Területfejlesztési programterv

Átírás

1 Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt július

2 Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület megbízásából AZ INTERREG III/A INTERREG III/A KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉS SZLOVÉNIA/MAGYARORSZÁG/HORVÁTORSZÁG SZOMSZÉDSÁGI PROGRAM SL-HU-CR/05/ /2004/01/HU-103 TÁMOGATÁSÁVAL Az İs-Dráva Program A stratégia elkészítésében résztvevı szakértık Aquaprofit Mőszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. Balogh Ottó Berencsi Beáta Duchai Márta Gellai Imre, dr. Gerentsér Gábor Horváth Szabolcs Károly Anett Lingauer János Schubert Barnabás Tafferner Bálint Udud Péter Veres Ildikó turisztikai szakértı referens referens turisztikai szakértı tanácsadó üzletág igazgató, hidrogeológiai szakértı tanácsadó turisztikai szakértı hidrogeológiai szakértı referens vezérigazgató tanácsadó Külsı szakértık Göndöc András Illiásics József Kepes Attila Koncsos László, dr. Lantos Tamás Márk László Majer József, dr. Molnár Géza Nagy Árpád Papp Tivadar, dr. Pecze János Polgár Károly Schubert József Szappanos Ferenc Vér Csaba Závoczky Szabolcs területfejlesztési szakértı vízgazdálkodási szakértı vízgazdálkodási szakértı hidraulikai szakértı tájgazdálkodási szakértı vízgazdálkodási szakértı ökológiai szakértı tájgazdálkodási szakértı fejlesztési szakértı erdészeti szakértı vízgazdálkodási szakértı mőszaki szakértı vízgazdálkodási szakértı vízgazdálkodási szakértı bioenergia hasznosítási szakértı természetvédelmi szakértı 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 MÓDSZERTAN 8 2 HELYZETELEMZÉS 9 Demográfiai viszonyok A népesség száma ( ) A népesség kor és nem szerinti összetétele (2001) Kor szerinti összetétel Nem szerinti összetétel Élve születések, halálozások száma, vándorlási különbözet Kisebbségek megoszlása Megyei, régiós és országos összehasonlítás Az érintett megyék vizsgálata Régiónként százalékos megoszlásban 26 Foglalkoztatottság, munkanélküliség Munkanélküliek száma Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatók az érintett településeken 31 3 GAZDASÁGI HELYZETKÉP 32 A turizmus jelenlegi helyzete Világturisztikai trendek Turizmus Magyarországon A Dél-Dunántúl turizmusa Az Ormánság turizmusa 34 Az Ormánság turisztikai potenciáljának elemzése Aktív és ökoturisztikai termékek Aktív turizmus Épített örökség Kulturális rendezvények Gyógy- és termálturizmus Szálláshelyek fejlesztése Kereskedelmi szálláshelyek Magánszállásadók Egyéb Vendéglátás 55 Kereskedelem, szolgáltatások Magyarországon Kereskedelem közelmúlt, a piacgazdaság feltételeinek megteremtıdése Kereskedelem napjaink Külkereskedelem Belkereskedelem és kiskereskedelem A szolgáltatások fıbb jellemzıi hazánkban 58 Kereskedelem és szolgáltatás a Dél-dunántúli régióban 59 Kereskedelem, szolgáltatások az İs-Dráva Program térségében Barcsi kistérség Kereskedelem Barcsi kistérség szolgáltatások 65 Sellyei kistérség kereskedelem és szolgáltatások Sellyei kistérség - kereskedelem Alapvetı szolgáltatások (lakossági, mezıgazdasági és egyéb) 67 Kereskedelem és szolgáltatások a Siklósi kistérségben Kereskedelem Szolgáltatások a Siklósi kistérségben 69 3

4 Ipar Magyarországon Ipar, Dél-Dunántúl Ipar Somogy megye Ipar Baranya megye 76 Ipar kistérségek Barcsi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség 84 Ipari tevékenység, ipari foglalkoztatás az İs-Dráva Program településein 87 Térségi gazdaság- és vállalkozásfejlesztési intézményrendszer 87 A Dél-dunántúli régió mezıgazdasága 90 Baranya megye, Somogy megye mezıgazdasága 95 Az érintett kistérségek mezıgazdasága 99 Mezıgazdaság az İs-Dráva Program településein INFRASTRUKTÚRA 108 Az Ormánság közlekedésföldrajzi adottságainak értékelése 108 A tervezési terület kapcsolata a hazai és nemzetközi közlekedési folyosókhoz 109 A tervezési terület kapcsolatrendszere 112 Elérhetıségi vizsgálatok 116 A kistérségi központok és a megyeszékhelyek elérhetısége 117 Az Ormánság közlekedéshálózatának általános jellemzése Közúti közlekedés 125 Vasúti közlekedés 131 Légi közlekedés 133 Vízi közlekedés 133 Energiaellátás 134 Közmővek Ivóvízellátás 136 Szennyvízkezelés 139 Hulladékgazdálkodás 141 Hír- és távközlés 143 Illeszkedés a kapcsolódó fejlesztési tervekhez A tervezési területet érintı ismert, folyamatban lévı, illetve a idıszakban tervezett infrastrukturális fejlesztések 149 HR, intézményrendszer Magyarország Egészségügy, oktatás a Dél-dunántúli régióban Barcsi kistérség: egészségügy oktatás Sellyei kistérség: egészségügy oktatás Siklósi kistérség: egészségügy oktatás SWOT-ANALÍZIS JÖVİKÉP 162 Bevezetés 162 4

5 A jövıkép alapjainak megfogalmazása 162 A jövıkép sarokelemei 163 A jövıkép megvalósíthatósága, fenntarthatósága: CÉLFA PRIORITÁSOK 171 I. PRIORITÁS: Gazdaságfejlesztés 171 II. PRIORITÁS: Tájgazdálkodás 182 III. PRIORITÁS: Turizmusfejlesztés 202 IV. PRIORITÁS: A mőszaki infrastruktúra fejlesztésének programterve IV/1. PRIORITÁS: Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése IV/2. PRIORITÁS: A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújulóenergia-erıforrások alkalmazására IV/3. PRIORITÁS: A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása _ IV/4. PRIORITÁS: A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése 261 V. PRIORITÁS: Szervezet- és intézményfejlesztés ÜTEMEZÉS ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK 280 I. SZ. MELLÉKLET: Táblázatok és grafikonok SZ. MELLÉKLET: Energianövény-termelés és helyi feldolgozás tanulmány, különös tekintettel az energetikai faültetvények jelenlegi helyzetére és termeszthetıségére SZ. MELLÉKLET: Az İs-Dráva Program erdıtársulásainak természetközeli kezelése 332 5

6 BEVEZETÉS A program címe: İs-Dráva Program Elızmények: 2005-ben a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával megvalósíthatósági tanulmány készült az Aquaprofit Zrt. gondozásában Az Ormánság komplex rehabilitációja és térségfejlesztése témában ban a sellyei székhelyő Ormánságfejlesztı Társulat Egyesület elnyerte az Interreg III/A (közösségi kezdeményezés Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program SL-HU-CR/05/ /2004/01/HU-103 számon nyilvántartott) pályázatát, İs- Dráva Project, környezetbarát tájgazdálkodás feltételeinek megteremtése az Alsó-Dráva völgyében címmel. A pályázat horvát partnere a Viroviticko-podravska Zupanija (Verıce drávamenti Zsupánság volt. A pályázatban foglaltaknak megfelelıen közbeszerzési eljárás keretében (közbeszerzés azonosítószáma: KÉ-5563/2006 és TED 2006/ ) az Aquaprofit Zrt. KÖVIZIG konzorcium elnyerte a munkák elvégzésére szóló megbízást. A megbízás tartalma: komplex területfejlesztési program kidolgozása, melynek alapja egy vízkormányzási rendszer. Ennek elemei: - Területfejlesztési program, mely a térség adottságainak, lehetıségeinek elemzésébıl egy fenntartható jövıkép felvázolása után intézkedéseket fogalmaz meg. - Tájgazdálkodási program, mely a táj átalakításával teremt lehetıséget hagyományos természet közeli gazdálkodási módok kialakítására. - Vízkormányzási rendszer elvi engedélyes terve, mely vízpótlás lehetıvé teszi 5000 ha terület öntözését, közel 700 ha tófelület kialakítását. - A Drávakeresztúri II. mellékág rehabilitációjának elvi engedélyes terve, a programban érintett holt- és mellékágak állapotértékelése. - Kommunikációs tevékenység: az érintettek tájékoztatása a határ mindkét oldalán, kiadványok, plakát, ismertetı, honlap készítése, konferencia szervezése, önálló arculat kialakítása a program számára. - Képzési program lebonyolítása. A munka során történt jelentısebb események: április 14.: közbeszerzési dokumentációk átvétele május 29.: közbeszerzés eredményhirdetése június 1.: elıadás tartása az MTA II Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencián június 7.: szerzıdéskötés a kedvezményezettel június 16.: az MTA PAB Biológiai szakbizottsága megtárgyalja a programot július 3.: szakemberekbıl munkacsoport felállítása. Összesen 10 munkacsoportülésre került sor a munka során július 12.: terepbejárás, a tervezett vízgazdálkodási létesítmények helyeinek megtekintése augusztus 3.: a drávakeresztúri II. mellékág bejárása. 6

7 szeptember 15.: erdészeti bejárás szeptember 25.: a nagykörői tájgazdálkodási rendszer megtekintése szeptember 28.: a Magyar Hidrológiai Társaság ülése. Napirend: İs-Dráva október : szakmai út, a drávai vízi erımővek és egy osztrák példa megtekintése folyórehabilitáció témakörében november 23.: Baranya Megyei MTESZ-elıadás a vízkormányzási rendszerrıl március 29.: sellyei kistérségi társulás projektmegbeszélés, elıadás az İs-Dráva programról április : három képzési program (turizmus, gyümölcsészet, háztáji gazdálkodás témakörben) Sellyén helyi polgármestereknek, vállalkozóknak április 26.: elıadás az FVM-ben Ficsor Ádám államtitkár úrnak az İs-Dráva programról június 3-10.: második szakmai út, olaszországi és spanyol tapasztalatok megismerése vizes területek és folyószabályozás témakörében június 28.: területfejlesztési roadshow, fejlesztési lehetıségek bemutatása helyi szereplıknek július 12.: İs-Dráva konferencia július 31.: a projekt zárása. 7

8 1 MÓDSZERTAN Az İs-Dráva Program egy területfejlesztési program, amely egy komplex társadalmigazdasági elemzést követıen javaslatokat tesz a tervezési terület gazdasági és társadalmi fellendítése érdekében. A program elkészítése során egy átfogó helyzetelemzést végeztünk az érintett településeken. A helyzetelemzést adatgyőjtéssel kezdtük, amely során a statisztikai adatok összegyőjtésével és feldolgozásával vontuk le a következtetéseket. Folyamatosan figyelemmel kísértük az országos, régiós, megyei, kistérségi és települési fejlesztési elképzeléseket, áttanulmányoztuk az ezen elképzeléseket összefogó dokumentumokat, különös tekintettel a as fejlesztési periódusra, amely idıintervallumon belül kerülnek meghatározásra az európai uniós pályázati források. Mindezeknek megfelelıen a fejlesztési javaslatok összhangban vannak a Dél-dunántúli Regionális Operatív Program nyújtotta lehetıségekkel is. A munkánk során felkerestük az érintett települések vezetıit, vállalkozóit, szakembereit, és megkérdeztük ıket a településre vonatkozó fejlesztési elképzeléseikrıl, amelyeket szintén figyelembe vettünk a program elkészítése során. Mindezek alapján elkészült a helyzetelemzés, amelyet egy SWOT-analízis foglal össze, tartalmazva a térség erısségeit és gyengeségeit, feltárva a lehetıségeket és a veszélyeket ebben a vonatkozásban. Elkészítettük a tervezési terület jövıképét, amely rövid és közép távon megfogalmazza a térség lehetıségeit a területfejlesztés keretein belül, a megvalósításra javasolt vízkormányzási rendszerre alapozva. Mindezek alapján egy célfát készítettünk el, amely táblázatos formában mutatja be mindazon prioritásokat, valamint a prioritásokon belül az intézkedéseket, amelyek tematikusan foglalják össze a fejlesztési lehetıségeket. Az intézkedések egyenként kerültek kidolgozásra, bemutatva az adott javaslat célját, indoklását, annak tartalmát, a megvalósítás helyét, a közremőködı szervezeteket, az intézkedés kedvezményezettjeit, valamint az egyes indikátorokat, amelyek a megvalósítás mérhetıségét segítik. A fejlesztési javaslatokat ütemezzük az eddig ismerté vált források és elıkészítı anyagok ismeretében. Az elkészült fejlesztési anyagokat három mőhelymegbeszélés során egyeztettük a térség polgármestereivel, vállalkozóival, fejlesztési szakembereivel. Javaslataikat beépítettük a végleges anyagokba. 8

9 2 HELYZETELEMZÉS Demográfiai viszonyok Az érintett települések demográfiai viszonyai az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. Fokozottabban jelentkezik a csökkenı népességszám, mely a természetes fogyással magyarázható, továbbá az elöregedés elırehaladottságával is számolni kell. Az élve születések száma tartósan visszaesett, és mindemellett a halálozás magasabb szinten állandósult. A településeket ezek által alacsony népességszám jellemzi. Ezek a kedvezıtlen tendenciák az elkövetkezendı években állandósulni látszanak, melyek következményei súlyosan érintik az ott élıket, rontva eddigi szerény életminıségükön A népesség száma ( ) 1. táblázat: A települések népességszáma között Népességszászászászászám Népesség- Népesség- Népességszám Népesség- Népesség- Település Siklósi kistérség Cún Drávacsehi Drávapalkonya Kémes Szaporca Tésenfa Sellyei kistérség Adorjás Baranyahídvég Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsıszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisszentmárton Lúzsok Markóc Nagycsány Piskó Sámod Sellye Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta

10 Népességszászászászászám Népesség- Népesség- Népességszám Népesség- Népesség- Település Barcsi kistérség Drávagárdony Drávatamási Kastélyosdombó Lakócsa Potony Szentborbás Tótújfalu Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 A Sellyei kistérség a legmagasabb népességszámmal rendelkezı kistérség a tervezési területen vizsgáltak közül. A Barcsi és a Siklósi kistérségben, a tervezési terület érintett településein az ezredfordulón fı, illetve fı élt, amely létszám az ezt követı öt évben kisebb mértékben csökkent. A vizsgált idıszakban a legalacsonyabb népességő település Markóc, míg a legnépesebb Sellye. A nagyobb lélekszámú települések közé sorolhatjuk még Vajszlót és Felsıszentmártont is. A 2001-es évben a Siklósi kistérségben fı, a Barcsi kistérségben fı, a Sellyei kistérségben pedig fı lakott. A legkisebb lélekszámú települések között szerepelt Markóc (63 fı) és Kemse (70 fı), míg a leginkább lakott települések közé Sellye (3.248 fı), Vajszló (1.926 fı) és Felsıszentmárton (1.082 fı) tartozott. A következı évben az átlagos népesség 436 fı volt, a Barcsi kistérség településeit kivéve ez az elızı évhez képest (428 fı) kis mértékő javulás volt tapasztalható ben a népesség száma kistérségi bontásban a következıképpen alakult: a Siklósi kistérségben fı, a Sellyei kistérségben fı és a Barcsi kistérségben pedig fı élt, a Barcsi kistérséget kivéve csekély mértékben növekedett a lélekszám. Az átlagos népességszám egy településre vetítve 431 fı, ami az elızı évhez képest csökkenést jelent. A legkevesebb népességő település Markóc (57 fı) és Kemse (72 fı), míg a legnépesebb továbbra is Sellye (3.096 fı), Vajszló (1.879 fı) és Felsıszentmárton (1.094 fı). A következı évben (2003) további csökkenést figyelhetünk meg, a Sellyei kistérségben fı, a Siklósi kistérségben lakos, a Barcsi kistérségben pedig fı élt. A legkisebb lélekszámú település továbbra is Markóc volt 62 fıs lakossággal, míg a legnépesebb település Sellye fıvel. Átlagosan egy kistelepülés 431 lélekszámú. A legnagyobb települések közé sorolható Sellye (3.092), Vajszló (1.894) és Felsıszentmárton (1.072) ben az egyes kistérségekben az alábbiak szerint alakult a népesség: a Barcsi kistérségben 2.075, a Siklósi kistérségben 2.742, míg a Sellyei kistérségben fı volt, ami további csökkenést mutat. A legkevesebb népességgel rendelkezı település ismételten Markóc volt, 60 fıs lakossággal, míg a legnépesebb Sellye fıvel. Átlagosan egy kistelepülés 422 fıs lélekszámú volt ebben az évben ben a kistérségek lélekszáma folyamatos csökkenést mutat: a Barcsi kistérségben fı, a Siklósi kistérségben fı, míg a Sellyei kistérségben fı élt. A települések népességszáma 59 fı és fı között változik, átlagosan egy-egy település mindössze

11 fıs lélekszámú. Továbbra is a legkevesebb népességő falu Markóc (59 fı), míg a legnépesebb Sellye (2.970 fı). A nagyobb települések közé sorolhatjuk még Vajszlót (1.870 fı) és Felsıszentmártont is (1.027 fı). 1. ábra: A projektben érintett települések lakossága Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 Az érintett településeken a lakosok száma 2000-ben fı, 2001-ben a kismértékő növekedésnek köszönhetıen összesen fı lakott, 2002-ben pedig már csökkenést tapasztalhatunk ( fı), majd egy enyhe növekedés után ismét folyamatos csökkenés figyelhetı meg a lakosság számának változásában. Az érintett településeknek összesen lakosa volt 2003-ban, 2004-ben fı, 2005-ben pedig fı, amely szintén a csökkenı tendenciát támasztja alá. A települések népességének fokozatos csökkenése alól kivételt képez a 2001-es és a 2003-as év, amely idıszakokban enyhe növekedés figyelhetı meg. Ez elsısorban a nagyobb településeket érintette. Komoly problémát jelenthet a népesség évi 2%-os csökkenése, ami az országos évenkénti fogyás (0,03%) többszöröse. A települések népesedési tendenciái az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. Fokozatosan jelenik meg a csökkenı népességszám, melynek elsıdleges oka a természetes fogyás, az élve születések alacsony száma, az ennél magasabb halálozási arány, valamint a gyors elöregedés. A népességszámot befolyásoló tényezık közül a természetes fogyás a leginkább meghatározó a térségben. Az átlagos népesség a településeken a vizsgált idıszakban szintén azt mutatja, hogy a települések népessége fogyásnak indult. Egy-egy település lélekszáma 414 és 436 között alakult, ilyen kis lélekszám esetén már néhány fınyi változás is drasztikus lehet. 11

12 2. ábra: A lakóépesség kistérségenként Siklósi kistérség népessége Sellyei kistérség népessége Barcsi kistérség népessége Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 A projektben érintett települések többsége a Sellyei kistérségben található, mely magyarázható azzal, hogy a legnépesebb települések a térségben találhatóak. A többi kistérség, a Barcsi és a Siklósi népességszáma évrıl évre lassú csökkenést mutat. 12

13 2.1.2 A népesség kor és nem szerinti összetétele (2001) Kor szerinti összetétel 2. táblázat: Települések kor szerinti megoszlása Település Népesség X Adorjás Baranyahídvég Bogdása Cún Csányoszró Drávacsehi Drávafok Drávagárdony Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávasztára Drávatamási Felsıszentmárton Hirics Kákics Kastélyosdombó Kémes Kemse Kisszentmárton Lakócsa Lúzsok Markóc Nagycsány

14 Település Népesség X Piskó Potony Sámod Sellye Sósvertike Szaporca Szentborbás Tésenfa Tótújfalu Vajszló Vejti Zaláta Összesen Százalékos megoszlás 100 % 5,5 6,2 6 6,3 6,4 7,2 6,6 6,6 8,07 8 6,6 5,5 5,6 5,1 4,4 3,1 1,3 0,8 Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest

15 A lakosság kor szerinti megoszlásánál megfigyelhetjük, hogy a 40 és 50 év közötti lakosság részaránya a legmagasabb. Ezen kívül még a 25-29, az és a közötti korosztály részaránya jelentıs. Ebbıl is láthatjuk, hogy az érintett települések esetén öregedı népességrıl beszélünk. Magyarországon általános tendencia a népesség számának csökkenése, ennek megfelelıen változik a korösszetétel is a térségben. 3. ábra: Az érintett települések korosztály szerinti megoszlása 85-X Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest Nem szerinti összetétel A nıi lakosság körében a év közöttiek aránya a legmagasabb (622 fı), ezt követi a év közötti nık száma 587 fıvel. Említésre méltó még a éves korosztály (541 fı) is. A számok egyértelmően alátámasztják azt az országos tendenciát, miszerint a népesség fokozatosan elöregedik. Sajnos a gyermekek száma csekélynek mondható, a 0 és 4 év közöttiek száma 414 fı, és az 5-9 éves gyermekek száma is folyamatosan csökken. A es népszámláláskor 499 ilyen korú gyermek élt az érintett településeken. 15

16 4. ábra: A nık kor szerinti megoszlása a településeken 12% 9% 3% 12% 11% % 13% % 13% Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A nık közül a legtöbben (15%) a éves korosztályba tartoznak, jelentıs még a éves és a éves korosztály jelenléte az érintett településeken. A nıi lakosság közel fele e korosztályok valamelyikéhez tartozik. A fiatalabb korosztályban a 0 és 9 év közötti gyermekek (9%) száma mondható magasabb arányúnak, összességében a fiatalok aránya csekély. A lakosság számában a legkisebb részaránnyal a 85 évesek és az annál idısebbek rendelkeznek. 5. ábra: A férfiak kor szerinti megoszlása a településeken 12% 10% 6% 1% 12% 14% % 14% 15% Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A férfiak kor szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult. A lakosság 16%-a a év közötti korosztályhoz tartozik, majd pedig 15%-kal a év közöttiek következnek, a 30-16

17 39 éves és a éves korosztály már csak 14%-os részaránnyal rendelkezik. Ezek a korosztályok adják a lakosság számának legnagyobb részét. A legkisebb részaránya a férfiak körében is a 80 év fölötti lakosságnak van. 6. ábra: A nık kor szerinti megoszlása X Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest ábra: A férfiak kor szerinti megoszlása 85-X Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest

18 Az érintett települések korfájánál megfigyelhetjük a nemek és a korosztályok közötti eltéréseket. Feltőnı, hogy a férfiak száma 50 éves korig magasabb, mint a nık esetében. Ellenben 50 év után a nıi lakosság száma a jelentısebb. Az átlagéletkor évrıl évre növekszik, a nık várható élettartama és az átlagéletkora jóval magasabb, mint a férfiak esetében. A férfiak esetében a 40-44, míg a nık esetében a év közöttiek aránya a legmagasabb, ami egyértelmően mutatja a települések öregedési tendenciáját. A legkevesebb részarányú a 80 éves vagy annál idısebb korosztály. Ahhoz, hogy a települések közötti demográfiai különbségeket szemléltessük, elkészítettük négy eltérı társadalmi-gazdasági jellemzıkkel rendelkezı település korfáját. Vajszló 8. ábra: Vajszló korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Ennek a településnek a korfája hasonlít leginkább az érintett települések összesített korfájához. Megállapíthatjuk, hogy öregedı népesség jellemzi. A éves korosztály van jelen túlnyomó többségben a településen, ezenkívül a és az éves korosztály képviselteti még magát jelentısebb arányban. A gyermekek száma meglehetısen alacsony, a évesek száma azonban kissé magasabb arányú, mely kedvezıbbé teszi az összképet. Sellye 9. ábra: Sellye korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest

19 A településen lényeges eltéréseket figyelhetünk meg a nık és a férfiak korfája között. A évesek között a férfiak aránya kiugróan magas a nık arányához képest. Ennél a településnél szintén megfigyelhetı a lakosság öregedı tendenciája. Megállapíthatjuk, hogy Sellyén legnagyobb számban a éves korosztály él. Kemse 10. ábra: Kemse korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása ,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, ,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Kemse népessége évrıl évre csökken, sokan vándorolnak el, alacsony a születések száma is, melyek következményeként kevesen lakják. A korfából láthatjuk, hogy több korosztály már meg sem található a településen. A férfiak körében a és a éves korosztály él legmagasabb számban, míg a nıknél a és az évesek. A grafikon egy elnéptelenedı település korfáját mutatja. Piskó 11. ábra: Piskó korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Megvizsgáltunk egy olyan települést is, amelyet magas arányban laknak kisebbségek. Ez esetben a korfa a népességrobbanás tendenciáját tükrözi. Magas az élve születések, illetve a fiatalkorúak száma. A legmagasabb arányt a férfiak esetében a 10-14, a és a éves korosztály képviseli. Nık esetében a 20-24, a és a 0-4 évesek jelentik a legnagyobb népességszámot. 19

20 2.1.3 Élve születések, halálozások száma, vándorlási különbözet A népességszámot befolyásoló tényezık közül a természetes fogyás a leginkább meghatározó ben például 76 fıvel csökkent a lakosság száma. Az élve születések száma a vizsgált kistérségekben jóval alacsonyabb, mint a halálozási ráta, pontosan 39%-kal magasabb, mint az élve születéseké. A belföldi vándorlási különbözet pozitív, amely elsısorban a Siklósi és a Sellyei kistérségben történt változásoknak köszönhetı. Az elvándorlás is nagy szerepet játszik a települések népességszámának csökkenésében. A migráció már az ezredfordulón is negatív mérleggel zárt, ami csak súlyosbítja a népveszteséget. A térségbıl való elvándorlás összefügg azzal, hogy a települések infrastrukturális ellátottsága nem megfelelı és túlságosan magas a munkanélküliségi ráta. A halálozási arányt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy meglehetısen magas; lényegesen magasabb, mint az élve születéseké. Ebben az évben már 47%-kal magasabb a halálozások száma az élve születésekhez képest, azaz 8%-kal nıtt az elızı évhez képest. A természetes fogyás 2001-ben 60 volt, kevesebb, mint 2000-ben, ehhez járul hozzá a belföldi vándorlási különbözet negatív mérlege, amely az elızı évhez képest (+32) jelentıs csökkenést mutat. A következı években folytatódik az elızı évek tendenciája: a halálozási arány lényegesen magasabb, mint az élve születések száma, ebben az évben már 40%-kal magasabb. A természetes fogyás 68 fı, ezt súlyosbítja még a belföldi vándorlás, amely mutató szintén évrıl évre romlik, sajnos egyre többen hagyják el lakóhelyüket. Lakócsa helyzete kedvezıen alakult 2002-ben, hiszen 65 fı telepedett meg. Más települések esetében sajnos nem ilyen kedvezı a kép, például ez évben csak Sellyérıl 126 fı költözött el. Az élve születések száma fokozatosan csökken, egyre kevesebb gyermek születik a településeken. Ennek következtében a természetes fogyás is jelentısebb. A belföldi elvándorlás 2003-ban 34 fı volt ben az elızı idıszakhoz képest nıtt a születések száma és csökkent a halálozás, így a természetes fogyás már kevesebb, mint 2003-ban. A belföldi vándorlási különbözet azonban tovább nıtt, ebben az évben 114 fı hagyta el ezen településeket. Az élve születések száma tovább csökkent, és emellett emelkedett a halálozások száma, ebbıl adódóan a természetes fogyás is tovább növekedett az ezt követı évben. A drasztikus csökkenést súlyosbítja a belföldi elvándorlás is, ami az elızı idıszakhoz viszonyítva riasztóan megnıtt. 20

21 12. ábra: Élve születések, halálozás, természetes szaporodás és vándorlási különbözet Belföldi vándorlási különbözet Temrészetes szaporodás Halálozás Élve születés Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Az élve születések száma a kistérségekben alacsonyabb, mint a halálozási ráta. A halálozások száma meghaladja a fokozatosan csökkenı élve születések számát, ezzel is növelve a természetes fogyást. A migráció évrıl évre fokozatosan negatív tendenciát mutat, 2005-re már mindhárom kistérségben állandó tendenciává vált. A településekrıl történı elvándorlás összefügghet azzal, hogy alacsonyabb szintő az ellátottság és az infrastruktúra, a munkanélküliség pedig magasabb, mint a nagyobb városokban. Ezek az okok erısen késztetik a lakosságot lakóhelyük elhagyására. Az elvándorlás azokon a településeken számottevıbb, ahol az idısebb lakosság aránya magasabb Kisebbségek megoszlása 3. táblázat: A települések kisebbségeinek megoszlása (2001) Népesség Település összesen cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén Siklósi kistérség Cún Drávacsehi Drávapalkonya Kémes Szaporca Tésenfa Sellyei kistérség Adorjás Baranyahídvég Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi

22 Népesség Település összesen cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén Drávakeresztúr Drávasztára Felsıszentmárton Hirics Kákics Kemse 70-1 Kisszentmárton Lúzsok Markóc Nagycsány Piskó Sámod Sellye Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta Barcsi kistérség Drávagárdony Drávatamási Kastélyosdombó Lakócsa Potony Szentborbás Tótújfalu Összesen Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A legnagyobb részaránnyal a horvát és a cigány kisebbség képviselteti magát a településeken, ezt követi a román és a német kisebbség. A horvát kisebbség jelenlétéhez a határ közelsége is hozzájárul. A többi kisebbség részaránya azonban csekélynek mondható. 22

23 13. ábra: A kisebbségek megoszlása kistérségenként Az érintett települések kisebbségei kistérségenként 1631 Siklósi kistérség Sellyei kistérség Barcsi cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Ebben a bontásban jól látható a különbség a kistérségek között. A horvát kisebbség elsısorban a Siklósi kistérségben található meg, míg a cigány kisebbség mindhárom térségben jelentıs számban képviselteti magát. Német ajkúak elsısorban a Sellyei kistérségben települtek le. 14. ábra: A kisebbségek százalékos megoszlása az érintett településeken 69% 2% 1% 28% cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Összességében a programban érintett településeken a horvát kisebbség dominál, a kisebbségek 69%-a horvát, amely a határ közelségének is betudható. A cigány kisebbség 23

