megíése (ESI-index) HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Forrás: ECB, MNB, MFB 7,2 7, 6,7 6,5 6,2 6, 5,7 5,5 5,2 5, 4,7 4, HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megíése Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB *a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni fordított skála 5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 6. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 213. áprilisban* Forrás: ECB, MFB forint gyengülése HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) % Forrás: ECB, MFB 9 CZK/EUR HUF/EUR 97% PLN/EUR RON/EUR * =1 euróval szembeni árfolyamerősödés % 9 97% május

11 Az államháztartás helyzete és finanszírozása 212-ben 1,9% volt a magyar államháztartási hiány az Európai Bizottság számításai szerint 213. január és március között a központi költségvetés hiánya 588,7 milliárd forintot ért el (az éves cél 67,-a), ami nem sokkal kedvezőtlenebb érték, mint egy évvel korábbi 554,8 milliárdos deficit. Az idei első negyedéves bevételek ugyan 187,3 milliárd forinttal meghaladták az egy évvel korábbit, viszont ugyanezen összevetésben a kiadások 221,1 milliárd forinttal emelkedtek (1. táblázat, 1. ábra). A magyar államháztartási hiány 212-ben az Európai Bizottság áprilisban közölt kalkulációi alapján csupán a GDP 1,9%-át érte el, ami kedvezőbb a magyar kormány becslésénél és a 27 EU tagállam között a 7-8. legjobb eredményt jelenti (2. ábra). A magyar GDP-arányos államadósság az Eurostat adatai alapján 212 végére az egy évvel korábbi 81,-ról 79,-ra süllyedt. A magyar országkockázat jelentős mértékben csökkent áprilisban: a 1 éves CDS-felár 432-ről 342 bázispontra esett (3. ábra). A kedvező globális befektetői hangulat, a csökkenő országkockázati prémium, a költségvetési szigor és a jegybank kamatcsökkentési ciklus a hozamgörbe egészét lejjebb tolta az előző hónapban, s mind a 3-12 hónapos kincstárjegyek, mind az 5, 1 és 15 éves kötvények hozama új történelmi szintre süllyedt (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer teljesítés (előzetes) I-III. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-III. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 9376,7 1955,6 2,9% 123,9 2142,9 2,9% Gazdálkodó szervezetek befizetései 1157,2 226,7 19, 1451,3 218,8 15, Társasági adó 342,3 75,3 22, 32,8 66,3 2,7% Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 146,5 7,2 4,9% 312,6 11,4 3, 25,6 5,7 2, 149, 39,1 26, 372,7 722,1 19, 4286,9 834,6 19, 2747,4 534, 19, 2953,2 68, 2, Jövedéki adó 929,4 184,9 19,9% 947,1 179,1 18,9% Lakosság befizetései 169,4 392,3 24, 1657,8 418,8 25, Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, MFB 1498,4 369,3 24, 151,6 388, 25, 2765,5 692,3 25, 2847,3 745,5 26, 1744,3 429,1 24, 184,3 464,8 25, ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és március között (milliárd forint) -547,9-555,5-68, -687,6-554,8-588,7 195,2 194,5 643,4 572,4 546,2 27,7 332,9 421,8 594, 559,7 619,3-215,6-216,3-228,7-23,2-265,7-294,4-333,3-324,3-362,9-413,9-452, -412,4-661,1-642,6-69,5-53,7-461,9-452,1-893,4-964,3-121,9-1277,6-1123,5-1374,9-177,3 531,5 157, 213,9 226,7 636,4 667,3 722,1 218,8 834,6 498,7 386, 392,3 418,8-161,4-159, -159,3-27,4-197, A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB GDP arányos államháztartási egyenleg 2. ábra: GDP-arányos államháztartási egyenleg 212-ben -1, -1, -7, -6, -6, -6, -4, -4, -4, -4, -4, -4, -3,9% -3,9% -3, -3, -3, -2,9% -2, -1,9% -1,9% -1, -, -, -, -, Forrás: Eurostat, MFB Spanyolország Görögország Írország Portugália Ciprus Egyesült Királyság Franciaország Cseh Köztársaság Szlovákia Hollandia Dánia Szlovénia Belgium Lengyelország Málta Litvánia Olaszország Románia Ausztria Magyarország Finnország Lettország Bulgária Luxemburg Svédország Észtország Németország, 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 6, 6, 5, 5, 3. ábra: 1 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, Reuters, MFB éves kötvények referenciahozama (bal t.) 1 éves CDS-felár (jobb t.) bázispont % 7% ábra: Magyar állampapírok referenciahozama hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves 1 Forrás: ÁKK, MFB % 7% május