Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 5 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Dorogháza Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Dorogháza Község az Észak magyarországi régióban, Nógrád megye keleti részén, Salgótarjántól, a megyeszékhelytől délkeletre helyezkedik el. Társadalmi gazdasági szempontból elmaradott, a területfejlesztés szempontjából egyike a leghátrányosabb helyzetű településeknek. Az elmúlt években folyamatosan fejlődött a közművesítés korszerűsítése és bővítése. Ennek köszönhető, hogy az ivóvízellátás, a gázszolgáltatás és a csatornamű kiépítése teljesen megtörtént. A település két részből áll, az úgynevezett falu és új telep községrészekből. Az egyes településrészek közigazgatásilag teljesen összetartoznak. A falu részen található az általános iskola, óvoda, posta, önkormányzat, orvosi rendelő, védőnői szolgálat. Az újtelep részen a Lurkóház, Gyerekház működik. Dorogháza népességeloszlása és demográfiai mutatói a következők: A lakosság száma 1086 fő. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 Demográfiai adatok alapján kedvezőtlen képet mutat, a lakosságra az elöregedés jellemző, a településen élők száma folyamatosan csökken. A születések száma és a bevándorlók száma kevés, mely együttesen mutat a negatív adatokra. A településen élő roma népesség lakóhely szerint nem különülnek el a településen belül. A település lakóinak megközelítőleg egyharmada súlyos szociális problémákkal küzd, ami a munkanélküliség miatt beállt szocializációs problémák (alkoholizmus, magatartási devianciák, anyagi elszegényedés, alulképzettség) következménye. A településen jellemző a munkanélküliség, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A hagyományos mezőgazdasági termelés, állattenyésztés szinte teljesen megszűnt a kedvezőtlen felvásárlási árak miatt. Ma már jóformán csak azok tartanak háztartási mértékben állatokat, akik valamiképpen saját földművelésből tudják biztosítani az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt. A jövőben a település vezetőinek elsőrendű feladata lesz a súlyos foglalkoztatási probléma megoldása. Településünkön a lakóházak száma sem növekszik. Komoly problémát jelent az elhagyott, életveszélyessé váló lakásállomány kezelése, mivel a tulajdonosok zömmel az elhalt idős szülők örökösei, akik sok esetben a településről elköltöztek, anyagi helyzetük miatt nem képesek a bontással járó terhek viselésére. Az önkormányzat anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy e tulajdonosoktól átvállalja a bontás költségeit, mivel a településen még az üres telkeken sincs lakásépítési kedv, így a telkek is nehezen hasznosíthatók. Szak- és fekvőbeteg ellátásra a 25 km-re lévő Salgótarján intézményeiben van lehetőség. A fogorvosi ügyeletet Bátonyterenyén vehetik igénybe. A program szakmai kiteljesedéséhez több intézmény is együttműködő partnerként kapcsolódik. A helyi Óvoda és Általános Iskola gondolva a hozzájuk hamarosan érkező gyerekekre, teljes együttműködésre törekszik a Biztos Kezdet Picurka Gyerekházzal. Ennek értelmében mind erkölcsi, mind szakmai támogatásban számíthatnak a településen élő családok ezen intézményekre (logopédia, pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segíti a mindennapos munkát mindhárom intézményben). A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, a helyi védőnő és a háziorvosi szolgálat egészségügyi és mentálhigiénés szolgáltatásával szintén segíti a település lakosságát. Leghatékonyabb lehetőségek a helyi igényeket és lehetőségeket figyelembe véve az esélyegyenlőség megteremtésére a következők: A helyi önkormányzattal együttműködve a családsegítő segítségével, a potenciális célcsoportokkal a személyes kapcsolatokon keresztül, rávezetéssel és kifinomult invitálással bevezetni a lehetőségekbe a célcsoport tagjait. /Ezt családlátogatások és közösségi programok szervezésével próbáljuk megvalósítani/ A védőnővel egyeztetve, már a terhesség időszakában rávezetjük a szülőket a kínálkozó lehetőségekre, és már az említett időszak alatt bevonjuk őket a munkába. 4