24 szintén jelentıs mértékben van jelen a térségekben, 28%-a a kisebbségeknek cigány. Kisebb arányban német és román kisebbségek lakják a településeket ábra: A Siklósi kistérség projektben érintett településeinek fıbb kisebbségei Cigány kisebbség horvát kisebbség német kisebbség román kisebbség Cún Drávacsehi Drávapalkonya Kémes Szaporca Tésenfa Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A Siklósi kistérséghez és a tervezési területhez tartozó települések döntı többségében cigány kisebbség lakta falvak. 16. ábra: A Sellyei kistérség projektben érintett településeinek fıbb kisebbségei Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsıszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisszentmárton Lúzsok Markóc Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Nagycsány Piskó Sámod Sellye Cigány kisebbség Horvát kisebbség Német kisebbség Román kisebbség Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta A Sellyei kistérséget elsısorban horvát kisebbség lakja, néhány településen jelentıs még a cigány kisebbség is. 24

25 17. ábra: A Barcsi kistérség projektben érintett településeinek fıbb kisebbségei cigány kisebbség Horvát kisebbség Német kisebbség Román kisebbség Drávagárdony Drávatamási Kastélyosdombó Lakócsa Potony Szentborbás Tótújfalu Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A Barcsi kistérségben elsısorban horvát és cigánylakta települések találhatóak. Számuk jelentısnek mondható Megyei, régiós és országos összehasonlítás Az érintett megyék vizsgálata 4. táblázat: Baranya és Somogy megye kisebbségeinek vizsgálata Település Hazai kisebbséghez tartozó együtt magyar cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Somogy megye Baranya megye Összesen Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004,

26 18. ábra: Baranya és Somogy megye kisebbségeinek százalékos megoszlása 1% 1% 43% 1% 1% 1% cigány horvát 37% német román szerb ukrán lengyel 15% görög Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A két érintett megyében, Baranya és Somogy megyében a legnagyobb arányban a német kisebbség van jelen, míg az érintett települések esetében a horvát és a cigány kisebbség jelenléte a döntı, valamint még a német kisebbség. Ebbıl is látható, hogy a két megyében a cigány kisebbség a projektben érintett településeken koncentrálódik. A másik jelentısebb kisebbség a megyékben a horvát kisebbség, de a programban érintett településeket ennél is magasabb arányban lakják Régiónként százalékos megoszlásban 5. táblázat: A kisebbségek régiós megoszlása százalékban %-os megoszlásban cigány horvát német Román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Magyarország összesen 60,51 4,97 19,82 2,55 1,22 1,61 0,43 0,97 0,94 0,35 0,8 Közép- Magyarország 40,27 1,91 29,76 3,02 3,22 3,47 1,66 0,94 2,64 0,93 2,91 Közép- Dunántúl 34,15 0,7 43,38 2,21 0,5 2,15 0,26 0,56 1,45 0,4 1,56 Nyugat- Dunántúl 34,05 35,18 16,49 1,17 0,33 1,49 0,15 9,14 0,85 0,21 0,21 Dél-Dunántúl 43,79 10,41 41,97 0,73 0,92 0,67 0,14 0,22 0,45 0,1 0,18 Észak- Magyarország 90,56 0,04 2,88 0,46 0,04 0,62 0,1 0,14 0,38 0,27 0,21 Észak-Alföld 92,6 0,16 2,43 1,74 0,08 1,61 0,12 0,17 0,33 0,16 0,12 Dél-Alföld 40,65 5,44 17,6 11,29 3,53 1,74 0,26 0,65 0,65 0,23 0,24 Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest

27 19. ábra: A Dél-dunántúli régió kisebbségeinek százalékos megoszlása 1% 1% 43% 1% 11% 43% cigány horvát német román szerb ukrán Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest ábra: Magyarország kisebbségeinek százalékos megoszlása 2% 21% 5% 3% 1% 6% 62% cigány horvát német román szerb ukrán szlovák Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A Dél-dunántúli régióban a kisebbségek megoszlása a következıképpen alakult: A német és a cigány kisebbség van jelen döntıen a régióban, egyenlı arányban megosztva. A kistérségekben a cigány és a horvát, a megyékben pedig szintén a cigány és a német kisebbség van döntıen jelen. A többi kisebbség jelentısége arányaiban csekélynek mondható. Érdekességként megemlíthetı, hogy a településeken elsısorban a cigány kisebbség mellett nem a német, hanem a horvát kisebbség nagyobb arányú jelenléte figyelhetı meg. Összevetve az országos megoszlással észrevehetı, hogy a cigány kisebbség jelenléte a döntı 62%-kal hazánkban, míg a Dél-dunántúli régióban és a kistérségekben jelenlévı német és horvát kisebbség aránya az országos összehasonlításban már jóval kevesebb. Az érintett települések demográfiai viszonyai az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. Fokozottabban jelentkezik a csökkenı népességszám, mely a természetes fogyással magyarázható, továbbá az elöregedés elırehaladottságával is számolni kell, az élve születések száma tartósan visszaesett, és mindemellett a halálozás magasabb szinten állandósult. 27

28 Foglalkoztatottság, munkanélküliség Munkanélküliek száma 6. táblázat: Munkanélküliek számának megoszlása nemek szerint Férfiak száma a településen Ebbıl: munkanélküli férfiak száma Nık száma a településen Ebbıl: munkanélküli nık száma Település Siklósi kistérség Cún Drávacsehi Drávapalkonya Kémes Szaporca Tésenfa Barcsi kistérség Drávagárdony Drávatamási Kastélyosdombó Lakócsa Potony Szentborbás Tótújfalu Sellyei kistérség Adorjás Baranyahídvég Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsıszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisszentmárton Lúzsok Markóc Nagycsány Piskó Sámod Sellye Sósvertike

29 Férfiak száma a településen Ebbıl: munkanélküli férfiak száma Nık száma a településen Ebbıl: munkanélküli nık száma Település Vajszló Vejti Zaláta Összesen Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest ábra: A munkanélküliek nemek szerinti százalékos megoszlása 34% Férfi Nı 66% Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2005 A gazdasági aktivitás Somogy megyében 2005-ben 50,2% volt, ez az elızı évhez képest csekély mértékő, 0,4%-os növekedést jelent. Baranya megyében az aktivitási arány 51,4%, ez sajnos még mindig az országos átlag alatti (52,3%). A foglalkoztatási arány Baranya megye esetében nıtt, míg Somogy megyében csekély mértékben csökkent. A munkanélküliségi ráta mindkét érintett megyében nıtt az elmúlt években. Elmondható, hogy a munkanélküliek túlnyomó többsége fizikai munkavállaló. Somogy megyében (9,2%) Baranya megyéhez képest (8,4%) magasabb ez az arány. A regisztrált munkanélküliek száma a sellyei kistérségben a legnagyobb, de a másik két érintett kistérségben is viszonylag magas ez az arány. A nagyon alacsony foglalkoztatási szinthez magas munkanélküliség párosul. Az eltartottak száma egyre csökken, mert a születésszám csökken, másrészt egyre nagyobb az olyan idısebbek száma is, akik nem részesülnek nyugdíjellátásban vagy valamilyen más szociális ellátási formában. A foglalkoztatottak száma a Sellyei kistérségben a legalacsonyabb, és csak kisebb mértékben nagyobb ez a szám a Barcsi és a Siklósi kistérségben. A régiót összességében nagyon magas munkanélküliség és meglehetısen alacsony foglalkoztatottság jellemzi. A munkanélküliek számának alakulása szoros összefüggésben van a foglalkoztatottak létszámának alakulásával, utóbbi erıteljes csökkenése a munkanélküliek számának növekedéséhez vezet. A kistérségben 29

30 a év februári adatok alapján az aktív keresık száma fı, a regisztrált álláskeresık száma fı. A tartósan (6 hónapot meghaladó) munkanélküliek aránya 56,4%, mely a térség számára komoly problémát okoz. Ezt súlyosbítja, hogy a munkanélküliség lassan 15 éve tartósan és folyamatosan jelen van az itt élık életében Foglalkoztatottak száma A munkanélküliek túlnyomó többsége fizikai munkavállaló. Az elmaradottabb településeken ennek aránya még magasabb. A szellemi foglalkoztatásúak aránya a Sellyei kistérségben a legalacsonyabb. A településeken a foglalkoztatottak közül a legnagyobb csökkenés a éves korosztályt érinti, ezt a éves közötti korosztály követi. Ennek egyik oka lehet a pályakezdı munkanélküliek számának növekedése az utóbbi években, valamint a képzési idı meghosszabbodása is. Ezt tetézi a felsıfokú intézményben tanulók magas aránya. Egyedüli növekedés a 60 évnél idısebbek tekintetében érzékelhetı, ennek oka a nyugdíjkorhatár kitolódása, valamint a nyugdíjba vonulás után tovább dolgozók számának növekedése. A foglalkoztatottak számának csökkenése elsısorban a férfiakat érintette. Az inaktív keresık száma mindkét nemnél azonos, míg az eltartottak számának fogyása a nıknél jelentısebb. 22. ábra: Foglalkoztatottak száma nem szerint 45% 55% Férfi Nı Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest ábra: Foglalkoztatottak száma korcsoport szerint 32% 13% 1% 27% 27% X Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest

31 A sellyei kistérségben a munkanélküliek 64%-a nem rendelkezik 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel. Mindössze 12% azoknak az aránya, akik minimum középfokú vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Iskolázottsági szint 7. táblázat A Sellyei kistérségben lévı munkanélküliek iskolázottsági szintje 8 általánosnál Általános Szakmunkásképzı Szakiskola Szakközépiskola kevesebb iskola Technikum Gimnázium Fıiskola Egyetem Fı Forrás: Sellyei Munkaügyi Központ Foglalkoztatók az érintett településeken Az érintett kistérségek közül a Siklósi kistérségben a legmagasabb a vállalkozások száma, míg a legkevesebb vállalkozás a Sellyei kistérségben mőködik. A vállalkozások többsége egyéni vállalkozás, csak kis része mőködik társas vállalkozásként. Az adott településen szinte csak a minimális infrastrukturális ellátottsághoz szükséges intézmények találhatóak meg, mint például posta, bolt, orvosi intézet és önkormányzat. Sajnos ezek léte is kérdéses, hiszen már több helyen is megszőnt a postahivatal, számos kisebb településen most tervezik az iskolák bezárását. Ezek sajnos kevés létszámot képesek foglalkoztatni. Az apró falvakban azonban még ezek sem találhatóak meg. A foglalkoztatottak többsége más településeken dolgozik, hiszen a legnagyobb foglalkoztatók is a nagyobb városokban találhatóak. A lakosok többsége az Elqotech vállalatnál áll alkalmazásban Pécsett, ami akár mőszakonként több óra ingázást is jelenthet. Csekélynek mondható az adott településen lévı munkahelyek száma, ezek többsége közhivatal vagy egészségügyi intézet. Sajnos megállapíthatjuk, hogy az elvándorlások többsége a munkahelyek hiányával okolható, törekedni kellene munkahelyteremtı és vállalkozásösztönzı tevékenységekre. A települések lakosai körében magas a munkanélküliek, ezen belül is a tartós munkanélküliek száma. Ennek oka egyrészt a kevés munkalehetıség a térségben, másrészt a képzetlen munkaerı magas száma, amely a térség hátrányos helyzetét erısíti. 31

32 3 GAZDASÁGI HELYZETKÉP A turizmus jelenlegi helyzete Világturisztikai trendek Az Egyesült Nemzetek Turisztikai Világszervezete (United Nations World Tourism Organization, UNWTO) adatai szerint a világ turizmusa a évi dinamikus, 10%-os bıvülést követıen 2005-ben ismét növekedést mutatott: a nemzetközi turistaérkezések száma 5,5%-kal emelkedett az elızı évihez képest. A Világszervezet októberben megjelent World Tourism Barometer c. kiadványában 2006-ot az egészséges tartós növekedés évének nevezte. Az elsı nyolc hónapban a világon a nemzetközi turistaérkezések megközelítették az 578 milló fıt, mely 4,5%-os bıvülést jelent az elızı év azonos idıperiódusához képest. A 2007-re vonatkozó elırejelzések további turistaszám-emelkedést prognosztizálnak 4%-os mértékben igazodva az UNWTO 1997-es jelentésében foglaltakhoz. A Turizmus Világszervezete által végzett felmérések alapján a nemzetközi turizmus meghatározó általános trendjei a következıképpen alakulnak (kiválogatva azon tényezıket és trendeket, amelyek kiemelten figyelemreméltóak az Ormánság térségének turisztikai fejlesztési koncepciója szempontjából): jellemzı az évente többszöri, de rövidebb szabadság ezáltal egész éven át jelentkezik igény turisztikai szolgáltatásokra és programokra, egyre több turista keres új úti célokat és új turisztikai termékeket; ezzel lehetıség nyílik új turisztikai területek kiépítésére, fejlesztésére, növekszik az egészségtudatos aktív sport, fitnesz, wellness pihenés iránti igény, a vissza a gyökerekhez motivációjú nosztalgiaturizmus egyre fontosabbá válik, jelentıs vonzerıvé válik az eredeti formájában megırzött természeti környezet, a fürdıkultúra iránti igény szezontól függetlenül nagy, egyre több turista szeretné kielégíteni különleges érdeklıdését, gyakorolni hobbiját (természetre, állatvilágra, történelmi helyszínekre, kulturális modellekre épülı turizmus), a turisták egyre inkább maguk szervezik utazásaikat; a kommunikációs eszközök gyors fejlıdésével kitüntetett szerephez jut az internet Turizmus Magyarországon A turizmus Magyarország gazdaságában is fontos szerepet tölt be. Egyre növekedı potenciálja azt jelenti, hogy egyre többek számára adatik meg a szabadidıs célú utazás, üdülés mind belföldre, mind pedig külföldre. Ennek következtében a turisták motivációja és igényei is differenciálódnak. Ez azt jelenti, hogy bár még mindig a tömegturisztikai célpontok számítanak a legnépszerőbbnek a világon, az aktív turizmus különbözı formái is kezdenek egyre inkább elıtérbe kerülni az utazási döntéskor. Ugyanakkor a környezettudatos turisták köre is egyre szélesebb napjainkban. Ez a lehetıség az Ormánság településeinek is kitörési 32

33 pontot jelenthet. Mindez a természeti értékek hasznosításával és egyben védelmével, megırzésével az ökoturizmus keretein belül valósulna meg, melyben nagy segítségére lehet a településeknek a Duna-Dráva Nemzeti Park. A turizmus pozitív, mérhetı hatásait, a turizmushoz kapcsolódó ágazatok közötti összefüggéseket a 2005 májusában a KSH által elıször, a 2004-es év adatai alapján kiadott turizmus szatellit számla (TSA TSzSz) 1 adatai mutatják. Eszerint a nemzetgazdaság turizmusra jellemzı ágazatainak hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez 5%, a tovagyőrőzı (multiplikátor) hatásokat is figyelembe véve pedig a GDP 8,5%-a hozható összefüggésbe a turizmussal. Szintén a TSA alapján összesen 398 ezer fıt foglalkoztattak a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban, ami a nemzetgazdaság 8,9%-át teszi ki. A közvetett hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak mintegy 12,5%-a szolgálja Magyarországon a turizmust. 24. ábra: A turizmus szerepe Magyarország gazdaságában, 2004 Közvetlen hatások Közvetlen és közvetett hatások milliárd milliárd forint % forint % GDP 877 5,0% ,5% ezer fı % ezer fı % Foglalkoztatás 398 8,9% ,5% Forrás: KSH, MT Zrt. Magyarországra 2005-ben 36,2 millió látogató érkezett, a hazánkba érkezık 72%-a egy napra utazó, 28%-a több napra utazó volt. A hétvégi típusú utak aránya 14%-ot (4,9 millió fı), a 4 vagy több napra érkezık aránya valamivel több mint 14%-ot (5,1 millió fı) tett ki IV. negyedévében hasonlóan az elızı év azonos idıszakához a több napra látogatók tartózkodásán belül a fentiekben már említett, a világra vonatkozó turizmustrendeknek és az UNWTO elırejelzéseinek megfelelıen az arány jelentısen eltolódott a rövidebb tartózkodási idejő utak javára. A látogatók több mint egyharmada a nyári hónapokban érkezett hazánkba. A látogatók 97,7%-a Európából, 56,1%-a az Európai Unió 24 országából érkezett. Mivel a jövıben az Ormánság települései is leginkább a belföldi turizmusra építhetnek, fontos kiemelni jelentıségét. A világ turizmusához hasonlóan a belföldi turizmus Magyarországon is dinamikusan fejlıdött az elmúlt évtizedben: míg 1991-ben a kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 35%-a származott belföldi vendégektıl, 2004-re ez az arány 45%-ra nıtt és a különféle ösztönzık fıleg az üdülési csekk egyre szélesebb körő használata, valamint a Magyar Turizmus Zrt. Nagy Ízutazás 2006 ösztönzı programja hatására ez az arány még jobb eredményeket ért el 2006-ban. Ezt bizonyítják a KSH adatai is: a hazai lakosság belföldi turisztikai részvételét 2006 elsı három negyedévében szerény növekedés jellemezte. A szálláshelyi és az összes kiadás egyaránt nıtt, amit a kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalmának növekedése is jelzett. Egynapos kirándulásokon a háztartások 72%-a, hétvégi típusú (2 4 napos) utazásokon 35%-a, ennél hosszabb utazásokon pedig 25%-a vett részt. Az utazási aktivitás az igazi turizmust jelentı öt- és többnapos utak esetében az elsı háromnegyed évben az elızı év azonos idıszakához képest gyakorlatilag nem változott. Az öt- és többnapos utakon résztvevı 1 A TSzSz rendszere az az eszköz, amely összefoglalja a turizmushoz kapcsolódó gazdasági területeket, megteremti a turizmust bemutató statisztikák összhangját és a gazdasági hatásának vizsgálatához szükséges információs alapot. 33