Gazdaság. Infrastruktúra

Átírás

1 Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás ,50% 0 A működő vállalkozások száma 43 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 7 mezőgazdasági, 23 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 14 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 4, amelyből 4 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 23 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül egy sem rendelkezik a területen székhellyel. Infrastruktúra A városrészre jellemző az alacsony komfort fokozatú lakások magas aránya (38,2%), mely szignifikánsan a városi átlag fölött (12,4%) helyezkedik el. A lakások száma 131, amely a városi lakásállomány 3,47 %-a. Faluház, orvosi rendelő, posta, sportpálya készült, új családi házak épültek. A zöldfelületek nagysága m 2. A városrésznek óvodája, iskolája nincs, a gyermekeket és a tanulókat naponta iskolabusz szállítja Barcsra. A településrész közmű ellátottsága a városi átlag körüli szintű, az egyes szolgáltatásokra rácsatlakozott háztartások aránya azonban a városi magas átlag alatt van. A közművek átlagon aluli állapotúak, cserére szorulnak. A terület közlekedési felületei rossz állapotúak, az útburkolatok nem megfelelő szélességűek, az utak kátyúsak. A városközpont 101

2 megközelíthetősége a funkcióhiányok miatt különösen fontos, azonban a közlekedési feltételek nem biztosítottak. Kerékpárút nem található a területen. Összegezve elmondható, hogy a településrész társadalmi szempontból a városi átlaghoz képest hátrányosabb helyzetű, valamint a funkcióellátottság szempontjából sem kiemelkedő, érezhető a településrész városközponttól való távolsága. Átfogó fejlesztési célok: A legfontosabb fejlesztési célok e területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, a település rész és Barcs városközpont közti elérhetőség javítása az úthálózat rekonstrukciójával és kerékpárút fejlesztésével. Fontos cél továbbá a szilárd burkolattal nem rendelkező utak kiépítése (Tarnócai és Malom utcák). Ezen kívül fontos cél a település rész arculatának javítása különösképpen a közösségi felületek felújításával. Drávaszentesi városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK közmű-infrastruktúra többnyire kiépített magas munkanélküliség viszonylag jó megközelíthetőség lakosság kedvezőtlen demográfiai struktúrája kiépített közúthálózat foglalkoztatottsági szerkezete kedvezőtlen értelmiség alacsony aránya alacsony komfort fokozatú lakások magas aránya LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK emberi erőforrás fejlesztés befektetés-ösztönző feltételek erősítése élhető környezet, népszerű lakóövezet kedvezőtlen munkaerő piaci folyamatok kedvezőtlen demográfiai folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatottsági szerkezet 102

3 8.5 Északi városrész Ez a városrész csak lakóövezeti funkcióval rendelkezik, falusias hangulatú, jobbára gondozott házakból áll. A leromlott lakókörnyezet, illetve műszaki állapot nem biztosít megfelelő minőségű életteret az itt élők számára. Ebben a városrészben található a Roma telep akcióterület, melynek rehabilitációjára Barcs Önkormányzata a DDOP /A Szociális célú városrehabilitáció című konstrukció keretében pályázatot tervez benyújtani. Az akcióterület részletes bemutatása a 182. oldalon kezdődő fejezetben olvasható. A településrészen az alábbi utcák találhatóak területén: Arany J. u., Barátság u , , Béke u , Csokonai u., Dankó u., Diófasor u., Gyöngyvirág u., Kinizsi u., Pázmány P. u., Segesvári u., Szegfű u., Szentesi u., Új Élet u., Vásártér u. Társadalom A településrész lakónépessége a barcsi lakosság 9,9 %-a, 1218 fő. A településrész demográfiai struktúrájában markáns arányt képviselnek a 14 év alattiak, melyek a városrész lakosságának 29,5%-át teszik ki, mely jóval a települési átlag (17,5%) fölött található. Ezzel 103

4 szemben a 60 év fölötti lakosok aránya a városrész lakosságának 7,1% teszi ki, mely jelentősen alatta marad a városi átlagnak (16%). Iskolai végzettség tekintetében a városrész lakosságának összetétele rendkívül kedvezőtlen: az aktív korúak 64,4 % általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 0,5%- ot tesz ki a városrész lakosságában. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 37,0 %, amely a városi átlagot jelentősen alulmúlja. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 41,7 % amely jóval kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %). A településrész foglalkoztatottsági arányai messze a városi átlag alatt maradnak. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 61,5 %, amely 16,5 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 45,9 %, amely 26,4 %-kal több a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). Mutató megnevezése Északi városrész Barcs összesen Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 29,5 17,5 Lakónépességen belül évesek aránya 63,5 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 7,1 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-64,4 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 0,5 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 34,0 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 61,5 45,0 45,9 19,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 37,3 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,7 34,2 Állandó népesség száma Forrás: KSH, évi népszámlálás 104

5 Északi Városi szintű adat Gazdasági helyzetelemzés városrész Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar 22 0 mezőgazdaság 38 3 kereskedelem vendéglátás 42 2 szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű 76 6 Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma 42 2 DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman-Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató Metál Kft., Magyarplán vállalkozás Kft., QUATRO Kft. - A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 3 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek 87,50% 0 aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Gazdaság A működő vállalkozások száma 88 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 3 mezőgazdasági, 26 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 22 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 7, amelyből 6 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 34 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül egy sem rendelkezik a területen székhellyel. 105

6 Infrastruktúra A városrész lakásállománya 324, mely a város lakásállományának a 7,4%-át teszi ki, melyek 34%-a alacsony komfort fokozatú kategóriába sorolható. A településrészen oktatási, szociális intézmény nem található. A 6. számú óvoda a városrész határán található. Közösségi és közszolgáltatást nyújtó intézmények közül itt található a Tűzoltóság, illetve a Roma Közösségi Ház. Tulajdonképpen a telep teljes közút járda és csapadékvíz elvezető rendszere teljes felújításra szorul. Az aszfalt felületű utakban jelentős süllyedések alakultak ki, a beton felületek pedig többségében feltöredeztek, repedezettek. Összességében megfogalmazható hogy a területen megoldásra vár a teljes úthálózat felújítása, a teljes járdahálózat felújítása és a teljes csapadékvíz elvezető rendszer felújítása. A zöldfelületek nagysága m 2 A városrész közműhálózata 100 %-osan kiépített a vezetékes víz-, az áram-, a szennyvíz hálózat tekintetében. A vezetékes gáz-, a telefon- illetve a kábeltévé szolgáltatás csak részlegesen került kiépítésre, a gázhálózat 15 %-ban, a kábeltévé-, telefon- és egyéb közműhálózat mintegy 65 %-osan. A közmű-csatlakozási lehetőségek általában valamennyi ingatlanra biztosítottak, úgymint víz villany szennyvíz hálózat, és részlegesen biztosított a gázhálózatra történő csatlakozás lehetősége. A területen található háztartások víz-, és energiahálózatra való rácsatlakozása %-os, a szennyvízhálózatra 55 %-os, a kábeltévé, telefon- és egyéb közműhálózatra a háztartások 40 %-a, a gázhálózatra mintegy 10 %-a csatlakozott, amely mutatók alatta maradnak a városi, magas átlagnak, különösen a szennyvíz- és gázhálózatra való rácsatlakozás tekintetében. Összegezve elmondható, hogy a terület társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős hátrányokkal küzd. Társadalmilag jellemző a magas munkanélküliség, az alacsony gazdasági aktivitás, az alacsony iskolázottság. Emellett egy romló városi környezet és a szolgáltatások, funkciók hiánya figyelhető meg. A terület műszaki, fizikai, infrastrukturális fejlettségét tekintve jelentősen elmarad és alatta marad az egész városra jellemző színvonalnak. Az épületek, a közösségi közlekedési felületek, közterületek felújításra szorulnak, a zöldfelületek rekreációs célú fejlesztést igényelnek. A jövőben szükséges a városrész integrálása, felzárkóztatása a város egészét jellemző állapotokhoz. Ennek érdekében különösen indokolt a közösségi létesítmények, illetve a közterületek, közösségi felületek infrastrukturális fejlesztése, illetve az itt élők társadalmi integrálása érdekében a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. Ezáltal biztosítható az épített és természeti környezet fenntartható fejlesztése, kialakítható az élhető város, egy minőségi élettér, könnyebbé válik a közösségformálás, és erősödik a helyi identitástudat. Átfogó fejlesztési célok: Épített és természeti környezet fenntartása: Telepszerű lakókörnyezet szociális célú városrehabilitációs programján keresztül, a cél a telep környezetének élhetőbbé tétele A leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén. A településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A zöldfelületek rekonstrukciója A településrészen útfelújítások, közmű rekonstrukciók megvalósítása 106

7 Az Északi városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK viszonylag kiépített közműinfrastruktúra jó megközelíthetőség LEHETŐSÉGEK városrész lemaradása csökken munkanélküliség csökken szolgáltatások kiépülnek GYENGESÉGEK magas munkanélküliség alacsony gazdasági aktivitás alacsony iskolázottság romló városi környezet szolgáltatások hiánya VESZÉLYEK magas munkanélküliség gazdasági inaktivitás tartóssá válik gettósodás folyamata felerősödik 107

8 8.6 Déli városrész A városrész magában foglalja az alábbi utcákat: Almás u. Barcstelep vasútállomás, Bimbó u., Dózsa Gy. u , 1-19., Gyár u., Kazinczy F. u., Kodály Z. u., Nefelejts u., Máv pályaudvar, Mészégető u., Rinya u., Somogyi B. köz, Somogyi B. u , 2-98., Széchenyi köz, Széchenyi u., Táncsics M. köz, Táncsics M. u , Verbina u., Viktorpuszta, Zrínyi M. u. Barcs Déli városrésze vegyes beépítésű terület: egyrészt elhanyagolt ipari területekből, másrészt lakóövezetekből áll. A városrész a 19. század végén épült ki, a hajózás és a kereskedelem fejlődése következtében. A városrész Barcs gazdasági fellendülése idején a város gazdasági fejlődésének motorja volt. Egykori gazdagságáról tanúskodik a korszak nyomokban megmaradt építészeti örökségi állománya is, pl: egykori gabonaközpont, gyümölcselosztó épülete. A városrész második virágzása a 80-as évekre tehető, mikor raktározási központként működött a terület. A 90-es évektől kezdve a gazdasági pangás jellemzi a városrészt: elhagyott iparterületek, magas munkanélküliség. A Dráva határfolyóként működik jelenleg is, a határövezeti státusz a helyi fejlesztéseket megnehezíti, másrészt a Dráva földrajzi adottságai következtében a városrész nem körüljárható. A városrész adottságaiban jelentős potenciált hordoz a Dráva folyó és környezetének fejlesztése. A terület a kikötő és a folyó mentén kialakítható turisztikai szolgáltatások, rekreáció és sporttevékenységek fejlesztésével, a határon átnyúló kapcsolatok, gazdasági tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésével ismét a város fejlődésének fontos tényezőjévé válhat. 108

9 Mutató megnevezése Déli városrész Barcs összesen Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 22,5 17,5 Lakónépességen belül évesek aránya 60,7 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 16,8 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-36,7 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 8,0 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 18,6 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 48,4 45,0 26,6 19,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 48,3 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39,2 34,2 Állandó népesség száma Forrás: KSH, évi népszámlálás Társadalom A városrész lakónépessége 1362 fő, amely a település állandó lakónépességének mintegy 11,1 %-a. A városrész demográfiai helyzetéről elmondható, hogy a lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 5%-kal magasabb a városi mutatónál, míg a évesek aránya közel 6%-kal alacsonyabb a városi átlagnál. A lakosság iskolázottságában a város egészéhez viszonyítva kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül közel 8%-kal magasabb a városi átlagnál, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 2,3%- kal alacsonyabb a városi mutatóknál. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 48,3 %, amely a városi átlagot mindössze 3,8 %-kal múlja alul. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 39,2 % amely 5 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %). A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 48,4 %, amely 3,4 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 26,6 %, amely 7,1 %-kal több a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). 109

10 Gazdasági helyzetelemzés Városi szintű adat Déli városrész Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar 22 2 mezőgazdaság 38 3 kereskedelem vendéglátás 42 4 szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű 76 9 Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma 42 4 A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman-Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. Barcs Metál Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI- LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 1 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 3 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) 87,50% 0 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Gazdaság A városrész a rendszerváltás előtti időszakban Barcs legjelentősebb ipari övezete volt. Ma is ezen a területen találhatók a város életét meghatározó legjelentősebb ipari vállalkozások, azonban a gazdasági folyamatok következményeként gazdasági jelentősége lecsökkent, ugyanakkor bizonyos területei főként a Dráva partjával érintkező területek - turisztikai célú jelentősége megnőtt. A terület a rendszerváltás után, a határsáv lezárásának megszűnésével új fejlődési irányt vett fel. Jelentős mértékben kihasználható a Dráva folyó és környezetének adottságai és a Duna-Dráva Nemzeti Park jelenléte. Ebből következően az elmúlt években a terület jelentős turisztikai fejlesztéseken esett át, és továbbra is kedvelt fejlesztési célpontja akár az Önkormányzatnak, akár magánbefektetők számára. (Hajókikötő létesült, mellyel a kishajós vízi-turizmus feltételei teremtődtek meg, fejlesztésre került a Drávai szabad-strand.). 110

11 A terület ma tehát kettős funkcióval bír: ipari hagyományok megőrzése mellett komoly turisztikai potenciált hordoz. A működő vállalkozások száma 142 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 2 ipari, 3 mezőgazdasági, 79 kereskedelmi, 4 vendéglátó, 55 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 9, amelyből 9 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 4 darab, a szálláshelyek száma 43 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül a Barcs Metál Kft. található e városrészben. Infrastruktúra A városrészben található lakások száma 424, mely a 9,7%-át adja a város teljes lakásállományának. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a városrész teljes lakásállományának 18,6%-át adja. A városi óvodák telephelyei közül 1 található ebben a városrészben, azonban sem általános iskolával, sem középiskolával nem rendelkezik a terület, így különösen fontos a városközponttal való infrastrukturális kapcsolata a területnek. Összességében elmondható, hogy a városrész társadalmi szempontból megközelíti a városra jellemző átlagos értékeket. Mind ipari, mind turisztikai funkcióval rendelkezik, azonban napjainkra az ipari jelentősége a területnek lecsökkent, így a városrész számára a határmentisége jelentheti a fejlődés útvonalát. Átfogó fejlesztési célok: A határmentiségből adódóan a határokon átnyúló turisztikai útvonalak kialakítása (bakancsos, lovas, kerékpáros), a határ mellet fekvő nemzeti parkok együttműködésének erősítése. Meglévő ipari vállalkozások potenciáljának növelése, a foglalkoztatás bővítése. A Déli városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK kiépített közmű-infrastruktúra tradicionális városrész Dráva közelsége egyedi épített örökségi épületállomány rekreáció, turizmus, sporttevékenységek fejlesztésére alkalmas terület LEHETŐSÉGEK A Dráva turisztikai fejlesztése rekreációs szolgáltatások fejlesztése határon átnyúló kapcsolatok, gazdasági és kulturális együttműködések, szolgáltatások fejlesztése GYENGESÉGEK magas munkanélküliség gazdasági pangás Dráva határfolyóként működik jelenleg is, a határövezeti státusz a helyi fejlesztéseket megnehezíti elhagyott ipari területek VESZÉLYEK kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok gazdasági visszaesés elmélyül A Dráva elválasztó szerepe erősödik a határon átnyúló kapcsolatokban 111

12 8.7 Keleti városrész A városrész magában foglalja az alábbi utcákat: Ady E. u., Aranyospuszta, Bajcsy-Zs. u , , Bartók B. u., Belcsapuszta, Bem u., Darányi u., Dési Huber I. u., Dohány u., Felszabadulás u., Fodor J. u., Gárdonyi G. u., Horvát hegy, Hős u., Kálvária u., Kis u., Klapka u., Klára u., Középrigóc, Landler J. u., Liszt F. u., Magyar L. u., Martinovics u., Máv 36-os őrház, Mező u., Munkácsy u., Német hegy, Szépkilátás u., Tiszta u. Vasvári Pál u., Vikár B. u., Virág u., Vörösmarty u., Zátonytelep Barcs keleti városrésze lakóövezeti funkcióval rendelkezik. A városrész vegyes beépítettségű: családi házas övezetek és a társasházi övezetek egyaránt megtalálhatóak. Barcs keleti városrésze kedvező lakókörnyezeti adottságai miatt a városon belüli költözések szempontjából népszerűnek számít, kedvező ingatlanpiaci mutatókkal rendelkezik. Folyamatosan fejlődő városrész, megújuló utcákkal, utcarészekkel. Építkezésre való szabad telkek rendelkezésre állnak. 112

13 Mutató megnevezése Keleti városrész Barcs összesen Társadalom Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,8 17,5 Lakónépességen belül évesek aránya 69,2 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 15,0 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-23,2 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 13,5 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 13,4 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 39,4 45,0 14,8 19,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 57,4 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 28,1 34,2 Állandó népesség száma Forrás: KSH, évi népszámlálás A városrész lakónépessége 2606 fő, amely a település állandó lakónépességének mintegy 21,1 %-a. A városrész demográfiai helyzetére igazak a városra általánosan elmondható tendenciák, lakossága elöregedő, a legtöbb mutatója hasonló vagy enyhén kedvezőbb a városi átlagnál. A lakosság iskolázottságában a többi városrészhez viszonyítva kedvezőbb mutatókkal rendelkezik: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 5,6%-kal alacsonyabb a városi átlagnál, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 3,2%-kal magasabb a városi mutatóknál. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 57,4 %, amely a városi átlagot mindössze 5,7 %-kal felülmúlja. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 28,1 % amely 6,1 %-kal kedvezőbb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %), tehát a foglalkoztatottságot tekintve városi átlagon felüli. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 39,4 %, amely 5,6 %-kal kedvezőbb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem 113

14 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 14,8 %, amely 4,7 %-kal kedvezőbb a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). Városi szintű Gazdasági helyzetelemzés adat Keleti városrész Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar 22 0 mezőgazdaság 38 4 kereskedelem vendéglátás 42 2 szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű 76 8 Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma 42 2 DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Karvalics és A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató Kft., Karvalics Kft., TIvállalkozás felsorolása Magyarplán La Kft. Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 2 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 3 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek 87,50% 0 aránya) Forrás: Önkormányzati adatközlés 114

15 Gazdaság A működő vállalkozások száma 150 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 4mezőgazdasági, 86 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 71 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 14, amelyből 8 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 49 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül kettő is található e városrészben, a Karvalics és Karvalics Kft., TI-La Kft.. Infrastruktúra A városrészben található lakások száma 917, mely a 21,1%-át adja a város teljes lakásállományának. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a városrész teljes lakásállományának 13,4%-át adja. A városrészben található a Barcs Városi óvodák 2 telephelye is, azonban sem általános, sem középiskola nem található a területen. A városrész hátránya, hogy az üzletek, szolgáltatások megjelenése térbeli egyenlőtlenséget mutatnak. Az üzletek és szolgáltatások egy tömbben helyezkednek el a városrész határán, a városközpont szomszédságában, míg a belső és a városközponttól távolabbi övezetekben az üzletek sűrűsége jóval alacsonyabb, a kertesházi övezetben a szükséges szolgáltatások pl: üzletek, játszóterek hiányoznak. A zöldfelületek m 2 -t tesznek ki. Ebben a városrészben található Belcsapuszta, mely jelenleg A KSH által definiált szegregátum. Stratégiai célként fogalmazódik meg az itt található rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezés a meglévő szociális bérlakások kiutalása révén. Összességében elmondható, hogy társadalmi és funkcióellátottság szempontjából is kedvezőek a városrész mutatói. A településrészre a lakóövezet a legjellemzőbb. A város zajától kívül eső, csendes lakópark-szerű és falusias elrendezésű városrész. Ebből következően a fontosabb fejlesztési célok a városrész arculatának javítása, közúthálózatának és járdarendszerének felújítása, és mivel a nyugati határvonala a határra vezető elkerülő út, ezen a területen fontosnak tartjuk további kereskedelmi és gazdasági fejlesztések megvalósítását. Átfogó fejlesztési célok: Főként magánbefektetők bevonásával a jelenleg üresen álló magántulajdonú-önkormányzati tulajdonú területek beépítése és kihasználása, valamint a város megtartó erejének növelése érdekében új építésű területek kialakítása. 115

16 Keleti városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK kiépített közmű-infrastruktúra jó megközelíthetőség fejlődésben lévő városrész vonzó lakókörnyezet felkapott városrész LEHETŐSÉGEK élhető környezet, népszerű lakóövezet szolgáltatások fejlesztése GYENGESÉGEK magas munkanélküliség elöregedő lakosság szolgáltatásokban térbeli egyenlőtlenség szegregált terület jelenléte VESZÉLYEK kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok kedvezőtlen demográfiai folyamatok a városrész fejlődésében térbeli egyenlőtlenség nő szegregátum fennmarad, esetleg bővül 116

17 8.8 Nyugati iparterület A városrész magában foglalja az alábbi utcákat, területeket: Drávaerdő, Drávapart, Táncsics M. u. 18 A es évtizedek folyamán a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemek telepedtek meg a városrészben. A városrész jelenleg stagnáló állapotban van, Megszűnőben lévő ipari telephelyek, korszerűsítésre szoruló technológia jellemzi a városrészt. Termékstruktúrája megújításra szorul. Az itt termelt termékek iránti szűkülő piaci kereslet nehezíti a városrész felemelkedését. Az iparterület adottságainál fogva ideális építőipari vállalkozások és a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemek megtelepedésére. A városrész teljes mértképben iparterület funkciót lát el. A statisztikákból látható, hogy gyakorlatilag lakófunkciója nincs. Mindössze 5 lakóval rendelkezi, lakásállománya 2 darab. A déli városrészhez közvetlenül kapcsolódó terület, amely elsősorban a mezőgazdaság legfőbb bázisa, valamint korábbi évtizedekben kialakult és a mezőgazdasághoz kapcsolható háttér iparágak, úgymint mezőgazdasági gépipar, építőipar és alkatrész-gyártás. A rendszerváltás után az övezet átstrukturálódott, a meglévő telephelyeken több vállalkozásból létrejött szervezetek működnek, megmaradt viszont a mezőgazdaság, mint fő termelő egység, és ma is egyrészt a település, másrészt a régió élelmiszeripari ellátását és mezőgazdasági termék-ellátását biztosítani tudja. 117

18 Mutató megnevezése Nyugati iparterület Barcs összesen Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 20,0 17,5 Lakónépességen belül évesek aránya 80,0 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 0,0 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-25,0 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 0,0 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 0,0 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 25,0 45,0 0,0 19,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 75,0 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 0,0 34,2 Állandó népesség száma Forrás: KSH, évi népszámlálás Gazdasági helyzetelemzés Városi szintű adat Nyugati Iparterület Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar mezőgazdaság 38 3 kereskedelem vendéglátás 42 2 szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű 76 3 Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma

19 A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. B és Z Beton Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás ,50% 0 Gazdaság A működő vállalkozások száma 79 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint, 12 ipari, 3 mezőgazdasági, 29 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 12 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 3, amelyből 3 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, szálláshellyel a városrész nem rendelkezik. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül a B és Z beton Kft. található e városrészben. Infrastruktúra Az ipari területekre jellemző infrastruktúrával rendelkezik a terület. Az iparterületi jellegből adódóan különösen fontos, hogy a településrész közlekedési elérhetőségei magas színvonalúak legyenek, illetve az egyes működő vállalkozások magas színvonalon, korszerű technológiával ellátva legyenek képesek termelő munkájuk végzésére. Átfogó fejlesztési célok: Az élelmiszeripari termelés terén, annak korszerűsítésével kijutni az Európai Unió piacaira. Korszerű termelési technológiák bevezetése, és az ipari vállalkozások technológiai fejlesztése. 119

20 Nyugati iparterület SWOT analízise ERŐSSÉGEK kiépített infrastruktúra jó megközelíthetőség élelmiszeripari termeléshez szükséges feltételek kedvezőek építőipari termeléshez szükséges feltételek kedvezőek LEHETŐSÉGEK technológiai váltással termékstruktúra váltás építőipari kapacitás iránti kereslet megnő, újjáéledő vállalkozások mezőgazdasági, élelmiszeripari termelés fellendülése GYENGESÉGEK korszerűsítésre szoruló technológia, termékstruktúra megszűnőben lévő ipari telephelyek az itt gyártott termékek iránt szűkülő kereslet VESZÉLYEK magas munkanélküliség gazdasági stagnálás tartóssá válik a gazdasági válság elhúzódása miatt a kereslet nem újul meg az építőipari termelés irányában 120

21 8.9 Keleti iparterület A városrész magában foglalja az alábbi utcákat, területeket: Bálint tanya, Rév u. Keleti iparterület főként ipari övezetként működik, minimális lakófunkcióval. Az iparterület a as években jött létre. Fő profilja az építőipari alapanyagok gyártása volt, melyhez a folyamatos és nagyarányú megrendeléseit a városban folyó nagyarányú lakótelep-építési hullám tette lehetővé. Az iparterület a 90-es évek privatizációja során került a Henkel gyárhoz, mely az építési kemikáliákat gyártó üzemet működtette itt. A privatizációt követően a korábbiakhoz képest visszaesett a termelés volumene, ezt próbálták ellensúlyozni az ipari park kiépítésével. Az ipari park nem teljesen váltotta be az előzetes várakozásokat. Az ipari park egyik fő hátránya volt, hogy szerkezete folytán csak kis cégek megtelepedésére volt alkalmas, akik viszont hosszú távon nem tudták a rezsi és bérleti fizetni. Így az ipari park túlzottan szétaprózódott volt és magas volt a cégek fluktuációja. Az exportlehetőségek beszűkülése miatt barcsi gyáregységének értékesítése mellett döntött a 121

22 Henkel és október 1-től az MPF Holding tulajdonába került az ipari terület, mely az építési kemikáliákat gyártó üzemtől mindössze 15 munkatársat vett át. Az elmúlt évek során felmerült az ipari park területének bővítése a szomszédos telkek megvásárlása révén, de jelenleg az önkormányzatnak nincs pénze a magánkézben lévő terület megvásárlására és a vállalkozások részéről mutatkozó jelenlegi keresleti trendek sem támasztják alá, hogy szükséges lenne a térségben az ipari park bővítése. Mutató megnevezése Keleti iparterület Barcs összesen Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 12,5 17,5 Lakónépességen belül évesek aránya 56,3 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 31,3 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-11,1 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 16,7 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 0,0 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 55,6 45,0 11,1 19,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 40,0 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 50,0 34,2 Állandó népesség száma Forrás: KSH, évi népszámlálás Gazdasági helyzetelemzés Városi szintű adat Keleti iparterület Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar 22 6 mezőgazdaság 38 2 kereskedelem vendéglátás 42 3 szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű

23 Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma 42 3 DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás Kft., felsorolása Magyarplán QUATRO Kft. Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 3 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) 87,50% 0 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Gazdaság A működő vállalkozások száma 123 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint, 6 ipari, 2 mezőgazdasági, 38 kereskedelmi, 3 vendéglátó, 23 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 6, amelyből 6 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 3 darab, szálláshellyel a városrész nem rendelkezik. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül a QUATRO Kft. található e városrészben. Infrastruktúra A városrész elsősorban ipari övezet, minimális lakóövezeti funkcióval. Lakónépességének száma 16 fő, lakásállománya 6 darab. Az ipari területekre jellemző infrastruktúrával rendelkezik a terület, közlekedési elérhetőség szempontjából azonban fejletlenebb a Nyugati iparterülethez képest.. Az iparterületi jellegből adódóan különösen fontos, hogy a településrész közlekedési elérhetőségei magas színvonalúak legyenek, illetve az egyes működő vállalkozások magas színvonalon, korszerű technológiával ellátva legyenek képesek termelő munkájuk végzésére. 123

24 Átfogó fejlesztési célok: Az ipari park elérhetőségének javításával vélhetően megélénkül a vállalkozói kedv, ennek érdekében, mint már annyiszor jelezte az Önkormányzat számos fórum felé, legalább gyorsforgalmi út kialakításával (6-os, 68-as főközlekedési út) lehetne a térség elérhetőségét javítani, ezáltal a gazdasági fellendülést elősegíteni. A Keleti iparterület SWOT analízise ERŐSSÉGEK kiépített ipari infrastruktúra jó megközelíthetőség előnyös elhelyezkedés, Dráva szomszédsága egy új technológia telepítéshez az ipari terület gyorsan átalakítható, könnyen megvalósítható egy technológiai váltás LEHETŐSÉGEK technológiai váltással termékstruktúra váltás építőipari kapacitás iránti kereslet megnő, újjáéledő vállalkozások Építőanyagipar és a díszítőanyagipar megtelepedésére lehet ideális terület GYENGESÉGEK korszerűsítésre szoruló technológia kedvezőtlen trendek, beszűkülő világpiaci kereslet a termékek iránt VESZÉLYEK tartósan visszaeső világpiaci kereslet a termékek iránt gazdasági stagnálás tartóssá válik 124

25 9. Antiszegregációs terv 9.1 Helyzetértékelés Barcs város prioritásként kezeli a különböző hátrányokkal rendelkező gyermekek és felnőttek lakhatási, tanulási foglalkoztatási körülményeinek javítását. A rendelkezésre álló tervezési-, jogi-, pénzügyi- és szabályozási eszközökkel úgy gazdálkodik, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal csökkentse a város területei között, illetve a lakónépességen belüli különbségeket. Hiszen a város egészének és minden lakosának érdeke az, hogy a elszakadó, fejlettségben elmaradó, leromló állapotú városrészek ne veszélyeztessék a város fejlődési pályáját, illetve hogy az ott élők minél nagyobb hányada aktív, értéket előállító tagja lehessen a közösségnek. Az anti-szegregációs terv célja a szegregátumként területként beazonosított városi területen élők elkülönülésének oldásával, társadalmi integrációjának biztosításával kapcsolatos intézkedéssorozat bemutatása. Esélyegyenlőség a közoktatásban Barcs Város, Bélavár, Heresznye, Komlósd, Péterhida, Rinyaújlak, Szulok és Vízvár Községek Képviselő-testületei július 1-jei hatállyal, határozatlan időre intézményfenntartó társulást hoztak létre, mely a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás mikrotérségi központjaként Barcs városban közös igazgatású közoktatási intézményt tart fenn és működtet. Az intézmény neve: Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Röviden: Barcsi nevelési és Oktatási Intézmények (BNI). A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv ( ) kimondja: Nyitottak vagyunk a különböző hátrányokkal, adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek, tanulók fogadására, integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésükre, sajátos igényeiknek megfelelő egyéni fejlesztésükre, esélyt, lehetőséget teremtve arra, hogy mindenki képességeinek, adottságának megfelelően fejlődhessen. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően gyermekbarát, családias légkörben végzünk, segítve ezzel a gyermekek személyiségfejlődését. (BNI IMIP) A BNI intézményegységeiben olyan intézményi gyakorlat kialakítását tűzzük ki célul, amelyben érvényre jut a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A beruházásban, fejlesztésben érintett településeinken, a társulás közoktatási intézményegységeiben az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén különös figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. 125

26 Az Esélyegyenlőségi Terv priorításai Az iskolai szegregáció csökkentése. A nevelés-oktatás tartalmi fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres integrációja érdekében. Integrációt és képességkibontakoztatást támogató módszertani adaptáció általános iskolák, óvodák és középiskolák körében. SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése, felülvizsgálatok megszervezése. A pedagógiai fejlesztéshez szükséges eszközök, berendezések beszerzése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő) óvodáztatását biztosító szakmai programok működtetése Érettségit adó középfokú oktatási intézményben, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése. 9.2 Alacsony státuszú lakosság helyzete A Barcsi kistérség a leghátrányosabb kistérség egyike. Településein sok a munkanélküli, a szociális támogatásokat igénybe vevők száma magas. A gazdaság struktúraváltása miatt Barcs városban működő üzemek bezárásával jelentősen megnőtt a munkanélküliek aránya. Az elszegényedő családok gyarapítják a szociálisan rászorultak rétegét. Az a tény, hogy a település távol esik a nagyvárosoktól és az utazási költségek megnehezíti a munkavállalást. A társulás településein élő kiskorúak 47,6%-ának (1118 gyermek) igényeltek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A BNI intézményegységeibe járó gyermekek, tanulók közül gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 40,8% (956 fő) hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 383 fő, az összlétszám 16,3%-a. Szociális támogatások alakulása Rendszeres szociális segélyben részesülő háztartás Rendszeres szociális segélyben részesülő személy Gyermekek után igényelt rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Akiknek szülei nyilatkoztak HHH helyzetükről Ebből Akiknek szülei nem nyilatkoztak HHH helyzetükről Barcs Bélavár na Heresznye Komlósd Péterhida Rinyaújlak Szulok Vizvár na Összesen:

27 Szociális bérlakás program A legrászorultabb, rendkívül rossz lakáskörülmények között élők barcsi családok elhelyezését, illetve a városba található szegregátumok megszűntetését szociális bérlakások építésével és fenntartásával is igyekszik az önkormányzat elősegíteni. Az igénylők száma folyamatosan emelkedett, melyet a 2004-ben átadott 88 lakás bérlete csak csökkenteni tudott, de a létszám azóta is folyamatosan fő között mozog. A bérlakásokra bérleti ajánlattal rendelkező 44 jelentkezőből 11 fő a városban található legnagyobb szegregátumból, az ún. roma telepen élt, a kisebbik kijelölt szegregátumból, Belcsapusztáról pedig 1 fő pályázott meg önkormányzati szociális bérlakást. A 2004-ben épült 88 darab önkormányzati bérlakás a város szívében, rendkívül kedvező környezetben és magas műszaki színvonalon épült meg. Sajnálatos, hogy mind a lakások, mind az épületek állapota, állaga folyamatosan és nagymértékben romlik az ott lakók gondatlansága, rongálásai következtében. Vizsgálni kellene az ott élők társadalmi státuszát, gazdasági helyzetét, a lakók összetételének tendenciáját, mert fennáll a veszélye, hogy az épületegyüttes szegregációs területté alakul az elkövetkező évek során. Közoktatásban való részesülés Óvodáztatás Barcs Város Önkormányzata a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményfenntartó Társulás keretében-komlósd, Péterhida, Vízvár, Bélavár, Heresznye, Szulok, Rinyaújlak önkormányzatainak részvételével - látja el alapfokú közoktatási feladatait (óvodai nevelés, általános iskolai oktatás). A társulás területén összesen 8 feladatellátási helyen 450 kisgyermek befogadására alkalmas óvoda található. (Barcson 6, Vízváron 1, Rinyaújlakon 1 tagóvoda) A településeken élő minden 3. életévét betöltött gyermek óvodai ellátásban részesül. A tagóvodák között a HHH gyermekek aránya nem kiegyenlített. Több mint 25%-ban eltér Barcson a 4.-6., a és 7.-6 tagóvodák esetében. A 6. Sz. Tagóvodában, mely a szegregátumban található, a magas HHH arányt az okozza, hogy az óvoda körzetében magas a halmozottan hátrányos helyzetű, roma családok száma. Ez az óvoda 1976-ban 3 csoportos óvodának, és közfürdőnek épült. A közfürdő megszüntetése után a demográfiai hullám csúcsán 4 csoportos óvoda lett, a gyermeklétszám csökkenése miatt jelenleg 2 csoporttal működik, az 50 férőhelyen jelenleg 49 beíratott gyermekkel. Tárgyi, személyi feltételei a jogszabályi előírásoknak megfelelnek. Ezen családok, akiknek szülei már maguk is ide jártak óvodába, az otthonukhoz közel eső intézménybe szívesebben viszik el gyermekeiket, mint a távolabb eső, bár a felvételi körzethez tartozó óvodába. A felvételi körzetek módosításával próbált az önkormányzat a helyzeten változtatni, melynek eredménye, hogy kevés számban, de másik óvodát is választanak az itt élő családok. 127

28 Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint a roma gyermekek intézményegységek közötti szegregációjának csökkentése, illetve megszüntetése. Ennek két lehetséges módja van: a felvételi körzetek e célnak megfelelő további módosítása, illetve a gyermeklétszám további csökkenése esetén egy, nem óvodai célra épült óvodai intézmény megszüntetése, s onnan a gyermekek átirányítása a 6. Sz. tagóvodába. Az önkormányzatnak célja továbbá, az óvodai integrációs program feltételeinek megteremtése, annak bevezetése a BNI Városi Óvodák tagintézményeiben, ehhez külön intézkedési terv készül. Óvodai ellátásban részesülő gyermekek összetétele a barcsi óvodákban: Feladatellátási hely megnevezése Kötelezően ellátott települések * Gyermekek száma HH gyermekek száma HHH gyermekek száma HHH% SNI száma Csoportok száma 1. sz. Tagóvoda 3. sz. Tagóvoda Barcs ,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida , sz. Tagóvoda Barcs , sz. Tagóvoda Barcs , sz. Tagóvoda Barcs , sz. Tagóvoda Barcs ,3 0 3 *Barcs tagóvodái kötelező felvételi körzeteken belül biztosítják a gyermekek óvodáztatását. A táblázatból kitűnik, hogy a VI. számú tagóvodába járnak a városban élő alacsony státuszú családok gyermekei legnagyobb arányban. Az ide járó gyermekek között a HH gyermekek aránya közel 90%, a HH gyermekek aránya pedig közel 50%. Óvodáztatási támogatásban részesülők lakóhely szerinti vizsgálata is azt mutatja, hogy a támogatottak 50%-a a roma telepen él, továbbá a tagóvodák szerinti megoszlást nézve a támogatást kapó gyermekek 37%-a a VI. számú tagóvodába jár. 128

29 Általános iskolai közoktatás integráltsága A beiskolázási körzetek megszűntetésének köszönhetően nincs az iskolák között olyan jelentős eltérés a HH/HHH tanulók arányát tekintve, mint azt megfigyelhettük az óvodák esetében. OM azonosító Intézmény neve Intézményben tanulók létszáma Tanulólétszám Normál (általános) tanterv Tanulólétszám Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Tanulólétszám Gyógypedagógiai tagozat Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH BNI Deák Ferenc Általános Iskola BNI Deák F. Ált. Isk. Szent István Tagint. Vízvár BNI Arany János Ált.Iskola BNI Arany János Ált. Iskola Szuloki Tagint Gimnázium Szakképző Összesen:

30 Tanulói összetétel a BNI barcsi intézményegységeiben a HH/HHH tanulókra vonatkozóan Intézmény Összes tanuló HH HHH HHH %-a SNI SNI tanulók %-a BNI Arany János Általános Iskola Barcs Hősök tere ,9% 24 5,2% BNI Deák Ferenc Általános Iskola Barcs Kossuth L. u ,6% 30 5,8% Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium ,0% 0 0,0% Barcs Tavasz u. 3. Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium ,7% 33 9,8% Barcs Barátság u (szakiskola) Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium ,1% 0 0,0% Barcs Barátság u (szakközépi.) Összesen: ,4% 94 4,9% 130

31 9.3 Roma kisebbség helyzete Barcson Barcson a cigány kisebbséghez tartozó lakosok száma jelenleg megközelítőleg 1350 fő, akiknek többsége a roma telepen lakik. A roma telep lakosainak száma jelenleg kb fő, a többiek Pálfaluban, Drávaszentesen, Somogytarnócán és a városban elszórtan élnek (pl. Széchenyi u. 10, Bimbó u.). A barcsi a cigány népesség 95 %-a beás, 5 % a lovári és a muzsikus csoportba tartozik. A cigány nemzetiségi népesség száma és megoszlása Terület Népesség összesen Ebből: a cigány (roma, beás, romani) nemzetiséghez tartozók kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők anyanyelvűek nyelvet családi, baráti körben használók Összesen: száma Barcs Somogy megye KSH, Népszámlálási adatok 2001 Az adatok alapján elmondható, hogy Barcs lakosságának kb. 10%-a cigány származású, ami meghaladja a megyei arányt. Barcson és környékén komoly gond a munkanélküliség, mely elsősorban a romákat sújtja: ők dolgoztak a sorra megszűnt fűrészüzemekben, fakitermeléseken. A főként határmenti kereskedelemből élő városban a helyi cigányok nem tudnak a kereskedelmi vérkeringésbe bekapcsolódni. Tőke és szakértelem híján csak a minimálbéres vagy fekete munka piacán tudnak elhelyezkedni. Munkabér híján járadékokból, segélyekből és a közhasznú munkavégzésért kapott jövedelemből élnek, ami viszont messze nem elegendő eddigi életvitelük, hátrányos helyzetük pozitív irányba történő megváltoztatásához. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat feladata a cigányság érdekeinek képviselete, integrációjának elősegítése. Ügyfelei problémáinak kezelésére állandó ügyfélszolgálatot és jogsegélyszolgálatot biztosít. Az önkormányzat tartalmas együttműködést alakított ki mindazon intézményekkel, amelyek elősegíthetik a cigányság integrációját. Koordinálja, segíti a helyi cigány szervezetek (Roma Nők Egyesülete, Hátrányos Helyzetű Cigány Fiatalok Egyesülete, Dankó kispályás labdarúgó csapat, Nyugdíjas Egyesület) tevékenységét, részt vállal a Dél-Somogyi Cigány Képviselők Szervezete és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Somogy Megyei Társulásának munkájában. Az önkormányzat közösségi házat működtet, amelyben a cigány kisebbség szabadidős-kulturális életét, a cigány tanulók felzárkóztatását, személyiségfejlesztését segítő rendezvényeket szerveznek. 131

32 A Cigány Kisebbségi Önkormányzat a hozzájuk forduló ügyfeleknek információt nyújt a hatályos jogszabályokról, helyi rendeletekről, valamint képviseli érdekeiket, és széles körű kapcsolattartást alakított ki a rászorulókkal. Barcsi Közéleti Roma Nők Egyesülete Az Egyesület 1999-ben alakult. Célja, hogy a barcsi cigány-telepen segítséget nyújtson elsősorban a kisgyermekes családoknak. Tagjai olyan telepi asszonyok, akik szívesen segítenek másokon, és úgy gondolják, hogy jó néhány telepi családnak elemi dolgokban (tisztaság, mindennapi háztartásvezetés, pénzgazdálkodás, gyermeknevelés, betegápolás stb.) van segítségre szüksége. A Kisebbségi Önkormányzattal közösen és önállóan is valósít meg programokat: pl. karácsonyi ünnepély, romanap, anyák napja, kirándulások a telepi nyugdíjasok számára és balatoni tábor szervezése a gyerekeknek. Együttműködnek a telep szélén működő óvodával és más oktatási, és szociális intézménnyel, melyekben roma gyerekek tanulnak, illetve roma gyermekes családokkal kapcsolatban állnak. A tagok az Egyesületi tevékenységet társadalmi munkában végzik, de hasznos volna ha néhány főállású alkalmazottja is lehetne a szervezetnek. 132

33 9.4 Szegregátumok Barcson Területi alapú szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. közötti társadalmi távolság együtt jár azzal, hogy a különböző csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció állandósítja a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra, és a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeit és egy önmagát felerősítő folyamatot indít el. A tehetősebbek elköltöznek a leromlott részekből, ezáltal azokban tovább nő a hátrányos helyzetűek aránya. A szegregált lakónegyedekben az épületek leromlott állagúak, a lakás- és környezeti körülmények gyakran az egészségre ártalmasak, a közszolgáltatások hiányosak, vagy teljesen megszűntek, a szegregált osztályokban és iskolákban a gyermekek többnyire a helyben elérhetőnél is gyengébb színvonalú oktatást kapnak. Mindezek következtében a szegregátumokban élők életpálya-kilátásai eleve elmaradnak a település más területén élőkétől. A szegregátumok megszűntetése tehát azért rendkívül fontos feladat, mert ezáltal az onnan kiszabaduló emberek, gyermekek esélyt kapnak hátrányos helyzetük leküzdésére, alacsony társadalmi státuszuk megváltoztatására, képességeik kibontakoztatására. A leromlott területek lehatárolása két szegregációs mutató alapján történt: A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató: Szegregátumnak nevezzük azokat a városi területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató: Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi (kerületi) átlag kétszeresét. A fenti mutatók alapján Barcs városában a két szegregátum kijelölése történt meg: 1. Belcsapuszta: vasúti pálya -Belcsapuszta mindkét oldala a településhatárig. 2. Roma telep: az északi városrészben helyezkedi el és az alábbi utcák alkotják: Gyöngyvirág u. - Dankó u. - Szentesi u. - Új Élet u. - Diófasor u. - Segesvári u. - Kinizsi u. -Béke u. A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. 133

34 Jelmagyarázat: A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. 134

35 A szegregátumokban élők helyzetét bemutató összefoglaló táblázatok: Mutató megnevezése Barcs összesen* Szegregátum 1. Belcsapuszta Szegregátum 2. Roma telep Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 17,5 33,3 29,8 Lakónépességen belül évesek aránya 66,5 51,9 63,3 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 16,0 14,8 7,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon ( ,8 82,1 65,2 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 10,3 3,2 0,5 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 12,4 90,5 34,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 45,0 89,3 61,7 19,5 75,0 46,4 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 51,9 10,3 37,2 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 34,2 87,0 41,9 Állandó népesség száma Mutató megnevezése Szegregátum 1. Belcsapuszta Szegregátum 2. Roma telep Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében 82,1 79,9 Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 3,2 0,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 66,7 78,8 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 77,8 66,2 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 75,0 42,8 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ 33,3 6,1 munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás 32,1 23,7 volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 88,9 44,3 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 55,6 27,3 135

36 Szegregátum 1. Belcsapuszta Barcs keleti részén, a vasúti sínek és a településhatár között fekvő terület. A városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú, ipari területbe ékelődött szegregátum. A várostól a nagy forgalmú 6-os főút és a vasút választja el. A városközponttól, közintézményektől való távolsága 2-3 km. Legközelebbi közlekedési eszköz a vonat, amely naponta tízszer áll meg ezen a megállóhelyen. Ma is működik a Barcs-felső vasúti megállóhely, a vasúti épületek azonban rendkívül leromlott állapotban vannak. Itt megállnak a Pécs-Barcs-Gyékényes vonalon közlekedő személyvonatok. Egykor itt állt egy szeszgyár, ami azonban néhány éve leégett és lebontották. A szeszgyárnak volt egy raktár épülete is, illetve egy iparvágánya is, ami Barcs felé ágazott ki. A volt gyár területe és romja magántulajdonban van. A gyár mögött található a ma már romos, de műemlékként számon tartott Kremsier-kastély, ami 1880 körül épült eklektikus (neoreneszánsz) stílusban. Magántulajdonban van. Önkormányzati tulajdonban vannak a területen található szociális bérlakások. A lakóépületek rendkívül rossz műszaki állapotban vannak, az összedőlés határán állnak, de egy részük még lakott: nyolc család, tíz gyermekkel él ezekben az épületekben. A fenti táblázatokba foglalt statisztikai adatokból kitűnik, hogy mind a lakásállomány, mind pedig a lakónépesség adatait tekintve a terület kirívóan rossz állapotban van. A három legfontosabb indikátort kiemelve: komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 89%, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 82%, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 87%, elmondhatjuk, hogy ez a terület Barcs legrosszabb állapotban lévő része. Stratégiai célkitűzés: A szegregált területen lévő rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezés a meglévő szociális bérlakások kiutalása révén. A terület újbóli betelepülését meg kell akadályozni. 136

37 Szegregátum 2. Roma telep Barcs északnyugati településrészén helyezkedik el a kb fős cigánytelep. Lakói döntő többségében roma származású, létszámuk Barcs lakosságának közel 10 %-a. A telep a Dankó-, Arany-, Segesvári-, Béke-, Gyöngyvirág-, Szegfű-, Kinizsi-, Pázmány-, Diófasor-, Új Élet-, Vásártér-, Cigánysor utcák által meghatározott területen helyezkedik el. A telep falusias hangulatú, jobbára gondozott házakból áll. A statisztikai adatokból azonban kitűnik, hogy a lakások zsúfoltak és emellett többségükben nem biztosítják az egészséges életkörülményekhez szükséges feltételeket. A kb fős lakosság 199 db lakásban lakik, ami átlagosan 5,5 fő/lakást jelent. Ez azért jelent igazán gondot, mert a lakások közel harmada mindössze egy szobás és az összes lakás fele alacsony komfort fokozattal bír. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya: 45,7% Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül: 27,3% Lakásállomány (db): 199 Lakónépesség: kb fő A városszövetbe ágyazódott szegregátum közlekedési feltételei megfelelőek, távolsága a városközponttól és a közintézményektől 1 km. A telepet közvetlenül tömegközlekedés nem érinti. A telep szélén található buszmegálló, Csurgó-Pécs, Babócsa-Barcs helyközi autóbuszjáratok állomása. 1 Forrás: Cigány Kisebbségi Önkormányzat,

38 A lakónépesség foglalkoztatási adatai ugyancsak messze elmaradnak a város fejlettebb területeihez képes. Az aktív korúak közel 70%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel és a foglalkoztatottak közül is szinte mindenki (közel 80%) alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportba tartozik. Ennek alapvető oka a rendkívül nagy arányban megjelenő alacsony képzettségi szint: az aktív korú lakosság 80% legfeljebb az általános iskola 8 osztályt végezte el. A Barcsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és romák alapította civil szervezetek dolgoznak a telepiek tartós foglalkoztatásának, a helyi szociális problémák megoldásán. Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében: 79,9% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: 68,7% Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta): 42,8% Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya: 78,8% Ilyen körülmények között a telepi családok többsége máról holnapra él. Az emberek kölcsönkérnek, egymás gyerekeire vigyáznak, közösen végeznek egyes munkákat, számíthatnak rokonaikra és szomszédságukra. A településrészen oktatási, szociális intézmény nem található. A VI. számú Tagóvoda a telep határán található, a telepen élő gyermekek többsége oda jár. A kiskereskedelmi egységek száma 1, amely élelmiszer jellegű. A vendéglátóhelyek száma 5. A telep állapota összességében, az épületek és az infrastruktúra állapota nem indokolják a telep felszámolását. A telep teljes megtartásra javasolt, ugyanakkor szükséges az ott található lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációja: a lakásállomány komfort fokozatának és minőségének javítása, illetve a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása és a lakókörnyezet minőségének emelése. Szükséges továbbá a telep bővülésének megakadályozása. Ezért Barcs Város Önkormányzata akcióterületként jelölte ki a területet és tervezi a DDOP 4.1.2/A Szociális Városrehabilitáció pályázati konstrukcióban a Romatelep fejlesztését. A fejlesztés részleteit a Roma telep Akcióterület fejezet tartalmazza. Roma Közösségi ház A Cigány Közösségi Ház működtetője: Barcsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat 2000-ben a telep közepén egy közösségi házat épített, melynek elsődleges feladata Barcs városában és a környékbeli falvakban élő romák lehetőségeinek megsokszorozása a tanulás, szórakozás, munkához jutás, információszerzés, érdekérvényesítés, közösségi működés területén. A közösségi ház kihasználása talán ez utóbbi területen rejti magában a legígéretesebb lehetőségeket. A programokat a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Dél-Somogyi Cigányok Közhasznú Szervezete, a Noj Pantru Voj Közéleti Roma Nők Szervezete, a Romák az Európai Unióban szervezete, valamint a Szívegyesület szervezi és tartja. 138

39 A ház fórumoknak és szakmai konferenciáknak is teret ad, illetve egyéb közösségi tevékenység esetén is igénybe lehet venni, pl. Esélykassza program megrendezésére. Jelenleg a közösségi házban társadalmi munkában 4 fő végzi a tevékenységét, állandó felügyeletet 1 fő lát el. A megfelelő színvonalú működés érdekében szükség volna fizetett alkalmazottak felvételére (közösségi ház vezető, asszisztensek, takarító, karbantartó). A közösségi ház alapterülete kb. 50 m 2. A folyosón, mellékhelységeken és egy kis tárolón kívül mindössze egy kb. 25m 2 -es terem és egy kisebb internetszoba van benne. A közösségi ház jelenlegi felszereltsége igen szűkös és leromlott állapotú. Technikai felszereltség: 4 db P4-es konfiguráció, 1 db hálózati nyomtató, 1 db projektor, 1 db minihifi, 1 db faxos telefon, 1 db 51 cm-es tv, 1 vetítővászon, 1 db iskolai tábla, 1 db vízmelegítő. A ház rendelkezik kábel TV és ADSL internet szolgáltatással. A ház fűtése tartályos gázzal konvektorokon keresztül történik, ami nem gazdaságos megoldás. A közösségi élet fontos eleme a sport, de a házhoz tartozó füves sportpálya és játszótér igen rossz állapotban vannak, sportolásra nem alkalmasak. A működés feltételei jelenleg nehezen biztosíthatók, mert nincs éves működési és fenntartási keret, nincs állandó, fizetett alkalmazott. Stratégiai célkitűzések: A roma telep jövőbeli bővülése, új utcák kialakítása nem lehetséges. A városrész integrálása, felzárkóztatása érdekében szükséges a telep közlekedési-, vízelvezetési infrastruktúrájának fejlesztése, az ott élők társadalmi integrálása érdekében pedig a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. Prioritások: 1. Közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra javítása integrálás a Nyugati városrészt érintő fejlesztésbe 2. Cigány Közösségi Ház fejlesztése, korszerűsítése, funkcióbővítése, sportpályák és játszótér fejlesztés 3. ESZA típusú programok: képzések, tanfolyamok, sport és szabadidős programok, egészségügyi szűrő akciók, szemléletformáló és életmóddal kapcsolatos programok szervezése A célok elérése érdekében a területen tervezett a DDOP /A Szociális Városrehabilitációs pályázati konstrukcióban pályázat benyújtása. 139

40 10. Stratégiai fejezet 10.1 Barcs jövőképe Barcs városának hosszú távú, átfogó fejlesztési célja egy olyan település kialakítása, amely a kistérségen belüli vezető szerepének megfelelően biztosítja a település és vonzáskörzetének megfelelő minőségű kiszolgálását, megfelelő életminőséget biztosít a lakói számára, helyi kötődésű, fenntartható és versenyképes gazdaságával megfelelően illeszkedik egy dinamikusan fejlődő régió településszerkezetébe, határmenti adottságait kamatoztatva, kapuszerepét erősítve a határon átnyúló gazdasági, turisztikai és kulturális együttműködések, a határmenti kereskedelem kiaknázásával. A város egy vonzó és élhető életteret biztosít természeti értékeinek és épített környezetének megóvásával, természeti és kulturális örökségére építő fejlesztések megvalósításával. Barcs gazdasági szerkezetében, gazdasági fellendülésében jelentős potenciált hordoz az idegenforgalom. Barcs turisztikai potenciálja elsősorban a gyógyfürdője hatásának és a Dráva folyó és környezetének természeti adottságainak kiaknázásában rejlik. A turizmus fellendülésének hatására a foglalkoztatás szerkezete megváltozik, a növekvő idegenforgalomnak köszönhetően a szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozások aránya növekszik, jövedelmezőségük javul. Növekszik a gyógyturizmusra és a kapcsolódó szolgáltatásokra alapuló vállalkozások száma és aránya. A város gazdaságában, bizonyos periódusokban jelentős szerepet játszott a határon átnyúló kereskedelem. Kedvező közlekedés-földrajzi helyzetének kihasználásával a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek újból megerősödhetnek a városban. A város gazdaságának fejlődése nemcsak a kistérség gazdasági potenciálját, további tőkevonzó képességét erősíti, hanem jelentős hatással lesz a Barcson és a térségben élők jövedelmi viszonyaira, életkörülményeire, elégedettségükre, ezáltal vonzóbb életfeltételeket, jobb életminőséget biztosít a város és környéke lakosságának. Az életminőség javításának tekintetében Barcs kiemelt fontosságot tulajdonít a közszolgáltatások színvonalának növelésének. Az oktatás színvonalának növelésével, a közművelődés lehetőségeinek bővítésével, a szociális és egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelésével Barcs vonzóbb életfeltételeket biztosít a város és térségének lakói számára. A város és környezetének természeti értékeinek és épített környezetnek megóvásával, a város zöldfelületeinek megőrzésével, rekreációs célú hasznosításával, Barcs egy vonzó és élhető várost nyújt polgárai részére. Barcs önkormányzata vezető szerepet játszik a városra és a kistérségre vonatkozó fejlesztések ösztönzésében, tervezésében; aktív, kezdeményező szerepet folytat a fejlesztés politikák kialakításában. A fejlesztések tartalmának kialakításában széleskörű partnerség kialakítására törekszik a városlakók és civil szervezeteik érdemi bevonásával, valamint a térségi, régiós és országos szervezetekkel való intenzív együttműködéssel. 140

41 10.2 Átfogó cél Barcs város fejlesztésének hosszú távú, általános célja egy olyan település kialakítása, amely a kistérségen belüli vezető szerepének megfelelően biztosítja a település és vonzáskörzetének megfelelő kiszolgálását. A város célja, hogy gazdasága fenntartható, versenyképes fejlesztésével képes legyen az innovációk befogadására, és egyben biztos megélhetést és egzisztenciát nyújtson a város és a kistérség környékbeli lakosai számára. Barcs városfejlesztési koncepciójában a történelmi hagyományokon alapuló kereskedőváros jellegének erősítése mellett stratégiai célként fogalmazódik meg az idegenforgalomra épülő városfejlesztés. Barcs múltját, jelenét és jövőjét jelentősen meghatározta és meghatározza fekvése és nemzetközi útvonalakhoz való csatlakozása. A város további célja, hogy az európai integráció előnyeit kihasználva az évtizedeken keresztül hátrányként jelentkező határmenti adottsága a város gazdaságát és szolgáltatásait serkentő, kereskedelmi fejődését elősegítő előnyös pozícióvá váljon. E célok eszköze egyrészt a város integrált fejlesztése, arculatának kialakítása, a meglévő épített és természeti értékek fenntartható módon való rehabilitálása és fejlesztése, a tudatos a térség erőforrásain alapuló fenntartható turizmus- és gazdaságfejlesztés, a közintézmények által nyújtott közszolgáltatások színvonalának növelése. Mindezek által a város átfogó célja a város és a térség versenyképességének biztosítása és értékeinek megőrzése és fenntartható fejlesztése által Barcs és térségének jobb életminőség biztosítása és a térség bekapcsolása az európai kereskedelmi és gazdasági hálózat vérkeringésébe Középtávú célok Ágazati célok A város versenyképességének biztosítása, értékeinek megőrzése, fenntartható fejlesztése, illetve a város lakóinak magasabb életminőség elérése céljából Barcs város az alábbi középtávú ágazati célokat nevezte meg: a) Gazdaságfejlesztés b) Humán közszolgáltatások színvonalának növelése c) Turizmusfejlesztés d) Az elérhetőség javítása e) A meglévő épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése 141

42 a.) Gazdaságfejlesztés 1. Ipari park és ipari területek infrastruktúra fejlesztése 2. Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés ösztönzése 3. Alulhasznosított barnaövezetes területek gazdasági célú hasznosítása, funkcióváltásának elősegítése 4. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése A város vezetése a település hátrányos helyzetének felszámolására elsődlegesen a gazdaságfejlesztésben lát lehetőséget. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának egyik központi célkitűzése egy olyan gazdaságpolitika megvalósítása, amely mind a külső vállalkozások térségbe vonzásához, mind a helyi vállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges feltételek megteremtését célozza egyidejűleg. A város célja a gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése, a mikro-, kis- és középvállalatok működésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével. A város diverzifikált, jól működő gazdasága alapvető feltétele a lakosság életminőségének növekedésének azáltal is, hogy a vállalkozások foglalkoztatást és megélhetést biztosítanak az aktív népesség számára. A város fontos gazdaságpolitikai célnak tartja, hogy rendelkezésre álljanak olyan versenyképes üzleti infrastruktúrák, melyek szükségesek a külső vállalkozások, befektetések városba vonzására. Az ipari park és az egyéb ipartelepek biztosítják a vállalkozások számára az alapvető termelési helyet, infrastruktúrát, valamint a versenyképes működéshez szükséges speciális szolgáltatásokat, illetve szolgáltatásaik révén elősegítik partnereik marketing, termelési, szervezési, valamint beszerzési és értékesítési tevékenységének fejlődését. Ezáltal a helyi vállalkozások alkalmasak lesznek a betelepülő vállalkozásokkal beszállítói kapcsolatok kialakítására is. A gazdasági infrastruktúra fejlesztésének érdekében a város különös hangsúlyt fektet az ipari park és egyéb ipartelepek infrastrukturális fejlesztésére, a barnaöves területek funkcióváltásának megteremtésére, és befektetés-támogatási politikájával ösztönzi a vállalkozások által kezdeményezett beruházásokat, valamint a vállalkozások közötti együttműködés megteremtését. Barcs városa különösen fontosnak tartja kedvező földrajzi adottságainak kihasználásával a határmenti és a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, gazdasági együttműködések kialakulásának ösztönzését, a határmenti gazdasági potenciáljának erősítését. A határmenti elhelyezkedés lehetőséget biztosít a szomszédos horvát térséggel való gazdasági kapcsolatok bővítésére, és közös fejlesztési projektek megvalósítására. Barcs közúti határátkelője kapu Dél-Kelet Európa irányába. Az Európai Uniós kívánalmak szerinti határátkelő, a hozzá kapcsolódó kamionterminál és logisztikai rendszer, az erre épülő logisztikai ágazat fejlesztése rövid távon is pozitív hatással lehet a városra. Javulhat a tőkevonzó képesség, növekedhet a befektetői érdeklődések száma. 142

43 b) Humán közszolgáltatások színvonalának növelése 1. Az oktatás és képzés színvonalának emelése 2. Egészségügy fejlesztése 3. Közművelődés lehetőségeinek bővítése 4. Közigazgatás modernizálása A település stratégiai célja a humán alapszolgáltatások elérhetőségének javítása, komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált központok kialakításával, valamint a város által biztosított humán jellegű szolgáltatások minőségének fejlesztése, színvonalának javítása. A humán alapszolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítása kiemelten fontos a leszakadó vagy hátrányos helyzetű településrészeken, térségekben. A leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, a közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával, valamint a meglévő funkciók megerősítésével a társadalmi kohézió erősítése érdekében. Barcs városának egyik legnagyobb problémája a lakosság alacsony gazdasági aktivitása és ebből következőleg a magas munkanélküliség. A munkanélküliség struktúrája szintén kedvezőtlen képet mutat: magas a tartósan munka nélkül lévők aránya, és az utóbbi években jelentősen megnőtt a pályakezdő munkanélküliség. Ez a munkaképes korú lakosság elvándorláshoz vezet, mely közvetlenül kihat a város általános gazdasági helyzetére is. Több településrészen magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ezzel szemben a középfokú és diplomás rétegek kis arányt képviselnek. A város gazdaságának fejlesztéséhez elengedhetetlen az inaktív és a munkanélküli lakosság visszavezetése a munkaerőpiacra. Ehhez egy, a piaci igényekhez és elvárásokhoz illeszkedő képzési és átképzési struktúrára van szükség. A munkaerő képzettségi szintjének javítása pedig elengedhetetlen feltétele a korszerű gazdasági tevékenységek meghonosításának. 143

44 Az önkormányzat célja a település közoktatási intézményeinek integrálásával a hatékony és racionális feladat-ellátás megteremtése. Az integráción alapuló infrastrukturális és szakmai fejlesztések pedig hozzájárulnak az oktatási színvonal emelkedéséhez, az egyenlő esélyű közoktatás megteremtéséhez. Több városi közoktatási intézmény kistérségi szerepkörrel is bír, így hatásuk a kistérségben is érződik. A városban lakók jobb életminőségének elérését szolgálják az egészségügyi-, szociális- és kulturális szolgáltatások fejlesztésével, illetve a szolgáltatásokat biztosító intézmények modernizálásával, fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések. A színvonalas, és tartalmas rekreáció lehetőségének megteremtését célozza meg a Művelődési Ház fejlesztésével. Ugyancsak a közösségi élet, rekreáció, a művelődés és az információhoz jutás lehetőségének megteremtését célozza meg elsősorban a város romalakosságának igényeit kielégítő Roma Közösségi Ház és hozzá tartozó területek rekreációs célú fejlesztése, funkcióbővítése, korszerűsítése. A járóbeteg ellátó központ infrastrukturális fejlesztésével, a szolgáltatások körének bővítésével, az egynapos sebészet kialakításával, az egészségügyi ellátás korszerűsítését és a szolgáltatások színvonalának növelését célozza meg az önkormányzat. Ugyanezt a célt szolgálja a Gyógyfürdő gyógyászati részlegének fejlesztése, melynek egyben egészségügyi megelőzési funkciója is van. Az önkormányzati feladat-ellátás hatékonyságának és színvonalának növelése által az önkormányzat célja a város és térségének közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása, a lakossági elégedettség növelése. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtésében fontos cél a település közintézményeinek akadálymentesítése. 144

45 c) Turizmusfejlesztés 1. A turisztikai szolgáltatások színvonalának növelése 2. Turisztikai termékkínálat bővítése, turisztikai programcsomagok kialakítása 3. Turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások fejlesztése Közvetetten a gazdasági versenyképesség növekedéséhez járul hozzá a térség turisztikai vonzerejének növekedése. Barcs ehhez elsőrendű prioritásként a város fő turisztikai vonzerejének számító Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztését határozza meg. Turisztikai programcsomagok kialakításával, a turisztikai termékkínálatának bővítésével (pl: lovas-, vadászati-, gyalogos-, kerékpáros-, kultúr-, gyógy-, illetve ökoturizmus fejlesztése), a turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésével a város turisztikai vonzerejét kívánja megerősíteni, illetve turisztikai potenciálját intenzívebben kihasználni. A termálfürdő Barcs egyik legfontosabb turisztikai vonzerejét képezi, mely országosan elismert, sőt a külföldiek körében is viszonylag népszerűségnek örvend. A termálfürdők fejlesztése szerepel mind a Régió, a megye és a kistérség elképzelései között. Barcs elsődleges turisztikai fejlesztési célkitűzése a város fő turisztikai vonzerejének számító Gyógyfürdő és Rekreációs Központ és ahhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, a gyógyfürdőhöz kapcsolódó egyéb turisztikai szolgáltatások kiépítésének és működtetésének ösztönzése. A város idegenforgalmi fellendülését szolgálják a magáncélú turisztikai fejlesztések. A termálfürdő szolgáltatásainak fejlesztése további vendégeket vonzhat, figyelembe véve a gyógyászati és a wellness szolgáltatások iránti igények folyamatos növekedését az utóbbi években. A lehetőségek kihasználásához szükséges a létesítmények infrastruktúrájának komplex fejlesztése, új szolgáltatások bevezetése, valamint a vendéglátóipari egységek, szálláshelyek fejlesztése is. A befektetők, vállalkozások támogatásával a város ösztönözni kívánja a turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (vendéglátás: szálloda, camping, panzió, tourinform iroda stb.) megtelepedését, a turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. A komplex turisztikai programcsomagok, a sokszínű és magas minőségű szolgáltatáskínálat hiánya következtében az ide érkező turisták arányában kevés időt töltenek a városban, költési hajlandóságuk pedig alacsony. A szálláshelyek mennyisége és minősége sem megfelelő. A város kiemelten kezeli a termálturizmus kérdéskörét, de szükséges olyan további programcsomagok meghatározása, melyek a potenciálisan fejleszthető kulturális, természeti és aktív turizmushoz kapcsolódnak. Az aktív turizmus fejlesztéséhez szinte minden feltétel adott az övezetben, hiszen lehetőség van természetjárásra, lovaglásra, kerékpározásra, teniszezésre, túrázásra, vadászatra, horgászatra, stb. Az egy napos elfoglaltságot nyújtó programokon kívül több napos, akár 1 hetes időintervallumot kitöltő programcsomagokat is ki lehetne alakítani, a meglévő sportolási, mozgási lehetőségek összekapcsolása révén. A kerékpáros turizmus fejlesztésére is megfelelő adottságokkal rendelkezik a város és környéke. A kulturális és rendezvény turizmus fejlesztésére a város és térségének hagyományos népi ételei, szokásai, kulturális programjainak szervezése kínálnak lehetőséget. 145

46 Barcs városának jelentős idegenforgalmi vonzerőt nyújt változatos természeti környezete. A természeti örökségre épülő turizmus kiaknázására, a vizi turizmus fejlesztésére a Dráva mente kitűnő környezetet teremt. A város és környezetének természeti értékeire alapozó turisztikai fejlesztéseknek összhangban kell állnia a természet védelmével, és egyensúlyban kell állítania a természeti értékek bemutatását az értékek megőrzésével. A természeti értékekre alapuló turisztikai szolgáltatások fejlesztésére a Dráva folyó és környezete alkalmas, pl.: evezésre, sétahajózásra, vízi sportolásra, víztúrázásra, horgászatra és strandolásra. Határmenti fekvéséből adódóan Barcs fontosnak tarja a határon átívelő turisztikai termékcsomagok kialakítását, a határmentiségből adódó turisztikai potenciál kiaknázását is. A város ezen törekvését tükrözi, hogy pályázatot nyújtott be Regionális turisztikai termékterv kidolgozása címmel a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési keretében. A tervezett program a már megvalósított turisztikai fejlesztések és a jövőben megvalósítandó turisztikai beruházásokra alapozott turisztikai termékterv és turisztikai csomagok kidolgozását teszi lehetővé, amely marketingstratégiát, magánbefektetések ösztönzésére vonatkozó tanulmányt, turisztikai attrakciók és szolgáltatások adatbázisát, átfogó kerékpárúttervet és átfogó területhasználati tervet (vízi sportra, túrázásra, vadászatra, horgászatra, egyéb rekreációs tevékenységekre) foglal magában. d) Az elérhetőség javítása 1. Közösségi közlekedés feltételeinek fejlesztése 2. Vízi közlekedés feltételeinek fejlesztése 3. Úthálózat karbantartása, fejlesztése A település önkormányzatának célja, a települési igényeknek megfelelő közlekedési feltételek kialakítása, a város elérhetőségének javítása a kistérség lakói számára. Ennek érdekében folyamatosan gondoskodik a közutak, járdák felújításáról, fenntartásáról. 146

47 Célja a közösségi közlekedés feltételeinek javítása, a tömegközlekedés átszervezésével, a szükséges megállóhelyek, várótermek kialakításával. Emellett Barcs városa igyekszik hasznosítani a Dráva folyó adta vízi közlekedési lehetőségeket, a kikötő fejlesztésével. Az elérhetőség javítása Közösségi közlekedés feltételeinek Vízi közlekedés feltételeinek fejlesztése Úthálózat karbantartása, fejlesztése e) A meglévő épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése 1. Élhető város megteremtése a városi területek rehabilitálása útján 2. Zöldfelületek rekreációs célú fejlesztése, megőrzése A meglévő épített és természeti értékek megőrzése és fenntartása érdekében a város célja városrehabilitációs programok megvalósítása, amelyek hozzájárulnak a meglévő városi, közösségi, gazdasági terek és funkciók erősítéséhez, új funkciók kialakításához, a közösségi tartalom fejlesztéséhez. A városrehabilitációs programok tervezése és végrehajtása során kiemelt cél a városrészek zöldfelületeinek megőrzése, rekreációs célú hasznosítása, az épített környezet értékeinek megőrzése és fejlesztése, valamint a város és térségének természeti értékeinek védelme. A meglévő épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése Zöldfelületek rekreációs célú fejlesztése, megőrzése Városi területek rehabilitációja 147

48 CÉLPIRAMIS Átfogó cél Barcs versenyképes, fejlődő térségközpont, mely értékeinek megőrzése mellett jó életminőség biztosít lakói számára Tematikus prioritások Gazdaságfejlesztés [T1] Humán közszolgáltatások színvonalának növelése [T2] Turizmusfejlesztés [T3] Az elérhetőség javítása [T4] Az épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése [T5] Városközpont Városközponti funkció erősítése, épített környezet fenntartása, közszolgáltatások fejlesztése, városrehabilitáció Nyugati városrész Szálláshelye k, turisztikai szolgáltatáso k, turizmus infrastruktúr a, oktatási infrastruktúra Északi városrész Szegregáció csökkentése, infrastruktúra fejlesztése, társadalmi kohézió erősítése Keleti városrész Infrastruktúra fejlesztés Déli városrész természeti környezet fenntartása, fejlesztése, vízi közlekedés és turizmus feltételeinek javítása Keleti iparterület Ipari- és barnaöves területek fejlesztése Nyugati iparterület Ipari- és barnaöves területek fejlesztése Drávaszentes Infrastruktúra fejlesztése, elérhetőség javítása Somogytarnóca Infrastruktúra fejlesztése, elérhetőség javítása 148

49 Városrészekre vonatkozó célok és indikátorok Városrész Tematikus prioritások Indikátorok [T1] Gazdaságfejlesztés rehabilitált területek növekedése -12,52 ha [T2] Humán közszolgáltatások színvonalának fejlesztett közszolgáltatások számának növekedése- Városközpont növelése 3 darab [T5] Az épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése városi funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztése Nyugati városrész Északi városrész Keleti városrész Déli városrész Keleti iparterület Nyugati iparterület [T2] Humán közszolgáltatások színvonalának növelése [T3] Turizmusfejlesztés [T2] Humán közszolgáltatások színvonalának növelése [T4] Elérhetőség javítása [T4] Elérhetőség javítása [T3[ Turizmusfejlesztés [T4[ Elérhetőség javítása [T5[ Az épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése [T1] Gazdaságfejlesztés [T1] Gazdaságfejlesztés rehabilitált területek növekedése- 1,38 ha turisztikai szolgáltatások növekedése- 1 darab szálláshelyek számának növekedése- 2 darab rehabilitált oktatási-közösségi területek növekedése- 0,6 ha rehabilitált területek növekedése-1,34 ha társadalmi-szociális programok számának növekedése- 5 darab felújított utak-járdák számának növekedése- 1 út és 1 járda felújított szociális bérlakások- 4 darab felújított utak-járdák számának növekedése- 1 darab Drávához kapcsolódó turisztikai szolgáltatások számának és minőségének növekedése-2 darab Betelepült vállalkozások száma növekedése- 3 darab Határon átnyúló gazdasági együttműködések erősödése- 1 darab élelmiszeripari infrastruktúra fejlesztések számának növekedése- 1db 149

50 Drávaszentes Somogytarnóca [T4] Elérhetőség javítása [T4] Elérhetőség javítása felújított utak-járdák számának növekedése- 1 db rehabilitált területek növekedése-1 db felújított utak-járdák számának növekedése-1 db rehabilitált területek növekedése-1 db 150