A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata"

Átírás

1 Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány augusztus

2 Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány augusztus Felelős vezető: Projektvezető: Témafelelős: Munkatársak: Közlekedés Közgazdaság Badalay Endre Rékai Gábor Schimmer Erzsébet Kiss András Horvátth Balázs Szőke Bálint Uti Gábor Verebélyi Bence Dócsné Balogh Zsuzsanna Kocsis Tamás Nagy Kristóf Thuránszky Miklós

3 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 2 Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 5 2 A kedvezményezettek bemutatása 15 3 A projekt háttere A projekt helyszíne Gazdasági, társadalmi, környezeti alapadatok Szakterület bemutatása A közúti közösségi közlekedés szerepe a teljes közlekedési rendszerben Jogszabályi háttér A projekt szakpolitikai illeszkedése 23 4 Fejlesztési igény megalapozása Helyzetértékelés Közúti hálózat jellemzői A közösségi közlekedés hálózati jellemzői A közúti és a közösségi közlekedést érintő forgalomirányítás, a közforgalmú járművek előnyben részesítése Tulajdoni helyzet A fejlesztés szükségessége, a probléma meghatározása Projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások Célcsoport bemutatása Korlátozó tényezők felmérése 51 5 A vizsgálatok általános feltételezései A vizsgálatok köre és módszere A vizsgálatok köre A vizsgálatok módszere: forgalmi modellezés A költség-haszon elemzés módszertani alapvetései A költség-haszon elemzés során alkalmazott általános feltételezések A társadalmi haszon számítás módszertana 58

4 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Intézményi elemzés 62 6 Helyi hálózatfejlesztések vizsgálata Helyi hálózatfejlesztések meghatározása A vizsgálat célja, az értékelés módszere A/1. fejlesztés A fejlesztés célja A fejlesztés tartalma A fejlesztések hatásai A fejlesztések értékelése A/2. fejlesztés A fejlesztés célja A fejlesztés tartalma A fejlesztés hatásai A fejlesztés értékelése A/3.fejlesztés A fejlesztés célja A fejlesztés tartalma A fejlesztés hatásai A fejlesztés értékelése A/4.fejlesztés A fejlesztés célja A fejlesztés tartalma A fejlesztés hatásai A fejlesztés értékelése A/5.fejlesztés A fejlesztés célja A fejlesztés tartalma A fejlesztés hatásai A fejlesztés értékelése A/6.fejlesztés A fejlesztés célja A fejlesztés tartalma A fejlesztés hatásai A fejlesztés értékelése A/7.fejlesztés A fejlesztés célja A fejlesztés tartalma A fejlesztés hatásai A fejlesztés értékelése A helyi hálózatfejlesztések hálózati szempontú értékelése, összefoglalása 104

5 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 4 7 Hálózati változatok vizsgálata, költség-haszon elemzése A megfelelő változat kiválasztási módszere Megvalósítható változatok meghatározása Projekt nélküli eset Műszaki és szakmai leírás, feltételek Üzemeltetési feltételek előrejelzése Költségbecslés I. megvalósítható változat Cél meghatározása Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása Üzemeltetési feltételek előrejelzése Költségbecslés Hatások, társadalmi hasznok II. megvalósítható alternatíva Cél meghatározása Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása Üzemeltetési feltételek előrejelzése Költségbecslés Hatások, társadalmi hasznok A legmegfelelőbb alternatíva kiválasztása Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Érzékenységvizsgálat A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása Az egymástól függő változók azonosítása, kizárása A változók hatásainak elemzése A projekt kritikus változóinak azonosítása A küszöbértékek számítása Kockázatelemzés Kockázatelemzés módszertana Kockázatok jellemzése Kockázatkezelési stratégia Mellékletek 142

6 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 5 Előzmények 1 Vezetői összefoglaló A Pécsett tapasztalható közlekedési állapot, a közösségi közlekedést igénybe vevők számának csökkenése, továbbá a növekvő motorizáció káros hatásai indokolják a közösségi közlekedés fejlesztését, a közlekedésben betöltött szerepének növelését. A hatékony közösségi közlekedési rendszer kialakítását nem csak a rossz minőségű, elavult vagy hiányzó infrastrukturális adottságok gátolják, hanem a közforgalom prioritása ellen ható olyan folyamatok is, amelyek nem ösztönzik, nem segítik a különböző közlekedési módok és szolgáltatók közötti együttműködést. A lakosságot csak megfelelő színvonalú és hatékony, versenyképes szolgáltatással lehet arra motiválni, hogy az egyre növekvő közlekedési igényeit közösségi közlekedés igénybevételével elégítse ki az egyéni, motorizált közlekedés helyett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a DDOP /A komponensére, a Közösségi közlekedésfejlesztés projektgenerálás témakörére. A hatékony közösségi közlekedési rendszer kialakítását nem csak a rossz minőségű, elavult infrastrukturális adottságok gátolják, hanem a különböző közlekedési módok és szolgáltatók közötti együttműködés hiánya is. A program célja a régió megyeszékhelyeinek, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzet régió vonatkozásában az integrált agglomerációs közösségi közlekedési rendszerek hosszú távú, 2020-ig tartó fejlesztési terveinek az elkészítése, továbbá a hosszú távú tervekhez a DDOP és a KÖZOP céljaihoz és eszközeihez illeszkedő, 2009-től megvalósítható közösségi közlekedésfejlesztési projektek azonosítása és megvalósíthatósági tanulmányaiknak elkészítése. A pályázat támogatást nyert, így a város a Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedés-fejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében címmel vállalt projekt megvalósítására 85 %-os támogatást nyert az Európai Regionális Fejlesztési alapból és a hazai költségvetés előirányzatból. A projekt keretében elkészül egyrészt Pécs és környéke hosszú távú térségi közlekedési terve, melyben megtörténik az érintett terület jelenlegi közlekedési helyzetének felmérése, a problémák, a célok meghatározása, majd a megoldási lehetőségek vizsgálata. A tervben megfogalmazott lehetséges fejlesztésekből, beavatkozásokból kiemelésre kerül összesen 5 db, (amiből minimum 2 db) DDOP illetve a KÖZOP által támogatható közösségi közlekedési projekt, melyekre külön-külön megvalósíthatósági tanulmány készül.

