1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Átírás

1 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat által jóváhagyott hosszútávú településfejlesztési koncepció alapján. Eszerint az ITS-ben rögzített városfejlesztési elképzelések egyes elemei illeszkednek a településfejlesztési koncepcióban rögzített hosszú távú célokhoz, és a kijelölt fejlesztési irányokhoz. Fülöpszállás Község Integrált Településfejlesztési Stratégiája a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján, annak 2. mellékletében meghatározott tartalom szerint került kidolgozásra. Az épített környezet alakításáról és védelméről évi LXXVIII. törvény 9/A. (2) bekezdése szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. A 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 3. (5) szerint a stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra, illetve a 6. (1) A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. A városvezetés a koncepcionális és stratégiai munka módszerének meghatározásakor partnerségi tervet fogadott el, amely mentén került sor a fejlesztésben érdekelt szereplők tervezési folyamatban történő részvételére, bevonására, illetve a szakmai munka és döntéselőkészítés hivatalon belüli koordinációjának megvalósítására. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Fülöpszállás Község Képviselőtestülete a 15/2013. (II. 16.) kt. határozatával elfogadott Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történik. A munka alapvető célkitűzése, hogy Fülöpszállás Község megfelelően pozícionálja magát beazonosítsa azokat az egyéni és egyedi tényezőket, amelyeket fejlesztve versenyképes maradhat, versenyelőnyökhöz juthat. Az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) meghatározásra kerültek a legfontosabb célkitűzések. Az OFTK-hoz illeszkedve elkészült a Bács-Kiskun megye területfejlesztési programja, melyek keretet adnak a településfejlesztési elképzeléseknek. Ezekhez illeszkedve készült el Fülöpszállás Község Integrált Településfejlesztési Stratégiája Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Fülöpszállás Bács-Kiskun Megye Kiskőrösi Járásának települése. A közigazgatási területi beosztáson kívül a környező településekkel is szoros kapcsolatban van a történeti és területi kapcsolatokból adódóan: a kun hagyományok révén Szabadszállással, Kunszentmiklóssal, a területéből leválasztott Fülöpházával (egykori Fülöpkerekegyháza) A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (1/2014. (I. 3.) OGY határozattal jóváhagyott) Kihívások és fejlődési esélyeinket meghatározó trendek átvehető elemei: 1

2 Földrajzi és kulturális adottságokra épülő fejlesztések Természeti adottságok kihasználása Legjelentősebb erőforrás a kreatív, alkotó ember Bács-Kiskun megye területfejlesztési programja átvehető elemeként az alábbiak: Prioritások: Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés A vidék fenntartható fejlesztése Környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása Térségi elérhetőség és mobilitás Projektcsomagok Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása Élhető Tanyák Projektcsomag Falu- és tanyagondnoki hálózat fejlesztése A vidék képességmegtartó népessége - Közösségfejlesztés Kapcsolódó OP VP 6. - Mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése VP 7. - Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben VP 8. - Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások VP Együttműködések VP LEADER helyi akciócsoportok (CLLD közösségvezérelt helyi fejlesztés) VP 1. - Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek (1.2) VP 4. - Beruházás tárgyi eszközökbe (4.2) VP 6. - Mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése (6.1; 6.2; 6.3; 6.4) VP 7. - Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (7.2; 7.4; 7.6) VP Ökológiai gazdálkodás (11.1) VP Együttműködés (16.1; 16.4) VP LEADER helyi akciócsoportok (CLLD közösségvezérelt helyi fejlesztés) (19.2; 19.3) VP - Fiatal gazdálkodók tematikus program VP - Rövid ellátási lánc tematikus program VP 7. - Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (7.1; 7.4; 7.6) VP LEADER helyi akciócsoportok (CLLD közösségvezérelt helyi fejlesztés) (19.2; 19.3) VP 7. - Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (7.1; 7.4; 7.6) VP LEADER helyi akciócsoportok 2

