ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E

Átírás

1 ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKVÉDELEMI FELADATOK ÉVI ELLÁTÁSÁRÓL Összeállította: Érd MJV Polgármesteri Hivatala Humán Iroda Érd, május

2 Tartalom BEVEZETŐ... 5 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI... 5 DEMOGRÁFIAI MUTATÓK... 6 AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK RENDSZERE. 7 Pénzbeli ellátások... 7 Természetbeni ellátások... 8 GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT Személyi feltételek Tárgyi feltételek Technikai felszereltség A szolgáltatást igénybevevők jellemzőinek bemutatása Az ellátotti összetétel bemutatása Érden és Diósdon Az ellátásba kerülések okai, formái A Gyermekjóléti Központ szolgáltatásai Az egyes speciális szolgáltatások alakulása évben Kapcsolattartás Készenléti Ügyelet Utcai és lakótelepi szociális munka A Szociális Gondozó Központ Gyermekjóléti Központ által meghirdetett pályázatok Együttműködések, közös programok más intézményekkel, szervezetekkel Kórházi Szociális munka Gyermekpszichológiai ellátás Fejlesztő pedagógus Általános jelzések, védelembevétel, együttműködések KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁS BÖLCSŐDE CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ IRODA BESZÁMOLÓ A GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA FÉSZEK EGYESÜLET Az Otthonba kerülés indokai évben A gyermekek továbbkerülésének/elhelyezésének az alakulása 2015-ben Személyi és tárgyi feltételek

3 Szabadidő hasznos eltöltése Ellenőrzések CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA Személyi és tárgyi feltételek Az intézmény szakmai munkájának bemutatása Az intézménybe történő bekerülés A bekerülés főbb okai Statisztika Általános adatok Szociokulturális háttér Éves prevenciós munka Az év során elvégzett munka LÁMPÁS 92 CSÁO KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Intézmény bemutatása Gazdálkodás Tárgyi és személyi feltételek Szakmai munka Az intézmény külső kapcsolatai LEA ANYAOTTHON Fenntartó Az otthonról általánosságban Szolgáltatások Statisztikai adatok Szakmai munka Saját szervezésű programok Publikációk Szakmai ellenőrzések Finanszírozás és egyéb források Önkéntesség Nehézségek Jövőbeli tervek, célkitűzések DON BOSCO CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA Közös programok A Don Bosco Családok Átmeneti Otthona intézményi jellemzői Együttműködés szervezetekkel A munka világa A szabadidő hasznos eltöltése

4 Szülői fórum Ünnepek ös év ellátási jellemzői VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT Védőnők és a Gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének értékelése A Védőnői munka során tapasztalt problémák Javaslatok, kezdeményezések a gyermekek helyzetének javítására RENDŐRSÉG ÉRD A bűnmegelőzési tevékenység helyzete, folyamatban lévő programok Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység értékelése Családon belüli erőszak helyzete, áldozatvédelem A kábítószer prevenció helyzete A baleset-megelőzési tevékenység, a baleset-megelőzési bizottság tevékenységének és programjainak bemutatása Főbb baleset-megelőzési programok Az Iskola Rendőre Program értékelése Bűnmegelőzési tanácsadók tevékenységének rövid jellemzése A FELÜGYELETI SZERVEK ÁLTAL VÉGZETT ELLENŐRZÉSEK ÖSSZEGZÉS MEGFOGALMAZOTT JAVASLATOK számú melléklet: Területi Védőnői Hálózat

5 BEVEZETŐ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többszörösen módosított évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése alapján A települési önkormányzat és az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít. Az értékelést - települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően - meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat, illetve az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. A Gyvt a részletesen felsorolja a települési önkormányzat feladatait: A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 94. (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint, a (2a)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, valamint, ha a (2a)-(4) bekezdés alapján nem köteles az ellátás biztosítására, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) köteles működtetni. (4) A járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A járásszékhely településen működő gyermekjóléti központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki. (5) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. (5a) A települési önkormányzat által fenntartott bölcsőde a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszáma legfeljebb 15%-áig az ellátási területén kívül lakóhellyel, ennek - 5 -

6 hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek ellátását is biztosíthatja, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását biztosítani tudja. (6) Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, - eltérő megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is. (7) Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást. (8) A települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének családi napközi formájában is eleget tehet, feltéve, hogy a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben már fenntart legalább egy bölcsődét. 94/A. A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését társulás útján is biztosíthatják. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) számú kormányrendelet 10. számú melléklete részletesen meghatározza a tartalmi követelményeket, melyek alapján az átfogó értékelés összeállításra került. DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A település demográfiai mutatói különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira évenkénti bontásban: Megnevezés Érd település lakosainak száma Lakosságszám /fő/év/2011 Lakosságszám /fő/év/2012 Lakosságszám /fő/év2013 Lakosságszám /fő/év/2014 Lakosságszám /fő/év/ éves gyermekkorú éves fiatalkorú éves összesen Forrás: helyi lakcím-nyilvántartás A település demográfiai mutatóiból megállapítható, hogy a lakosságszám a évi adatokhoz képest közel 1%-kal nőtt. A 0-18 éves korú lakosság száma a évi adatokhoz - 6 -

7 képest már kedvezően alakult, hiszen közel 1%-os emelkedést mutat. Ugyanakkor a 0-14 és a éves korú lakosság száma nem növekedett. A jelzőrendszer intézményeitől beszerzett információk szerint a városban olyan gyermekek is tartózkodnak, akik sem lakó, sem tartózkodási hellyel nem rendelkeznek, de életvitelszerűen Érden élnek. A számuk nem határozható meg, de az ellátási kötelezettség az Önkormányzatot terheli. A jelzőrendszer működtetése e korosztályok vonatkozásában a legfontosabb, hiszen a pályaorientációtól kezdve a családi életre nevelésen keresztül számos tényező befolyással van a fejlődésükre a felnőtté válásig. A 0-14-éves korú gyermekek tekintetében a család mellett a városban működő intézményekre (bölcsőde, óvoda, iskola) hárul nagy felelősség a gyermekek megfelelő nevelésében. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK RENDSZERE Pénzbeli ellátások A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. A pénzbeli ellátás összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 22%-a. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság Az ellátás megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének az igénybevételére, amely bölcsődések, óvodások, általános iskola 1-8. osztályosok esetében 100%-ot, a középiskola 9. osztályától pedig 50%-os kedvezményt jelent. külön jogszabályban meghatározott kedvezmények tankönyvtámogatás igénybevételére, valamint augusztus és november hónapban természetbeli támogatásra jogosult, amelynek összege nem emelkedett az elmúlt évhez képest, továbbra is gyermekenként 5.800,- Ft. A támogatás finanszírozása 100%-ban az állami költségvetésből történik. Az egyszeri támogatást augusztusában és azóta is természetbeni támogatásként Erzsébet utalványban kapták meg a jogosultak. A kedvezményre az a gyermek jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 130 %-át, ez évben ,- Ft volt. A gyermekét egyedül nevelő szülő, a tartósan beteg gyermek, illetve a nappali tanulmányokat folytató nagykorú esetén ez az összeghatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-a. Ez az összeghatár évben ,- Ft volt

8 Az öregségi nyugdíjminimum 2015 évben sem változott, ,- Ft volt, így ban a nyugdíjminimum %-os meghatározása is változatlan maradt. A jövedelem mellett a vagyoni helyzet vizsgálatát is előírja a jogszabály. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság iránti kérelem tartalmazza az ügyfél vagyonnyilatkozatát, melyben a vagyoni helyzetéről nyilatkozik. A vagyoni érték meghatározása is a nyugdíjminimumot veszi alapul, így ezek az értékhatárok sem változtak az elmúlt évhez képest. Továbbra sem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a család él, a nem hasznosítható haszonélvezettel terhelt ingatlan, valamint a mozgáskorlátozottságra, vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű sem. Az Önkormányzat által adható támogatások esetében az önkormányzati segélyt az év folyamán felváltotta a települési támogatás. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályainak rendszerét Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: rendelet) határozta meg, amely március 1-jén lépett hatályba. A települési támogatás minden önkormányzat kötelező feladata, de saját maga határozza meg a helyi sajátosságok figyelembevételével a támogatási formák körét és feltételeit. Az állami normatíva a település adóerő képességének függvénye. A jogosult részére jövedelem-kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások adhatók: Gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez nyújtott települési támogatás: A gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez, fogászati kezeléshez (továbbiakban együtt: gyógyászati kiadások) nyújtott települési támogatás, mely a jövedelem és a költség függvényében kerül megállapításra. Gyermekek részére ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás: Az ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás a fertőző betegségek (járványos agyhártyagyulladás, bárányhimlő, humán papillomavírus) kialakulásának megelőzése érdekében nyújtott hozzájárulás. Rendkívüli települési támogatás: A nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások biztosításához, a gyermek neveléséhez, gondozásához kapcsolódó kiadások biztosításához adható. A gyermek sajátos nevelési igényű vagy korai fejlesztésben, fejlesztő nevelésben részesül, abban az esetben a család jövedelmének vizsgálatához magasabb határok kerültek beállításra. Az önkormányzat a rendelkezésére álló pénzforrásokból a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására szociális rászorultságtól függő, természetben nyújtott ellátásokat is biztosíthat: Természetbeni ellátások Természetbeni rendkívüli települési támogatás állapítható meg különösen annak a rászorulónak, aki rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. A természetbeni rendkívüli települési támogatás gyermekeket érintő formái: - 8 -

9 élelmiszercsomag, élelmiszerutalvány, tüzelőtámogatás, tanulók helyi járatú autóbusz bérlet támogatása, tanévkezdési támogatás, újszülöttek támogatása. A támogatás szociális rászorultság alapján ítélhető oda, elsősorban utalvány, tüzelőanyag, bérlet megvásárlása, tanévkezdési utalvány, illetve babacsomag formájában. Gyermekek étkeztetése A gyermekek étkeztetésére az oktatási, nevelési intézményekben van lehetőség. Sok olyan gyermek kerül a rendszerbe, akik az elhanyagoló szülői magatartás miatt nem jutnak megfelelő mennyiségű, és minőségi élelemhez. A jelzőrendszer tagjai kezdeményezik a kedvezmények igénybevételét, ennek ellenére számos esetben a csökkentett térítési díjat sem fizetik be a szülők, ezért a jövőben végig kell gondolni e tárgykörben a támogatások rendszerét. Az 50 illetve a 100%-os étkezési kedvezményben részesülők számát, és az étkeztetésre felhasznált összeget az alábbi táblázat szemlélteti: Gyermekétkeztetés alakulása évben A Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. tv.) módosítása miatt a támogatások mértéke intézmény típusonként szeptember óta eltérő. Az óvodákban és bölcsődékben igénybe vehető kedvezmények bővültek. A korábbi 50%-os RGYV és nagycsaládos kedvezmény 100%-ra nőtt. Új elemként jelent meg a szülői nyilatkozat alapján igénybe vehető kedvezmény (jövedelemhatártól függő). A kedvezményezettek adatai intézményenként és összesítve: GYERMEKÉTKEZTETÉSI TÁMOGATÁSOK év Intézmény típusa RGYV 100% RGYV 50% Nagycsaládos 100% Igénybevett kedvezmény Nagycsaládos 50% Tartós beteg 100% Tartós beteg 50% alapján fő összeg fő összeg fő összeg fő összeg fő összeg fő összeg fő összeg eft eft eft eft eft eft eft Bölcsődékben étkezők Óvodákban étkezők Általános iskolákban étkezők Középiskolákban étkezők Szülői nyilatkozat összesen A gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény kiemelkedik a támogatások rendszeréből, ugyanis az Önkormányzat 2015-ben az állami támogatáson felül plusz támogatást nyújtott a szociális rászorultság alapján. A rendelet 42. (1) bekezdése alapján a Gyvt (5) bekezdésében biztosított normatív kedvezményen túl, a normatív kedvezmény érvényesítését követően fizetendő térítési díjból - 9 -

10 50%-os étkezési díjkedvezményt kellett biztosítani, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj (28.500,- Ft) mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. A jogosultságot az adott nevelési év végéig kellett megállapítani. Támogatás megnevezése Igénybevevő fő Pénzbeli ellátások alakulása Felhasznált összeg e Ft Központi költségvetésből visszaigényelt e Ft Önkormányzatot terhelő e Ft Elutasítás Összesen: Forrás: helyi hatósági nyilvántartás Települési támogatás: Támogatás megnevezése Igénybevevő/ fő Felhasznált összeg e Ft Elutasítás/Fő Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Önkormányzati segély ( ig) Óvodáztatási támogatás (megszűnt: ) élelmiszercsomag, élelmiszerutalvány tüzelőtámogatás tanulók helyi járatú autóbusz bérlet támogatása tanszertankönyvtámogatás, újszülöttek támogatása Forrás: helyi hatósági nyilvántartás Fő Az elutasítások oka továbbra is a hiányosan benyújtott kérelem, a támogatható jövedelemhatárnál magasabb jövedelem, a rendeletben meghatározott rendkívüli élethelyzet hiánya összességében minden esetben a jogszabályban meghatározott jogosultsági feltétel, illetve feltételek hiánya volt

11 GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK A gyermekjóléti alapellátás célja, hogy hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Ha a gyermekek átmeneti gondozását a települési önkormányzat ellátási szerződés keretében biztosítja, és az ellátást nyújtó intézmény nem a települési önkormányzat területén működik, a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátását lehetőség szerint a szülő lakóhelye szerinti települési önkormányzatnak kell biztosítania. A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást többféle módon szervezheti meg. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a Szociális Gondozóközpont keretében önálló tagintézményként működtette a Gyermekjóléti Központot december 31-ig. GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT A Gyermekjóléti Központ munkatársai mára stabilizálódott létszámmal látják el a mindennapi munkát. Megismerték a családokat, akik közül néhányat évek óta gondoznak, ugyanakkor vannak olyan családok is, akik csak átmenetileg küzdenek életvezetési problémákkal. Elmondható, hogy a fiatal pályakezdő munkatársak a krízishelyzetek kezelésében is jártasságot szereztek. Eredményként értékelhető, hogy a több éve megszervezett nyári prevenciós program, valamint a szabadidős programok Érd/Diósd lakossága körében elterjedtek. Évről évre a lakosság széles köre veszi igénybe őket, valamint az első évek résztvevői ma már önkéntes segítőként vesznek részt a munkában év közepén elkezdődött a Rómer Flóris tér 1 sz. alatti épület felújítása, átépítése, aminek következtében utolsó hetében át is költöztek a teljesen újjáépített szolgáltató központba. Ez nemcsak az épület újjáépítését jelentette, hanem a teljes bútorzat, számítógéppark, kapcsolatügyeleti szoba, tárgyalószoba kialakítását is. Az épület alkalmas lesz minden szempontból a Család és Gyermekjóléti Központ járásközponti feladatainak ellátására január 1-től. Személyi feltételek tagintézmény-vezető 1 fő családgondozó 9 fő utcai szociális munkás 2 fő szociális asszisztens 4 fő pszichológus 1 fő fejlesztőpedagógus 1 fő kórházi szociális munkás 1 fő

12 Az intézmény szakellátása megfelelő, minden dolgozó megfelelő szakképesítéssel rendelkezik. Tárgyi feltételek A évi munkát még a régi, Emma u. 7. sz. alatti épületben végezték, év végén történt meg az átköltözés a Rómer Flóris tér 1. szám alatti épületbe. Technikai felszereltség Az elmúlt évek beruházásának köszönhetően az épület technikai felszereltsége megfelelő. Rendelkezésre áll a központi telefon fax készülékkel, 6 db telefon mellékkel, 4 db intézményi mobiltelefon, valamint 7 db számítógép, 2 db notebook, 1 db projektor. A szolgáltatást igénybevevők jellemzőinek bemutatása A társadalom legkülönfélébb rétegeiből kerülnek ide ügyfelek, szolgáltatásaikat minden Érd/Diósd területén állandó és ideiglenes lakcímmel rendelkező lakos igénybe veheti. Jellemzően a halmozottan hátrányos helyzetű családok, nagycsaládosok, munkanélküliek és mélyszegénységben élők alkotják az ügyfélkörük nagy részét. Az előző évhez hasonlóan a társadalmi középosztályból jelentkező családok előfordulása megnőtt, amely társadalmi csoportra az jellemző, hogy ügyvédi háttérrel rendelkeznek. Az egymással való megegyezéshez, a gyermekkel kapcsolatos döntésekhez egyre inkább külső megerősítést, hatósági és intézményi segítséget igényelnek a szülők. Ez a probléma rendkívül sok lelki támogatást, rendszeres, gyakori családgondozást és figyelmet igényel a családgondozó részéről is. Az ügyfelek körülbelül 26%-a önként keresi fel intézményt. Az országot megrázó menekültáradat nem érintette városunkat, a menekültek Bicske, Budapest érintésével hagyták el az országot. Az előző évhez viszonyított számszerű és ellátotti összetétel bemutatása Az ellátotti összetétel bemutatása Érden és Diósdon Állandó bejelentett kiskorú lakos év közötti Érd fő Diósd fő 0-2 év közötti Érd 1194 fő Diósd 207 fő 0-14 év között Érd fő Diósd fő év közötti Érd fő Diósd 425 fő Forrás: helyi népesség nyilvántartó

13 A Gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevő gyermekek számának alakulása (Érd és Diósd), összehasonlítás az előző évhez képest Megnevezés Alapellátásban gondozottak száma Védelembe vett kiskorúak száma ellátottak száma ellátottak száma ellátottak száma év év év folyamatban, nincs határozat folyamatban, nincs határozat, sok esetben tárgyalás sem volt még Megszűnt védelembe vett kiskorúak száma Forrás: Gyermekjóléti Központ statisztikai adatai Az ellátásba kerülések okai, formái A évben 161 új eset került nyilvántartásba vételre, ebből 24 esetben a gyermek önként kereste fel az intézményt. Gyermek-szülő közösen 32 esetben jelent meg, más jelzőrendszeri tag által kezdeményezett esetek száma 105 volt. A hatóság által együttműködésre kötelezettek esetszáma csökkent az előző évhez képest 41 esetre, ez abból is adódik, hogy nem születtek jogerős határozatok. A jelzőrendszer tagjai összességében 874 alkalommal küldtek jelzést az intézményhez. A gondozott családok meghatározó problématípusa 290 gyermeknél anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő), a szülők vagy a család életvitele miatt kialakult problématípus pedig 372 gyermeket érintett. Gyermeknevelési probléma, szülői elhanyagolás 244 gyermek esetében okozott veszélyeztetettséget. Intézménybe való beilleszkedési nehézség, magatartászavar, teljesítményzavar 251 gyermeknél fordult elő. A családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, valamint lelki) 57 gyermek, családi konfliktus (közvetve vagy közvetlenül) 52 gyermek esetében volt. Szenvedélybetegség miatt kialakult problématípus közvetve vagy közvetlenül 69 gyermeket érintett. A gondozott gyermekek körében a legkisebb számban előforduló problématípus a fogyatékosság, retardáció. Ilyen eset 8 főnél jelentkezett. Korábbi jelzésre folytatásra került azoknak a román családoknak a megsegítése, akiknek problémát okozott gyermekeik Magyarországon való beiskoláztatása szeptemberében 4 családból 6 gyermeknek sikerült így beiratkoznia általános iskolába, majd októberben egy újabb család gyermeke kapott segítséget. A Gyermekjóléti Központ szolgáltatásai év (halmozott adat) év (halmozott adat) Információnyújtások Segítő beszélgetés

14 Hivatalos ügyekben segítségnyújtás Tanácsadások Családlátogatás Konfliktuskezelés Közvetítés más szolgáltatásba Örökbefogadással kapcsolatos intézkedés 1 0 Elhelyezési tárgyaláson részvétel 4 3 Felülvizsgálati tárgyaláson részvétel Esetmegbeszélés a jelzőrendszer tagjaival Esetkonferencia Készenléti szolgálat Szakmaközi megbeszélés Adományozás Gyermekpszichológiai ellátás Az egyes speciális szolgáltatások alakulása évben Kapcsolattartás Az Intézmény kapcsolattartási ügyeletét a évben 15 gyermek esetében vették igénybe a hozzátartozók. A kapcsolatügyeleten megjelentek jogerős bírósági/gyámhivatali szabályozással rendelkeztek, a jogosultak többségében édesapák voltak, anyai, illetve nagyszülői kapcsolattartásra 4 gyermek esetében került sor. Bíróság, illetve gyámhivatal által elrendelt felügyelt kapcsolattartás 11 gyermek esetében történt, 1 családnál pedig segített kapcsolattartás zajlott. Az Intézményben történő gyermekek átadás-átvételére 3 gyermek járt. A kapcsolattartást páratlan heteken szerdánként óráig, minden pénteken óráig, de az esetek túlnyomó részében szombati napokon 8-13 óra között vehették igénybe. A kapcsolattartások során két munkatárs fogadta a megjelenteket, egy mediátor és egy kapcsolatügyeleti munkatárs. A bíróság/gyámhivatal által szabályozott esetekben a kapcsolatügyeleti naplóban rögzített adatokon kívül külön írásos feljegyzés is készült a láthatáson történt eseményekről. Ebben kitérték a családgondozók a láthatásra jogosult, illetve arra kötelezett szülő verbális és nonverbális viszonyulására, a gyermekkel való kapcsolatára, viselkedésére, tapasztalható szülői kompetenciájára, a házirend esetleges megsértésére, stb. Ezeket a feljegyzéséket a bíróság a végleges kapcsolattartásra vonatkozó határozathozatalt megelőzően bekérte a szolgálattól. Készenléti Ügyelet A készenléti szolgálatot a családgondozók a heti munkaidő letelte után péntek 12 órától hétfőn reggel 8 óráig látják el a es telefonszámon. Természetes, hogy ebben az időszakban éjjel-nappal lehet jelezni a problémákat és az ügyelő legjobb tudása szerint segíti a felmerülő kérdéssel hozzá forduló klienst. Az ügyeletes szükség szerint azonnali segítséget, vagy tájékoztatást nyújt. Készenléti ügyeletet a évben 99 esetben láttak el 5 kolléga részvételével

15 A jelzések leggyakoribb problémái: Elvált, illetve külön élő szülők esetében a bírósági, gyámhivatali végzés ellenére is nehézségek merültek fel a kapcsolattartó szülőnél, hogy a végzésben foglaltak szerint élni tudjon a törvény által biztosított kapcsolattartás lehetőségével. A gyermek gondozását biztosító szülő vagy a kapcsolattartás lehetőségével élő szülő vélt vagy jogos sérelmei alapján változtatni szeretne a meghatározott kapcsolattartási renden. Nem volt ritka azon esetek száma, amikor munkanélküliségre és alacsony jövedelemre hivatkozva élelmiszersegély után érdeklődnek, egyéb igénybe vehető támogatások feltételeit kérdezték meg. Őszi/téli emelkedő rezsiköltségük miatt a fűtéshez természetben történő tüzelőtámogatás igényléséhez kértek segítséget. Tartozások miatt megszorult családok jelentkeznek, lakhatási problémákkal. Több esetben jelezték, hogy azonnali otthont biztosító ellátást vennének igénybe. Folyamatban lévő válás, megszűnt élettársi kapcsolat esetében előfordult a családon belüli erőszak a külön élő szülők között, mindez a legtöbb esetben a közös gyermek vagy gyermekek előtt zajlott. Több esetben előfordult, hogy a rendőrség ügyeletese kérte segítségüket szökésben lévő gyermek, vagy megkerült fiatal elhelyezésének megoldásában. Utcai és lakótelepi szociális munka A KAB-ME-14 NCSSZI pályázat és között támogatta a működést és a munkát, melynek keretében az alábbi programok kerültek megvalósításra: Óvodai prevenciós foglalkozások keretei között a legkisebbeket is érintő családi kapcsolatok gyengülését zenés-mesés foglalkozással próbálták erősíteni a családi rítusok és szokások kihangsúlyozásával. A program eddig 8 óvodában, 12 óvodai csoportban került megvalósításra. A gyerekek lelkesen vállalkoztak a családrajz elkészítésére, melyből 77 rajz készült. Ezekből kiállítás került megszervezésre a Parkvárosi Közösségi Házban án, és díjazták a Legösszetartóbb család című pályázat nyerteseit. A Szülő Klubot és a Baba-Mama Klubot a gondozás alatt álló anyukák, családok látogatták, a házastársi kapcsolatoknál felmerülő problémák kerültek megbeszélésre. Az iskolai prevenciós programban a problémákat helyben az iskolai fogadóórák keretében rendezték, ahol a pedagógusok, a szülők és a gyermekek is elérhették a Gyermekjóléti Központ munkatársát. Hétfőtől péntekig 8 és 9 óra között - állandó jelleggel - a kallódó, csellengő, felügyelet nélkül hagyott gyermekek és fiatalok felkutatása történt meg Érd településen, különös tekintettel az iskolák környékére, a Stop-shop bevásárlóközpontra és a lakótelepre, mely alkalmas feltűnésmentes helyet biztosítani az iskolakerülésre, a szabadidő esetleges káros, negatív eltöltésére ben is nagy hangsúlyt kapott a nyári szünidei programok, táborok szervezése. A Parkoló Programot 10 héten keresztül a Családsegítő Központtal együttműködve bonyolították le. Az elmúlt évekhez hasonlóan a hét minden napján változatos, az igényekhez alakított programok

16 várták a gyerekeket, fiatalokat. Naponta más-más helyszínen kerültek megrendezésre a programok, mellyel az ezekhez való hozzájutást segítették elő azok számára is, akik a város távolabbi pontján élnek. Hétfői napokon Parkvárosban az átmeneti ellátást igénybevevő családok gyermekeinek rendeztek kézműves foglalkozásokat és játszó napokat. Szerdai napokon a diósdi gyermekek részére tartottak foglalkozásokat, a csütörtöki napokra a már jól ismert gyalogtúrákat, kirándulásokat szervezték meg ben a Kárpátaljáról érkezett gyermekcsoportot láttak vendégül, közösen járták be a várost, megismerkedtek a település nevezetességeivel, majd bográcsos ebéddel, beszélgetéssel telt a délután. A gyermekek vendégeskedtek az Érden élő híres embereknél, beszélgettek a város prominens személyeivel, és neves intézményekbe látogattak el. A Pest Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány szervezésében. 13 gyermek jutott el Zamárdiba, 20 gyermek pedig az Erzsébet tábor keretei között Fonyódligetre. A táborban résztvevő gyermekek halmozottan hátrányos helyzetű családokban élnek, többségüknek ez volt az első nyaralása. A 2 fő kísérő ellátását a Szociális Gondozó Központ támogatta az önrészen és az útiköltségen túl, de egy harmadik kísérő részvételére is szükség volt. A Balaton minden gyermeknek újdonság és nagy élmény volt. Sokuk számára az első strandélményt jelentette. A gyermekek megtanulták, hogy hogyan kell csoportban együttműködni és egymást segíteni. A hét folyamán a következő programokon vettek részt: Helytörténeti vetélkedő Fonyódon, utazás kisvasúttal Nagy vagy! vetélkedő Éjszakai bátorságpróba Aszfalt rajzverseny egyéni és csapatos Egy perc és nyersz! vetélkedő Koncert - Kávészünet Tábori olimpia kislabda hajítás Focibajnokság Búcsú buli A kislabda hajításban, az aszfalt rajzversenyben, az Egy perc és nyersz! című vetélkedőn, valamint a helytörténeti vetélkedőn értek el kiemelkedő helyezést: kislabda hajítás 3. helyezett 12 év felett kislabda hajítás 3. helyezett 12 év alatt egyéni aszfalt rajz Egy perc és nyersz! vetélkedőn a 4 fős csapat 2. helyezést ért el. A helytörténeti vetélkedőn a helyes kitöltésért nyert ajándékot az ifjúsági iroda részére ajánlották fel, hogy az más számára is hozzáférhető legyen. Összességében elmondható, hogy minden gyermeknek pozitív élményeket adott a fonyódligeti nyaralás. A gyerekek részére számos ünnepekhez kötött program, rendezvény került megszervezésre:

17 A Magyar Költészet Napja; a Gyermeknap, melyet több helyszínen is megtartottak; a Mikulás Ünnepség a Családok Átmeneti Otthonában, ahol a gyermekeket mikuláscsomaggal lepték meg Mikulás jelmezbe öltözve. A Szociális Gondozó Központ Gyermekjóléti Központ által meghirdetett pályázatok Érd Legösszetartóbb Osztálya: Meghirdetésére már 2014-ben sor került az osztályos fiatalok körében. Egy kreatív osztályképet kellett készíteni, illetve egy rövid leírást, hogy miért az övék Érd legösszetartóbb osztálya. A Teleki Sámuel Általános Iskola, a Móra Ferenc Általános Iskola és az Érdligeti Általános Iskola osztályai értek el helyezést napján a KAB-ME pályázat záróünnepségén került sor az oklevelek és a vándorserleg átadására. Pócsi Dóra Emlékdíj: A Pócsi Dóra emlékére meghirdetett pályázat célja a szociális érzékenységre és a közösségi tevékenyre való figyelem felhívás az iskolás gyermekek körében. Az oklevelek átadására az évzáró ünnepségeken került sor. Az Érdligeti Általános Iskolában az elhunyt Pócsi Dóra édesanyja, Pócsiné Sivák Erzsébet adta át az emléklapokat. Együttműködések, közös programok más intézményekkel, szervezetekkel Az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány programja Duka Annamária közreműködésével a roma integráció elősegítése, az előítéletek és diszkrimináció csökkentése érdekében az Érdi Teleki Sámuel Általános Iskola 3.c és 3.d osztályában. Boldog Ceferino Alapítvány roma integrációs programja Gáspár Csaba és Balogh Gusztáv közreműködésével az Érdi Teleki Sámuel Általános Iskola 8. évfolyamában. Részvétel a Ráckeresztúri Drogterápiás Központ nyílt napján október hónaptól egy hosszú távú együttműködés kezdődött a Boldog Ceferino Alapítvánnyal, melynek célja az érdi cigány gyermekek felzárkóztatása. Játékos formában tanulnak és sajátítanak el készségeket minden péntek délután 16 és 18 óra között az Érdi Bolyai János Általános Iskolában. Egész évben együttműködő partnereink voltak a Szepes Gyula Művelődési Központ, Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Magyar Földrajzi Múzeum, Érdligeti és a Parkvárosi Református Egyház, akik nagyban segítették a munkát. Kórházi Szociális munka Együttműködési megállapodás került megkötésre március 19-én a Szent Imre Egyetemi Oktató Kórházzal kórházi szociális munkára. Folyamatos a kapcsolattartás a Kórház szociális munkásával, és havonta egy alkalommal sor kerül kihelyezett ügyelet tartására. A év folyamán összesen 7 alkalommal érkeztek a kórházakból jelzések, ebből 4 alkalommal már a Szociális Gondozó Központ folyamatban lévő esetéről beszélhettünk. Jelzést küldő Kórházak: Heim Pál Gyermekkórház Gyermek és Serdülő Pszichiátriai Osztály Szent János Kórház Gyermeksebészet Szent János Kórház Gyermek Intenzív Osztály Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály Megtett gyermekvédelmi intézkedések:

18 Nevelésbe vétel: 1 fő Alapellátás: 2 fő Védelembe vételre egyik gyermeknél sem került sor. Gyermekpszichológiai ellátás A 2015-ös évben összesen 68 új páciens esetében történt vizsgálat és tanácsadás, az előző évben megkezdett terápiás ellátással együtt összesen 132 fő részesült pszichológiai megsegítésben. A tavalyi évhez képest 18%-kal csökkent az esetszám, amely az iskolai-, óvodai pszichológusi ellátás jelentős bővülésének köszönhető. A pszichológus heti 5 órában a Családok Átmeneti Otthonának ellátását is végezte, ahol segítséget nyújtott a lelki problémák megoldásában és az édesanyák gyermeknevelési gondjaiban áprilistól a Bem téri kihelyezett irodában heti egy napot volt jelen, hogy a környéken élők részére helyben is tudjon segítséget nyújtani. Az érdi iskolákban, óvodákban az igényeknek megfelelően tartott konzultációkat, esetmegbeszéléseket a tanárokkal az akut problémás helyzetek, konfliktusok kezelésére. A családon belül bántalmazott és családon belül molesztált gyermekek esetszáma az előző évit nem haladta meg, több esetben rendőrségi megkeresésre történt a bántalmazott gyermek terápiája. A rossz magatartást és viselkedési zavarokat kiváltó okok között exponenciálisan megnőttek a családi problémák, melyek közül első helyen áll a családok megélhetését biztosító egzisztencia megteremtésének fokozódó nehézsége. A családok egyre nagyobb számban küszködnek napi megélhetési gondokkal, emiatt folyamatosan tetten érhető a frusztrált, bizonytalan, a gyermekeik mentális szükségleteinek kielégítésére már képtelen szülői attitűd. Ebben a fásult környezetben az érzelmileg kielégítetlen gyermekek lelki fejlődése minden tekintetben jóval elmarad az egészséges felnőtté váláshoz szükségestől. Egyre gyakoribb jelenség az internettől és számítógépes játékoktól kialakult addikció. Nem egy esetben az iskolából is kimaradtak a függőségbe került gyerekek. A szülők nehezen vagy egyáltalán nem képesek kontroll alatt tartani gyermekeik felhasználói szokásait. Gyakori tapasztalat, hogy az órák alatt is folyamatosan ezzel foglalkoznak a gyerekek. A pedagógusokkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy az iskolákban igencsak korlátozottak a lehetőségek a mobiltelefonok használatának szabályozására. A mentális problémákkal küzdő gyermekek száma nem mutat csökkenő tendenciát, és ezzel összefüggésben a szakmai tevékenység számának növekedése sürgető figyelmeztetés a preventív munka szükségességére. A másik fontos tapasztalat, amiben tavalyhoz képest idén sem történt változás: a gyermekek pszichiátriai kezelésének, illetve utógondozásának megoldatlansága. Elenyészően kevés a gyermekpszichiátriák ágyszáma, és a hosszabb terápiás ellátást biztosító intézmények befogadó kapacitása. Az ilyen ellátásra szoruló gyermekek ezekben az esetekben többnyire a családi költségvetést terhelő magánellátásban jutnak megfelelő pszichoterápiás segítséghez. Fejlesztő pedagógus A 2015-ös évben folytatódtak az előző évben megkezdett fejlesztések, de számos új kérés is érkezett az intézményhez. A fejlesztések időtartama három hónapos ciklusokban zajlott, majd áttekintettük az elért eredményeket. Az egyéni fejlesztéseken kívül csoportos foglalkozások is folytak, de jelen voltak a szolgáltatással a Parkvárosi Közösségi Házban is hetente egy napon

19 Általános jelzések, védelembevétel, együttműködések március hónapban került megtartásra az éves gyermekvédelmi tanácskozás, és havi szinten folyik a jelzőrendszeri találkozó. Részt vettek a védelembe vételi tárgyalásokon, illetve felülvizsgálatokon a Járási Gyámhivatalnál. Több olyan átmeneti nevelt van a városban, akik időszakos kapcsolattartásra hazajöhetnek szüleikhez, vagy a szülők kérik a kapcsolattartás megváltoztatását, illetve átmeneti nevelésüket évente felülvizsgálja a Gyámhivatal. Minden ilyen esetben javaslatot kérnek, és az ügyben tartott tárgyalások nagy része a családgondozó részvételével zajlik. A Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz kerül az érdi átmeneti neveltek nagy része, ezért rendszeres a kapcsolattartás. Az átmeneti nevelt gyermekekkel kapcsolatos tárgyalásokon való részvételre rendszeres a felkérés. A Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattól 28 esetben érkezett megkeresés. Tárgyalások alakulása Megnevezés év év év év Első védelembe vételi tárgyaláson 74 eset 56 eset 92 gyermek 74 gyermek való részvétel Felülvizsgálati Nevelésbe 14eset 22 eset 30 gyermek 30 gyermek tárgyaláson való részvétel vétel Védelembevétel 21 eset 34 eset 42 gyermek 68 gyermek Forrás: gyermekjóléti Szolgálat statisztikai adatai (2014, év) A Fészek Egyesülettel 2015-ben a város 6 férőhelyre kötött ellátási szerződést, ez a létszám 100%-ban kihasználásra került. Az otthonban 28 gyerek 5 anya volt, teljesített napok száma összesen: 2059 nap. A családok érdekében tartott esetkonferenciákon az egyesület dolgozói készséggel részt vettek, együttműködőek évben a Lámpás 92 Családok Átmeneti Otthonából 38 alkalommal érkezett jelzés, a Nyírfa utcai Családok Átmeneti Otthonából 49 alkalommal, az országos felvevőkörű LEA Anyaotthonból pedig 69 esetben. A Don Bosco Családok Átmeneti Otthonból 82 esetben küldtek értesítést az intézmény felé. A tavalyi évekhez képest nőtt a rendőrségi jelzések száma, melyek között jelentős a fiatalkorúak által elkövetett szabálysértés. A rendőrségi jelzések között számottevő a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmény is, melynek vizsgálatához iratanyag küldése szükséges. A rendőrségtől a évben 77 alkalommal érkezett jelzés az intézményhez. Az ügyészség részéről 1 alkalommal érkezett megkeresés, a pártfogói felügyelettől 6 alkalommal. Az Áldozatsegítő Szolgálat 1 jelzést küldött az intézményhez. Az érdi iskolákkal, óvodákkal napi kapcsolatban állnak a családgondozók. Heti rendszerességgel látogatja az intézményeket az iskolai és utcai szociális munkás, akik fogadó órát is tartanak

20 KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM Az előző évekhez hasonlóan ebben az évben is benyújtásra, és elnyerésre került a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban: KEF) működési feltételeit biztosító pályázat. A KEF ülések célja a tagok tájékoztatása, informálása az aktuális ügyekről, valamint az egyes részfeladatok megszervezése, irányítása, koordinálása, a beszámolók elkészítése. Szakmai kerekasztal került megszervezésre a város döntéshozói részére, ahol bemutatásra került a gyermekjóléti Szolgálat munkája, és a résztvevők kéréseket tehettek, észrevételeket fogalmaztak meg. Az elmúlt évek során nagy sikert aratottak a szakmai tanulmányutak, melyek a szakmai fejlődés mellett csapatépítésre is szolgált ben Pintér Imre alezredes Úr az Érdi Rendőrkapitányság KEF képviseleti tagja segített a tanulmányút megszervezésében. A KEF tagok a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetét látogatták meg. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁS BÖLCSŐDE A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A településen két bölcsőde található összesen 204 férőhellyel. Statisztikai adatok a férőhely alakulásának megfelelően a bölcsődékben Férőhelyek száma Működő csoportok száma A beíratott gyermekek száma a felvételi naplóval egyeztetve Óvodába távozott, kimaradt A év december 31-én beíratott gyermekek száma Az év végi gyermeklétszám korcsoportonkénti megosztása hó hó 36 hó feletti A teljesített gondozási napok száma A gondozott gyermekekhez viszonyítva Apró Falva Pöttöm Sziget Összesen 76 fő 128 fő 204 fő 6 csoport 10 csoport fő 205 fő 326 fő 84 fő 94 fő 178 fő 72 fő 111 fő 183 fő 12 fő 59 fő 1 fő 26 fő 82 fő 3 fő ,03 % 63,9 %

21 A beírt gyermekekhez viszonyítva 86,25% 87,5% Forrás: intézményi nyilvántartás Az intézményekbe jelentkezett gyermekek a fenntartóval történt egyeztetés után kivétel nélkül felvételre kerültek. Év közben, a csoportok kialakítása után jelentősen növekedett az ellátásra igényt benyújtók száma. Okai elsősorban az édesanyák munkáltatóinak jelzése az azonnali munkába állásra, anyagi nehézségek, a családok életében bekövetkezett változások (betegség, válás stb.) voltak. A gyermekek beszoktatása egész évben folyamatos volt. A évre jellemző változások: emelkedett a jelenleg várandós vagy már a kistestvérrel Gyed-en lévő anyukák száma jelentős az igényüket egyedülállóként bejelentők száma nagyon sok édesanya a munkáltatóval történt egyeztetés után sem tudott munkába állni, illetve elveszítette állását, álláskeresővé vált megnőtt a családi napköziből érkezők száma az igénybevevőknél a benyújtott jövedelemigazolások alapján többször ellentmondást fedeztünk fel a szülői nyilatkozat (ingyenes étkezés igénylése) és a tényleges jövedelem között, amit a gondozási díj számítása miatt nyújtottak be (minden esetben kértük a szülőt a korrigálásra). Az Aprófalva Bölcsődében január 1-től december 31-ig 56 gyermeket vettek fel, 4 gyermek felvételi kérelmét utasították el, és 11 gyermek került várólistára. A Pöttömsziget Bölcsődében évben 33 fő került előjegyzésbe a szeptemberi 2015/2016. évi nevelési-gondozási év csoportbeosztása, illetve felvétele után. Év közben a folyamatos férőhely üresedés (óvodába távozás, családi okok, stb.) következtében 21 fő gyermeket tudtak fogadni. A szülők részéről különböző igények merültek fel évközben, melyeket természetesen az ésszerűség határain belül, a korosztály és a szakmai elvárások figyelembe vételével teljesítettek. A kisgyermeknevelők gondosan megtervezték napjaikat és az évszakoknak, ünnepeknek megfelelően készültek fel a feladatokra. Gyermekversekkel, énekekkel, mondókákkal, rajzolnak, gyurmáznak, festenek, barkácsolnak. Az elkészült munkadarabokat jól látható helyen megnézhették, akár haza is vihették a szülők. Ez egy jól összeszokott, érzelmileg, fizikailag jó állapotban lévő csoportban, a tevékenységre ráhangolódva kivitelezhető. Természetesen továbbra is elsődleges a nevelési-gondozási feladataink ellátása, egysége. A bölcsődés korosztály igen sok odafigyelést és gondoskodást igényel, hiszen a bölcsőde az első leválási helyszín a családról. A gondozási folyamatok és feladatok során a gondozók talán jobban bevonódnak, mert nem csak a szakmai tudásra van szükség, hanem egyes esetekben az érzelmi kompetenciájuk is számít

22 CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ IRODA A évben a megjelenések száma csökkent az előző évhez képest, de a gyerekek és fiatalok problémái, amivel az irodához fordultak segítségért, sokkal nehezebbnek és több rétegűnek bizonyult. Érdekességként elmondható, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a megjelentek 2/3-a fiú, 1/3-a lány volt. A táblázatban a megjelenések alakulása látható 2012-től Megjelenések számának alakulása megjelenések száma A 2015-ben folyamatos igény mutatkozott a szülők részéről az iroda dolgozóival történő együttműködésre, kapcsolattartásra. Több gyermeknél, fiatalnál jelentkeztek iskolai problémák. Voltak, akik sorozatosan, napokra eltűntek. A tapasztalatok szerint ezeknek a fiataloknak a szülei tekintélyelvű, autoriter, vagy épp elhanyagoló nevelési stílust alkalmaztak. Igyekeztek olyan helyzeteket kialakítani, hogy mind a szülő, mind pedig a gyerek véleménye helyet kaphasson, és támogatták őket egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszum kialakításában. A 2015-ös évben nemcsak a fiataloknak, hanem sok esetben a szülőknek is lelki támogatást kellett nyújtani úgy, hogy a fiatalok fennálló bizalma ne sérüljön. A fenti problémák miatt több esetben került sor együttműködésre a Gyermekjóléti Központtal, illetve a Fészek Gyermekvédő Egyesülettel. Felnőtt, és kirepült egy korosztály, érkezett helyette egy újabb. A nyári Parkoló Programban részt vevő fiatalabb korosztály egy része átszivárgott az Ifjúsági Iroda hétköznapi életébe. Általuk egyre több, az iroda célcsoportját képező korosztálynál fiatalabb, 12 év alatti gyermek kezdte látogatni napi rendszerességgel az intézményt. Megismerték és megszerették az itt dolgozókat, rendszeressé vált, hogy a szüleik hazaérkezéséig a hátralévő időt itt töltik el. Elkészítették a házi feladatot, közösen tanulnak, korrepetálást, illetve ellenőrzést kértek

23 A fiatalabb és az idősebb korosztály között kezdetben sok volt a súrlódás, és az ebből adódó konfliktushelyzetek kezelése fokozott odafigyelést igényelt. A kisebb korosztály szabálytudata még nem megfelelő, sok a konfrontáció, ezen a téren folyamatos fejlesztésre szorulnak. A nagyok egy részében a kisebbek jelenléte egyfajta gondoskodó attitűdöt vált ki. A szemük láttára valósult meg a közösen nevelik egymást pedagógiai elv. Másik részük ellenérzéssel fogadta az érkezésüket, mert a korábbi, a tinédzser korosztályra jellemző problémák napi szintű csoportos, vagy két- háromszemélyes helyzetekben történő átbeszélése, a tanácsadás, az iránymutatás a kicsik állandó jelenléte miatt nehézkessé, sokszor szinte lehetetlenné vált. Bizonyos beszélgetéseknek ezért az állandó iroda melletti helyiségben kellett helyet biztosítani, ahol a bizalmasabb információk is elhangozhattak, és megfelelő légkörben történhetett a tanácsadás. A gondozók munkáját segítették a közösségi szolgálatot teljesítő fiatalok, a nyári diákmunkások és a gyakornokok. Az iroda munkájával több fórumon is találkozhattak a szakemberek, így a KEF üléseken, a Helyi Esélyegyenlőségi Program "Gyermekek" Munkacsoport ülésein, a bűnmegelőzési előadás sorozat alkalmával, az iskolai prevenciós előadásokon, és az egészségnapokon. A programok között szerepeltek napi, heti, havi és alkalmanként megrendezésre kerülők is. Az évek óta nagy sikert aratott FilMoly foglalkozásokon mindig olyan értékközvetítő film kerül vetítésre, amely példamutatásként, esetleg preventív célzattal bír. A feldolgozást segítette az ezt követő beszélgetés. Az Iránytű elnevezésű foglalkozás elsődleges feladata az életviteli tanácsadás kötetlen beszélgetés formájában. Az iránytű hallgatóságot, tanácsadást és jól eső kedves szavakat biztosított az ifjú korosztály számára. A Pályaválasztási útmutató szervezése a fiataloknak folyamatos segítséget nyújtottak álláskeresés terén. Fő cél a versenyképes önéletrajzírás segítése, és a megfelelő pozitív hozzáállás és attitűd kialakítása. A fiataloknál különösen fontos, hogy a későbbi sikeres álláskereséshez megfelelő alaplépéseket még időben megtegyék. Folytatódtak a nagy sikernek örvendő Dumálda, Csak Csajszik és Csak Pasik önismeret-fejlesztő, valamint konfliktuskezelési képességet és problémaérzékenységet fejlesztő csoportok is. A Kocka-Zóna feladata az olyan ismeretek átadása, amelyeket később hasznosíthatnak álláskeresés, mindennapi ügyek intézése vagy a tanulmányaik során. Új programként jelent meg a Dalolda ahol a közös éneklésé a főszerep ben indult az "Önismereti foglalkozás Barbarával" elnevezésű csoport, melyen belül külső pszichológus szakember bevonásával önismereti, konfliktuskezelő, valamint pozitív gondolkodást serkentő foglalkozás zajlott. A "Milka pályázat"keretében a világ eseményeinek kapcsán a fiatalok számára pályázatok kerültek meghirdetésre, melynek célja egyrészt, hogy elinduljon egy tágabb, toleránsabb nézőpont kialakulása, gondolkodásra késztetés egy adott témában, másrészt írásbeli teret adva a véleményeknek, hogy csökkenjen bennük a feszültség és a szorongás érzése. A pályázatok alapját kezdetben közösen megnézett, értékteremtőnek szánt filmek képezték, amelyeket az aktuális problémákhoz kapcsolódóan választottak ki. A pályázatok sikeresek voltak, a fiatalok folyamatosan igényelték az újabb és újabb pályázatokat, ezért a pályázatok körébe elkezdték bevonni az aktuális ünnepeket is