7 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 6 A tanulmányok a következő témákat tárják fel: utastájékoztatás komplex fejlesztése; közösségi közlekedés előnyben részesítése (2 tanulmány: É-D és K-Ny folyosók); helyi közösségi közlekedési megállóhelyek fejlesztése; közösségi közlekedési hálózat felülvizsgálata és fejlesztése. Az MT célja és a költség-haszon elemzés kiterjedése A projekt keretében jelen tanulmány foglalkozik a Pécs MJV helyi közösségi közlekedési rendszerének hálózati és menetrendi felülvizsgálatával és fejlesztésével (továbbiakban: MT). Jelen projekt, mely a pécsi helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi fejlesztését célozza, a fenti megvalósíthatósági tanulmányokkal egy időben kerül vizsgálatra és a továbbiakban benyújtásra. A DDOP /A pályázati útmutató szerint a felhívás keretében egy időben benyújtásra kerülő megvalósíthatósági tanulmányok külön-külön is benyújthatóak, azonban egységes CBA elemzést szükséges készíteni a projekt egészére vonatkozóan. A helyi közösségi közlekedési hálózati fejlesztése projektként Pécs MJV Önkormányzata és a Pécsi Közlekedési Zrt. közreműködésével valósulhat meg. Változatelemzés A tanulmányban kétszintű vizsgálatot végzünk: A) jelű, helyi szintű fejlesztések vizsgálata Egyszerűsített vizsgálattal, műszaki és forgalmi szempontokon alapuló többszempontú értékeléssel vizsgáljuk a kisebb, területi ellátottságot vagy üzemeltetői hatékonyságot javító hálózatfejlesztéseket. B) jelű, hálózati fejlesztések változatelemzése A műszaki és forgalmi adatok értékelése mellett egyszerűsített költség-haszon elemzésen alapuló változatelemzéssel vizsgáljuk a teljes közösségi közlekedés átstrukturálását jelentő változatokat (I. és II. változat), ahol a következőket vesszük figyelembe: utazási idő változás [utasóra/nap] közösségi közlekedési járműkilométer változás [jkm/nap], valamint ebből származtatva a o baleseti hatások

8 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 7 o jármű üzemköltség változása o környezeti hatások A fentiek mellett a kiválasztott projektváltozatra érzékenységvizsgálat készül. Az A) jellegű hálózatfejlesztési módosítások elsősorban a hálózat ésszerűsítését, a külső területek kiszolgálásának javítását célozzák, egyes esetekben pedig a szolgáltatás jobb illesztését az utasforgalmi igények változásaihoz. A fejlesztések és ezek variánsai az alábbiak: A/1. fejlesztés: a jelenleg rossz ellátottságú, lényegében csak átszállásos utazásokat lehetővé tevő északi belváros külső kapcsolatainak javítása, közvetlen utazási lehetőség megteremtésével az egyetemi és klinikai területekhez és az EKF során fejlesztett területek felé is. o A változatként a 27-es autóbusz a Szigeti úttól a Kürt utcán át az Ifjúság utca felé közlekedik, tovább pedig az Alkotmány utca-kodály Z. út-aradi vértanúk útja-kálvária út útvonalon a belváros északi határán. Az Ágoston tér után a Felsővámház utcától a mostani útvonalán halad (végállomása megmarad a Dózsa Gy. utcában). o A fejlesztés B alváltozataként a vonal tovább közlekedik a helyi közúthálózat fejlesztései között tervezett Vadász utca-komjáth Aladár utca összekötő úton keresztül új végállomásához a Budai állomásra. o A C jelű alváltozatban a 27-es autóbusz az Ifjúság útja-szigeti út között tervezett új úton közlekedik, szintén a Kürt utca érintésével. A 27B változatban vizsgált meghosszabbítás a Budai állomásig ebben az esetben nem valósul meg. A/2. fejlesztés: a nyugati Mecsekoldal területeinek (Deindol, Szentkút) közvetlen belvárosi kapcsolatainak megteremtése a Donátuson keresztül. o Az A változatban Sas dűlő fejlesztésével megvalósul a 37-es (ma Főpályaudvar-Donátus) és a 23-as (ma Uránváros-Deindol) viszonylatok fordulóinak összekötése, a 22-es és a 24-es vonalak vonalvezetésének módosítása mellett. o A B változatban a fentieken túl a 22-es és 50-es vonalak is öszszevonásra kerülnek. A/3. fejlesztés: a Mecsekoldal keleti területeinek (Gyükés) mainál hatékonyabb és kedvezőbb kiszolgálása.

9 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 8 o Az új összekötés réven az A változatban a mai 38-as (Főpályaudvar-Lámpásvölgy) és 39-es (Főpályaudvar-Gyükés) viszonylatok összekötve, kétirányú hurokjáratként közlekednek. A buszok mindkét irányban Lámpásvölgy buszfordulóig járnak. A 38A betétjárat, amely Lámpásvölgy helyett csak Borbálatelepig közlekedik a Bittner Alajos úton, változatlan formában megmarad. o Az A/3. fejlesztés B alváltozatban azt a lehetőséget vizsgálja, amikor megszűnik a 38A járat, de helyette a 38 és 39-es hurokjáratok gyakrabban közlekednek. A jelenlegi járatsűrűség megtartása érdekében mindkét irányban napi 58 járat közlekedne. A/4. fejlesztés: Pécs két déli, növekvő lakosszámú kertvárosias része, Postavölgy és Nagyárpád ellátottságának javítása, lehetőség szerint a mainál hatékonyabb viszonylatszervezéssel, kisebb összes futásteljesítmény mellett. A Nagyárpád-Postavölgy közötti út kiépítése esetén a fejlesztés a mai 42-es (Főpályaudvar-Nagyárpád) és 41-es (Főpályaudvar- Reménypuszta) vonalak összekötését jelenti a Németh Béla utca felé. A/5. fejlesztés: Málom ellátottságának javítása és a nagy laksűrűségű lakótelepi terület mainál hatékonyabb kiszolgálása. A fejlesztés lényege a 61-es (ma Kertváros-Málomvölgyi út) és a 62-es (ma Kertváros-Fagyöngy utca) összekötése az Alsó utca-akácos utca-fáy András utca útvonalon keresztül, érintve így a Málom tejcsarnok megállót is, aminek környéke ma csak az Y jelzéssel ellátott betétjáratokkal érhető el. A es új viszonylat a mai állapotnak megfelelően Kertváros autóbusz állomáson végállomásozik. A/6. fejlesztés: A hálózatfejlesztés célja közvetlen járat létesítése a 48-as tér és az Ifjúság útja között, annak érdekében, hogy az egyetemi központtól átszállásmentesen megközelíthetőek legyenek a 48-as téri egyetemi létesítmények. Ez a 30-as járat útvonal módosításával járna, ami ezután a 48-as teret és a Kálvária utcát érintve jutna el az Ifjúság útjáig. A/7 fejlesztés: Kozármisleny feltételezett bevonása a pécsi helyi közösségi közlekedésbe (jelenleg jogszabályilag nem lehetséges). A város alig 1 km-re található Pécstől és a Volán járatokkal a városba érkezők jelentős része használja a pécsi helyi közlekedést, ezért a Kozármislenyieknek elegendő lenne egyetlen bérletet váltani, ami feltehetően új utasokat is vonzana. A tervezett fejlesztés szerint a jelenlegi 20-as és 42-es vonalak lennének meghosszabbítva Kozármislenyig. A változatelemzés során vizsgált hálózatfejlesztési javaslatok összevetéséhez a következő táblázat nyújt segítséget, amelyben számszerűen feltüntettük a különböző fejlesztések hálózati hatásait.

10 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 9 Átszállások száma 1. Táblázat A fejlesztések hálózati hatásai Jelenlegi A/1 A/2 A B C A B (átszállás/nap) Átszállási szám változás (átszállás/nap) Átlagos átszállási várakozási idő (perc/utas) 5,17 5,31 5,37 5,37 5,17 5,29 Átlagos utazási idő (perc:mp) Utas kilométer (ukm/nap) Utas kilométer változás (ukm/nap) Hasznos futás (jkm/nap) Futásváltozás (jkm/nap) Fejlesztések / alváltozatok Jellemzők A/3 A/4 A/5 A/6 A/7* A B Átszállások száma (átszállás/nap) Átszállási szám változás (átszállás/nap) Átlagos átszállási várakozási idő (perc/utas) 5,18 5,17 5,26 5,23 5,22 5,39 Átlagos utazási idő (perc-mp) Utas kilométer (ukm/nap) Utas kilométer változás (ukm/nap) Hasznos futás (km/nap) Futásváltozás (km/nap) *Megjegyzés: Az A/7 változatban Kozármisleny bevonása miatt kb es utasszám növekedéssel számoltunk. A/1 fejlesztés A fejlesztés legnagyobb előnye, hogy a belváros északi része új kapcsolatokat kap a 27-es vonal áthelyezésével és kelet-nyugati irányból is elérhetővé válnak ezek a részek. Ezáltal az átszállások száma is csökken, mivel sok utas közvetlenül el tudja érni a belváros északi részén lévő célpontjait. Ugyanakkor a 27-es régi nyomvonalán utazókat sem érinti negatívan a változás, hiszen ők továbbra is elérhetik céljukat a 2-es vonalon.

11 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 10 Az A alváltozatban építési beavatkozás nem szükséges, és az üzemeltető költségei sem változnak, hiszen a futásteljesítmény csak napi 21 km-rel változik. A másik két változatban (B és C) már építési beavatkozásokkal és jelentősebb futásteljesítmény változásokkal is kell számolni, viszont ezek a változatok javítják az északi belváros és Meszes városrész kapcsolatait, csökkentve ezzel a Zsolnay út és a 2-es vonal forgalmát. Véleményünk szerint az A változat mindenképpen megvalósításra érdemes, a B és C változat Budai Vámig történő meghosszabbítását a várható átterelődő utasforgalom mértéke nem indokolja (jelentős beruházás és futás többletteljesítmény). A/2 fejlesztés A fejlesztések legnagyobb előnye, hogy a város észak-nyugati részeiből átszállásmentesen elérhetővé válik a belváros. Ezáltal csökken az átszállások száma, az utaskilométer és az utasóra is, hiszen az itt lakók elsődleges célja a városközpont és nem Uránváros, ahová eddig közlekedtek ezek a járatok. Ez a fejlesztés az utasforgalom jelentős átrendeződésével is jár, nagyobb forgalom kerülne át a Magyarürögi útról a Donátusi útra, ugyanakkor a futásteljesítmény változás elhanyagolható lenne, amely kedvez az üzemeltetőnek. A fejlesztés csak útépítési beavatkozásokkal képzelhető el, mivel jelenleg a Sas dűlő az autóbusz közlekedésre alkalmatlan. Az útfejlesztés ellenére is felmerülhetnek további problémák, mert a Donátusi út jelenleg tömegközlekedéssel járt jelentős hosszúságú szakaszán nem fér el szemben egymás mellett két autóbusz, amely helyzet a jelenlegi menetrendi struktúrában nem fordul elő. A létrejövő új gyűjtőút közúti forgalomvonzása miatt is növekedni fog a szakasz zavartatása. A B változatban a 22-es és 50-es járatok összevonását vizsgáltuk, ami további átszállásmentes kapcsolatok létrehozását teszi lehetővé. Ugyanakkor üzemi szempontból problémás és zavarérzékeny lehet egy ilyen hosszúságú járat, így megvalósításra az A változat javasolt. A/3 fejlesztés Az A/3 fejlesztés A alváltozatának hatására futásteljesítmény növekedés nélkül elérhető lenne a város észak-keleti területeinek ellátottságának javítása, hiszen ezek a területek hasonló járatsűrűséggel, de két irányból lennének elérhetők, bővítve ezzel az utazási lehetőségek számát. Az utasok egy része vállalná a körbe utazással járó néhány perces menetidő növekedést, ahelyett, hogy akár percet várjon a következő járatra. Az A/3. B alváltozat még jobban javítaná az érintett területek ellátottságát, de ez esetben az összes járat körjárat lenne a megszűnő 38A miatt, ami jelentősen növeli a futásteljesítményt. Fontos megjegyezni, hogy mindkét változat csak a Lámpásvölgyi út és az Alsógyükési út összekötésével lenne megvalósítható. A/4 fejlesztés A 41-es és 42-es járat összevonásával ugyanakkora futásteljesítmény mellett sűrűbb menetrend alakítható ki, ami kedvező az utasok számára. Az utasszám

12 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 11 csak minimálisan változna, a 41-es forgalma a nyomvonal változásból kifolyólag áttevődik a Siklósi útról a Nagyárpádi útra. A fejlesztés hátránya (amely miatt megvalósítását nem javasoljuk), hogy ebben az esetben kimaradna Árpádváros megállóhely, aminek a közeli lakótelep miatt jelentős forgalma van (726 fő) és a Hőtávvezték megállóhely (108 utas, részben szintén a lakótelep utasforgalma). Árpádváros lakótelepről csak jelentős gyaloglási távolságra ( méter) érhető el más megállóhely (Maléter Pál út, Temető Déli kapu). A fejlesztéshez szükséges egy Nagyárpádot Árpádvárossal összekötő út megépítése is. A/5 fejlesztés A körjáratok hatására minden 61-es és 62-es járattal elérhető Málom egész területe, ezáltal kevesebb indításra van szükség, ami futásteljesítmény megtakarítást jelent. Ezzel egyiedjűleg több járattal érhető el a Csontváry utcai megállóhely és Kertváros autóbuszállomás is. Az utaskilométer és az utasóra szám minimális növekedésével azonban számolni kell, hiszen a körjáratok miatt lesznek olyan utasok, akik inkább választják a pár perccel hosszabb körbeutazást a várakozás helyett. A fejlesztéshez elengedhetetlenek minimális útépítési beavatkozások, a Fáy András út kiszélesítése, ívkorrekciói. A/6 fejlesztés A/7 fejlesztés Következtetés, a megvalósításra javasolt változat meghatározása Az új vonal összesen 4237 embert szolgálna ki, míg a jelenlegi utasforgalom a 30-as vonalon napi Az új vonalvezetésen megjelenő új utasok jelentős része nem a 48-as tér és a Kürt utca között veszi igénybe a járatokat, hanem a belváros északi részén, mivel a fejlesztés hatására a szakaszon új kelet-nyugat irányú kapcsolatok létesülnének. Ezek az igények ugyanakkor sokkal jobban elláthatók lennének a 27-es vonal nyomvonal változtatásával (A/1 fejlesztés), és ebben az esetben a 30-as vonal is megőrizhetné jelenlegi funkcióját. A módosítása az üzemeltetőnek sem jelentene előnyt, hiszen jóval kevesebb utast csak 330 km plusz futásteljesítménnyel tudna kiszolgálni, ami egy eredetileg 3,5 km hosszú vonalnál elég jelentős különbség A meghosszabbított vonalak napi szinten közel 500 km többletfutást jelentenek, ami még csökkenthető is lehet a járatok számának optimalizálásával. Kozármislenyt jelenleg 11 közvetlen és számos átmenő autóbusz szolgálja ki. A csak Kozármislenyig közlekedő helyközi járatok megszüntetésével és a környékbeli településeket (Pécsudvard, Szemely, Egerág, stb.) kiszolgáló járatok összevonásával hasonló mértékű futás lenne megtakarítható. Hozzá kell tenni, hogy ezen településekre járó autóbuszok utasforgalmának jelentős részét a Kozármislenyben le- és felszállók adták, tehát ezek a járatok viszonylag kihasználatlanul maradnának és a Volán jelentős számú utastól esne el. Ugyanakkor a helyi szolgáltató havi új bérletessel számolhat. Az értékelő táblázatból jól látható, hogy hálózati szempontból az A/1-es fejlesztés különböző alváltozatai jelentik a legnagyobb javulást az utasok számára, hiszen jelentősen csökken az átszállások száma és az új viszonylatot használók utas kilométer mutatója is csökken, miközben új kapcsolatokat kap a

13 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 12 belváros északi része. Ezek közül is az A/1 - A változat javasoljuk leginkább, hiszen itt építési beavatkozás és futásteljesítmény változás nélkül javítható egyes területek ellátottsága, és csökkenthető a teljes átszállási szám is. Komoly előnnyel jár az A/2-es fejlesztés is, mivel a két irányban összesen mintegy napi ember venné igénybe az új járatokat, csökkenne az utasóra és az átszállások száma, miközben a futásteljesítmény változás itt is elhanyagolható. Éppen ezért a javasolt közútfejlesztések közül a Sas dűlő átépítése a legfontosabb a közösségi közlekedés szempontjából. A legtöbb fejlesztés nem jár jelentős futásteljesítmény változással, de minimális növekedéssel többnyire számolni kell az egyes járatok összekötése miatt, melynek mértéke függ az új vonalakon kialakítandó menetrendtől és járatsűrűségtől. Az alacsony utasforgalmú esti és hétvégi időszakokban érhető el jelentős megtakarítás, a kiadott járműszám csökkentésével és futásteljesítmény csökkenéssel. A B) jelű hálózatváltozatok változatelemzése A különböző projektváltozatok meghatározása és elemzése után egyszerűsített közgazdasági költség-haszon elemzéssel került sor a két változat összehasonlítására, és a megvalósításra javasolt változat kiválasztására, mivel az egyes változatok hatásai eltérnek egymástól. A B) jellegű fejlesztések, mint változatok elemzése során a hálózat újrastrukturálásával, új alapelvek szerinti felépítésével előálló változatokat vizsgáltuk. Az egyszerűsített költség-haszon elemzésen alapuló változatelemzés során a következő műszaki változatokat alakítottuk ki: 0. változat: a jelenlegi helyi viszonylathálózat, B/1. változat (a későbbiekben I. változat): az átszállásmentes utazásokat preferáló, így hosszú vonalakból felépülő, a belvárosban fonódó hálózati struktúra, amely egy későbbi metróbusz rendszer alapját képező hálózat lehet, B/2. változat (a későbbiekben II. változat): a decentrumok között közlekedő sűrű és ütemes követésű törzshálózat és a törzshálózatra ráhordó, szintén ütemes menetrend szerint közlekedő külső vonalak, amely így a külső szakaszokon nagyobb járatsűrűséget, de több átszállásos utazást eredményeznek. A változatokat minden esetben a projekt nélküli esethez hasonlítjuk, ami a jelenleg működő hálózat fennmaradását jelenti. A változatelemzés eredményét az alábbi táblázat foglalja össze:

14 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Táblázat A projektváltozatok modell futtatási eredményei I. változat II. változat Paraméter Jelenlegi hálózat (fonódó hálózat) (ráhordó hálózat) Átszállások száma (db/nap) ÁTSZÁLLÁSOK UTAZÁSI IDŐ Átszállási szám változás (%) % 17.3% Átlagos átszállási várakozási idő (perc) Teljes átszállási várakozási idő (óra/nap) Átlagos utazási idő (perc) Teljes hálózati utazási idő (óra/nap) Teljes hálózati utazási idő változás (%) -0.7% 4.4% Utasteljesítmény (utaskm/nap) TELJESÍTMÉNYADATOK Utasteljesítmény változás (%) -0.1% 1.0% Hasznos futásteljesítmény (jkm/nap) Hasznos futásteljesítmény változás (%) -2.0% -0.6% A költség-haszon elemzés alapján a két változat közgazdasági teljesítménymutatói a következőképpen alakulnak: 3. Táblázat A projektváltozatok közgazdasági teljesítménymutatói a jelenlegi hálózathoz képest, Ft Közgazdasági költségek, Ft I. változat II. változat 1. Közgazdasági beruházási költség Jármű üzemeltetés és karbantartás Infrastruktúra üzemeltetés és karbantartás Teljes közgazdasági költség Közgazdasági hatások, Ft I. változat II. változat 1. Utazási idő megtakarítás Baleseti kockázat változása Jármű üzemköltség változása Környezeti hatások Légszennyezés Éghajlatváltozás Teljes közgazdasági haszon

15 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 14 I. változat II. változat A Közgazdasági nettó jelenérték (ENPV; Ft) Következtetés, a megvalósításra javasolt változat meghatározása Az eredmények alapján az I. változatban vizsgált fonódó autóbusz viszonylathálózat társadalmi és üzemeltetői szempontból is kedvezőbb eredményeket hoz a jelenlegi hálózathoz képest. Mind utazási időben, mind futásteljesítményben megtakarítást ad, így éves szinten mintegy 210 millió forint közgazdasági nettó jelenértéket eredményez. A II. változat összességében kedvezőtlenebb értékeket mutat, a jelenlegi helyzethez képest a nettó jelenérték (az összes utazási idő növekedése miatt) negatív.

16 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 15 2 A kedvezményezettek bemutatása A közösségi közlekedési hálózatfejlesztés kapcsán elsősorban a szolgáltatóüzemeltető Pécsi Közlekedési Zrt. az érintett, emellett ugyanakkor Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint közszolgáltatás nyújtására kötelezett és tulajdonos is érintett a fejlesztésekben. Pécs MJV Önkormányzata Pécsi Közlekedési Zrt. Kedvezményezett A város önkormányzatának feladatait az évi LXV. törvény határozza meg. A törvény értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a következő tevékenységek ellátása: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Pécsi Közlekedési Zrt. (továbbiakban PK Zrt.) a helyi közösségi közlekedési szolgáltató. Az autóbuszokat és a járművekhez tartozó eszközöket bérli. A fentiek alapján a projekt megvalósításában a két szervezet együttműködése szükséges.

17 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 16 3 A projekt háttere Megvalósulási helyszín 3.1 A projekt helyszíne A projekt megvalósulási helyszíne Pécs Megyei Jogú Város területe. A fejlesztés a helyi közösségi közlekedést érinti, beleértve a hálózat mellett az egyes útvonalakat, megállóhelyeket és autóbusz végállomásokat, decentrumokat is. Egyes megállóhelyeket a Pannon Volán Zrt. helyközi buszai is használnak (közös megállók), de ezek is elsősorban a helyi hálózathoz tartoznak. A megvalósulás ennek megfelelően csak részben köthető konkrét helyszínhez, így a projekt a város teljes területét érinti.

