F ó k u s z b a n. A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról 214. június A kedvező első negyedéves GDP növekedési adatokat az MFB vállalati felmérésének (MFB- INDIKÁTOR) 214. i eredményei mikroökonómiai oldalról is alátámasztják, ráadásul a cégek értékesítési, beruházási és forrásbevonási tervei alapján, s a széleskörű optimizmus nyomán az év hátralevő részében is dinamikusan bővülhet a magyar gazdaság. A 214. i felmérés eredménye alapján új rekord szintre emelkedett az MFB konjunktúra mutatójának, az MFB-INDIKÁTOR-nak az értéke (59,9 pont a -1-as skálán), ami többek között a makrogazdasági környezet javuló vállalati megítélésének volt köszönhető. Az MFB kérdőíves kutatásának eddigi történetében még soha nem ért el ilyen alacsony szintet (42,) a működési keretrendszert kedvezőtlennek ítélő cégek aránya, ami annak is az eredménye, hogy a felmérést megelőző 12 hónap változásait a relatív többség (44,) kedvezőnek értékelte (1. ábra). A következő egy évben a vállalatok átlagosan 1,7%-os GDP-növekedéssel számolnak (azaz folytatódott a 213 án mélypontra süllyedt várakozások óvatos javulása), ill. a fogyasztói árak 2,-os emelkedését várják (2. ábra). Ez utóbbi azt jelenti, hogy egyrészt a pénzromlás ütemének négy évtizedes rekord alacsony szintre történő lassulása egyre inkább lehorgonyozza a várakozásokat, másrészt a még csak éledező belső kereslet csak korlátozott teret hagy a vállalati áremeléseknek. A visszafogott kínálati oldali inflációs nyomás hosszabb távon is támogathatja az MNB laza monetáris politikáját. (folytatás a 2. oldalon) 29. nyár 21. nyár A tartalomból 1. ábra: Az aktuális makrogazdasági helyzet megítélése 29. tél A vártnál gyorsabb ütemben bővült a magyar gazdaság január és március között... (4. oldal) Az élénkülő külső keresletnek köszönhetően jól teljesít a hazai exportszektor... (5. oldal) A vállalati szektor fejlesztései eredményezték a beruházások első negyedéves megugrását... (6. oldal) Tovább tart a kiskereskedelmi forgalom intenzív bővülése... (7. oldal) A feldolgozóiparban keletkezik a legtöbb új piaci állás... (8. oldal) Erősödő deflációs félelmek az eurózónában... (9. oldal) Stabil a bankszektor helyzete, megállt a hitelállomány csökkenése (1. oldal) A kamatszint csökkenésével a megkövetelt hitelbiztosítékok fékezik elsősorban a hitelfelvételt... (11. oldal) A kedvező befektetői hangulat és a javuló reálgazdasági kilátások erősítették a forint árfolyamát májusban... (12. oldal) Javuló költségvetési adatok és zuhanó hosszú állampapírhozamok májusban... (13. oldal) 42, 51, 77, 75, 83, 77, 92,1% 87, 87, 88, 4, 35, 18, 3,9% 7,, 11, 1, 19, 11,1% 2, 1,1% 2, 15, 1, 18, 3,9% 12,7% 17, 4,9% Kedvezőtlen Átlagos Kedvező Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 2. ábra: A vállalatok felmérést követő 12 hónapra vonatkozó GDP, ill. inflációs várakozásai 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, GDP (bal t.) 212. Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 212. Infláció (jobb t.) % 1% Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A kedvező helyzetértékeléseknek köszönhetően a Makrogazdasági-index a felmérés eddigi történetében első alkalommal emelkedett 5 pont fölé (51, pont, +2,1 pont 213. höz képest), ami az elemzés módszertana alapján javuló gazdasági keretfeltételeket és optimista várakozásokat jelent. Az index alakulása alapján az idei év első felében akár a -ot megközelítő GDP-növekedés sem elképzelhetetlen. A vállalati válaszokból kialakított konjunktúraindex előrejelző erejét igazolta vissza a bruttó hazai termék első negyedéves alakulásáról időközben megjelent statisztika, amely (a naptárhatástól tisztított adatok alapján) a GDP 3,-os éves szintű növekedését mutatta (3. ábra). A 214. i vállalati válaszok egyértelműen alátámasztották a külső kereslet élénkülését, amelyek már a cégek terveibe is beépültek: a válaszadók 54,9%-a várja az exportértékesítés bővülését a felmérést követő 12 hónap során, míg mindössze 6,1% számol visszaeséssel (4. ábra). A német reláció fontosságát (a hazai kivitel 28,7%-át adta az idei első negyedévben a Németországba irányuló export) és a magyar gazdaságra gyakorolt húzóerejét jelzi, hogy a németországi értékesítéssel (is) rendelkező magyarországi vállalatok kilátásai kedvezőbbek az átlagosnál: 6, kalkulált bővüléssel a felmérést követő 12 hónapban. A 214. i vállalati válaszok alapján a hazai értékesítés visszaesése a felmérést megelőző 12 hónapban leállt, a kilátások biztatóak, de még törékenyek. A cégek relatív többsége (44,) a 214. tól 215. ig tartó 12 hónap során változatlan belföldi eladási volumenekkel számol, ugyanakkor a visszaeséssel kalkuláló cégek aránya mindössze 12,1%, miközben 43, növekedést vár. Szintén a belföldi piaci feltételek normalizálódását jelzi, hogy míg a felmérést megelőző 12 hónapban még öt olyan ágazat volt, amelyben a belföldi értékesítés csökkenését elszenvedő vállalkozások hányada meghaladta a növekedést elérők részarányát, a várakozások alapján a következő egy évben már csak egy ilyen lesz: a háztartási energiaárak leszorítását, ill. egyéb szabályozói változásokat elszenvedő energetika. Az ipari, azon belül is a feldolgozóipari vállalatok a legbizakodóbbak a belföldi értékesítés várható alakulásával kapcsolatban (5. ábra). Ez többek között a foglalkoztatás hazai alakulása szempontjából is kedvező, mivel várakozásaink szerint a szekunder szektor lehet a munkaerőpiaci folyamatok javulásának idei évi záloga. Ugyanis legnagyobb arányban a felmérést megelőző 12 hónaphoz hasonlóan az ipari szektorban terveznek létszámbővítést a vállalatok, a tercier szektoron belül pedig a turizmus és az infokommunikációs ágazatban bővülhet jelentősen a munkaerőkereslet. Ennek köszönhetően az év közepére körüli ütemre gyorsulhat az alkalmazottak számának növekedése a versenyszférában (6. ábra). Amennyiben ez kitart az év végig, úgy az alkalmazottak száma az év egészét tekintve az 1,87 millió főt is elérheti, ami 28 óta a legmagasabb érték lenne nyár 3. ábra: A Makrogazdasági-index és a GDP alakulása 29. tél 21. nyár Makrogazdasági-index (bal t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH Szovjet utódállamok, Kaukázus Észak-Amerika Észak-Európa Egyéb Távol-Kelet Németország**** Kína Nyugat-Európa Dél-Európa Szomszédos országok* Egyéb balkáni országok** Visegrádi országok***** GDP* (év/év, jobb t.) * naptárhatástól tisztított adat 4 5 százalékpont 6 7 * szomszédos, ill. egyéb környező közép-kelet-európai országok; ** nem szomszédos balkáni országok; *** az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége; **** Németország a legfontosabb három exportcélpiacok egyike;**** a legfontosabb három exportcélpiac közül legalább az egyik Csehország, Lengyelország, vagy Szlovákia százalékpont 4. ábra: A külföldi értékesítés várt alakulása*** célpiacok szerint AGRÁRIUM Állattenyésztés 5. ábra: A belföldi értékesítés várt alakulása* *a foglalkoztatottak számát bővíteni, ill. csökkenteni tervező vállalatok arányának különbsége (százalékpont) Forrás: MFB- INDIKÁTOR vállalati felmérés 214. **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége Növénytermesztés IPAR Fafeldolgozás Vegyi anyag előállítás Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 214. Textilipar Építőipar Élelmiszeripar Gépgyártás Fémfeldolgozás 6. ábra: A vállalatok foglalkoztatással kapcsolatos tervei, valamint a az alkalmazottak számának alakulása a versenyszférában Közúti gépjárműgyártás Energetika SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR IKT szolg. Nagykereskedelem Turizmus, vendéglátás Számviteli tanácsadás Közösségi szolg. Mérnöki tevékenység Ingatlanügyletek Szállítás, raktározás Kiskereskedelem 1% -1% nyár Forrás: MFB-INDIKÁTOR felmérések, KSH A foglalkoztatottak számának várható alakulása a következő 12 hónapban (bal t.)* Az alkalmazottak számának alakulása (év/év) a versenyszférában (jobb t.) június

3 213 második negyedév óta folyamatosan növekvő ütemben bővülnek éves szinten a magyarországi beruházások (213. II. n.év: +4,, 213. III. n.év: +9,, 213. IV. n.év: +14,9%, 214. I. n.év: +22,), s a vállalati szándékok és tervek alapján tovább gyorsulhat a beruházások dinamikája (7. ábra) én a cégek 72,7%-a, 214. án pedig már 78,-a tervezett fejlesztést a felmérést követő 12 hónapban, ráadásul a növekedés széles alapokon nyugodhat a következő idakban, ugyanis a beruházási kedv erősödése általánosnak mondható, mivel mindhárom szektorban, s a mikro-, közép- és nagyvállalati szegmensben is emelkedett a fejlesztést tervező cégek aránya 213 óta (8. ábra). Az erősödő szándék mellett a külső körülmények javulása is a bővítés, korszerűsítés felé hajtja a vállalatokat, mivel a fő akadályok (így a piaci bizonytalanság, a saját forrás hiánya, a magas hitelkamatok, a szűkös hitelkínálat, ill. a kereslet hiány) két éve folyamatosan mérséklődnek a vállalkozások tapasztalatai szerint, ami utat engedhet az előző években elhalasztott beruházásoknak is. Fékezheti azonban a fejlesztéseket, hogy a beruházási cikkek ára vélhetően a forint árfolyam gyengüléséből adódóan ugyanolyan mértékű korlátot jelent a cégeknek, mint két évvel ezelőtt (9. ábra). A beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek támaszt jelent az év hátralevő részében, hogy a külpiacok élénkülése, a beruházási kedv erősödése, valamint a finanszírozási források árának csökkenése és kínálatának bővülése három éves szintre növelte 214 án a magyarországi vállalatok forrásbevonási kedvét, ráadásul a hitelezési klíma további kedvező irányú változását (a hitelkínálat bővülését és a kamatok csökkenését) várják a cégek (1. ábra) és 214. között fokozatosan nőtt a határozott forrásbevonási tervekkel rendelkező cégek hányada (21,1%-ról 35,9%-ra), ráadásul az arány az MFB-INDIKÁTOR ötéves történetében még nem volt ilyen magas, mint az utolsó felmérés során (11. ábra). A forrásigény erősödése is viszonylag széleskörűnek nevezhető: 213. óta a mikro-, közép- és nagyvállalati szegmensben, az agráriumban és az iparban is emelkedett a finanszírozási keresletet támasztó cégek részaránya ábra: Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya és a beruházások alakulása 29.II Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV Az előző 12 hónapban beruházást végző vállalatok aránya (bal t.) Beruházások (jobb t., év/év, %) 8. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya méret és szektor szerinti bontásban* 4,25 4, 3,75 3,5 3,25 3, 2,75 2,5 2,25 2, 1, nyár tél nyár I Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések II 212.III IV 213.I II 213.III IV 214.I TELJES MINTA Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Agrárium Ipar Szolgáltató szektor * vállalati válaszok arányában erősödő beruházási kedv 29. tél 9. ábra: A beruházási korlátok vállalati értékelése* 21. nyár enyhülő beruházási akadályok * 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős, 5: legjelentősebb akadály Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések fordított skála Magas hitelkamatok Saját forrás hiány Beruházási cikkek ára Szűkös hitelkínálat Termelésbővítésre nincs kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Legkorábban egy év múlva lesz esedékes Eladatlan készletek Piaci bizonytalanság A következő 12 hónapban beruházást tervező cégek aránya 1. ábra: A hitelkínálattal és a hitelkamatokkal kapcsolatos vállalati várakozások 11. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek A hitelkínálat bővülését várók aránya mínusz a csökkenést várók aránya A hitelkamatok emelkedését várók aránya mínusz a csökkenést várók aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések százalékpont ,1% 25, 1,7% 11, 13,7% 14, 22, 18, 14, 12,9% 12, 25, 26,9% 29, 35, 21,1% 22, 29. tél 21. nyár ,1% 24,7% 24,1% 25, 21,9% 23, 22,1% 16, 15, 15, 13, 14, 1,7% 8,7% 11,9% 14, 21,1% 15, 12,7% 14, 2,7% 2,7% 18, 2, ,9% 27,7% 31,7% 35,9% Nem tervez Valószínűleg nem Kivár Valószínűleg tervez Tervez forrásbevonást Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések június

4 Gazdasági növekedés A vártnál gyorsabb ütemben bővült a magyar gazdaság január és március között A német Ifo intézet 214. második negyedéves felmérése szerint valamelyest mérséklődött az optimizmus a világgazdaság következő 6 hónapos alakulásával kapcsolatban, míg a jelenlegi helyzet megítélése nem változott (1. ábra). Az idei első negyedévben Kínában 7,4, míg az USA-ban 2,-kal bővült a GDP (év/év), az eurózóna kilábalása gyorsult (,9%) és a német növekedés is magasabb sebességbe kapcsolt (+2,). A bizalmi indexek alakulása alapján folytatódhat a hazai gazdasági kilátások szempontjából kulcsfontosságú euróövezet talpra állása a következő negyedévben (2-3. ábra). A közép-kelet-európai régió bizonyult az európai növekedés motorjának az első negyedévben (4. ábra). A magyar GDP alakulása (+3, év/év, +1,1% n.év/n.év) kiegyensúlyozott szerkezetet mutatott. A felhasználási oldalon a növekedéshez egyaránt hozzájárult a háztartások tényleges fogyasztása (+1,1 százalékpont), a beruházások (+1,7 százalékpont) és a nettó export (+,5 százalékpont). A termelési oldalon egyedül az agrárium teljesítménye esett vissza (-5,) a tavalyi magas bázis miatt, a kirobbanó formában lévő építőipar bruttó hozzáadott értéke 25,2, az exportorientált iparé 6,7%-kal emelkedett, míg a korábbi holtpontról elmozduló belső kereslettől erősen függő szolgáltató szektor 1,-kal nőtt (5-6. ábra). 1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 2. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB 1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213. III 214.I Várakozások a következő 6 hónapra Jelenlegi helyzet megítélése 3. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (212. december = 1) Forrás: Reuters, MFB Eurózóna Kína USA Németország *Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index 5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 4. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) * szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok Forrás: Eurostat, MFB 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I Magyarország Csehország Románia Szlovákia Lengyelország 6. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) 21.III 211.I Forrás: Reuters, MFB Kína (bal t.) Eurózóna (jobb t.) Németország (jobb t.) USA (jobb t.) 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III százalékpont I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I Nettó export (bal t.) Végső fogyasztás összesen (bal t.) Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, -7,5 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) % Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.) június

5 Külkereskedelem és ipar Az élénkülő külső keresletnek köszönhetően jól teljesít a hazai exportszektor 214 első negyedévében a kivitel volumene 8,8, míg a behozatalé 8,-kal bővült (év/év), a külkereskedelmi mérleg aktívuma 596,6 milliárd forintot (ill. 1929,2 millió eurót) tett ki, 14,9 milliárd forinttal (ill. 298,7 millió euróval) meghaladva az egy évvel korábbit. Az élénkülő külső keresletnek köszönhetően a nettó export,5 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez (1-3. ábra). Az ipari termelés a január-március közötti 8,-kal bővült (év/év), míg áprilisban az előzetes adatok alapján 1,1%-os volt a növekedés mértéke (4. ábra). Az idei első negyedévben a feldolgozóipar teljesítménye 1,-kal emelkedett köszönhetően az élénkülő külső keresletnek (az exportértékesítés 11,6, a belföldi eladások 5,-kal nőttek). A szektor szereplőinek várakozásai alapján április és június között az ágazat növekedése kétszámjegyű lehet (5. ábra). Az építőipar továbbra is kirobbanó formában van: az ágazat teljesítménye az első negyedévben 27,6, márciusban 34,-kal nőtt (év/év). Az új szerződések növekedése azonban lassult, így a szerződésállomány bővülése is megállt, ami az év második felében lassíthatja a termelés növekedését a szektorban (6. ábra). 1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január-március) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: A nettó export hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) ,5-188, -125,2-177,5 163,4 7,5-3,9 369,1 595,7 488,9 491,7 596, ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon százalékpont I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I Nettó export (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) 5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB ESI - Feldolgozóipar (bal t.) * ESI (European Sentiment Index) Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) június

6 Beruházások A vállalati szektor fejlesztései eredményezték a beruházások első negyedéves megugrását A beruházások volumene éves bázison számolva 22,-kal bővült 214 első három hónapjában. Éves szinten a magánberuházások 26,-kal ugrottak meg, az állami fejlesztések pedig 15,1%-kal nőttek, így a fejlesztések 81,7%-a a magánszférában történt, amire utoljára másfél éve volt példa. A beruházási dinamika átlag feletti volt a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar és az infokommunikációs szolgáltatások esetében (1-2. ábra). Az élénk fejlesztési aktivitást fűti a fogyasztási, a beruházási cikkek és a félkész termékek iránti megrendelések idei növekedése (3. ábra), valamint a szabad kapacitások alacsony aránya (az ipari szektor kapacitáskihasználtsága 214. első és második negyedévében is 8 körül mozgott) (4. ábra). Az exportpiacok beruházásösztönző hatása 214 án is jelentős maradt, azonban a belső kereslet erősödésével párhuzamosan az MFB vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján 213. és 214. között a kizárólag belföldön értékesítő vállalkozások körében ugrott meg leginkább a fejlesztési kedv (5. ábra). A vállalatok szerint a legfőbb beruházási ösztönző a következő negyedévekben az elhúzódó válság miatt elhalasztott beruházások pótlása lesz (6. ábra). Ebből: Gép, berendezés, jármű emelkedést váró vállalatok aránya - csökkenést váró vállalatok aránya (százalékpont) ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) Szállítás, raktározás 29.III Feldolgozóipar 29.IV IKT szektor Villamosenergia Mezőgazdaság 21.I Építőipar Oktatás Ingatlanügyletek Kereskedelem ÖSSZESEN Ebből: Építés 21.II 21.III 21.IV 211.I Fogyasztási cikk* (bal t.) Félkész termék* (bal t.) -,9% -2, 211.II 211.III 211.IV 5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya exportarány* szerinti bontásban 212.I 212.II 212.III 18, 14, 11,7% 212.IV 27, 24, 21, 22, 2, 25, 3. ábra: Megrendelések várt alakulása és a beruházások volumenének alakulása (év/év) * 4 negyedéves gördülő átlag Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II Beruházási cikk* (bal t.) Beruházások* (jobb t.) 64, I. negyedév 213. I-IV. negyedév 1 1 9% % ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I Vállalati szektor* (év/év) * 49 fő feletti vállalatok Költségvetési szervek (év/év) 4. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban Forrás: Eurostat, MFB 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 28.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia 6. ábra: A következő 12 hónapban tervezett beruházásokban szerepet játszó tényezők értékelése* tél * exportbevételek / teljes árbvétel 21. nyár MNB Növekedési Hitelprogram 5 Javuló forráshelyzet Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Beszállítói kapcsolatot létesített 2,8 4 Régóta esedékes Piaci verseny Külső piaci bővülést vár Iparágban végment technológiai változások Változó piaci igények Belső piaci bővülést vár Növekvő bevételek Környezetvédelmi/egyéb előírások 2,35 2,34 2,72 2,71 2,7 3,8 2,82 2,79 2,76 3,13 * 1-5 skála, 5: nagyon fontos szempont, 1, 1,5 2, 2,5 3, 3,5 1: legkevésbé fontos szempont Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, június

7 Fogyasztás, megtakarítás Tovább tart a kiskereskedelmi forgalom intenzív bővülése 214. májusban megtorpant a lakosság fogyasztói bizalmának korábbi hónapokra jellemző emelkedése. A kilátások ettől függetlenül továbbra is kedvezőek, a hangulatindex ciklikus alakulása a fogyasztás további bővülését vetíti előre (1-2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom az első negyedéves 6,-os növekedést követően az előzetes adatok alapján áprilisban 6,6 százalékkal bővült (3. ábra). Az élelmiszerek értékesítésének éves szintű növekedése továbbra is meghaladja a -ot (áprilisban: +8,). 214 első négy hónapjában 495,9 milliárd forinttal nőttek a háztartások nettó pénzügyi eszközei (tranzakciók szerint): az alacsony és csökkenő kamatok miatt a bankbetéteket (-13,2 ) a lakosság vagy nem kötötte le újra, ill. kivette (készpénz: +23,6 ), vagy befektetési jegyekbe csoportosította át (+258,6 ). Ez utóbbiak növekvő népszerűségét jelzi, hogy az állomány (3491,3 ) már kevesebb, mint 1 milliárd forinttal maradt el április végén a lekötött betétek állományától (4318,4 ). A háztartások áprilisban is nettó hiteltörlesztők voltak (-54,9 tranzakciók szerint): mind a forint, mind a devizahitelek esetében meghaladta a törlesztések mértéke az új hitelfelvételekét (4-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) A fogyasztói bizalmi index éves változása (pont) ábra: A fogyasztói bizalom ciklikus alakulása Forrás: Európai Bizottság, MFB Visszaesés Hosszú távú átlag ( ) Fogyasztói bizalmi index 4. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) Fellendülés * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények *állampapírok, egyéb kötvények 5. ábra: A háztartások befektetési jegyeinek és lekötött betéteinek hó végi állománya és a befektetési jegyek aránya Lekötött betétek (bal t.) Befektetési jegyek aránya (jobb t.) Befektetési jegyek (bal t.) ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) Devizahitel tranzakciók (bal t.) június

8 Munkaerőpiac, keresetek A feldolgozóiparban keletkezik a legtöbb új piaci állás 214. február és április között a munkanélküliségi ráta 8,-ra süllyedt, ami 2,9 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A ráta 28 vége óta nem volt ilyen alacsony szinten Magyarországon (1. ábra). Idén január és március között a foglalkoztatottak száma 234,2 ezer fővel haladta meg a válság előtti idak (28. I. n.év) szintjét. A növekedés elsősorban a közmunkaprogramnak volt köszönhető (ez mutatkozik meg a közigazgatás, ill. oktatás, szociális ellátás területére vonatkozó adatokban), emellett a feldolgozóiparban, azon belül is a járműgyártásban jöttek létre új munkahelyek (2. ábra). 214 első négy hónapjában 56,-kal több nem támogatott álláshelyet jelentettek be, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiac elindult kifelé a recessziós spirálból, a tartós és fenntartható javuláshoz azonban az új piaci munkahelyeknek stabilan havi 25 ezer körül kellene alakulnia. A foglalkoztatás-bővülés motorja továbbra is a feldolgozóipar maradhat: a szektorban alkalmazásban állók száma a cégek tervei alapján az év második felében elérheti a 63 ezer főt, amire 29 eleje óta nem volt példa (3-5. ábra). 214 első negyedévében a bruttó keresetek a nemzetgazdaságban 1,-kal nőttek, közfoglalkoztatottak nélkül az emelkedés 6, volt. A nettó bérek, ill. azok reálértéke szintén 6,-kal emelkedett (6. ábra). 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 2. ábra: Foglalkoztatottak számának változása néhány ágazatban ezer fő % 1 Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 9% 7% ezer fő Mezőgazdaság Feldolgozóipar Élelmiszeripar Fémfeldolgozás Számítógép, vill.gép gyárt. Járműgyártás Építőipar Kereskedelem 214.I / 213.I (bal t.) Egyenleg* (jobb t.) Szállítás Szálláshely-szolg., vendéglátás Pénzügy Közigazgatás Oktatás, eü., szoc. ellátás ezer fő * 28. I. negyedévhez viszonyítva ezer darab ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása Forrás: NFSZ, MFB Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 5. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab) ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe) Forrás: ÁFSZ, KSH, MFB 5 7% 9% 1 11% 1 Munkanélküliségi ráta 6. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) 2 1 Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB * családi kedvezmények nélkül Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva ezer fő Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) Nettó reálbér* Nettó bér* június

9 Infláció Erősödő deflációs félelmek az eurózónában Az áprilisi 17,8 dollárról 19,6 dollárra nőtt (+1,) májusban a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára (1. ábra). Az USA-ban 2,, Kínában 1,8, míg az eurózónában,7%-ot ért el a fogyasztói árak átlagos drágulása az idei év negyedik hónapjában (2. ábra). Az előzetes adatok alapján az inflációs ráta,-ra süllyedt az euróövezetben májusban, ami a deflációs félelmek erősödésével járt áprilisban a fogyasztói árak Magyarországon,1%-kal csökkentek éves szinten, míg márciushoz képest,1%-os volt a drágulás. Az inflációs mutatók, s különösen a hosszú távú tendenciák szempontjából fontos indirekt adóktól szűrt maginflációs mutató süllyedése (214. április: 1,) szintén tartósan alacsony inflációs nyomást vetít előre Magyarországon (3-4. ábra). A 12 havi inflációs ráta negatív tartományba kerülését csak részben okozta a rezsicsökkentés áprilisi harmadik köre (ennek teljes hatását a májusi adat tartalmazza majd). A fogyasztói árindex mérséklődéséhez hozzájárult még a ruházkodási termékek, az egyéb cikkek és üzemanyagok, a tartós fogyasztási árucikkek és az élelmiszerek árcsökkenése (év/év) is. Ez utóbbi termékcsoport a korábbi évekkel összevetve különösen alacsony árdinamikát mutat (5-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában , 7, Forrás: Reuters, MFB 1, 7, $/hordó 5, 2, 5, 2, 375 Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.), -2, USA Eurózóna Kína, -2, 3. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 1 2, 2, - - Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) ábra: Fogyasztói árak éves szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (214. április) 1, 1,,, -, -1, 1% Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 6. ábra: Fogyasztói árak havi szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (214. április) 1% *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve Szeszes italok, dohányáruk 7, Ruházkodási cikkek 2, Szolgáltatások 1, Élelmiszerek, Tartós fogyasztási cikkek -, Szolgáltatások, Élelmiszerek -, Egyéb cikkek, üzemanyagok -,1% Egyéb cikkek, üzemanyagok -, Tartós fogyasztási cikkek -,1% Ruházkodási cikkek -1, Háztartási energia, fűtés -, Háztartási energia, fűtés -1, Szeszes italok, dohányáruk -, Összesen -,1% Összesen,1% ,, 1, 3, június

10 A bankszektor helyzete Stabil a bankszektor helyzete, megállt a hitelállomány csökkenése 214 első negyedévében a részvénytársasági hitelintézetek adózás utáni nyeresége 68,9 milliárd forintot ért el. Egy évvel korábban 73, milliárdos volt a profit (1. ábra), s a lakossági devizahitelek pénzügyi rendszerből történő kivezetése (melyre leghamarabb ősszel kerülhet sor) várhatóan újabb terheket ró a bankokra. Az eszköz- és hitelállomány csökkenése is megállt, sőt mérsékelt bővülést jeleznek az idei statisztikák, továbbá a vállalati hitelállomány zsugorodása is lelassult, azaz az adatok szerint akár fordulóponthoz is érkezhetett a pénzügyi közvetítőrendszer (2. ábra). Forrásoldalon egyre nagyobb szerepet kapnak a belföldi betétek, amelyek állománya hat hónapja emelkedik, míg a közvetlen külső források állománya 211 e óta folyamatosan apad (3. ábra). Az aktivitás erősödését mutatja, hogy az első negyedévben a lakossági és a vállalati szegmensben is nőtt (2,3, ill. 2,7 százalékponttal) a hitel/betét arány (4. ábra). A szektorban a nem teljesítő hitelek részarányának emelkedése 214 első három hónapjában tovább folytatódott, s az állami adósságátvállalás révén az önkormányzati szektorban jelentős volt az ugrás (5. ábra). A bankrendszer tőkehelyzete régiós összehasonlításban továbbra is stabil: a hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója 213. decemberben 17, volt (6. ábra) ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye 174, , , ,8 Adózás előtti eredmény , ,6 29,1 Adózott eredmény 29 12,3 21 * MFB, EXIM, KELER nélkül -243, ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai ,4 68,9-164, I 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya , , ,6 6 53, 6 514, , , , , , , , ,8 19 8, , 2 23, , ,2 26 3, , , , , , * MFB, EXIM, KELER nélkül Eszközállomány Hitelállomány Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek 4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. június március) 25 2 Belföldi betétek Közvetlen külföldi forrás *MFB, EXIM, KELER nélkül * MFB, EXIM, KELER nélkül Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Összes hitel/betét arány ábra: Nem teljesítő hitelek aránya* 6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban * 9 napon túl késedelmes hitelek állománya / teljes hitelállomány Hitelek összesen Vállalati hitelek Lakossági hitelek Önkormányzati hitelek 17, 17, 16, 16, 15, 15, 14, 14, 13, 13, 12, 12, Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB , 17, 16, 16, 15, 15, 14, 14, 13, 13, 12, 12, Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia június

11 Vállalati forráshelyzet A kamatszint csökkenésével a megkövetelt hitelbiztosítékok fékezik elsősorban a hitelfelvételt A hazai vállalkozások forinthiteleinek állománya a tranzakciókat tekintve február és március után áprilisban is emelkedett (+8,8 ), míg az új devizahitelek kihelyezésének volumene 12,6 milliárd forinttal elmaradt a törlesztések mögött, így a vállalati hitelállomány 3,9 milliárd forinttal zsugorodott (1. ábra). A visegrádi országok közül márciusban csak Csehországban csökkent nagyobb ütemben a vállalati hitelállomány éves szinten, mint Magyarországon (2. ábra). 214 első hónapjaiban folytatódott a vállalati forintkölcsönök kamatainak történelmi rekordokat döntögető süllyedése: áprilisra az 1-5 éves hazai devizában nyújtott hitelek átlagos kamatszintje 5,11%-ra olvadt, míg a hosszabb futamidejű kölcsönöké 4,7-ra csökkent, így lengyelországihoz hasonló kamatok mellett juthatnak banki hitelhez a hazai vállalkozások (3-4. ábra). Az MFB i vállalati felmérése alapján az előző egy évre visszatekintve a hitelkamatok alakulását és a jegybanki hitelezés-ösztönzést pozitívan értékelik a vállalkozások, leginkább kedvezőtlennek pedig a forint árfolyam gyengülését és a pénzintézetek által megkövetelt hitelbiztosítékok szigorodását tartják. Utóbbi jelenti a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalati szegmensben is a hitelfelvétel legfőbb akadályát, s a középvállalatok kivételével súlyosbodó nehézségekről számoltak be a cégek tavaly óta (5-6. ábra) ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 4. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR 5. ábra: A hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban* Kamat mértéke Jegybanki hitelezésösztönzés Forint-deviza hitelkamat különbség Hitel futamideje A bankok hitelkínálata Türelmi idő Hitelelbírálás gyorsasága Saját erő nagysága Egyéb forrásköltségek mértéke Megkövetelt hitelbiztosítékok Forint árfolyam változása Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, ,47 3,15 3,13 3,4 3,1 3, 2,96 2,89 2,86 EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 3,6 3,58 2, 2,2 2,4 2,6 2,8 3, 3,2 3,4 3,6 3,8 * 1-5 skála, 1 - sokat romlott, 5 - sokat javult ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* vállalati méret szerinti bontásban 213. én és 214. án 4, 3,8 Forrás: ECB, MNB, MFB Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések * hó végi állománnyal súlyozva Kis Mikro Kis Nagy Közép 3,6 Mikro Mikro nőtt a korlát Kis Közép Nagy Mikro 3,4 enyhült a SAJÁT ERŐ Nagy korlát Nagy 3,2 MAGAS KAMATOK SZŰKÖS HITELKÍNÁLAT Közép Közép Kis BIZTOSÍTÉK MÉRTÉKE 3, 3, 3,2 3,4 3,6 3,8 4, június

12 Árfolyamok A kedvező befektetői hangulat és a javuló hazai reálgazdasági kilátások erősítették a forint árfolyamát májusban A feltörekvő piacokat sújtó év eleji devizapiaci feszültségek május elején tovább enyhültek, majd a hónap második felében leértékelődési nyomás alá kerültek a feltörekvő piaci devizák (1. ábra). A forint májusban 1,6-1,-ot erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, míg az amerikai dollár ellenében,-os ütemben értékelődött le (a hónap végi árfolyam 32,8 HUF/EUR, 248,1 HUF/CHF, ill. 222,5 HUF/USD volt) (2. ábra). A hazai deviza a legjobb régiós teljesítményt érte el, mivel a cseh korona,1%-ot veszített értékéből, a román lej és a lengyel zloty pedig 1,, ill. 1,-ot erősödött a közös európai fizetőeszközhöz képest (3. ábra). A továbbra is kedvező globális befektetői klíma mellett a derűlátást sugalló magyar reálgazdasági kilátások (4. ábra) is segítették a hazai deviza euróval szembeni felértékelődését, ugyanakkor visszafogja a forint gyorsabb ütemű erősödését és a 3 HUF/EUR lélektani küszöb áttörését, hogy a monetáris lazítás és a javuló fundamentumok miatt csökkenő hozamok következtében egyre kisebb a hazai eszközök kínálta hozamprémium (5. ábra), valamint a piaci szereplők egyre alacsonyabb jegybanki alapkamatot várnak a következő hónapokban (6. ábra). 1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama* 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama * =1 dollárral szembeni árfolyamgyengülés Forrás: Reuters, MFB Brazil reál Orosz rubel Indiai rúpia Dél-afrikai rand Török líra Magyar forint Lengyel zloty Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 1, 1, 99, 99, 98, 98, Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek, 1 éves kötvények hozamfelára a hasonló futamidejű német állampapírokhoz képest ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* euróval szembeni árfolyamerősödés * = Forrás: ÁKK, Reuters, MFB , 1, 99, 99, 98, 98, HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (1 éves magyar és német kötvényhozam különbsége, jobb t.) Forrás: ECB, MFB bázispont HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Forrás: ECB, MNB, MFB kilátások javuló megítélése ,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján fordított skála június

13 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Javuló költségvetési adatok és zuhanó hosszú állampapírhozamok májusban májusban Az előzetes adatok alapján 214 első öt hónapjában a központi alrendszer hiánya 681,7 milliárd forint, az éves cél 69,-a volt, míg a központi költségvetés egyenlege -817,3 milliárd forintot (az előirányzat 85,-át) ért el (1. ábra). Az áprilisi magas hiány után májusban 269,4 többlet keletkezett a központi költségvetésben, részben (mintegy 13 erejéig) a költségvetés májusi bérfizetéseinek áprilisra történt előrehozása, az előző hónapok kiadásait finanszírozó EU-s támogatások átutalása, valamint a megnövekedett adóbevételek következtében. A részletes adatok alapján a hiány első négy havi növekedését elsősorban a megemelkedett kiadások okozták. A tavaly ősszel indult pedagógusbér-emelés, valamint az elhúzódó uniós forráslehívás 214 első hónapjaiban rontotta az egyenleget, ugyanakkor a naptári év második felében a kormányzati tervek szerint a bevételek és kiadások közt tapasztalt különbség mérséklődni fog (2. ábra, 1. táblázat). Májusban beszakadt a hozamgörbe: az 5, ill. 1 éves államkötvények másodpiaci hozama 72, ill. 64 bázisponttal 3,66, ill. 4,71%- ra olvadt. A kedvező globális befektetői hangulatban Lengyelországban 36 bázisponttal 3,6-ra, Romániában és Szlovákiában 3-3 ponttal 4,85, ill. 2,2-ra, Csehországban pedig 17 bázisponttal 1,7-ra süllyedt a 1 éves referenciahozam (3-4. ábra). 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása teljesítés (előzetes) I-IV. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-IV. hó évi előirányzat %-a 7 7 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1967,8 2939,4 26, 1697,3 3171,4 29, ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és április között (milliárd forint) -551,6-534,6-649,5-586,5-271, -668,1-1 31,5 316,4 329,6 999,3 848,7 78,8 378,6-35,7-282,9-295,3-272,9-319,3-429,4-473,3-436,6-463,1-447,6-477,4-446,8-452,6-426,1-832,2-795,8-99,4-651,3-597, ,6-1 3, ,4-1 66, ,7-263,8-214,6 257,6 327,3 972,5 1 1,2 691,7 644,1 51,4 522,2 463,5 581,4 719, 737,7 85,8 855,7-211,2-21,8-27,5 321,1 325, , , , 562, 588,6-591,1-663, , -261,5 41, ,2-266, Forrás: NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat Gazdálkodó szervezetek befizetései 1152,1 325,3 28, 1351,7 41, 29,7% Társasági adó 322,5 95, 29, 358,8 117,6 32, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 148,5 36,3 24, 19,4 41,2 21,7% 148,9 39,2 26, 144, 36,3 25, 455,3 1125,4 27, 4316,7 1221, 28, 289,6 87,8 28, 314,1 832,2 27, Jövedéki adó 897,3 252,3 28,1% 931,9 255,3 27, Lakosság befizetései 1654,4 562, 34, 17,1 588,6 34, Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 154,6 51,2 33,9% 155, 531,1 34, 315,2 14,6 33, 2964,6 132,8 34, 1847,8 621,2 33, 1884,2 648,3 34, 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index 7, 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, Forrás: ÁKK, MFB hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves MNB alapkamat 7, 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 7% 1% globális kockázatvállalási kedv erősödése Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) Forrás: ÁKK, Reuters, MFB pont június