5 A helyi pedagógusokkal közösen információs szolgálatot létesítettünk, bemutatni az egyes lehetőségeket és ezek hasznosságát. / rendszeresen szervezett, az aktuális kérdésekre válaszoló szülői fórumok keretében kerül megvalósításra, ahol logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, védőnő válaszol az aktuális kérdésekre./ További marketing és reklámtevékenységekkel, melyek felkeltik a célcsoport figyelmét. Értékeink, küldetésünk Szeretnénk egymáshoz közelebb hozni a célcsoport tagjait, akik különböző okoknál fogva eltávolodtak, elhatárolódtak egymástól. Ezek feloldására történtek mér lépések a közösségi színtereken, melyekkel szerencsére rendelkezünk, de még sokat kell dolgozni ezeken a területeken. Szándékunk az, hogy mindenki egyenlőnek, ugyanolyan fontosnak érezze magát a településen, ne érezze magát kirekesztettnek, mert valamiben más, mint a többi (idős, fogyatékkal élő, roma, nő). Elképzelésink közé tartozik, hogy közvetítjük a különböző értékeket, amiket a célcsoportok képviselnek (például az idősek a hagyományőrzést, a romák a roma kultúrát, a fogyatékkal élők a tehetségüket, az elfogadást). A közösségi tereken minden csoport közösen vegyen részt, ne érezze magát senki feszélyezve, rosszul, mert más csoporthoz tartozik, vagy tartozónak véli önmagát. Erősíteni kívánjuk a toleranciát, elfogadást, le akarjuk rombolni a skatulyákat. Az esélyegyenlőség mindenkinek egyaránt fontos. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, függetlenül attól, hogy milyen csoporthoz tartozik. Dorogháza Község Önkormányzata érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Dorogháza település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, 5

6 a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 6

7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 1.3 Szociális ellátások szabályozásáról szóló 7/2011 (IV. 11.) önkormányzati rendelet, mely szabályozza a szociális törvény önkormányzat képviselő testület által megállapítható támogatások helyi rendszerét az igénybevétel lehetőségét és módját. A gyermekek védelméről szóló 13/2001 (VIII. 06) önkormányzati rendelet mely szabályozza a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybevételét, valamint a gyermekek részére a szülőknek nyújtható egyéb támogatásokat. Bűnmegelőzési koncepció, mely bemutatja és feltárja a településen előforduló bűnelkövetési módokat és az azok elleni védekezés lehetőségeit, az önkormányzat tájékoztatási és bűnmegelőzési tevékenységét. 7

8 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A költségvetési koncepció tartalmazza a gyermekek támogatásához szükséges eszközök (tankönyvtámogatás, óvodáztatási támogatás, ingyenes internet használat, ingyenes étkezés, nyári gyermekétkeztetés, stb.), és a lakástámogatás lehetőségét (a rászoruló családok részére lakásfenntartási támogatás, átmeneti segélyezés, stb.), valamint a gyermekek fejlődéséhez szükséges programok támogatását (Mikulás, Gyermeknap, Karácsony, Jótékonysági rendezvények, sportolási lehetőség),a közművelődéshez való egyenlő hozzáférés biztosítását (művelődési házban és a könyvtárban biztosított ingyenes lehetőségek), a szociális szolgáltató terek működésének lehetővé tételét( Biztos Kezdet Program, Gyerekesély Program). A gazdasági programjában a testület rögzítette, hogy továbbra is működtetni kívánja a már kialakult, jól működő rendszereket. Fejleszteni kívánja a gyermekeke és az idősek részére a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeit. A köznevelési-fejlesztési terv alapján az óvoda hosszú távú helyi működtetését tervezi a testület, és biztosítani szeretné a nyolc osztályos általános iskola helyben maradását az állami fenntartás ellenére is. A településrendezési terv szabályozza a település építési, fejlesztési lehetőségeit. A terv alapján lehetőség van újonnan kialakított vagy foghíj telkek beépítésére, szabadidős és gazdasági területek igénybe vételére. A településszerkezeti terv alapján a testület biztosítja a hagyományos palóc építészeti mód fennmaradását, a településrészeken még megtalálható ilyen típusú házak megőrzését, felújítását. Lehetőséget biztosít az új, teljesen modern lakó-és üdülőingatlanok építésére, valamint gazdálkodás folytatására is. A településfejlesztési koncepció fő iránya a munkahelyteremtés elősegítése, melynek érdekében gazdasági területek kialakítására került sor. Lehetőség van az idegenforgalom fejlesztésére, valamint a szolgáltatások kibővítésére. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül működik a Bátonyterenye Kistérségi Szociális Központ, mely megállapodás alapján biztosítja a térségben egyes szociális ellátásokhoz a hozzáférés lehetőségét (gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, jelzőrendszer működtetése, szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való ingyenes hozzáférés biztosítása). Továbbá a társulás működteti a Gyerekesély Programot, melynek egyes elemei megtalálhatók a településen is (kötelező elemek [egészségügyi, közösségi programok, iskolai programok stb.], kihelyezett programok [Lurkóház közösségi ház stb.] 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A Helyi Esélyegyenlőségi Program készítése előtt a településen az esélyegyenlőség megteremtésével kapcsolatos kutatásokat a Biztos Kezdet Gyerekház létesítésére íródott pályázat előkészítése során végeztek. Felmérték a következő adatokat: nemzetiségiek jelenléte a településen 8