18 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett ábra A projekt helyszíne: Pécs város közigazgatási területe 1 A város leírása A város szerkezete jelentősen centralizált, a közszolgáltatási funkciók többnyire a belvárosban koncentrálódnak. Pécs központja számos gazdasági, intézményi, kulturális funkció otthona. A belváros, köszönhetően a várfallal határolt történelmi városrésznek és az ezzel összefüggésben kialakult közlekedési hálózatnak, jól lehatárolható. A Belvárosra és környékére a többszintes, többlakásos, illetve több helyen a blokkos, panelos beépítés jellemző, míg az északi és keleti városközponthoz közeli részeken földszintes családi házak a dominánsak. A vasútvonal érezhetően elválasztó hatással van a város szerkezetére, a várost így több területrészre szabdalja. A város dél-keleti részén koncentráltabban 1 A térképen feltüntetten kívül Pécs közigazgatási területét képezik: Hird, Somogy és Vasas városrészek is.

19 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 18 az ipari gazdasági funkciónak ad teret, itt található a Pécsi Ipari Park is (amelynek nagy része még beépítetlen). Míg a déli részeken a gazdasági területek mentén a lakóterületek folyamatos fejlődése figyelhető meg, addig az északi részek beépítettségét és funkcióját a városszerkezetet is meghatározó domborzat is befolyásolja. A várostól északra húzódó Mecsek déli lejtőin található kertvárosias környezet a vagyonosabb rétegek kedvelt lakóhelye. A bevásárlóközpontok, hipermarketek döntően a külső városrészekben a főúthálózat mentén épültek, de nagy alapterületű kereskedelmi létesítmények közvetlenül a belváros szomszédságában is találhatók. E létesítmények részben koncentrálják a kiskereskedelmi kínálatot, ennél azonban sokkal jelentősebben a bevásárló forgalmat. Ez az úthálózat szerkezete miatt a belvárost határoló utak forgalmára is hatással van. A bevásárlóközpontok mai elhelyezkedése ugyanakkor lehetővé tenné a személygépkocsi mellett a többi közlekedési mód (közösségi közlekedés, kerékpár) bevonását is az igények kielégítésébe. 3.2 Gazdasági, társadalmi, környezeti alapadatok A város közlekedését alapvetően meghatározza, hogy Pécs közel 160 ezres lakosságával a Dunántúl legnagyobb városa, a Dél-Dunántúli Régió központja, Baranya megye székhelye, a Pécsi kistérség központja. Gazdasági szerepe jelentős és egyre növekvő, a város a régió vonzásközpontja. A város a régióban elsősorban államigazgatási, egészségügyi-szociális, kereskedelmi és oktatásikulturális funkciói révén jelenik meg. Kulturális életének, szolgáltatásainak fejlesztése az egyik fő cél a jövőben. Lakosság Pécs lakónépessége év végén fő volt (forrás: KSH). A város területe 162,61 km 2, a népsűrűség így 965 fő/km 2. Vonzáskörzete nagyságrendileg 250 ezres a város lakosságával együtt. Baranya megye lakossága közel 400 ezer fő, vagyis a megyeszékhelyen koncentrálódik a megye népességének közel 40 %-a, vonzáskörzetével együtt 2/3-a. A térséghez hasonlóan az utóbbi évtizedben ugyanakkor Pécsett is a népesség fogyása jellemző. Személygépkocsi állomány Pécs közigazgatási területén a regisztrált személygépjárművek száma év végén db, ami az akkori lakosszámmal 308 szgk/1000 lakos motorizációs foknak felel meg. Pécs e mutató alapján alatta marad mind a (vidéki és dél-dunántúli) megyeszékhelyek átlagának, mind az országos és a budapesti értéknek. Azonban a szgk. állomány száma az 1998-as értékhez képest közel 20%-os növekedést jelent, a tendencia várhatóan rövid távon nem is változik. A vonzáskörzet települései között emellett több olyan található, ahol a motorizációs index számottevően magasabb, mint Pécsett (350 szgk / 1000 lakos fölötti adattal rendelkezik Cserkút, Orfű, Keszü, Pogány, Kozármisleny és Hásságy is).

20 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 19 Gazdaság Évtizedeken át jelentős bányászat folyt a Dél-Dunántúlon, de ez mára lényegében megszűnt. Helyét részben átvette a könnyűipar. Ugyanakkor jelentősebb ipari területek maradtak fenn a városban, a gazdasági szektor még ma is fontos területet foglal el. Ezek általában önálló városrészeket alkotnak, de a lakóterületekkel összeépülve is találhatóak. A vasút menti területek gazdasági jellegű hasznosítása barnamezős fejlesztések révén folyik, a vasútvonallal együtt érezhető határsávot képezve a déli városrészek és a belváros között. Pécsen nagy területű és sok munkahelyet teremtő ipari, kereskedelmi szolgáltató övezetek találhatók és épülnek, az új fejlesztési területek már a város külső részére települtek (ipari parkok). A város oktatási szerepe kiemelkedő a térségben, egyeteme 30 ezer diákjával és foglalkoztatottal az ország egyik legnagyobb felsősoktatási intézménye. Ezzel nemcsak a város, hanem az egész régió egyik legnagyobb foglalkoztatója. Emellett középiskolái is meghatározóak, melyekben jelentős a más településről bejáró diákok száma is. A Dél-Dunántúli Régió három megyéje közül a megyeszékhelyen foglalkoztatottak hányada Baranyában a legmagasabb, kb. 43%-os (az arány országosan is a legnagyobb), vagyis a térségben a megyeszékhely gazdasági súlya nagyon magas. Ez a közlekedési igényeket is alapvetően meghatározza. A szolgáltató szektor ágazatai közül a már említett oktatást kell kiemelni, ami Pécs esetén a többi egyetemi városhoz hasonlóan kiemelkedően magas részarányt képvisel, itt dolgozik a foglalkoztatottak több mint 1/5-e. A termelő ágazatok közül az országoshoz hasonlóan Pécsett is a feldolgozóipar a legnagyobb foglalkoztató, az alkalmazásban állók 22%-a ebben az ágazatban dolgozik. A pécsi átlagkeresetek a többi megyeszékhellyel összehasonlítva magasak (Győr után a második legnagyobb). Ennek ellenére egy jelentős réteg számára a közösségi közlekedés az egyetlen közlekedési alternatíva, így fontos szociális szerepe is van különösen igaz ez a városkörnyék kistelepüléseinek, falvainak lakosságára. 3.3 Szakterület bemutatása A városi közlekedés jellemzői A közúti közösségi közlekedés szerepe a teljes közlekedési rendszerben A nagyvárosok élhető működőképességében kiemelt szempont, hogy a városfejlesztést jelentő lépések, intézkedések összhangban álljanak a mobilitás kezelésével, megoldásával. Emellett a szinergián alapuló város- és közlekedésfejlesztés segítheti a környezeti állapot romlásának megfékezését, a közlekedés feltételeinek megfelelő keretek közötti biztosítását.

21 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 20 Az életszínvonal változása, a szokások átrendeződése, az egymástól távol eső lakó-kereskedelmi és ipari területek, rendre a mobilitási igények növekedését okozzák. Ezzel párhuzamba állítva a közösségi közlekedés helyzetét, ahol az infrastrukturális állapot folyamatosan romlik, a járművek átlagéletkora emelkedik, a közúti torlódások zavaró hatása fokozódik, az utazási idő növekszik, mind arra vezet, hogy a közösségi közlekedés versenyképessége csökken az egyéni közlekedéssel szemben, így megítélése, presztízse fokozatosan romlik. A városi életben az egyéni közlekedés egyre szembetűnőbb térhódítása miatt a keletkező környezetszennyezés és a forgalom túlterheltsége elengedhetetlenné teszi a közösségi közlekedés folyamatos fejlesztését. A városokban a közlekedés számára használható területek korlátozottak, emiatt is szükséges a közforgalmú közlekedés színvonalának növelése, amely gazdaságos helyváltoztatást biztosít környezetbarát módon. A jelenlegi trendeket és folyamatokat, külföldi tapasztalatokat, valamint az ezek ellen irányuló közlekedéspolitikai célkitűzéseket figyelembe véve a személy-utazásoknál a közforgalmú és az egyéni személygépjárművel való utazások részarányát (modal split értékét) a Dél-Dunántúli Régió stratégiai fejlesztési programja ban % arányra becsüli. Ennek figyelembevételével és az Európai Unió tapasztalataiból okulva, még van lehetőség arra, hogy a fenntartható fejlődés elvét érvényesítő közlekedési politikával a közlekedés fejlődését olyan pályára állítsuk, amely hosszú távon, jól fogja szolgálni a város és vonzáskörzetének polgárait. Ennek egyik fontos eleme a közösségi közlekedés olyan szintű fejlesztése, ami versenyképes alternatívát kínál az egyéni közlekedéssel szemben. A pécsi közúti közösségi közlekedés A város helyi közösségi közlekedését a város 51 %-os tulajdonában levő társaság, a Pécsi Közlekedési Zrt. (továbbiakban PK Zrt.) kizárólag autóbuszokkal látja el. A társaságban kisebbségi tulajdonosként a Mecsekbusz Kft. van jelen. A Volán társaságoknak a helyközi és távolsági autóbuszos utasforgalomban van csak szerepe, helyi személyszállításuk elhanyagolható. Legfontosabb szolgáltató a Pannon Volán Zrt., amely a helyközi utasforgalom legnagyobb részét szállítja, emellett távolsági közlekedésben betöltött szerepe is fontos. A többi volán társaság a távolsági közlekedésben jut elsősorban szerephez. A 2010 tavaszán a PK Zrt. összes indított járatára kiterjedő hétköznapi (szerdai) és hétvégi (szombati) utasszámlálás alapján a helyi közforgalmú közlekedési szolgáltatás fontosabb jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze. 2 Dél-Dunántúli Régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program (FÖMTERV Zrt. KTI NKft )

22 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett táblázat A pécsi helyi közösségi közlekedés főbb teljesítményadatai a forgalomszámlálások adatai alapján Nap Napi utasszám [fő/nap] Indított napi járatszám Napi férőhelykm Napi utaskm Kapacitáskihasználtság Átlagos utazási távolság [m] szerda % szombat % A hétköznapi felvétel során az utasszámlálók 169 ezer felszállót rögzítettek, akik több mint fél millió utaskilométert tettek meg a járatokkal; a hétvégi teljesítmény ennek pont a fele, 65 ezer felszálló utassal. Modal split A háztartásfelvétel alapján az összes Pécsen belüli helyváltoztatás közel 41 %-a közösségi közlekedéssel történik, a személygépjárművel közlekedők aránya pedig meghaladja a 34 %-ot. 0% 0% 1% 0% 35% 41% 23% Gyalog Helyi autóbusz Személygépkocsi Taxi Kerékpár Egyéb Helyközi autóbusz 2. ábra Napi utazások megoszlása közlekedési módonként a Pécsen belüli utazások esetén Amennyiben a közösségi közlekedést az egyéni személygépjármű közlekedéssel vetjük össze, akkor a városon belül %-os a tömegközlekedés aránya (modal split). Ugyanez az arány a vonzáskörzeten belüli és a vonzáskörzetből Pécsre és viszsza történő utazások esetén %, tehát a személygépkocsival közlekedők aránya lényegesen magasabb a helyközi utazások esetén. Törvények Jogszabályi háttér A közösségi jogforrások és hazai jogszabályok tekintetében alapvetően a többször módosított (legutóbb évi CX. és IX. törvény) évi I., a közúti közlekedésről szóló törvény-t érintő szabályozásokat szükséges a tervezett kialakítás során figyelembe venni. A fejlesztés körülményei érinthetik az 1996.

23 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 22 évi XXI. törvényt, a területfejlesztésről, területrendezésről, valamint az évi LIII. törvényt, a környezet védelmének általános szabályairól, továbbá az évi LXXVIII. törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről is. Jelen fejlesztés érinti a közösségi közlekedés szolgáltatását, mely tevékenység törvényi hátterét a évi XXXIII. az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvény jelenti. A közszolgáltatás keretében végzett szolgáltatásokkal kapcsolatosan, így a helyi közösségi közlekedéssel összefüggésben érintett önkormányzati feladatokról ugyanakkor az évi LXV. törvény rendelkezik. Engedélyezési előírások Az építési engedélyezési eljárással összefüggésben a következő főbb rendeletek említendők: 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építés munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról, 15/2000. (XI.16.) KöViM rendelet, az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről, 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról, 5/2004. (I.28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról szóló, 37/2007. ÖTM rendelet mellékletének értelmében utasvárók építési engedély nélkül elhelyezhetők. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról szóló, 37/2007. ÖTM rendelet mellékletének értelmében fedett kerékpártárolók építési engedély nélkül és bejelentés nélkül elhelyezhetők, amennyiben az a 2,5 m-es építménymagasságot illetve a 10 m 2 alapterületet nem haladja meg. Az ezt meghaladó, de 100 m 2 alapterület, illetve 4,0 m építménymagasság alatti szerkezetek építési engedély nélkül, bejelentés alapján építhetők. Esélyegyenlőségi törvény A tervezés során figyelemmel kell lenni a (2007. évi XXIII. törvénnyel módosított) évi CXXV., esélyegyenlőségi törvény rendelkezéseire. A projekt esetében az új, valamint átépített környezet során: az érintett megállóhelyeknél a peron lesüllyesztésével, rámpás kialakítással válhat biztosítottá a mozgásukban korlátozottak akadálymentes közlekedése. Hasonlóan történik az érintett gyalogos átkelőhelyek járdacsatlakozásainak a kialakítása is. Ezen túlmenően a fejlesztésben érintett megállóhelyeknél speciális jelzések (burkolati jelek, felületek) létesítésével könnyíthetjük meg a vakok és gyengénlátók közlekedését. Törvény az épített környezet védelméről Az évi LXXVIII. számú, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény kimondja, hogy az épített környezet akkor akadálymentes, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket, vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

24 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 23 A közhasznú építmények esetében - ilyen pl. a tömegközlekedési megállóhely is - az építmény elhelyezése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget és használhatóságot. Törvény a fogyatékosok jogairól Az évi XXVI. Tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (A kihirdetés napja: április 1.) szóló törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Ennek megfelelően a tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. Így meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. Kormányrendelet - környezetvédelem A tervezett fejlesztés nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá, ezért a törvényben megfogalmazott előzetes vizsgálatot és környezeti hatásvizsgálatot nem szükséges készíteni, így környezeti engedélyezésre sem kell benyújtani. Illeszkedés az EU közösségi közlekedési előírásaihoz, elvárásaihoz 3.4 A projekt szakpolitikai illeszkedése Az Európai Unió közlekedéspolitikája, az ún. Fehér Könyv azaz a WHITE PAPER European Transport Policy For 2010: Time To Decide ( COM(2001) 370) külön fejezetben foglalkozik a városi közlekedéssel. Ebben megállapítja, hogy a forgalmi torlódások, a közlekedésből fakadó környezetszennyezés (zaj és levegőszennyezés) csökkentik a városi élet értékét, ezért a közösségi közlekedést az infrastruktúra fejlesztésével és ezzel párhuzamosan a szolgáltatások színvonalának emelésével az egyéni közlekedés versenyképes alternatívájává kell tenni. Az Európai Bizottság 2006-ban vizsgálta felül tízéves közlekedéspolitikáját ( Tartsuk mozgásban Európát ), amely során a 2001-ben megfogalmazott célok egy részét módosította. Az egyik legjelentősebb változás a komodalitás elvének felismerése volt, melynek alapelve kimondja, hogy minden közlekedési módnak önmagában kell versenyképesnek, környezetbarátnak és biztonságosnak lennie. Az EU a Fehér Könyvben rögzítettek szerint a tiszta városi közlekedést és a valamennyi használó, így a mozgásukban korlátozottak (különösen a rokkantak és az idősek) által elérhető közösségi közlekedési formák fokozott igénybevételét kívánja előmozdítani.

25 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 24 A közösségi közlekedési hálózat fejlesztése és akadálymentesítése a szolgáltatási színvonal javításán keresztül és a hozzáférhetőség javításával jól illeszkedik ezekhez a közlekedéspolitikai célkitűzésekhez. Illeszkedés az Új Magyarország Fejlesztési tervéhez (ÚMFT) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Az ÚMFT közlekedés fejlesztésének beavatkozási csoportjai között szerepel a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, akadálymentesítése, melynek egyik célja a megfelelő járatok és járatsűrűség kialakítása (vagyis a hálózat igazítása az utasforgalmi igényekhez), amely a városi közlekedés fejlesztésének lényeges eleme. Jelen projekt a fenti célt szolgálja a közösségi közlekedési hálózat időbeni és térbeli fejlesztésével, indokoltság esetén pedig racionalizálásával. Az EKFS kiterjed a közlekedés két nagy összetevőjére, a személyközlekedésre és az áruszállításra, valamint az ehhez alapot szolgáltató közlekedési infrastruktúrára egyaránt továbbá a horizontális témákra, mint a környezetvédelem és a közlekedésbiztonság. Az EKFS ugyanakkor állami stratégia, így azokra a fejlesztésekre terjed ki elsősorban, amelyek központi forrásokat igényelnek, illetve központi szabályozás alá tartoznak. Csak érintőlegesen tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek szoros együttműködést igényelnek a helyi önkormányzatokkal, vagy a közlekedésben működő gazdasági társaságokkal. Az EKFS általános jövőképe a következő: A versenyképes gazdaság működési és fejlődési feltételeinek biztosítása, a mobilitási igények ésszerű kiszolgálása, minden alágazatban növekvő forgalom mellett költséghatékonyabb és a környezetet kevésbé terhelő rendszerek kialakításával. A projekt a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának javításán keresztül támogatja a közösségi közlekedés részarányának megőrzését és a szolgáltatás hatékonyabbá válását, és ezzel a teljes városi közlekedési rendszer hatékonyságának javítását. Pólus program A ban készült Pólus program alapján Pécs az ország egyik távlati fejlesztési pólusává vált, a megfogalmazás szerint a dél-dunántúli város az életminőség pólusa lesz a jövőben. Ehhez elengedhetetlen az infrastrukturális feltételek megteremtése, ennek megfelelően a program megfogalmazása szerint szükség van a város átfogó, közlekedést is magában foglaló rehabilitációjára. A közösségi közlekedés hálózati struktúrájának felülvizsgálatát és fejlesztését célzó projekt a szolgáltatási színvonal javítása mellett a hatékonyabb üzemeltetési feltételek kialakításán keresztül is segíti a város fejlődését. Illeszkedés az Operatív Programokhoz (DDOP) A Dél-Dunántúli Operatív Program céljai között szerepel a régió nagyvárosaiban segíteni a közösségi közlekedés feltételeit javító beruházások megvalósulását. A dokumentum megfogalmazza, hogy az élhető városi környezet megteremtéséhez az egyéni gépjármű közlekedéssel szemben előnyt kell, hogy élvezzenek a közforgalmú közlekedés járművei, hiszen ennek a közlekedési módnak mind gazdasági hatékonysága, mind fajlagos környezetterhelése jóval kedvezőbb. Továbbá a környezet megóvását célzó törekvések mellett ezzel a gépjárművel nem rendelkezők esélyegyenlősége is biztosítható.

26 A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett 25 A DDOP horizontális elveinél megjelenik elvárásként a következő is: a közlekedés fejlesztésénél előnyben kell részesíteni a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát javító fejlesztéseket. ( ) A közösségi közlekedés feltételeit javító infrastrukturális fejlesztéseket az akadálymentesítés szempontjait figyelembe véve kell megvalósítani. A fenti elvárásoknak a projekt szintén megfelel. Illeszkedés Pécs Városfejlesztési Koncepciójához Pécs MJV Városfejlesztési Koncepcióját 2009 évben dolgozták át, a város korábban megfogalmazott nagytávú jövőképe ma is érvényes és általánosan elfogadott. Eszerint a város egy egészséges és kényelmesen lakható környezetet, magas életminőséget kínál környezetbarát polgárainak. A város városrészi részközpontjai funkciókban gazdagok, a városon belüli területi kohézió erős. A közlekedéssel kapcsolatban a többi városi és térségi dokumentumhoz hasonló, a közlekedésfejlesztési tervvel is harmonizáló célokat és feladatokat fogalmaz meg. Ezek közül a III. fejlesztési célon belül ( A városi infrastruktúra fejlesztése ) a tömegközlekedés fejlesztése az egyik meghatározott feladat. Jelen projekt során az utasforgalom szempontjából legkedvezőbb és hatékonyan üzemeltethető közösségi közlekedési hálózat kialakítása a cél, amely a versenyképesség javítását és a környezeti szempontokat is szolgálja. Illeszkedés Pécs Integrált Városfejlesztési Stratégiájához Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007-ben, az EKF projektek előkészítése kapcsán készült el, 2010-ben pedig közlekedési fejezetét módosította a Közgyűlés. A középtávú tematikus célok egyike a fejlett közösségi közlekedés, szabályozott gépjárműforgalom (T7) címet viseli, amely prioritásként a következőket említi a feladatok között: a város úthálózatának és közlekedési rendszerének az állandó és ideiglenes (diák) lakosság, valamint a turizmus igényeinek megfelelő, a környezeti és városszerkezeti adottságokat figyelembe vevő fejlesztése a gazdaságosság, a fenntarthatóság, a minőség és a környezetvédelem szempontjainak érvényesítése mellett. Az IVS által megfogalmazott célok négy stratégiai irányhoz kapcsolódva a következők: Pécs elérhetőségének javítása Pécs belső közúti közlekedési rendszerének fejlesztése egy élhetőbb város érdekében A közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának javítása A környezetbarát közlekedési módok segítése 2010-ben az IVS módosításra került, bekerült a stratégiába a kötött pályás közlekedés újbóli megteremtésének lehetősége, és ennek kapcsán a vasúti főpályaudvarnál egy intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása a terület rehabilitációjával párhuzamosan.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Balaton Volán Zrt. Területi Igazgatóság 8230 Balatonfüred, Bajcsy-Zs. u. 53.

Balaton Volán Zrt. Területi Igazgatóság 8230 Balatonfüred, Bajcsy-Zs. u. 53. Balaton Volán Zrt. Területi Igazgatóság 8230 Balatonfüred, Bajcsy-Zs. u. 53. KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS 2012. ÉVI TELJESÍTÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE BALATONFÜRED VÁROS HELYI JÁRATI KÖZLEKEDÉSÉBEN A 2004. évi XXXIII.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Elemzés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (2. kötet) 2010.

Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Elemzés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (2. kötet) 2010. Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve Elemzés 0 Pécs M.J. Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96 418 373; Fax: 96 418699; email: talent_plan@arrabonet.hu; www.talent plan.hu Győr Rendezési terv

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés. 2009/2010. évi menetrendi koncepciója

A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés. 2009/2010. évi menetrendi koncepciója A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés 2009/2010. évi menetrendi koncepciója 1 1. Cél- és helyzetfeltárás Magyarország helyközi közösségi közlekedésére fordított

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Közlekedésfejlesztési Programja

Budapesti Agglomeráció Közlekedésfejlesztési Programja B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó K Ö Z L E K E D É S F E J L E S Z T É S I K I E M E L T P R O G R A M I I. F Á Z I S Ú E R E D M É N Y D O K U M E N T Á C I Ó J A ( 2 0 0 7-2 0 1 3 ) 2006. BAFT

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

A budai fonódó villamoshálózat elindulásához kapcsolódó közlekedési változások

A budai fonódó villamoshálózat elindulásához kapcsolódó közlekedési változások A budai fonódó villamoshálózat elindulásához kapcsolódó közlekedési változások 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslat A BKK az utasok véleményét kérte a budai fonódó villamoshálózat átadása

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email. Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.hu M E G H Í V Ó Balatonkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

1. sz. malléklet. A fővárosi autóbuszpark valamint a BKV Zrt. jelenlegi járműállományának a bemutatása. 1. A fővárosi autóbusz-járműpark megújítása

1. sz. malléklet. A fővárosi autóbuszpark valamint a BKV Zrt. jelenlegi járműállományának a bemutatása. 1. A fővárosi autóbusz-járműpark megújítása 1. sz. malléklet A fővárosi autóbuszpark valamint a BKV Zrt. jelenlegi járműállományának a bemutatása 1. A fővárosi autóbusz-járműpark megújítása 201 0-re a budapesti buszpark Európában egyedülállóan rossz

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú 21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a vonatok

Részletesebben

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Partnerségi alapú esélyegyenlőségi programok a segítés városában és térségében ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0023 SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város

Részletesebben

2014. évi beszámoló. Tata Város részére. az autóbusszal végzett helyi személyszállítás közszolgáltatási tevékenységére vonatkozóan

2014. évi beszámoló. Tata Város részére. az autóbusszal végzett helyi személyszállítás közszolgáltatási tevékenységére vonatkozóan Az Alba Volán Zrt. és a Vértes Volán Zrt. jogutódja 2800 Tatabánya, Csaba u. 19. www.knykk.hu 2014. évi beszámoló Tata Város részére az autóbusszal végzett helyi személyszállítás közszolgáltatási tevékenységére

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 30-án, 16:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Községháza

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Kecskemét intézkedési tervek Műszaki dokumentációja Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2013. február havi helyzetéről 2013. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Duna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap

Duna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap Duna House Barométer 07. szám 2011. év 2011. december hónap Tartalomjegyzék: Éves összefoglaló: ingatlanpiac 2011 Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és keresletindex Lakásindexek Lakásindexek - Regionális

Részletesebben

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása A vállalkozások adóterheinek könnyítése évek óta napirenden

Részletesebben

I.kötet: Megalapozó vizsgálat

I.kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. BARCSINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I.kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben

ti1.us Hivatela É,rkez it : 2013 L05,

ti1.us Hivatela É,rkez it : 2013 L05, ti1.us Hivatela Baráth Zsolt országgyűlési képviselő 4ar,,v-sr< r ~ : 1 / ( 7f -3 É,rkez it : 2013 L05, Írásbeli kérdés Dr. Kövér László úrnak, az Országgy űlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az

Részletesebben

A határon átnyúló közösségi közlekedés fejlesztése a Szabadka-Szeged régióban

A határon átnyúló közösségi közlekedés fejlesztése a Szabadka-Szeged régióban A határon átnyúló közösségi közlekedés fejlesztése a Szabadka-Szeged régióban Helyzetfeltárás és stratégia Összefoglaló Készítette: Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési Tagozat Projektvezető: Keserű

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42. Trükkök százai

1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42. Trükkök százai 1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42 Trükkök százai Saját magunk után az EU-t is becsapjuk a 4-es metró megtérülési adataival? Nyilvánosságra került a nyári

Részletesebben

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak Atermőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak At termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, l amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban

Részletesebben

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013. ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

A CONCORDE ALAPKEZELŐ ZRT. VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

A CONCORDE ALAPKEZELŐ ZRT. VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA A CONCORDE ALAPKEZELŐ ZRT. VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA Hatályos: 2008. február 1. 1. Bevezetés A végrehajtási politika az ügyfelek pénzügyi eszközökre vonatkozó vételi vagy eladási megbízásainak, az ügyfél

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 4. A vagyon elemzése Szerzı: Harnos László

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Egyeztetési anyag 2015. november 18. 1 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 2015. november 18. A koncepció

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268

Részletesebben

Területfejlesztési programterv

Területfejlesztési programterv Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület

Részletesebben

A HAJDÚ VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA

A HAJDÚ VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA A HAJDÚ VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA - TERVEZET - 2013. január Érvényes: 2013. március 1-jétıl Jóváhagyta:

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS 2011. ÉV. FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.

ÜZLETI JELENTÉS 2011. ÉV. FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. ÜZLETI JELENTÉS 2011. ÉV FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Budapest, 2012. március 21. Wohner Zsolt Ügyvezető igazgató 1186

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2011-4.3.0 MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS c. konstrukcióhoz (jelen pályázati kiírás keretei között kizárólag a megvalósítási szakaszra

Részletesebben

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN FELHÍVÁS FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN A felhívás címe: Fenntartható közlekedésfejlesztés Pest megyében A felhívás kódszáma: VEKOP-5.3.2-15 Jelen dokumentum Magyarország Kormányának felhívása

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Imreh István: Változó valóság A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN

[Erdélyi Magyar Adatbank] Imreh István: Változó valóság A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN VOFKORI LÁSZLÓ A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN Az urbanizáció hatását az Udvarhelyi-medence falvainak szerkezeti átalakulásaira a szociálgeográfiai módszer segítségével

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben