Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY"

Átírás

1 Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Akcióterület kijelölése Jogosultság igazolása Helyzetelemzés Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Demográfiai helyzet Gazdaság Társadalmi helyzet Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet Környezet Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Funkcióelemzés Tulajdonviszonyok értékelése Tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata Fejlesztéseket megalapozó igény- és szükséglet felmérése Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű beavatkozások Az akcióterület fejlesztésének céljai és beavatkozásai Kistérségi/járási központhoz méltó belváros Ügyfélbarát intézményrendszer A gazdasági fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A kistérségi / járási központ funkcionális erősítése Bevatkozás típusok: A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése Fejlesztési programok Összefoglaló indikátor tábla: ÉAOP-5.1.1/D-12 projektterv Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A tervezett fejlesztések várható hatása Kockázatok elemzése Az előkészítés kockázatai A megvalósítás kockázatai Az ÉAOP-5.1.1/D-12 város rehabilitációs projekt ütemterve A megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Üzemeltetés működtetés Pénzügyi terv Az egyes projektelemek költségei havi/negyedéves/féléves/éves bontásban A projekt megvalósítási időszak szerinti költségei havi/negyedéves/féléves/éves bontásban Az ÉAOP-5.1.1/D-12 projekt összesített költségvetése (felhívásnak megfelelő bontásban) Előkészítettség állapota összefoglalóan

3 1. Vezetői összefoglaló Az akcióterületi fejlesztés célja Jelen akcióterületi terv a Központi városrész akcióterületre készült el. A városközponti területek megújításával egy egységes arculatú, kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása a cél, annak érdekében, hogy a város és a térség lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és turisták újra felfedezzék és használják a városközponti területeket. A fejlesztések célja, hogy hozzájáruljanak az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) a Központi városrész céljának eléréséhez. A cél elérésében központi szerepet játszik a Vásártér funkcióbővítő felújítása, mely révén egy színvonalas kistérségi / járási központ épülhet ki. Ennek szerves része, hogy a városközpontban a közösségi funkciókon kívül, elsősorban a szolgáltató és kereskedelmi funkciókat kell erősíteni a termelő vállalkozói tevékenységekkel szemben. A városközponti szerepet erősíti a gépjármű forgalom csökkentése, a közterületek megújítása, a városrészben található intézményi infrastruktúra fejlesztése. A városközpont tipikus multifunkciós terület, ahol szinte valamennyi funkció fejlesztése szükséges az elkövetkező esztendőkben. Kiterjedésében és komplexitásában ez a legnagyobb akcióterület, mely Püspökladány fejlődését, kistérségi / járási szerepvállalását alapvetően meghatározza. Az akcióterületi terv fejlesztéseinek főbb célcsoportjai, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten részesülnek a projekt keretében megvalósuló fejlesztések pozitív eredményeiből: akcióterület lakossága (igényesebb környezet, több üzleti és egyéb funkciók, felértékelődött lakásállomány) gyalogosok, kerékpárosok és gépjármű tulajdonosok (javuló közlekedési feltételek) üzlettulajdonosok (fejlesztéseket ösztönző, növekvő potenciális vásárlói kör) kistérség / járás lakosai, akik a kistérségi hatókörű intézmények, szolgáltatások elérése érdekében felkeresik a települést. A fejlesztések eredményeként az alábbi önállóan támogatható tevékenységek megvalósítása tervezett a projekt keretében: 1. Piac kialakítása a Vásártéren 2. Közösségi tér kialakítása a Vásártéren 3. Polgármesteri Hivatal épületenergetikai felújítása 4. Feltáró sétány kialakítása a Rákóczi u. és a Szabadtéri színház között 5. Szabadtéri színház kialakítása a Művelődési Központ mögötti területen 6. Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében 3

4 Indikátorok Az akcióterületi terv keretében megvalósuló fejlesztések elvárt eredményeit az alábbi főbb indikátorok szemléltetik: 2014-re elkészül 79,1 ha rehabilitált városi terület, mely közvetlen környezetében több, mint fő lakost érint. A projekt keretében mintegy m2 zöldfelület újul meg a városközpontban. A fejlesztések következtében legalább 2 új munkahely létesül, és várhatóan legalább 2 új szolgáltatás jelenik meg az érintett településrészen. A projekt előkészítése és fejlesztése során igen nagy hangsúly került a tájékoztatásra, a tervezés folyamán beépítésre kerültek a lakossági igények, észrevételek, ennek hatásaként legalább 75 %-os lakossági megelégedésre számítunk. A fejlesztések hatásaként az akcióterületen vállalhatóan legalább 1 épület és 1 gazdasági terület felújításra kerül az elkövetkező években. Az érintett épület esetében teljesül a projektarányos komplex akadálymentesítés követelménye. A közterek és az épületek felújításának tervezésekor fontos szempont kezelt a fenntarthatóság és az energiatakarékosság. Ennek következtében számításaink szerint az energiafelhasználás a fejlesztéssel érintett épületben 20 %-kal csökkenhet. A projekt keretében megrendezésre kerülő, a lakosság identitástudatát növelő, közösségfejlesztő és szemléletformáló programokon legalább fő résztvevővel számolunk. Az akcióterületi fejlesztés tartalma és költségvonzata A fejlesztések eredményeként az alábbi tevékenységek megvalósítása tervezett: 1. Piactér kialakítása a Vásártéren beavatkozás során a városközponti Vásártéren kerül kialakításra egy piaci terület. A fejlesztés során új épület kerül kialakításra, melyben a piacfelügyelet, raktár és vizesblokk kap helyet. A területen továbbá fedett elárusító helyek épülnek ki. 2. Közösségi tér kialakítása a Vásártéren beavatkozás során a jelenleg leromlott állapotú Vásártéren kerül egy közösségi tér kialakításra és megvalósul a teret kiszolgáló parkolók kialakítása és bekötő utak fejlesztése. 3. Polgármesteri hivatal funkcióbővítő, épületenergetikai felújítása során külső hőszigetelés és nyílászárók cseréje történik az épület új szárnyán. A beavatkozás eredményeként az épület energetikai besorolása C minősítést fog elérni. 4. Feltáró sétány kialakítása a Rákóczi u. és a Szabadtéri színház között projektelem során egy jelenleg magántulajdonú területen vásárlás útján való önkormányzati tulajdonba kerülés és kiszabályozás után sétány kialakítása történik a közlekedési kapcsolatok javítása érdekében. 4

5 5. Szabadtéri színház kialakítása a Művelődési Központ mögötti területen, valamint ehhez kapcsolódó beszerzések projektelem során egy szabadtéri színház kiépítése fog megvalósulni, valamint a színpadi építmény használhatóságához szükséges fény- és hangtechnikai eszközök beszerzése, továbbá a környezet zöldfelületének megújítása, hogy a közösségi téri funkciókat be tudja tölteni. 6. Közlekedési fejlesztések a Művelődési Ház környezetében fejlesztés szorosan kapcsolódik mind a szabadtéri színház fejlesztéséhez, mind a terület térfalán elhelyezkedő egyéb elérhető városi szolgáltatások eléréséhez. Parkolók kialakítására, zöldfelület rendezésre és útkapcsolatok javítására kerül sor. 7. Soft elemek megvalósítása két módszerrel történik. a.) A város által megvalósított nagyobb rendezvények, rendezvény sorozatok b.) Programalap létrehozása mellett Civil kezdeményezések, un. mini-projektek megvalósítása a városfejlesztési törekvésekhez illeszkedően. Sorszám Megnevezés Nettó (Ft) ÁFA (Ft) Bruttó (Ft) 1. Piac kialakítása a Vásártéren Közösségi tér kialakítása a Vásártéren Polgármesteri Hivatal felújítása Feltáró sétány a Szabadtéri Színház és a Rákóczi út. között Szabadtéri Színház kialakítása (a Művelődési Központ területén) Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében /a. Város által megvalósított Soft elemek /b. Programalap létrehozásával megvalósított Soft elemek Összesen