9 gyerekek létszáma korcsoportra lebontva nagycsaládosok száma HH, HHH gyerekek létszáma szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei (gyermekjóléti szolgálat, védőnő, fejlesztő szakemberek, orvos, családsegítés, pszichológus, szakszolgálatok, stb.) népességeloszlás, demográfiai mutatók szociálisan rászoruló réteg felkutatása Az önkormányzat hivatalánál rendelkezésre állnak az általuk vezetendő kötelező statisztikák és nyilvántartások, valamint a TEIR adatbázis. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből, segélyekből, idénymunkákból. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. A nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők között sok a kisnyugdíjas, a kevés jövedelemből élők aránya. Településünkön a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A település aktív korú lakónépességéből, mely 2012-be 687 fő volt, 84 fő álláskereső volt regisztrálva a Munkaügyi Központban. A 2008-as adathoz képest ez a szám az elhalálozás számát is figyelembe véve is nőtt (763 fő aktív korú 9

10 főből álláskereső 75 fő volt). A munkanélküliek közül a településen a férfiak nagyobb arányban kerestek állást, mint a nők. Ez az arány 2009-ben érte el a legmagasabb számot. Sajnos a helyi adatgyűjtés azt is mutatja, hogy sokan nem regisztráltatják magukat, tehát ezek az adatok megközelítőlegesek. Valójában több álláskereső is élhet a településen. A további adatok rámutatnak arra is, hogy a tartós munkanélküliek között viszont több a nő. Ez annak is köszönhető, hogy a településen működő közmunkaprogramba gyakrabban alkalmaznak férfiakat, a munka jellegéből adódóan. A pályakezdő álláskeresők száma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években ban 154 fő, a településen élő fiatalból 9 fő, 2011-ben 142 fő, a településen élő fiatalból 3 fő pályakezdő álláskereső volt regisztrálva. Az álláskereső arányát tekintve az összes regisztrált 71 fő közül 2011-ben 43,7 % volt tartósan munkanélküli, többségükben nők, mely arány 2012-re nőhetett, tekintve azt, hogy 2012-ben 84 fő volt regisztrált álláskereső. A településen arra a problémára szükséges beavatkozást kidolgozni, hogy a tartósan munkanélküli nőknek lenne szükséges munkahelyet teremteni, mivel arányaiban tekintve ők tudnak lényegesen nehezebben elhelyezkedni a munka a világában. Településünkön tudomásunk szerint 1 fő aktív korú lakos él, akinek 8 általános iskolánál alacsonyabb a végzettsége. Helyi adatgyűjtés alapján kiderült, hogy ez az egy fő is az idei évben el tudott helyezkedni. Az alacsony iskolai végzettségűeknek a fő foglalkoztatója az önkormányzat, amely közmunkaprogram keretében tudja biztosítani az átmeneti foglalkoztatást es évben minden aktív korú férfi közfoglalkoztatását tudta biztosítani az önkormányzat. A magasabb iskolai végzettségűek idővel el tudnak helyezkedni különböző munkahelyeken, de számukra is biztosítva van a közfoglalkoztatásban való részvétel lehetősége is. 10

11 Az adatok azt is mutatják, hogy a településen élő álláskeresők között több a 8 osztálynál magasabb iskolai végzettségű személy. Az alacsony iskolai végzettségűekre jellemző, hogy jövedelmüket idénymunkákból szerzett jövedelmekkel egészítik ki szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését a Körjegyzőség Hivatala látta el, a munkáltatói feladatokat a település polgármestere. A közfoglalkoztatásban 2012 es évben átlagosan 17 fő foglalkoztatására került sor, mely összességében 23 főt érintett. A közfoglalkoztatottak közül 5 fő volt nő. A közfoglalkoztatás folyamatos, különböző programok alapján történik, a Munkaügyi Központ támogatásától függően változó időben és létszámban. Az álláskeresők között 2012-ben 27 % volt a foglalkoztatottság. A legnagyobb foglalkoztató a településen az önkormányzat, mely hivatalában és intézményeiben összességében 14 főt foglalkoztat állandó jelleggel. A térségben munkalehetőség Mátranovákon, Salgótarjánban és Bátonyterenyén van többségében, de munkalehetőséget biztosítanak kis mértékben a helyi vállalkozások is. A munkahelyekhez a közlekedés csak részben megoldott, ezért alkalmanként gondot jelent az utazás. Tervezett beruházás közvetlen térségben szinte alig van, mely csak nagyon kis mértékben csökkenti a munkanélküliséget. A vállalkozási területek és lehetőségek nagy része lefedett, ezért nagyon nehéz új vállalkozások bevezetése. A térségben a START közmunka program keretein belül történik a foglalkoztatás (Vízmű, Erdészet, Közút). A településen nem működik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program, a vonzáskörzetben is csak elenyésző számban indítanak hasonló programokat. A Munkaügyi Központokban vannak támogatott képzések, de ezekre nagyon nehezen lehet bekerülni. Az indított képzések sem adnak megfelelő végzettséget ahhoz, hogy el tudjanak vele helyezkedni a résztvevők, mivel rendszerint túlképzés van ezekből a szakmákból. elérhetőség átlagos ideje autóval átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal Kerékpár úton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron autóbusz járatpárok száma munkanapokon Legközelebbi 12 perc 9 23 perc perc centrum Megyeszékhely 25 perc 9 43 perc óra 56 perc Főváros 1 óra 26 perc 0 2 óra óra 45 perc A településen munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek nem működnek, ilyen szolgáltatásokat senki nem végez. A Munkaügyi Központban lehet érdeklődni az általuk indított képzésekről, állás lehetőségekről. A helyi Biztos Kezdet 11

12 Gyerekház Hirdetőtábláján vannak kifüggesztve azok a lehetőségek, melyek a Munkaügyi Központ honlapjáról megismerhetőek. Az önkormányzatnál és intézményeiben jelenleg állandó jelleggel mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása nincs. A közmunka programok keretében kerül sor foglalkoztatásra. Információ nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés történt volna faji, nemi, vagy fogyatékossági alapon. A kiválasztási szempontoknál nem szerepelnek ezen tényezők 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az önkormányzat szociális ellátások szabályozásáról szóló 7/2011 (IV. 11.) önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat és az aktív korúak ellátását. Az önkormányzathoz forduló és a jogosultsági feltételeknek megfelelő minden lakos részére az önkormányzat tudta biztosítani az ellátás valamely formáját. Ezen ellátási területeken kívül biztosított házi segítségnyújtás keretében az idős rászorulók ellátása, valamint szociális étkeztetés keretében az anyagilag, mentálisan, illetve egészségi állapotuknál fogva rászorulók étkeztetése. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A település bérlakással, szociális lakással jelenleg nem rendelkezik júniusáig egy bérlakást tartott fent, amely a bérlő halálával átalakításra került közösségi térré. Ezt a lakás állapota is indokolta, illetve többi részében már kialakításra került a Biztos Kezdet Picurka Gyerekház és a közösségi ház egy része. A bérlakás helyén kapott helyet a könyvtár és az ifjúsági klub. A településen nincs olyan család vagy személy, aki nem lakáscélú ingatlanban élne. Hajléktalan személyt az önkormányzat nem tart nyilván. A veszélyeztetett lakhatási helyzetek az elmúlt években megoldásra kerültek, felújítás révén is. Az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító ingatlanokban nem élnek, de az örökösök nem fordítanak kellő figyelmet az épületekre. Amennyiben életveszélyessé vállnak, az önkormányzat biztosítja a probléma elhárítását. 12

13 A lakhatást segítő támogatások közül a lakásfenntartási támogatást nyújtja a szociális törvény, valamint a helyi szociális rendelet alapján. Az ellátásra jogosultak száma állandóan növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. Az eladósodottság segítésére a településen működik adósságkezelő tanácsadás, de ez nem tartalmaz anyagi segítséget. Az önkormányzat adósságkezelési programmal és erre vonatkozó rendelettel nem rendelkezik szűkös anyagi körülményei miatt A településhez kettő külterületi lakott hely tartozik, Pálháza-puszta és Dorog-puszta. A Pálháza-pusztai külterületen elhelyezkedő lakások közvetlenül a belterületi ingatlanok mellett találhatók, ennek ellenére a közműves vízellátás, szennyvízcsatorna-hálózat, és a gázellátás nem biztosított, helyi kútból történik az ivóvíz ellátás. A közszolgáltatásokhoz hozzáférés biztosított, tömegközlekedéstől való távolság 300 méter. Összességében 3 házban 6 főt érintett él, melyből 2 fő a hátrányos helyzetű. Dorog-puszta a településtől 3 km-re helyezkedik el, ahol szintén 3 ház van, melyekben 13 fő él összesen. Közművesítettség nincs megoldva, csak áramszolgáltatás működik. A tömegközlekedéstől való távolság 400 méter. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A közigazgatási területen egy szegregátum található, Dorog-puszta, mely a településtől 3 km-re helyezkedik el. A szegregátum jellemzői az alábbi táblázatokban találhatóak. A lakások komfort nélküliek, de megfelelő állapotúak. A szegregátum felszámolása nem várható, a létszámcsökkenés az elköltözés vagy halálozás miatt történik. Odaköltözés nem jellemző. Ezért az önkormányzat komolyabb fejlesztést ezen területre nem tervez. A hátrányos helyzetűek ellátását az önkormányzat biztosítja (falugondnok). 13

14 Telepek, szegregátumok száma a településen: Telepi lakások száma a településen: A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva: A telep/ek megközelíthetősége: A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha Nincs ilyen. igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.): km a településhatárhoz. Kerékpár, személyautó, falubusz, gyalogosan, bekötőútig autóbusz. összes fő férfi nő a telepen/szegregátumokban élők száma és változása éves éves éves éves éves < éves az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott munkanélküli Inaktív eltartott segélyezettek száma hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyi ellátások közül az alábbiak biztosítottak: Háziorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek), védőnői ellátás, 14

15 A háziorvosi praxisban az ellátottak száma átlagosan 1526 fő, külön gyermekorvosi és iskola egészségügyi szolgáltatás nincs. Ezen feladatokat is a háziorvos látja el. Fogászati alapellátás és az iskolafogászati szűrés megállapodás alapján Bátonyterenyén történik. Az ügyeleti ellátást a térségben lévő önkormányzatok Bátonyterenye központtal társulásos formában biztosítják. A védőnői ellátás 1 fő védőnő alkalmazásával a Nemti központú védőnői körzetben biztosított. A településen orvosi rendelő áll rendelkezésre, melyben elhelyezésre került a háziorvos, a védőnői szolgálat és a gyógyszertár is. A területi ellátásért felelős kórház a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház. A járóbeteg szakellátás is Salgótarjánban történik, fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáféréssel együtt. Indokolt esetben Pásztó város rehabilitációs központja is fogadja az ellátásra szorulókat. A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított Bátonyterenyén és Salgótarjánban. Szervezett szűrések esetén az önkormányzat falugondnoki busz biztosításával segítséget nyújt az eljutásban. A primer és szekunder prevenció tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat biztosítja, melynek eredményeként a szülők a gyermek alkatára vonatkozó jellemzőkön túl magasság, hízásra való hajlam stb. tanácsot kapnak a helyes életmód kialakítására. Az önkormányzat minden köznevelési intézményben megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A szolgáltatók minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos, szakember bevonásával történik. A sportprogramokhoz való hozzáférés biztosított a településen. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosított, melynek formái házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgálat, családsegítés, logopédiai, gyógypedagógiai, pszichológiai és szenvedélybeteg ellátás. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel, részben eljárások bevezetésével, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik. év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

16 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, önkormányzati intézmények, a templom, a civil szervezetek. Településünk kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik, polgáraink többsége lokálpatrióta. A közösségi élet a Művelődési Házban, a Gyerekházban, a Lurkóházban, valamint az iskolai és önkormányzati sporttelepeken zajlik, ahol különböző programok kerülnek megrendezésre. Elsősorban az egészséges gyermekkor biztosítására irányuló programok, fórumok kerülnek megrendezésre. A felnőttek számára tanácsadások, beszélgető körök szerveződnek, akár egyéni kezdeményezésre is. Etnikai illetve vallási konfliktus településünkön nincs. Az önkormányzat valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat között a kapcsolat jó. A nemzetiségek rendszeresen részt vesznek a programok előkészítésében, rendezésében és lebonyolításában, az önkormányzat pedig biztosítja részükre a közösségi teret, valamint az egyéb hozzáférési lehetőségeket. A településen működő civil szervezetek, illetve szolgáltató házak szervezésében megvalósulnak az adományozások, és az önkéntes munka. A lakosok negyedévente Csere-bere nap formájában segítik egymást, az önkéntesek a közösségi programok lebonyolításában, illetve szervezésében vesznek részt. Az önkormányzat és a gyermekjóléti szolgálat folyamatosan gyűjti a főleg ruhákból álló adományokat, melyek a legrászorulóbbak között kerülnek szétosztásra. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A települési önkormányzat valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat között együttműködési megállapodás született, melyben részletesen szabályzásra kerültek az együttműködés formái, területei, a feladat és hatáskörök. A megállapodás értelmében az önkormányzat lehetőségeket biztosít a nemzetiségek részére, részben a jogszabályi részben pedig önállóan vállat feladatellátás keretében. Az együttműködés jó, melynek fő területei az együttes szervezésű és lebonyolítású rendezvények: Gyermeknap, Idősek napja, Falunap, Majális, Farsang. 16

17 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken. A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése. 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Településünkön a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. Nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek nem él a településen. A településen 166 fő gyermek él, ebből 18 fő (10,8 %) a veszélyeztetett kiskorú. Ők elsősorban anyagi, családi, lakhatási okok miatt lettek veszélyeztetetté nyilvánítva. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 88 fő részesül. Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményt azok kaphatnak, akiknek rendkívüli, pillanatnyi élethelyzetük megoldására kérnek segítséget, a jövedelmi viszonyokat figyelembe véve. A településen élő minden olyan gyermek részesül különböző kedvezményben, akik a jogszabályban foglaltak szerint jogosultak rá. Az elmúlt években az arányuk folyamatosan nő a romló anyagi körülmények miatt. Ingyenes tankönyvellátásban 82 fő részesül. 6 fő más település iskolájába jár, így ezt a fajta kedvezményt nem veheti igénybe a rendelet értelmében. Nyári étkeztetésre is egyre több gyermek válik jogosulttá. Az intézményekben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak ingyenes étkezésben részesülnek. A nagycsaládosok, akik nem kapnak RGYK-t, 50 % támogatást vehetnek igénybe. Fogyatékkal élő gyermekről jelenleg nem tudunk a településen. A tartósan beteg gyermekek minden jutatást megkapnak, melyekre jogosultak (RGYK, étkezés, tankönyvtámogatás, közgyógyigazolvány). A gyermekek 17

18 lakáskörülményei kielégítőek a településen, a legnagyobb problémát a közművesítés hiánya okozza elsősorban a telepen és a szegregátumban. A belterületen is a vezetékes ivóvíz és földgáz szolgáltatás igénybe vételének, rácsatlakozásának hiánya a probléma. A településen futó, a Vöröskereszt által kiírt Gyerekszáj, illetve a Minden Gyerek Lakjon Jól programba is bekerültek a pályázati kiírás minden pontjának megfelelő családok gyermekei. év Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam

19 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településhez tartozó Dorog-puszta szegregátumban élő HH gyermekek komfort nélküli lakásokban laknak. Ezen gyermekek egy családban élnek. A család minden ellátást, segítséget megkap az önkormányzattól, pályázati programoktól, melyre a jogszabály illetve a kiírás szerint jogosultak. Óvodába, iskolába iskolabusszal jutnak el, az utazáshoz az intézmények ingyenesen biztosítják a bérletet. A 0-3 éves korú gyermek Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait veheti igénybe szüleivel együtt. A nagyobb gyerekek részére a GYEP keretein belül működő Lurkóház biztosítja az esélyegyenlőséget. A településen élő 0-6 éves gyermekek száma A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma Összesen Ebből szegregátumban él A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma Összesen A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma Ebből szegregátumban él Összesen Ebből szegregátumban él Adott településen található utazási idő (perc) 20 perc 40 perc perc 40 perc Intézmény OM azonosítója Iskola / Feladat-ellátási hely neve: Feladat-ellátási helyen tanulók száma (összes tanuló) A feladat-ellátási helyen tanulók közül az 1. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma ASÁAMI Móra Ferenc Tagiskola Dorogháza A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek védőnői ellátása megoldott a településen. A védőnő két települést lát el. Heti egy alkalommal a települési tanácsadóban fogadja a családokat, de a másik település tanácsadójában is fogadja a dorogházi családokat. A többi napokon személyesen keresi fel őket lakásukon. A telepen, szegregátumban élőket is felkeresi és ellátja. Az egy főre jutó gyerekek száma az évek folyamán nőtt. A családok minden gyermekneveléssel, életmóddal kapcsolatos kérdésükkel fordulhatnak a védőnőhöz, aki a rendszeres szűrővizsgálatokat is biztosítja a településen. Havonta egy alkalommal nőgyógyász szakrendelés is igénybe vehető a tanácsadóban, a rászoruló családokat mentesítve az utazás költségei alól. 19

20 év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma Gyermekorvos nem található a településen, Bátonyterenyén vehetik igénybe a gyermekorvosi szolgáltatást a családok. Dorogházán a háziorvos látja el a gyerekeket is, a védőnővel együttműködve. Az általa ellátott gyermekeke száma az évek során növekvő tendenciát mutat. A hozzáférés minden család számára biztosított, a falubusz is segíti az orvoshoz, védőnőhöz való eljutást rendelési időben. év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma A településen kiépült rendszer foglalkozik a gyerekek speciális igényeivel. 0-3 éves korú gyerekeke és családjaik Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatást vehetnek igénybe. Itt a családok az életvezetéssel, kapcsolatokkal, társadalmi szokásokkal, értékekkel, gyermekneveléssel stb. kapcsolatban kapnak tanácsokat szakemberektől és egymástól. A gyermekekkel logopédus, korai fejlesztő, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, védőnő foglalkozik az életkori sajátosságokat figyelembe véve, a családokat tanácsokkal ellátva minden területen. Az óvodában alapozó terápia, logopédia segíti a gyermekek fejlődését. Az általános iskolában logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekpszichológus segíti a pedagógiai munkát, a tanulók előrehaladását, fejlődését. Mind a három intézmény figyelembe veszi az egyéni bánásmód követelményeit. Amennyiben szükséges, a szakemberek további vizsgálatokat kérnek a pl. Nevelési Tanácsadótól, illetve javasolják a szülőknek a további vizsgálatokat, terápiákat, melyekhez segítséget is biztosítanak. A védőnő rendszeresen szervez szűréseket, tanácsadásokat ezekbe az intézményekbe. A fogászati szűrés is megoldott Bátonyterenyén. A gyermekeke napközbeni ellátására csak az óvodában és az iskolában van lehetőség. Az iskola a 2012/13-as tanévtől iskolaotthonos rendszerben működik, ezzel is segítve a szülők munkába állását, mivel a felügyelet megoldott 20

21 a munkaidő végéig. A településen bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet nem működik, bár a szülők munkába állásának szempontjából lenne rá igény. A gyermekvédelem területén kiépült és jól működik a jelzőrendszer. Sajnos az anyagi problémák miatt veszélyeztetetté nyilvánított gyerekek helyzetén nehezen lehet javítani, amíg nincs álláslehetőség a településen vagy a környező településeken. Amennyiben családi okok miatt alakul ki veszélyeztetettség, illetve váratlan krízishelyzet, a Salgótarjánban működő Anyaotthonban tudnak szállásra, menedékre találni. A településen élő minden korosztály egyforma eséllyel igénybe veheti a különböző programok kínálta lehetőségeket: Egészségnap, Családi Nap, egészségmegőrzéssel kapcsolatos előadások, sportolási lehetőségek, nyári napközis tábor, IT pont, könyvtári szolgáltatás, kulturális programok, rendezvények, Gyereknap, Farsang, Húsvét, Pünkösd, stb.. A gyerekeket nem éri hátrány, diszkrimináció faji, vallási hovatartozásuk, illetve fogyatékosságuk, betegségük miatt. Az eljutást a falubusz, és az önkéntesek segítik. A településen élő minden olyan gyermek részesül különböző kedvezményben, akik a jogszabályban foglaltak szerint jogosultak rá. A nyári napközis tábort és programjait étkezéssel együtt minden gyermek igénybe veheti, anyagi szempontok figyelembe vétele nélkül. év Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Információ nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés történt volna faji, nemi, vagy fogyatékossági alapon. A kiválasztási szempontoknál nem szerepelnek ezen tényezők. 21

22 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szerveztük meg a településen. Az óvodába járó gyermekek közül 13 fő (61,9%) HH, HHH gyermek nincs. A településen lévő óvoda nem szegregált év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek oktatását minden köznevelési intézmény vállalja. Az óvoda esetében nincs SNI gyermek. beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) fejlesztő foglalkozásban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Tagóvoda Csoport Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

23 Óvodai körzetenkénti létszám és hh/hhh gyermekek megoszlása A körzetbe felvehető (ott élő) összes gyermekek száma A körzetbe felvehető (ott élő) összes hh gyermeke k száma A körzetbe felvehető (ott élő) összes hhh gyermekek száma A körzet óvodáiba járó gyermeke k összlétszá ma A körzetbe járó hh gyermekek létszáma A körzetbe járó hh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%) A körzetbe járó hhh gyermekek létszáma Körzet % 0 A településen egy általános iskola működik, amely fogadja a más településekről bejáró tanulókat is. Minden nem helybéli gyermek számára ingyenesen biztosítja a tanulóbérletet. Az IPR program keretén belül a rászoruló, HHH helyzetű gyerekeknek egyéb támogatást is biztosít (cipő, iskolatáska, ruha). Az ingyenes étkezésről, tankönyvről egy másik fejezetben már szó volt. A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma Más településről bejáró általános iskolások létszáma Más településre eljáró általános iskolások létszáma Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma Az általános iskolában hátrányos helyzetű tanulók száma 63 fő, ebből a halmozottan hátrányos helyzetűek száma 25 fő Hány körzet van a településen Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása 1 db A körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma A körzetbe járó hh tanulók létszáma A körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%) A körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszáma A körzetbe járó hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%) A körzetbe járó hh tanulók létszáma a település hh tanulóinak összlétszámához viszonyítva A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak összlétszámához viszonyítva % 25 19% 203% 266% Az adatok alapján az általános iskoláskorú gyermekek közül 4 fő (3 %) sajátos nevelési igényű tanuló, ebből mind a 4 fő integrált oktatásban részesül. A tanulókat utazó gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus és utazó pszichológus segíti az egyéni fejlődésben. A lemorzsolódási mutatók nem figyelemre méltóak, kis számban nem tanulnak tovább. Akik eljutnak a 8. osztályig, továbbtanulnak középfokú iskolában. Akik nem tanulhatnak tovább nappali rendszerű általános iskolában az életkoruk miatt, azok a Bátonyterenyén található Fáy András Szakközépiskola és Szakiskolában tanulhatnak tovább modulos képzési rendszerben, illetve Salgótarjánban a II Rákóczi Ferenc Általános Iskolában fejezhették be általános iskolai tanulmányikat esti tagozaton. Erre nagyon kevés esetben került sor. 23

24 Az állományról elmondható, hogy az óvodapedagógusok, pedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt, innovációs készségük kiemelkedő, a kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. Az óvoda infrastruktúrája folyamatosan fejlődik pályázatok útján, és ennek előnyeit a HH/HHH gyermekek is élvezik. Logopédiai foglalkoztató és tornaterem van az óvodában, és biztosított alapozó terápia is. A segítő szakmák jelenléte a gyermekvédelmi munka eredményességét erősíti az intézményekben. A speciális szakembert igénylő gyermekeket fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, gyermek pszichológus, a logopédus és a nevelési tanácsadó pszichológusai is segítik. Iskolapszichológusok munkájára a gyermekekkel való egyéni beszélgetés mellett a pedagógusoknak is nagy igényük van a gyermek személyiségfejlesztése során. Prevenciós céllal, és a feltárt esetek enyhítésére működnek a település szolgáltató házaiban és intézményeiben a segítő szakemberek: védőnő, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, szabadidő-szervező. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök fontos feladatot látnak el a köznevelési intézményekben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drogprevenciót, egészségnevelést illetően. A szakemberek továbbá gondoskodnak a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek hatékonyabb tájékoztatásáról, a korai fejlesztés egyéb lehetőségeinek ismertetéséről. A évi Országos kompetenciamérések a 6. és 8. évfolyamos tanulók teljes körében mérték a matematikai eszköztudást és a szövegértési képességeket. Az eredmények az alábbi táblázatban láthatóak. ISKOLA NEVE Országos kompetenc ia-mérés eredménye Szövegértés Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag 6. évfolyam évfolyam Matematika 6. évfolyam évfolyam Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások alanyi jogon járnak a gyermekek részére. Egyre elterjedtebb, hogy maguk a köznevelési, gyermekjóléti intézmények, szolgáltató házak adomány gyűjtési programokat szerveznek vagy részt vesznek adomány kiosztásában. A feladatok ellátásában a települési civil szervezetek, önkéntesek részvétele bővíti a segítségnyújtás eszközeit. 24