3 Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Hulladékgazdálkodás Élőhelyek fejlesztése Bács-Kiskun megye komparatív előnyeire alapozott hálózati zöld-áramtermelés Budapest-Kelebia (-Belgrád-Thesszaloniki) vasútvonal fejlesztése M8-as autópálya továbbépítése és a csatlakozó közúti kapcsolatok fejlesztése (CLLD közösségvezérelt helyi fejlesztés) (19.2; 19.3) TOP 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés TOP 1. Térségi gazdaságfejlesztés a TOP 3. Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken KEHOP 3.1 Az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése KEHOP 3.2 Az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában KEHOP 4.1 A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhely-fejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások KEHOP 5.1. Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöld-áramtermelés IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP 4. Közlekedési rendszer energiahatékonyságának javítása 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Az Ország Szerkezeti Tervéről szóló évi XXVI. törvényben (OTrT) foglalt területfelhasználási hálózati és övezeti feltételeknek megfelelnek a településfejlesztési elemei. A 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott december 12-től hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Tervi megfelelés is biztosított A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai A szomszédos települések beépítésre szánt területei nem határosak a településsel és nem is tervezettek olyan fejlesztések a közigazgatási határ mentén, amely korlátozó tényezőnek tekinthetők. A szomszédos települések külterületi határrészeinek elérhetőségét biztosító úthálózatok közösek és fenntartásuk illetve fejlesztésük is közös ügynek tekinthető. (Balázspuszta szabadszállási és fülöpszállási részeinek összeköttetése, Uzovics telepi bekötőút) 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Településfejlesztési főbb feladataként meghatározott: - belvízrendezés, belterületi csapadékvíz-elvezetés megoldása - intézményfejlesztés (óvodaépítés ) - helyi értéktár 3

4 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályos jogszabályoknak megfelelő településrendezési eszközökkel nem rendelkezik a település. Az építésügyi igazgatás (engedélyezés) az általános előírásokra az illeszkedés elvére épül. A településrendezésre vonatkozó évi összevont rendezési terv csak a belterületet dolgozta fel. A hatálytalan terv a realitásokkal, az építési tilalmakat minimalizálásával és lakóterületi fejlesztésekkel számolt A település társadalma Fülöpszállás község lakosainak száma 2013-ben 2380 fő, folyamatos csökkenés mutatkozik, mivel 2007-ben 2471 fő, 2008-ban 2452 fő, 2009-ben 2441 fő, 2010-ben 2418 fő, 2011-ben pedig 2416 fő volt a lakosok száma. Az adatokból jól látható, hogy évente átlagosan 20 fővel csökken a létszám, kivéve a évet, de évben következett be egy nagyobb fokú csökkenés január 1-jei népesség: 2159 fő. A lakosság korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva a településen élők legnagyobb arányban év közöttiek, azután a 65 év felettiek következnek, őket követik a 0-14 év közöttiek és legkevesebben a év közöttiek vannak. 4

5 A népesség csökkenés egyik oka község lakosságának elöregedése, mivel a 65 év felettiek aránya a 0-14 éves korúakhoz viszonyítva úgy alakul, hogy az öregedési index 100 felett van, amely évente 120 % körül mozog. A másik ok, hogy a halálozások száma minden évben magasabb a születések számánál évben 18 fővel, évben 12 fővel, évben 23 fővel, évben 13 fővel haladta meg a születések számát. A település lakosai elsősorban növénytermesztésből és állattenyésztésből élnek, mivel a település adottságai ezt lehetővé teszik, de a gazdasági helyzet romlása miatt egyre többen hagynak fel ezzel a megélhetési móddal. Jellemzően néhány mezőgazdasági és állattenyésztési vállalkozás működik, de elenyésző az ipari és egyéb tevékenységet végző vállalkozások száma, pedig a település földrajzi fekvése és infrastrukturális fejlettsége ezt lehetővé teszi. A többi munkavállaló ingázik, mivel helyben munkalehetőség nincsen, Kecskemét és környékén, valamint Budapesten dolgoznak. A településen nyilvántartott regisztrált munkanélküliek száma közötti időszakot vizsgálva, évben volt a legalacsonyabb (183 fő) és évben volt a legmagasabb (235 fő) a munkanélküliek száma évben 217 fő, évben 195 fő munkanélkülit regisztráltak, tehát csökkenés mutatkozik a munkanélküliség területén. Ez annak is köszönhető, hogy Fülöpszállás Község Önkormányzata és a Kiskőrösi Járási Hivatal Járási Munkaügyi 5

6 Központja együttműködése által évente több munkanélkülinek nyílik alkalma közhasznú, illetve közcélú foglalkoztatásban részt venni A település humán infrastruktúrája Az önkormányzat törvénybe foglalt kötelező feladatellátási kötelezettségének eleget téve a közneveléssel kapcsolatosan 3 csoportos óvodát tart fenn, bölcsőde nincsen. A településen 8 osztályos általános iskola működik. Az egészségügyi alapellátás biztosítása keretében kettő vállalkozó háziorvos és egy fogorvos rendel a településen, valamint az önkormányzat védőnői szolgálatot is működtet és az orvosi ügyeleti ellátásról is gondoskodik. Az önkormányzat az egészségügyi szolgáltatások mellett biztosítja a gyermekjóléti ellátásokat, önálló gyermekjóléti szolgálat fenntartásával és a szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, családsegítés) is. Ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítása a gyermekek, az idősek és a munkanélküliek életkörülményeinek javítását célozza. Az önkormányzat kulturális szolgáltatásként községi könyvtárat, illetve közösségi programok szervezésére és lebonyolítására Integrált Közösségi Szolgáltató Teret (IKSZT) működtet. Az IKSZT lakossági igényeken alapuló szolgáltatásokat nyújt, közösségi teret biztosít a helyi civil szervezetek működéséhez, helyszínt biztosít a mezőgazdasági, ifjúsági, információs, szabadidős, valamint képzési igények kielégítéséhez. A rendőrség és az önkormányzat közötti együttműködés is jó, a község közbiztonságának fenntartását 1 körzeti megbízott látja el, aki naponta folyamatosan jelen van a község területén. Az önkormányzat azzal segíti a rendőrség munkáját, hogy szolgálati helyiséget és pénzügyi támogatást biztosít a részükre és a Polgármesteri Hivatal adatok szolgáltatásával segíti az ügyek felderítését. Települést polgárőrség is védi, az önkormányzat a polgárőrök tevékenységéhez is nyújt anyagi támogatást, illetve helyiséget is biztosít részükre. A rendőrség és a polgárőrség is évente beszámol munkájáról a képviselő-testület előtt. A településen több civil szervezet is működik, amelyeknek a tevékenysége széles körű, a lakosság valamennyi rétegét érinti. Az önkormányzat kiemelt célja, hogy a település önszerveződő közösségeit és civil szervezeteit támogassa és együttműködjön azokkal. A civil szervezetek tevékenységükről évente beszámolnak a képviselő-testület előtt. Civil szervezetek: 1. Tegyünk Fülöpszállásért Egyesület 2. Sportegyesület 3. Súlyemelő és Szkander Egyesület 6

7 4. Nyugdíjas Klub 5. Mozgáskorlátozottak Egyesülete 6. Polgárőr Egyesület Fülöpszállás Község Önkormányzata a maga eszközeivel biztosítja minden polgára számára, tekintet nélkül nemzetiségre, vallásra, nemre vagy életkorra, az egyenlő bánásmódhoz és az esélyegyenlőséghez való jogot. A szolidaritás, az igazságos esélyteremtés olyan értékek, amelyek garantálása minden fülöpszállási polgár számára az önkormányzat alapvető célkitűzése. Az önkormányzat az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a mélyszegénységben élők, a romák, a gyermekek, a nők, az idősek és a fogyatékkal élők helyzetére, igényeire, fontos küldetéseként fogalmazva meg az említett célcsoportok életkörülményeinek javítását és esélyegyenlőségének biztosítását. Fülöpszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és a Fülöpszállási Települési Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselő-testülete együttműködésük szabályait külön megállapodásban rögzítették, amely január 17-én került aláírásra. A megállapodás részletesen tartalmazza a települési és kisebbségi önkormányzat együttműködését meghatározó szabályokat a költségvetési koncepció, a költségvetés előkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjére, valamint az államháztartás rendszerén belüli információszolgáltatás rendjére vonatkozóan A település gazdasága Jelentősebb gazdasági szervezetek Ipar OFF-ROAD BÁZIS Kft (építőipari kivitelezés) Abrigo-Tex Kft (felsőruházat) Baumakrotherm Ipari Szolgáltató Kft (fémszerkezetgyártás) Mezőgazdaság Kunság Mezőgazdasági Szövetkezet Extra Jó Tej Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Vállalkozások szám korlátolt felelősségű társaság: 38 betéti társaság: 18 önálló vállalkozó: 364 A település gazdasági súlya, szerepköre Fülöpszálláson kevés a munkalehetőség, aki munkát vállal annak ingáznia kell és általában többműszakos munkát kap. A munkavállalók elsősorban Kecskemétre, illetve Budapestre ingáznak. A budapesti munkahelyek több mint 1 órás utazással érhetők el, míg Kecskemétre autóbusszal 45 perc, autóval 30 perc az utazás. Kiskőrös a másik legközelebbi város, ahová vonat és buszjáratok egyaránt indulnak, de busszal sokkal nehezebb a megközelítése, mivel kevés a járat, illetve azok általában Izsák érintésével, illetve ottani átszállással közlekednek, így az utazási idő meghaladja az 1 órát is. Vannak olyan munkáltatók, akik a munkásaikat külön buszjárattal ingáztatják, így ezzel segítik a munkába járást és küszöbölik ki a tömegközlekedésből eredő hátrányokat. 7

8 A településen a regisztrált vállalkozások száma és évben 405 volt, amely a következő évben visszaesett 351-re, de 2011-ben elérte a 423-at. Ez a szám magasnak tűnik, mivel ebbe beletartoznak azok a vállalkozások is, amelyek csak ideiglenes jelleggel végeznek a település területén valamilyen tevékenységet pl.: telefontársaságok, áram-, gázszolgáltatók, illetve ide tartoznak az őstermelők is. A vállalkozások többsége egyéni vállalkozás, amelyek általában nem foglalkoztatnak alkalmazottakat és főtevékenységi körük a mezőgazdaság. A településen már csak 1 vállalkozás van, amely 50 főnél több személyt foglalkoztat. A kiskereskedelmi üzletek és vendéglátó egységek száma a vizsgált időszakban nem változott. Az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak (köztisztviselők és közalkalmazottak) létszáma sem változott az évek alatt. Fülöpszállás község területi fekvése jónak mondható, mivel az 52-es számú főút valamint a Budapest-Kelebia vasútvonal kereszteződésében és a megyeszékhelytől mindössze 35 km-re fekszik, tehát nem elszigetelt település. Infrastruktúráját tekintve a településen víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna hálózat kiépített, valamennyi út szilárd burkolattal ellátott, mindezek ellenére mégsem vonzza a nagyobb létszámú alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokat. A munkaerő iránti igény felmérése a fent leírtak miatt nem lehetséges, mivel a településen évek óta nem létesítettek új munkahelyeket, illetve felszámolták a működő 10 főnél több személyt foglalkoztató vállalkozásokat Az önkormányzat gazdálkodása A településfejlesztés eszköz- és intézményrendszerét az általános jogszabályi előírások és Fülöpszállás 20/2014.(XII.12.) számú önkormányzati rendelete határozza meg. Tevékenységei: Adó, vám- és jövedéki igazgatás Államadósság kezelése Köztemetőfenntartás és működtetés Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése Egyéb védelmi ügyek Közterület rendjének fenntartása Rövid időtartamú közfoglalkoztatás START- munkaprogram Téli közfoglalkoztatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Országos közfoglalkoztatási program Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Közvilágítás Zöldterület-kezelés Város-, és községgazdálkodási egyéb szolgáltatások Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Település- egészségügyi feladatok Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése, fejlesztése Szabadidősport - (rekreációs sport) tevékenység és támogatása Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Gyermekjóléti szolgáltatások Foglalkoztatást elősegítőképzések és támogatások 8

9 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg Településüzemeltetési szolgáltatások A településen az alapvető infrastruktúra, kommunális szolgáltatás biztosított. Az ivóvíz-ellátást a szennyvízelvezetést, a szilárd hulladékkezelést önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok látják el. A kereskedelmi szolgáltatások kiépültek A táji és természeti adottságok vizsgálata Település a Duna-völgy és a Homokhátság találkozásában fekszik. Természeti adottságait a két táj sajátosságai határozzák meg. Keleti határrész a Felső-Kiskunsági tavak vidéke, nyugati részén szélhordta hátak találhatók. Az első jellemzően vízjárta nádas, mocsár, az utóbbi mozaikos táj tanyákkal, szőlőkkel, erdőkkel. A mai táj alakításában a Duna-Völgyi Főcsatorna XX. század eleji kiépítésének eredménye. A táj és beépítés történeti változásait a mellékletek szemléltetik. A természetvédelmi adatszolgáltatás (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) szerint a természet és tájvédelem szinte valamennyi elem érinti a települést: - NATURA élőhelyvédelmi és madárvédelmi területe. - Kiskunsági Nemzeti Park Felső-Kiskunsági Tavak mozaikja, - ex lege szikes tavak, lápok és kunhalom - természeti területek Ökológiai hálózat övezetével: magterület, folytonos folyosó, pufferterület szintén érintett az igazgatási terület. Tájtörténeti változásokat a mellékelt a történeti térképek szemléltetik. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A természetvédelem és az intenzív mezőgazdálkodás szempontjai közötti különbségek teremthenek konfliktushelyzetet. A tanyás beépítések, külterületi lakott helyek kiszolgálása, infrastruktúrális ellátási igénye és a tájvédelmi szempontok érvényesítése is feszültségforrás Zöldfelületi rendszer vizsgálata Zöldfelületi rendszer elemei a közterületi zöldterületek, a az intézményjellegű zöldterületek (temető, sportpálya) és utcafásítás. Valamennyi fejlesztése, területi növelése és intenzifikálása indokolt Az épített környezet vizsgálata A mai belterület szerves történeti fejlődés eredménye. A községközpont halmazos aprótelkes beépítését tágasabb kertvárosias jellegű mérnöki osztású tömbök csatlakoznak. Településhálózati településszerkezeti tervi helyzete nagyon kedvező, mivel a közúti és vasúti fővonalakhoz direkt módon csatlakozik, de az átmenő forgalomtól mentes. Az utcaképeket meghatározó jellemző beépítéseket a mellékletek tartalmazzák. Az épített környezet Az intézmények kapacitása település méretének és lakosszámnak megfelelő. 9

10 Az intézmények állaga vegyes, felújított jó állagú (pl. könyvtár) és gazdaságosan nem felújítható nem bővíthető (pl. óvoda) egyaránt van. Beépítésre szánt szabad területek lakóterületi célra állnak rendelkezésre. (ld. foghíjtelkek kimutatása melléklet) A telekstruktúra a beépítés történeti adottságaiból következik. A belterületi épületállomány műszaki állaga vegyes. Beépítési mód jellemzően oldalhatáros, beépítés mértéke és sűrűsége a falusias lakóterületre érvényesnek felel meg. Földszintes beépítés (esetenként tetőtér-beépítéssel illetve a központban egyemeletes) a meghatározó. Alulhasznosított barnamezős üzemi területek nincsenek, egyáltalán nem állnak rendelkezésre gazdasági célú beépítésre kijelölt területek. Alulhasznosított, belterületi kategóriájú telkek Kurjantó egyéb belterületen vannak. A kijelölt lakófunkció jellemzően nem valósult meg. Szlömösödött, degradálódott terület nem határolható le, bár szigetszerűen találhatók a településközpontban olyan apró telkek, amelyek épületei leváltandók. Az épített környezet meghatározó műemléki védettségű értéke a községközpont meghatározó épülete a ref. templom barokk 1761 Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves záródású templom, Ny-i homlokzata előtt támpilléres toronnyal, a záródás felett kontyolt nyeregtetővel. A torony D-i oldalán félköríves záródású kapu, zárókövében évszám: 1914, fölötte építési felirat: 1761, a torony Ny-i oldalán: A hajó D-i oldalán szegmentíves záródású, kőkeretes kapu. Csehsüveg boltozatos hajó, két végében karzat. A K-i karzat alatt sírkő: Kecskeméti Pál püspök, Stukkódísz: pilaszterek, karzat, mellvédek, szószék, Berendezés: jellemzően 18. század vége. Orgona: 1820 (Märtz Ádám). A templom 1750-ben épült, tornya 1761-ben készült el, 1812-ben megmagasították. További műemlék a KNP területén álló Borda tanya. A település területén jelentős számban találhatók régészeti lelőhelyek. (Ld. melléklet). A településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv megalapozó munkarésze lesz többek között az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete is Közlekedés A település közvetlen országos főúthálózati kapcsolatát kelet-nyugat irányban az 52. számú Kecskemét-Dunaföldvár út biztosítja. Az észak-dél irányú kapcsolatok az és jelű országos mellékutakon Szabadszállás illetve Soltszentimre, Izsák irányában megvannak. Az országos közutakkal való jól feltártságból következően a 35 km-re lévő megyeszékhellyel: Kecskeméttel és a 28 km-re lévő járási székhellyel: Kiskőrössel való elérhetőség biztosított. A meglévő úthálózat biztosítja a település számára is a távolsági kapcsolatokat és a városok elérését - elhelyezkedése miatt gazdasági értelemben a település jó helyzetben van. Jelentős átmenő forgalma a településnek nincs. A településszerkezet és a települési funkciók elhelyezkedése miatt a városközponti területen időszakosan magasabb forgalmak lehetnek a jellemzők, kapacitáshiány ugyanakkor nem 10

11 jellemző, legfeljebb egy-egy intézmény környékén alakulhatnak ki pillanatnyi torlódások, parkolóhelyet kereső autók miatti akadályok. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a település ellátottsága biztosítható. Fülöpszállás a Budapest Kelebia vasúti fővonalon található. A települést érintő Fülöpszállás-Kecskemét vasútvonal az országos törzshálózat része. Az állam által finanszírozott személyszállítási szolgáltatás szüneteltetése okán a forgalom ideiglenesen szünetel. Távlatban alternatív tömegközlekedési üzemeltető hiányában jelentős a vasúti forgalom teljes megszűnésére lehet számítani. Kerékpáros forgalom Fülöpszálláson, mint az alföldi településeken általában hagyományosan jelentős a belső kerékpárforgalom. A kiépített, burkolattal rendelkező belterületi utak a kerékpárforgalomra alkalmasak. A térségi önálló kerékpárúthálózat hiányzik, a turizmussal összefüggésben annak kiépítése elengedhetetlen. Parkolás A fülöpszállási közterületi parkolók parkolási díj fizetése nélkül vehetők igénybe, a forgalomvonzó létesítmények előtt vagy közelében a közterületi megállás jellemzően megoldott, a lakóházaknál pedig a telken belüli gépjármű tárolás a jellemző. A településen nem okoz jelentős problémát a parkolás. A település szerkezetéből adódóan, mint helyi adottság, nem sok lehetőség van további nagyobb parkolóhely bővítésre, de nincs is erre vonatkozóan komolyabb igény Közművesítés A település belterületén a közművesítés teljes. KSH évi adatai szerint: Háztartási villamosenergia-fogyasztók száma: 1131 Háztartások részére szolgáltatott villamos energia 2567 MWh Háztartási vezetékesgáz-fogyasztók száma: 589 db Ebből: fűtési fogyasztók 584 db Összes szolgáltatott gáz, 654 ezer m 3 Ebből: háztartásoknak: 525 db Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat: 20km Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás: 922 db Üzemelő közkifolyó 3 db Összes szolgáltatott víz 53 ezer m 3 Ebből: lakosságnak 50 ezer m 3 Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat: 21 km Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás: 780 db Elvezetett szennyvíz: 45 ezer m 3 Ebből háztartásból: 43 ezer m 3 Ebből tisztítottan: 45 ezer m 3 Elszállított települési hulladék: 258 t Ebből háztartásból: 252 t 11

12 Távbeszélő fővonal: 448 db Ebből lakás fővonal: 389 db ISD fővonal: 26 db Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás: 97 db Vízgazdálkodás ADUVIZIG adatszolgáltatása alapján: 12