Tartalomjegyzék. Jogszabályi háttér:

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék 1. Célok, funkció 2. Célcsoport, megvalósulási kritériumok 3. Alapelvek 4. Garanciális elemek - jogok és kötelezettségek 5. Szervezeti felépítés 6. Személyi feltételek, munkarend 7. A szolgáltatás részletes leírása 7.1. A gondozási folyamat 7.2. Az intézményben vezetett kötelező adminisztráció 7.3. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal 8. Az intézmény külső erőforrásainak rendszere 8.1. Európai Önkéntes Szolgálat 8.2. Önkéntes program 8.3. Pannon Kincstár Tanoda Jogszabályi háttér: 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, mely a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szól, 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról 891/E/2002. AB határozat 8/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és szociális szakvizsgáról 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 226/2006. (XI.20.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 213/2009. (IX.29.) Korm. rendelet az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló (1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 235/1997.évi (XII.7.) Korm. rendelet Nyilvántartás a gyermekjóléti szolgáltatásban részesülő gyermekről

3 A Menedékház Alapítvány Budapest XI. kerületében végzi a hajléktalan embereket és rászoruló családokat segítő tevékenységét a Muskétás utca 1. szám alatt található székhelyén, ahol éjjeli menedékhellyel, hajléktalanok nappali melegedőjével és két családok átmeneti otthonával kíván segíteni az arra rászorulókon. Intézményeink jelenleg ellátási szerződés nélkül, önkormányzati feladatot látnak el, valamint rendelkeznek érvényes működési engedéllyel. Működésünket az állami források mellett civil adományozók támogatásából biztosítjuk. Közhasznú alapítványunk nyilvántartási száma: 9775, a Nyilvántartásba vételi okirat száma a következő: Pk /2005/3 (Nyilvántartásba vevő szerv: Fővárosi Bíróság), az alapítás éve: Az alapítvány adószáma: Az alapítvány jogszerű képviselője a kuratórium elnöke, Somogyi Tiborné Csiszár Ildikó. További információ a szervezetről a honlapon olvasható. A Menedékház Alapítvány 2010 óta működteti a Családok Átmeneti Otthona I. intézményét, melynek pontos címe: 1112 Budapest, Muskétás utca 1. 7 épület I. emelet. A továbbiakban a Menedékház Alapítvány Családok Átmeneti Otthona I. szakmai programja olvasható. 1. Cél, funkció A Menedékház Alapítvány Családok Átmeneti Otthonában folyó szakmai tevékenység célja, hogy az ideiglenesen lakhatási gondokkal küzdő családok számára lehetőséget biztosítson a család egységének megtartására, és a szociális munka eszközeivel támogassa a családot önálló életvitelük megtartásában, vagy annak visszaállításában. Intézményünk az ország egész területéről fogadja az átmenetileg fedél nélkül maradt, hátrányos helyzetű családokat, egyedülálló szülőket, várandós és bántalmazott anyákat. Célunk, hogy az intézménybe bekerülő családok erőforrásait olyan mértékben megerősítsük, hogy az intézményi megállapodásban foglalt határidő letelte után intézményes kereteken kívül is tudjanak önállóan, vagy minimális segítséggel boldogulni. A szakmai munka során kiemelt figyelemmel kezeljük a keresőképes családtagok munkaerő piacra való visszatérésének, munkajövedelem megszerzésének segítését és fokozott figyelmet fordítunk a hospitalizálódás elkerülésének, illetve a gyermekvédelmi ellátás rendszeréből való kikerülésnek a segítésére. 2

4 2. Célcsoport, megvalósulási kritériumok A családok átmeneti otthonának célcsoportja az átmenetileg otthontalanul maradt, veszélyeztető környezetből menekülő, családon belüli erőszak áldozatává vált gyermek és szülője, illetve a válsághelyzetben lévő várandós anya. A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét. A szolgáltatás megvalósultnak tekinthető, ha egyetlen olyan gyermeket sem kell családjától különválasztva elhelyezni, akinek legjobb érdeke a családjával együtt történő elhelyezés lenne. Otthonunk országos befogadóképességű, ellátási szerződéssel nem rendelkezünk, így az ország egész területéről várjuk a rászoruló családokat. 3. Alapelvek Az intézmény igénybevétele önkéntes. A családgondozás során elsődlegesnek tartjuk azt, hogy a családok önrendelkezési joga és az otthonba kerülés előtti autonómiája megmaradjon; a gyermek és a szülő az intézményi keretek között se veszítse el önállóságát, a szolgáltatások igénybevételéről ő maga döntsön. Az intézményben dolgozó családgondozó, szakgondozó és gyógypedagógus munkatársak a szakma etikai kódexében meghatározott alapelvek szerint végzik tevékenységüket. A családot érintő kérdések, ügyek megvitatatásánál általános szakmai elv, hogy a szakemberekkel együtt a gyermek és a szülő is jelen legyen, legfontosabb szereplőként ők is tevékenyen részt vegyenek a megbeszéléseken. Ezen szakmai elvnek érvényre kell jutnia az elhelyezés megszervezésének kezdetekor is. Célunk, hogy a családok átmeneti otthonának ellátottjai a fokozatosság elve szerint egyre önállóbbak legyenek saját ellátásukban, a sorsukat érintő kérdések eldöntésében. A családok átmeneti otthona önmagában olyan intézmény, amely a család elhelyezésével megelőzi a gyermek családból való kiemelésének szükségességét. Amennyiben a későbbiekben a családtól való elválasztás mégis megtörténik, ez az ellátás teszi lehetővé, hogy a családból való kiemelés csak utóbb váljon szükségessé. Mivel a gyermek legjobb érdeke saját családjában nevelkedni (ameddig ez nem veszélyezteti egészséges fejlődését), az elhelyezés időszakával a fenti esetben is meghosszabbítja a gyermek életének azon szakaszát, amelyet saját családjában nevelkedve tölthet. 3

5 Alapelvünk - a gyermek legjobb érdekének való megfelelőség mellett -, hogy mindenkor úgy kell tanácsot adni, segítséget nyújtani, ellátást biztosítani, hogy az csak a lehető legkisebb mértékben tegyen bármit az ellátottak helyett, illetve ellenében. Mind a gyermek, mind szülei számára a maximális véleményalkotási, döntési és cselekvési lehetőséget igyekszünk biztosítani. 4. Garanciális elemek - jogok és kötelezettségek A családok átmeneti otthona megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos intézmény, amely biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit. Az intézmény segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez, valamint biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerint ellátást. Az intézmény munkatársai munkájukat a szociális munkások etikai kódexének irányelvei alapján végzik, a fenntartó az intézményben folyó szakmai munkát ezen irányelvek alapján szervezi. A munkatársak tiszteletben tartják a családok autonómiáját, személyi szabadságukat, emberi jogaikat, illetve a családok kialakult szokásait, hagyományait. Az intézmény biztosítja a lakók szabad vallásgyakorlásának lehetőségét, amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti. Az intézmény munkatársai és fenntartója nagy figyelmet fordít az adatvédelem szempontjaira, különös tekintettel a kiskorúak esetében. A családok átmeneti otthonában a törvényes képviselő(k) szülői felügyeleti jogai nem korlátozhatóak mindaddig, amíg a gyermek egészséges fejlődését biztosítja. Az ellátás igénybevétele önkéntes, kizárólag a szülők kérelmére és az ő beleegyezésükkel történhet meg. Az ellátottaknak joguk van önálló döntések meghozatalára, amelyek azonban nem veszélyeztethetik a gyermekek értelmi, érzelmi, testi, lelki és erkölcsi fejlődését. Az ellátottaknak joguk van a gondozás során az őket érintő kérdésekbe beleszólni, a gondozás folyamatát a családgondozóval együtt meghatározni. Az intézmény munkatársai a gondozás során nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a gyermekek gyermekvédelmi törvényben deklarált jogai biztosítottak legyenek, illetve, hogy a gyermek a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatásoktól védelemben részesüljön. Az átmeneti otthon biztosítja a tanuláshoz való nyugodt környezetet és tárgyi feltételeket. Ezen kívül az intézmény munkatársai biztosítják annak a lehetőségét, hogy a gyermek az őt érintő kérdésekben elmondhassa a véleményét, illetve hogy tájékoztatást kapjon jogairól és azok érvényesítési módjáról. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes gyermekjogi képviselővel, akinek az elérhetősége jól látható helyen kifüggesztésre került az intézményben. 4

6 Az ellátottaknak joguk van érdekeik képviseletére, panasszal fordulhatnak az intézmény vezetőjéhez, az érdekképviseleti fórumhoz, amennyiben személyes jogaikat, kapcsolattartását sérelem éri, valamint, ha az intézmény dolgozói megszegik a szakmai-, titoktartási- és vagyonvédelmi kötelezettségeiket. Az ellátottak érdekvédelmét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény szerint felállított érdekképviseleti fórum biztosítja. Az intézmény lakói az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, valamint a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése illetve az iratbetekintés megtagadása esetén panasszal fordulhatnak az érdekképviseleti fórumhoz és az intézmény vezetőjéhez. Abban az esetben, ha az intézmény vezetője a panasz kivizsgálásáról, annak orvoslásáról 15 napon belül nem értesíti a panaszost, vagy ha a megtett intézkedéssel a panaszos nem ért egyet, a kliens a fenntartóhoz és a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat. A lakók érdekeiket a lakógyűlések alkalmával is képviselhetik. A lakógyűlés havonta egy alkalommal, a lakókkal előre egyeztetett, fix időpontban ül össze, de az aktuális problémák megoldására gyakrabban is összehívható. Az ellátottaknak kötelességük az intézménnyel együttműködni, különös tekintettel a gyermek érdekeire, valamint az ellátást szükségessé tevő okok megszüntetésére. A szülőknek kötelességük a gondozási-nevelési terv elkészítésében és annak végrehajtásában együttműködni. A lakóknak kötelességük az intézményt és annak munkatársait tiszteletben tartani, kommunikációjuk során a másik ember méltóságát nem sértő hangnemet használni és ennek megfelelő magatartást tanúsítani. 5. Szervezeti felépítés A Menedékház Alapítvány szervezeti felépítése: Menedékház Alapítvány Nappali Melegedő Családok Átmeneti Otthona 1. Családok Átmeneti Otthona 2. Éjjeli Menedékhely 5

7 A Családok Átmeneti Otthona I. szakmai munkakörök felépítése: - Intézményvezető, szakmai vezető - 1 fő - Családgondozók - 2 fő - Szakgondozók - 4 fő - Gyógypedagógus - Jogász, Pszichológus - heti 10 órában (heti 5 óra jogi tanácsadás, heti 5 óra pszichológiai segítségnyújtás) A családok átmeneti otthonának stábja kéthetente kedden 8-14 óra között team megbeszélést tart, melyen az intézmény minden munkatársának kötelező a részvétel. A munkatársak a hét minden napján elektronikus, on-line eseménynaplót vezetnek az intézmény életét érintő kérdésekről, mely csak az intézmény dolgozói számára elérhető. Az on-line eseménynapló mellett közös internetes naptár segíti a stáb munkáját. A stáb folyamatos szakmai felkészültségének biztosításának érdekében az intézmény munkatársai rendszeresen részt vesznek a szakmai konferenciákon és továbbképzéseken, valamint a személyes gondoskodás körét érintő programokon. 6. Személyi feltételek, munkarend Intézményvezető, szakmai vezető A Menedékház Alapítvány Családok Átmeneti Otthona I. intézményvezetőjének a feladata az otthonban való szakmai munka megszervezése, koordinálása, a szakmaiság képviselete a munkatársak, a társintézmények és a fenntartó felé. Az intézményvezető rendszeres esetmegbeszélő és team megbeszéléseket szervez, melyek segítik a munkatársakat a mindennapi dilemmákban, nehézségekben, valamint képviseli az intézmény érdekeit a fenntartó és a törvényhozók felé. Feladata továbbá, hogy részt vegyen az intézményt érintő szakmai konferenciákon, megbeszéléseken. A mindenkori intézményvetető feladata a munkatársak részletes munkaköri leírásának elkészítése, amely meghatározza a munkatársak mindennapi feladatait, az egyes munkakörökhöz tartozó tevékenységeket. A munkaköri leírás tartalmazza a munkakört betöltő nevét, a munkakör megnevezését, a munkakör betöltésének feltételeit, annak helyét, a munkavállaló közvetlen felettesét, helyettesítését, kötelezettségeit, konkrét feladatit és hatáskörének pontos leírását. 6

8 Családgondozók Az intézmény családgondozói beosztás szerint reggel 8 és este 20 óra között állnak a családok rendelkezésre, illetve indokolt esetben ünnepek, egyéb szabadidős programok esetén hétvégén is. A családgondozó munkatársak az intézményvezetővel kiegészülve minden hét csütörtökjén team keretein belül egyeztetnek a családokat érintő kérdésekről, problémákról és lehetséges megoldásokról. A teamekről minden esetben jegyzőkönyv készül, ami tartalmazza a konszenzusos döntéshozatal eredményeit, valamint a jövőbeni terveket és az ahhoz szükséges lépéseket, valamint a pontos vállalásokat, azok felelőseit és határidejét. Az intézményben dolgozó családgondozók mindegyike, előre egyeztetett beosztás szerint egy délelőtti (8-16) és egy délutáni (12-20) fogadóórával áll családjai rendelkezésére, mely során a résztvevők végig gondolják a gondozási folyamat lehetséges lépéseit, a kilépési utakat valamint az előttük álló feladatokat (indokolt esetben a családgondozók más időpontokban is a lakók rendelkezésére állnak). A családgondozók feladatai közé tartozik a támasznyújtás, segítségnyújtás a szülőknek gyermekeik nevelésében, ügyeik intézésében, mely hozzájárul a családok önálló életvitelének kialakításához, illetve fenntartásához. A családgondozóknak törekedniük kell arra, hogy a gyermekekkel is megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki. A közös munka, az együttműködés alapja a bizalom, melynek kialakítása és fenntartása alapvető a gondozási folyamat teljes időtartamában. Az intézményben minden család kijelölt családgondozóval rendelkezik, aki a bent lakás során végigkíséri a gondozási folyamatot. A családgondozó feladata a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával való kapcsolattartás, a szolgálat felé történő kötelező dokumentációk megküldése. A családgondozó feladata továbbá a családokkal kapcsolatos adminisztráció vezetése (hivatalos levelezések, jelzések, adatlapok és a gondozási napló töltése és vezetése), valamint, hogy segítse a családok tagjait a különböző, hozott problémák megoldásában, kompetens szakemberek (jogász, pszichológus, gondozó, pedagógus, gyógypedagógus, rendőrség, stb.) elérésében. A családgondozók az egyéni és családokkal végzett munka mellett az intézményen belül, igény szerint gyermek, szülő és családi csoportokat szerveznek, segítséget nyújtanak a családoknak a szabadidő szervezésében és hasznos eltöltésében. Szakgondozók Az intézményben dolgozó szakgondozó munkatársak közül az intézmény vezetője egy fő vezető gondozót nevezett ki, aki minden munkanapon 8 és 16 óra között látja el feladatát. A vezető gondozó egyfajta gazdája a háznak, aki felel a szobák rendben 7

9 tartásáért, a be- és kiköltözés koordinálásért, a szobák berendezéséért, az adományok fogadásáért és az intézményben élő családok napirendjének utánkövetéséért, illetve segítséget nyújt a családoknak a hétköznapi élet- és háztartásvezetéssel kapcsolatos ad hoc problémák megoldásában, kezelésében. A vezető gondozó az intézményvezetővel folyamatosan egyeztetve koordinálja a többi szakgondozó munkáját, feladatokat delegál és ellenőriz, valamint menedzseli az intézmény mindennapjait. A szakgondozó munkatársak a fennmaradó időben munkanapokon 16 órában (16 és 8 óra között), hétvégente pedig 12 illetve 24 órában látják el feladatukat az intézményben. A szakgondozó munkatársak feladatai közé tartozik, hogy a családgondozóval egyeztetve segítséget nyújtsanak a családok fizikai ellátásában, lakószobák előkészítésében. A szakgondozók segítenek a gyerekekkel kapcsolatos teendők elvégzésben, segítséget nyújtanak a szülők a gyermeke ellátásában. Itt is fontos szakmai elv a minimális intervenció, a családok minél nagyobb autonómiájának megőrzése. Az alapítványnál dolgozó szakgondozók mindegyik végez valamilyen csoportfoglalkozást az itt lakókkal, melyek lehetnek gyermek vagy felnőtt csoportok egyaránt (pl.: játékklub, kamaszklub, sportfoglalkozások, álláskereső klub) de van olyan csoportfoglalkozás is, melyen a szülők és gyermekek együtt vesznek részt (pl.: babamama klub). Gyógypedagógus Az intézményben egy főállású gyógypedagógus felel a gyermekek fejlesztéséért. Az intézményben folyó gyógypedagógiai program elemei a következők. Az első lépés az anamnézis felvétele, melynek segítségével az intézményben dolgozó szakember feltárja a családi hátteret, a generációs problémákat, a terhesség és a szülés körülményeit, valamint a gyermek fejlődési ütemét. Így egy átfogó képet kapunk a család és a gyermek állapotáról, az esetleges nehézségekről, ezáltal célzottabban, személyre szabottan készül el a diagnosztikai és fejlesztési terv. A diagnosztika során a gyermekekről egy állapotfelmérés készül. Ebből kiderül, hogy milyen fejlettségi fokon állnak a tanuláshoz szükséges képességeik, milyen ismeretekkel rendelkeznek, fennállnak e veszélyeztető tényezők (pl.: idegrendszeri éretlenség, be nem épült reflexek, alacsonyan fejlett részképességek). A fejlesztő foglalkozások legtöbbször csoportos formában zajlanak. A csoportok összeállítása során az életkor és a fejlettségi szint a mérvadó. A foglalkozások időpontjai tanévenként rögzítettek, így a családok számára kiszámítható, a napi rutinba beépíthető, állandóságot nyújtó programot tud biztosítani az intézmény. A gyermekeknek heti 3-7 órában van lehetőségük részt venni a képességfejlesztésben. 8

10 3 éves korig a gyermekek édesanyjukkal közösen vesznek részt a korai intervenciónak is tekinthető baba mama foglakozásokon, ahol kiemelt figyelmet kap a szülők és a gyermekek egymásra hangolása és a megfelelő szenzomotoros fejlődés támogatása. Az óvodás korosztály számára éves tematikára épül a fejlesztés, így támogatást kapnak minden olyan területen, ami a sikeres iskolai helytállás alapfeltétele. A foglalkozásokon az egyéni differenciálás és a szociális helyzetből adódó hátrányok kompenzálása is megvalósul. Az iskolás korosztály foglalkozásain az önálló feladatmegoldás mellett az interaktív tevékenységek is teret kapnak. A tantárgyi - és képességfejlesztő feladatcsomagokkal a gyermekek egyéni tempójuk szerint haladnak. Ezek mellett nagy hangsúlyt kap ma memóriafejlesztés, a tanulási motiváció növelése, a számolási rutin kialakítása, a tanulási zavarok prevenciója, a szókincsbővítés, az együttműködés erősítése. Az óvodás és iskolás korú gyermekek részére mozgásfejlesztő programmal egészül ki a képességfejlesztés, így biztosítva a komplex, mindenre kiterjedő ellátást. Az itt felsorolt programok mellett az intézmény lakóinak lehetőségük van egyéni felzárkóztatásra, valamint szülők részére egyéni konzultációra a gyermekük fejlődésével, nevelésével kapcsolatban. 7. A szolgáltatás részletes leírása A Menedékház Alapítvány Családok Átmeneti Otthonának megközelíthetősége: Budapest XI. kerületében található az intézmény, a volt Vasvári laktanya területén, a 7-es épület I. emeletén. Az intézmény megközelíthető Kelenföld vasútállomástól a 87-es és 187-es buszokkal Budaörsi Repülőtér megállóig, valamint a Batthyányi térről induló 41- es villamossal Repülőtér nevű megállóig. Az ellátás időtartama 12 hónap, mely különös indokoltsággal meghosszabbítható 6 hónappal (tanköteles gyermek esetében azon túl a már megkezdett tanítási év végéig), ha ez a család életvitelében, anyagi helyzetében jelentős változást hozhat. Az ellátás meghosszabbításáról a team értekezlet dönt. A Menedékház Alapítvány Családok Átmeneti Otthona I. tíz szobában biztosítja a szülő és gyermeke együttes lakhatását, otthonszerű elhelyezés formájában. Az intézmény az egyes családok elhelyezésére külön lakószobát, ezen kívül pedig a családok számára az éjszakai és nappali tartózkodásra, a személyi tisztálkodásra, az étkezésre, közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket biztosít. Ennek értelmében az intézményben élő családok külön lakószobába nyernek elhelyezést, egyéb tevékenységekre közös helyiségek (tisztálkodási, étkezési, főzési, mosási lehetőség, társalgó) állnak rendelkezésükre. Az intézményben egy közös fürdő, egy közös konyha és mosókonyha valamint családonként egy mellékhelyiség biztosít. Az intézmény körbekerített kerttel és játszótérrel, valamint fejlesztő- és tornaszobával is rendelkezik. 9