6 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Püspökladány Város Önkormányzata a Városrehabilitáció ban kézikönyv a városok számára című dokumentumban leírtaknak tartalmilag és formailag megfelelve, 2009 decemberében, elkészítette integrált városfejlesztési stratégiáját. Püspökladány Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) Közép- és hosszútávra szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre és a város hosszú távú városfejlesztési koncepciójára. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fejlesztési beavatkozásoknak átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok és azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása. A középtávú célok egyik pillérét a hosszú távú törekvések, másik pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései adták. A városfejlesztés folyamatának megtervezésénél meghatározó szempont volt az egyes projektek egymásra gyakorolt szinergia hatásának figyelembevétele, ill. a különböző kapcsolódási pontok lehetőségeinek figyelembevétele az országos, regionális, egyéb fejlesztési programokhoz, egyéb forráslehetőségekhez. Az IVS-ben Püspökladány a kézikönyv ajánlásainak megfelelően strukturálta célrendszerét. A városi szintű átfogó cél 4 tematikus (ezen belül 9 részcél) és 6 városrészi célon keresztül realizálódik. A célrendszer elemei időben és térben kiegészítik egymást. Az akcióterületi terv szerves részét képezi annak a dokumentációnak, amelynek benyújtásával támogatás igényelhető a jelen dokumentumban bemutatott fejlesztések megvalósításához az Észak- Alföldi Operatív Program városfejlesztésre allokált forrásaiból. Ez az akcióterületi terv a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség módszertani útmutatásai alapján, elvárásaival összhangban, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség szakmai javaslatainak figyelembevételével készült. Az ATT az IVS megvalósításának legfontosabb elemének, a központi városrész fejlesztésének megvalósítását elemzi és tervezi. Ily módon a stratégiai dokumentum operatív lebontása, tervezése indult el, minden szempontból alkalmazva az IVS-ben megfogalmazott stratégiai elveket. Az ATT tartalmazza a megvalósítandó műszaki, valamint az érintett területrész funkcióját teljessé tevő gazdaságfejlesztési, városi funkciót erősítő, közösségi célú, közszféra funkciót erősítő, helyi identitást növelő és képzési célú projektek tartalmát, várható eredményét és a fejlesztések pénzügyi tervét. Az IVS alapján Püspökladány hat, egymástól jól elkülöníthető városrészből és ezeken belül két beazonosított szegregátumból tevődik össze: Központi városrész Keleti városrész Déli városrész Petritelep Darányi telep 6

7 Újtelep Szegregációs terület I. Szegregációs terület II. 1. ábra: Városrészek, szegregátumok lehatárolása 2.1 Akcióterület kijelölése Az akcióterület az IVS-ben a következő szempontok szerint lett kijelölve: lefedje Püspökladány városközponti részét magába foglalja a legfontosabb fejlesztési elemeket Az alábbi térképszelvény szemlélteti Püspökladány központi városrészének utcákra történő lebontását. 7

8 2. ábra: Központi városrész Központi városrész: Bajcsy-Zsilinszky u. 1-7.; Bajcsy-Zsilinszky u ; Batthyány u.; Bezerédi u. páratlan oldala; Bocskai u ; Bocskai u ; Csillag u. 2-20/a; Damjanich u ; Felsőbányai u.; Gábor Áron u. 1-7; Gagarin u.; Hajdú u.; Honvéd u.; Hősök tere; Iskolaköz; IV. Béla páratlan oldala; Jog u.; Kálvin tér 1-3; Kálvin János u.; Kiss Ferenc u. 1-33; Kodály Z. u. páratlan; Kossuth u.; Nagykárolyi u.; Nagyszalontai u.; Petőfi u. 1-29; Petőfi u. 2-30; Rákóczi u ; Rákóczi u.1-19.; Ságvári u.; Széchenyi u. páratlan oldala; Szent István 2-50.; Szigligeti u. páros oldala; Tompa M. páratlan oldala; Zrínyi u ; Zrínyi u Kiterjedés (ha) Lakosság száma (fő) Püspökladány közig. ter Akció terület 79, (KSH 2001) A Központi városrész területileg megegyezik az ÉAOP-5.1.1/D-12 pályázat keretében fejlesztendő akcióterülettel. A Központi városrész megújításával egy egységes arculatú, kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása a cél, annak érdekében, hogy a város és a térség lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és a turisták 8

9 újra felfedezzék és használják a városközponti területeket. A szegregációs területek a KSH adatok részletes elemzése alapján körvonalazódtak. 2.2 Jogosultság igazolása Az akcióterületi fejlesztések kapcsolódnak az Észak-alföldi Operatív Program 5. Prioritásához Város és térségfejlesztés, mely a fizikai környezet minőségének javításával és a települési vonzerő növelésével a települési életminőségét célozza. A prioritás beavatkozási területei: Integrált szociális típusú városrehabilitáció Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések A Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések beavatkozás az innovatív városfejlesztést támogatja, a települések vonzerejének növelésével, a gazdasági és közösségi funkciók erősítésével. A beavatkozás a város társadalmi gazdasági szempontból meghatározó központi területeinek integrált fejlesztését támogatja. A beavatkozás olyan integrált programot támogat, amely akcióterületi lehatárolásban valósítja meg a fejlesztéseket a központi területek gazdasági és közösségi funkcióinak erősítése révén. Jelen konstrukcióban kiemelten támogatandók a kistérségi / járási központok integrált akcióterületi rehabilitációs fejlesztései, melyek közvetett kapcsolódással, de szervesen illeszkednek az ÚSZT stratégiai programjaihoz. Püspökladány fejlesztési elképzelései teljes mértékben igazodnak a kistérségi / járási központok számára megfogalmazott ÉAOP célrendszerhez. Az ÉAOP 5. prioritásában megjelenő Város- és településfejlesztési akciók konstrukció célja a lakóterületek által érintett akcióterületek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése. A leértékelődő városi területek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával. Az Észak-Alföldi Operatív Program Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések (Kódszám: ÉAOP /D-12) támogatás alapvető célja hogy integrált, szinergikus hatásokat bemutató akcióterületi beavatkozások révén újuljanak meg a városok központi és alközponti területei, mely során komplex városrehabilitációs eszközök alkalmazásával újul meg a fizikai infrastruktúra, valósul meg a funkcióbővítés és az akcóterület jellegétől függően és a fizikai infrastruktúrához kötődő tartalmi fejlesztés is történik. A cél egyúttal azt is jelenti, hogy mind a helyi és vonzáskörzetben élő lakosság, mind pedig a befektetők, turisták számára vonzó, szolgáltató városközpontok alakulnak ki, amelyek megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai stb. szolgáltatásokat képesek biztosítani úgy, hogy hozzájárulnak a munkahelyek bővüléséhez, ösztönzik a magántőke bevonását a fejlesztésékbe, elősegítik kiemelten a gazdasági és közösségi funkciók megerősödését. 9

10 A támogatás kapcsolódó részcéljai: Kereskedelmi, gazdasági szereplők ösztönzése, a várossal való szerves együttműködés és együttélés céljából a fenntarthatóságot szem előtt tartva; A helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése; Az élhető város vagy városrész központi területek megteremtése, a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztése; A közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítését támogató fejlesztések; A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok megvalósítása; Fenti részcélokhoz kapcsolódóan: barnamezős területek kármentesítése, a felhagyott, roncsolt ipari területek hasznosítása vagy hasznosításra történő előkészítése. Püspökladány város az Észak-Alföldi Régióban található kistérségi központi funkciót ellátó város, és közigazgatási szempontból Járási központ, mely funkcióknak több szempontból is csak különböző fejlesztéseket követően tud teljes mértékben eleget tenni. Összességében megállapítható, hogy az akció területi fejlesztések az ÉAOP-ban és a pályázati felhívásban megfogalmazott célok teljesülését szolgálják. A további jogosultság vizsgálat eredményeinek összefoglalása: Püspökladány Város Önkormányzata a évi CLXXXIX. törvényben meghatározott helyi önkormányzat (GFO 321) Püspökladány az Észak-alföldi régió 218/2012. Kormányrendelet által nevesített járási székhely települése és lakónépessége a Magyar Köztársaság Helységnévkönyv, január 1. alapján eléri a főt. A projektterv tevékenységei megfelelnek a Pályázati Felhívás C1 és C2 pontjában rögzített támogathatósági feltételeknek. A pályázó nem tartozik a Pályázati Felhívás C7. pontban szereplő speciális kizáró okok alá. A projekt tartalma megfelel a Pályázati Felhívás C6. pontban meghatározott speciális előírásoknak. A pályázat révén igényelt összeg Ft, ami az elnyerhető minimum 100 millió Ft és 450 millió Ft között van. A támogatást igénylő számára önerő biztosítása nem szükséges. A költségvetés a projekt adatlappal összhangban került kidolgozásra, annak megfelelő részletezettséggel. A költségek az önkormányzati státusznak megfelelően bruttó összegben kerültek tervezésre, mert a pályázó nem igényelheti vissza az ÁFA-t. A projekt kezdési időpontját a projektterv pozitív elbírálását követően terveztük, így a kezdési időpont későbbi, mint a pályázat benyújtási időpontja. A pályázó önkormányzat a saját tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő ingatlanokon végrehajtott fejlesztéshez igényel támogatást. A gazdasági funkciót erősítő tevékenységet az önkormányzat a rendelkezésére álló de minimis kerete terhére hajtja végre. 10

11 A kijelölt akcióterületen komplex fejlesztés valósul meg és tartalmazza a pályázati útmutató C1.1. és C1.3 pontja szerinti következő tevékenységeket: Városi funkciót erősítő tevékenységek: 1. A Dorogi Márton Művelődési Ház és Könyvtár mögötti terület fejlesztésével párhuzamosan megvalósuló közterület felújítási, közlekedésfejlesztési beavatkozások történnek meg a 3840/2 hrsz-on. Forgalomcsillapított övezet, parkolók, zöldfelületek kialakítása történik, melyek a Szabadtéri Színház, a Művelődési Ház funkcióit, használhatóságát is erősítik, javítják. 2. A Dorogi Márton Művelődési Ház és Könyvtár mögötti terület fejlesztésével párhuzamosan megvalósul a tér több irányból való megközelíthetőségét biztosító útfeltárás. A területet a Rákóczi utcával összekötő út létesítése szintén régi terve az Önkormányzatnak, a terület átjárhatóságát a gyalogosok számára nagyban megkönnyíti. 3. Püspökladány város önkormányzat tulajdonában lévő Vásártér és környezetének komplex felújítása révén jön létre egy közösségi tér. A fejlesztés révén igényes esztétikus közterület jön létre. Ezzel együtt a tér kialakításával párhuzamosan megtörténik a tér elérését biztosító, a utak felújítása, parkolók kialakítása, melyek lehetővé teszik a tér elérését nem csak a gyalogos forgalom irányából, így kielégítve a célt, hogy a tér minél teljeskörűbben tölthesse be funkcióját. A fejlesztések az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartásával történnek. Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: 1. A Dorogi Márton Művelődési Ház és Könyvtár mögötti terület szabadtéri színházzal való kiegészítése régi terve az Önkormányzatnak. Az épület udvarán szilárd, fix építésű szabadtéri színpad és nézőtér létesül, melyek színházi funkció betöltéséhez fény- és hangtechnikai eszközökkel egészülnek ki. Rendezvénymentes napokon a fiatalok, családok találkozó helye lehet (pl. extrém sportok, piknik.) A fejlesztés az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartásával történik. Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: 1. Bocskai u. 2 sz. alatti Polgármesteri Hivatal épületenetgetikai felújítása a városi és kistérségi/járási szerepkör módosulásával járó funkciók ellátásához biztosítandó infrastruktúra kialakításához elengedhetetlen. A fejlesztés az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartásával történik. Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek: 1. A jelenlegi Vásártéren fedett elárusítóhelyekkel - kialakítandó szabadtéri piac, és a piactér kiszolgáláshoz nélkülözhetetlen un. Piacfelügyelet épületének megépítése olyan közegbe helyezi a hagyományos piaci tevékenységet, mely motiválja mind a kereslet, mind a kínálat megjelenését, bővülését a szektorban. A fejlesztés az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartásával történik. Kisléptékű un. Soft elemek (ESZA) 1: A város által megvalósítandó Soft elemek, a városfejlesztési infrastrukturális fejlesztéseinek célját, hatását szinergikusan erősítő rendezvények, rendezvénysorozatok. 11

12 Kisléptékű un. Soft elemek (ESZA) 2: Az akcióterületen közszféra és civil szereplők bevonása az általuk tervezett és megvalósítandó programok, akciók lehetősége tervezésre került egy un. programalap csomag keretei között. A tervezett tevékenységek a helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő fejlesztések. (300 M feletti támogatási igénylés felett kötelezően megvalósítandó elem.) Integrált városfejlesztési stratégia kidolgozása: Az IVS - a város stratégiai dokumentumain és célkitűzésein, társadalmai párbeszéden alapulva - elkészült. Az IVS-t a Testület elfogadta. Akcióterületi terv kidolgozása: Az ATT elkészítése az IVS-en és helyi szükségleteken, igényeken alapulva megtörtént. Az ATT-t a Testület elfogadta. Helyi elfogadást, végrehajtást szolgáló tevékenységek: A projekttervezés időszakában a társadalmasítási elemek megtörténtek. A végrehajtás során mind a projekt, mind az IVS tekintetében a disszeminációs tevékenységek, lakossági fórumok tervezésre kerültek. Az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek: Funkcióbővítő akcióterületi fejlesztés megvalósításához a támogatást folyósító előírásai értelmében az alábbi jogosultsági kritériumok mentén ítélhető meg az akcióterületi fejlesztés támogathatósága. a. Az akcióterület a település közösségi-társadalmi és gazdasági súlyponti területe: Indikátor típusa városközponti területre Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltást funkciót ellátó intézmények száma Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma Határérték fő lakos fölötti városok esetében min. 4 db. min. 10 db. Püspökladány város mutatószámai 84 db. 150 db. Akcióterületünk tehát a funkcióbővítő fejlesztés támogathatóságának megítéléséhez kapcsolódóan felállított kritériumrendszert kielégíti, ugyanis az akcióterületen 84 db közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciójú intézmény (minimum elvárás: 4 db), és 150 db. kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egység, illetve üzleti szolgáltatóegység található (minimum elvárás: 10 db), egyértelműen városközponti elhelyezkedése okán is. b. Az akcióterület belterületen van: 12

13 A projekt akcióterülete az IVS-ben meghatározott Városközpont, mely Püspökladány város belterületén helyezkedik el. (ld. 2. Akcióterület kijelölése pont.) c. Minden beavatkozás az akcióterületen történik: A tervezett beavatkozások az IVS-ben Városközpontként meghatározott, jelen projektben akcióterületként megjelölt területen valósulnak meg. A funkció ellátottság szemléltetésére szolgáló fenti indikátortábla alapján jól látszik, hogy az akcióterület a minimálisan elvárható mutató számok mindegyikét magasan, a minimális határérték felett teljesítette. Az akcióterület funkció ellátottságának, központi szerepkörének bemutatása: Püspökladány kisvárosias jellegét híven tükrözi funkció ellátottsági szempontból való egyközpontúsága. A város központi részén koncentrálódnak a közösségi funkciót ellátó intézmények (művelődési központ, városi könyvtár, kulturális központ, mozi, múzeumok, rendezvényközpont), a közigazgatási és közszolgáltatást nyújtó intézmények (önkormányzati hivatal, bíróság, ügyészség. okmányiroda, területi hatósági intézmények, járóbeteg szakellátás, körzeti orvosi rendelők, OMSZ mentőállomás, Járási Hivatal), a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek (kis boltok, üzletek, magánszálláshelyek) és az üzleti szolgáltató egységek (bankok, szolgáltató központok, posta). Az akcióterületnek a város közlekedésében is meghatározó szerepe van. 2.3 Helyzetelemzés Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzésénél azt kellett figyelembe venni, hogy a KSH publikus, hivatalos statisztikai adatai csak városi szinten állnak rendelkezésre. Ezért elsősorban az utolsó elérhető népszámlálási adatokra (2001) lehetett támaszkodni, melyeket a KSH-tól az önkormányzat megrendelt. Ezek az adatok a következők: 1. táblázat A Városközpont városrészt jellemző statisztikai mutatók Mutató megnevezése Városközpont Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 20,8 Lakónépességen belül évesek aránya 65,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 13,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 20,4 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség 17,9 13

14 arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 8,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 14,7 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 55,4 Foglalkoztatott nélküli háztartások száma 33,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 41,4 Állandó népesség száma Forrás: KSH adatszolgáltatása a évi népszámlálás alapján Az elemzéshez szükséges további adatokat az önkormányzati információforrások szolgáltatták, valamint a városi szintű adatoknál a legfrissebb 2011-es elérhető KSH adatok. Püspökladány a sárréti kistérség természetes központja, Hajdú-Bihar megye egyik legnépesebb városa. Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagy- Sárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város. Budapest, Debrecen felől a 4-es sz. főközlekedési úton, Nagyvárad, Berettyóújfalu felől a 42-es sz. főút közelíthető meg. Vonattal a 100-as, a 101-es sz. és a 128-as sz. vasútvonalon érhető el. A település igazgatási rangja város. Püspökladány fejlesztési szempontú statisztikai területet tekintve kistérségi központ és közigazgatási szempontból Járási központ is egyben, jelentős mértékben lát el közigazgatási, szolgáltatási, közművelődési, egészségügyi, és gazdasági központi feladatokat. A település egységes, funkció szerinti értékelése A város funkcionális szempontból centralizált, ahol a központot jobbára lakófunkciójú területek veszik körül. A város központi és északi része funkciógazdagabb, mint a többi része, melyek, sok esetben funkcióhiányosak (pl., szolgáltatás, gazdaság, humán szolgáltatások tekintetében). Legfeltűnőbb a humán funkciók hiánya a központi városrészen kívüli területeken, de a közösségi funkciók is jórészt hiányoznak ezekből a városrészekből. A közlekedési, távközlési funkciók, infrastrukturális adottságok jók. Rövid funkcióelemzés városrészek szerint Központi városrész (2 747 fő): A központi szerepből eredően a fent említetteknek megfelelően jelentős funkciókoncentráció figyelhető meg. A terület létszámához képest funkcióbőség jellemző, az 1000 lakosra jutó funkciók száma jelentősen magasabb, mint a többi városrészben. Több funkció csak itt található meg. A belvárosi szerepből adódóan a városrész ad otthont az államigazgatási, gazdasági funkcióknak is. 14

15 Petritelep (2 695 fő): A lakosság létszámához képest alacsonynak mondható a funkcióellátottság. A funkciók sokféleségét tekintve viszont kevésbé funkcióhiányos a terület, de a humán funkciók hiányán még tovább lehetne enyhíteni, valamint a közösségi, gazdasági funkciók bővítése célszerű. Déli városrész (3 757 fő): Területileg (189,8 ha) és lakosságszám szempontjából is az egyik legnagyobb városrész, a humán, az államigazgatási funkciók tekintetében van hiányosság, de a közösségi, közlekedési és a gazdasági funkciók tekintetében a funkcióellátottság kielégítőnek mondható. Keleti városrész (3 171 fő): A humán és a közösségi funkciók hiányosnak mondhatóak, államigazgatási funkciók egyáltalán nem találhatók meg ebben a városrészben, a közlekedési funkciók fejlesztése indokolt, ezzel ellentétben a gazdasági funkciók ellátottsága megfelelő, bár ez a városrész területileg a legnagyobb, összesen 299,6 ha. Darányi telep (1 703 fő): A lakosság számához viszonyítva a legkisebb létszámú városrész funkcióösszetétel szempontjából hiányosnak mondható a térség. Területileg a legkisebb városrész, mindössze 97 ha. Feltűnő a humán funkciók hiánya. Emellett a közösségi, a közlekedési és a gazdasági funkciók bővítése célszerű lehet. Újtelepi városrész (1 803 fő): Elhelyezkedését illetően a városközponttól a legmesszebb eső városrész, területileg 122,7 ha, funkcióellátottság szempontjából a bővítés indokolt. A belvárostól lévő távolság miatt a közlekedési funkciók mindenképpen fejlesztésre szorulnak, még annak ellenére is, hogy ez a funkció nem ebben a városrészben a leghiányosabb. Emellett a gazdasági funkciók bővítése is szükséges, mindössze 4 kiskereskedelmi üzlet és 3 vendéglátó egység található ebben a városrészben, valamint a közösségi funkcióellátottság is alacsony. Természetesen a funkciók helyenkénti relatív bősége, kiegyensúlyozottsága nem jelenti azok visszafejlesztési szükségszerűségét, vagy a további fejlesztések szükségtelenségét, hanem a többi városrész fejlesztési igényeivel párhuzamba kell állítani azokat. 2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Püspökladány Város Önkormányzata többször (19/2005. (IX.30.) sz. ö. rend., 24/2009. X.30.) sz. ö. rend.x.28) sz. ö rend.; 5/2012 (II.10.) sz. ö. rend.) módosított 7/2005.(V.27.) számú rendelete szól Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről. A városrészek funkcióinak beazonosítása ennek részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. A funkciók meghatározásánál kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. A fejlesztési koncepció és a rendezési terv egyaránt beazonosított olyan lakó-, illetve gazdasági területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a városrehabilitáció. Ezek segítségével került sor a fejlesztési akcióterületek indikatív kijelölésére. Központi városrész 15

16 A Központi városrész fejlesztési céljai a városközponti szerep erősítése, az építészeti örökség védelme, megőrzése, kulturális és közművelődési funkciók erősítése, a belváros közlekedési rendszerének átalakítása, kereskedelmi funkciók erősítése, egyes funkciók koncentrálása. A Rendezési terv és a Településfejlesztési Koncepció a következő fejlesztéseket irányozza elő a Központi városrészben: A városközpontban korábban megvalósult telepszerű- többszintes beépítés további folytatását kerülni kell, de fontos a csatlakozó tömbökhöz való harmonikus illeszkedés elérése, melyhez megfelelő eszköz lehet, kisvárosias, kistársasházas beépítésű területek (tömbrészek) kijelölése is. A kialakult lakótelep vonatkozásában, annak korszerűsítése, az épületek és környezetük megújítása, városképbe történő jobb beillesztése a fő cél. Fontos fejlesztési elhatározás a piactér és környezetének rendezése. Számolni kell az ellátó létesítmények, kereskedelmi egységek megjelenésére is, melyek árufeltöltését, parkolási igényét is biztosítani kell. Az oktatási- művelődési létesítményekhez is kapcsolódva kulturális központ kialakítását kell előirányozni, szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas teret, szabadtéri színpadot szükséges kialakítani, és ehhez kapcsolódva javaslatot kell kidolgozni, egy gyalogos központ létrehozására is. A változtatási igényeknek megfelelően kell kidolgozni a Központi városrészre vonatkozó Akcióterületi tervet, amely rendszerezi a városrészre, mint egyben priorizált akcióterületre eső fejlesztési elképzeléseket. A szomszédos városrészekhez való illeszkedés: A Központi városrész fejlesztései szervesen kapcsolódnak a többi városrész fejlesztéseihez. A központban történnek olyan fejlesztések, amelyek nem csupán az egész település, hanem a kistérség / járás egész lakosságának igényét elégítik ki. Összességében megállapítható, hogy az IVS és az ATT tartalma minden szempontból összhangban van a településfejlesztési koncepcióval és a rendezési-szabályozási tervvel. A tervezett fejlesztéseknek nincs szabályozási oldalról akadálya. 2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az alábbiak szerint rövid összefoglalást adunk Püspökladányban a közelmúltban megvalósított kisebb/nagyobb városrehabilitációs célok megvalósulását előremozdító projektekről és azok fontos, az akcióterületi fejlesztés szempontjából releváns tapasztalatairól. Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma TÁMOP / Partnerek a tanulásban Elektronikus könyvtár adatbázis kiépítése, képzéseken való részvétel. Különböző képzések részvétel, rendezvények megvalósítása mellett eszközbeszerzés is történt. 16

17 A projekt hatása Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) A projektben részt vevő könyvtár(ak) által az országos lelőhelynyilvántartásba felvitt rekordok száma, valamint a könyvtári távhasználatok számának növekedése. A saját katalóguson kívül, a közös megyei adatbázisban is tudnak keresni olvasóink. Online módon elérhetővé vált az állomány, így szélesebb körben tudjuk tájékoztatni a lakosságot Ft / Ft Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma A projekt hatása Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) ÉAOP Petőfi Sándor Általános Iskola és Szakiskola tagintézményének akadálymentesítése Az intézmény akadálymentesítésének megvalósítása. A projektben engedélyes terv, kiviteli terv készült. Műszaki ellenőri, közbeszerzési feladatok elvégzése valósult meg és külön projektmenedzsment is működött. A fogyatékkal élők (gyengén látók, vakok, mozgássérültek, stb.) számára olyan feltételek lettek biztosítva az intézményben, amellyel a mindennapi életük válik akadálymentessé Ft / Ft Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma A projekt hatása Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) ÉAOP Püspökladány Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Az intézmény akadálymentesítésének megvalósítása. A projektben engedélyes terv, kiviteli terv készült. Műszaki ellenőri, közbeszerzési feladatok elvégzése valósult meg és külön projektmenedzsment is működött. A fogyatékkal élők (gyengén látók, vakok, mozgássérültek, stb.) számára olyan feltételek lettek biztosítva az intézményben, amellyel a mindennapi életük válik akadálymentessé Ft / Ft Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma A projekt hatása LEKI-2007 Városi Rendelőintézet külső felújítása és akadálymentesítése Az intézmény akadálymentesítésének megvalósítása. A Városi Rendelőintézet külső felújítása mellett az épületen energiahatékonysági beavatkozások is történtek (külső nyílászárók cseréje, energetikai fejlesztések) és az épület akadálymentesítése is megvalósult. A fogyatékkal élők (gyengén látók, vakok, mozgássérültek, stb.) számára olyan feltételek lettek biztosítva az intézményben, amellyel a mindennapi életük válik akadálymentessé. 17

18 Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) Ft / Ft Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma A projekt hatása Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) ÁROP-1.A.2/A Polgármesteri Hivatal Szervezet fejlesztése Ügyfélbarát környezet kialakítása. A projektben érintettek számára vezetési tanácsadás és képzések voltak biztosítva. Fejlettebb szervezeti struktúra jött létre a Hivatalban Ft / Ft A fent bemutatott projektek kidolgozása, előkészítése és megvalósítása, valamint utólagos eredményei vonatkozásában főként a projekttervezés és menedzsment, valamint a partnerségépítés szempontjából releváns tapasztalatait emeljük ki: Tervezés, tartalom: Minden középület fejlesztésekor felmerül a parkolási problémák megoldása. A gépkocsik növekvő száma és használata már a projektkidolgozás és tervezés fázisában szükségessé teszi egyrészt a parkolási lehetőségek bővítésére való megoldások keresését, másrészt a gépkocsiforgalom belvárosi eloszlásának egyes túlterhelt utak tehermentesítése miatt előre tervezését, a korábbi fejlesztések kedvező fogadtatása a lakosság körében, a megújult épületek lakosság által történő élvezete és birtokba vétele feltételezi a leromlott út- és járdaszakaszok igényes felújítását is (egyértelmű lakossági elvárás) az építési munkálatok keretében fejlesztendő területekhez kapcsolódó zöldfelületek kialakítása, rendezése kapcsán, a kivitelezési tervek készítésének időszakában átgondolt kommunikáció és az érintett szervezetekkel történő egyeztetések szükségesek. Menedzsment tapasztalatok: a korábbi projektek előkészítése és megvalósítása során kialakult és felhalmozott szervezési és menedzsment módszerek és tapasztalatok alkalmazása lehetséges és kívánatos kulcsfontosságú a kivitelezési munkák közbeszerzéseinek alapos előkészítése az Önkormányzat likviditását nem veszélyeztető, de a projekt folyamatos finanszírozhatóságát biztosító finanszírozási módok kidolgozása, szolgáltatások igénybevétele kulcsfontosságú a projekt minőségi és határidőre történő megvalósításához. A szállítói finanszírozás módozat választása preferálandó 18

19 2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Demográfiai helyzet A város lakónépességének száma 2011 évben fő, állandó népességének száma fő volt. Mind a lakónépesség mind az állandó népesség száma a vizsgált időszakban jelentősen csökkent. A lakónépesség száma - 9%-al az állandó népesség száma - 8%-al. Ez a csökkenés nagyobb mértékű, mint a magyarországi, vagy a régiós statisztikák mutatószáma. 3. ábra Lakó és állandó népesség száma (KSH) 4. ábra Állandó népesség száma Magyarország (KSH) Magyarország állandó népessége a 2000 évi főről 2011 évre főre csökkent. A népességfogyás mértéke a 2000 évi bázisértékhez viszonyítva -2,06%. 19

20 5. ábra Állandó népesség száma Észak-Alföld (KSH) Észak-Alföld állandó népessége a 2000 évi főről 2011 évre főre csökkent. A népességfogyás mértéke a 2000 évi bázisértékhez viszonyítva -3,78%. 6. ábra Állandó népesség száma Hajdú-Bihar (KSH) Hajdú-Bihar megye állandó népessége a 2000 évi főről 2011 évre főre csökkent. A népességfogyás mértéke a 2000 évi bázisértékhez viszonyítva -1,92%. Látható, hogy a település állandó népességének csökkenése az országos a régiós és a megyei értéket is jelentősen meghaladja. Oda és elvándorlás aránya Az ábra alapján megállapítható, hogy a településen a vizsgált időszak valamennyi évében meghaladta az elvándorlási érték a bevándorlási értéket. 20

21 5. ábra Lakónépesség városrészenkénti megoszlása (KSH) A városrészek területi felosztása 6 részre osztja a várost, a legnépesebb a Déli és a Keleti városrész. A Központi városrész és Petritelep 17-17%-al a középmezőnyben helyezkedik el. Ettől kevesebben Újtelepen és a Darányi telepen laknak, ahol a 2001 évi népszámlálás adatai szerint a lakónépesség %-a él. A városrészek népességét nagyban befolyásolja kiterjedésük is. 7. ábra állandó népesség száma (KSH) 21

22 8. ábra Lakónépesség korösszetétele (KSH) A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya a városi átlaghoz (20,4 %) viszonyítva a központi városrészben minimálisan magasabb (20,8 %). A munkaképes korúak aránya (15-59 év közöttiek) lényegében a városi átlag (61,6 %) körül ingadozik, ettől csak minimálisan tér el a központi városrész (65,6 %). A 60 éven felüliek arányában a városi átlaghoz (17,9%) képest a központi városrészben eltérés tapasztalható (13,7 %). A kimutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a központi városrészt az aktív korúak alkotják döntő többségben. Az elöregedés mértéke Darányitelepen (22,9%) és a Déli városrészben (21,3%) a legjelentősebb, közepesen magas az érték Petritelepen (18,3%) és a Keleti városrészben (17,1%), a legalacsonyabb az érték a Központi városrészen (13,7%). Az alábbi ábrák a teljes város lakónépességének kor szerinti megoszlási változásait mutatják be a 2000 és a 2011 évi adatok alapján. 9. ábra korösszetétel év (KSH) 22

23 Az ábra alapján megállapítható, hogy 2000 évben a legjelentősebb lakosság összetételi csoportot az aktív korúak tették ki 59%-al. A 17évesek és a fiatalabbak összevont korosztályi aránya 24%-ot a 60 évesnél idősebbek aránya 17%-ot tett ki. 10. ábra Korösszetétel év (KSH) Az ábra alapján megállapítható, hogy 2011 évre aktív korúak aránya 61%-ra emelkedett. A 17évesek és a fiatalabbak összevont korosztályi aránya 18%-ra csökkent a 60 évesnél idősebbek korosztályi aránya 21%-ra nőtt. Közel 11 év alatt a nem aktív korú idősek aránya megelőzte a 17 évesek és fiatalabbak arányát. Megállapítható, hogy a településen az elöregedési folyamat felgyorsult, ezzel együtt a születések száma csökkent. 11. ábra korösszetétel 0-17 (KSH) A évesek, a 14 évesek és a 14 éven aluli korcsoportok közül valamennyi esetében jelentős csökkenés tapasztalható a vizsgált időszakban: Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) 25,5%-al csökkent Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) 33,6 %-al csökkent Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) 39,6%-al csökkent Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) 25,9%-al csökkent Állandó népességből a évesek száma (fő) 9,4%-al csökkent 23

24 12. ábra korösszetétel 18-x Az aktív korúak száma kis mértékben 4,9%-al csökkent, a 60 év felettiek száma jelentősen, 13,6%-al nőtt Gazdaság 13. ábra működő vállalkozások száma (KSH) A megyében a működő vállalkozások száma 18,2%-al a településen ennél jóval mérsékeltebben, 4,2%-al nőtt. 14. ábra működő jogi személyiségű vállalkozások száma (KSH) A működő jogi személyiségű vállalkozások száma a megyében több mint a duplájára a településen több mint másfél szeresére, 69,3%-al emelkedett a vizsgált időszakban. 24

25 15. ábra működő betéti társaságok száma (KSH) A működő betéti társaságok száma a megyében elenyésző mértékben (0,8%), a településen kis mértékben (9,5%) csökkent. 16. ábra működő korlátolt felelősségű társaságok száma (KSH) A működő korlátolt felelősségű társaságok száma a megyében kimagaslóan, több mint a kétszeresére, a településen közel a kétszeresére nőtt. 17. ábra működő részvénytársaságok száma(ksh) A működő részvénytársaságok száma a megyében 12%-al, a településen 50%-al nőtt. 25

26 18. ábra működő szövetkezetek száma (KSH) A működő szövetkezet száma a megyében 49,8%-al, a településen 66%-al csökkent a vizsgált időszakban. 19. ábra működő mezőgazdasági szövetkezetek száma (KSH) A működő mezőgazdasági szövetkezet száma a megyében 61%-al a településen 62,5%-al csökkent a vizsgált időszakban. Vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 2010 Nemzetgazdasági ágak: A. mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B. bányászat, kőfejtés C. feldolgozóipar D. villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E. vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F. építőipar G. kereskedelem, gépjárműjavítás H. szállítás, raktározás I. szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J. információ, kommunikáció K. pénzügy, biztosítás L. ingatlanügyletek M. szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N. adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 26

27 O. közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P. oktatás Q. humán-egészségügy, szociális ellátás R. művészet, szórakoztatás, szabadidő S. egyéb szolgáltatás 20. ábra működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 2010 Magyarország (KSH) 21. ábra működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Észak-Alföld 2010 (KSH) 27

28 22. ábra vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Hajdú-Bihar 2010 (KSH) 23. ábra működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása Püspökladány A településen a legjelentősebb ágazat a G kereskedelem, gépjárműjavítás (25%), kisebb mértékben, de jelentős az F építőipar (11%) valamint az M szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (9%). A településen számottevően nem jelentős, vagy nem is képviselteteti magát a D, B, E, O nemzetgazdasági ág. 28

29 A település legjelentősebb, azaz a kereskedelem, gépjárműjavítás G nemzetgazdasági ág összetétele és trendváltozása ábra Kiskereskedelmi üzletek száma A város legjelentősebb ágazatát, a kereskedelmet vizsgálva láthatjuk, hogy a kiskereskedelmi üzletek száma folyamatos növekedést követően 2007 évben jelentősen visszaesett a megyei értéket meghaladó mértékben. A településen a 2011 évi érték alig 78%-a a 2000 évi éréknek. 29

30 25. ábra Üzemanyagtöltő állomások száma Az üzemanyagtöltő állomások száma a megyeében kismértékben nőtt, a településen számuk megduplázódott. 26. ábra Használtcikk szaküzletek száma A használtcikk üzletek száma a megyei jelentős növekedésnek megfelelően a településen is emelkedett. 27. ábra Gépjármű szaküzletek száma A gépjármű szaküzletek száma a megyében a felfutási időszakot követően csökkent. Ennek oka az új gépjármű értékesítés drasztikus csökkenése, amely jellemző az egész országra, így nem tekinthető helyi jelenségnek. A településen a fenti tendencia ellenére az ilyen jellegű szaküzletek száma megduplázódott a vizsgált időszakban. 30

31 28. ábra Gépjárműalkatrész-szaküzletek száma A gépjárműalkatrész-üzletek száma a megyei jelentős csökkenéssel ellentétben a településen emelkedett a vizsgált időszakban. A kifejezetten motorkerékpárt és alkatrészeit forgalmazó kiskereskedelmi egységek száma a településen nem változott, egy ilyen jellegű szaküzlet működött a vizsgált időszakban. 29. ábra Élelmiszer vegyesüzletek száma Az élelmiszer vegyesüzletek száma a megyei tendenciáknak megfelelően jelentős mértékben csökkent. Ennek kettős oka van, egyrészről csökkent a vásárlóerő, másrészről az új multinacionális kereskedelmi láncok által egyre több helyen megnyitott, azaz egyre szélesebb körben elérhető üzletek jelentős vásárlóerőt szívtak fel a kisebb helyi üzletektől. 30. ábra Vegyesiparcikk üzletek száma A vegyesiparcikk üzletek száma a 2000 évi bázisértékhez viszonyítva mind megyei mind települési szinten jelentősen nőtt. 31

32 31. ábra Zöldség-gyümölcs szaküzletek száma A zöldség-, gyümölcs szaküzletek száma a településen jelentősen a 2000 évi kiindulási érték harmadára csökkent, a megyei értékek az utóbbi három évben jelentősen emelkedő tendenciát mutatnak. 32. ábra Hús-húsárú szaküzletek száma A húsárú szaküzletek száma a vizsgált időszakban a felére csökkent a településen. A megyei értékekben jelentős változás nem tapasztalható. Kizárólag hal és halfeldolgozási termékeket árusító szaküzlet a településen nem működött a vizsgált időszakban. 33. ábra Kenyér, pékáru szaküzletek száma A kenyér-, pékáru- és édesség szaküzletek száma mind a településen,mind a megyében jelentősen nőtt. Számuk a településen a vizsgált időszakban meghatszorozódott. 32

33 34. ábra Palackozott italokat értékesítő üzletek száma A palackozott italokat érétkesítő üzletek száma a vizsgált időszak közepén drasztikusan lecsökkent a településen, a vizsgált időszak végére emelkedett, de még így is elmarad a 2000 éves szinttől. A megyei értékek kismértékű csökkenést követően jelentős emelkedést mutatnak a vizsgált időszak végén. 35. ábra Dohányáru szaküzletek száma A dohányáru szaküzletek száma mind megyei mind települési szinten szignifikáns csökkenést mutat évben a településen már egyetlen kereskedelmi egység sem vallotta magát kizárólag dohánykereskedőnek évben a településen 8 darab Nemzeti Dohánybolt kerülhet kialakításra sikeres koncessziós pályázatok esetén. 36. ábra Élelmiszer szaküzletek száma Az egyéb élelmiszer szaküzletek száma megyei szinten emelkedett a vizsgált időszak alatt. A településen egy kisebb felfutási időszakot követően visszaállt a kiinduló értékre. 37. ábra Textil szaküzletek száma A textilszaküzletek száma megyei szinten jelentősen, közel 50%-osmértékben csökkent, a településen a szaküzletek száma a vizsgált időszak végére jelentős eltérést nem mutatott a kiinduló értékhez viszonyítva. 33

34 38. ábra Ruházati szaküzletek száma A ruházati szaküzletek száma megyei szinten emelkedett, települési szinten jelentősen csökkent ábra Lábbeli és bőráru szaküzletek száma A lábbeli és bőrárú szaküzletek száma megyei szinten egy felfutási időszakot követően csökkenő mértéket mutat, de így is meghaladja a vizsgált időszak kiindulási értékeit. A településen az ilyen jellegű szaküzletek száma jelentősen lecsökkent. 40. ábra Bútor és háztartási cikk szaküzletek száma A bútor és háztartásicikk értékesítő üzletek száma a megyében emelkedett, a településen kismértékben csökkent. 34

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ

AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ Jóváhagyva, 2013.02.15 Kiegészítve, 2013.11.06. Szamosvölgyi Péter Polgármester Sátoraljaújhely

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 280 I.1 Kaposvár stratégiai céljai és az érintett városrészek viszonya Városrész stratégai fejlesztési céljai A) Fenntartható emberi léptékű

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

316/1. Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja

316/1. Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja 316/1 Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja 316/2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása... 10 2.1

Részletesebben

KISTELEK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA kiegészítő vizsgálata

KISTELEK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA kiegészítő vizsgálata KISTELEK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA kiegészítő vizsgálata 1 KÉSZÍTETTE Kistelek Város Önkormányzata Városi koordinátor Mészáros Gábor Városfejlesztési projektek, helyi televízió Hellné

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT

AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT SZÉCHENYI LAKÓVÁROS REHABILITÁCIÓJA FUNKCIÓBŐVÍTÉSSEL AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT Pályázó: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Konzorciumi partner: PRIVÁT TRANS BEFEKTETŐ

Részletesebben

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Összefoglaló az Új Magyarország Fejlesztési Terv sporthoz közvetetten kapcsolódó fejlesztési lehetőségeiről 2008. március I. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Felsőzsolca Város. Akcióterületi terv Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) 2013.

Felsőzsolca Város. Akcióterületi terv Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) 2013. Felsőzsolca Város Akcióterületi terv Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) 2013. Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Leromlott városi területek rehabilitációja. A felhívás kódszáma: TOP-4.3.1-15

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Leromlott városi területek rehabilitációja. A felhívás kódszáma: TOP-4.3.1-15 FELHÍVÁS A lakhatást, foglalkoztatást, közösségfejlesztést és közbiztonság fejlesztését célzó komplex projektek megvalósítására leromlott városi területeken A felhívás címe: Leromlott városi területek

Részletesebben

Függelék. Mórahalom Város Önkormányzata. Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2010.

Függelék. Mórahalom Város Önkormányzata. Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2010. Függelék Mórahalom Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2010. Szociális városrehabilitációs akcióterület Az Integrált Városfejlesztési Stratégia akcióterületeket kijelölı fejezetével

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az EGT Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014 Kulturális és természeti örökség megőrzése és megújítása

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az EGT Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014 Kulturális és természeti örökség megőrzése és megújítása PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az EGT Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014 Kulturális és természeti örökség megőrzése és megújítása Vidéki kulturális és természeti örökség megőrzése c. intézkedéséhez Kódszám: HU07PA16-A2-2013

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez Kódszám: KMOP-5.1.1/D2-13 Tartalomjegyzék A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...

Részletesebben

A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG Jelmagyarázat gazdaságfejlesztés városrehabilitáció humán infrastruktúra fejlesztés környezetfejlesztés közlekedésfejlesztés

Részletesebben

GYÖMRŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Gyömrő Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ

GYÖMRŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Gyömrő Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Gyömrő Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ A Gyömrő Város Önkormányzat KMOP 5.2.1/B-09-2f-2010-0004 számú, Gyömrő városközpont fejlesztése című városrehabilitációs projekt keretében elkülönített programalap

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS

PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA Pécs KÉSZÍTETTE: PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. MÁJUS 11. TARTALOMJEGYZÉK Bevezető...3 1. Az MJV által alkalmazott területi kiválasztási kritériumrendszer...5

Részletesebben

FELHÍVÁS. Bejárható turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítására

FELHÍVÁS. Bejárható turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítására FELHÍVÁS Bejárható turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítására A felhívás címe: Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése A Felhívás kódszáma: VEKOP-4.1.1-15 Magyarország

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE FÜGGELÉK MÓDOSÍTOTT ÉMOP-3.1.1.-12

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE FÜGGELÉK MÓDOSÍTOTT ÉMOP-3.1.1.-12 SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE FÜGGELÉK MÓDOSÍTOTT ÉMOP-3.1.1.-12 2013. március Tartalomjegyzék 1. SZOCIÁLIS AKCIÓTERÜLET... 3 2. TULAJDONVISZONY VIZSGÁLAT...

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Nagymacs szociális városrehabilitációs projekt. keretében elkülönített Programalap

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Nagymacs szociális városrehabilitációs projekt. keretében elkülönített Programalap Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Nagymacs szociális városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap felhasználásával megvalósuló mini-projektek támogatására

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Nyugat-Dunántúli Operatív Program. Kerékpáros-turisztikai attrakciók fejlesztése a Fertő-tó térségében c.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Nyugat-Dunántúli Operatív Program. Kerékpáros-turisztikai attrakciók fejlesztése a Fertő-tó térségében c. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Nyugat-Dunántúli Operatív Program Kerékpáros-turisztikai attrakciók fejlesztése a Fertő-tó térségében c. konstrukciójához Kódszám: NYDOP-2.1.1/E-13 1 Tartalomjegyzék A. TÁMOGATÁS CÉLJA

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől Képviselő-testület 2016. március 18-án tartandó rendkívüli ülésére

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől Képviselő-testület 2016. március 18-án tartandó rendkívüli ülésére Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől Képviselő-testület 2016. március 18-án tartandó rendkívüli ülésére Tárgy: TOP-5.2.1-15 kódszámú, társadalmi együttműködés erősítését szolgáló

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 19 /2016. (V. 27.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 1.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás

Részletesebben

Akcióterületi terv. Tartalom

Akcióterületi terv. Tartalom Tartalom Tartalom...1 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság...7 2. 1. Akcióterület kijelölése... 1 2. 2. Jogosultság igazolása...12 2.3 Helyzetelemzés...

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére Tartalom GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

BARCS VÁROS. AKCIÓTERÜLETI TERVE /Barcs Városközpont/ 2010.

BARCS VÁROS. AKCIÓTERÜLETI TERVE /Barcs Városközpont/ 2010. BARCS VÁROS AKCIÓTERÜLETI TERVE /Barcs Városközpont/ 2010. TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...3 2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 11 2.1 AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Nagyhalász Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÉAOP-5.1./A-12-2013-0006 azonosítószámú Nagyhalász szociális célú

Nagyhalász Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÉAOP-5.1./A-12-2013-0006 azonosítószámú Nagyhalász szociális célú Nagyhalász Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ az ÉAOP-5.1./A-12-2013-0006 azonosítószámú Nagyhalász szociális célú városrehabilitációja című városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a KMOP-5.1.1/C-09-2f-2011-0003 azonosítószámú szociális célú városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap felhasználásával

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: 2015. június 2013-2018 1 Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 4 A

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. E l ő t e r j e s z t é s a Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések ÉAOP-5.1.1/D-12. kódszámú pályázathoz a megvalósítandó

Részletesebben

Jászapáti Városközpont Integrált Városfejlesztése. Végleges Akcióterületi Terv. az ÉAOP-5.1.1/D-09-1f-2010-0005 számú projekthez

Jászapáti Városközpont Integrált Városfejlesztése. Végleges Akcióterületi Terv. az ÉAOP-5.1.1/D-09-1f-2010-0005 számú projekthez Jászapáti Városközpont Integrált Városfejlesztése Végleges Akcióterületi Terv az ÉAOP-5.1.1/D-09-1f-2010-0005 számú projekthez 2011. szeptember 14. Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. A településfejlesztési

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája. II. STRATÉGIA kiegészítése

Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája. II. STRATÉGIA kiegészítése Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA kiegészítése Módosuló szövegrészek piros színnel kerültek jelölésre 1.1.1 Akcióterületek bemutatása és az egyes akcióterületeken megvalósításra

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.1.1/09-11. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.1.1/09-11. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a örnyezet és Energia Operatív Program EOP-1.1.1/09-11 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése című konstrukcióhoz érvényes: 2013. január 9 -től Tartalom A. A

Részletesebben

TERVEZÉSI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az ÉSZAK-ALFÖLD OPERATÍV PROGRAM. Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés c.

TERVEZÉSI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az ÉSZAK-ALFÖLD OPERATÍV PROGRAM. Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés c. TERVEZÉSI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az ÉSZAK-ALFÖLD OPERATÍV PROGRAM Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés c. komponenshez Kódszám: ÉAOP-2009-2.1.1./E A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Közép-Dunántúli Operatív Program. Ipartelepítés c. komponenséhez. Kódszám: KDOP-1.1.1/D-13

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Közép-Dunántúli Operatív Program. Ipartelepítés c. komponenséhez. Kódszám: KDOP-1.1.1/D-13 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Dunántúli Operatív Program Ipartelepítés c. komponenséhez Kódszám: KDOP-1.1.1/D-13 1 Tartalomjegyzék A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 4 A1. Alapvető cél... 4 A2. Rendelkezésre

Részletesebben

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Közvetett támogatások útmutató

Közvetett támogatások útmutató Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közvetett támogatások útmutató a Biopolisz Park Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja a DAOP-2009-5.1.2/C-09-2f-2010-0002 pályázat városrehabilitációs

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

ÉMOP 3.1.2/C-2009-0001 MISKOLC BELVÁROS REHABILITÁCIÓJA SZAKMAI BESZÁMOLÓ

ÉMOP 3.1.2/C-2009-0001 MISKOLC BELVÁROS REHABILITÁCIÓJA SZAKMAI BESZÁMOLÓ ÉMOP 3.1.2/C-2009-0001 MISKOLC BELVÁROS REHABILITÁCIÓJA SZAKMAI BESZÁMOLÓ Projekt célja: A Belváros arculati, építészeti megújítása, egy funkciógazdag vonzó közösségi tér kialakítása kereskedelmi, turisztikai,

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 1. A pályázat célja

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 1. A pályázat célja PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Törökszentmiklós Városi Önkormányzat, mint Közvetítő Szervezet pályázatot hirdet a Törökszentmiklós város északi szegregátumának komplex fejlesztése városrehabilitációs projekt keretében

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció

Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Nyilvános változat V Ny3 1 2016. március Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Nyilvános változat V Ny3 1 Tekintettel arra, hogy a teljes,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 24-ei ülésére Tárgy: Tájékoztató az önkormányzati választások óta eltelt időszak történéseiről, képviselőtestület

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Turisztikai szervezetek (TDM) fejlesztése. A felhívás kódszáma: GINOP - 1.3.4-15

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Turisztikai szervezetek (TDM) fejlesztése. A felhívás kódszáma: GINOP - 1.3.4-15 FELHÍVÁS A felhívás címe: Turisztikai szervezetek (TDM) fejlesztése A felhívás kódszáma: GINOP - 1.3.4-15 Magyarország Kormányának felhívása a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek fejlesztésének

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Nádudvar Város Önkormányzata

Nádudvar Város Önkormányzata Nádudvar Város Önkormányzata Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Nonprofit Kft. (a városrehabilitációs projekt lebonyolításával megbízott Városfejlesztő Társaság) PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Nádudvar

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag E L ŐTERJ E SZT É S Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási munkaanyag véleményezésére A Somogy Megyei Önkormányzat elkészítette Somogy

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája

Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája 2016 március Készült: Pápa Város Önkormányzata megbízásából a KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 sz. projekt keretében 2015-ben készült és 2015 októberében

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSE 2013. február 12-én tartott soron kívüli nyilvános ülésének jegyzıkönyvi K I V O N A T A

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSE 2013. február 12-én tartott soron kívüli nyilvános ülésének jegyzıkönyvi K I V O N A T A BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSE 2013. február 12-én tartott soron kívüli nyilvános ülésének jegyzıkönyvi K I V O N A T A Tárgy: Döntés a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Projekt teljes költsége, bruttó összeg, Ft

Projekt teljes költsége, bruttó összeg, Ft Terület- és Településfejlesztési Operatív Program /TOP/ keretében megvalósuló "JNSZ Megyei Integrált Területi Program /ITP/ 2014-2020" VÉGREHAJTÁSA - PROJEKTFEJLESZTÉS - megyei keret: 53,78 milliárd Ft

Részletesebben

Monor Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Monor integrált városközpont-fejlesztése városrehabilitációs projekt

Monor Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Monor integrált városközpont-fejlesztése városrehabilitációs projekt Monor Város Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Monor integrált városközpont-fejlesztése városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap felhasználásával megvalósuló mini-projektek támogatására

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben