ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT"

Átírás

1 ÁROP Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Telepek, szegregátumok helyzete Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzet, esélyegyenlősége A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

3 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A nők szerepe a helyi közéletben A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Idősek munkaerő-piaci helyzete A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás Elfogadás módja és dátuma

4 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és ahelyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendeletrendelkezéseivel, ÚjlengyelKözség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését.vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Pótharaszt a kőrösi marhahajtó út Pest előtti nagy állomása volt. Itt mustrálták és pihentették az állatokat, mielőtt továbbhajtották volna. Az egykori mezővárosnak vásártartási jog is volt- ma csak a Puszta-templom romjai emlékeztetnek az egykori virágzó településre. A másik csak dűlőnevében felidézhető település, Vatya is a marhahajtó út mentén feküdt, de nem ért el olyan fejlettségi szintet, mint Pótharaszt, vagy a szomszédos Vacs. A hely őstörténete annál érdekesebb. Régészeti leleteiről a középső bronzkor névadójává vált Vatyai kultúra néven. Újlengyel valóban új településként jött létre az egykori Vatya pusztáján. A Tisza-vidéki hitelintézet Rt igazgatója, Lengyel Zoltán szervezte a telekosztásokat. Saját adományaként ingyen telket juttatott a községháza, az iskola és a templom részére: ezért a település hálából felvette az adományozó nevét. Romantikus múltjához tartozik a betyárvilág egy-egy emléke. Pusztulása (1600) után Vatya a Bihary, majd a gróf Steinlein család tulajdonába került s Újhartyánhoz csatoltatott. Majorsági népessége csak lassan emelkedett a múlt század utolsó harmadában. Vatya, valamint a külterületeken kialakult Újtelep és Lengyelfalva (1907) csak után egyesült, s alakult önálló községgé, ez év tavaszán érkezett meg a község önállóságáról hozott végleges döntés.a Képviselőtestület határozatát mely szerint a község önálló a Belügyminiszter /1946. III. 11. számú leiratában Lengyelfalva, Újtelep, Vatya puszta lakott helyek községgé alakulását engedélyezte. A község neve az évi IV: tc. alapján hivatalosan megállapított: Lengyelfalva nagyközség 1948-ban felvette az Újlengyel nevet ban a lakosság mintegy 40 %-a még mindig külterületen élt, az előző évtizedben a népesség 15 %- itt is elhagyta a falut. Később ezt kiheverte, s közben a lélekszámnak adekvát infrastruktúra kialakítására is erőfeszítések történtek, amit a belterületi koncentrálódás is elősegített. A kollektivizálás hatására a bejáró dolgozók száma nőtt, de a fővárosban ingázásuk a többi községből eltérően nem a Bp-Kecskemét vonalon, hanem Pilisen keresztül bonyolódott, a rendszeres villanyvonatok segítségével fővárosi üzemek számukra könnyebben elérhetővé váltak. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 4

5 Sajátosan érintették a község fejlődését a felülről elrendelt integrációk, a szakszövetkezetek Újhartyánhoz (1975), majd Hernádhoz (1977) és a község Újhartyáni tanácshoz csatolása. Hogy mindezeket nem a lakosság akarata motiválta, s hogy mögötte súlyos látens feszültségek húzódtak, azt az 1990-ben visszaszerzett önállóság igazolja. Azóta újfajta kooperációkra készen, de önálló fejlődési pályán folytatjuk életünket. A község lakossága vallás szempontjából három felekezetre osztott: római katolikus, református és evangélikus. A község egészségügyi ellátása saját orvosi rendelővel, fogorvosi rendelővel, védőnői hálózattal, fiókgyógyszertárral megoldott. Szakrendelő Dabas Városban található Újlengyeltől 15 km-re, a megközelíthetősége autóbusz járatokkal megoldott. Gyermekeink az Iskolában, Óvodában logopédiai és gyógypedagógiai ellátásban részesülnek. A háziorvos és a védőnői szolgálat az egész községre kiterjedő, az iskolai szűréseket, ellátásokat is végzik. Az 1990-ben visszaszerzett önállóság óta a község nagy átalakuláson ment keresztül. Az Általános Iskola udvarán megépült a minden elvárást kielégítő Tornaterem, a kézilabda pálya, az Iskola épülete teljes felújításra került, új szárny lett melléépítve. A Napközi Otthonos Óvoda teljes renoválása megtörtént. A Kultúrház teljes felújítása és új kiszolgáló épülettel történő bővítése, a Községházán belső és külső felújításokat hajtottak végre. Az Orvosi rendelő teljes átalakuláson ment keresztül. Újlengyel község belterületi ingatlanjai vezetékes gázellátásban, teljes telefonhálózatban + kábel Tv, egészséges ivóvíz hálózatban, szennyvízelvezetésben, van ellátva. Magyarországon elsőként valósult meg községünkben az ivóvíz arzénmentesítése. A temetőben a Ravatalozó felújításra került. Az összközművesítés bevezetése után az utcák aszfaltburkolatot kaptak. Kialakult a Falusi turizmus, a község kulturális élete fellendült, könyvtára nagymértékben gyarapodott. Vállalkozások települtek, akik néhány ember munkanélküliségét megoldották, de még így is, mint az országos szinten a munkahely hiánya okozza a legnagyobb problémát. Újlengyel községben a legutóbbi népszámlálás alapján a nemzetiségi hovatartozás, a magyar. A régmúlt gyökerek sváb származáshoz vezetnek, de nincs kimondottan sváb nemzetiség. Községünkben nincs roma lakosság. Erdős, szép környezetéért érdemes felkeresni. Idáig tart a pótharaszt-pusztai borókás védett erdő. A két nagy forgalmú autóút (M5 és a 4. sz.) között húzódó erdős homokhát kis települése közúton mindkét irányból jól megközelíthető. 5

6 Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Újlengyel kis község, ezért igen intenzíven érvényesül az esélyegyenlőség megtartása minden egyes önkormányzati projektben. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját az intézményfenntartói, a szolgáltatói, valamint a munkáltatói szerepkörében érvényesíti. Figyelembe véve a községben élő esélyegyenlőtlenséggel élő emberek problémáit, a kötelező és az önként vállalt feladatok ellátását, e szempontok szerint dolgozta ki. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Fontos érték községünk számára, hogy minden újlengyeli polgár egyforma eséllyel érvényesíthesse céljait és érdekeit. Az esélyegyenlőségérvényesítése nem csak törvények által meghatározott kötelezettségünk, hanem községünk érdeke is nem csak rövid, de hosszú távon is, hogy minden újlengyeli polgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra és életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Újlengyel Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az egyenlőség megvalósulásának alapfeltétele, hogy mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön. A diszkriminációmentesség, az élet minden területén, akár a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférésben, akár a foglalkoztatásban, az egészségügyben, az oktatásban és a lakhatás területén. Községünkben nincs szegregáció, ami igazán pozitív dolog és kiemelten fontos cél ennek megtartása. Közvetlen, vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Olyan intézkedések és elvárások megfogalmazása, amely szolgálja Újlengyel község és a községben élők dinamikus fejlődését. - az összetartozást, a felemelkedést mindenféle megkülönböztetés nélkül, - a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás - az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés - a foglalkoztatás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátottság bővítése 6

7 - felmerülő igények és szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetése - Újlengyel külterületén élő emberek felzárkóztatása a belterületi viszonyokhoz AHEPhelyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba vennia 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoztörténő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, ésazokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését azhep IT tartalmazza. AHEP IT célja A helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrételmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. A HEP IT tartalmazza a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, a helyi együttműködési rendszer felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a 7

8 MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE XV. cikk: (1) A törvény előtt, mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) Nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segiti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása ben a Képviselő-testület elfogadta az 1/2012. (I. 24.) számú rendeletet, amely a pénzbeli és természetbeni valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szól. A rendelet azonkívül, hogy a törvényi előírásokat tartalmazza, figyelembe veszi, a helyi sajátosságokat. A szociális ellátások és szolgáltatások középpontjában a család áll, magában foglalva a nőket, a gyermekeket és az időseket. A rendeletnek követni kell a mindennapi rendkívüli élethelyzetekből adódó problémákat. Rendkívüli élethelyzetek adódhatnak a lakhatásból, betegségből és hirtelen megváltozott életkörülményből. (egyik-napról a másikra pl. a családfenntartó munkanélküli lesz). Önkormányzatunk különös figyelmet fordít, a gyermekvédelmi támogatások helyi szabályozására is. A Képviselő-testület a rendeletek felülvizsgálatánál az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe fogja venni. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Újlengyel Község Képviselő-testülete a 109/2012. (IX. 03.) számú képviselő-testületi határozatával a község településfejlesztési koncepcióját a következők szerint fogadta el: A község fejlesztése során törekedni kell az adottságok és lehetőségek optimális kihasználására olyan módon, hogy az ne veszélyeztesse a környezeti elemek kedvező állapota megőrzésének lehetőségét, se a települési környezetminőség javításának esélyét, se a helyi 8

9 társadalom integritásának fenntarthatóságát, ugyanakkor gazdaságilag is biztosítsa a település fenntartható fejlesztésének lehetőségét. A településfejlesztésben az ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság egyensúlyát, és megfelelő arányait kell biztosítani. A fejlesztés és a rendezés vezérelve a minőségi fejlődés biztosítása, a települési komfortérzet javítása, a népességét megtartani, a minőségi migrációs veszteséget mérsékelni és a káros népesség-kicserélődést korlátozni képes, élhető község kialakítása. A mezőgazdálkodásban rejlő lehetőségek mind jobb kihasználása, az EU-csatlakozással Összefüggésben is, továbbá a természeti környezet állapotának megőrzését szem előtt tartó, koordinált terület-felhasználás lehetőségének biztosítása, az újabb települési funkciók elhelyezésének optimális megválasztása. A fejlesztés - ezen belül a területekkel való gazdálkodás is - elsősorban az újlengyeli polgárok és vállalkozók érdekeit kell, hogy szolgálja, ez részben a meglévő területek jobbá tételével, továbbá a hiányzó funkciók, különösen az új vállalkozások, befektetők, illetve a mezőgazdasággal összefüggésben megvalósuló fejlesztések számára feltétlen indokolt új területek bevonásával és igényes kialakításával történjen. A településfejlesztési koncepció alapvető célja ezért az itt élők életminőségének javítása legyen. Az új lakó és munkahelyi célú fejlesztési területeken a fejlesztések olyan módon és olyan színvonalon valósuljanak meg, hogy az ne jelentsen gondot (többletterhet) a településnek (az önkormányzatnak). A megvalósuló tőkebefektetések esetében el kell érni, hogy az azoknak helyt adó Újlengyel lakosságának egésze profitáljon lehetséges hasznukból. A község fejlesztése nem nélkülözheti sem a külső (országos, régiós, megyei, esetleg EUelőcsatlakozási, majd a Nemzeti Fejlesztési terven keresztül Európai Uniós támogatási alapok) források bevonását, sem a településen (az önkormányzat számára többlet ellátási kötelezettséggel járó) új funkciókat létrehozó, vagy a meglévő kapacitásokat bővítő jövőbeni fejlesztők arányos hozzájárulását a településfejlesztéshez annak érdekében, hogy a kitűzött célok a helyi lakosság terheinek növekedése nélkül valósulhassanak meg. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Kistérségi szinten a Felső Homokhátság Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája: Megtalálható a Felső Homokhátság honlapján 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, a helyi nyilvántartásból, a KSH adataiból, valamint a évi népszámlálás adatiból merítettük 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Az általános statisztikai adatokból megállapítva az egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Újlengyel községben sem belterületen, sem külterületen nem élnek romák. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. 9

10 Községünkben a szegénységben élő polgárok számára az Önkormányzat a szociális ellátás biztosításával nyújt hathatós segítséget. Út a szegénységhez a munkanélküliségből adódik 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi hátrányok, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg legjobban. A családok egy főre eső alacsony jövedelemszintje a tartós munkanélküliségből adódik. Az inaktív emberek számában nagy arányban fordul elő a 45. életév betöltése utáni munkanélküliség és elhelyezkedési gond, vagy a megváltozott munkaképesség, valamint a GYES-ről visszatérő kismamák elhelyezkedési problémái. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladataialapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Községünkre is mint az országos szintre jellemző, hogy a regisztrált álláskeresők száma évről évre nő. A Pest Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Munkaügyi Központ adati szerint 2009-évben: regisztrált álláskereső: 30 férfi és 21 nő volt évben ez a következő képen változott: 64 férfi és 34 nő ben: jött egy jelentős csökkenés: 24 férfi és 28 nő és 2012-ben: 24 férfi és 25 nő. Ez a létszám folyamatosan változik, van amikor növekvő, van amikor csökkenő tendenciát mutat. A regisztrált álláskeresők számában nem található iskolai végzettség nélküli regisztrált, a legnagyobb létszámban a szakmunkások keresnek állást, őket követik az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, községi szinten. Jelenleg községünkben közfoglalkoztatást nem tudunk biztosítani, az Önkormányzat a közeljövőben tervezi a közfoglalkoztatás bevezetését és megszervezését. A vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutat, ezzel egy időben vállnak az emberek munkanélkülivé. Önkormányzatunk olyan beruházást nem tervez, kisközség révén, ami több embernek teremtene munkahelyet. Foglalkoztatási programjaink nincsenek. Fiatalok foglalkoztatást és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programjaink, valamint képzések településünkön nincsenek. Helyi foglalkoztatási programmal sem rendelkezünk. Romák és mélyszegénységben élők nincsenek községünkben. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolható az idősebb, a nyugdíj előtt álló korosztály, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű emberek. Jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedése komolya akadályokba ütközik, mivel nincs meg a szakmai tapasztalatuk, a gyakorlati tudásuk, ezért a munkáltatók nem szívesen alkalmaznak iskola padból kikerült munkavállalót szeptember 1. napján lépett hatályba a évi CVI. törvény, a közfoglalkoztatás új rendszeréről. Községünkben a közfoglalkoztatás még megoldatlan tényező, a Flt- 10

11 benmeghatározott munkanélküli ellátás kimerítése után, az Önkormányzat foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesíti azokat az embereket, akik a törvényi előírásoknak megfelelnek. Az Önkormányzatnál és intézményeiben közfoglalkoztatott munkavállaló nincs. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló évi III. törvény az elmúlt években is többször módosították, melynek előírásait a Képviselő-testület a pénzbeli és természetbeni valamint a személyes gondoskodás helyi szabályairól szóló 1/2012. (I. 24.) számú Önkormányzati rendeletében épített be. Az aktív korúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatást, majd azt követte a foglalkoztatást helyettesítő támogatás. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást évente felül kell vizsgálni. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell igazolnia. Erre több lehetőség és mód van. Egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerőpiaci programban vesz részt. A Szociális törvény szerinti foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságnak a törvényben meghatározottakon túl további feltétele, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtója illetve az ellátás jogosultja, a lakókörnyezete rendezettségét folyamatosan biztosítsa. Lakókörnyezet rendezettsége akkor biztosított, ha a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara gondozott, kertje gyommentes, a kerítéssel kívül határos terület rendezett, gyommentes, az ingatlanhoz tartozó járdarész tiszta, rendezett, az időjárás függvényében síkosság-mentesítésebiztosított, közlekedésre folyamatosan alkalmas. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult a Szociális törvény 37. (1) d) pontja alapján az az 50. életévét betöltött egyedülálló vagy gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő személy, aki legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyilatkozik az együttműködésről. A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv az Együtt Segítő Szolgálat. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles az Együtt Segítő Szolgálattal. Az Együtt Segítő Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre 11

12 emelkedésétőlszámított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, írásban megállapodik a szociális helyzetéhez, mentális képességeihez és állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról, teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles az Együtt Segítő Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előirt időpontban megjelenni. (Társult Önkormányzatok Együtt Segítő Szolgálatai, Dabas, Áchim u. 6.) Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet. (Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 2370 Dabas, Berkenye u. 1.) Iktatott szociális segély kérelmek száma: évben: 324, évben: 463. Az előző évekhez viszonyítva jelentős változás a természetbeni juttatások körében volt. Az alanyi jogú közgyógyellátási igazolványok érvényességének ideje a 2012-es évben járt le. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Újlengyel Község Önkormányzata egy pedagógusi szolgálati lakással rendelkezik, szociális bérlakás az Önkormányzat tulajdonában nincs. A szolgálati lakás is lakott. A községben rendezetten kialakított utcák, saját tulajdonú ingatlanok vannak. a) lakhatást segítő támogatások: A szociálisan rászorulók esetében a normatív lakásfenntartási támogatás rendszere működik. b) eladósodottság: A lakásviszonyok jellemző problémái a közüzemi díjakkal és a lakáshiteltartozás törlesztésekkel való elmaradás, a hátralékok felhalmozódása. Az Önkormányzat segítséget a lakásfenntartási támogatás keretében tud nyújtani. c) lakhatás egyéb jellemzői: Újlengyel község külterületén 27 lakott tanya található. Az Önkormányzat különösen nagy figyelemmel kíséri az ott élő emberek életminőségét, valamint az életminőségük javítására nagy gondot fordít. Az elmúlt évben Önkormányzatunk pályázatot nyert egy tanyafejlesztés program keretén belül. A tanyák villamos energia ellátása napelemes rendszerrel 10 tanya lett ellátva a napelemmel. Ahol nem napelemek működnek, ott kiépített villamos energia hálózat van. A külterületi ingatlanokról a belterületbe jutás meliorált utakon kivitelezhető. Az Önkormányzat ezeket az utakat az időjárásnak megfelelően karban tartja. Községünkben hajléktalanok nincsenek! 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Újlengyel község bel és külterületén telepek, szegregátumok nincsenek. 12

13 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Újlengyel községben a háziorvosi, a fogorvosi, az ápolónői és a védőnői szolgálat helyben megoldott. Az éjszakai és a hétvégi orvosi ügyeletet az Újhartyáni Központi Orvosi ügyelet végzi. A gyermekorvosi ellátás a szomszédos községben Újhartyánban van. Szakrendelésre a 15 km-re lévő Dabas városba kell az újlengyeli állampolgároknak utazni. Kórházi ellátást az éppen adott ügyeletes kórház végzi. Illetékességileg a Fővárosi Jahn Ferenc Délpesti Kórház felelős az újlengyeli beteg emberek ellátásáért. A gyermekek kórházi ellátása a Heim Pál és a Madarász utcai gyermekkórházban történik. A háziorvosi szolgálat keretén belül, a háziorvos szervezésével van a helyben történő vérvétel, ami nagymértékben megkönnyíti az idősek és a betegek helyzetét. Mint az egész országra, így Újlengyel község egészségügyi helyzetére is jellemző hogy az egyes népbetegségek, mint a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri elváltozások százalékos emelkedettsége. A háziorvos egészségügyi statisztikája alapján megállapítható, hogy a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségeken kívül az emésztőszervi, a rosszindulatú daganatok és a cukorbetegség ami sajnos emelkedő tendenciát mutat. Minden évben községünkben kihelyezett tüdőszűrés van, a védőnő a háziorvossal egyetemben az óvodában, az általános iskolában a meghatározott szűréseket elvégzik. Egyre többen vesznek részt a megszervezett mammográfiás és nőgyógyászati szűrővizsgálatokon. Az iskolában rendszeresen felvilágosító órákat tart a védőnő, a háziorvos, valamint a Szakorvosi rendelőből érkező ifjúsági egészségüggyel foglalkozó szakorvos. A felvilágosítások és előadások a drogról, az alkoholról, a dohányzásról, a szexuális életről, a különféle népbetegségről szólnak. Óvodánkban fejlesztő pedagógus és logopédus segíti az óvónők munkáját. Az Általános Iskolában a fejlesztő pedagógus, a logopédus mellett még a gyermek pszichológus is bekapcsolódik a fejlesztő munkába. Az Önkormányzat a köznevelési intézményekben, biztosítja a közétkeztetést (óvodai ellátás, menza), valamint az idős emberek szociális étkeztetését. Az étkeztetés megfelel az érintett korosztályok egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A Napközi Otthonos Óvoda konyhájafolyamatos minőségi és mennyiségi ellenőrzése szakember bevonásával történik. Az óvodai és iskolai testnevelés megfelelő keretek között biztosított. Új beruházásként korszerű és minden célnak megfelelő tornaterem épült községünkben. E létesítmény biztosit helyet, a felnőtt, sportolni vágyó lakosoknak is. Igényesen megépítettfutball pályán ifi és felnőtt csapatok mérhetik össze tudásukat a foci terén. Az Újlengyeli Diáksport Egyesület gyermek és felnőtt tagjai, hódolhatnak a természetjárás örömeinek. Az Egyesület programjában nem csak a természetjárás, hanem a természetvédelem is alappillér. Az ÚDSE keretein belül működik a Labdarúgó Szakosztály. A téli időszakban a tornateremben Labdarúgó Teremtorna Bajnokság kerül megrendezésre. A sportrajongók a szórakozás terén sem maradnak el, minden évben jótékonysági céllal megrendezésre kerül a Sportbál. E szabadidős tevékenységek igen nagy tömeget mozgatnak meg. 13

14 Községünk ellátórendszer elemei mindenki számára hozzáférhetőek. A hatékonyságot eredményezi és fokozza, hogy az egészségügy, az oktatás, a közművelődés és a sport intézményrendszerek és a szervezet a szakmai programok megvalósítása során együttműködnek. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat a község minden polgárának megadja az esélyt és a lehetőséget, a szociális és az egészségügyi szolgáltatás megfelelő módon történő igénybe vételére. A pénzbeli ellátások igénybevételéről megfelelő módon (honlap, helyi sajtó, hirdetőtáblák) a lakosság tájékoztatása megtörténik. 14

15 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet szinterei igen sokrétűek. A munkahelyek, az önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Mindezek jól megférnek egymás mellett, hisz kis községben csak összefogással lehet megteremteni a fejlődés alappilléreit. Az igényesen felújított Kultúrházban egymást érik a rendezvények. Helyet kap az egyházi rendezvény, úgy mint az Újlengyeli Nyugdíjasok Baráti Körének rendezvényei névnapok, hagyományőrző bálok, családfa-kiállítás, az ünnepek méltó megünneplése, az egyszerű beszélgetések az Újlengyeli Diáksport Egyesület rendezvényei, az Ifjúság bulizzunk egy jót rendezvényei, az osztálytalálkozók, a különböző előadások (egészséges életmód, árubemutatók, stb.). A Kultúrház helyet ad a báloknak: Farsangi bálok, Batyus bál, Sportbál, Húsvéti bál, Falunap, Hagyományos Szüreti Felvonulás és Bál, Búcsúi bál, Idősek Világnapja, Falukarácsony, Szilveszteri Bál. Ezeket a bálokat a fiatal és az idősebb korosztály karöltve rendezi. Községünkben a Községi Könyvtár és az Általános Iskola könyvtára várja szeretettel az olvasni vágyó összes korosztályt. A helyi sajtóból tájékozódhatnak az újlengyeliek a községben történt eseményekről. A sajtó minden házba eljut és teljesen ingyenes. Etnikai közösségek nincsenek. Egy-egy szervezeten belül igen nagy az összefogás és az összetartozás érzése. Vallási, politikai nézethez való hovatartozásban semmiféle megkülönböztetés nincs. Árvíz idején, határon innenre és határon túlra gyűjtést szerveztek, szerveznek ami az igényeknek megfelelően történik. (ruha, tartós élelmiszer, stb.) Szerveztünk már gyűjtést beteg gyermek speciális tolókocsijára is. A felnőttek összefogása vetítődik a gyermekek együvé tartozására is. 15

16 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Roma kisebbség Újlengyel községben nincs, ezáltal nemzetiségi önkormányzat sincs. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A rossz anyagi helyzetbe kerülés oka és következménye a munkanélküliség, aminek száma nem csökken. fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatás bevezetése. Helyi foglalkoztatási lehetőség felkutatása, megteremtése 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A Magyar Országgyűlés évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a Legyen jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és a családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. 16

17 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermekek nevelésében. (rendszeres, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, Társult Önkormányzatok Együtt Segítőszolgálatai Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat)A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének az elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megszüntetéséhez. A Szolgálat a munkáját jól végzi, hisz alapellátás keretében megoldódnak a problémák. Igen kevés számú védelembe vétel történt az elmúlt évek folyamán. A védelembe vétel többnyire a kamaszkori lázadásból és a szülők nem megfelelő magatartása miatt történt. Az Óvodában, az Általános Iskolában a Gyermekjóléti Szolgálat vezetője rendszeresen előadásokat tart, jól kiépített kapcsolatban van a gyermekekkel.meghallgatja a gyermekek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.a szülőket gyermeknevelési és életvezetési tanácsokkal látja el. Az újlengyeli Gyermekjóléti Szolgálat működteti a jelzőrendszeri hálózatot, amelynek tagjai: a védőnő, az iskola és óvoda gyermekvédelmi felelőse. A fogyatékkal élő gyermekek speciális iskolába történő elhelyezésében segítséget nyújtott az Önkormányzat, legtöbbször az utazás kiadásaihoz történő hozzájárulással. Bentlakásos intézményben fogyatékkal élő gyermekünk nem volt, az elmúlt évek során. 17

18 A hátrányos helyzetű gyermekek számának mutatója a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. Halmozottan hátrányos gyermek, valamint óvodáztatási támogatásban részesülő gyermek községünkben nincs. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik, valamint részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A szülők a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, mint szolgáltatást a szülők igénybe veszik, de a nyilatkozatok alapján, nem halmozottan hátrányos gyermekek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma a évben: 50 fő, míg évben: 55 fő. A évben a 0-18 éves korosztály létszáma: 310 fő, ebből a 0-14 éves gyermekkorú: 216 fő, éves fiatalkorú: 94 fő. A 2012-es év létszámadata a következő: 0-18 éves korosztály létszáma: 289 fő, ebből a 0-14 éves gyermekkorú: 208 fő, éves fiatalkorú: 81 fő. A létszámesést, az elköltözések okozták, míg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának emelkedését a családokban előforduló munkanélküliség okozza. Helyi juttatásban, a rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben a 2011-es évben 4 fő részesült, több kérelem nem is érkezett a Szociális Bizottság felé. A 2012-es évben ez a létszám már megemelkedett 10 főre. A Szociális Bizottság felé benyújtott kérelem mind megalapozott volt. A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. Az étkeztetés az Óvodában, az Általános Iskolában, az igények és a megfelelő elvárások szerint történik. Az étkeztetés, a rendszeresen ellenőrzött az Óvoda konyháján keresztül kerül kivitelezésre. A 2011-es évben az óvodai étkeztetésnél 50 %-os kedvezményben részesült: 3 gyermek, ingyenes étkeztetésben részesült: 7 gyermek. Az iskolai étkezésnél 50 %-os kedvezményben részesült: 11 gyermek, ingyenes étkezésben részesült: 24 gyermek. A 2012-es évben az óvodai étkeztetésnél 50 %-os kedvezményben részesült: 7 gyermek, ingyenes étkeztetésben részesült: 6 gyermek. Az iskolai étkeztetésnél 50 %-os kedvezményben részesült: 13 gyermek, ingyenes étkeztetésben részesült: 25 gyermek. 18

19 Nyári gyermekétkeztetést községünkben a családok eddig nem igényeltek. Tankönyv támogatásban a törvény által meghatározott, feltételeknek megfelelő gyermekek részesülnek. Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek létszám az Óvodában nincs, az Általános Iskolában egy finn és két román állampolgárságú gyermek jár. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzet, esélyegyenlősége Újlengyel községben nincs szegregált lakókörnyezet. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Községünkben a védőnői ellátás fő állású védőnővel történik, csak Újlengyel tartozik hozzá. Betöltetlen státusz nincs. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított a védőnői hálózaton keresztül, a szűrések az intézményekben történnek. A védőnő egészségügyi felvilágosító órákat tart az iskolában. Minden évben az iskolások körében megszervezi a látásvizsgálatot, Budapestről érkező szemész szakorvossal. A védőnő a családlátogatásai során a várandós kismamákkal, a gyermekes anyukákkal osztja meg tudását, tapasztalatát. Bizalommal fordulhatnak hozzá a legkülönbözőbb tanácsokért. A kötelező védőoltások beadása a védőnői rendelőben történik, a háziorvos közreműködésével. Minden hónapban a Szakorvosi Rendelőből kijár a gyermekorvos, aki szintén a védőnői rendelőben tartja fogadását. A védőnő szervezésével létrejött a Kismama Klub. A Klubban a kismamák tapasztalatokat cserélnek, megünneplik a számukra jeles ünnepeket. Gyermekorvosi ellátás a szomszédos településen Újhartyánban van, de a Dabasi Szakorvosi Rendelőintézetben is fogadják a gyermekeket. A háziorvost is bármikor a gyermekek is felkereshetik. A korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, és az iskolai nevelés keretében kerül megszervezésre. Az óvodapedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt. Logopédiai ellátás, fejlesztő pedagógiai ellátás biztosított az Óvodában is és az Általános Iskolában is. A pedagógusok képzettsége és innovációs készsége kiváló a kompetenciafejlesztés terén. A pedagógusok továbbképzése Önkormányzati forrásokból valósult meg eddig január 1-je óta a tankerületek gondoskodnak a továbbképzés biztosításáról. Kompetencia felmérések eredményei: Általános Iskolánkban tanuló gyermekeink kompetencia felmérésének eredményei magasabbak és nem különböznek a szignifikánsan várhatótól. A felmérésekben résztvevő gyerekek létszáma99 %-os.(egy-egy tanuló betegség miatti távolmaradása okozza az 1 %-os kiesést) 19

20 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Sajátos nevelési igényű gyermekek SNI létszámadatai emelkedő tendenciát mutat: 2008 év: 4, 2009 év: 4, 2010 év: 6, 2011 év: 4, és a 2012 év: 7 gyermek. A sajátos nevelési igényű gyermekek tanítása és foglalkoztatása felkészült pedagógus gárdával folyik, szükség esetén utazó gyógypedagógus, logopédus és gyermekpszichológus bevonásával. A gyermekek részére a mindennapi sport hozzáférése biztosított, a tornateremben, a futball pályán. A természetkedvelőknek meg az Újlengyeli Diáksport Egyesület biztosit túrázási lehetőséget egy-egy kirándulás alkalmával. Nyáron, a szünidőben a Gyermekjóléti Szolgálat szervezésében kézműves foglalkozások vannak. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénybevételének emelkedése ellenére is még nem veszik igénybe olyan családok, ahol el kell a segítség, mivel szégyellik, hogy kérni kell. A szülők esetleges munkanélküliségéből, vagy éppen túlhajszoltságából adódó nevelés, törődés, vagy éppen szeretet hiánya miatt a magányos gyermekek létszámának emelkedése. A köznevelési rendszer átalakulásával veszélybe kerülő fejlesztési lehetőségek, esetleges megszűnése. fejlesztési lehetőségek A családok szélesebb körű tájékoztatása az igénybe vehető kedvezményről, valamint a kedvezménnyel járó további támogatásról. Meggyőzni őket arról, hogy a megfelelően alátámasztott segítség kérés, soha nem szégyen. Több szabadidős program szervezése. A szülők bevonása a közös programokba, a hiányos nevelésből adódó ismeretek elsajátítására szakemberes előadások szervezése. Az Önkormányzatnak a fejlesztő szakemberek megtartásával új módszerek kidolgozása. 20

21 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Az Önkormányzat a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkezik, a nőket érintő problémák tekintetében. A statisztikai mutatók alapján a település összlakosságának száma 48,15 %-a nő. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. Az eddigi tapasztalatok szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszatérésének esélyeit. Olyan képzéseket kell szervezni, ami helyben megoldható és anyagilag sem terhelik meg a családok költségvetését. A képzésről kapott bizonyítvánnyal nagyobb eséllyel tudnának a nők, a kisgyermekes anyukák elhelyezkedni. Meg kell találni a fenntartott munkahelyekre való bejutás jobb lehetőségének módját. A megoldás lenne az Önkormányzattal szerződésben álló kisbusz tulajdonosával a szerződésbővítés, a GYES-ről visszatérő kismamák munkába történő bejárásához történő szállítás. Célkitűzésként meghatározva, hogy kistérségi szinten intenzíven bevonni a nőket a foglalkoztatást segítő és képzési programokban. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Jelenleg községünkben bölcsődei ellátás nincs, az óvodában várólista nincs, a beíratott gyermekek mind felvételt nyernek. Az óvodai nyitva tartás rugalmasan alkalmazkodik a munkaerőpiacra visszatérő nők és férfiak munkaidejéhez. 21

22 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, az anya- csecsemő és gyermekgondozás a védőnő szakmai munkájában jelenik meg. A védőnő nagy figyelemmel kíséri az esetleges szociálisan nehéz helyzetbe kerülő várandós anyukákat és kisgyermekes családokat. Megkeresi a segítségnyújtás minden lehetőségét. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már a várandós korban kezdi meg: terhes tornák szervezése, szülésre való felkészítés, családlátogatás alkalmával családi beszélgetés. Segítséget nyújt a családi és szociális juttatások megismerésében, a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Az Általános Iskolában a családtervezéssel kapcsolatos előadásokat a védőnő tartja meg. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Községünkben az elmúlt időszakban csak néhány esetben kellett a rendőrség jelenlétét igénybe venni a nőket érő erőszak, a családon belüli erőszak terén. A jelzőrendszer alapján tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. Az elmúlt évben ilyen esetről nem volt tudomása sem az Önkormányzatnak, sem a jelzőrendszernek. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Mivel községünkben sem anyaotthon, sem családok átmeneti otthona nem működik az esetlegesen felmerülő igény esetén, a védőnő, a családsegítő, valamint a gyermekjóléti szolgálat maximális segítséget nyújt az elhelyezésben. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Önkormányzati képviselők körében 1 nő található. Az Önkormányzat az intézményeiben 85,14%- ban nő a munkavállaló. A helyi közéletben a nők rangos szerepet vállaltak, vállalnak. 22

23 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, a gyermeküket egyedül nevelő anyák és a év feletti nők hátrányos helyzetben vannak a munkaerő piacon. Ezt helyi szinten megoldani nem lehet, a magányosság és az elhagyatottság érzésének megszüntetésére a társadalmi és kulturális összefogás a lehetséges megoldás. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A GYES-ről való visszatérés a munkaerőpiacra sok esetben a munkahelyre történő eljutás miatt megoldatlan. A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet. fejlesztési lehetőségek Az Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembe vételével az utaztatás megoldása. Szabadidős programok szervezése, ez időre a gyermekfelügyelet megoldása. 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Községünkben a kor előre haladtával nő az özvegyek száma, főleg a nők körében. Hosszabb a nők élettartama, növekszik az átlagéletkor. Az időskorban jellemző megbetegedések a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák mellett a pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Különösen gyakori a depresszió és a demencia kialakulása. 23

24 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idősek, nyugdíjasokjövedelemkiegészítő tevékenységet szívesen folytatnának, de erre sajnos nincs esély a munkaerő piacon. Amíg a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni, addig az időseket sem alkalmazzák, akár a magánvállalkozók, akár a cégek, vagy az állami szektorban. Sajnos az időseket, nyugdíjasokat a közintézményekben az Önkormányzat nem tudja foglalkoztatni, sőt a foglakoztatásukat támogató programok sincsenek. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A helyi közszolgáltatások területén az idősekkel való foglalkozás teljes mértékben kielégítő. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatás községünk minden polgárának biztosított, kiemelt figyelmet fordítva az idősekre. Minden ingatlanba eljut a helyi újság megjelenő száma, amiben tájékozódhatnak a falu életéről. Külön meghívót kapnak mindenféle kulturális szervezésre, sőt az idősek felkéréseket kapnak a rendezvényeken való szereplésekre, amiket Nyugdíjas Klubok tagjai teljesítenek is. Az Önkormányzat mind anyagilag, mind erkölcsileg támogatja a Nyugdíjas Klubot. A tagok különféle kirándulásokon, egészségügyi felvilágosító előadásokon vesznek részt. Megünneplik a névnapokat, a jeles ünnepeket, saját berkükben és a községi ünnepségeken is. Azok az idős emberek, ahol generációk élnek együtt sokkal jobb szellemi aktivitással rendelkeznek, mint az egyedül élők. Ha a gyerekek, vagy az unokák a nagyszülőket rá tudják venni a számítógép használatára, akkor az idősek szívesen foglalkoznak az informatika világával. Sajnos a generációs együttélés egyre kevesebb. A község háziorvosa és az ápolónő azokat az idős embereket, akik a rendelésen nem tudnak megjelenni heti, havi rendszerességgel felkeresi. Nagyon jó a kapcsolat az Önkormányzat és a háziorvosi szolgálat között. Községünkben ellátatlan, magára hagyott idős ember nincs, hisz főleg az idősek egymásra figyelnek, szólnak a megfelelő helyeken azoknak az embertársaiknak az érdekében akik bajban vannak, segítségre szorulnak. A Társult Önkormányzatok Együtt Segitőszolgálatai-nak keretén belül a házi segítségnyújtást is igénybe veszik azok az egyedül álló idős emberek, akik már nehezen jutnak el a megfelelő szolgáltatások helyszínére. Jelenleg 9 fő azoknak az egyedül álló, egyedül élő emberek száma, akik igénybe vették a házi segítségnyújtás lehetőségét. A Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtást 8 fő veszi igénybe, aminek működtetését civil szervezet (HB Jelzőrendszeres Segítségnyújtás) végzi, havonta Ft/hó ellenében. Tudatosítani kell, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, mekkora segítség, főleg az egyedül élő idős embereknek. Megőrizni a generációk egymáshoz való közeledését, az idősek intenzív bevonása a községi ünnepségekbe, a falunapi rendezvénybe, egyszerűen csak a falu életébe. Életkorukhoz megfelelő egészségügyi előadások tartása. 24

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program 1. sz. felülvizsgálata

Helyi Esélyegyenlıségi Program 1. sz. felülvizsgálata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlıségi Program 1. sz. felülvizsgálata Pilis Város Önkormányzata 2014. június Türr István Képző

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. június 20. A felülvizsgálat során tett kiegészítéseket, módosításokat a fejezetek végén címszóval és színkiemeléssel jeleztük. Tartalom

Részletesebben

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Készítette: Olcsva Község Önkormányzata Felülvizsgálat: 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés...3 1. Jogszabályi háttér bemutatása...4

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

j~~. szám ú előterjesztés --

j~~. szám ú előterjesztés -- Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere j~~. szám ú előterjesztés -- Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Program Bogács Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program LÖVŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-20201318

Helyi Esélyegyenlőségi Program LÖVŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-20201318 Helyi Esélyegyenlőségi Program LÖVŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-20201318 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...6 Bevezetés...6 A település bemutatása...6 A település demográfiai jellemzője...7

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2016. február I. Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

Részletesebben

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e - 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Tartalom A megvalósítás előkészítése Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Tartalom A megvalósítás előkészítése Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1.

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata 1. számú melléklet ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Vésztő

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA A Közgyűlés VI-69/314.42/216. sz. határozatának melléklete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 216. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA MISKOLC 214-215 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Borsosberény Község Önkormányzata. 2013. július 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Borsosberény Község Önkormányzata. 2013. július 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Borsosberény Község Önkormányzata 2013. július 10. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Bevezetés... 2 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Tárgy: A Gondozási Központ Szakmai programjának módosítása

Tárgy: A Gondozási Központ Szakmai programjának módosítása Ásotthalom Község Önkormányzatának Gondozási Központ Vezetőjétől 6/2008. Véleményező Bizottság: SZISB Ikt: 1022/2008. Tárgy: A Gondozási Központ Szakmai programjának módosítása Melléklet: 2 db Ásotthalom

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Mérk Nagyközség Önkormányzata 2013-2018

Helyi Esélyegyenlőségi Program Mérk Nagyközség Önkormányzata 2013-2018 Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 99/2013.(VI.27.) határozata Mérk Nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadásáról A Képviselő-testület! Mérk Nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programját a

Részletesebben

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2013 2018 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 1.1. A program előkészítését előíró jogszabályi környezet...

Részletesebben

Epöl Község Önkormányzatának 2010.

Epöl Község Önkormányzatának 2010. Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kiskinizs Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kiskinizs Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Kiskinizs Község Önkormányzata 2013. 1 Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja

Részletesebben

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. október 29-i ülésére

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. október 29-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. október 29-i ülésére Tárgy: Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadása Az előterjesztést készítette: Simon István szociálpolitikai csoportvezető

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2016-2021

BUDAPEST FŐVÁROS XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2016-2021 BUDAPEST FŐVÁROS XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2016-2021 1 Tartalom Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szombathely, 2015. szeptember 15.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szombathely, 2015. szeptember 15. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely, 2015. szeptember 15. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2013. június 27-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010.

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. 1 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. T á j é k o z t a t ó Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Leányvár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 7-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Leányvár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 7-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Leányvár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 7-ei ülésére Tárgy: Helyi Esélyegyenlőségi Program áttekintése Előadó: Hanzelik Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKVÉDELEMI FELADATOK 2015. ÉVI ELLÁTÁSÁRÓL Összeállította: Érd MJV Polgármesteri Hivatala Humán Iroda Érd, 2016. május 4. - 1

Részletesebben

35/2015. (IV.30.) KT.

35/2015. (IV.30.) KT. JEGYZŐKÖNYV 10 015-13/2015./F FÜLÖP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. április 30-án de. 9,00 órakor TARTOTT SOROS NYÍLT ÜLÉSÉRŐL Hozott rendeletek: 6/2015. (IV.30.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA I. Az intézmény célja és szakmai feladatai A szakmai program célja bemutatni, hogy a gyermekjóléti szolgálat a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: 2015. június 2013-2018 1 Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 4 A

Részletesebben

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Bevezetés Tarcal Község Önkormányzata, eleget téve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Jászivány Község Önkormányzata

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Jászivány Község Önkormányzata JÁSZIVÁNY KÖZSÉG HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Jászivány Község Önkormányzata Jászivány, 2015. december 08. 2 Tartalom Bevezetés...3 A település bemutatása..3 Értékeink,

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (IV.1.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (IV.1.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról 1 Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (IV.1.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

A Kormány... határozata. a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről

A Kormány... határozata. a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről A Kormány.. határozata a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről 1. A Kormány összhangban az Európa 2020 stratégiához

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ az Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése a komplex programmal kezelendő

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 35/2013. (XII.13.) sz. önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszerérıl

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 35/2013. (XII.13.) sz. önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszerérıl PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 35/2013. (XII.13.) sz. önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszerérıl Hatályba lépés napja: 2014. január 01. Ezen önkormányzati rendelet a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Pécsbagota Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Család - és. Gyermekjóléti Szolgálat. Szakmai Programja

Család - és. Gyermekjóléti Szolgálat. Szakmai Programja Alsózsolcai Gondozási Központ Alsózsolca, Kossuth L. út 104. Család - és Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai Programja 2016 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 1.1 Előszó...4 1.2 Az intézmény bemutatása...4 1.3

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Parád Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád, Kossuth Lajos út 91. Tel.: 36/544-072, Fax: 36/364-525 Email: parad@t-online.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. 2 Bevezetı Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

5. NAPIREND Ügyiratszám: 4/458/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2016. május 25-i rendkívüli nyilvános ülésére

5. NAPIREND Ügyiratszám: 4/458/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2016. május 25-i rendkívüli nyilvános ülésére 5. NAPIREND Ügyiratszám: 4/458/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2016. május 25-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: A gyermekjóléti

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével c. könnyített

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal Humán-közszolgáltatási Osztály 1239 Budapest, Hősök tere 12. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

dr. Fórika László dr. Varjú Gabriella Az eljárás megindulása

dr. Fórika László dr. Varjú Gabriella Az eljárás megindulása Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-904/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-905/2014.) Előadó: dr. Baksa

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tabdi Községi Önkormányzat 2013. április 16. Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Program bevezetője... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 A HEP elfogadása

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. í Á Á É Á Í Í Í Á Í É á í í á é é í í í Í é í á é Í 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. 1. Az egyesület megnevezése: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete. 2. Székhelye: Kaposvár, Béke u. 47. 3. Működési

Részletesebben

Tárgy: Javaslat a Szociális Szolgáltató Központ Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye szociális ellátás létrehozására

Tárgy: Javaslat a Szociális Szolgáltató Központ Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye szociális ellátás létrehozására Előterjesztő: Szitka Péter Polgármester Készítette: Untenerné Márton Ágnes osztályvezető Tárgy: Javaslat a Szociális Szolgáltató Központ Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye szociális ellátás létrehozására

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

J a v a s l a t. Kisszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015-2019. évekre szóló gazdasági programjára

J a v a s l a t. Kisszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015-2019. évekre szóló gazdasági programjára Kisszállás Község Önkormányzat Polgármesterétől 6421 Kisszállás, Felszabadulás u. 28. Tel.: 77/557-010, 77/557-020 Fax: 77 / 557-011 e-mail: polgarmester@kisszallas.hu J a v a s l a t Kisszállás Község

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben

Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Tartalomjegyzék. Bevezetés...2. o.

Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Tartalomjegyzék. Bevezetés...2. o. 1 Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tartalomjegyzék Bevezetés...2. o. I. Pilis Nagyközség szociális helyzetképe...2-5.o. II. Pilis Nagyközség szociális feladat

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

Mosonszentmiklós község Gazdasági programja 2014 2019

Mosonszentmiklós község Gazdasági programja 2014 2019 Mosonszentmiklós község Gazdasági programja 2014 2019 1 A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -ban meghatározottak alapján kerül sor.

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben