SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE az Integrált Városfejlesztési Stratégia része

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE az Integrált Városfejlesztési Stratégia része"

Átírás

1 SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE az Integrált Városfejlesztési Stratégia része SZEGED 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. HELYZETELEMZÉS AZ ALACSONY STÁTUSZÚ NÉPESSÉG TERÜLETI KONCENTRÁCIÓJÁRÓL A VÁROS EGÉSZÉNEK TEKINTETÉBEN...4 I. 1. A város népessége néhány mondatban...5 I. 2. Mi a szegregátum?...6 I Szeged területén lévő szegregátumok lehatárolása.6 II. A ROMA NÉPESSÉGET MAGAS ARÁNYBAN KONCENTRÁLÓ VÁROSI SZEGREGÁTUMOK, TELEPEK, TELEPSZERŰ KÉPZŐDMÉNYEK HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA.12 II. 1. Móraváros - Cserepes sor szegregátum jellemzése II Demográfiai adatok II Infrastrukturális ellátottság...14 II Lakáskörülmények II Szociális, egészségügyi ellátás.16 II. 2. Kiskundorozsma szegregátum jellemzése...22 II Történeti áttekintés, demográfiai adatok...22 II Lakáskörülmények - Infrastrukturális ellátottság II Szociális, egészségügyi ellátás III. A SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS FŐBB PONTJAI SZEGED VÁROSÁBAN...29 III. 1. Fogyatékosügyi Fórum III. 2. Idősügyi Tanács...31 III. 3. Szeged városában meglévő szociális szolgáltatások jellemzése..32 III Alapellátások...32 III Falugondnoki és tanyagondnoki ellátás..33 III Szociális információs szolgáltatás..33 III Étkeztetés. 34 III Házi segítségnyújtás...34 III Családsegítés..35 III Közösségi ellátás...36 III Támogató Szolgálat...37 III Utcai szociális munka.37 III Idősek ellátása 38 III Fogyatékosok Nappali Intézménye.. 39 III Nappali melegedő.40 III Szenvedélybetegek nappali intézménye

3 IV. ANTISZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV IV. 1. A szegregációt csökkentő és az integrációt elősegítő városi intézkedések.42 IV. 2. Oktatási integráció..43 IV Létszámadatok 46 IV Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók helyzete.49 IV Beiskolázási körzetek.52 IV. 3. Foglalkoztatási integráció...54 IV. 4. Lakhatási és mobilizációs integrációs program...56 IV. 5. Monitoring IV. 6. Mobilizációs Intézkedési Terv 60 IV. 7. Tervezett rövid-, közép- és hosszútávú beavatkozások

4 I. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében 4

5 Szeged városa teljes közigazgatási területére elkészíttette az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS). Az IVS megalapozó munkarészei vázolják a város jövőképét, a fejlesztéseket, az ezekhez kapcsolódó legfontosabb feladatokat városrészenként. A stratégia keretein belül került megalkotásra az Antiszegregációs Terv, amely a település és egyes városrészeinek elemzését, fejlesztési elképzeléseit, valamint a város különböző fejlesztési programjait, koncepcióit vizsgálja meg a város egészére és a szegregátumaira vonatkozóan. Az Antiszegregációs Terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az Antiszegregációs Terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. I. 1. A város népessége néhány mondatban Szeged Megyei Jogú Város Csongrád megye legnagyobb települése. A város állandó lakossága főre tehető, a népesség száma fő. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége fő, ebből 93,5% magyar, 0,7% cigány, 0,6% német, 0,5% szerb, 0,2% román, 0,2% szlovák, 0,1% horvát, 5,9% egyéb. A városban lakás van. Szeged városában jelentős mértékű a népesség vándorlás. Iskolavárosként jellemző az ideiglenesen itt tartózkodók magas száma; A határ közelségéből adódóan jellemző a külföldi munkavállalók jelenléte; A szociálisan hátrányos helyzetűek külterületre való költözése; A családok egy része az árkülönbségek miatt a környező településeken (10 20 km-es körzetben) vásárol ingatlant és vállalja a napi ingázást. Az állandó népesség száma korcsoportok szerint (fő) Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a évesek száma Állandó népességszám változása (- / +)

6 I. 2. Mi a szegregátum? Az Integrált Városfejlesztési Stratégia III., az egyes városrészek helyzetelemzését tartalmazó fejezetében bemutatásra kerültek azon kisebb területegységek, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői kedvezőtlenebbek. Az alábbiakban meghatározásra kerülnek a legrosszabb státuszú területek, ahol a szegregáció folyamata már megjelent, előrehaladott állapotban van, illetve ebből a szempontból veszélyeztetett területrésznek számítanak. Szegregátumnak azon területeket nevezzük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően két típusa határozható meg: A) A városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (telepszerű környezet) B) A városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (telepek) I Szeged területén lévő szegregátumok lehatárolása, KSH által lehatárolt szegregátumok és veszélyeztetett területek bemutatása A KSH által szolgáltatott térképeken rózsaszínnel, és feketével jelölt területeket látunk. Rózsaszínnel jelölte azokat a területeket a KSH ahol a 2001-ben végzett népszámlálási adatok alapján az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%, tehát szegregátumnak minősül. A feketével jelölt területek olyan városrészeket jelölnek, ahol a lakosok számának legalább 40%-a alacsony státuszú, ez esetben ezek a területek veszélyeztetettnek minősülnek. A KSH által szegregátumként nyilvántartott területek közül négyet kiemelt, és 1-es, 2-es, 3- as és 4-es sorszámmal látott el. A szegregátumként nyilvántartott, de a KSH által nem kiemelt területeket római számok jelzik, a veszélyeztetett területek betűvel lettek jelölve. 6

7 Szeged 1-es térképen a következő területek vannak feltüntetve: C D B A. I. 1. KSH által kiemelt szegregátum: A 2-es számmal jelölt rózsaszínű terület : Móravárosi körút- Cserepes utca- Katona József utca és a Katona József utca-rákóczi út- Gólya utca- Cserepes utca által határolt városrész.. A Cserepes-sor Szeged azon szegregátum, amelynél a szegedi adatok, és az önkormányzati adatok is egybehangzóan bizonyítják a szegregátum meglétét. A 3-as számmal jelölt rózsaszínű terület: Boldogasszony sgrt -Liliom utca- Bánomkert sor Bokor utca által határolt városrész. Ezen a területen az id. Jancsó Miklós kollégium található, a terület a városrehabilitációs akcióterület része, ahol Tudásintenzív Központ fog létesülni. A terület nem minősül szegregátumnak. A KSH által nem kiemelt, de szegregátumként nyilvántartott terület: I.-es számmal jelölt rózsaszín terület: Szőregi utca- Diófa utca- Borostyán utca- Sportpályák által határolt városrész. Szegregátumként van jelölve, de a területen a gyermekotthon működik, nem minősül szegregátumnak. 7

8 A KSH által veszélyeztetettként nyilvántartott terület. A jelű fekete terület: Alsó kikötősor- Újszegedi vasút- Kendergyár utca- Füvészkert utca- Kertész utca által határolt városrész. A terület a Heavytex Ipari Park volt területe, az ipari csarnokokat elbontották a jövőben itt vásárló központ fog létesülni. Nem minősül veszélyeztetett területnek.. B jelű fekete terület: Állomás utca Fővám köz által határolt városrész. A területen egyetlen társasház áll, amelyben a lakások többsége önkormányzati bérlakás. Az épület a tervezett Biopolisz Park feltáró útja mely egyúttal a tervezett Déli Tisza híd felvezető útja is területén található. Emiatt az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére az önkormányzat megtette a kezdő lépéseket, az épület hamarosan szanálásra kerül. A tömb többi épülete MÁV tulajdonú műhelyépület. A terület nem minősül veszélyeztetettnek C jelű fekete terület: Tömörkény utca-béla utca-roosevelt tér- Korányi fasor által határolt városrész. A területen egy középiskola és kollégium valamint egy vegyes funkciójú bérház található, földszintjén a Roosevelt téri halászcsárda. A mutatókat feltehetőleg a kollégium hozta, mert a bérházban lakó népesség a városi elitet reprezentálja, a terület nem minősül veszélyeztetett területnek.. D jelű fekete terület: Közép kikötő sor- Fürdő utca- Szent-Györgyi Albert utca- Torontál tér által határolt városrész. Ez a terület az újszegedi fürdőkomplexumba ékelődik, három lakóházzal, katolikus és református plébániaépülettel és az önkormányzat vendégházával. A négy épület a fürdőfejlesztés miatt elbontásra kerül, a református plébánia és imaház valamint egy vegyes funkciójú lakóház felújítás előtt áll. 8

9 Szeged 2-es térképen a következő területek vannak feltüntetve V IV III II. F G VI E KSH által kiemelt szegregátum: Az 1-es számmal jelölt terület: Agyagos utca- Meggyfa utca- Trencsényi utca- Szakolczai utca által határolt városrész. Ezen a területen 2001-ben is és jelenleg is Fogyatékos Otthont működtet a város, tehát a terület nem minősül szegregátumnak. A KSH által nem kiemelt, de szegregátumként nyilvántartott terület: A II.-es számú terület: Űrhajós utca- Bölcsőde utca- Budapesti körút által határolt városrész. Lakótelepi övezet, ahol a szociális városrehabilitáció befejeződött. A III-as számú terület: Margaréta utca- Csongrádi sugárút- Sárosi utca által határolt városrész. DÉLTÁV telefontorony, a környező panelházak egyike sincs megjelölve szegegátumként. A IV-es számú terület: Tópart- Rókusi krt- Margaréta utca Kiserdő által határolt városrész. Vízműtelep található itt, a helyzet ugyanaz, mint az előző megjelölt területnél. 9

10 Az V-ös számú terület: Körtöltés utca-bálint Sándor utca Kiserdő- Bartucz L. utca által határolt városrész. Ezen a területen a Piarista Gimnázium található, a terület nem minősül szegregátumnak. A VI-os számú terület: Fonógyár út- Dorozsmai út- Vasút Bajai út- Fonógyári út- Kálvária sugárút Városgazda utca- Méntelepi Fehér tó által határolt városrész. Ezen a területen egy bútorgyár, kereskedelmi és szolgáltató üzletek telephelyei, és a Napfény Camping üzemel, lakóépület a területen nem volt, és jelenleg sem található. A városrész nem minősül szegregátumnak. A KSH által veszélyeztetettként nyilvántartott terület: Az E jelű terület: Vasas Szent Péter utca- Cserzy Mihály utca - Pozsonyi Ignác utca Pulcz utca által határolt városrész. A tömbben található a városi kórház (2001-ben volt) fertőző kórházának épülete, a börtön bútorgyára és néhány lakóépület. A területen új társasházak épültek, a lakosság vegyes összetételű, a terület nem minősül veszélyeztetettnek. A Fertőző Kórház épülete kiürült, majd az Önkormányzat értékesítette azt. Az F-jelű terület: Acél utca Otthon utca - Búzavirág utca Csavar utca által határolt városrész. (Petőfi telep) A tömbben található az Idősek Otthona és néhány újabb építésű lakóház. A szegregációs mutató feltehetőleg az Idősek Otthona miatt alakult ki, a terület nem minősül veszélyeztetettnek. A G jelű terület: Csiki utca Ostrom utca Beregi sor - Honfoglalás utca (Tápészéle) A terület kertvárosi rész, családi házas övezet vegyes lakossággal, a terület nem minősül veszélyeztetettnek. 10

11 Szeged 3-as térképen a következő területek vannak feltüntetve VII KSH által kiemelt szegregátum: A 4-es számmal jelölt terület: Kiskundorozsma, 48-as átkötő út- Búza utca Északi sor- - Sziksósi út által határolt városrész. Az itt található, bérlakásokból álló komfort nélküli házsor olyan lakóterület, amelynél a szegedi adatok, és az önkormányzati adatok is egybehangzóan bizonyítják a szegregátum meglétét. A KSH által nem kiemelt, de szegregátumként nyilvántartott terület: A VII-es számú terület: Sömlyék utca -Körte utca Galagonya utca- Vereshomok utca által határolt terület. Szeged-Sziksós városrész, amely alapvetően kiskertes, hétvégi házas övezet, nem az alacsony státuszú népesség lakóhelye. 11

12 II. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének bemutatása 12

13 II. 1. Móraváros - Cserepes sor szegregátum jellemzése Cserepes sor (Móravárosi krt. - Szabadkai út - Cserepes sor - Gólya u. - Rákóczi u. - Katona J. u. - Cserepes sor) Szeged azon meglévő szegregátuma, amelyet a KSH adatok és az Önkormányzati adatok is alátámasztanak. Ennek a több utcából álló megjelölt területnek csak egy része a Cserepes sor tekinthető szegregátumnak. II Demográfiai adatok A halmozottan hátrányos helyzet Magyarországon a roma lakosság közel 80 %-át sújtja, ez az adat jellemző az érintett városrészben lakókra is. A es években, a Cserepes-sorra többségben olyan cigány származású családok költöztek, amelyekben mindkét szülő dolgozott, és a gyermekek rendszeresen jártak iskolába (bár tanulmányaikat sokan nem fejezték be), a lakbért fizették. Az itteni cigány lakosság egy része ma már nyugdíjas. A munkanélküliség és az iskoláztatás lazulása az elmúlt évtizedben jelent meg és mára komoly gondot jelent. A Cserepes sor városrész népességszáma 292 (lakónépesség), amely a szegedi népesség 0,017%-át jelenti. A népesség korszerkezete annyiban tér el a szegedi átlagtól, hogy itt aránylag magas a fiatalkorúak aránya. A Cserepes soron lakók számát és korcsoport szerinti megoszlásukat az alábbi táblázat tartalmazza: Korcsoport Lakosok száma (fő) 0-14 év év év fő 31 Összesen: 292 A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas az aktív korúakon belül 72,7% - amely még magasabb a városi átlagnál. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül jóval alacsonyabb a városi átlagnál: 12,6%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is ebben a városrészben a legmagasabb. A városrész demográfiai, foglalkoztatási és lakhatási mutatói tehát a fenti mutatók mindegyikében kedvezőtlenebbek a városi átlagnál, így már az IVS városrészi elemzések fejezetében is alátámasztották a terület problémás jellegét. 13

14 Mutató megnevezése Cserepes sor Lakónépesség száma 292 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 30,9 % Lakónépességen belül évesek aránya 57,5 % Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 11,7 % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon ( ,5 % évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 2,6 % Lakásállomány (db) 66 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 72,7% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon ( ,4% évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon 67,3% belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 12,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 74,7 Állandó népesség száma 292 II Infrastrukturális ellátottság A vezetékes víz, áram, közvilágítás, szennyvíz csatorna 100%-osan fedi a szegregátumot. A közmű alapvezetékek rendelkezésre állnak, de nincs minden lakás bekötve. Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak HHH gyerekek aránya az el nem látott település részen utcában Vezetékes víz Nincs ilyen utca 65 Áram Nincs ilyen utca, de sok helyen a szolgáltató 65 megszüntette a szolgáltatást adósság felhalmozás miatt Közvilágítás nincs 65 Szennyvíz-csatorna nincs 65 Gáz nincs 65 Pormentes út nincs 65 Járda nincs 65 14

15 II Lakáskörülmények A Cserepes soron 66 lakásban 292 roma származású lakos él. A 66 lakásból 44 szociális bérlakás, 22 magántulajdonú ingatlan. Az lakások komfort nélküliek, néhány helyen bevezetésre került a gáz és kialakítottak fürdőszobát. Mutató Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz Cserepes sor infrastruktúra van biztosított, de sok helyen a szolgáltató megszüntette a szolgáltatást tartozás miatt van van van A lakások zsúfoltak, egy szobában 5-6-an vagy még többen élnek, sok a csecsemő, a kiskorú. A szobák falai vizesek, penészesek, dohosak, salétromosak, a vakolat kívül-belül mállik, az ablakok-ajtók nem szigeteltek. Néhány család nem lakhatás céljára szolgáló épületben él (istálló, padlástér). A főzést és a fűtést az esetek nagy százalékában szilárdtüzelésű tűzhelyen oldják meg. A korszerűtlen fűtés következtében (fatüzelésű vagy olajkályha) minden lakás füstös, így a lakók jó része asztmás és tüdőbeteg, akkut légúti megbetegedésekben szenved. Az elhanyagolt udvar és környék (hatalmas bozótok és a házak körül háztartási hulladék) következtében elszaporodtak a rágcsálók, már a lakóhelyiségekben is megjelennek, állandó fertőzési forrást jelentve az ott élők számára. Sok a kóbor állat, főleg a kutya. Folyamatosak a megoldatlanul maradt csőtörések, kidőlt kerítések, oldalfalak. 15

16 A közös költség és a lakbér jelentős hányadát képezi a felújítási alap és a szemétdíj, ami havonta több ezer forintos kiadást jelent a családoknak, mégis a felújítások évek óta elmaradnak. Az elmaradás oka az, hogy a négylakásos lakástömbben önkormányzati tulajdonú és magántulajdonú lakások vannak, ezért az egységes, egész épületet érintő felújítások megvalósítása nehézkes. Az Önkormányzat felkéri az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-t, mint a Társasházközösség tagját, hogy kezdeményezze a felújítások szükségességének elfogadtatását. A 66 család közül 29 család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a ,-Ft-ot, ezért rendszeres szociális kedvezményben és más pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. A családok többsége eladósodott az áramszolgáltató felé. Az Önkormányzat adósságcsökkentő programjában azon családok vesznek részt akik saját bérleti joggal rendelkeznek. A lakhatási integráció segítése érdekében az önkormányzatnak nem szabad a területre több szociális bérlakást kijelölni és építeni. A lakhatási integráció elősegítésére, az önkormányzati bérlakások pályáztatásánál prioritást kell adni a szegregátumból heterogénebb társadalmi összetételű negyedekbe való elköltözőknek. Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről és a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló többször módosított 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 2. sz. melléklet felülvizsgálata indokolt, amely a szociális lakáshoz jutás értékelési szempontjait tartalmazza, figyelemmel a szegregált környezetből kiköltözőkre, melynek határideje: a év I. félévi munkatervben elfogadott időpont. II Szociális, egészségügyi ellátás Az érintett területen az egészségügyi ellátás az alábbiak szerint biztosított: háziorvos és fogorvos egy-egy körzetben, házi gyermekorvos két körzetben, védőnő egy körzetben. Ebben a városrészben lakó rászorultak szociális ellátását a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ keretébe tartozó III. sz. Gondozási Központ, a hozzá tartozó idősek klubja (Szeged, Vám tér 5.) és az Alsóvárosi Családsegítő Ház biztosítja. A szegregátumot tekintve évben 14 család működött együtt adósságkezelési programban, de korábban a Védőháló a Díjhátralékosokért Alapítványhoz az ügyfelek igen nagy százalékban fordultak segítségért magas gáz-, illetve villanyszámla tartozásaik miatt. 16

17 Segélyezési adataik a táblázatnak megfelelően alakult az elmúlt két hónapban. Cserepes sor Lakásfenntartási tám. Rendsz. szoc. segély Rendk. gyermekvéd tám. 32 család 35 család 29 család Adósságkezelési szolgáltatásba bevont háztartások száma: 14. A háztartás fogalma és a család fogalma a szociális törvény szabályai szerint lényegesen eltér. A háztartás életvitelszerűen együtt élő személyek közössége, ugyanakkor a család fogalma a házastárs, élettárs és velük együtt élő kiskorú vagy 25 évig nappali tanulmányokat folytató személyek számát jelenti. Így előfordulhat, hogy egy lakáson belül egy háztartás van, de a családok száma kettő is lehet. Pl. a családban él a nyugdíjas nagyszülő, akit külön családnak kell tekinteni a szociális törvény szabályai szerint. A hátralék kezelése elsősorban közös költség (10 család), lakbérhátralék kezelése 4 család esetében történt. Áramszolgáltató által biztosított villanyszámla tartozása ennek a szegregátumnak több milliót tesz ki, mely tartozást a fogyasztók nem ismerik el, ezért az adósságkezelésbe ezt kezelni nincs módja az Önkormányzatnak. A másik lényeges oka az, hogy az Önkormányzatnak az áramszolgáltatóval keret-megállapodása nincs az adósságkezelésre. Ezen az Önkormányzat változtatni kíván a jövőben. Az elmúlt évekhez hasonlóan október 30-ig a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodája előkészíti a keretmegállapodás tervezetét, és azt elfogadásra megküldi a DÉMÁSZ Zrt.-nek. A keretmegállapodás aláírását megerősíti az a tény is, hogy bejegyzésre került a Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány (magánalapítvány), amelynek egyik alapítója a DÉMÁSZ Zrt. Az adósságkezelési szolgáltatással és az alapítvány által nyújtott támogatással a közüzemi hátralékkal küzdő családoknak eredményesebb támogatást lehet biztosítani. A jelenleg biztosított támogatások alapján az adósságkezelésbe bevont közüzemi költség átlaga: ,- Ft/család. Ennek 75%-a támogatás, 25%-a a család önereje. Bár a szociális törvény szerint az adósságkezelésbe bevonható adósság minimális összege ,- Ft, a helyi rendelet szerint a maximális összeg ,- Ft. A Családsegítő Szolgálattal közösen kialakított megállapítás az, hogy azok az ügyfelek jelentkeznek az adósságkezelési programba, akik hosszabb, 18 hónapra vállalni tudják az önerő és a havi lakásfenntartási kiadások megfizetését. Ez a körülmény magyarázza azt, hogy 17

18 adósságkezeléssel kezelt adósság átlaga ,- Ft. A Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány többek között a 25%-os önerőt vállaló családokat segíti, ezért várhatóan később a nagyobb összegű adósságok is kezelhetőek lesznek. Az önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy a szegregátumban élő családok részt tudjanak venni az adósságkezelési programban, vállalja a közvetítő szerepet a lakosok és a szolgáltató között annak érdekében, hogy a szolgáltatáshoz hozzá tudjanak férni. Esetenként adható átmeneti segélyben részesült 71 család ben ezek a családok az évente adható 3 segélyezési eseteket nem merítették ki teljes egészében. Az átlagos segélyezési esetszámuk: 2. Ezen a jogcímen kiutalt átmeneti segély összege átlagosan 6.500,- Ft/eset. A pénzbeli támogatás teljes összege 71 x 2 x = ,- Ft. A segélyt létfenntartási gondok, beiskolázási költségek és általában gyermeknevelési kiadások miatt kérték. Esetenként adható közüzemi költségek (hátralékok) rendezésére is átmeneti segély. Ilyen támogatásban részesült 15 család. Kisebb összegű közüzemi és lakbérhátralékok rendezésére kérték az átmeneti segélyt, melyet természetben közvetlenül a szolgáltatónak utalja az Önkormányzat. Ez a segélyezési fajta a fent részletezett általános átmeneti segély körébe tartozik, így az évente adható 3 segélyezési esetszámba bele kell számítani. A 15 család általában évente egy alkalommal kéri ezt a fajta természetbeni támogatást, melynek átlaga ,- Ft. Erre a célra felhasznált összeg összesen 15 x = ,- Ft. Ezzel a támogatással kisebb hátralékok rendezhetőek és így az adósságkezelési szolgáltatást sem kell ezeknek a családoknak igénybe venni. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként lakás építési-vásárlási és korszerűsítési támogatást biztosít az arra rászorult családok számára. Így ebben a szegregátumban a lakás komfortfokozatának javítása érdekében vissza nem térítendő támogatást biztosítottunk évben, 4 bérlőnek és 2 tulajdonosnak, valamint évben 3 bérlőnek és 1 tulajdonosnak fürdőszoba kialakításához, illetve a fűtési rendszer korszerűsítéséhez. A vissza nem térítendő támogatás összege évben átlagosan ,- Ft/támogatás, évben ,- Ft/támogatás. A kérelmezők 40%-nál alacsonyabb önrésszel tudták megvalósítani a felújítási elképzeléseket. Ezzel a vissza nem térítendő támogatással az Önkormányzat javítani próbál az ott élők helyzetén. 18

19 Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátum ok1 neve 2.antiszegre gációs terület Lakónépes ség száma (jelenlegi népességnyilvántart ási adatok alapján) Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántart ási adatok alapján) LFT2 ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva db Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva db Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva db HHH gyerekek aránya a településré szen Romák aránya a lakónépe sségen belül ,2% A családgondozók heti rendszerességgel keresik fel a Cserepes soron élőket, hogy aktuális problémáikban segítséget nyújtsanak. Szakmai munkájuk az alábbiakban foglalható össze: A Cserepes soron és Móravárosban élő családok rendszeres szociális segélyezettként, adósságkezeltként illetve önkéntes ügyfélként keresik fel a Családsegítő Házat. A rendszeres szociális segélyezettek rendszeres együttműködési kötelezettségük következtében havonta-kéthavonta keresik fel családgondozójukat (az aktuális problémáktól függően nagyobb gyakorisággal). Az adósságkezelt ügyfelek havi egy alkalommal kötelesek aktuális befizetéseiket igazolni az adósságkezelési tanácsadónál és életvezetési kérdésekben együttműködni vele. Az önkéntes ügyfelek gyakrabban, a probléma típusától függően, akár heti rendszerességgel kérik a családsegítők segítségét. A roma családok ügyfélfogadása a Családsegítő Ház kliensfogadóiban történik, illetve a családok otthonaiban szükség szerint, külön a roma családok fogadására rendszeresített ügyfélfogadó nincs. 41 Cserepes sori család részesül gondozásban, 15 család jelenleg az adósságkezelési programban vesz részt, emellett a működési területünkön élő roma lakosság is kéri tanácsadói, gondozási tevékenységünket. 19

20 A roma lakosság számára nyújtott szolgáltatások: Szociális, mentálhigiénés, életvezetési, családvédelmi, gyermeknevelési, tanuláshatékonysági, pályaválasztási, egészségvédelmi tanácsadás és gondozás. Szociális ügyintézésben való segítségnyújtás (kérelmek, beadványok elkészítése, intézmények és szolgáltatások igénybevételéről tájékoztatás), szociális ellátások igénybevételéhez való hozzájutás szervezése. Rendszeres szociális segélyezettek, adósságterhek és lakhatási problémákkal küzdők gondozása. Pszichológiai tanácsadás. Jogi tanácsadás. Közösségi és csoportos szociális munka (ünnepekhez kötődő rendezvények, családi napok, beilleszkedést elősegítő csoportfoglalkozás, szülő csoport) Érdekképviselet. Információszolgáltatás. Adomány közvetítése. A családgondozók munkájuk során együttműködnek a területen dolgozó védőnővel, a Gyermekjóléti Hálózat családgondozójával, iskolákkal, óvodákkal és egyéb segítő szervezetekkel. Fórumaik, közösségi programjaik igen színvonalasak, mozgósító erejűek voltak. Problémafeltáró, információszerző, érdekegyeztető fórumot szerveztek az intézményben a szegregáció és integráció témáját kiemelve évben a gyermeknapi rendezvények lebonyolításába bevonták a körzet lakosságát (résztvevőként, önkéntes segítőként). A roma lakosságot érintően érdekképviseleti tevékenységük jelentős. Az iskola-egészségügyi ellátást mindkét szegregátum vonatkozásában a Szegedi Tudományegyetem szervezi. A város valamennyi lakosa számára a mentőszolgálat, mint közreműködő biztosítja a háziorvosi-, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást, a Szegedi Tudományegyetem, mint közreműködő által szervezett a fogászati ügyeleti ellátás. A járó- és fekvőbeteg szakellátás - a Szegedi Tudományegyetem által biztosított egészségügyi szakellátási rendszerben - az egész városra kiterjedően megszervezésre került. Általánosságban elmondható, hogy a szegregátumokban élő romák egészségi állapota a lakosság egészét tekintve rosszabb (a különböző megbetegedések aránya háromszor-hatszor magasabb, várható élettartamuk körülbelül 10 évvel alacsonyabb az országos átlaghoz képest). 20

21 Nem járnak rendszeresen orvoshoz, szűrővizsgálatokon általában nem vesznek részt. A leggyakrabban légzőszervi megbetegedésben szenvednek. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosok és házi gyermekorvosok illetékességi területét meghatározva figyelembe vette a szegregátum egészét, így az egészségügyi alapellátást egy felnőtt háziorvos és két házi gyermekorvos, illetve egy védőnő végzi. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata óta létrehozott egy egészségügyi alapellátást támogató keretet, és pályázati célok meghatározásával támogatja az egészségügyi alapellátást évre a pályázati célok meghatározásánál a szűrővizsgálatok szervezése is megjelenik az előkészítő dokumentációban, melyről döntést az Egészségügyi és Szociális Bizottság hoz a évi helyi költségvetés elfogadását követően. 21

22 II. 2. Kiskundorozsma szegregátum jellemzése Kiskundorozsma (Árpa utca Búza utca) Szeged azon meglévő szegregátuma, amelyet a KSH adatok és az Önkormányzati adatok is alátámasztanak. Ennek a két utcából álló megjelölt területnek az egésze tekinthető szegregátumnak. II Történeti áttekintés, demográfiai adatok 1973-ban Szegedhez csatolt Kiskundorozsmán, többségében oláhcigány lakosság él. A 80-as éveken a kiskundorozsmai cigány emberek többsége más városrészekbe költözött. Később újra benépesült a szegregátum. A dorozsmai Búza utca teljes lepusztulása után annak felszámolása megtörtént. Az utcával párhuzamosan az 1990-es években az Önkormányzat megépítette az Árpa utcát, amely épületekbe a vízvezeték nem került beépítésre. A közterületen egy közkifolyó kút működik. Az utcában 2008-ig a közút és a járda nem volt szilárd burkolatú. Az Önkormányzat és a helyi képviselő közreműködésével évben az Árpa utca szilárd burkolatot kapott. A jelenleg itt élő 106 roma lakos egységes közösséget alkot. A telepük a peremterület szélén van, minden forgalomtól távol esik. Itt egészséges folyamat kezdődött (járdát csináltak önállóan, rendszeresen takarítanak stb.) Cél, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Környezetgazdálkodási Non-Profit Kht. együttese központi pályázati forrásból ezen folyamat támogatását biztosítsa. A közösségfejlesztő munkában, a képzési, foglalkoztatási lehetőségek megteremtésében az említett Kht.-n túl a Munkáért Alapítvány is segítséget nyújt. A szegregátum népesség adatai: Korcsoport Búza utcai lakosok száma (fő) Árpa utcai lakosok száma (fő) Összesen (fő) 0-14 év év év év összesen: Forrás: KSH A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas az aktív korúakon belül 70,7% - amely magasabb a városi átlagnál. 22

23 A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül jóval alacsonyabb a városi átlagnál: 10,2%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is ebben a városrészben a legmagasabb: 61,4 % A városrész demográfiai, foglalkoztatási és lakhatási mutatói tehát a fenti mutatók mindegyikében kedvezőtlenebbek a városi átlagnál, így már az IVS városrészi elemzések fejezetében is alátámasztották a terület problémás jellegét. II Lakáskörülmények - Infrastrukturális ellátottság Szeged város célja a 100 %-os közműellátottság. A vezetékes víz, áram, közvilágítás, szennyvíz csatorna 100%-osan fedi a szegregátumot. A közmű alapvezetékek rendelkezésre állnak, de nincs minden lakás bekötve. Mutató Kiskundorozsma Árpa u. infrastruktúra HHH gyerekek aránya az el nem látott település részen utcában Vezetékes víz van 32 Áram biztosított, de sok helyen a szolgáltató 32 megszüntette a szolgáltatást tartozás miatt Közvilágítás van 32 Szennyvízcsatorna van 32 Gáz van 32 A lakások zsúfoltak, egy szobában 5-6-an vagy még többen élnek, sok a csecsemő, a kiskorú. A szobák falai vizesek, penészesek, dohosak, salétromosak, ablakok-ajtók nem szigeteltek. 23

24 A kiskundorozsmai szegregátumban élő roma családok hasonló problémákkal küszködnek, mint a móravárosiak. 16 bérlakásban élnek, melyek téglablokkokból állnak, szigetelésük nem megoldott. Az ablakok, ajtók sok helyütt hiányoznak. A kétszobás lakásokban több, jellemzően sokgyermekes család él együtt, nagy a zsúfoltság, jellemző a higiénia hiánya, mely kedvezőtlenül befolyásolja az itt élők egészségi állapotát. Szinte minden helyen van villany, azonban a nagy összegű tartozások miatt az áramszolgáltató leszerelte a villanyórákat. Fürdőszoba csak néhány helyen került kialakításra. Egy kút található az érintett területen. A Kiskundorozsmai Családsegítő Ház szervezésében, valamint egyes megbetegedések alkalmával a házi gyermekorvos ÁNTSZ vizsgálatot kért a kút minőségére. Mindegyik alkalommal a szakhatóság megállapította, hogy a kút vize nem lehetett a fertőzés forrása. A közeli illegális szemétlerakó miatt elszaporodtak a rágcsálók. Az Árpa utcai szegregátum ingatlanai kizárólag önkormányzati tulajdonban vannak. Az Árpa utcában levő lakások száma 16 db, tulajdonjog szempontjából az alábbiak szerint alakulnak: mind a 16 lakás önkormányzati tulajdonban van, ebből 1 bérlő 15 jogcím nélküli lakáshasználó A Búza utcában jelenleg 1 ingatlan van, ahol a 8 fős családban szociális rászorultságot nem lehet megállapítani. A többgenerációs család átlagos, vagy e feletti életkörülmények között él. 24

25 II Szociális, egészségügyi ellátás Ebben a szegregátumban adósságkezelési szolgáltatás nincs, mivel a lakáshasználat jogcíme nem tisztázható, illetve az áramszolgáltató által szervezett villanyfogyasztás szabálytalan. Családokra vetített villanyfogyasztás egyáltalán nem mérhető. A szolgáltató által kimutatott egész szegregátumra vonatkozó áramdíj tartozást mely meghaladja a ,- Ft-ot lakásokra bontva a családok nem fogadják el, ezért ennek a hátraléknak a rendezésére nincs mód. Mivel az önkormányzati lakásokat jogcím nélküli lakáshasználók lakják zömében, a bérleti díj megfizetésétől is elzárkóznak. Az Árpa utcában élő személyek átmeneti segélyezése az alábbiak szerint alakul: A 16 lakásban élő személyek a szociális törvény fogalmának megfelelően sokkal több családot tesznek ki, ezért fordult elő az, hogy 2007-ben a 16 lakásban élők közül 26 család nyújtott be átmeneti segélyt. Az átmeneti segély esetszáma a maximális 3-mal szemben itt átlagban 2,5 eset volt, és a segély átlaga 8.000,- Ft/eset. Összességében kiutalt átmeneti segély 26 x 2,5 x 8.000= ,- Ft. Közüzemi díj rendezése címén átmeneti segély nem lett megállapítva, mivel a közüzemi hátralékot nem kívánják elismerni. Az itt élő roma lakosság iskolai végzettsége alacsony (1. ábra), szinte mindannyian inaktívak. Jellemzően közcélú munkát vagy alkalmi munkát (mezőgazdasági idénymunkát) végeznek, azonban ezek közül egyik sem alkalmas komoly munka-tapasztalat szerzésre. Iskolai végzettség nem járt iskolába legfeljebb 4 osztályt végzett 5 osztályt végzett 6 osztályt végzett 7-8 osztályt végzett szakmunkás 1. ábra Az itt lakó felnőtt- és fiatalkorúak 80%-a volt már büntetve, általában ún. megélhetési bűnözés körébe tartozó kisebb súlyú bűncselekmények elkövetése miatt (pl.: lopás, garázdaság). A házasságban élők aránya 21,9 %, az élettársi kapcsolatban élők száma magasabb az átlaghoz képest. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 10 család részesül. 25

26 Az iskola-egészségügyi ellátást Kiskundorozsma terület vonatkozásában is a Szegedi Tudományegyetem szervezi. A város valamennyi lakosa számára a mentőszolgálat, mint közreműködő biztosítja a háziorvosi-, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást, a Szegedi Tudományegyetem, mint közreműködő által szervezett a fogászati ügyeleti ellátás. A járó- és fekvőbeteg szakellátás - a Szegedi Tudományegyetem által biztosított egészségügyi szakellátási rendszerben - az egész városra kiterjedően megszervezésre került. Általánosságban elmondható, hogy a szegregátumokban élő romák egészségi állapota a lakosság egészét tekintve rosszabb (a különböző megbetegedések aránya háromszor-hatszor magasabb, várható élettartamuk körülbelül 10 évvel alacsonyabb az országos átlaghoz képest). Nem járnak rendszeresen orvoshoz, szűrővizsgálatokon általában nem vesznek részt. A leggyakrabban légzőszervi megbetegedésben szenvednek, 50 %-uk rendszeres gyógyszerfogyasztó. Az itt lakók közül sokan alultápláltak, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás alacsony, főzéshez jellemzően állati zsiradékot használnak. Egészségbiztosítási jogviszonyuk a felnőtt korú lakosságot érintően teljes körűen rendezett. A szociális törvény 94. -a alapján az Önkormányzat Jegyzője egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a kérelmezők jövedelmi helyzetének alapján megállapította. A szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ biztosítja, az esélyegyenlőség érdekében gondozási központ hálózatán, illetve családsegítő hálózatán keresztül. A családsegítő szolgálatok számos, a romák integrációját segítő programot szerveznek az alábbi módon: A hátrányos helyzetű családok kohézióját növelő, a családi funkciók megőrzését szolgáló, a közösségi együttélési szabályokat elsajátító komplex program keretein belül: Segítségnyújtás a családok és gyermekeik mentális, szociális, kulturális fejlődéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez. A) Tanácsadó szolgálat működtetése család- és gyermekvédelmi, mentálhigiénés, pszichológiai, probléma-megoldási, tanuláshatékonysági, egészségnevelési- és megőrzési, foglalkoztatási, jogi tanácsadás. 26

27 B) Családi Klub szervezése önsegítő klub életre hívása a hátrányos helyzetű roma származású gyermekek és szüleik részére: a családban rejlő értékek közös megfogalmazása egymás megértése, elfogadása, a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítése, generációk közötti közvetítés, családok közötti kapcsolatok elmélyítése, ismeretátadás, készség- és képesség fejlesztés, egészségnevelés, a szabadidő hasznos eltöltése: alkalmi rendezvények, ünnepekhez kötődő hagyományőrző rendezvények szervezése, közös játékok. (Gyermeknap, Mikulás, Karácsonyi Ünnepség) C) Beilleszkedést elősegítő csoportfoglalkozás működtetése Célcsoport: beilleszkedési problémával küzdő volt Móra Általános Iskolás roma gyerekek (A csoport tagjai éves korú elsősorban roma gyermekek) A 2007-ben bezárt Kolozsvári téri Általános Iskolából kikerült beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulóknak heti egy alkalommal (összesen 12-szer) tartottunk csoportfoglalkozást, ahol személyes tapasztalatokon, élményeken keresztül dolgoztunk fel különböző témaköröket, elsősorban az új iskolával, új társakkal, új tanárokkal kapcsolatos nehézségeikkel, kudarcaikkal, sikereikkel kapcsolatban. A csoportfoglalkozásokon elsősorban az Alsóvárosi Általános Iskola éves diákjai vettek részt, alkalmanként 8-10 gyerek aktív részvételével. A csoportfoglalkozás tervezett tematikája: 1-2 alkalom: Ismerkedés, a csoport működésének, szabályainak lefektetése. Ön- és társismeret szerepjátékokon keresztül. Szituációs gyakorlatok: - helyem az iskolában, - mit gondolnak rólam a társaim és a tanárok, - én mit gondolok róluk. Előnyök- hátrányok megélése. 27

28 3. alkalom Készségek, képességek fejlesztése a beilleszkedéshez. Ön- és társismeret szerepjátékokon keresztül. Motivációs kérdések, - miért járok iskolába, - milyen értékeket közvetít felém az iskola, - mit jelent számomra a tanulás. Délutáni szabadidős tevékenységek - ki mivel foglalkozik ill. foglalkozna szívesen. Erősségek-gyengeségek. 4. alkalom Roma identitás roma család, Hagyományok szokások, nyelv - zene ismerete Saját élmények, Előnyök- hátrányok megélése 5. alkalom Konfliktuskezelési technikák alkalmazása konkrét, megélt szituációkban (saját élmény feldolgozása), Agresszió kezelésének technikái. 6. alkalom Visszacsatolás: Szituációs gyakorlatok: - helyem az iskolában, - mit gondolnak rólam a társaim és a tanárok, - én mit gondolok róluk. Elképzelések a jövőre vonatkozóan. Összegzés. 28

29 III. A szociális gondoskodás főbb pontjai Szeged városában 29

30 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az általa biztosított különféle szociális ellátási formákhoz való egyenlő hozzájutás biztosítását tűzte ki célként. A gondoskodás középpontjában jelentős helyet foglalnak el az időseken kívül a munkanélküliek, a fogyatékos és a hajléktalan emberek is, akiknek a támogatását számos intézmény és civil szervezet is segíti. A város önkormányzata az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a gyárak bezárása miatt munka nélkül maradt embereket valamilyen formában támogatni tudja. Szeged Megyei Jogú Városban két célcsoport - a fogyatékkal élő személyek és az idősek - érdekeinek érvényesítésére, a velük való szoros együttműködés érdekében jött létre a Fogyatékosügyi Fórum és az Idősügyi Tanács. III. 1. Fogyatékosügyi Fórum Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény korszerű szellemiségét, és annak európai normákat követő elveit alapvetőnek tartja. Az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat közép, és hosszú távú célkitűzései szerint változtatni kell a fogyatékosságot csupán egészségügyi problémaként kezelő közfelfogáson. Ennek érdekében Szegeden már márciusában megalakult a város Helyi Fogyatékosügyi Fóruma. (továbbiakban: Fórum) A Fórum tagjai a különböző fogyatékkal, betegségekkel élőket képviselő szervezetek, egyesületek, így a mozgáskorlátozottak, értelmi fogyatékosok, vakok, siketek továbbá a rákbetegek, cukorbetegek, daganatos betegek, lisztérzékenyek. A Fórum munkájában részt vesznek rehabilitációs, fejlesztő és foglalkoztató szervezetek, alapítványok. Kezdetben a közös problémák megbeszélése, illetve az általános tájékoztatás volt a Fórum napirendjén, később már kezdeményező szerepet töltött be a problémák megoldására, mely közül több sikerrel járt. A Fórum célul tűzte ki, hogy a fogyatékkal élő emberek számára, összehangolt állami intézkedéseken keresztül teremtődjön meg az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció és az 30

31 önálló életvitel alapvető feltételeinek biztosítása. A fogyatékos személyek, az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan nem teljes mértékben tudnak élni, ezért indokolt számukra a pozitív diszkrimináció. A Fórum programjának célterületei: környezet; kommunikáció; közlekedés; egészségügy; oktatás, képzés; foglalkoztatás; sport- és szabadidő; szociális ellátások; valamint az intézményrendszer. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága pályázatot hirdetett a Fogyatékosügyi Keretre 2003-tól évente 5 millió Ft keretösszeggel. A Keret kifejezetten az adott célcsoportok támogatását biztosítja. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a támogatások odaítélésénél a Fórum előzetes javaslatait figyelembe véve hozza meg döntését. III. 2. Idősügyi Tanács Az Idősügyi Tanácsban képviseltetik magukat a különböző civil szerveződések, az ipari és mezőgazdasági munkát végzettek, az egyházak képviselői (katolikus, zsidó, evangélikus, református), a honvédség, a rendőrség, a BV alkalmazottak, az önkormányzati nyugdíjas szervezetek. Az Idősügyi Tanács véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az Idősügyi Tanács munkaterv alapján végzi munkáját, havonta ülésezik, napirendjén olyan témakörök szerepelnek, amelyek a nyugdíjasok életkörülményeit pozitívan befolyásolják. Meghívás alapján beszámolnak az üléseken az önkormányzat szociális intézményeinek vezetői, a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénzár vezetője, a civil szervezetek megyei képviselete stb. Az ülések rendszeres résztvevői a Tisza Volán Rt. munkatársai, akik a helyi tömegközlekedés szolgáltatásait igénybe vevő időskorú lakosság utazási feltételeiről tájékoztatják az Idősügyi Tanácsot. A meghívott előadók révén lehetőség nyílik a párbeszédre, a tájékoztatásra és tájékozódásra, az ismeretek bővítésére. Az Idősügyi Tanács elnökhelyettese havi rendszerességgel fogadóórát tart a Városházán, ahol megfelelő szakemberek segítik a nyugdíjasokat hivatalos ügyeik intézésében és kérdéseik megválaszolásában. Az Idősügyi Tanács a nyugdíjas szervezeteken keresztül megismerteti az önkormányzati apparátus működését az idősekkel, ezáltal betekintést nyernek a döntések előkészítésébe és a döntéshozatal módjába, véleményüknek hangot adhatnak és érdekeik védelmében is felléphetnek. 31

32 Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága pályázatot hirdetett az Idősügyi Keretre, évben 10 millió Ft keretösszeggel. A Keret létrehozásával az volt a cél, hogy lehetőséget adjon a szervezeteknek programjaik finanszírozására. A támogatások odaítélésénél az Idősügyi Tanács előzetes javaslatait figyelembe véve került sor a döntéshozatalra. III. 3. Szeged városában meglévő szociális szolgáltatások jellemzése A szociális szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat a szociális törvény határozza meg. A jelentős társadalmi változások következtében az önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége nagymértékben megváltozott az ellátási szükségletek módosulásaihoz igazodóan. A szociális törvény 90. (2) bekezdése szerint A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá előzetes igényfelmérésre alapozva a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. Pozitívum az utóbbi években, hogy az önkormányzat feladatellátását egyre több civil, illetve egyházi szervezet, gazdasági társaság is segíti. Ezek önállóan, önkormányzattal közösen, vagy az önkormányzattal kötött ellátási szerződések alapján működnek. III Alapellátások Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. (szociális törvény 59. (1) bek.) Szociális alapszolgáltatások: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, a szociális információs szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, 32

33 a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás. III Falugondnoki és tanyagondnoki ellátás A szociális törvény 60. (1) bek. szerint a falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. Az alapszolgáltatások tanyagondnoki szolgáltatás útján történő biztosítása nem kötelező feladat megyei jogú városok számára, ugyanakkor a szociális törvény 60. (3) bek. szerint a tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú külön jogszabályban meghatározott külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. SZMJVÖ jelenleg nem működtet tanyagondnoki szolgálatot. III Szociális információs szolgáltatás július 31-ig minden településen kötelezően megszervezendő feladat, melynek célja, hogy a szociális törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Jelenleg Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában lévő Humán Szolgáltató Központ családsegítő hálózatának munkatársai végzik el a fent megjelölt feladatot. 33

34 III Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérõl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. (szociális törvény 62. (1) bek.) Az étkeztetést a város tagozódása, az idősek nagy száma és egyenlőtlen eloszlása miatt SZMJVÖ Humán Szolgáltató Központ 40 házigondozói körzet kialakításával tette hatékonyabbá, és minden rászoruló részére elérhetővé. Az intézmény naponta 1100 fő részére biztosít kétfogásos étkeztetést, folyamatosan, az év 365 napján. igénybe vevők száma Étkeztetést igénybe vevők számának alakulása évben tól életkorok Férfi Nő III Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. (szociális törvény 63. (1) bek.) 34

35 1996. évtől a Kiskundorozsmai Családsegítő Házba integrálva valósul meg a házi segítségnyújtás. Ezt az ellátási formát évben átlagban, havonta 900 fő vette igénybe. Az ellátási terület nagyban befolyásolja a gondozási munka nehézségét. A külterületeken lakó személyek gondozása a közlekedés és a komfort hiánya miatt gyakran akadályozott. Növekszik azok száma, akik naponta több órás, akár 24 órás ellátást igényelnének a jelenlegi egy-két órás helyett, de ezt a jelenlegi rendszer nem képes felvállalni. A 40 fő szociális ápoló, gondozó szakember és a kb. 400 fő társadalmi aktivista kiválóan teljesítette az év folyamán felmerült igényeket. Házi segítségnyújtást igénybe vevők száma évben igénybe vevők száma Férfi Nő tól életkorok III Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (szociális törvény 64. (1) bek.) A családsegítés óta működő szolgáltatás, mely 1996-ban integrálódott a Humán Szolgáltató Központ struktúrájába. A feladat ellátását három családsegítőház biztosítja. A Tabán Családsegítő Házban és az Alsóvárosi Családsegítő Házban adósságkezelési tanácsadási tevékenységet is folytatnak, csoportfoglalkozásokat szerveznek a rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek részére, ennek eredményeként rövidül a rendszerben töltött idő, többeknek sikerült munkát találni, azonban az elsődleges munkaerőpiacra legtöbbjük nem kerül be, a közcélú foglalkoztatásban átmenetileg oldódik 35

Kivonat. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012... napján tartott (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat

Kivonat. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012... napján tartott (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat 1. sz. határozati javaslat Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012.... napján tartott (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből /2012.( ) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta

Részletesebben

Lakónépesség. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén. Változás

Lakónépesség. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén. Változás 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 33457 2008 34071 102% 2009 34385 101% 2010 34795 101% 2011 34562 99% 2012 34388 99% 2013 nincs adat #ÉRTÉK! 2014 nincs adat #ÉRTÉK! 2015

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település

Részletesebben

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról. 1 db határozati javaslat

Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról. 1 db határozati javaslat Előterjesztő: Dr. Solymos László alpolgármester Iktatószám: 01/25576-4/2013. Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról Melléklet: 1 db határozati

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Előterjesztő Dr. Solymos László alpolgármester Iktató szám: 01/55411-10/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

Lakhatási Beavatkozási Terv

Lakhatási Beavatkozási Terv Lakhatási Beavatkozási Terv Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 1 O l d a l Jóváhagyta: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Ináncs Község Önkormányzata 2016. Türr István Képző és Kutató

Részletesebben

0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről

0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről 0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE FÜGGELÉK MÓDOSÍTOTT ÉMOP-3.1.1.-12

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE FÜGGELÉK MÓDOSÍTOTT ÉMOP-3.1.1.-12 SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE FÜGGELÉK MÓDOSÍTOTT ÉMOP-3.1.1.-12 2013. március Tartalomjegyzék 1. SZOCIÁLIS AKCIÓTERÜLET... 3 2. TULAJDONVISZONY VIZSGÁLAT...

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. (...) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. (...) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. (...) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról Páty Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

polgármester Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései

polgármester Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő megnevezése: Dr. Botka László polgármester Iktatószám: 10823/2010. Tárgy: Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Melléklet: 5 pld. határozati javaslat 1 pld. alapító okirat módosítás

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 12. NAPIREND Ügyiratszám: 4/1497/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

DR. MOSONYI ALBERT GONDOZÁSI KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM 2015. 07. 30.

DR. MOSONYI ALBERT GONDOZÁSI KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM 2015. 07. 30. DR. MOSONYI ALBERT GONDOZÁSI KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM 2015. 07. 30. 1 Tartalomjegyzék 1. A szolgáltatás célja, feladata a. A megvalósítani kívánt szakmai program bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott

Részletesebben

Beszámoló a 2011. év I. félévi tevékenységről

Beszámoló a 2011. év I. félévi tevékenységről TARTALOMJEGYZÉK I. BESZÁMOLÓ A KORMÁNYHIVATAL 2011. ÉV I. FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 4 1. Bevezetés 4 1.1. A megye főbb jellemzőinek bemutatása 4 1.2. A Kormányhivatal megalakulása, jogállása 6 2. A törvényességi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének

ELŐTERJESZTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének ELŐTERJESZTÉS Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Előterjesztő: Várospolitikai alpolgármester Az előterjesztés tárgya: Alapító okiratok módosítása Iktatószám: 9524/2010. Melléklet: 18 db határozati

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. M E G H Í V Ó Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 753-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2012. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatának szakmai programja (3.mód.)

Kerekegyháza Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatának szakmai programja (3.mód.) Kerekegyháza Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatának szakmai programja (3.mód.) Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 27- án, 7:45 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Ikt. sz.: 2022/2011. Javaslat a Baglyaskő Idősek Átmeneti Otthona, valamint az Ezüstfenyő Idősek Otthona Idősek Klubja éves

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Vásárosnaményi kistérség

Vásárosnaményi kistérség Vásárosnaményi kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014 Összeállította: Szontágh Éva MTA TK Budapest 2014 Tartalom Összefoglaló...

Részletesebben

Város Jegyzője. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy.

Város Jegyzője. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy. Város Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu TÁJÉKOZTATÓ A HELYI ADÓRENDELETEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ A

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

KELEBIA KÖZSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE. 2010. március

KELEBIA KÖZSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE. 2010. március KELEBIA KÖZSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010. március Adatlap Település neve: Képviselő testület határozat száma: Kelebia Község Önkormányzata Kelebia Község Önkormányzata

Részletesebben

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban BÁNFALVI GYŐZŐ doktorandusz Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program Bevezetés A relatív szegénység jellemzője

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Kreatív ipari célterület fejlesztési terv. Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február

Kreatív ipari célterület fejlesztési terv. Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február Kreatív ipari célterület fejlesztési terv Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február 2 Tanulmány: Kreatív ipari célterület fejlesztési terv Projekt: Creative Cities - Development and

Részletesebben

46/2001.(12.18.) Kgy. sz. rendelet 1

46/2001.(12.18.) Kgy. sz. rendelet 1 46/2001.(12.18.) Kgy. sz. rendelet 1 A köztisztaság és a településtisztaság fenntartásáról a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról egységes szerkezetben Hódmezővásárhely

Részletesebben

INGATLAN-ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY

INGATLAN-ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: CSH/01/711-2/2016. Tárgy: ingatlan árverési hirdetmény Ügyintéző: Bálint Tamás Hiv. szám: Tel.: 62/680-782 Melléklet: INGATLAN-ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Ottroba László

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Beszámoló a Képviselő-testület 2016. május 26- i ülésére

Beszámoló a Képviselő-testület 2016. május 26- i ülésére Beszámoló a Képviselő-testület 2016. május 26- i ülésére Beszámoló a 2015. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról A gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló 2015. évi beszámoló elkészítésre került,

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Előterjesztő megnevezése: városfejlesztési alpolgármester

Előterjesztő megnevezése: városfejlesztési alpolgármester Előterjesztő megnevezése: Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester Iktatószám: 01/63299/2014 Tárgy: A fizető parkolási rendszerről szóló 25/2010. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosítása Melléklet:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde Sajószentpéter

Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde Sajószentpéter Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde Sajószentpéter SZAKMAI PROGRAM a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokra és a család-és gyermekjóléti szolgálatra TARTALOMJEGYZÉK I. A

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 6/2015. (IV.10.) önkormányzati rendelete. a köztisztaságról. / egységes szerkezetben /

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 6/2015. (IV.10.) önkormányzati rendelete. a köztisztaságról. / egységes szerkezetben / Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (IV.10.) önkormányzati rendelete a köztisztaságról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2015. július 1.-től Algyő Nagyközség Képviselő-testülete

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-23618-2/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-23618-2/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes. Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-23618-2/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.hu Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata Mell.:

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

Energiaszegénység Magyarországon

Energiaszegénység Magyarországon Mûhely Fülöp Orsolya, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ munkatársa, közgazdász E-mail: fulop@energiaklub.hu Energiaszegénység Magyarországon Lehoczki-Krsjak Adrienn, a KSH munkatársa,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

SZOCIÁLIS BÉRLAKÁS-PÁLYÁZAT 2016

SZOCIÁLIS BÉRLAKÁS-PÁLYÁZAT 2016 SZOCIÁLIS BÉRLAKÁS-PÁLYÁZAT 2016 Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő testülete Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottsága az 5/2011. (II.25.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban:

Részletesebben

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010.

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010. - 1 -.. napirendi pont Tárgyalja: Egészségügyi és Oktatási Bizottság Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010. Tisztelt Képviselő-testület! Kapuvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2011. április 29-i üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2011. április 29-i üléséről. JEGYZŐKÖNYV Készült: a 2011. április 29-i üléséről. Az ülés helye: a Megyeháza Díszterme. Jelen vannak: Borbás Zsolt, Dobos László, Dr. Juhász Enikő, Kovács Sándor, Leel-Őssy György, Molnár Imre, Piroska

Részletesebben

Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009.

Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. Előterjesztő: Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester Iktatószám: 01/37601-7/2010. Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. évi ellátásáról Melléklet:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Az Szt. 90/A. és az 92/C. (5) bekezdésének alkalmazása során kijelölt szociális hatóságok köre szintén változatlan.

Az Szt. 90/A. és az 92/C. (5) bekezdésének alkalmazása során kijelölt szociális hatóságok köre szintén változatlan. Szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII.29.) Korm. rend., illetve egyéb kapcsolódó jogszabályok ismertetése A gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági 9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELNŐKE ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2008. október 31-i ülésére Tárgy: Dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ Szakmai Programjának módosítása Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

A rendelet célja, alapelvei

A rendelet célja, alapelvei Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2009. (III. 27.) rendelete a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015.

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015. Ikt.sz.: 81-23/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 25. napján (csütörtök) du. 16 00 órai kezdettel megtartott soros, nyílt üléséről. Az ülés

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2012-2017 Készült a települési esélyegyenlőségi tervhez kiadott adattáblák és útmutatók felhasználásával a települési önkormányzat adatszolgáltatása

Részletesebben