11 7.1. A gondozási folyamat Előkészületek, a felvételi eljárás Az intézmény igénybevétele önkéntes és az ellátásért folyamodó írásbeli kérelmére történik. Az intézménybe való jelentkezéshez a rászoruló család, tartózkodási hely szerinti, területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat javaslata szükséges (az alapítvány honlapjáról letölthető ajánlás formanyomtatvány kitöltése), mely után - a jelentkezővel történő telefonos időpont egyeztetést követően -, sor kerül az intézményben a felvételi elbeszélgetésre, melyen a jelentkezőn kívül a családgondozók valamelyike és az intézmény vezetője vesz részt. Fontosnak tartjuk, hogy a beszélgetésen a teljes család jelenjen meg, hiszen a rendszerként működő egységről így sokkal több információhoz juttatja hozzá a szakembereket. A felvételi beszélgetés célja kettős. Az egyik, hogy az intézmény a kapott ajánlás és a felvételi elbeszélgetésből nyert információk alapján el tudja dönteni, hogy a család hozott problémáinak megoldásában, a felmerült nehézségek kezelésében a családok átmeneti otthona kompetens, hatékony ellátás lehet-e. A másik cél, hogy a család megismerje az otthont, megnézhesse az intézményt (lakószobákat, közösségi tereket), megismerje a főbb szabályokat, a gondozás elvi menetét és ezen információk alapján eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni ezt az ellátási formát. Amennyiben a felvételi beszélgetés elég információval szolgált, úgy az intézmény vezetője a családgondozók javaslatára és velük konzultálva dönt a kérelemről. Amennyiben a beszélgetés további tisztázandó kérdéseket vet fel, úgy sor kerülhet egy újabb, részletekbe menő, tisztázó beszélgetésre. A döntés meghozatalakor az intézmény munkatársai a következő szempontokat mérlegelik: Jogosult-e a gyermek és a szülő az ellátásra? A család nehézségei, problémái kezelhetőek-e a családok átmeneti otthonában? Biztosan ez az ellátási forma a megfelelő a család ellátására? A gyermekek érdekeit nézve indokolt-e ezen ellátás? (különösen ismételt ellátási kérelem esetén) Az intézmény távolsága mennyire segíti, gátolja a sikeres reintegrációt, kikerülést, a gyermek jogainak az érvényesülését? A döntést követően (előre közölt határidőn belül) megtörténik a kérelmező értesítése arról, hogy milyen elbírálásban részesült kérelme. Pozitív elbírálás esetén tájékoztatjuk, hogy az intézmény mely lakószobájában nyertek elhelyezést; teltház esetén pedig a várólista hosszáról és a várakozás várható (becsült) időtartamáról. 10

12 Beköltözés, a gondozási folyamat kezdete Amennyiben sor kerül a beköltözésre, úgy az intézmény feladata, hogy a beköltöző család számára minél otthonosabb, családias körülményeket alakítson ki. Amennyiben lehetséges, akkor a családot az a családgondozó fogadja a beköltözéskor, aki az átmeneti ellátás során a gondozásukat ellátja. A további gondozási folyamat során döntő, hogy a család mennyire érzi a családgondozó empátiáját, mennyire érzi azt, hogy az intézmény, a családgondozó biztonságot és támogatást tud nyújtani a jelenlegi helyzetükben. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét az intézmény munkatársai tájékoztatják az ellátás tartalmáról és feltételeiről; az intézmény által vezetett és reá vonatkozó nyilvántartásokról; valamint az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, amennyiben a gyermeknek van különélő, kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója. A kérelem benyújtásakor a kérelmezők ezen kívül még a továbbiakról kapnak tájékoztatást: az érték- és vagyonmegőrzés módjáról; az intézmény házirendjéről; panaszjoga gyakorlásának módjáról; a fizetendő térítési díjról; a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdek-képviseleti fórumról. Az ellátásra vonatkozóan, az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül, az intézmény vezetője és az igénybevevő írásbeli megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza, hogy a teljes körű ellátásból mely szolgáltatásokat nyújtja a családok átmeneti otthona és melyeket biztosítja a szülő. Jövedelem nélküli családok esetén esetén a családok átmeneti otthona teljes körű ellátást nyújt a gyermeknek. A családok átmeneti otthona az otthonba történő befogadásról haladéktalanul értesíti a szülő lakóhelye szerinti (és a családok átmeneti otthona szerint területileg illetékes) gyermekjóléti szolgálatot; ha a szülő kiskorú, törvényes képviselőjét, valamint gyermeke törvényes képviselőjét is. Ha a család két éven belül másodszor veszi igénybe az átmeneti otthon szolgáltatásait, akkor értesítjük az illetékes gyámhivatalt. A beköltözés után a családgondozó feltérképezi, hogy a család milyen eszközökkel, anyagi forrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy biztosítsa a családtagok számára a megfelelő étkezést, tisztálkodást, ruházkodást. Amennyiben szükséges, az intézmény munkatársai megszervezik a család számára a törvény által előírt teljes körű ellátásához kapcsolódó szolgáltatásokat, tevékenységeket. Fontosnak tartjuk, hogy az ellátás megkezdése után minél hamarabb megtörténjen az első interjú felvétele. Eközben körvonalazódnia kell azoknak a főbb problémáknak, melyben a család az intézmény segítségét kéri és alapja lehet az intézmény és család közötti cselekvési tervnek valamint egyéni gondozási-nevelési tervnek. 11

13 A gondozás során a családgondozók feltérképezik, hogy milyen képességekkel és motivációkkal rendelkeznek a szülők, valamint hogy milyen problémák vezettek oda, hogy az intézménybe való beköltözésüket kérték. Fontos kérdés, hogy a család milyen jövedelemmel rendelkezik. A jövedelemigazolások alapján történik meg a térítési díj megállapítása, az ide vonatkozó törvényi előírásnak megfelelően. Amennyiben a pénz beosztása problémát okoz a családnak, akkor háztartási napló vezetésével segítjük a pénzkezelés minél optimálisabbá tételét. A családgondozók feltérképezik a család egészségi állapotát is: van-e étel- vagy másmilyen allergiájuk, esetleg bármilyen más akut betegségük? Kell-e rendszeresen gyógyszert szedni a családtagoknak? Fertőző betegségről tudomásunk van-e? A várandós anyát, és a gyermekeket pedig segítjük abban, hogy az intézménnyel kapcsolatban álló védőnővel mielőbb találkozhassanak, illetve a gyermekorvossal kapcsolatba lépjenek. Az iskoláskorú gyermekek oktatási intézménybe való beíratásakor is közreműködik a családgondozó. A bölcsődével, óvodával is megtörténik a kapcsolatfelvétel, hogy a szülők munkába állásakor a gyermekek már bekerüljenek az intézményekbe és az ellátásuk, nevelésük az életkoruknak megfelelő legyen. A gyermek állapotfelmérése is ebben az időszakban történik. Az egészségi állapotukon túlmenően, a részképességek mérésében az intézményben dolgozó gyógypedagógus nyújt segítséget. A felmérés eredményétől függ a további fejlesztő munka. Megvalósítási szakasz A beköltöző családok mindegyike saját szokásrendszerrel, hagyományokkal, kultúrával rendelkezik, az alkalmazkodó képességük is különböző. Az intézmény munkatársai mindig a család egyedi élethelyzetét veszik figyelembe, ehhez mérten biztosítják a szükség szerinti ellátást. Fontos a család természetes támogató rendszerének a feltérképezése, annak lehetőség szerint újraélesztése (amennyiben ez nem ellentétes a gyermek érdekével, s van rá mód). Az itt tartózkodás során az intézmény munkatársai segítik őket abban, hogy az intézményi házirendet, minél hamarabb a saját magukénak érezzék. Az intézmény feladata a családokban kialakult szerepek közös áttekintése, a szerepekhez kapcsolódó feladatok elemzése. A napi feladatok strukturálása, az időbeosztás, a közös pénzbeosztás nehezen elsajátítható azok számára, akik korábban nem erre szocializálódtak. A családgondozó a szülő felmerülő nevelési nehézségeivel, gondozással kapcsolatos hiányosságaival, a rendszeres megbeszélések alkalmával foglalkoznak, átbeszélik azokat, mérlegelik, milyen lépések szükségesek a gyermek érdekében, hogy egészséges személyiségfejlődése biztosított legyen. Bántalmazott anyák esetében az intézmény fokozott figyelmet fordít a mentális ellátásra, a pszichológussal tartott konzultáció biztosítására. A várandós anyák zökkenőmentes 12

14 kismama gondozása érdekében a családgondozók felveszik a kapcsolatot a területileg illetékes védőnővel. A fiatal felnőttek részére pályaorientációs lehetőséget biztosítunk, illetve javasoljuk számukra a területileg illetékes munkaügyi központtal való kapcsolat felvételét. Az álláskeresők részére internetes hozzáférés, telefonhasználat áll rendelkezésre, illetve a családgondozás során segítjük őket a munkakeresésben. Bentlakásos gyermekjóléti intézményként kiemelt feladatnak tekintjük a gyermekek fejlődését, látókörük szélesítését segítő szabadidős és egyéb programok szervezését. Az intézmény szakgondozói és önkéntesei hétköznapok délutánonként foglalkozásokat tartanak a gyermekeknek, a feladatokat életkorukhoz és érdeklődésükhöz igazítva. Ezek mellett kézműves és sportfoglalkozásokkal várjuk az iskolából, óvodából megérkező gyermekeket. Az intézmény munkatársai a gyermekek kikapcsolódás érdekében számukra ingyenes kirándulásokat, múzeum-látogatásokat szerveznek. Az intézményben lakó gyermekek, valamely szakgondozó vezetésével (lehetőség szerint) minden nagyobb ünnep alkalmával műsort állítanak össze, melyet az intézményi ünnepségeken adnak elő. Az intézmény munkatársai az együttműködés során nézik, hogyan valósulnak meg a család önállósodási törekvései, mennyire terveznek előre. A családgondozás mellett egyre inkább beindulnak a reintegrációs törekvéseket is szolgáló segítő beszélgetések, csoportfoglalkozások. A családgondozás folyamata során fontos, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapjon a megfelelő lakhatási lehetőség megtalálása, az ezekkel kapcsolatos konkrét intézkedések megtétele. A család anyagi helyzetének rendezését követően a családoknak lehetőségük nyílik előtakarékosságra, mellyel lehetővé válik, hogy a kikerüléskor egy nagyobb összeggel kezdjenek önálló életet. Kikerülés, az ellátás megszűnése Szerencsés esetben az ellátás azért szűnik meg, mert a hozott problémák megoldódtak és a családnak már nincs szüksége, hogy továbbra is intézményi jogviszonnyal rendelkezzen. Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy az ellátás valamilyen ok folytán a tervezettnél hamarabb megszűnik: a család hirtelen távozik az otthonból vagy a család ismételten, súlyosan megsérti a házirendet, sokszor úgy, hogy ezzel veszélyezteti az otthonban lakók, illetve a dolgozók testi épségét; ilyen esetekben az intézmény vezetője, 13

15 a tervezettnél korábban, a jogszabályokban leírtaknak megfelelően megszűnteti az ellátást. Az átmeneti gondozás megszűnésének módjai: letelik az átmeneti ellátás időtartama A család a törvényben meghatározott, a megállapodásban rögzített ellátási időt kitöltötte és a további ellátásra az átmeneti otthonban nem jogosult. Optimális esetben a család helyzete az ellátási idő végére megoldódik. Az otthonban folyó szakmai munka és a családdal való együttműködésnek köszönhetően a család megfelelő lakhatási lehetőségre talált, a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fent, a hozott problémák megoldódtak. Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy hiába telik le a gondozási idő, a család lakhatási lehetősége nem lesz megoldható az intézményi ellátáson kívül. Ezen esetben mérlegelni kell, hogy a család milyen eredményeket ért el az otthonban, együttműködött-e az intézménnyel, segítséget jelent-e az, ha a család más családok átmeneti otthonában kap elhelyezést. Ebben a folyamatban a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés elengedhetetlen. a család az átmeneti ellátás ideje alatt önkéntesen kiköltözik az otthonból Az önkéntes kiköltözés történhet írásbeli kérelem benyújtása után, melyet az intézményvezető a családgondozóval és a gyermekjóléti szolgálattal történő egyeztetés után mérlegelhet. Ilyen esetekben a mérlegelés tárgya nem a kérelem elfogadása (lévén az ellátást önkéntesen vette igénybe a család), hanem az, hogy az ellátás megszüntetése a gyermekek érdekeit szolgálja-e, nem merülnek-e fel olyan tényezők, melyek a gyerekek veszélyeztetését eredményezik. Indokolt esetben az intézmény munkatársai hatósági intézkedést kezdeményeznek. Önkéntes kiköltözésnek minősül az az eset is, amikor a család jelzés nélkül eltűnik az intézményből. Ilyen esetekben a család férőhelye a kellő intézkedések megtétele után 3 nap igazolatlan távollét után megszüntetethető. Ilyen esetekben az intézmény vezetője minden esetben értesíti az együttműködő gyermekjóléti szolgálatokat, az illetékes hatóságot és indokolt esetben egyéb hatóságokat. ellátás megszüntetése intézményvezetői kezdeményezésre a) jogosult a házirendet súlyosan megsérti 14

16 A házirend megsértésének aleseteit a házirend részletezi, így a megszüntetés közlése írásban, pontos hivatkozással történik, melyben szerepelnek az ellátott jogorvoslati lehetőségei is. b) az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn Előfordulhat, hogy az ellátás feltételei megváltoznak. Ennek alesete lehet például, amikor a szülő valamilyen betegsége miatt nem képes ellátni szülői feladatait, vagy hosszú időre kórházi kezelésre szorul. Ezen esetekben gyermekvédelmi esetkonferencia keretében határozzuk meg, hogy a gyermekvédelmi rendszer milyen más ellátási formái tudnak adekvát megoldást nyújtani. Az intézmény dolgozói az ellátás során figyelemmel kísérik, hogy az ellátást szükségessé tevő okok fent állnak-e még. Amennyiben nem, úgy az ellátás megszüntethető. Ezen esetekben is lehetősége van a szülőknek az intézményvezető döntése ellen fellebbezni. c) a szülő, nagykorú testvér mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít Míg a) és b) pont esetében a családnak 8 napja van arra, hogy a döntés ellen a fenntartóhoz fellebbezzen, és a fenntartó döntéséig az intézményi jogviszony nem megszüntethető (az ellátást biztosítani kell), addig c) esetben az intézménynek nem áll módjában az ellátást biztosítani, fellebbezés esetén a kiköltözéssel nem várjuk meg a fenntartó határozatát. Ilyen esetekben az intézmény dolgozói nagyon körültekintően járnak el a gyermekek tekintetében; a kialakult helyzet a gyerekeket nem veszélyeztetheti. Az intézmény vezetője értesíti a szülő lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot, és szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményez. Az intézmény dolgozói minden esetben meggyőzödnek arról, hogy a gyermekek helyzete megoldódott. Az eset lezárása A családdal a kiköltözés előtti napokban a családgondozók végigbeszélik az átmeneti ellátásban eltöltött időt, kiértékelik a közös munkát, valamint meghatározzák a további feladatokat is. Amennyiben releváns, végigbeszélik a családdal, hogy milyen információkat osztanak meg az illetékes gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, egyeztetnek ki lesz a családgondozója és megadják az elérhetőségét a családnak. Ezek után a családgondozók jelzőlapot küldenek a család adataival a kiköltözés helye szerinti illetékes gyerekjóléti szolgálatnak, valamint továbbítják a szükséges dokumentációt. Ezután a munkatársak összegzik és értékelik a gondozási folyamatot. 15

17 7.2. Az intézményben vezetett kötelező adminisztráció T Törzslap 235/1997.(XII.9) Korm.rend. 1.sz.melléklet IX. adatlap ATG-2: a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét az intézményben dolgozó családgondozók a bekerülést követő 15 napon belül tölti ki ATG-3: az adatlap a családok átmeneti otthonában élő családok gondozási lapja ATG-4: a gondozási folyamat lezárásának adatlapja. A gyermekjóléti szolgálat részére a gondozás befejezését követő 15 napon belül továbbítjuk. Megállapodás Térítési díj nyilvántartó lap Jövedelemnyilatkozat Bejelentő lap a gyermekjóléti szolgálat felé az ellátás megkezdéséről Kijelentő lap a gyermekjóléti szolgálat felé az ellátás megszűnéséről Gondozási napló GSZ-4 egészségügyi adatlap 7.3. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti alapellátás sokszereplős rendszer, mely hatékony választ akkor képes adni, ha a részfeladatokat ellátó szolgáltatást nyújtók együttműködnek. Az együttműködés kereteinek pontos meghatározása, a feladatok szolgáltatásonként történő egyértelmű megfogalmazása, a folyamat betartása eredményezhet egy hatékony, kooperatív, a család helyzetének megoldását támogató szolgáltatói együttműködést. Ennek érdekében a családok átmeneti otthona dolgozói megtesznek minden szükséges lépést, és szem előtt tartják a hatékony együttműködés alappillérjeit, melyek a következők: közös felelősségvállalás konszenzusos döntéshozatal szakmai bizalom A családok átmeneti otthonainak intézményvezetője és családgondozói rendszeres és folyamatos kapcsolatot ápolnak a XI. kerületi gyermekjóléti központ (Újbudai Humán Szolgáltató Központ) vezetőjével és családgondozóival. A két szervezet dolgozói team értekezletek, esetmegbeszélő csoportok és esetkonferenciák során törekszenek a minél hatékonyabb gondozás elérésére, a közös munka részleteinek kidolgozására, a feladatok leosztására. 16

18 A gyermekjóléti szolgáltató elérhetősége, ügyfélfogadási ideje és az intézmény szolgáltatásainak köre a családok átmeneti otthonában jól látható helyre kifüggesztésre került, illetve erről az intézmény munkatársai szóban is tájékoztatták az ellátottakat. 8. Az intézmény külső erőforrásainak rendszere 8.1. Európai Önkéntes Szolgálat A Menedékház Alapítvány 2012 szeptembere óta küldő és fogadó szervezetként bekapcsolódott az Európai Önkéntes küldő Szolgálat (EVS) programjába, melynek keretein belül fél-egy éves időtartamra 2-5 önkéntest fogadunk az intézményeinkben. Az Európai Önkéntes Szolgálat révén fiatalok önkéntes munkát végezhetnek egy másik országban, a költségeik teljes fedezése mellett. A program célja, hogy fejlessze és tudatosítsa a szolidaritás és tolerancia értékeit a fiatalok körében, és hosszabb távon előmozdítsa az európai társadalmi kohéziót. Az EVS program önkéntesei a családok átmeneti otthonában is aktívan tevékenykednek: idegen nyelvre oktatják az intézményben élő gyermekeket, kézműves foglalkozást és filmklubot tartanak nekik, valamint segítenek nekik a szabadidő aktív eltöltésében. Az intézményben élő szülőkkel pedig közös főzőklubon, rendszeres sportfoglalkozásokon vesznek részt Önkéntes program A családok átmeneti otthona 2015 januárjától intézményesített formában is igyekszik aktívan és rendszeresen együttműködni a fővárosban és környékén élő, a rászoruló családokon való segítést szívügyüknek érző önkéntesekkel. Az intézmény önkéntes koordinátora felel az önkéntesekkel kötött szerződés kétoldalú betartásáért, a velük való kapcsolattartásért, a munka megszervezéséért és az önkéntes közösség életének minél színesebbé tételéért. Az intézményben dolgozó önkéntesek (8-10 fő) igény szerint gyermekfelügyeletet vállalnak, korrepetálást tartanak az otthonban lakó gyermekeknek, valamint szabadidős és sport programokat szerveznek nekik Pannon Kincstár Tanoda Több éves múltra tekint vissza intézményünk együttműködése a Pannon Kincstár Tanoda Többcélú Intézménnyel, mely több mint egy évtizede élenjáró oktatási intézmény a felnőttképzésben és oktatásban, főként egészségügyi és szociális területen. Az együttműködésnek köszönhetően a felnőtt képzésben részt vevő, többségében szociális OKJ-végzettségre váró diákok a Menedékház Alapítvány Családok Átmeneti 17

19 Otthonban tudják teljesíteni 12 órás szociális gyakorlatuk, ami a félévenként akár nálunk megforduló gyakornokot jelent. A gyakorlat során a diákoknak - amellett, hogy betekintést nyernek egy családos otthon mindennapjaiba lehetőségük nyílik tevékenyen kivenni a részük az intézmény életét érintő mindennapi problémák megoldásából(pl.: ruha válogatás, recepciós feladatok, egyéb szakgondozói feladatok), ezzel is segítve az intézményben folyó szakmai munka minél gördülékenyebbé és hatékonyabbá tételét. Záradék A Menedékház Alapítvány Családok Átmeneti Otthona I. Szakmai Programja ellen kifogást nem emelek, azt jóváhagyom. A fenntartó képviseletében:.. Nagy Zoltán szakmai igazgató. Somogyi Tiborné Csiszár Ildikó kuratóriumi elnök Budapest, május