ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009.

2 Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Regionális szerepkör Megyei szerepkör Kistérségi szerepkör Zamárdi vonzáskörzetének bemutatása Várossá fejlődés Funkcióellátottság Városi szintű helyzetelemzés Városszerkezet Gazdaság Általános jellemzők Vállalkozások helyzete Ágazati szerkezet Turizmus Helyi gazdaságfejlesztés Információs társadalom Kultúra, szórakozás, kikapcsolódási lehetőségek Társadalom Demográfia Foglalkoztatás Képzettség A lakosság egészségi állapota A lakosság jövedelmi és szociális helyzete Társadalmi önszerveződések, civil szervezetek Települési környezet Természeti környezet Épített környezet Lakásállomány Települési környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Egészségügy Közigazgatás Szociális ellátás Sport és szabadidő, közművelődés Közszolgáltató rendszerek összefoglalása Korábbi időszak fejlesztései SWOT-elemzés 94 2

3 2.8. Összegzés A városrészek területi szintű elemzése Városrész: Zamárdi Üdülőtelep Városrész: Ófalu Városrész: Újtelep Városrész: Zamárdi felső Széplak Városrész: Kő-hegy A városfejlesztés fenntarthatósági szempontjai A szegregáció vizsgálata a városban A szegregációs tendenciák jövőbeni erősödésének lehetősége Stratégia és célrendszer A város hosszú távú jövőképe A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése I. sz. akcióterület: Városközpont akcióterület II. sz. akcióterület: Zamárdi-felső-Széplak akcióterület A stratégia külső és belső összefüggései - koherenciája A stratégia főbb külső összefüggése A stratégia főbb belső összefüggései A stratégia megvalósíthatóságának kockázatai A stratégia megvalósításának eszközei Ingatlangazdálkodás Az önkormányzat városfejlesztést szolgáló nem fejlesztési jellegű 181 tevékenységei 8.3. A városfejlesztéssel kapcsolatos szervezeti keretek Településközi koordináció mechanizmusai Partnerség kiépítése az Integrált Városfejlesztési Stratégia kapcsán A stratégia megvalósulásának monitoringja 191 Mellékletek 193 3

4 Bevezetés Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, terület szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Középtávon az IVS a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az IVS feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és a közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az IVS készítésének alapját képezi, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac nem képes elvégezni. Ez a városfejlesztésnek kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása az IVS alapvető feladata. Ez a szakpolitikai szándék találkozik össze a as Uniós források felhasználását szabályozó rendeleti elképzelésekkel, és ebben az összefüggésben kapcsolja össze Magyarország a szakpolitikai elvárásokat az Uniós források felhasználásának elvárásaival. Az IVS elkészítése középtávon minden várossal szemben indokolt, és elvárás lesz minden típusú városrehabilitáció esetében, hiszen a fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az első, as ROP forrásokhoz kapcsolódó időszak azonban egy átmeneti időszak volt, ekkor az IVS elkészítése csak azokban a városokban jelent meg követelményként, ahol a regionális városrehabilitációs pályázati útmutató azt előírta. A 2009-től kezdődő akciótervi időszaktól azonban már elvárás minden olyan várossal szemben, melynek településszerkezeti összetettsége ezt alátámasztja: a városrész lehatárolás szakmailag indokolt módon megtörténik, legalább 3-4 olyan belterületi városrésszel rendelkezik, mely alkalmas gazdasági- társadalmi szempontból központi, vagy részközponti funkció ellátására a városban. Zamárdi a tervezési dokumentum által a város jól átgondolt jövőképét dolgozhatja ki, mely integráltsága révén a város társadalmi-gazdasági környezetével egyeztetett és alapot adhat arra, hogy Zamárdi Somogy megyében folyamatosan prosperáló várossá váljon. 4

5 1. ZAMÁRDI VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉS-HÁLÓZATBAN 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz Az Országgyűlés által a 97/2005 (XII.25.) OGY Határozattal elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció meghatározza az ország területi jövőképét, a jövőkép eléréséhez vezető átfogó, hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseket; középtávú területi célokat, területi prioritásokat fogalmaz meg a szakpolitikák számára, meghatározza az eszközés intézményrendszeri feltételeket és tartalmazza a régiók saját koncepcionális céljait. Az ország egészének versenyképessé válását fejlesztési pólusok segítik elő, mely fejlesztési pólusok egy harmonikus, policentrikus együttműködő városhálózati rendszer szerves elemei. A fejlesztési pólusokat és a velük szoros együttműködő alközpontokat régiónként a térképvázlat mutatja. Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) 5

6 Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban Zamárdi a Budapest-Zágráb nemzetközi tengely mentén helyezkedik el, s a fejlesztési alközpontok közül, a Dél-Dunántúli régióban a 70 km-re fekvő Kaposvárhoz van közel, így ettől a várostól várható elsősorban a fejlesztési alközpont kisugárzó hatásának, érvényesülési feltételeinek megteremtése. Az ország hét tervezési-statisztikai régiója közül Zamárdi a Dél-Dunántúli régióhoz tartozik, mely régió célja olyan kulturális, környezet- és természetvédelmi értékeket szem előtt tartó, oktatási, tudományos és kutatási központokon alapuló fejlődés, amely integrálja a régió leszakadó térségeit, kiegyensúlyozott településszerkezetre épít. A régió sikeresen fordítja jelenlegi fejlettségbeli hátrányait előnnyé azáltal, hogy megőrzött természeti és kulturális értékeit, építészeti örökségét és termálvíz kincsét fenntartható módon hasznosítja, magas színvonalú kiegyensúlyozott életfeltételeket biztosít. A Dél-Dunántúli Régió kihasználja kedvező geopolitikai helyzetének előnyeit, elsősorban a határ menti (horvát, észak-olasz és osztrák) térségekkel való kapcsolatépítés lehetőségét. 1 A régió átfogó céljai: Magas környezeti minőségű modellrégió kialakítása o Természeti környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása (ipari szerkezet átalakulásával kialakult barnamezős, valamint katonai területek rehabilitációja; az érzékeny és védett területek ökológiailag fenntartható használata); o Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás kialakítása (a településkategóriáktól elvárható köz- és gazdasági szolgáltató funkciók ellátása, fejlesztése; Pécs régión belüli közvetítő szerepének erősítése, a térségés településközpontok elérhetőségének és a települési környezet minőségének radikális javítása.). Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság o Innovatív környezeti ipar és energetika (KKV-hálózatok összekapcsolása a régió egyetemein és kutatóközpontjaiban (Pécs, Kaposvár, Paks) működő 1 OTK, 10. oldal 6

7 tudásbázisokkal; a megújuló energiakészlet fenntartható felhasználásának támogatása); o Piacorientált kreatív és kulturális ipar (a régió szellemi potenciáljának kihasználása az egyetemi városokban és sajátos néprajzi adottságokkal rendelkező területein); o Élettudományi bázisra épülő egészségipar (Pécs orvostudományi és Kaposvár élelmiszer-tudományi kutatására épülő vállalkozói szektor támogatása, a gyógyvizek, klimatikus üdülőhelyek infrastruktúrájának fejlesztése); o Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok (élelmiszeripar, gépipar és fémfeldolgozás, elektronika, textil- és bőripar, faipar) és a turisztikai kínálat (pihenő-, gyógy- és wellness-turizmus, kulturális turizmus, aktív és falusi turizmus) által termelt hozzáadott érték növelése. Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás o A lakosság egészségi állapotának javulása; o Hátrányos helyzetűek (etnikai alapon diszkriminált cigány származású lakosság, illetve az aprófalvas és jelentős szegregációval bíró területek lakossága) és inaktívak munkaerőpiaci reintegrációja; o Piacképes tudásszint (a felsőfokú oktatás piac- és gyakorlatorientáltságának növelése; a régió felsőoktatási intézményeinek kutatási potenciáljára alapozva piacképes innovációs szolgáltatások nyújtása a vállalkozások számára). A régió területi céljai o Fejlesztési pólus (Pécs és agglomerációja) közigazgatási, egészségügyi, tudományos, oktatási, kulturális, idegenforgalmi funkcióinak megerősítése, valamint az innováció fogadására és terjesztésére képessé tétele; o A regionális növekedési zónák (Kaposvár és Szekszárd térsége valamint a Balaton-part) innováció befogadására, az innováció-vezérelt fejlődésre és specializációra képessé tétele, illetve a régióban hagyományosan jelen lévő iparágak és a turizmus versenyképességének erősítése; o Karakterisztikus fejlődési pályára állítandó vidékies térségek (a régió többi térsége) gazdaságának stabilizálása, foglalkoztatási helyzetének javítása; 7

8 o Duna-völgy komplex fejlesztése (magaspartok, ökológiai rendszerek, vízminőség és az ivóvizbázisok védelme, a Duna átjárhatóságának biztosítása hídépítéssel, integrált turisztikai fejlesztések megvalósítása, az árvízvédelem és ártéri gazdálkodás feltételeinek megteremtése, a szennyvíztisztítás és a hulladékgazdálkodás fejlesztése) A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Regionális szerepkör Dél-Dunántúli Régió A Dél-Dunántúli Régió Magyarország délnyugati részén, a Zalai-dombságtól a Dunáig húzódik. Északi határa a Balaton és a Mezőföld, déli részén a Dráva folyik. A tervezési-statisztikai régió Baranya, Tolna, valamint Somogy megyéket foglalja magában. A régió délen Horvátországgal, északon a Középdunántúli, északnyugaton a Nyugatdunántúli régióval határos, keleten pedig a Duna választja el a Dél- Alföldtől. A régió központja a közel 160 ezer lakosú Pécs. A régióhoz az ország területének 15%-a, népességének alig egytizede tartozik km²-es területén év elején 989 ezren éltek, 70 fő/km²-es népsűrűségével az ország legritkábban 2 lakott térsége. A régió változatos természeti adottságai, kellemes éghajlata és kiváló turisztikai adottságai ellenére mind országos, mind nemzetközi összehasonlításban a fejletlenebb régiók közé sorolható. Ennek oka elsősorban a régió nagy részének rossz megközelíthetősége, valamint a határ menti fekvés, ami a történelem során kialakult elszigeteltség miatt fékezte a régió fejlődését. 2 Dél Dunántúli Régió helyzetelemzés (DDRFT, 2005) 8

9 Településszerkezet A Dél-dunántúli Régióra egyrészt a középvárosok hiánya, másrészt a szétforgácsolt, sűrű aprófalvas településszerkezet jellemző. A településállomány több mint fele 500 lelkesnél kisebb törpefalu. A kimondottan aprófalvas Baranyában a községek közel 70 %-a tartozik ebbe a kategóriába. Ez a településtípus nem optimális terep a gazdasági fejlődés nem mezőgazdasági jellegű tevékenységei számára, és nem kedvező az ezekben élő népesség életkörülményeit, ellátását-ellátottságát illetően sem. A kistelepülések zöme a Zselic és a Mecsek vidékén helyezkedik el. Tolnában, Külső-Somogyban, a Villányi-hegység környékén és a Mohácsi-síkságon a kisfalvak közép- és nagyfalvakkal keverednek. A szétforgácsolt településszerkezetet rendszerint kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezetben találjuk. Összességében a régióbeli lakosok csaknem egyötöde él aprófalvakban, ugyanakkor a tízezer főnél nagyobb lélekszámú városok (Dél-Dunántúl településeinek mindössze 2,3%-a) a népesség 46%-át koncentrálják. Kedvezőbb azon kistelepülések helyzete, amelyek ezen városok vonzáskörzetében helyezkednek el. Az informatikai infrastruktúra kiépítetlenségéből adódó információhiány szintén tovább csökkenti az aprófalvas települések felzárkózási lehetőségeit. A települések mintegy 7%-án, összesen 44 településen épült ki a év végéig ADSL-hálózat. Baranya és Somogy megyében egyelőre csak szórványosan lelhetők fel csatlakozási pontok. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben elsősorban a teleházak jelenthetnének kommunikációs kitörési lehetőséget a kistelepülések számára. Az aprófalvas térségekben a települések 60-70%-ban nem működik alapfokú oktatási intézmény. Demográfia, szociális ellátás A Dél-Dunántúl az ország legritkábban lakott térsége. Népsűrűsége mindössze 70 fő/km 2, ami az országos átlag 64 %-a. A népsűrűség - az ország legritkábban lakott térségének számító - Somogy megyében a legalacsonyabb (55 fő/km 2 ), Baranya megye átlaga (108 fő/km 2 ) haladja meg az országos vidéki átlagot (91 fő/km 2 ). Baranya megyében található egyaránt a legkisebb 9

10 és legnagyobb népsűrűségű kistérség. A legsűrűbben lakott kistérség a régió legnagyobb lélekszámú városát, a megyeszékhelyet is magába foglaló pécsi, míg a legritkábban lakott, az aprófalvas településszerkezetű, sellyei kistérség. A régió jelenlegi népesedési helyzetének fő jellemzői az alacsony születésszám, a magas halandóság és a viszonylag előrehaladott öregedés. Dél-Dunántúl minden kistérségében a Siófoki kistérség kivételével - fogyatkozott a lakosságszám. A természetes fogyás az 1980-as évek eleje óta folyamatos és egyre nagyobb mértékű. A lakónépesség száma 2002-ben közel 4 %-kal csökkent az 1990-hez képest. Legkritikusabbak az értékek a Bonyhádi (-7 %), a Tabi (-6 %) valamint a Marcali (-6 %) kistérségek esetében (az országos érték 3 %). Az elöregedési folyamatot jól jellemzi, hogy míg 1997-ban a 60 évesek és idősebbek népességen belüli aránya 19,7 % volt, addig 2002-re ez az arány meghaladta a 20 %-ot, ugyanakkor a gyermekkorúak (0-14 évesek) hányada 21 %-ról 17 %-ra csökkent. A kistérségekben többségében a jelentős elvándorlás is nagyban hozzájárult a népességfogyáshoz. A térségből elköltözők magas gyakorisága minden bizonnyal összefügg az aprófalvas településszerkezettel, illetve az ehhez köthető tartós és országos viszonylatban is kiemelkedően magas munkanélküliséggel, a rosszabb életkörülményekkel, az egészségügyi és szociális ellátás alacsony színvonalával. Különös mértékben nagy szerepe van az elvándorlásnak a kis lélekszámú, zsáktelepülések szintjén. A szociális alapellátási formák szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés kialakítása és működtetése tekintetében a régió megyéi között igen nagyok az ellátottságbeli különbségek. Baranyában jóval alacsonyabb azon települések részaránya, ahol ezen ellátási formák működnek, különösen a szentlőrinci és a pécsi kistérségben. Somogyban és Tolnában már magasabb az ellátottsági szint, a legkedvezőbb a marcali, a lengyeltóti, a fonyódi, illetve a tamási kistérségekben. A fent leírtakból adódóan Baranya megyében a legjelentősebb a falugondnoki rendszer szerepe. Foglalkoztatottság A leghátrányosabb helyzetű dél-dunántúli kistérségekre általánosan jellemező a magas munkanélküliség. Közülük a sellyei kistérségben legmagasabb az érték, itt 2003-ban 21%-os a munkanélküliségi ráta. A regisztrált munkanélkülieken belül közel 50%-os az alacsony 10

11 iskolázottságúak aránya, akik alapképzettségük révén nem tudnak elhelyezkedni. Nagy részük 50 év feletti, helyzetük kilátástalan. A tartós munkanélküliek csoportjába tartozik a vidéki népesség 75 %-a. Közlekedési kapcsolatok Baranya és Somogy megye tipikusan aprófalvas településszerkezete erősen befolyásolja a települések közúti elérhetőségét. A községek fekvése a legtöbb esetben nem esik egybe a megyeszékhelyek és a városok vonzásának megfelelően kiépült, centrális útvonalhálózattal, több helyütt hiányoznak a szomszédos községek közötti többirányú átjárhatóságot biztosító szilárd burkolatú utak. Mindez komoly hátrányt, bizonyos fokú elszigeteltséget jelent a zsáktelepülések számára. (Baranyában 96, Somogyban 54, Tolnában 26 ilyen település található.) A mintegy kétszáz település a régió településeinek 1/3-át jelenti. A hiányos belső közlekedési kapcsolatok okán a régión belüli települések, településcsoportok jelentős része került periférikus helyzetbe. A Dél-dunántúli régióban jelentős területek számítanak az elzárt térségeknek. A fejletlen belső úthálózat negatív hatásaként nagy területeken nem érhető el a megyeszékhely 60 percen belül. A kedvezőtlen elérhetőségi viszonyok gátolják az egységes regionális piac és a regionális identitástudat kialakulását, akadályozzák az elzárt területen élők hozzáférését a különböző szolgáltatásokhoz, és gátolják a munkaerő napi mobilitását Megyei szerepkör Somogy megye A megye a Dunántúli-dombság középső részét foglalja magába, két nagy tájegységre különíthető el: északon a változatos, tagolt felszínű Külső-Somogy, délen pedig a lankásabb Belső-Somogy terül el. A legjelentősebb folyóvíz a Dráva, emellett említést érdemel még a Kapos. A megye területe 6036 km 2, ezzel a Dunántúl legnagyobb és az ország ötödik legnagyobb területű megyéje. Lakosságszáma 328,5 ezer fő, népsűrűsége kicsi: 54,4 fő/km 2. A népesség nagyjából fele városban, másik fele - többnyire kis lélekszámú - községekben él. A városok aránya (15 város, ebből 6 a Balaton mellett) az országos átlaghoz képest alacsony. A megye székhelye Kaposvár, további nagyobb városok: Siófok, Nagyatád, Marcali. Elsősorban 11

12 idegenforgalmi szempontból meghatározó tényező, hogy a Balaton teljes déli partja Somogy megyéhez tartozik. Településszerkezet Somogyban a január 1-i közigazgatás szerint az önálló önkormányzattal rendelkező települések száma 245 (1990. január 1-jén 237 volt). Az önkormányzatok közül 66 körjegyzőségi feladatokat is ellát. A 90-es években a városok száma 9-ről 12-re, a községek száma pedig 228-ról 232-re nőtt július 1-jén Nagybajom, október 1-jén Kadarkút, július 1-jén Zamárdi település városi címet kapott, így Somogy megyében a 15. város lett. Somogy megye jellemzően sűrű településhálózattal rendelkezik. A 245 településből 15 város, de 100 körüli azon települések száma, amelyek népességszáma az 500 főt sem éri el. A falvak településszerkezete általában "egyutcás", bár több helyen őrizték a korábbi "halmazos" elrendezés emlékét. Somogyban egykor majd minden faluhoz tartozott szőlőhegy. A szőlőhegyek és erdővel borított domboldalak egységet alkotnak a településekkel. Település Ebből: város 499 A települések száma népességnagyság-kategóriák szerint Terület, km 2 Balatonföldvári Barcsi Csurgói Fonyódi Kaposvári Lengyeltóti Marcali Nagyatádi

13 Siófoki Tabi Összesen Dél-Dunántúl Forrás: Területi statisztikai évkönyv, KSH A megye városokkal való lefedettsége viszonylag megfelelőnek mondható. A 15 városból 9 a Balaton mentén vagy annak háttér térségében található. Az 500 fő alatti - ún. veszélyeztetett - települések zömében a megye nyugati és déli szegélyén, illetve a Balaton és Kaposvár vonzáskörzete közötti, ún. árnyékhelyzetben lévő települések közül kerülnek ki. Ez utóbbiak fejlesztési potenciálját javítja a területrendezési tervben javasolt térségi összekötő utak kiépítése. Néhány város valódi városi funkciói még nem teljesen alakultak ki (pl: Lengyeltóti, Nagybajom, Kadarkút, Balatonföldvár). A megye középső részén, Kaposvár vonzáskörzetének peremén Böhönye-Nagybajom, Kadarkút és Igal településeken a városi illetve a térségi funkciók még részben hiányosak. Népesség Somogy megye lélekszáma év elején 328,5 ezer fő. A megye 54,4 fő/km2-es népsűrűségével nem csak a Dél-Dunántúl, de az ország megyéi közül is a legritkábban lakott. Az utóbbi hat évben Somogy lakói a régiós átlagnál valamivel nagyobb mértékben, 4 %-kal fogyatkoztak. A népességszám változása 2001 és 2007 év eleje között (%) 13

14 % 115,0 110,0 105,0 100,0 95,0 90,0 85,0 111,3 101,2 99,8 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Forrás: KSH 98,2 96,0 95,7 97,7 97,7 96,7 Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 96,3 Magyarország Hazánkat az elmúlt közel két évtizedben a népesség rohamos elöregedése jellemezte. Somogyban 108 volt az öregedési index értéke, tehát 2007-ben száz gyermekkorú (14 éves vagy fiatalabb) lakosra 108 (65 éves vagy idősebb) időskorú jutott (a január 1-jei adatok szerint már 113). A Somogyban élő férfiak átlagéletkora január 1-jén 38,6, a nőké 42,8 év volt (2008. január 1-jén a férfiaké 38,9, a nőké 43,2 év volt). A népesség egészségi állapotának kiváló fokmérője a születéskor várható átlagos élettartam. Közismert tény, hogy hazánk e tekintetben jelentős lemaradásban van az Európai Unió országainak átlagához képest, a magyar nők 4-5, a férfiak 6-7 évvel rövidebb élettartamra számíthatnak, mint az uniós átlag. A régión belül mindkét nem esetében a somogyiak várható élettartama volt a legalacsonyabb (férfiak: 67,9 év, nők: 76,8 év). A évi adatok szerint kismértékű javulás következett be (férfiak: 68,5 év, nők: 76,9 év). A népesség rohamos elöregedésének, a lélekszám csökkenésének gyökere az alacsony születésszámban rejlik. Somogy megyében az élveszületési arányszám 1990-ben még 12,3, 2006-ban már csak 9,2 volt, amely 2007-re tovább csökkent és már csak 8,7 ezreléket tett ki. Az élveszületések rohamos csökkenésével párhuzamosan a halandóság lassú javulása figyelhető meg. Somogy mutatója (13,9) meglehetősen kedvezőtlen, amely 2007-ben tovább romlott és 14,3 ezreléket tett ki. A népességszám alakulását a születéseken és a halálozásokon kívül a migráció is befolyásolja. Somogy megyét ennél nagyobb mértékű, -3,1 ezrelékes elvándorlás jellemezte, amely 2007-re tovább növekedett és már -5 ezreléket tett ki. 99,9 Terület 14

15 Gazdaság A megye gazdasági szerkezetének gerincét a gépipar, valamint a mező- és erdőgazdaság termékeit feldolgozó élelmiszeripar- és faipar képezi. Jelentős termelő bázisok alakultak ki a textiliparban is. A megyei székhelyű gépipar eredményének 94 %-át a híradástechnikai termékek és készülékek gyártása teszi ki. Az építőipar vállalkozásai gyorsan, jó minőségben teljesítik a megrendelők igényeit. Az ágazat megújulása látható nyomokat hagyott a települések arculatán. Az új lakóépületek-, termelő csarnokok-, közintézmények a megyei építőipar teljesítőképességét reprezentálják. A kereskedelem és vendéglátás sokszínű kínálattal szolgálja a megyében élők igényeit. A nemzetközi üzletláncok mellett kialakultak a fejlődő és életképes hazai üzletláncok is. A megyében 7300 kiskereskedelmi üzlet és 3200 vendéglátóhely működik. A megyében működő vállalkozást tartanak nyilván. A mondás szerint "Somogyország fejét északon a Balaton, lábát délen a Dráva vize mossa". A nagyterületű, északról délre hosszan elnyúló megye nemcsak egy darabja hazánknak, hanem vendégváró helyek sokasága is. Számtalan programmal és látnivalóval hívja az üdülni és a kikapcsolódni vágyókat. Nyaranta a "magyar tenger" déli partjára tízezrek érkeznek itthonról és külföldről egyaránt. A Balatontól délebbre már csöndesebb az élet. Aki a nyugalmat kedveli, aki a csöndet és a gondozott falvakat szereti, annak Külső-Somogy és Belső-Somogy vidéke legyen a célpont. A gyógyulni-, regenerálódni vágyók bőségesen találnak megyeszerte gyógyfürdőket. A feltárt 28 gyógyforrás- és a már üzemelő 10 gyógyfürdő fejlesztése kiemelt cél. Somogy megye területére esik a Dunántúl legszebb tájainak egyike, a Dél-Balatoni borvidék, amely mintegy 50 km hosszan és helyenként 15 km szélesen terül el a Balaton déli partján. A közel 4000 szőlősgazda tizenhat hegyközség területén termeli a szőlőt olyan vidékeken, ahol már a római időkben is magas színvonalú szőlőtermesztés folyt. A megye sajátos turisztikai kínálata a vadász-turizmus. A megye vadállománya nemzetközileg elismert. Természetvédelmi területek, például a Kis-Balaton, a Baláta tó, a barcsi ősborókás, a Nagyberek állat- és madárvilága egyedülálló élményt nyújt a szelíd turizmus kedvelőinek. 15

16 A megye a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának a tekintetében országosan az első helyen áll. Foglalkoztatás A 4 főnél nagyobb létszámú Somogy megyei szervezeteknél a évben fő állt alkalmazásban, 4%-kal kevesebb, mint 2006-ban. A munkavállalók 64%-át vállalkozás, 34%- át pedig a közszféra foglalkoztatta. A szellemi munkakörben dolgozók aránya az állami-, önkormányzati szervezeteknél átlagosan 68, a magáncégeknél 26%-ot ért el. Az év során regisztrált állományváltozások elsődlegesen a fizikai munkaerő létszámát mérsékelték, a vállalkozásoknál 6, a közintézményekben 5%-kal. A szellemi foglalkozásúak körében kisebb, az előbbi sorrendben fél- illetve másfél százalékot kitevő csökkenés következett be. A részmunkaidős foglalkoztatás továbbra is alacsony szintet ért el, sem a magán-, sem az állami szférában nem haladta meg a 6%-ot. Gazdasági áganként tekintve a megyében legtöbben a feldolgozóiparban ( fő), valamint a közoktatás (8572 fő), az egészségügy (7541 fő) és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén (7174 fő) dolgoztak, emellett jelentős alkalmazotti létszámmal rendelkezett a kereskedelem, javítás (6584 fő) illetve a mezőgazdaság (4723 fő) ágazata is. A havi bruttó átlagkereset 2007-ben Somogyban forint volt. Az országos átlag forintot tett ki. Somogy megyében 2008-ban a munkaerő-kínálatot alapvetően meghatározó regisztrált álláskeresők száma fő volt. A nyilvántartott álláskeresők a gazdaságilag aktív népesség 17%-át az országos adatnál 7 százalékponttal magasabb arányát teszik ki, mellyel Somogy megye a főváros és a 19 megye nyilvántartott álláskeresők arányának nagysága szerinti emelkedő sorrendjében Hajdú-Bihar megyével együtt a 16. helyet foglalja el. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából legfontosabb tényezőnek minősülő legmagasabb iskolai végzettség alapján komoly problémát jelent, hogy Somogyban a nyilvántartottak között a legnagyobb számban legfeljebb általános iskolát végzettek szerepelnek, 2008 negyedik hónapjában fő (47,1%) tartozik közéjük. Szakmunkás-, szakiskolai végzettséggel kíván elhelyezkedni a regisztráltak 32,4%-a, fő. Középiskolai érettségivel fő rendelkezett, 568-an pedig diplomások, előbbiek 17,9%-os, utóbbiak pedig 2,5%-os arányt képviselnek. 16

17 A megye egyes térségeiben a munkaerőpiaci helyzet erőteljesen differenciálódott. Az átlagosnál lényegesen rosszabb a barcsi, a csurgói, a nagyatádi és a marcali térség helyzete. Az elmúlt évek általános tendenciája volt a megyében a tartós munkanélküliek számának és arányának növekedése. A tartós munkanélküliek számával párhuzamosan a szociális segélybe részesülők száma is nőtt, a 2008-as 9080 fő az összesnek 39%-át teszi ki Kistérségi szerepkör A Siófoki Kistérség Forrás: A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek bemutatása, Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, január 17

18 A Dél-dunántúli régióban 25 kistérségből 20 támogatásra szorulónak minősült, és a lakónépesség 60 %-a él ezek valamelyikében. A fenti térkép alapján megállapítható, hogy Somogy megyéből csak Siófok és környéke nem tartozik ebbe a körbe. A Siófoki kistérség települései: Ádánd Balatonendréd Balatonszabadi Nagyberény Nyim Ságvár Siófok Siójut Som Zamárdi A társulási megállapodás értelmében a többcélú kistérségi társulás telephelye: Siófok. Két városi rangú település, Siófok és Zamárdi, valamint 8 község található a térségben. 5 település 1500 fő alatti lakosságszámmal rendelkezik, 3 település fő közötti lélekszámú. A kistérség kiterjedésének határa nyugati irányban a Balatonföldvári kistérség, északra a Balaton, déli irányban a Tabi kistérség, keletre pedig a megyehatár. A kistérség nem tartozik ugyan a hátrányos helyzetű területek közé, viszont a szomszédos térségek mindegyike társadalmi és/vagy gazdasági szempontból a hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. Ebből következik, hogy Zamárdi város tágabb környezete jelentős fejlesztést igényel. Kistérségi alapadatok Terület (km 2 ) 373 Lakónépesség (fő, 2007.jan.1.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint) Nem Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott Nem térség Ipari szerkezetátalakítási 18

19 térség Nem Vidékfejlesztési térség Nem Mérték szerint Hátrányos helyzetű Nem Leghátrányosabb helyzetű Nem Települések száma 10 Jogállás szerint Város 8 Község 2 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet szerint) Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 0 település Országos átlagot jelentősen meghaladó 2 munkanélküliséggel sújtott település Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó 0 leghátrányosabb helyzetű település Táji-természeti adottságok A kistérség táji-természeti adottságai országos szinten is kiemelkedőek. A Balaton part, a háttértelepülések szelíd, dombos tájai, nagykiterjedésű erdők, a völgyek patakjai, tavai, csend, nyugalom, tiszta vizek, valamint jó levegő jellemzik a területet. A Siófoki kistérség az elsőrendű turisztikai adottságai mellett jó mezőgazdasági adottságokkal is rendelkezik. Éghajlatában szubmediterrán hatások érvényesülnek. Az országosnál enyhébb tél, mérsékelten melegebb nyár, az országos átlagnál több csapadék, magasabb páratartalom a jellemző. A napfénytartam a többi időjárási elem alakításában a legfontosabb tényező. A mezőgazdaság szempontjából igen fontos a napfényes órák száma és azok megoszlása a különböző évszakokban. Napsütéses órák száma évenként óra körül alakul. A hőmérséklet nem csak az éghajlat, időjárás szempontjából fontos, hanem a mezőgazdasági termelést nagymértékben befolyásoló tényező is. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,5 C közötti értéket mutat a térség területén. A táj hőmérsékleti jellemzéséhez hozzátartozik a hőmérsékleti gyakorisági értékek ismerete is. A terület maximális évi középhőmérséklete 13,0 C, a minimális pedig 9,4 C. Télen a keleti (kontinentális), a többi évszakban a nyugati 19

20 (óceáni) szelek az uralkodóak, de jelentős az észak-nyugati a dél-nyugati irányú légmozgások aránya is. A ködös napok száma évente kb A kistérség településeinek demográfiai adata Település megnevezése Lakónépesség Lakónépesség Lakónépesség Ádánd Balatonendréd Balatonszabadi Nagyberény Nyim Ságvár Siófok Siójut Som Zamárdi Összesen Félkövér betű = város Forrás: Kistérségi statisztika február Településszerkezet, közigazgatási rendszer A Siófoki kistérség településhálózatát 10 község alkotja. A települések népességnagyságkategóriák szerinti megoszlása nem egyenletes. A Balatonhoz közeli települések népessége viszonylag magas, ezek közül is kiemelkedik a térségközpont a maga közel fős lakosságával; itt él a kistérség lakosságának több mint fele. A háttértelepülések közül viszont két település (Siójut és Som) népessége nem éri el az főt, Nyim település lakossága pedig az 500 főt sem. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején zajlott a települési struktúra átalakítása is, amikor államilag szabályozták és határolták be egy-egy település jövőjét. Körzetközponti szerepkört Siófok, alsórendű központ szerepkört 6 település kapott, 3 település szerepkör nélküli lett. Ez hosszútávra meghatározta a települések, az ott élő emberek sorsát. A szerepkör nélküli településekről megindult az elvándorlás, amely a településeket elsősorban az agrár és egyéb értelmiség távozása miatt érintette hátrányosan. A települések lélekszáma folyamatosan 20

21 csökkent, a korösszetétel negatív irányban változott, hiszen a fiatalabbak, a munkaképes korúak vándoroltak el elsősorban. A térség településszerkezeti adottságai nagymértékben meghatározzák a helyi közigazgatás szervezetét. Így a Balaton part, illetve a háttérterületek közötti ellentét a közigazgatási rendszer terén is megmutatkozik. Míg az összes partközeli település önálló jegyzőséggel bír, addig a háttértelepülések közül 5 község két körjegyzőséggel működik. A települések között egy zsáktelepülés (Nyim) található. Infrastruktúra A kistérségben az infrastrukturális ellátottság az országos átlag feletti, azonban figyelembe kell venni a partközeli, illetve a háttérterületek közti különbségeket. A vidékfejlesztési programban kiemelt szerepet kell kapnia a háttértelepülések infrastrukturális felzárkóztatásának, mert ezen területek végleges leszakadása csak így kerülhető el. Ezen települések előnye, a viszonylagosan érintetlen táji-természeti adottságokon alapuló turizmus fejlesztése megköveteli az infrastruktúra kiemelt fejlesztését, mert a nagyvárosok zajától menekülő, a táj szépségét és nyugalmát kereső vendég nem kíván lemondani a számára megszokott infrastrukturális komfortról. A térség országos közúthálózaton jól megközelíthető. Kelet-nyugati irányban átszeli az M7-es autópálya, illetve a 7. sz. főútvonal, észak-déli irányban azonban csak alsóbb rendű összekötő utak biztosítják az átjárhatóságot. Valamennyi település szilárd burkolatú úton elérhető, az utak minősége azonban változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge, sok helyen padka nélküli, hullámos és kátyús. Szélessége a helyi forgalomhoz képest ma megfelelő, de teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát csak lassan képesek átvezetni. A településeket összekötő országos útvonalakon menetrend szerinti autóbuszjáratok közlekednek. Az infrastrukturális ellátásban a vezetékes gázellátás volt az a terület, ahol az 1990-es évek végén a legnagyobb és egyben a legkedvezőbb változás ment végbe. E fejlődés hatására jelenleg a kistérség valamennyi települése el van látva vezetékes gázzal. A Siófoki kistérség valamennyi települése rendelkezik közüzemi vízzel. A vízellátás területén a legfontosabb feladatok közé tartozik az ivóvíz minőségének (a hiányzó vízkezelő berendezések beépítésével), valamint a vízellátás biztonságának javítása a községek egy részénél, a még 21

22 hiányzó második kutak megfúrásával és üzembe helyezésével. A térségben a legelhanyagoltabb terület a szennyvíz- és szennyvíziszap kezelése, amely hosszabb távú megoldatlansága esetén a térség fejlődésének, a táji, környezeti adottságok megőrzésének legfőbb ellenható tényezőjévé válhat. Közüzemi szennyvízcsatorna a 10 település közül mindössze kettőben (Siófok és Zamárdi) található. A szippantott szennyvíz szervezett és ellenőrzött elhelyezése és ártalmatlanítása csak a nagyobb lélekszámú településeken valósult meg. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a kistérségben ezen belül is elsősorban a háttértelepüléseken a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. Közüzemi vízhálózatba Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakás, % Balatonföldvári 98,9 64,1 Barcsi 95,7 70,6 Csurgói 91,9 31,5 Fonyódi 99,1 87,1 Kaposvári 97,2 58,5 Lengyeltóti 92,2 56,4 Marcali 95,3 47,1 Nagyatádi 95,3 49,4 Siófoki 92,6 73,9 Tabi 94,9 17,3 Összesen 95,9 58,7 Dél-Dunántúl 96,2 62,1 Forrás: Területi statisztikai évkönyv, KSH 2005 A térség elektromos energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt, nagyobb arányú fejlesztést csak jelentős többlet ráfordítással lehet megoldani. A biztonság és energia-felhasználás növelésének is korlátjai az elavult transzformátorállomások, és szakaszkapcsolók. 22

23 A távbeszélő fővonalak száma nagy szórást mutat, de a mobiltelefonok rohamos elterjedésével jelentősége nagymértékben lecsökkent. Emberi erőforrások Az emberi erőforrások tekintetében Somogy megye az országos átlagnál gyengébb pozíciókkal rendelkezik. Ez az iskolai végzettség és a tudományos kutatás mutatószámaira egyaránt érvényes. Az általános- közép- és felsőfokú végzettségűek megyei aránya elmarad a régió átlagától. A kistérség a legtöbb mutató tekintetében a megyei átlagot képviseli a humánerőforrás területén. A kistérség általános egészségügyi ellátása a Balaton parti településeken megfelelő, a háttértelepüléseken kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak, a Siófoki kistérség háziorvosi hálózata így átlagos kiépítettségű. A 10 településből 4-ben rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. Fontos kérdés az idősellátás. Az időskorúak gondozásáról, az önmagukat ellátni nem tudó betegekről, a szellemi és testi fogyatékosokról a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények gondoskodnak. A kistérségben csak Siófokon működik ilyen intézmény. A térségben 1 bölcsőde 11 óvoda látja el a bölcsődei és óvodai feladatot. A térség valamennyi településén van óvoda (Siójut, Som, Nyim kivételével), bölcsőde csak Siófokon található. Az alapfokú oktatást 4 siófoki intézmény biztosítja 3 tagiskolájával, illetve Balatonszabadiban, Ádándon, Ságváron és Zamárdiban is működik településenként egy-egy általános iskola. A középfokú oktatás Nagyberény, valamint Siófok településeken megoldott. Felsőfokú oktatási intézmény a kistérségben csak Siófokon található. A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola Siófokra kihelyezett képzésén Idegenforgalmi és Szálloda Szakon, Nappali, illetve Levelező Tagozaton képzik a hallgatókat, ezen kívül felsőfokú szakképzés keretein belül Vendéglátó Szakmenedzser Szakon folyik képzés. Gazdaság Ezer lakosra a Siófoki kistérségben 169 vállalkozás jut, szemben a Somogy megyei 116-os átlaggal. Kiemelkedik a kistérségből Siófok városa, ahol közel 24 ezer fő él (48%), és ahol a vállalkozások koncentrálódnak. A városban 4993 db vállalkozás került bejegyzésre. Az 23

24 egyéni vállalkozások aránya is igen magas a városban, 3562 fő dolgozik, foglalkoztat ebben a formában, ez a térség egyéni vállalkozóinak kétharmada. A város gazdasági erejét mutatja, hogy itt székel a MOL Földgázszállító ZRT, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari NYRT, a dél-dunántúli Regionális Vízművek. Siófokon működik az ország vezető gyümölcslé gyártója, a Sió Eckes Kft. is. Itt székel a balatoni hajózás és halászat központja is. A 90-es évek második felében a Kőolajvezetéképítő Rt. és a Kapos Volán ipari parkot hozott létre, ami azonban nem üzemel teljes kapacitással. Az ezer lakosra jutó adózók száma 452 fő, amely a somogyi átlag 112%-a. A kiskereskedelmi üzletek száma 1379 db. Tízezer lakosra számítva a siófoki térségben ez a somogyi átlag 177%-a. A vendéglátóhelyek száma 725 db, ami tízezer lakosra vetítve a somogyi átlag 201 %-a. Kereskedelmi szálláshely (férőhely) a kistérségben db található, ami az összes somogyi 40%-a. Magánszálláshely db található, ami a somogyi 26%-a. Foglalkoztatottság A megye kistérségei közül a siófoki foglalkoztatási ráta a legmagasabb, 56,1%. A közvetlen Balaton parti településeken, illetve ahonnan a munkavállalók be tudnak járni - elsősorban Siófokra - az álláskeresők aránya 15% alatti a téli időszakban is. Azonban a térségben található olyan 1000 fő lakos alatti, elsősorban zsáktelepülés, ahol az elzártság miatt az elhelyezkedési lehetőséget szinte kizárólag a közfoglalkoztatás biztosítja. A munkanélküliségi adatok bemutatásánál figyelembe kell venni a szezonalitás okozta hatásokat. Jellemzően augusztusban és januárban regisztrálják a legkevesebb, illetve a legtöbb álláskeresőt. Az álláskeresők számának alakulása ( ) álláskeresők száma, fő álláskeresők aránya, % tartós álláskeresők, fő alacsony isk. végz., fő január , augusztus , január augusztus , január , augusztus , január , augusztus , január ,

25 A nyilvántartott álláskeresők főbb adatai (2008. január) január változás az előző évhez képest A változás aránya nyilvántartott álláskereső ,76% ellátásban nem részesül ,60 % ebből pályakezdő ,60 % álláskeresési ellátás ,78 % rendszeres szociális segély % 8. ált. alatt % 8. általános ,20 % középfokú végz ,80% felsőfokú végz % Forrás: Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács jelentése, május Az országos tendenciának megfelelően a Siófoki térségben is növekedett a nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az elmúlt öt évben. A szezonalitás alapvetően meghatározza egy adott éven belül az ügyfelek ki- és beáramlását a munkaügyi hivatalnál. Évről évre jelentősen növekszik a tartós álláskeresők száma, amely a szezonban sem csökken jelentősen. Ez arra utal, hogy a problémát nem csak az álláshelyek hiánya okozza. Az elmúlt időszakban, a térségben, de elsősorban Siófokon megfigyelhető a szolgáltatások színvonalának emelkedése. A négycsillagos wellness- és konferencia szállodák, a sorra nyíló bankfiókok mind magasan képzett, nyelveket beszélő munkaerőt keresnek. Ez a tendencia azonban magával hozza a képzetlen álláskeresők arányának emelkedését a nyilvántartásban. Idegenforgalom A kistérségben a turizmus nagymértékben Siófokon koncentrálódik. Az idegenforgalom területén is azonban jelentős átalakulások vannak folyamatban. A 90-es éveket még a múlt rendszerből itt maradt elavult üdülők, szállodák jellemezték. Ezek egy részét azóta bezárták, illetve átépítették. Az elmúlt években új, modern szállodakomplexumok épültek (Azúr, Vértes, Residence, Casa Perla), ahol a város által Nagyberényben vásárolt gyógyvizet is hasznosítják a gyógy-, illetve a wellness turizmus keretében. A szállodák kiválóan alkalmasak konferenciák rendezésére, amitől a konferencia turizmus fellendülése várható nyarán nyitott Siófokon a Galérius élményfürdő, ahol szintén található gyógyvizes medence, tovább növelve a rövid turisztikai időszakot. Jelentős a városban a disco-turizmus is. 25

26 Az idegenforgalmi szakemberek szerint a 2007-es év kiemelkedő volt a turisták számát, vendégéjszakákat tekintve nyarától ismét üzemel a repülőtér, amelytől a turizmus bővülése várható. A térség jövője munkaerő-piaci szempontból nagymértékben az idegenforgalom alakulásától függ. Jelentősebb ipari, mezőgazdasági beruházások nem várhatók. A gyógyvízhez kapcsolódó gyógy- és wellness, illetve konferencia turizmus jelentős erősödésével érhető csak el, hogy az idegenforgalmi ágazat az eddiginél lényegesen nagyobb munkavállalói rétegnek nyújtson éves foglalkoztatást Zamárdi vonzáskörzetének bemutatása Az ország területén már kialakult, vagy alakulás stádiumában levő agglomerációk, agglomerálódó térségek, valamilyen fokon együtt élő települések száma 23, amelyből Somogy megyébe tartozik 2 település-együttes: balatoni agglomerálódó térség /a térség társközpontjai 8 város Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonlelle, Fonyód, Siófok, Balatonalmádi, Balatonfüred, Keszthely és vonzott települések összesen 33 településsel. Somogy megye területére 5 alközpont és 9 vonzott település esik. / Kaposvári Urbanizálódó Térség / továbbiakban KUT / 13 településsel A KSH a évi népszámlálási adatainak felhasználásával 2003-ban felülvizsgálta az eddigi lehatárolást és több településkoncentrációt is más kategóriába sorolt át. A balatoni agglomerálódó térség településeinek száma 41-ről 52-re nőtt, mivel az 1996-os lehatárolás csak a Balaton part menti településeket tartalmazza, míg az új lehatárolás már a évi CXII. törvény ( Balaton-törvény ) 2. mellékletében felsorolt partközeli településeket, köztük Zamárdit is. Az OTK indulásakor a térség területe 1240 km2 volt, míg lakossága főt számlált ig ebben az agglomerálódó térségben nőtt leginkább a népességszám (3,7%- kal). Bár a lakások száma némileg csökkent, az üdülőként nyilvántartott ingatlanok száma folyamatosan nőtt. 26

27 Városkörnyéki együttműködések: A városkörnyéki együttműködések elsősorban a kistérségi együttműködésből fakadnak. Így pl. említést kell tennünk a közös rendezvényekről Siófokkal, Balatonendréddel ( Sió-Kanál Fesztiválon Zamárdi bemutatkozása, Zamárdi Balatonendréd közös nap), melyek hagyományossá válnak. Emellett a települési feladat ellátás közös biztosítása is lehetőséget teremt a településközi együttműködésre: - pl. Balatonföldvárral közös rendőrőrs üzemeltetése, - Balatonendréddel közös védőnői szolgálat biztosítása Várossá fejlődés Történelmi háttér Az évszázadokig mezőgazdasági területet alkotó tóparti község az 1900-as évek eleje óta lett a családok kedvelt üdülőhelye. Zamárdi több ezer éve lakott hely; kelta, római és avar emlékekben gazdag. Az avarok temetőjében 1980 ősze óta csaknem 2400 VI-VII. századi sírt tártak fel a régészek -, amely lelet páratlannak mondható Közép-Európában. A község nevét először 1082-ben említi egy határjárási irat Scamard alakban, majd 1171-ben Zamardiként szerepel egy hiteles oklevélben. Mai alakjában 1828 óta olvasható. Az első fürdővendégek 1890-ben jöttek; 1913-ban alakították meg a Balatonzamárdi Fürdőegyesületet. A falu élete az 1960-as évektől változott meg. Az ott élők megélhetését évszázadokig a mezőgazdaság jelentette, attól kezdve az idegenforgalom töltötte be a szerepet. Ma a Balaton déli partjának leghosszabb 3 kilométernyi szabadstrandja található Zamárdiban. Tíz helyi utazási iroda, számos hotel, panzió, száznál több kisebb vendéglátóegység szolgálja a látogatókat. Az elmúlt években pályázati segítséggel valósult meg több beruházás: a strandok medrét kikotorták, új vizesblokkokat, fövenystrandot hoztak létre, és korszerűsítették a közvilágítást. Az alapellátás színvonalas: háziorvosi és fogorvosi rendelő működik, valamint csecsemő-tanácsadó és szociális gondozó látja el a teendőket. A településnek óvodája, szakmailag elismert általános iskolája mellett felsőfokú, idegenforgalmi technikusképző iskolája van. A művelődési házban található a könyvtár, s az intézmény tartja 27

28 fenn a helyi televíziót és a tájházat is. A település sportcsarnoka nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas. Zamárdiban aktív a civil szféra. Zamárdi július 1-én 81 év után vált nagyközségből várossá. A városok dinamikájának méréséhez használt mutatók Népességszám-változás A munkahelyek számának változása Munkanélküliségi ráta A gazdasági szervezetek számának változása A városhierarchiában bekövetkezett változás A népességszám alakulása, Lakónépesség Változás, Zamárdi ,1% Somogy megye ,5 % Forrás: KSH Zamárdi népessége 2001 és 2006 között 6,1 százalékponttal nőtt, ami jóval meghaladja a megyei, 2,5 százalékpontos átlagos csökkenést. A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú lakosság %-ban, Zamárdi 4,52 3,56 3,56 3,42 4,23 3,55 3,23 4,58 4,08 Somogy 7,5 7,61 7,61 8,18 9,88 9,75 10,12 10,88 11,13 megye Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat A nyilvántartott álláskeresők aránya 2000 és 2008 között hasonló arányszámot mutatott, amely azonban jóval alatta van a folyamatosan növekvő megyei munkanélküliségi aránynak. Ez az adat részben a szezonalitás hatásának, részben a szolgáltatások színvonalának emelkedésének, ezzel együtt a magasan képzett munkaerő megjelenésének tulajdonítható. 28

29 Működő vállalkozások száma , db Zamárdi Somogy megye Forrás: KSH A vállalkozások száma 2000 és 2006 között 12%-kal bővült, ez a gyarapodás azonban jelentős mértékben elmarad a megye 53%-os átlagától. A fentiekben bemutatott mutatók alapján a magyarországi településeket 5 dinamikai kategóriába sorolják 3 : I. Dinamikusan fejlődő, növekedő városok II. Mérsékelt dinamikájú városok III. Stagnáló városok IV. Pozíciójukban visszaeső, stagnáló-hanyatló városok V. Csökkenő méretű, hanyatló városok Összességében elmondható, hogy a népesség növekedése, a munkanélküliség stagnálása, a vállalkozások számának pozitív változása tekintetében Zamárdi városa mérsékelt dinamikájú városnak tekinthető Funkcióellátottság A városokat foglalkoztatási szerepkör (be-és kiingázás) alapján meghatározott funkciócsoportokba sorolhatjuk: Központi szerepkör Ipari szerepkör Agrárszerepkör Közlekedési szerepkör 3 Beluszky Pál évi kutatása alapján 29

30 Üdülési-idegenforgalmi szerepkör Lakófunkció, valamint ezek kombinációi. Zamárdi évben vált nagyközségből várossá, így funkcionális szerepköre a térségben még nem vált jelentőssé. Zamárdi a fent felsorolt funkciókból alapján idegenforgalmi szerepkörrel bír, mely, mint közvetlen Balaton part menti település a nyári hónapokban a település lakóinak számát ezer főre növeli. A jelentős idegenforgalmat kiszolgáló háttérintézményei ennek megfelelően kiépítettek (utazási irodák, kiskereskedelmi egységek, szállásférőhelyek). A kiskereskedelmi üzletek száma több mint kétszerese a kisvárosi átlagnak, a vállalkozások száma is 30 százalékkal több az átlagnál. Intézményhálózata - a közép- és felsőfokú szakképesítést nyújtó oktatási intézményeken túl - elsősorban alapfokú ellátást biztosít, vonzáskörzete Balatonendrédre, illetve a várostól önállósodó Szántódra is kiterjed. Zamárdi Város regionális szerepe, funkciói Zamárdi Városnak regionális hatókörű intézményi funkciója nincs. Regionális jelentőségű szerepe közlekedési szempontból van. - A Balaton túlsó partjának elérhetőségében regionális és országos jelentőségű a Zamárdival szomszédos település, Szántód és Tihany közötti kompjárat, mely egyetlen kompjárat a Balatonon. A Balaton szélessége ezen szakaszon a legkeskenyebb. - Ugyancsak közlekedési szempontból emelhető ki Zamárdi, mint vasúti csomópont, amely regionális jelentőségű. Zamárdin halad keresztül a Budapest Nagykanizsa Gyékényes vasútvonal, mely a fővárossal és a horvát határral is közvetlen összeköttetést jelent. Zamárdi Város megyei szerepe, funkciói - Zamárdiban a siófoki Zöldfok Zrt. által üzemeltetett térségi szilárdhulladék-lerakó telephely a legnagyobb megyei (négy kistérségi) szerepkörrel bír. - Az alapfokú művészeti oktatási intézmény vonzásába ugyancsak négy kistérség 48 települése és Siófok tartozik. - Zamárdi Város a Balaton Szakközépiskola és Kollégium révén a térség egyik középfokú oktatási intézményének tekinthető, melynek hatóköre túlterjed a kistérség határain. 30