Integrált Városfejlesztési Stratégia

Átírás

1 Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia

2 Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség földrajzi elhelyezkedése...5 A kistérség területe...7 A térség népessége, népsűrűsége...7 Természeti tényezők...9 Településszerkezet, közigazgatási rendszer Közlekedési infrastruktúra Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Munkaerőpiaci helyzet, foglalkoztatottság Barcs kistérségi szerepköre a településhálózatban Városi szintű helyzetértékelés Városszerkezet A város fejlődését meghatározó történeti, társadalmi, gazdasági tényezők Gazdasági helyzet Külső elérhetőség Ágazati szerkezet, vállalkozások K+F helyzete Turizmus Barcs turisztikai látnivalók, attrakciók, szolgáltatások Helyi gazdaságfejlesztés eszközei Információs társadalom A kultúra szerepe A városban rendezett kulturális programok Társadalmi folyamatok vizsgálata Demográfiai helyzet Népsűrűség Népmozgalmi viszonyszámok Lakónépességének korcsoportonkénti megoszlása Képzettség-műveltség Munkanélküliség-foglalkoztatás Közmunkások foglalkoztatása Jövedelmi helyzet Egészségi állapot Civil szervezetek Nemzetiségek jelenléte a városban Települési környezet Barcs természeti környezete, értékei Helyi természetvédelmi területek Országos szinten védett természeti területek A környezet állapotának megóvása Épített környezet és műemlékek

3 4.3 Közterületek, zöldterületek, játszóterek Lakásállomány Települési infrastruktúra ellátottság Közlekedési infrastruktúra Közműellátás Hulladékgazdálkodás Info-kommunikációs adottságok Közszolgáltatások Oktatási és művelődési intézmények Egészségügyi intézmények Szociális intézmények Közigazgatás Intézményfelügyeleti tevékenység Hatósági tevékenység Korábbi időszakok fejlesztései Összegzés SWOT Városrészek elemzése Városközpont A Városközpont SWOT analízise Nyugati városrész Somogytarnóca Drávaszentes Északi városrész Déli városrész Keleti városrész Nyugati iparterület Keleti iparterület Antiszegregációs terv Helyzetértékelés Esélyegyenlőség a közoktatásban Alacsony státuszú lakosság helyzete Roma kisebbség helyzete Barcson Szegregátumok Barcson Szegregátum 1. Belcsapuszta Szegregátum 2. Roma telep Stratégiai fejezet Barcs jövőképe Átfogó cél Középtávú célok Ágazati célok Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás A stratégia koherenciája, konzisztenciája A célrendszer illeszkedése, összhangja a Településfejlesztési koncepcióval és a Településrendezési tervvel Az egyes városrészekre meghatározott célok koherenciája, konzisztenciája során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése

4 1. Barcs Nyugati városrész Barcs Városközpont Roma telep akcióterület Fenntarthatósági szempontok Anti-szegregációs program Szegregátum 2. - A roma telep integrációjának növelése Ágazati fejlesztési programok A 2. számú szegregátum helyzetén javító stratégiai beavatkozások Megvalósulás eszközei Városmarketing tevékenység Környezettudatosság fokozása Az IVS megvalósulásával kapcsolatos szervezeti elvárások Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció Fejlesztésekkel kapcsolatos ingatlangazdálkodás Önkormányzat bérlakás gazdálkodása Partnerség Az IVS eredményeinek nyomon követése, monitoring

5 1. A város szerepe a településhálózatban Barcs Magyarország délnyugati részén, a Dél-dunántúli régióban, Somogy megye déldélnyugati részén, a Barcsi Kistérségben, a Dráva folyó mentén fekszik. A település 1979-ben kapta meg a városi rangot, 1984-ig járási székhely volt. Barcs városa a többnyire az aprófalvas Dráva-menti térség természetes központja, gazdasági, szolgáltatási, foglalkoztatási, kulturális értelemben. A város a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik, határátkelőhellyel Horvátország felé. 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői A Barcsi Kistérség földrajzi elhelyezkedése A Barcsi Kistérség települései a Dél-Dunántúli régióhoz tartozó Somogy megye déldélnyugati részén, a Dráva folyó völgyében és annak környezetében helyezkednek el. A Barcsi kistérség klasszikus határmenti kistáj, délnyugatról a Dráva övezi, mely határfolyó is egyben. Somogy megye statisztikai kistérségei a Barcsi, a Csurgói, a Fonyódi, a Kaposvári, a Lengyeltóti, a Marcali, a Nagyatádi, a Siófoki és a Tabi Kistérségek 5

6 A kistérség központi településeként funkcionáló Barcs Budapestről 264, Pécstől és Kaposvártól 65, illetve 70 km-re helyezkedik el. Barcs a közúti híd felújítása óta határátkelőhely Horvátország felé. A barcsi határátkelőhelytől Zágráb 120 km-re, az Adriai tenger partja 500 km-re esik. 6

7 A kistérség területe A kistérség területe 665,5 km2, mely a megye összterületének (6036 km2) 11%-át alkotja. A kistérség 26 települést foglal magába, melyek a következők: Babócsa, Barcs, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávatamási, Drávagárdony, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu, Vízvár. A települések egy része a Dráva folyó mentén, annak völgyében helyezkedik el, míg a többi Barcstól Észak, Észak-Kelet és Észak-Nyugat irányban található. A térség népessége, népsűrűsége A barcsi kistérség lakosság száma: fő. A kistérség a társadalmilag, gazdaságilag elmaradott kistérségek közé tartozik. A kistérségi központ szerepét betöltő Barcs lakossága fő, mely a népességét tekintve a kistérség 26 falvának lakosságszámával közel egyenlő. A kistérségre jellemző az aprófalvas szerkezet, a kistérség 26 településéből 42% 400 fő alatti. A falvak 15 %-ában a lakosság száma kevesebb, mint 200 fő. A települések közül mindössze a központ, Barcs lélekszáma haladja meg a 2000 főt, a többi 11 település aprófalu. 7

