erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak

Átírás

1 Atermőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak

2 At termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, l amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, ö kert, rét, legelő lő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként t tartanak t nyilván;

3 Egyéb fogalmak Földbirtok: a föld használatának lehetősége, illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A földbirtoklás megvalósulhat tulajdoni és bérleti formában egyaránt. Gazdaság: elszámolási, termelési egység. Szervezeti-jogi keret, független a tulajdonviszonyoktól.

4 Egyéb fogalmak Üzem: olyan önálló technikai-gazdasági egység, amely egységes üzemvezetés alatt áll és mezőgazdasági terméket állít elő. agrárstatisztikai üzemi kritériumok; tesztüzemi rendszer üzemi kritériumai; agrártámogatással g kapcsolatos üzemfogalom

5 Atermőföld mint erőforrás Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze. Természetes termőképesség (éghajlati, domborzati viszonyok, talaj) és az emberi tevékenység szerepe. Közvetlen termelőeszköz jelleg, közvetett termelőeszköz jelleg. Hozamok - jövedelem - földár összefüggés.

6 Atermőföld mint erőforrás Megújítható erőforrás; Elpusztíthatatlan; Helyhez kötött; Vagyonmegőrző képesség - nem amortizálódik el.

7 A földi létet veszélyeztető globális problémák A Föld lakóinak száma exponenciálisan növekszik A népesség növekedésével szűkül a mezőgazdasági tevékenység számára rendelkezésre álló terület A lakosság növekedésével az ipari termelés is exponenciálisan nő (az ipari termelés erőforrásainak többsége nem újra előállítható) kibocsátás növelése gyengébb területek művelése intenzifikálás A környezetszennyezés y exponenciálisan növekszik

8 A földár meghatározása Összkínálata állandó, általában nem növekszik magasabb ár megajánlásával, á l és nemcsökkenthető tő alacsony bérleti díj következtében. árat meghatározza: adott földterületen milyen termékek termelhetők milyen mennyiségi összefüggés szerint alakul az egyes termékek marginális hozama, illetve átlag- és határhatékonysága.

9 Egy hektárra jutó csíraszám és a kukoricatermés közötti elméleti összefüggést mutató tótermelési függvény 16 KUKORICATERMÉS, t/ha 14 Összhozam görbe Az összhozam növekvő ütemben Az összhozam csökkenő 6 emelkedik ütemben emelkedik Az összhozam csökken ezer csíraszám / hektár

10 TERMELÉSI FÜGGVÉNY AZ ÁTLAGHOZAM ÉS A MARGINÁLIS HOZAM GÖRBÉKKEL 15 Ku ukoricaterm més t/ha 12,5 10 7,5 5 2,5 0 Összhozam ÖH III. tartomány I. tartomány II. tartomány Kukoricate ermés kg Átlaghozam ÁH Marginális hozam MH Ezer csiraszám/hektér

11 Csökkenő hozadék -olyan termelési függvényt jellemez, amelynél az input változó minden további növelése végső ő soron az output t csökkenését ét eredményezi -vagyis azonos ráfordítási egységek, inputok outputjai csökkenő méretűek -megmutatja, hogy az output növekedési üteme hol kezd lassulnilni -csökkenő hozadék felső korlátot is szab a termelésnek

12 A földhasználat jogi keretei Tulajdonosi földhasználat; Haszonbérlet; Egyéb formák (szívességi használat, részesművelés, felesbérlet)

13 A földbérlet néhány előnye Hatékony méreten történő gazdálkodás valósítható meg, jelentősebb tőkének a földbe történő befektetése nélkül, Könnyebben megvalósítható egy hatékony méretű és elhelyezkedésű üzem kialakítása, mint tulajdonon keresztül (ti. az alacsony mobilitás miatt), Elősegíti a termelési tényezők optimális felhasználási arányainak kialakulását,

14 A földtulajdon előnyei A földdel való rendelkezés csak ebben a formában lehet teljes. Hosszú távú döntéseknek inkább kedvez, mint a földbérleti pozíció. Kiszámíthatóbb jövedelem - kevésbé ingadozó, mint haszonbérlet esetén. Biztonságos vagyonmegőrzési forma.

15 Az EU birtokpolitikai szabályozása Letelepedés szabadsága Tőke szabad áramlása Diszkrimináció tilalma NINCS EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS

16 A földtulajdon és földhaszonbérlet szabályozása az EU tagállamaiban Szigorú törvényi szabályozást alkalmazó országok (pl. Dánia, Olaszország, Franciaország) Liberális szabályozást követő országok (pl. Nagy-Britannia, Görögország, Németország, Luxemburg)

17

18 A földtulajdon szabályozása Megszerezhető birtokméret korlátozása - minimális, maximális méret, üzemtípustól tól függő ő mérethatárok; tá Egy gazdálkodó által működtetett üzemek számának korlátozása; Nem mezőgazdasági foglalkozásúak, nem helyi lakosok, tőkés társaságok birtokszerzésének akadályozása; Örökösödési törvények; Kötelező és támogatott birtokrendezés

19 A földbérlet szabályozása az EU tagállamokban A földbérlet időtartama - általában minimum, de lehet maximum is; Bérleti díj - felek megállapodása, vagy hatósági ellenőrzés-jóváhagyás, módosítás; Bérbeadó felmondási jogának a korlátozása; Bérlő beruházásainak a megtérítése; Alhaszonbérletbe adás; Elővásárlási jog biztosítása; Bérleti jogviszony örökléseöklé

20 A földterület megoszlása az EU régi tagállamaiban Ország Össz- Mg-i Belföldi Egyéb Terület Erdőterület Terület Vizek Terület km 2 km 2 % Km 2 % km 2 % km 2 % Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország EK EU Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe

21

22

23

24 Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban között /ha/ Ország Belgium 8,4 10,6 12,3 14,1 15,8 18,8 20,6 Dánia 20,3 22,4 23,8 30,7 34,2 39,6 42,6 Volt NSZK 11,8 18,8 14,4 16,0 18,6 21,7 - Németország // 39,6 // // 26,1 30,33 32,1 Görögország 3,4.. 3,6 4,3 4,3 4,5 4,3 Spanyolország ,8 1 15,4 19,7 21,2 Franciaország 18,9 22,4 23,3 27,0 26,0 28,2 41,7 Írország.. 22,3 22,6 22,7 26,0 28,2 29,4 Olaszország 6,0 6,2 5,6 5,6 5,6 5,9 6,4 Luxemburg 17,8 21,9 25,2 28,6 32,1 39,7 42,5 Hollandia 11,6 12,8 13,7 14,9 16,11 17,77 18,6 Ausztria ,4 16,3 Portugália.... 4,3 5,2 1 6,7 8,7 9,2 Finnország ,7 23,7 Svédország ,4 34,7 Egyesült 54,2 58,7 63,7 65,1 67,9 70,1 69,3 Királyság EU-12 13, ,0 - EU-15 17,2 18,4 Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997, 2000) for EU Cestat Database for Central Europe

25 Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban között /ha/ Az EU átlag mögött igen eltérő átlagos birtokméretek állnak! Az átlagos birtokméretek folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak az országok többségében. Nem tapasztalható a birtokméret területén az országok között kiegyenlítődés. A farmok átlagos méretének növekedése arra utal, hogy a gazdaságok száma csökkendő tendenciát mutat.

26 A farmok számának változása között (előző időszak 100%) Ország ezer db % % % % % % ezer db Belgium 184,0-24,95-16,66-15,04-13,09-16,48-2,7 67,2 Dánia 146,0-9,39-7,26-24,7-12,02-15,38-4,2 63,2 Németország 1074,6-15,52-6,39-12,84-11,74-13,27-2,9 534,4 Görögország 1046,3.. -4,54 1-4,74-10,67-8,98 +1,2 821,4 Spanyolország ,83 2-2,8 1208,3 Franciaország 1587,6-17,17-4,55-15,81-12,62-20,45-3,8 679,8 Írország ,98 3-1,48-22,53-10,0909-1,8 147,8 Olaszország 2849,9-6,52 +6,31-1,11-4,88-6,85-3,4 2315,2 Luxemburg 7,6-18,43-16,13 * -15,39-9,10-20,00-3,2 3,0 Hollandia 184,6-11,92-8,55-8,61-8,17-9,30-2,4 107,9 Ausztria , ,11 Portugália , ,44-3,8 416,7 Finnország ,8 91,4 Svédország ,4 89,6 Egyesült 326,7-11,12-4, ,29-14,86-3,5 35-0, ,22 K irályság EU 15-2,6 Ezer gazdaság EU EU Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997 és 2000) for EU Cestat Database for Central Europe

27 A farmok számának változása között (előző időszak 100%) A gazdaságok száma csökkenést mutat. pl. Belgiumban 25 év alatt 116 ezer farm szüntette be a tevékenységét. Az 1-5 hektár közötti farmok száma 80 %-kal csökkent ez idő alatt. A farmok számának csökkenése= mezőgazdaságból élők számának folyamatos csökkenése, erőteljes birtokkoncentráció.

28 Az európai farmok megoszlása területhasználat szerint 5 ha alatt 5-10 ha ha 50 ha felett Olaszország 78,1 10,4 9,8 1,6 Portugália 76,8 11,6 9,6 2,2 Görögország 75,0 15,0 9,5 0,5 Spanyolország 55,3 16,6 20,5 7,6 Ausztria 39,4 18,8 38,2 3,6 Belgium 33,5 14,4 43,9 8,3 Hollandia 33,0 15,9 44,8 6,3 Németország 31,7 14,9 40,8 12,6 Franciaország 27,3 95 9,5 36,2 27,0 Luxemburg 24,2 9,1 30,4 36,3 Egyesült Királyság 13,7 12,6 39,5 34,2 Svédország 12,4 17,5 49,2 20,9 Finnország 10,5 17,7 64,9 6,7 Írország 9,6 13,4 63,9 13,1 Dánia 3,0 16,6 55,6 24,8 EU ,8 13,2 22, ,8 Magyarország ,8 15,7 15,9 2,6

29 Információ források Az elsődleges (primer) információs rendszerekhez tartoznak a nagy adatgyűjtő rendszerek. Elemei: az agrárstatisztika amely az EUROSTAT által koordinálva nyújt statisztikai információkat a FADN (Farm Accountancy Data Network), vagy Tesztüzemi rendszer, amelynek feladata a gazdaságok pénzügyi folyamatainak, jövedelemhelyzetének nyomon követése a Piaci Információs Rendszer, amely egyrészt kielégíti a brüsszeli apparátus információs igényeit, másrészt tájékoztatja a termelőket a piaci folyamatokról az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer, amely a támogatások elnyerését, é a kifizetések k elszámolást, lá ellenőrzését ő é végzi. A másodlagos (szekunder) információs rendszerek információikat főleg a primer rendszerek adatbázisaiból nyerik, azokat feldolgozzák. (Ilyen például a mezőgazdasági számlák rendszere.) Céljuk egy-egy "szűkebb" terület speciális információigényének kielégítése.

30 Az SFH az egyes növények egy hektár területére, té illetve az egyes állatcsoportok egy darabjára számolt bruttó termelési érték és a termeléssel közvetlenül kapcsolatba hozható ráfordítások különbözete, három egymást követő év számtani átlaga alapján. Az átlagolással mérsékelhető egy adott év szélsőséges SFH értéke, biztosítva ezzel a normativitást. Az üzemtipológiai módszer váltásának megfelelően a tesztüzemi rendszer alsó megfigyelési küszöbe től Magyarországon a korábbi 2 európai méretegységről (EUME) 4000 standard termelési értékre (STE) változott.

31 SFH és STÉ közötti különbségek Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) Standard Termelési Érték (STÉ) Ágazatok jövedelemtermelő képességét fejezi ki. SFH=Termelési érték közvetlen változó költség Tartalmazza a közvetlen támogatásokat. Az SFH együtthatók 3 egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek meghatározásra. Az üzemméretet európai méretegységben (EUME) fejezi ki. A tevékenységi irány meghatározásánál nem veszik figyelembe a mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli, ún. egyéb jövedelemtermelő tevékenységeket. Ágazatok kibocsátását fejezi ki. STÉ=Termelési érték közvetlen támogatások Nem tartalmaz semmilyen közvetlen és egyéb támogatást. Az STÉ együtthatók 5 egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek meghatározásra. Az üzemméretet közvetlenül euróban fejezi ki. A tevékenységi irány meghatározásánál figyelembe veszik az egyéb jövedelemtermelő tevékenységeket (gépi bérmunka, élelmiszerfeldolgozás stb.). Forrás: Nagy Attila GAK TSzk

32 A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban (1995) EU-15 Egyesült Királyság Svédország Finnország Portugália Ausztria Hollandia Luxemburg Olaszország Írország Franciaország Spanyolország Görögország Németország Dánia Belgium % Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján

33 A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban A kisebb üzemméret nem kedvez a főfoglakozásként folytatható mezőgazdasági termelésnek. Ilyen körülmények között az agrártevékenység csak más bevételi forrás mellett végezhető.

34 A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban Az európai gazdáknak csupán 8%-a fiatalabb 35 évesnél, 28%-uk idősebb 65 évesnél. Különösen jellemző az idős korosztály a déli területeken: Olaszország, Görögország, g Portugália, Spanyolország esetében a gazdálkodók 1/3-a 65 év feletti.

35 Magyarország birtokviszonyai

36 A művelési ágak területének változása Magyarországon Művelési ág ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha % Szántó ,6 Kert ,2 Gyümölcsös ,0 Szőlő ,4 Gyep ,3 Mezőgazdasági terület ,5 Erdő ,11 Nádas és halastó ,8 Termőterület ,4 Művelés alól kivont terület ,6 Összesen Forrás: Laczka 1996, KSH 1999.

37 2008: Az ország 9303 ezer hektár területéből téből 7768 ezer hektár (83,5%) termőterület volt. A termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve kismértékben, de folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. A termőterületen t belül 5790 ezer hektár mezőgazdasági, 1884 ezer hektár erdőterület volt. Az ország os területéből eüeébő a mezőgazdasági terület e 62,2,, az erdő 20,2%-ot foglalt el. Előbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. A 4503 ezer hektár szántóterület t 48,4%-os 4% aránya még kiemelkedőbb az európai országok közül.

38 A szántóterület 2008-ban 4503 ezer hektárt, az ország területéből 48%-ot (a mezőgazdasági területből pedig 78%-ot) foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98%-ot) hasznosított a mezőgazdaság.

39 Földbirtokmegoszlás az es földosztás után Birtoknagyság /ha/ A gazdaságok Száma Megoszlása Ezer hektár XII. 31- én Összes területe Megoszlása (%) Egy gazdaság átlagos területe (ha) -2,9 3,0-5,8 5,9-11,5 11,6-28,8, 28,9-57, Összesen * ,1 23,5 10,6 4,3 0,9 0,3 03 0,3 0,0 0,0 100, , , , ,2 749,3 413,3 780,9 459,8 297, ,5 17,9 21,11 17,3 14,7 8,1 4,4 84 8,4 4,9 3,2 100,0 1,7 51 5,1 9,2 19,2 50,5 74,8 193,99 913, ,1 5,6 Forrás: Laczka S.; A földterület és a földhasználat alakulása 1945 és 1994 között, 1996

40 Az elmúlt években Az ország összes földterületének 41%-át gazdasági szervezetek, 30%-át egyéni gazdálkodók használták 2008-ban. A fennmaradó 29% gazdaságra nem azonosítható íh terület, melynek kközel lfele nem mezőgazdasági hasznosítású volt. A földhasználat gazdálkodási formák szerinti összetétele az utóbbi években lényegében nem változott. tt

41 Magyarország birtokszerkezete Az egyéni gazdaságok földhasználatának változása között (KSH 1994,ÁMÖ 2000) Birtokméret Egyéni gazdaságok Földterület Egy gazdaság átlagos területe Száma % Száma % ha % ha % ha ha -1, , , , ,8 0,2 0,2 1,1-5, , , , ,7 2,2 2, ,1-10, , , , ,6 69 6,9 72 7,2 10,1-50, , , , ,1 19,0 21,4 50, , , , ,8 102,9 113,5 Összesen , , , ,0 1,1 2,72 Forrás KSH 1994 és 2000 ÁMÖ

42 2007: mintegy 7400 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény (nemzeti parkok, vízügyi szervek, MÁV, repülőterek, honvédség, egyházak stb.) működött, amelyek a földterület passzív használói voltak, tényleges mezőgazdasági tevékenységük elenyésző. A mezőgazdasági tevékenységet é folytató egyéni gazdaságok száma megközelítette a 619 ezret rajtuk kívül említésre méltó még a ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben folytatott mezőgazdasági tevékenység is.

43 2005 óta mind a gazdasági szervezetek, mind az egyéni gazdaságok száma csökkent, előbbieké 6, utóbbiaké 12,5 százalékkal. Az összeírás évében a gazdasági szervezetek 76,5 százaléka használt mezőgazdasági földterületet, átlagos mezőgazdasági ő területük tük 386 hektár volt. A mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok (91,5 százalék) átlagosan 3,6 hektár mezőgazdasági területet műveltek. A gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe t 3, az egyéni gazdaságoké 13 százalékkal l növekedett.

44 A gazdasági szervezetek 27 százaléka, az egyéni gazdaságok háromnegyede használt 1 hektárnál kisebb mezőgazdasági területet összes mezőgazdasági területük 1, illetve 4 százalékán. Míg a gazdasági g szervezetek esetében a 300 hektárt meghaladó gazdaságméret volt a meghatározó, addig az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági ő területének 73 százalékát a hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki. A két gazdálkodási forma birtokszerkezetében alapvető változások 2005 óta nem következtek be

45 Figyelem! A magyar statisztika megközelítése miatt az is gazdaságnak számít, ami évente egy sertést hízlal csupán! Csak saját fogyasztásra termelt a gazdaságok 51,3% (363 ezer gazdaság) Saját fogyasztás és felesleg értékesítés 234 ezer gazdaság, 33,1% Elsősorban értékesítésre termel a gazdaságok 15,5%-a (109 ezer gazdaság) Szolgáltatást végez 707 gazdaság g 0,1%.

46 Árak és bérleti díjak

47 Atermőföld ára és bére Bár a magyar termőföld ára a csatlakozással lassú emelkedésnek indult, még jóval az uniós átlag alatt van. 2006:Az EU-országokban a hektáronkénti átlagár 2-5 millió, nálunk viszont csak ezer forint között mozog. A szakemberek változást jósolnak: a jó minőségű hazai földek ára 4-5 éven belül megközelíti az uniós átlagot. 2009:Jelentősen százalékkal növekedett ban a termőföld ára a közvetítők tapasztalatai szerint Magyarországon, de az emelkedés még így is százalékkal alacsonyabb a Nyugat-Európában tapasztalttól. Mára a hektáronkénti átlagár elérte a 700 ezer forintot

48 Az illetékhivatalok t l k nyilvántartásai tá i szerint évente ezer hektár cserél gazdát. Általában jelentős eltérés tapasztalható az ország egyes régióiban kialakult árak között, Észak- Magyarországon és a Dél-Alföldön például százalékkal l az országos átlag alatt mozog az ár, míg a Dél-Dunántúlon 30%-kal magasabb. Az átlagos minőségű szántó hektáronkénti ára is jee jelentős eltéréseket mutat, a legtöbbet az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon kell fizetni ( ezer forintot), a legkevesebbet Észak-Magyarországon és a Dél- Alföldön ( ezer forintot hektáronként).

49

50 2012-ben a mezőgazdasági termőföldárak a megelőző két év 6,0, majd 11,5%-os növekedése után átlagosan 12,8%-kal voltak magasabbak az előző ő évhez képest. Ezen belül a földhasználat során legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 14,9%-kal nőtt, így 1 hektár szántóföld átlagára 2012-ben forint volt. A föld árát át számos tényező ő befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltérhet. A legdrágább ább területek Tolna, Békés és Fejér megyében vannak, ahol a szántó hektáronkénti ára jóval 800 ezer forint fölött volt. A legolcsóbban Nógrád megyében lehetett szántóföldhöz jutni, ahol 1 hektár szántóföld átlagára kevesebb volt, mint az országos átlag fele.

51

52 Magyarország tavaly előtt ősszel jelezte Brüsszelben, hogy mivel még mindig nagy a különbség a termőföld hazai és régebbi tagállamokbeli árai között, a hétéves türelmi idő 2011-es lejárta után érvényesíteni szeretné a korlátozást további három évre. A hosszabbítást a lejárat évében, tehát ben kellett kezdeményezni, a lejárat előtt fél évvel.

53 Egy hektár földterület árai művelési áganként, , HUF Művelési ág Szántó Gyep Szőlő Gyümölcsös Erdő Forrás: KSH

54 A mezőgazdasági területek közel 60 százalékát haszonbérbe adják, jellemzően öt-tíz évre kötött szerződéssel. A hosszabb távú megállapodást adókedvezmény ösztönzi; ha öt évnél hosszabb időre szól a bérleti szerződés, nem kell a tulajdonosnak forrásadót fizetnie. A bérleti díjak egyébként a csatlakozást követően szintén csak kismértékben nőttek, ő aminek következményeként k ké - az AKI adatai szerint - az átlagos földbérleti díj hektáronként 18,8 ezer forint körül alakult, ez 3-6-szor alacsonyabb, mint az unió régi tagállamaiban.

55 Országos földbérleti díjak művelési ágak szerint, , HUF/ha Művelési ág Szántó Gyep Szőlő Gyümölcsös Erdő