8 A kistérség területe ritkán lakott, alacsony népsűrűségű térségnek számít (38 fő/km 2 ), ez az országos átlagnak (109 fő/km 2 ) alig több, mint egyharmada, a Dél-Dunántúl átlagának (70 fő/km 2 ) kb. fele, még a megyék között ritkán lakottnak számított Somogy átlagának (55 fő/km 2 ) is csak 70 %-a. A térségben az elnéptelenedés által veszélyeztetett települések aránya magas, ez a probléma 15 települést érint. A kistérségben (így a kistérség-központban, Barcson is) a lakosság száma mind a természetes, mind pedig migrációs úton csökken. A térség településein az élve születettek és halálozások számának mutatója negatív, ugyanúgy magas a térség településeiről elköltözők száma is. A lakosságszám természetes úton való fogyásában kedvezőbb arányszámmal rendelkezik a megyei átlagnál, a migrációs fogyás azonban magasabb a megyei aránynál tapasztaltnak. Az elvándorlás oka elsősorban a munkalehetőségek hiánya, melyet a központi településen keletkező lehetőségek sem tudnak kompenzálni. Ebből következően a migrációs folyamatok eltérően jelentkeznek a térségi központban és a zsáktelepüléseken. A zsáktelepülések lélekszáma csökken leginkább, ezekről a településekről sokan költöznek be Barcsra, illetve a környékbeli kisvárosokba, főleg fiatalabb korosztály. A barcsi kistérség településeinek népessége: Állandó népesség (fő) Állandó népesség (fő) Település Babócsa Barcs Bélavár Bolhó Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Heresznye Homokszentgyörgy Istvándi Kálmáncsa Kastélyosdombó Komlósd Lad Lakócsa Patosfa Péterhida Potony Rinyaújlak Rinyaújnép Somogyaracs Szentborbás Szulok Tótújfalu Vízvár Forrás: KSH VÁTI TeIR. 8

9 A demográfiai folyamatokra a lakosságszám csökkenése mellett a népesség átlag életkorának emelkedése, a romló egészségi állapot jellemző. Kedvezőtlen tendencia az időskorúak számának emelkedése a térség népességén belül. Természeti tényezők A kistérség természeti környezete országos viszonylatban is kiemelkedően érdekes. Belső Somogy déli részén a mediterrán éghajlati hatások, a változatos domborzati és talajtani viszonyok következtében sajátos növény- és állatvilág alakult ki. A hazai védett növényfajok és növénytársulások (cönózisok) közel harmada megtalálható a térségben, amely 7 fajnak kizárólagos élőhelye. A talaj somogyi homoki alapkőzete pannonkori rétegből épül fel: finom és durvaszemcséjű futóhomok. A homok kémiailag savanyú, mészben szegény, több helyen tetején lösztakaróval. A pangóvizű lápfoltokban agyaglerakódások találhatóak. Jellemző a rozsdabarna, barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos homoktalaj, rétitalaj, réti erdőtalaj. Az 1996 óta működő Duna-Dráva Nemzeti Park integrálja a térség legjellemzőbb természeti értékeit, pl. a barcsi Ősborókást, a babócsai nárciszost ill. a Dráva folyót és partszakaszát. A Nemzeti Park területe összesen ha, melyből ha Somogy megye területén fekszik. A kistérségre a magas erdősültség, a környezetterheléstől mentes, alacsony szennyezettségű területek és gyenge termőképességű mezőgazdasági földterületek a jellemzőek. A térségben jelentős a vad- és erdőgazdálkodás, ami összekapcsolható a folyó adta lehetőségekkel, a gyógyhatású, ásványi összetételű hévizekkel, illetve ezek rekreációs turisztikai célra történő hasznosításával. A kistérség területén a Dráva folyó rendelkezik a legnagyobb felszíni vízkészlettel. A folyó korábbi szabályozása az árvízvédelem érdekében történt. A folyó felső szakaszán több vízi erőmű működik, amely kedvezőtlen hatása megmutatkozik a folyó nagy vízszint ingadozásában. A Dráva vízminőségét a vízgyűjtő területről beömlő kisebb vízfolyások szennyezettségi foka, valamint a települések szennyvízkezelése befolyásolja. A térség másik legnagyobb természeti értéke a termálvíz-bázis. A már működő fürdőkapacitások kihasználásának új lehetőségeit nyithatja meg a gyógyvízzé minősítés. A termálvíz készlet kapcsán a csokonyavisontai, babócsai, barcsi és szuloki kutak említhetők, amelyekre a kiszolgáló infrastruktúra is ráépült. Kihasználatlan termálvíz-bázis található még Kálmáncsa határában. 9

10 Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség településeinek területi elhelyezkedéséből következőleg Barcs központi funkciót tölt be. A városban található 3 középiskola, a kulturális és sportlétesítmények, az egészségügyi intézmények, valamint a kereskedelmi hálózat rendszere az általuk nyújtott szolgáltatásokkal megfelelően képes kielégíteni a lakosság igényeit. A kistérség hagyományosan kétarcú: a központi funkciót ellátó kisváros Barcs, melynek fejlődése lehetőségeiből adódóan dinamikusabb és garantáltabb, míg a vonzáskörzetéhez tartozó kistelepülések, amelyek adottságaikból következően fejletlenebbek, erőforrásaik, perspektíváik szűkösebbek. A kistérségben 7 önálló és 19 körjegyzői hivatal működik. Átlagosan egy körjegyzőséghez 3 település tartozik. A térséget 5-6 mikrokörzetre lehet osztani, amelyek részben a tradíciókon (volt közös tanácsok), részben a jelenlegi körjegyzőségeken, részben a funkcionális és földrajzi egybetartozáson alapulnak. A mikrokörzetek - melyeknek természetesen határai nincsenek és semmiféle besorolást nem jelentenek - a következők: Darány - Drávagárdony, Kastélyosdombó, Drávatamási, Istvándi Lakócsa - Tótújfalu, Szentborbás, Potony Homokszentgyörgy - Szulok, Kálmáncsa, Lad, Patosfa Babócsa - Komlósd, Péterhida, Somogyaracs, Rinyaújnép Csokonyavisonta - Rinyaújlak (és a szomszéd térséghez tartozó Görgeteg, Rinyaszentkirály) Vízvár - Bélavár, Heresznye, Bolhó 10

11 A kistérségre az aprófalvas település szerkezet a jellemző (az átlagos falusi lélekszám 500 fő körüli), jelentős a zsáktelepülések száma (6), a 400 főnél kevesebb lakosú település 12, melyek fejlesztése a legnehezebb vidékfejlesztési feladat. Területi elhelyezkedéséből, történelmi gyökereiből, városi jogállásából következően Barcs központi funkciót tölt be. Barcs város fejlődése e központi funkciónak megfelelően dinamikus. Barcs és térsége 1998 óta a vállalkozási övezet státusszal rendelkezik, valamint 2000 óta Ipari Parkkal is. A térségközpont mellett egyre inkább kialakulnak ún. lokális központok is, amelyek egy-egy, valamilyen tényező alapján versenyelőnnyel rendelkező települést takarnak. Ezek mellett perifériális települések találhatóak, amelyek komplex kapcsolatrendszerrel kötődnek a lokális központhoz. A lokális központok jó közelítéssel megfelelnek a körjegyzőségeknek (e megfelelés nem automatikus). Lokális központokként vehetők számba: Barcs (egyben térségi központ) Babócsa Csokonyavisonta Drávatamási Vízvár Lakócsa Szulok Közlekedési infrastruktúra A kistérség közlekedési infrastrukturális ellátottsága ellentmondásos. A meglévő vasútvonal (Pécs-Nagykanizsa), amely a kistérségben 7 települést érint, alacsony teherbírású, lassú, a vasúti pályák és a településeken található állomások épülete felújításra, korszerűsítésre szorulnak. A kistérségben található másik vasútvonal, amely Barcsot Harkánnyal, illetve Siklóssal köti össze, elmaradott, a menetidő hosszúsága, valamint a közlekedő vonatok korszerűtlensége miatt egyre kevésbé kihasznált, pedig az általa érintett településcsoport megközelíthetősége, az ott élők közlekedési lehetőségeinek és a lokális fejlődés szempontjából is jelentős szerepet játszhatna. A Kaposvár-Nagyatád vonal megszüntetésével a tömegközlekedési igényeket az autóbuszjáratok szolgálják ki. Vasúti határforgalom nincs. Barcson a leginkább használt tömegközlekedési eszköz a helyi autóbusz, melynek szolgáltatását a Kapos Volán Rt biztosítja. Ezen felül helyközi autóbuszjáratok üzemeltetésével elégítik ki a lakossági igényeket, az autóbusz közlekedés átlagosnak mondható. Hosszú ideig jelentős szerepet játszott a város és a kistérség megközelíthetősége szempontjából a drávai folyami hajózás is. Jelenleg a határőrizet mellett magyar víziközlekedés is működik folyón, mégpedig turisztikai célú személyszállítás. A folyó partja szinte teljes egészében érintetlen természetvédelmi terület, melyet a turistahajó fedélzetéről, gyönyörű környezetben figyelhetnek meg az érdeklődők. Ennek szellemében készült el a barcsi hajókikötő, mely nyarától fogadja a természet kedvelőit. 11

12 A közúthálózat minősége a főközlekedési utakon közepes, a mellékutak, valamint a településeket a főutakkal összekötő bekötőutak minősége rossz, állaguk folyamatosan romlik. A térségi úthálózat több helyen is hiányos, pl.: szükséges a Csokonyavisonta- Homokszentgyörgy, Vízvár-Háromfa, összeköttetések megvalósítása. A barcsi belterületi úthálózat teljes hossza 56,9 km, ebből mintegy 70 % felület szilárd burkolattal kiépített, aszfaltos és betonozott kivitelű, további 15 % itatott aszfaltmakadám rendszerű és 15 % földút. A város és a térség öt fő irányból közelíthető meg: Budapest-Pécs irányából a 6-os sz., Kaposvár irányából 6623 sz., Balatonszentgyörgy-Nagyatád irányából a 68-as sz., Csurgó irányából sz. főközlekedési utakról, illetve Horvátország irányából a 6. sz. főúton keresztül. A kistérségben főként a centrálisan kialakított útvonalhálózat a jellemző. Hiányoznak viszont a községek közötti többirányú átjárhatóságot biztosító utak, melyek hiánya főként az apró falvak különösen a zsáktelepülések - elszigeteltségét fokozza. A határforgalom közúton zajlik, folyamatos üzemű, az európai követelményeknek megfelelő (2003. decemberében átadott) határátkelő Barcson működik. A kistérségre jellemző településszerkezetből adódóan a lakosság mobilitásának fokozása a közutak állapota és a tömegközlekedés állapotának javítása nagymértékben hozzájárul a térség népességmegtartó erejének növeléséhez, de fontos a kistérség gazdaságának fejlődése szempontjából is. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés fő tevékenységköre a szántóföldi növénytermesztés, amely 9,8 és 41,7 aranykorona érték közötti területeken zajlik, az aktív keresők 37,9%-át foglalkoztatva. A hagyományos szántóföldi kultúrák termelésében megjelent az organikus- és/vagy bio szemléletű termesztéstechnológia is, amely a kibocsátott termékek piacképességét és hozzáadott érték tartalmát figyelembe véve stratégiai ágazattá válhat a térségben. A térségben jelenleg működő 4786 egyéni gazdaság ha összterületen gazdálkodik, amelyből ha szántó. A 60 gazdálkodó szervezet esetében ezek rendre és ha értéket adnak. Az állattenyésztésben a jövedelempozíciók változása következtében az országos tendenciák figyelhetők meg: az állatlétszám csökkenése, gazdasági állatfajok struktúrájának ciklusos változása stb. A meglévő helyi feldolgozóipari kapacitás miatt a fenti jelenség a szarvasmarha állomány esetében csak mérsékelten jelentkezett. Somogy megyei összehasonlításban a kistérség állatállománya (számosállatban kifejezve, 100 ha szántóterületre vetítve) az egyéni gazdaságokban a 2. legnépesebb (37,7), a gazdálkodó szervezetekben pedig megyei listavezető (36,3). A helyi adottságok kihasználásával, a gyepterületek legeltetéses használatával, az állati termék-előállítás organikus szemléletének erősítésével az ágazat jövedelempozíciói javíthatók, az így megnövelt volumenű termelés környezeti terhelése nem okoz feloldhatatlan ellentmondást a környezet- ill. természetvédelmi érdekekkel. 12

13 Ipar A térségben található termelő- és feldolgozóipari kapacitások Barcson koncentrálódnak. Tradicionálisan jelentős szerepet játszik a fafeldolgozás és az élelmiszeripar. Az építő- és építőanyag-ipar 90-es évekre jellemző visszaesése a térség átfogó gazdasági pozícióinak romlásából ered, de a közeljövőben várhatóan újra fejlődésnek indulhatnak, egyrészt az üzleti befektetések és beruházások szaporodása, másrészt a magánerős építkezések élénkülésével párhuzamosan. A létrejött Ipari Park, valamint a Vállalkozási Övezet státusz és ez utóbbi által képviselt kedvezményrendszer jó alapot ad a működő tőke bevonására és ezáltal a térségre jellemző foglalkoztatási feszültségek enyhítésére, különösen ha a beáramló tőke a perifériális helyzetű településeken is számára kedvező feltételeket találhat. A településeken az ipari egységek jelenléte esetleges, főként a szakképzettséget nem vagy csak kismértékben igénylő ágazatok figyelhetők meg. A térség aktív keresőinek 24,3%-át foglalkoztatja. Jelenlegi szintjén sem a foglalkoztatási gondok, sem a kiáramló jövedelmekből építkező életminőség-javulást nem képes elősegíteni. Szolgáltatások A térségben a lakossági szolgáltatások szintje infrastrukturálisan alapszinten mindenhol megoldottnak tekinthető. Barcs város, mint térségi központ speciális helyzetben van. Közműellátottsága, egészségügyi (kórház nincs), oktatási, kommunikációs infrastruktúrája pozícionális előnyének megfelelő szintű. Kiskereskedelmi egységek, vendéglátási kapacitás tekintetében ellátottsága kiemelkedően magas, de belső szerkezete aránytalan. A térség 650 kiskereskedelmi egységéből 481 található a városban (Ebből 134 ruházati jellegű, 18 háztartási elektronikai üzlet). Ennek elsődleges oka az elmúlt évek megnövekedett határmenti bevásárló turizmus, amely jelenleg visszaszoruló szakaszban van, az így kieső keresletet a belső fogyasztás nem képes lefedni, így várhatóan ezen egységek száma csökkenni fog. A települések között kiépített ellátási és szolgáltatási infrastruktúrával elsődlegesen az ún. lokális központok rendelkeznek. A közüzemi vízellátás a kistérségben megoldott. Vezetékes ivóvízzel a lakások 90,82 %-a rendelkezik, ami eléri a regionális mutatót és összességében az országos átlag felett van. A szennyvízhálózat kiépítettsége és a szennyvíztisztítás terén az elmúlt időszakban nagyon komoly fejlesztés történt a kistérségben. A Drávamenti Területfejlesztési Önkormányzati Társuláshoz tartozó 26 település közül 18 település kapcsolódott be abba a 7 Mrd forintos beruházásba, melynek köszönhetően ezen települések szennyvízelvezetése és kezelése megoldódott. E beruházásnak köszönhetően a térség kiemelkedően csatornázott területté vált, hiszen az itt élők kb %-a rácsatlakozhat a rendszerre, ez a települések %-át érinti. A vezetékes gázellátás tekintetében, annak ellenére, hogy a térség jelentős gázmezőkkel rendelkezik, még mindig az erre vonatkozó adatok ugyan a megyei átlagot közelítik elmaradás figyelhető meg. A vezetékes gázellátásba a 26 település közül csak 11 van 13

14 bekapcsolva (Babócsa és térsége, valamint Homokszentgyörgy), azaz a települések 42 %-a, a lakásállomány arányát tekintve pedig csak 50,94 %. A telefonhálózat kiépítettsége az elmúlt néhány évben növekedést mutatott, ennek ellenére azonban a régióhoz és megyéhez viszonyítva még mindig lemaradás figyelhető meg. Több településen csak rádiófrekvencián üzemelő telefonok vannak. A távbeszélő fővonalak száma 1000 lakosra 226 fővonal jut. Ez jelentősen elmarad mind a Somogy megyei (287), mind a regionális számadatoktól. A térségi hulladékgazdálkodás terén elmaradások tapasztalhatóak, hiszen a falvak kevesebb, mint fele kapcsolódott be a szervezett hulladékgyűjtésbe, továbbá megfelelő, engedélyes lerakó a térségben nincs, ezért égetően szükséges lenne néhány éven belül egy térségközi regionális lerakó, válogató és feldolgozó komplexum kiépítése. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma a térségben (a statisztikai adatok szerint) lakosra vetítve 12 szálláshely. Mivel a térség adottságai alapvetően a turizmus számára kínálnak lehetőségeket, a szálláshelyek számának mennyiségi növelése és minőségének fejlesztése elkerülhetetlen. A közvetlenül a turizmust támogató szolgáltatási kapacitások kiépítése a térség településein megindult ugyan, de stratégiai jelentőségénél fogva a helyi fejlesztések súlypontját kell, hogy alkossák a jövőben is. Munkaerőpiaci helyzet, foglalkoztatottság A térségi központ Barcs munkanélküliségi mutatója 17,6%, a kistérségben e mutató 18 %. A Somogy Megyei Munkaügyi Központnál jelentkező ügyfelek 34%-a a barcsi kistérségből való. A megye kistérségei között a Barcsi kistérség munkanélküliségi mutatója a legmagasabb. A munkanélküliek több, mint fele (51,8%) tartósan munkanélküli kategóriába tartozik. A valós arányszámok ennél magasabbak, mivel az ellátási rendszerből kikerült állampolgárokat a közölt adat nem tartalmazza. A regisztrált munkanélküliek száma általában áprilistól csökken, ősszel azonban ismét növekszik. Ez összefügg a megye területén jelentkező szociális munkákkal (építőipar), illetve az önkormányzat által szervezett közhasznú, közcélú foglalkoztatással. A regisztrált munkanélkülieknek 8,5%-a szellemi foglalkozású, a fizikai foglalkozásúak körében magas a szakképzetlenek aránya. Foglalkoztatásuk így csak betanított formában oldható meg, amelyre jelenleg a térségben csak korlátozottan áll rendelkezésre felvevő kapacitás. A szakképzetlenség ily módon korlátozza a gazdaságfejlesztési lehetőségek körét is. Gondot jelent, hogy a térség lassan sorvadó aprófalvaiban szinte nincs munkalehetőség. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenését az inaktivitásba (nyugdíj előtti munkanélküli segély, rokkant nyugdíj) menekülők számának és arányának emelkedése kíséri. Nemcsak magas a munkanélküliek száma, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya, hanem az is súlyos gondot okoz, hogy az érintettek többsége hosszú ideig nem helyezhető vissza a munkaerőpiacra. Jellemző az is, hogy a havonta regisztrációra kerülő 14

15 munkanélküliek jelentős része visszatérő, ez előre vetíti azt a tényt is, hogy a tartós munkanélküliek jelentős részénél csekély az esély az önálló, támogatás nélküli elhelyezkedésre. Kialakult egy réteg, amely, ha talál is munkát, akkor is csak rövid ideig tud állásban maradni. A regisztrált munkanélküliek korcsoportos megoszlását elemezve magasan vezet a év között korosztály (54%), a pályakezdők 14%-ban képviseltetik magukat. Állománycsoportos bontásban legmagasabb a fizikai munkát végző, 8 általánost, vagy még azt sem elvégzők aránya. Ezt a csoportot a szakmunkások követik, s a szellemi munkát végzők 8,9%-ban vannak jelen. A regisztrált munkanélküliek férfi-nő arányát az jellemzi, hogy a nők 2,5 %-kal többen vannak munka nélkül, mint a férfiak. A lakóhelytől munkavállalás céljából való elszakadásra a munkanélküliek csak csekély hányada motivált. A kistérségben a legvonzóbb támogatott elhelyezkedés a közhasznú foglalkoztatás. A közcélú foglalkoztatás lehetőségével megpróbálnak élni a települések. A térségben viszonylag alacsony a vállalkozóvá válási kedv. Bár a megváltozott munkaképességű lakosok száma jelentős, kevés a rehabilitációs foglalkoztatás. Nem számottevő az önfoglalkoztatóvá váláshoz való támogatás kérése sem. 15

16 1.2 Barcs kistérségi szerepköre a településhálózatban Területi elhelyezkedéséből, történelmi gyökereiből, városi jogállásából, funkcióiból, intézményrendszeréből és szolgáltatásainál fogva Barcs központi funkciót tölt be a kistérség lakosai számára. A város egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézményrendszere kistérségi szerepkörrel is bír. A kistérség aprótelepülései számára az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó funkciókat nagyobbrészt Barcs látja el, annak ellenére is, hogy a városban nem működik kórház. Barcs Város Önkormányzata Járóbetegellátó Intézménye 1967 óta végzi Barcs és környéke lakosságának egészségügyi ellátását. Jelenleg 5 háziorvosi, 3 házi gyermekorvosi körzet, 16 szakmában 21 szakrendelést biztosít a kistérség lakosainak. A szakrendeléseken megjelent betegszám évről-évre emelkedik, átlagosan évente 10%-kal. A gondozóintézetek betegforgalmával együtt ez a szám megközelíti a százezret. Barcson a Kistérségi Társulás fenntartásában működik a Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet. A 24 órás ügyeletet biztosító gondozó-ápoló (orvosi ügyeleten kívül), éjszakás nővér (orvosi ügyeletkor) fogadják a segélyhívásokat és riasztják a szolgálatban lévő házi gondozónőket, illetve az önkéntes házi gondozókat. A szakrendelések közül a belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, ideggyógyászat, pszichiátria, tüdőgyógyászat, radiológia, ultrahang, laboratórium teljes rendelési idővel áll a lakosság rendelkezésére. Heti csökkentett rendelési idővel dolgozik a csecsemő és gyermekgyógyászati, és a szemészeti szakrendelés. Külső, más egészségügyi intézményből kijáró orvosokkal oldják meg a bőrgyógyászati, urológiai, reumatológiai, ortopédiai szakrendeléseket. Barcshoz legközelebbi fekvőbeteg-ellátó intézmény 35 km-re található Szigetváron (Baranya megye). A megyében a legközelebbi kórház Nagyatádon van (40 km-re), a progresszív betegellátást biztosító megyei kórház pedig 60 km-re, Kaposváron. Tekintettel a térség széttagolt, aprófalvas szerkezetére, az országos átlagnál rosszabb közlekedési infrastruktúrára a kistérség lakossága számára azon szakrendelések elérhetősége, amelyekkel a városi rendelőintézet nem rendelkezik, meglehetősen nehezített. Barcs és környékének települései a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében működtetik közoktatási intézményrendszerüket, hivatalos nevén a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények (BNI) részeként. A mikrotérség központjaként működő Barcs városban a bölcsödétől az általános iskolákon át a középfokú oktatásig közoktatási intézményrendszer minden eleme megtalálható: Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Az intézményi struktúra jellemzője, hogy a székhelytelepülésen, Barcson a fenntartónak minden intézménytípusa megtalálható, 6 óvodai egység, 2 általános iskola, 1 gimnázium, 1 szakközép és szakképző iskola. A bejáró középiskolás tanulók számára kollégiumot biztosít. A tanulók igénybe vehetik a székhely településen az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szolgáltatásait, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot. E két intézményegység utazó pedagógusokkal a társulás településein is szolgáltat. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal a barcsi kistérség területén a városi fenntartású Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) foglalkozik. 16

17 A megyei fenntartású Dráva Völgye Középiskola vonzáskörzete egész Somogy megyére kiterjed, az intézmény fenntartása a megyei önkormányzat feladata. Jelenleg felsőfokú oktatás nincs Barcson; a tervek szerint a Dráva Völgye Középiskolában indulhat el valamelyik régiós felsőoktatási intézmény kihelyezett képzése. Barcson több művelődési intézmény is működik, mely helyzetéből és funkciójából adódóan a kistérségi szerepkörrel is bír. A városban az alábbi művelődési intézmények működnek: Dráva Múzeum Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ Városi Könyvtár Vikár Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Barcs városban az 1989-ben alapított Szociális Központ vegyes profilú intézményként látja el feladatait. A Szociális Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata nemcsak a város lakóinak, hanem a környező települések egészségi okból rászorulóinak is segítséget nyújt. Az Idősek Klubjának szolgáltatásai iránt nagy az igény, évek óta maximális létszámon működik. Az Idősek Otthona (Otthonház) emelt szintű elhelyezést biztosít az azt igénylő időseknek, egymás mellett épült garzonlakásokban. A Gondozóház a tartós bentlakást biztosító otthonhoz integrálva átmeneti ellátást nyújtó részleget is működtet, így az átmenetileg felvett lakók folyamatos ápolása biztosított. Barcs város területén és az igazgatásilag hozzá tartozó kistelepüléseken a Barcsi Rendőrkapitányság látja el a közrendvédelmi, bűnügyi és igazgatásrendészeti feladatokat, míg a Barcsi Tűzoltóság a kistérség településeire vonatkozó tűzvédelmi, tűzmegelőzési, tűzvizsgálati és tűzoltás-műszakimentéshez kapcsolódó feladatokat. A polgármesteri hivatal mellett található a városban kistérségi hatáskörrel okmányiroda, gyámhivatal, körzeti földhivatal, munkaügyi kirendeltség. A kistérség környezetvédelemmel és építésüggyel kapcsolatos ügyeiben a városi önkormányzat jár el, mint építésügyi és környezetvédelmi hatóság. A regionális szennyvíz-, ivóvízminőségi-, hulladékgazdálkodási szolgáltatásokért felelős szervezetek kistérségi központja Barcson található. ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetének a Barcsi, Szigetvári, Szentlőrinci Kistérségi Intézete Barcson található, a 4 említett kistérségben látva el funkcióit. A Barcsi Városi Bíróság funkciója szintén kistérségi szerepkörrel érvényes. A Dél-dunántúli Regionális Mentőszervezet kistérségi mentőszolgálata, mentőállomása a városban található. 17

18 A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás június 28-án alakult meg 26 település részvételével a kistérségi szinten ellátható önkormányzati közszolgáltatási feladatok magasabb színvonalú, hatékonyabb szervezésének és a kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítésének céljából. Kistérségi Társulás központja Barcson található A Társulás által ellátott feladatok: Kiemelt feladatok területfejlesztés, kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása a hatályos törvényre tekintettel, alapfokú közoktatási intézmények közös fenntartása, alapfokú közoktatási feladatok közös ellátása, pedagógiai szakszolgálati feladatok közös ellátása: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a gyógytestnevelés, egészségügyi alapellátás együttes szervezése, szociális és gyerekjóléti alapellátás együttes szervezése: a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás és a nappali ellátás, a Társulás ellátja a Barcsi Kistérség területén a Területfejlesztési törvény előírásai alapján a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatait is. Egyéb feladatok: közművelődési, közgyűjteményi tevékenység, mozgókönyvtárak létrehozása a könyvtári szolgáltatás nélküli településeken, személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális intézmények, valamint gyermekjóléti intézmények közös fenntartása, szociális és gyermekjóléti intézményi ellátás, hulladékgyűjtés közös szervezése, hulladékgazdálkodási feladatok közös ellátása, szennyvíztisztítás és elvezetés, közrend- és közbiztonsággal kapcsolatos feladatok, integrált kistérségi ügyintézési, ügyfélszolgálati irodák, megoldások bevezetése és alkalmazása, szolgáltatás-szervezési feladatok, természet- és környezetvédelem közös szervezése, család, gyermek- és ifjúságvédelem, katasztrófavédelem közös szervezése, állati hulladékok gyűjtésének és ártalmatlanításának közös szervezése, ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, bel- és csapadékvíz elvezetés, esélyegyenlőségi program, foglalkoztatás, gazdaság- és turizmusfejlesztés, idegenforgalom, sportfeladatok szervezése. 18

19 2. Városi szintű helyzetértékelés 2.1 Városszerkezet A településszerkezet kialakulásában a földrajzi adottságok, a várostörténeti tényezők, a gazdasági fejlődés és a határátkelőhely funkciók játszották a legjelentősebb szerepet. A település mai központjának magja a Templom tér körül alakult ki, amely a határátkelő felé, valamint a vasútállomás, a kikötő irányában és a településrészeket összekötő utak mentén terjeszkedett. A Templom tértől északra alakult ki a város új központja. A 68-as út korábbi nyomvonalától nyugatra, a vasútállomás irányában új derékszögű úthálózati jelleggel alakult ki Barcs új lakónegyede az közötti időszakban. A település az alábbi városrészeket foglalja magában: Régi Barcs, Somogytarnóca, Drávaszentes, Drávaszentes, Pálfalu, Munkácsy lakótelep, Köztársaság utcai lakótelep, Roma telep. A település lakosságának közel fele a Régi Barcs városrészben lakik ma is. A város fejlődését meghatározó történeti, társadalmi, gazdasági tényezők Barcs létrejöttében alapvető szerepet játszott a Dráva folyó, mely nemcsak élelemforrásként és útvonalként, de természetes védővonalként is funkcionált a település történetében. Barcs neve először egy 1389-es keltezésű oklevélben fordul elő először. Előbb a Segesdi uradalomhoz tartozott, majd királyi adományként a Marczali család birtokába került. Barcs várát 1460-ban említik először, mely akkoriban a Bakonyi család birtoka. A vár 1555-ben került török kézre, majd Szigetvár eleste után 1566-tól 120 évig az Oszmán birodalom része, amikor teljesen elnéptelenedett Barcs és környéke. Barcs a középkor és a késő középkor időszakában a jelenlegi várostól távolabb terült el, csak a török kiűzése után települt át jelenlegi helyére ben közel két évszázadra a Széchenyiek tulajdonába került. A földesúr az 1700-as években horvát, majd német telepeseket hozatott a településre, ekkor honosodott meg a később híressé vált dohány- és burgonyatermesztés a környéken. A település 1797-ben mezővárosi rangot nyert el. Ennek is köszönhetően között megháromszorozódott a város lakossága. Barcs mezővárosi korszakában mai Bajcsy-Zsilinszky utca Béke utca sarkánál helyezkedett el a település akkori határa, Barcs központjaként a Templom tér (a mai nevén a Hősök tere) funkcionált. A mai Bajcsy-Zsilinszky utca déli oldala egészen a 19. század közepéig beépítetlen volt, mivel itt húzódott a folyó szabályozásáig a Dráva partja. A Dráván való átkelés a hidak megépítése előtt a révátkelőnél történt, mely ma már nagyjából 1 km-re helyezkedik el a Dráva mai partjától. Barcs a 19. század derekán fontos kereskedelmi szerephez jutott. A Dráva szabályozását követően megindult a folyami gőzhajózás a folyón ben megépítették a Pécs- Murakeresztúr és a Pécs-Barcs vasútvonalat. Így Barcs összeköttetésbe került Béccsel és a 19

20 tengerrel is ben vasúti hidat építettek a Dráva felett, így megnyílt az út a déli területek felé is. A Dráva partján gabonaraktárak létesültek, az átmenő forgalom vasúton és hajón is jelentős volt. Az évi gabonaforgalom hajón és vasúton 400 ezer tonna volt. Így a Déli vasút állomásai közül, Bécs és Trieszt után - a forgalmát tekintve - Barcs következett. Több vasútvonalat is nyitottak ezután, pl.: a Barcs-Somogyszob, a Barcs-Villány, és a Barcs-Kaposvár vonalakat. Ez volt Barcs fejlődésének legintenzívebb korszaka ra Somogy megye második legnépesebb települése, mind a forgalmat és az ipari munkásság létszámát illetően első helyen állt a megye települései között ban járási székhely címet nyert el. Barcs gyors ütemű fejlődése a 20 század elejéig tartott. A település 1918-ban szerb megszállás alá került, a délszláv csapatok 33 hónapon át tartózkodtak a területén. A gazdaság és a kereskedelem az I. világháborút követően kezdett lassan hanyatlani, a válság a 30-as évek második felében tetőzött. Eközben 1928-ban Barcshoz csatolták Drávapálfalva községet. A II. világháború alatt jelentősen visszaesett a település gazdasága, vasúti hídját lebombázták. A háborút követően lassan indult újra az élet a településen, bár a lakosságszámát tekintve 1949-re ismét 7000 fölé emelkedett, gazdasági fejlődése ezzel nem tudott lépést tartani. A település és a térség gazdasági fejlődését erőteljesen visszavetette a geopolitikai helyzetéből adódó hátránya, elsősorban a Jugoszláviával szemben 1949 és 1961 között kiépített határzár hermetizáló hatása. Ennek következtében Barcs közel két évtizeden keresztül a világtól elzárt településsé vált, még a megyeszékhelyről is csak külön engedéllyel lehetett látogatni. Ebben az időszakban jelentős elvándorlási folyamat indult meg a településről, munkalehetőségek hiánya miatt sokan az ország más részeire telepedtek át. A külső elszigeteltség csak a 60-as évek közepén oldódott. A város gazdasági szerkezete is átalakult: az 50-es években Barcs legjelentősebb munkahelyei az újonnan alakított TSZ-ek, valamint vegyes-szövetkezetek voltak. A barcsi ipar újraszervezésére a 60-as évektől tettek kísérletet, amikor az ÉPGÉP gyárában vasipari termelés indult. A város településhálózat szerkezetében betöltendő új szerepeknek megfelelően az intézményhálózat kialakítása már az 50-es években megindult. Az alapfokú oktatás mellett ipari szakmunkásképző, majd gimnáziumi oktatás jött létre. Az egészségügyi funkciókat tekintve mérföldkövet jelentett a regionális feladatokat ellátó rendelőintézet működésének megindítása 1965-ben. A kultúra és a közművelődés újraszervezésére a járási könyvtár, majd a járási művelődési ház épült. A geopolitikai légkör enyhülése lehetővé tette a közúti Dráva híd újraépítését és megnyitását 1969-ben. Eközben Barcs a városi infrastruktúra mind szélesebb körű kiépítésével (úthálózat, ivóvízhálózat) eleget tett a nagyközségi státusz visszanyeréséhez szükséges elvárásoknak. A 70-es évek a nagy építkezések korszaka volt a település történetében, több üzem is ekkor kezdte meg a termelését Barcson: Kézműipari Vállalat, Kemikál, Mészhomok Téglagyár; továbbá ekkor korszerűsítették a barcsi fafeldolgozó üzemét is. A nagyarányú ipartelepítés megváltoztatta Barcs arculatát is. A beruházások teremtette sokrétű munkalehetőség következtében megindult a betelepülés Barcsra elsősorban a vonzáskörzetéből, de kisebb mértékben távolabbi településekről is. 20

21 Az ugrásszerűen megnövekedett lakásigényeket a település a hagyományos lakásépítési technológiákkal már nem tudta kielégíteni. Ekkor épültek Barcs lakótelepei és ekkor tűnt el jellegzetes kisváros arculata is. A nagyarányú lakótelep-építéssel párhuzamosan megindult az intézményhálózat bővítése is. Több óvoda, bölcsőde, általános iskola és szakmunkásképző intézet is épült. Két oktatási intézmény összevonásából létrejött a regionális vonzáskörzetű vízügyi és erdészeti szakközépiskola ben megnyitotta kapuit a Dráva Múzeum is. Az infrastrukturális fejlesztéseinek eredményeként 1979-ben Barcs ismét elnyerte a városi címet. A városi cím elnyerésével párhuzamosan egyesült vele Drávaszentes és Somogytarnóca is. A 80-as évek végéig a város fejlődése töretlen, mind a mezőgazdaság, mind az ipar jól prosperált. A kisváros működéséhez szükséges oktatási-, művelődési-, egészségügyi-, szociális- és kereskedelmi hálózat kialakult és az intézményrendszer jól működött. A rendszerváltás után szinte minden területen gyors, olykor már rövidtávon is negatív következménnyel járó átalakulás indult meg. A városba települt ipar elsősorban az építőiparhoz kapcsolódott. Ez az iparág az 1990-es évek elejére gyakorlatilag megrendelések nélkül maradt. Hasonlóan hatott Barcs gazdaságára a szomszédban dúló háború, a mezőgazdaság átalakításával járó problémák, valamint a foglalkoztatás szempontjából stratégiai fontosságú nagyüzemek olykor rosszul sikerült privatizációja. A 19% körüli munkanélküliségi mutatón csak szépíteni tudnak a megszűnt üzemek munkásait csak nagyon kis részben alkalmazó vállalkozások. A mezőgazdasági struktúrában a birtokviszonyok jelentősen megváltoztak. A város egyik legnagyobb munkáltatója, a több mint 50 éve működő Vörös Csillag Termelőszövetkezet is átalakult, jogutódja a Dráva Coop Rt. A termelőszövetkezet által művelt földterület a kárpótlások, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozása miatt csökkent. Néhány mezőgazdasági magánvállalkozás működik, jelentős a közép- és törpebirtokok száma is. Tendencia, hogy az állatállomány fokozatosan csökken, úgy tűnik, kezd visszaállni az önellátó szint a városban. Kiemelhető viszont, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó feldolgozóipar (Dráva Tej Kft.) hosszú ideje sikeresen működik. A település az utóbbi években jelentős részben a kereskedelemnek köszönhette ugrásszerű fejlődését. A délszláv háborút követő horvát bevásárló turizmus fénykorában a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások mintegy négyzetméter alapterületen kínálták áruikat, illetve szolgáltatásaikat, az üzletek és vállalkozások száma közel 700 volt. Felmérések alapján Barcs város és környéke, az ide járó horvát turistákkal együtt egy kb ezer fős település vásárlóerejével rendelkezik. Erre alapozva épült meg Barcson a Pólus Bevásárlóközpont. A délszláv térség konszolidációja után a kereskedelmi forgalom drámai mértékben visszaesett, napjainkban a háború előtti "normális" szinten működik márciusában Barcs és térsége elnyerte a "Vállalkozási Övezet" státuszt, amely az ide érkező befektetők számára központi adókedvezményeket és számtalan kedvező pályázati lehetőséget jelent. Az utóbbi 2 évtizedben számos jelentős, a városszerkezet változását is módosító beruházás zajlott le: új városközpont és sétálóutca épült, korszerűsítésre került a határállomás, kereskedelmi létesítmények épültek, ipari park létesült, megkezdte működését a regionális szennyvíztisztító, a városközpontban új 88 lakásos lakótömb és új sportcsarnok épült. A határátkelő fejlesztési terveiben a már elkészült kamionparkoló mellett állat- és növényegészségügyi állomás, vámszabadterület, vámügynökség kialakítása szerepel. Jelenleg két 21

22 korszerű, a várost elkerülő úton közelíthetik meg az átutazók az uniós előírásoknak megfelelően újjáépített határátkelőt. A város kereskedőváros-jellege ugyan részben megmaradt, de egyre inkább stratégiai célként fogalmazódik meg a természeti környezet adta lehetőségek kihasználása, az idegenforgalomra épülő városfejlesztés évben megépült a hajókikötő, mely lehetőséget biztosít a Dráván való sétahajózásra. A közelmúltban megvalósult Barcsi Rekreációs és Termálközpont a kistérség legjelentősebb idegenforgalmi és fürdőszolgáltatást biztosító létesítménye. A fürdő környékén jelenleg is zajlik, illetve tervezési fázisban van több turisztikai célú magánberuházás: A Boróka kemping és panzió projektje egy háromcsillagos panzió és négycsillagos kemping alkotta turisztikai szálláshelycentrumot kíván kialakítani, míg a Hotel Laguna Dráva Wellness Központ projekt keretében egy négycsillagos wellness hotel épül, 250 fős konferenciateremmel. 22

23 2.2 Gazdasági helyzet Külső elérhetőség Barcs földrajzi helyzete a régión belül viszonylag szerencsésnek mondható, a régió két fontos városához (Kaposvárhoz és Pécshez) egyaránt közel fekszik, másrészt a déli országhatár mentén helyezkedik el, nemzetközi határátkelőhely. A város öt fő irányból közelíthető meg: Budapest-Pécs irányából a 6-os sz., Kaposvár irányából 6623 sz., Balatonszentgyörgy-Nagyatád irányából a 68-as sz., Csurgó irányából sz. főközlekedési utakról, illetve Horvátország irányából a 6. sz. főúton keresztül. Vasútvonalak közül a 60-as (Nagykanizsa-Pécs) és a 62-es (Barcs-Villány) vonalak érintik Barcsot. Ezzel szemben Barcs országos szintű megközelíthetősége kedvezőtlen, köszönhetően a Déldunántúli régió kedvezőtlen közlekedési és megközelítési viszonyainak. A Dél-dunántúli régió jelenlegi közlekedési infrastruktúrájának minősége, valamint a hálózat egyes elemeinek kiépítetlensége miatt a régió elérhetősége mind külföldről, mind a fővárosból és az ország egyéb fontos gazdasági centrumaiból lassú, a forgalmi igényeknek nem megfelelő. A déldunántúli régió mellékútvonal-hálózata rossz minőségű és hiányosan kiépített. Az úthálózat állapotának romlása aggasztóan gyors. A 6-os számú főút minősége, bár szakaszaiban felújították, néhol nem éri el az egyszámjegyű főútvonalaknak megfelelő színvonalat. A várostól délre található a Barcs - Terezino Polje határátkelőhely Horvátország felé, mely nagy forgalmat bonyolít. A határállomás jelentőségét emeli, hogy a schengeni egyezményhez történő csatlakozásunk (2007. december) után ez a szakasz is schengeni határ lett. Ennek megfelelően 2007-ben a schengeni információs rendszerbe illeszkedő új okmányleolvasókat telepítettek a barcsi határátkelőn. A korszerű okmányleolvasó közel százszázalékos pontossággal olvassa a karaktereket valamennyi ország úti okmányában, egy-két nagyon régi útlevél kivételével. Ágazati szerkezet, vállalkozások A városban a regisztrált vállalkozások száma 2006-ban 1041, amelyből 339 társas vállalkozás volt. Ez a barcsi kistérségben található regisztrált vállalkozások számának mintegy 63 %-át, Somogy megye regisztrált vállalkozóinak 2,7 %-át teszi ki. A Barcson működő, foglalkoztatásban és árbevételben legjelentősebb társas vállalkozások a feldolgozóiparban (fém-, hús-, tej-, fafeldolgozó ipar) és a gépiparban tevékenykednek, illetve a város rendelkezik egy komolyabb mezőgazdasági vállalkozással is. Barcson 2005-ben a működő (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formák is) vállalkozások száma, vállalkozási demográfia szerint 694. E mutató évtől kezdve ig emelkedett, míg 2002-től csökkenő tendenciát mutat. 23

24 Működő vállalkozások számának alakulása Db Működő vállalkozások számának alakulása Db Év 0 Forrás: KSH T-STAR Barcs Barcsi kistérség Somogy megye Dél-Dunántúli régió Magyarország A működő vállalkozások számát nemzetgazdasági áganként az alábbi táblázat foglalja össze Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, Működő vállalkozások száma gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Forrás: KSH T-STAR és Önkormányzati adatszolgáltatás Általánosságban elmondható, hogy az egyes nemzetgazdasági ágakban a működő vállalkozások száma 2002-ig növekvő tendenciát mutatnak. Az építőiparban, a pénzügyi közvetítés-, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások-, az oktatás-, az egészségügyi, szociális ellátás, valamint az egyéb közösségi személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban 24

25 működő vállalkozások száma növekedett, míg a mezőgazdasági-, bányászati-, feldolgozóipar-, kereskedelem nemzetgazdasági ágakban, számuk csökkent. Működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) és több Időszak 0 fő fő fő fő fő fő fő év év év év év év év év Forrás: KSH A városban működő jogi személyiségű vállalkozások között döntő többségben vannak a kisés mikrovállalkozások. A vállalkozások 77%-át az 1 és 9 főt foglalkoztató vállalkozások teszik ki. A vállalkozások nagy számban vannak önfoglalkoztatók vagy családi vállalkozások, amelyek a foglalkoztatásban és a GDP termelésben nem játszanak jelentős szerepet. Barcson a mikro és kisvállalkozások fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatásban, együttesen a vállalkozások közel 90%-át adják. A nagyvállalkozások alacsony számukból kifolyólag kevés főnek tudnak munkát biztosítani a városban. A kiskereskedelmi üzletek száma 2006-ban 389. A kiskereskedelmi üzletek száma 2001-ig növekedett, majd számuk fokozatosan csökkent, mégis a jelenlegi mutató 1997 évhez képest 10 %-os növekedést mutat. Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Db 1000 Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Barcs Barcsi kistérség Somogy megye Év Dél-Dunántúli régió Magyarország Forrás: KSH T-STAR 25

26 Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma évben 181. Ez a szám évre a kereskedelmi üzletek száma alakulásának megfelelően változott ban a városban található vendéglátóhelyek száma 82, amely az 1997-es évhez képest 31-gyel több. A kereskedelmi szektor az 1990-es-es években a legjelentősebb szolgáltatóvá vált. Elsősorban a horvát bevásárló turizmusra alapozott kereskedelem ment át dinamikus fejlődésen között. Ebben az időben telepedett meg Barcson a Pólus Rt. a maga bevásárló központjával. A jelzett időkben gombamód szaporodtak a városban a butikok, fejlesztett az ÁFÉSZ, de megjelentek a nemzetközi láncok képviselői is (Rossmann, DM, Billa). A horvát bevásárló turizmus igényei alapján fejlesztett barcsi kiskereskedelem ugyanakkor féloldalassá tette a kereskedelem szerkezetét. Megtelepült 2003-ban az alapvetően vékony pénztárcájú helyi lakosokra alapozott Penny Market és nem sokkal később a Lidl áruház is. Ezek összességében nem csökkentették a foglalkoztatottsági problémákat, mert a meglevő boltok egy része válaszlépésül vagy bezár, vagy nyitvatartási időt csökkent, vagy dolgozókat küld el. Az elkövetkező évtizedben reálisan nem várható, hogy a 90-es évekhez hasonló szintre emelkedjen újra a horvát bevásárló-turizmus. A kereskedelemben felhalmozódott tőke más városokba vagy Horvátországba vándorolt, illetve elköltötték, így mostanra nehéz helyzetben vannak az egykori kereskedők. Vendéglátóhelyek számának változása db év 1998.év 1999.év 2000.év 2001.év 2002.év 2003.év 2004.év 2005.év 2006.év 2007.év Vendéglátóhelyek számában 1997 és 2002 között emelkedő tendencia volt megfigyelhető, 2002-től kezdve enyhe visszaesés 2005-ig, ezt követően ismét emelkedő tendencia figyelhető meg, de még ennek ellenére se érte el a 2002-es állapotot. Jelentősebb vállalkozások A város egyik legnagyobb foglalkoztatója az élelmiszer kiskereskedelemi profilú Barcs-Coop Zrt. A BARCS COOP Zrt. működési területe Barcs város, és a városkörnyék 26 települése; 9 üzlete Barcs városban működik. A feldolgozóipar kiemelkedő szereplője a Dráva-Tej KFT. A KFT fő tulajdonosa a Dráva Coop Mezőgazdasági zrt. A Dráva Tej a hagyományos tejtermékeken (tej, tejföl, túró, 26