A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről

Átírás

1 A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Beszámoló a 2012-es évről 1

2 I. Az intézmény szakmai működése: 1. Szervezeti felépítés (lsd. melléklet) 2. Feladat mutatók Ellátás megnevezés Záró létszám Normatíva szerinti létszám Szociális étkeztetés ,66 Házi segítségnyújtás 87 77,73 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 74 73,92 Időskorúak nappali ellátása 22 18,1 Pszichiátriai betegek közösségi ellátása Összesen ,41 3. Az ellátási igény kielégítésének helyzete az egyes ellátások területén, az igénylők összetétele, az ellátottak számának alakulása évben: a.) CSALÁDSEGÍTÉS A családsegítő szolgáltatás olyan a helyi szükségletek szerint kialakított személyes szociális szolgáltatások összessége, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A szolgálat gondozási, tanácsadói, felvilágosító, ismeretbővítő és szervezői munkája a lakosság egészére kiterjed, a családok egészét érintő, önkéntes, nem hatósági jellegű komplex segítségnyújtás. Tevékenysége: Tájékoztatást ad az önkormányzati segélyezés feltételeiről, elősegíti a támogatások igénybevételét. Tájékoztatást nyújt a családtámogatások igénybevételének feltételeiről és lehetőségeiről. Mentálhigiénés és életvezetési tanácsadást nyújt. Meghallgatja az egyének és családok panaszát, indokolt esetben intézkedik a hatóságok, illetve a segítő szolgálatok és szociális intézmények felé történő továbbításában. Veszélyeztetett családok segítése, családgondozás. Elősegíti az alap-és szakosított ellátások igénybevételét. A családgondozók a feladat ellátása során a tudomására jutott adatokat, információkat külön jogszabályban meghatározottak szerint kezeli, titoktartás kötelezi. A családgondozók aktívan együttműködnek a különböző szakterületeken dolgozó szakemberekkel, a jelzéseket követően felveszik a kapcsolatot a jelzett személlyel, családdal. A kapott jelzés alapján feltérképezik az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatják őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. Segítségnyújtásaink határai végesek. Vannak klienseink, családok akiknek problémái - lakhatási, életvezetési, megélhetési nehézségeik - évek óta elhúzódnak, alig változnak vagy megoldatlanok. Esetükben nehéz a szolgálat eszközeivel megoldást találni. 2

3 2012 évben a szolgáltatást igénybe vevők száma, nem és kor szerinti bontásban: Nem, életkor 7-13 éves éves éves éves éves 62 éves és idősebb Összesen Férfi Nő Összesen A családsegítést igénybe vevők száma 2012-ben 390 fő volt. Az előző két évhez viszonyítva visszaesés tapasztalható. Ez abból adódott, hogy a törvényi változások miatt az álláskeresők közül már csak az 57 év felettieknek kell kötelezően együttműködni a családsegítővel. A nagyfokú munkanélküliség, a létbizonytalanság következtében egyre több ember szorul támogatásra, segítségre. Folyamatosan növekednek a segély, és tüzelő igénylési kérelmek, a közüzemi hátralékok ügyintézésének, valamint egyéb anyagi jellegű problémák miatti információkérés és ügyintézések száma. Továbbra is jellemzően a nők keresik fel nagyobb arányban szolgálatunkat. Korcsoporteloszlásban megfigyelhető az előző évekhez képest a 18 éven aluli korosztály megjelenése, mely az igazolatlan hiányzások miatt fellépő törvényi korlátozások következtében alakult ki. A családgondozók ezekben az esetekben eseti gondnokságot látnak el, és a szülők a családsegítő irányítása alatt vásárolhatják le az iskoláztatási támogatást ben is megfigyelhető a nyugdíjasok magas száma. Ez köszönhető annak, hogy szolgálatunk tevékenysége a lakosság egyre nagyobb hányadában válik ismertté, de az is közrejátszik, hogy a negatív irányú gazdasági változások miatt a nyugdíjas korosztály is egyre többször szorul anyagi vagy természetbeni segítségre. A családsegítést igénybe vevő új kliensek száma 2012-ben 89 fő volt, az éves forgalom 1298 fő. A szolgáltatást igénybe vevők által hozott problémák típusai és száma 2012-ben: A probléma típusa Esetek száma Életviteli 78 Családi-kapcsolati 61 Családon belüli - bántalmazás Lelki-mentális 204 Gyermeknevelési 156 Anyagi 627 Foglalkoztatással 450 kapcsolatos Egészségkárosodás 27 következménye Ügyintézéshez 739 segítségkérés Információkérés 395 Egyéb 44 3

4 Összesen: 2781 Összesenből: Több probléma együttes előfordulása: 289 Krízis: 6 Komoly problémát okoz a munkanélküliség, ezen belül is a tartós munkanélküliség jelenléte. A kliensek nagy része alacsony jövedelemből él. A munkanélküliség különösen veszélyes, mert önmagában nincs jelen, gyakran párosul szenvedélybetegséggel (alkohol, dohányzás), mentális problémákkal, súlyos eladósodással anyagi problémákkal, családi konfliktusokkal. Több probléma együttes megléte nehezíti a megoldás megtalálását, ami meghosszabbítja az együttműködés, a családgondozás időtartamát is, és sok esetben kilátástalanná válik a család helyzete. A problémák számának emelkedése folyamatos. Krízishelyzet hat alkalommal fordult elő. Ilyenkor a probléma az utolsó pillanatban kerül felszínre, és olyan súlyos állapotban, hogy azonnali megoldást igényel. A szolgáltatást igénybe vevők száma 2012-ben gazdasági aktivitás és iskolai végzettség szerint: A szolgáltatást igénybe vevők gazdasági aktivitási aránya az előző évekhez képest nem sokat változott. Továbbra is csak 10,7% azon ügyfelek száma, akik aktív keresők. Az igénybe vevők 36,4%-a nyugdíjas, tehát állandó jövedelemmel rendelkezik, mégis egyre többen jelentkeznek anyagi problémákkal, közüzemi díjfizetések nehezítettségével, képtelenségével. Sok esetben megfigyelhető, hogy a fix jövedelemmel rendelkező nyugdíjas azért lehetetlenül el anyagilag, mert ő tartja el a munkanélküli, vagy adósságcsapdába került gyermekeit. Az ügyfelek 51,2%-a olyan jövedelemből él amit társadalombiztosítás, vagy munkaügyi szerv biztosít. Ezek a jövedelmek (GYES, FLT, RSZS) olyan alacsony összegek, melyek a mindennapi szükségletek fedezését nem, vagy csak igen szűkös formában teszik lehetővé. A kliensek gazdasági aktivitása és iskolai végzettsége legtöbbször szoros összefüggésben van. A magasabb, és többféle iskolai végzettség nagyobb esélyeket jelent a munkahely keresésében, és jobb életszínvonal fenntartásában. Ügyfeleink 13,3%-nak még a nyolc általánost sem sikerült elvégeznie, pedig álláskeresés során ez már alapkövetelménynek számít. A szolgáltatást igénybe vevők 63,3%-a mindenféle szakmai képzettség nélkül, nyolc általánossal rendelkezik, amivel gyártósorra, vagy betanított munkára veszik fel. Ezek a munkák nagy állóképességet kívánnak, legtöbbször nehéz fizikai munka, és minimálbérnél ritkán fizetnek többet. Nagy részük szívesen tanulna szakmát, de önerőből nem tudnak, térítés nélküli képzések pedig csak korlátozott számban indulnak, kis létszámmal. Sajnos a támogatott képzések elvégzői is csak igen kis arányban tudnak elhelyezkedni. Vannak olyan ügyfelek is, akik csak azért vállalják a tanfolyam elvégzését - még ha tudják is, hogy nem tudnak majd vele elhelyezkedni - mert a tanfolyam idejére magasabb ellátást kapnak. Egyre több esetben fordulnak meg szolgálatunknál a felsőfokú képzettséggel rendelkező pályakezdők, akik olyan diplomával rendelkeznek, mellyel a munkaerőpiac telítettsége miatt nem tudnak elhelyezkedni. Problémát okoz, hogy az álláskeresők közül sokan nem szeretnének más településen dolgozni (pedig tudják, hogy településünkön nagyon nehéz elhelyezkedni üzemek hiánya miatt), vagy pedig nem tudják vállalni az útiköltség kifizetését, melyet a munkáltató sok esetben nem akar magára vállalni. (Az inaktív gazdasági állapotú ügyfelek 71,7%-a nyugdíjas.) 4

5 Aktív korú nem foglalkoztatottak: Az aktív korú nem foglalkoztatottak jelentős része a hosszú passzív időszak miatt nem csak munkavégző képességében, hanem munkavállalói szerepében is bizonytalan (milyen kínálatból választhat; melyek a keresett szakmák a régióban; milyen eszközökkel lehet munkát keresni; hogy kell önéletrajzot írni stb). Visszaintegrálást akadályozó tényező még a szenvedélybetegség és a diszkrimináció (kor, származás) is. A 40 éven felüliek elhelyezkedésében nehezítő tényezőként szerepelhet a megromlott egészségi állapot ben Újszászon 57 év feletti RSZS 25 fő. Az Foglalkoztatást segítő támogatásban részesülők számáról sajnos nincsenek pontos adataink, mivel már nem kell együttműködniük a családsegítő szolgálattal. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az önkormányzat által kijelölt szervvel (elsősorban családsegítő szolgálat) működik együtt (kivéve az egészségkárosodott személyeket, akik erre nem kötelezettek). Az együttműködés keretében az ügyfél a családsegítőnél jelentkezik, ahol nyilvántartásba veszik. A családsegítővel közösen kialakított beilleszkedést segítő programról írásban megállapodnak, és az ügyfél köteles teljesíteni a beilleszkedési tervben foglaltakat. A családsegítő tájékoztatja az ügyfelet a beilleszkedési program menetéről, a program típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól. Figyelemmel kíséri a határozatban megállapított határidők betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát. A családsegítő kapcsolatot tart rendszeres szociális segélyben részesülő ügyfelével, és előre meghatározott időpontban 2 havonta, vagy szükség szerint találkoznak. A kapcsolattartásról a családsegítő esetnaplót vezet. A jegyző számára legalább évente írásos értékelést készít a program végrehajtásáról, és jelzi, ha az adott személy az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget. Adósságkezelési szolgáltatás: A közüzemi díjtartozásokból (gáz, áram, víz-és csatorna) fennálló tartozás rendezésére terjed ki. Az ügyfelek nagy része már egymástól értesül a szolgáltatásról. Más részük magától a szolgáltatótól, vagy az önkormányzati ügyintézőktől kap felvilágosítást a programról, illetve a Családsegítő szolgálat szórólapjából értesül róla. Ebben az évben is nagy problémát jelentett, hogy számos olyan ügyfél fordult a szolgálathoz, akinek akár több hitelszerződését is felmondta a pénzintézet különféle tartozások miatt. Sok az olyan eset, ahol meggondolatlan hitelfelvétel történt. Sajnos a tanácsadást felkeresők között már átlagosnak tekinthető, ha valakinek akár 4-5 különféle hitele is van. Ezen családok esetében legtöbbször kialakul a minden mindegy esete, mivel helyzetük kilátástalan, adósságaikból kiutat nem találnak, ha van is hivatalos munkájuk a tartozások miatt letiltással terhelt a bérük. Ha végrehajtásra kerül sor még rosszabb helyzetbe kerülnek, mivel lakhatásuk megszűnik, bevételeik a továbbra is fennálló letiltások következtében csökkennek, így a hajléktalanság fenyegeti őket, mert nem rendelkeznek annyi jövedelemmel, hogy lakhatásukat és létüket biztosítani tudják. Egyre több a nehéz helyzetbe került nyugdíjas, aki jóhiszeműen kezességet vállalt, és a hiteltartozás miatt a nyugdíjának jelentős részét letiltják. Ezeknek a családoknak sajnos önmagában nem jelent megoldást az adósságkezelési szolgáltatás, mivel irreális elvárás egy erősen deficites háztartástól, hogy rendszeres számlafizetővé váljon, és ne keletkezzen több hátraléka, ha a bevétele nem ritkán kevesebb, mint a minimálisan számolt havi kötelező kiadás (a kiadásokba csak a havi átlagos rezsiköltséget, a hitel-törlesztéseket, és az étkezést számoljuk). 5

6 Újszászon 2012-ben több esetben is előfordult, hogy az adós megfelelt volna az adósságkezelés feltételeinek, de még a csekély önrészt sem volt képes előteremteni. Nagy segítséget jelent az E.ON Védendő fogyasztói státusszal rendelkező fogyasztóinak, hogy a szolgáltató kikapcsolás előtt felajánlja az előrefizetős mérőóra díjtalan beszerelését. Újszászon a 2012-es évben így több háztartáson segítettek, problémaként jelentkezik viszont, hogy a településen csak egy helyen, a Vasútállomás melletti lottózóban lehet feltölteni, és meghibásodás esetén- amire volt példa -az ügyfelek kénytelenek Szolnokra utazni. Ez sok esetben lehetetlen az útiköltség hiánya miatt, így ezek a háztartások a hiba kijavításáig áram nélkül maradhatnak. A TIGÁZ óráinak töltéseire sajnos csak Szolnokon van lehetőség az ügyfélszolgálatukon. b.) GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT A Gyermekjóléti szolgálat a gyermekjóléti alapellátások biztosításával hozzájárul a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez, valamint a kiemelt gyermek családjába való visszahelyezéséhez. Az intézmény szakemberei családgondozói feladatokat látnak el, ellátásokat közvetítenek, és szervezési tevékenységet végeznek. A szolgáltatások igénybevétele önkéntes és térítésmentes. A szolgálat feladatai: A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: tájékoztatás a gyermeki jogokról, támogatások formáiról, az azokhoz való hozzájutás segítése családtervezési, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó szolgáltatások, és az ezekhez való hozzájutás lehetőségeinek biztosítása szociálisan válsághelyzetben lévő anya segítése, támogatása szabadidős programok szervezése hivatalos ügyek intézésének segítése A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, magánszemélyek és nem állami szervek bevonásával veszélyeztetettséget megelőző okok feltárása, és azoknak adekvát javaslat készítése a szolgálat feladatait a következő intézményekkel összehangoltan végzi: védőnői szolgálat, gyermekorvosi szolgálat, az óvoda és az iskola gyermekvédelmi felelőseivel, rendőrség, egyházi és társadalmi szervezetek tájékoztatást nyújt az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. 3. A kialakult veszélyeztetettség érdekében: családgondozás a családban előforduló működési zavarok ellensúlyozására családi konfliktusok megoldásának elősegítése egészségügyi és szociális ellátás valamint hatósági intézkedések kezdeményezése javaslat a gyermek családból való kiemeléséhez 4. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: családlátogatás biztosítása a család megfelelő gyermeknevelési körülményeinek 6

7 megteremtésének segítése érdekében, együttműködve az érdekelt szervekkel. az érdekelt intézményekkel együttműködve az utógondozás biztosítása a gyermek reszocializációjának érdekében Egyéb feladatok: a településen élő gyermekek szociális helyzetének, veszélyeztetettségének folyamatos kísérése a gyermek panaszainak meghallgatása, a szükséges intézkedések megtétele a védelembe vett gyermek, gondozási nevelési tervének elkészítése felkérésre környezettanulmányt készítése kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését folyamatosan kapcsolatot tartás a nevelési oktatási intézményekkel, segítve azokat gyermekvédelmi feladataik ellátásában. Az ellátottak köre, jellemzői, ellátási szükségletei: Újszász közigazgatási területén életvitelszerűen tartózkodó: a gyermek, és családja, a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása céljából várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, aki szociális válsághelyzetben van. A szolgálat feladatellátása, szakmai tartalma, módszerei, önálló szakmai egysége, a biztosított szolgáltatások rendszeressége: Módszerek: A gyermekjóléti szolgálat a gyermek és családok életvezetési képességének megőrzése, a jelentkező problémák megszüntetése érdekében, a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 6..-a értelmében a szolgáltatásokat: az ellátások teljesítésével (gondozás) az ellátások közvetítésével (szolgáltatás) szervező tevékenységgel (szervezés) biztosítja. A Gyermekjóléti Szolgálat legtöbb esetben az oktatási intézményektől (óvodák, iskolák) értesül a veszélyeztetett gyermekekről. Elsősorban a pedagógusok és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök jelzései alapján veszik fel a kapcsolatot a családokkal, de érkezhetnek jelzések a jelzőrendszer többi tagjától is (rendőrség, gyámhivatal, háziorvos, védőnő, illetve más gyermekjóléti szolgálat). A jelzés után intézményünk családgondozója felveszi a kapcsolatot a családdal (személyesen, telefonon vagy levélben). Az alapellátásban történő családgondozás esetén a családgondozó szükség szerint, havonta 1-4 alkalommal keresi fel a családot. A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében kapcsolatot tart az oktatási intézménnyel, szükség esetén pszichológus segítségét is felajánlja a családnak. Tájékoztatást ad az igénybe vehető szociális ellátásokról, ügyintézésben, kérvények kitöltésében nyújt segítséget. Amennyiben a családgondozó úgy látja, hogy a veszélyeztetettség továbbra is fennáll, tehát alapellátás keretén belül nem szüntethető meg, akkor kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek(ek) védelembe vételét. Javaslattételében részletesen feltárja a veszélyeztetettség okait, javaslatot tesz a szükséges intézkedésre. A gyámhatóság védelembe vételi határozatában felszólítja a szülőt, hogy rendezze körülményeit, életvitelét a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Védelembe vételre kerülhet sor akkor is, ha a gyermek(ek) bűncselekményben vesz(nek) részt (lopás, rablás, kábítószerrel való visszaélés). 7

8 Ilyen esetekben a gyámhatóság különböző magatartási szabályokat állapít meg, amelyeket a (családgondozóval együttműködve) köteles(ek) teljesíteni a gyermek(ek) és családtagjaik, valamint előírja a családgondozóval való együttműködést. A gyermek(ek) családból való kiemelése a családgondozó javaslatára abban az esetben történhet, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti. A gyermekjóléti szolgálat kötelező feladatellátása e mellett az átmeneti nevelésbe vett gyermekek nyomon követése, valamint a gondozó és a vér szerinti szülőkkel való kapcsolattartás. Gondozás: A szolgálatunk eseteinek a száma, az elmúlt évben ismét megnőtt. Ennek oka azokból társadalmi folyamatokból adódott, amikkel szembe kell néznie a családoknak, jelzőrendszeri tagoknak, a szolgálatunknak és az önkormányzatnak. Ezeknél a családoknál olyan jellegű halmozott problémák jelentkeznek (magatartás zavar, iskolai problémák, egzisztenciális problémák, devianciák), melyek megoldása nem csak a szolgálatunk kompetenciája, ezért is fontos a jelzőrendszeri együttműködés, valamint a gyakori esetmegbeszélések. Sajnos a gondozási tevékenységeink során, 2012 évben is hasonló tapasztalataink vannak, mint az előző években az iskolai igazolatlan hiányzással kapcsolatban. Az iskoláztatási támogatás megvonása, ( től iskolai támogatás szüneteltetése) még mindig nem kellően visszatartó erő a huzamosabb ideje igazolatlanul hiányzó gyereknél és családjánál. Tapasztalatunk, hogy ezeknél a családoknál a szülők semmi kontrollt nem tudnak (akarnak) gyakorolni a hiányzó gyerekre. Általában ezeknél az eseteknél, a védelembe vétel sem tud kellően hatékony lenni. A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége 2012 évben: SO RS Z. GONDOZÁSI TÍPUS ALAP E. VÉDELEM BE VÉTEL ÁTM. NEV. TART. NEV. UTÓGON D. ÖSSZ. GYEREKEK SZÁMA ÉV FIÚ+ 3-5 ÉV LÁNY 6-13 ÉV ÉV 5. ÖSSZESEN: CSALÁDOK SZÁMA Jegyzői hatáskörben, évben nem került sor kiemelésre, illetve a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére ben Magyar Ildikó a szolnoki HSZK. Drogkonzultációs és Információs Központ munkatársa drog prevenciós feladatokat látott el, az ÚNK Vörösmarty Mihály Általános Iskolában. A családgondozók minden év március 31.-ig gyermekvédelmi tanácskozást szerveznek, amelyben a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve, átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásnak valamennyi formáját és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. 8

9 A gyermekjóléti szolgálat tudomására jutott gyermek és fiatalkorú elkövetők száma: fő 14 év alatti szabálysértést 0 elkövetők száma 14 év alatt bűncselekményt 1 elkövetők száma Összesen: éves szabálysértést 1 elkövetők száma éves bűncselekményt 1 elkövetők száma Összesen: 2 A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységének adatai 2012 évben: Sorszám Szakmai Ellátott Megnevezés tevékenységek száma: gyermekek száma: 1. Információnyújtás Tanácsadás Segítő beszélgetés Hivatalos ügyekben való közreműködés Családlátogatás Közvetítés más szolgáltatásba Első védelembe vételi tárgyalás Felülvizsgálat átmeneti nevelésbe vétel Felülvizsgálat védelembe vétel Elhelyezési értekezleten való részvétel Konfliktuskezelés Szakmaközi megbeszélés Esetkonferencia Örökbefogadással kapcsolatos intézkedés Adományozás Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya 19 1 ÖSSZESEN: Jelzőrendszer által küldött jelzések száma 2012 ben (halmozott adat): Sorszám Megnevezés Küldött jelzések száma 1. Egészségügyi szolgáltató 5 2. Ebből védőnői jelzés 2 3. Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat 3 4. Közoktatási intézmény Rendőrség Ügyészség, bíróság 1 7. Pártfogói felügyelet 4 8. Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány 3 9. Állampolgár által küldött jelzések Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal 18 ÖSSZESEN 116 9

10 Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint (2012 halmozott adat): Sorszám Megnevezés Kezelt problémák Ellátott gyermekek száma száma 1. Anyagi (megélhetési lakhatással összefüggő) Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartás, teljesítményzavar Csalási konfliktus (szülők közti, szülők-gyermek közti) 6. Szülők vagy a család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, 13 5 lelki) 9. Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek ÖSSZESEN Szolgáltatás: A szolgálatunk az idén, lehetőségeink hiánya miatt csak minimálisan tudott szolgáltatást biztosítani a gyerekeknek. Már hagyománnyá vált, hogy református egyházzal való együttműködésünk keretében, Rácz Lajos és felesége szervezésében, 2012 nyarán tiszavárkonyi gyerektábor egy napjában vett részt szolgálatunk, és szervezett az ott táborozó gyerekeknek, kézműves és egyéb sport rendezvényeket. Szolgálatunk a tavalyi évben, több alkalommal használtbútor adományokat kapott más településekről, és biztosított a rászoruló családok részére. Szervezés: Együttműködés Újszász város önkormányzata a múlt évben is a szűkös lehetőségek ellenére segítette a szakmai munkánkat. Jelzésünkre rendkívüli és indokolt esetekben azonnali segítséget biztosított a bajban lévő családoknak. Az Újszászi Nevelési Központ összes intézményeivel szolgálatunk nagyon hatékony és jól működő kapcsolatot alakított ki. Ennek keretében, az előző évekhez képest, az általános iskolával, óvodával, valamint a bölcsödével nagyságrendben több alkalommal működtünk együtt, tartottunk közös esetmegbeszéléseket, valamint esetkonferenciákat hívtunk össze. Az általános iskolai osztályfőnökökkel adott esetben a szolgálatunk családgondozói közös családlátogatásokat tettek, tovább segítve egymás munkáját. Mind az bölcsőde, óvoda, mind az általános iskola szakmai napjaira szolgálatunk meghívást kapott. Az Újszászi Nevelési Központ Pedagógiai Szakszolgálatával az elmúlt egy évben is egy jól működő, hatékony kapcsolatot sikerült folytatni. A szakszolgálatnál dolgozó szakemberekkel, szolgálatunk rendszeresen konzultált, gyakorlatilag minden esetben segítettek nekünk, ha ezt kértük. Az újszászi gimnázium tanáraival, gyermekvédelmi felelősének segítségével, az elmúlt éveknél jóval intenzívebb, hatékonyabb együttműködést sikerült kialakítani karácsonya előtt a gimnázium tanulói ajándéktárgyakat gyűjtöttek össze. Ezeket az ajándékokat a szolgálatunk, segítségét juttatták el a településen élő rászorult gyerekekhez. A településen működő védőnői szolgálattal, szolgálatunknak szintén jó munkakapcsolata van. 10

11 Esetjelzéseken, esetmegbeszéléseken túl, közös családlátogatásokkal próbáltuk egymás munkáját hatékonyabbá tenni. A tavalyi évben volt olyan védelembe vett gyerek, ahol minkét szolgálatnak napi rendszerességgel kellett együttműködnie a gyermek érdekében. A gyermekorvossal a szolgálatunknak szintén élő kapcsolata van, egyes családokkal kapcsolatban, szükség esetén együtt tudtunk gondolkozni és dolgozni. A településen lévő egyházak képviselőivel is jól működő kapcsolatot sikerült kialakítanunk. Múlt év márciusában Miklós János plébános úr segítségével és közreműködésével, az egyházközség területén élő hívők által adott tartósélelmiszer adomány kiosztásában segített szolgálatunk. Rácz Lajos református lelkész a múlt évben továbbra is élelmiszer, valamint ruhaadománnyal támogatta szolgálatunkat, amit szintén a rászorult családok részére tudtunk odaadni. Valamint egy nagyobb értékű tábla adománnyal egészítette ki konferenciatermünk berendezését ben az intézményünk a Nyíregyházi Főiskolával kötött szerződése alapján, két szociálpedagógus főiskolai hallgató gyakorlatát tudta biztosítani. Támogatás: évben indult el, de 2012-ben teljesedett ki az Újszászi Ifjúsági Klub. A klub célja kezdetektől az volt, hogy a gyerekek, fiatalok részére olyan tematikus program sorozatokat szervezzen, melyek segítségével hasznosan tudják szabadidejüket eltölteni. Az addig elért céljai miatt, 2012 őszén lehetőséget kapott a klub, hogy saját, önálló helyisége legyen. A klubot létrejövetele óta folyamatosan támogatták intézmények, magánszemélyek, civil szervezetek novemberétől olyan jellegű közösségi összefogás történt, aminek végeredményeként egy biztonságos, viszonylag jól felszerelt közösségi tér jött létre. c.) KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS Célcsoportunk továbbra is a szolnoki kistérség közigazgatási területén (18 település) élő nagykorú pszichiátriai betegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, akik életvitelükben valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget. Az ellátás során célunk a segítő kapcsolat kialakítása, melynek során a kliens a mindennapi élethez szükséges készségeit megtartsa, fejlessze. Konfliktusait, problémáit a szociális környezetét megtartva tudja rendezni, annak érdekében, hogy a kirekesztettség elkerülhető, csökkenthető legyen és ezáltal élettere, minél kevésbé szűküljön be. Leggyakoribb problémák, melyekkel találkozunk: 1. Alacsony jövedelmi viszonyok 2. Önálló életvezetés, önellátás nehézségei 3. Munka hiánya 4. Családon belüli konfliktusok 5. Beszűkült társas kapcsolatok 6. Izolálódás 7. Nem megfelelő együttműködés a kezelőorvossal Klienseink számára alapvető szükségleteik (lakhatás, élelem stb.) kielégítése problémát jelent. Nincsenek adekvát ismereteik az igénybe vehető ellátási, szolgáltatási típusokról, az ügyintézések folyamatáról. 11

12 A mindennapi életvitel szervezésében támogatást igényelnek. Nagymértékben jellemző az inaktivitás. Az önellátás, a háztartásvezetés, a személyi és környezeti higiéne megtartása gyakori probléma. Anyagi kötelezettségeiket nem megfelelően kezelik, közüzemi tartozásokat halmoznak fel. Havi jövedelmüket hatékonyan beosztani nem tudják. Az ésszerű bevásárlás, a mértékletesség nehézséget jelent. Pénzkezelési problémáik hozzájárulnak ahhoz, hogy a hónap nagy részében a létfenntartáshoz szükséges feltételeket biztosítsák. A klienscsoport egyre inkább kiszorul a munkaerőpiacról. A korai betegségkezdet miatt egy részüknek egyáltalán nincs munkatapasztalata. A tapasztalatok hiánya miatt egyrészt a félelem, másrészt az alacsony szintű motiváció nehezíti a munkavállalást. Gyakori probléma, hogy nem tudnak kiigazodni a Munkaügyi Központok rendszerében. Kevés információkkal rendelkeznek a védett foglalkoztatásról, a rehabilitációs munkalehetőségekről, az álláskeresés módjáról. Általános probléma a kapcsolataik beszűkülése, a támogató hálózat meggyengülése. Az őt körülvevő korábbi közösség távolságtartó, elutasító lesz velük szemben. A betegség miatt baráti kapcsolataikat elveszítik. A magány válik uralkodóvá a mindennapokban. Új kapcsolatok kiépítése problémát jelent. A családon belüli viszonyok konfliktusokkal terheltek. Gyakori a feszültség a családban, illetve a beteggel szembeni negatív érzések, indulatok. További probléma a párkapcsolat hiánya. A szabadidő-eltöltésre általában az egyhangúság jellemző. E terület tekintetében két csoportra oszthatóak a célcsoport tagjai. Az egyik csoportba tartozók egyértelműen megfogalmazzák mik azok a tevékenységek, melyekkel szívesen eltöltenék az idejüket, míg a másik csoportba tartozók érdeklődési körüket nem tudják meghatározni. Jellemzően az izolálódás következtében a kulturális és közösségi életben való részvétel lehetőségeiről nincsenek információik. A velük szemben támasztott előítéletek, az alacsony önbecsülésük gyakran akadályozó tényezői a különböző programokon való részvételnek. A szakmai munka során arra törekszünk, hogy a klienseink szükségleteik által megfogalmazott céljaikat elérjék. Erre tekintettel gondozási tevékenységeink az alábbi területekre koncentrálnak leginkább: Szociális körülményeik javítása Ennek érdekében közreműködünk a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezésében. Önálló életvezetés Itt feladatunk hétköznapi, praktikus, és az önkiszolgálással, önellátással kapcsolatos készségek fejlesztése, gyakoroltatása, megőrzése. Az életvitellel kapcsolatos olyan ismeretek átadása, gyakoroltatása, mely az életmód, életvitel, összkép pozitív irányba való változását segíti elő. Például: háztartásvezetés, háztartásgazdálkodási ismeretek, a személyi és környezeti higiéné, hatékony pénzbeosztás Munkavállalás Egyik legnehezebb terület a gondozásban. Egyrészt igen kevés környékünkön a rehabilitációs munkahely, illetve a teljesítményorientáltság következtében kevesen tudnak megfelelni az elvárásoknak. Másrészt a pszichiátriai betegséggel szembeni előítéletek. Feladatunk álláskeresési technikák megismertetése, munkavállalási készségeinek fejlesztése. 12

13 Önéletrajz írás, interjúra való felkészülés, tájékoztatás a munkavállaláshoz szükséges dokumentumokról. Fontos elsajátítaniuk hogyan beszéljenek a betegségükről a munkahelyen, illetve mit tegyek, ha jelentkeznek a korai figyelmeztető tünetek. Rendszeresen kapcsolatot tartunk a Munkaügyi Központtal az álláslehetőségek naprakész ismerete érdekében. Illetve a megyeszékhelyen elérhető 4M (Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak) iroda szolgáltatásainak igénybe vételére motiváljuk klienseinket, akik a megváltozott munkaképességű személyek munkavállalását segítik lehetőség szerint a nyílt munkaerőpiacon. Család, társas kapcsolatok Az ezen a területen megjelenő problémák, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése érdekében szükséges a kommunikációs eszköztár, konfliktusmegoldó, stresszkezelő technikák, önérvényesítés fejlesztése, a társas együttélés szabályainak elsajátítása, alkalmazkodó készség növelése. Fontos számunkra a gondozási folyamatba a családtagok bevonása. Hasznos szabadidő-eltöltés megvalósulásáért fontos a kulturális és közösségi életben való részvétel támogatása. Rendszeres tájékoztatás a szabadidős programokról, lehetőségekről. Motiválás. A betegséghez való jobb viszonyulás Együttműködési készség javítása a pszichiáter szakorvossal, compliance javítása a visszaesések csökkentése érdekében. A gondozási tevékenység során tehát elsődleges feladatunk a klienssel a segítő kapcsolatot fenntartani. A segítő folyamat eredményessége érdekében fontos, hogy az ellátást igénybevevő hozzájárulásával családtagjaikkal is segítő kapcsolatot alakítsunk ki és tartsunk fenn. Tapasztaljuk, hogy a hozzátartozók bevonása nehéz feladat. A gondozás során a klienssel az egyéni szükségletekre alapozva célok megfogalmazása történik, melyet írásban, gondozási tervben rögzítünk és aláírással hitelesítünk. A gondozási tervet évente felülvizsgáljuk. Amennyiben a kitűzött célok hamarabb megvalósulnak, úgy a gondozási tervet korábban értékeljük, és újabb cél(ok) megfogalmazására nyílik lehetőség. Az esetvezetés során az ügyfél állapotát figyelemmel kísérjük, rosszabbodás esetén kezelőorvosával felvesszük a kapcsolatot és tájékoztatjuk tapasztalatainkról. Ennek hatására több esetben lehetővé vált a kórházi gyógykezelés elkerülése. A klienseket általánosan heti- kétheti rendszerességgel látogatjuk. A betegségből adódó állapotváltozások, krízishelyzetek lehetősége, a kliens környezetében megjelenő problémák miatt ellátásunk hozzáférhetősége rugalmas. Szükség esetén a napi kapcsolattartás is indokolt lehet. Fontos, hogy a kliens állapotához és helyzetéhez igazítjuk a teljesíthető elvárásokat, amelyek elindíthatják a kliensek mindennapjaiban a változást. Közösségi ellátást igénybe vevők adatai 2012-ben: december 31-én ellátottak száma: 94 fő december 31-én az ellátottak száma: 62 fő volt. Tárgyév folyamán ellátásba vettek: 2 fő Tárgyév folyamán ellátásból kikerültek: 32 fő A kikerülés okai: a. a kitűzött célok megvalósultak (8 fő) b. segítő személyében történt változásra tekintettel nem vállalta az együttműködést (9 fő) 13

14 c. intézményi elhelyezés (1 fő) d. együttműködés hiánya következtében (1 fő) e. elhalálozás (1 fő) f. más szociális szolgáltatást is igénybe vesz (esetátadás) (7 fő) g. szolgáltatás megszűntetését kéri (3 fő) h. elköltözött, mely település ellátási területen kívüli (2 fő) Klienseink életkor/nem szerinti bontásban Életkor (nők) Fő éves éves éves éves éves éves éves 90- x éves Életkor (férfiak) Fő éves éves éves éves éves éves éves 90- x éves Az előző évhez viszonyítva is az életkor szerinti bontást figyelembe véve a éves korosztály igényel elsődlegesen segítséget. Az ellátotti létszám településenkénti bontása ( ei adatok alapján) Település Ellátottak száma Település Ellátottak száma Besenyszög 4 fő Tiszasüly 3 fő Kőtelek 5 fő Tiszavárkony 1 fő Martfű 3 fő Tószeg 5 fő Nagykörű 3 fő Újszász 8 fő Rákóczifalva 5 fő Vezseny 1 fő Rákócziújfalu 2 fő Zagyvarékas 7 fő Szolnok 15 fő A gondozási órák tekintetében 2012-ben 2109 órát teljesítettünk. Az ellátás igénybevételének módja változatlan: Az ellátás igénybe vétele továbbra is önkéntes, az igénylő/törvényes képviselője írásbeli kérelmére történik. A szolgáltatás térítésmentes. Az ellátást kezdeményezheti az ellátást igénybevevő a közösségi koordinátornál, közösségi gondozónál személyesen, írásban, vagy telefonon. A családtag, szakorvos, családsegítő stb. ajánlhatja, javasolhatja, a közösségi ellátás igénybevételét a betegnek. A segítő feladata, hogy felkeresse a beteget és tájékoztassa a szolgáltatásról. A tájékoztatás alapján a beteg dönt a szolgáltatás igényléséről. A kapcsolattartás módja: 1. Személyes kapcsolattartás az intézmény telephelyén, vagy a kliens lakásán, kliens által elfogadott hozzátartozó/más természetes segítő lakásán, a gondozó és ellátott kölcsönös elfogadása esetén egyéb arra alkalmas helyen történik. 2. Telefonon 3. Levélben 14

15 Feladatellátással kapcsolatos együttműködések kapcsolatrendszer A szolgálat szoros kapcsolatot tart fenn a kistérség valamennyi szociális alapellátást (gyermekjóléti, családsegítő szolgálatok stb.) biztosító intézményeivel. Valamint az egészségügyi ellátás képviselőivel, kiemelten a Pszichiátriai Gondozóval. A gondozási folyamat tapasztalatai alapján a kliensek problémái, szükségletei sokrétűek, és adekvát kielégítésük más szolgáltatók bevonását is feltételezi. A szakmai munka során előforduló jelenség, hogy a kliens által hozott problémahalmaz más szociális szakember jelenlétét is indokolják a gondozási folyamatban, ilyenkor kettős esetvezetésre kerül sor. Mindez alapjaiban feltételezi a szakemberek-szolgáltatók közötti együttműködést a célok megvalósítása érdekében. Az együttműködés célja, hogy az ellátottak és családjaik életét, életminőségét, működését alapjaiban befolyásoló problémák, jelenségek kezelése a leghatékonyabb formában történjen, és hogy klienseink problémáikra, szükségleteikre adekvát választ kapjanak. Fontos, hogy a problémakezelésben mindenki a maga kompetenciája, és erőforrásaira tekintettel vesz részt. A hálózatban való működés jelentősége számunkra még abban rejlik, hogy egyfajta jelzőrendszerként működik, mely révén a problémák időben történő észlelésével megelőzhető annak súlyosbodása. A működés hatékonyságát feltételezi, hogy az információáramlás nyílt és kölcsönös legyen a szolgáltatók között. Mindezt a rendszeres kapcsolattartás, konzultációk, megbeszélések segítik. Feladataink hatékony ellátása érdekében alkalmazzuk a szociális segítő munka fontos eszközeit, az esetmegbeszélést és a szupervíziót. Esetmegbeszélésekre általában kéthetente kerül sor, melyet egybekötünk szakmai megbeszéléseinkkel. Itt történik azon információk megosztása, ami a mindennapi munkánkat segíti. Az elmúlt évre visszatekintve elmondhatjuk a szolgáltatásunkat igénybe vevő pszichiátriai betegek többsége iskolai végzettség, foglalkozási pozíció, jövedelem alapján a társadalom alsó, szegény rétegéhez tartozik. A munkaerőpiacon szinte egyáltalán nem jelennek meg, inaktívak, soha nem dolgoztak vagy a betegség diagnosztizálása után tartósan munkanélkülivé váltak. Nem képesek megfelelni a munkaerőpiac követelményeinek, elvárásainak, a munkáltatók megítélése szerint munkavégzésük kiszámíthatatlan, teljesítményük, képzettségük nem piacképes, így nem tudják felvenni a versenyt az egészségesekkel. Meglátásunk szerint a betegségből való visszatérés egyik legnagyobb akadálya nem minden esetben a betegség, hanem a társadalmi-közösségi elzárkózás a betegektől. Ezért ezeket az akadályokat folyamatosan bontani kell. A pszichiátriai betegek rokkantságuk ellenére is sok minden pozitívumra képesek. A megmaradt képességeiket nem szabad lebecsülni. A segítői kapcsolat fontos tényezője, hogy a beteg újra hasznos tevékenységet végezhessen a társadalom számára; megtalálhassa pozitív szerepét, amivel elismeréshez és önbecsüléshez juthat azaz rehabilitálódik és ezáltal a maradványtünetei ellenére is megtalálja a maga boldogságát az életben. d.) ÉTKEZTETÉS Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, 15

16 fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. Az étkeztetés a leggyakrabban igénybe vett ellátás az idősek részéről. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően az étel elvitelének lehetővé tételével illetve lakásra szállítással történhet. Az étkezetés célja, hogy a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodjunk. Az étel minőségével és mennyiségével kapcsolatosan voltak kifogások az ellátottak részéről, melyet ők személyesen vagy a mi közreműködésünk kapcsán tudattunk a Szász Vendégház tulajdonosával. Több ízben kértük a menü változatosabb összeállítását, figyelembe véve az időskor élettani folyamatainak lelassulását, így előnybe helyezve a könnyebben emészthető ételeket. Az étkeztetés alatt az erre vonatkozó igénybevételi naplót vezetünk, mely az igénylők napi számát, és az igénybe vett étkezési formák megoszlását tartalmazza évben összesen: adag étel megrendelése történt. Az igénybevevők az étkezésért utólag a tárgyhót követő hónap 10. napjáig jövedelemfüggően személyi térítési díjat fizettek évben a legalacsonyabb fizetendő személyi térítési díj: 260.-Ft / ebéd/ nap évben a legmagasabb fizetendő személyi térítési díj: 540.-Ft /ebéd / nap Az étel házhozszállítási díja (110.-Ft/nap/ebéd) beépítésre került az ebédért fizetendő személyi térítési díjba. e.) HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Az időseknek szembe kell nézniük azzal, hogy csökken testi erejük, munkabíró képességük. Nem könnyű feltalálni magukat ebben a megváltozott élethelyzetben. A 65 éves és idősebbek számára a legegyszerűbb fizikai igénybevétel is nehézséget okoz. Az összetettebb tevékenységek, a higiénés tevékenység, mely magába foglalja a személyi, környezeti, és élelmezés higiénéjét még több személynél jelent egyre nagyobb nehézséget. A lakáson kívül végzett tevékenységek pl.: vásárlás, ügyintézés, kerti munka már szóba sem jöhet legtöbbjüknél. Sokszor az ebéd igénybevétele után dönt arról az idős ember, hogy a házi segítségnyújtást is szeretné igénybe venni. Ezen elhatározásukban sokat segítenek a gondozónők, akik az étel házhozszállításakor tájékoztatják, információkkal látják el őket. Ezért elmondható, hogy a házi segítségnyújtás az idősek körében kezd egyre népszerűbb gondozási formává válni, amely az igénybevevő szükségleteinek megfelelően az önálló életvitelének fenntartását lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. Ez a gondozási forma azonban csak az önellátásra részben képes, valamint a családban élő idősek helyzetén tud javítani. A gondozónők munkaideje ugyanis nem alkalmazkodik a gondozottak szükségleteihez, az esti, az ünnepnapi és a hétvégi ellátás, egyenlőre Újszászon is megoldatlan év végén a többnapos munkaszüneti napon az ellátást igénylőket a településen működő ifjúsági klub tagjai látták el meleg étellel. Velük a kapcsolatot tovább szeretnénk építeni, hiszen mindenképpen értékelendő ezen korosztály empatikus odafordulása az idősek felé. A házi segítségnyújtás célja az ellátást igénybevevő létfeltételeinek biztosítása, a személyi és környezeti higiéné megteremtése, egészségi helyzetének megőrzése illetve javítása, az elhagyatottság megszűntetése, az aktivitás újraélesztése. 16

17 Ahhoz, hogy az idős ember jól érezze magát a társadalomban, megfelelő segítő környezet szükséges. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást, az igénybe vevő és háziorvosa, valamint közvetlen környezete közötti kapcsolattartást, amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást, az igénybe vevő számára szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladta, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult, vagy az intézményi elhelyezés javaslatát el is utasíthatja. A gondozási szükségletet az igazgató állapítja meg. A évben kiadott gondozási szükségletek határozatlan idejűek, és csak állapotváltozás esetén kell felülvizsgálni évben 61 főnél lett megállapítva a gondozási szükséglet, mely az alábbiak szerint alakul: 1 óra gondozási szükséglet: 47 fő 2 óra gondozási szükséglet: 13 fő 3 óra gondozási szükséglet: 0 fő 4 óra gondozási szükséglet: 0 fő 4 órát meghaladó gondozási szükséglet: 1 fő Az ellátást igénybe vevőknél a gondozásba vételt megelőzően egyszerűsített előgondozást kell végezni, melynek lényege, hogy a lehető legtöbbet tudjunk meg a leendő gondozottról. Az ellátást igénybe vevők háziorvosaival a kapcsolatunk szoros, minden esetben jelzéssel éltünk, ha ellátottjaink egészségi állapotában változást tapasztaltunk. Azokat a személyeket, akik mögött nincs szoros családi háttér, időközönként elkísértük háziorvosához évben ápolási feladatokat,- melyek orvosi utasítás szerint történtek-, három ellátottnál kellett végezni, ezt a tevékenységet szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel rendelkező dolgozók végezték. A gondozónők tevékenységük során ellátták az ellátást igénylők testi, lelki és szociális állapotának megőrzésére, illetve javítására irányuló azon feladatokat, melyekre kompetenciájuk kiterjedt. Az ellátásban részesülők a házi segítségnyújtás keretein belül többnyire bevásárlást, takarítást, gyógyszerfelíratást és kiváltást, mosást, ügyintézést, a napi tevékenységekben való segítségnyújtást és segítőbeszélgetést kértek évben a legalacsonyabb fizetendő személyi térítési díj: Ft/óra évben a legmagasabb fizetendő személyi térítési díj: Ft/óra 17

18 f.) IDŐSKORÚAK NAPPALI ELLÁTÁSA A népesség öregedésével együtt a háztartások korösszetétele is jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. Egyre több olyan háztartás van, amelyben főleg csak idős emberek élnek. Minél idősebb személyről van szó, annál nagyobb az esélye annak, hogy az illető egyszemélyes háztartásban él. A magány, egyedüllét mellett megjelenhet egy másik komoly veszély az unalom. Az idősek klubja olyan nappali ellátást nyújtó intézmény, amely elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az új épület 20 fő klubtag befogadására alkalmas. Az épületben a kulturált körülmények között az étkeztetést a klubtagság ismételten kezdte igénybe venni. Év végére 13 fő azon személyek száma, akik éltek ezen szolgáltatás lehetőségével. Akik nem kívántak ezzel a lehetőséggel élni, ők napi térítési díj (100Ft/nap/fő) ellenében tölthetnek el egy-egy tartalmas napot. Az intézményünk munkanapokon óráig biztosítja a klubban jelenlévők szabadidejének hasznos eltöltését, szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezését és a szakellátáshoz való hozzájutást. Igény szerint közreműködtünk hivatalos ügyek intézésében, életvezetésben és tanácsadással is segítettük klubtagjaink mindennapjait. A klubban folyó munka célja: a hiányzó családi gondoskodás pótlása, mentális gondozás, a tétlenséggel járó káros hatások kivédése, az egészségi állapot figyelemmel kísérése (vérnyomás-, vércukorszint-, testsúlymérés) az idős ember szociális helyzetének javítása, izolációjának (elmagányosodás) kivédése, az életvitelhez szükséges feltételek meglétének figyelemmel kísérése, jó légkör biztosításával derűt, kiegyensúlyozottságot teremteni a tagok körében. A különböző programokon, foglalkozásokon való részvétel önkéntes, az ellátást igénybe vevő részére az általa kedvelt, érdeklődésének, képességeink, készséginek legmegfelelőbb foglalkozási formákat igyekeztünk biztosítani. A fentiek alapján elmondható, hogy történt fizikai, szellemi-kulturális, szórakoztató, mentális, manuális és egyéni foglalkoztatás is. Megemlékeztek a világnapokról, családi eseményekről a név- és születésnapjukat ünneplőkről illetve kirándulásokon vettek részt. A szabadidős programok mellett történt mentális tanácsadás, melynek célja a lelki egyensúly, lelki egészség védelme volt. Rendszeresen mértük a klubtagok vérnyomás és vércukorszintjét, segítettük őket hivatalos ügyeik intézésében. Próbáltunk változatos, színes elfoglaltságot biztosítani számunkra A világ eseményei iránti érdeklődés fenntartása érdekében újságokat olvastunk és információt cseréltünk. Nyári programok között szerepelt gyógyfürdők látogatása Martfűre és Nagykátára. A hagyományt folytatva évben is részt vettek a Tápiószentmártonban megtartandó a Hurkatöltő fesztiválon. Klubunk tárgyi és technikai felszereltsége kielégítő. Rendelkezünk TV-vel, CD-s rádiómagnóval, DVD lejátszóval, fényképezőgéppel, a papír-írószer utánpótlása havonként történik. Az idősek klubjában az együttélés szabályait belső rendelkezés a házirend írja elő. A klubvezető év folyamán is sok színes programmal, foglalkoztatással, kirándulásokkal, ünnepségek megtartásával tette gazdagabbá a tagok mindennapjait. A generációk közötti kapcsolat javítása érdekében az ünnepségek lebonyolításához bevontuk a fiatalokat, külső személyeket. 18

19 A klubvezető személyisége, kedvessége, magatartása, munkastílusa évben is megteremtette azt a jó légkört, hogy a tagok derűsek, kiegyensúlyozottak voltak. Az idősek klubjába bejárókkal akkor is tartotta a kapcsolatot, ha megbetegedtek, vagy kórházba kerültek. Rendszeresen látogatta őket és érdeklődött állapotuk felől. Intézte azokat a támogatási lehetőségeket egyéb igénybe vehető szolgáltatásokat, melyek a klubtagok számára elérhetőek voltak. A szolgáltatások minél teljesebb körű megismerése érdekében a helyi újság hasábjain történő tájékoztatást, a különböző, időseknek szervezett rendezvényeken, - melyeken folyamatosan részt veszünk - szórólap útján történő információ átadást fontosnak tartom. Az ellátottak érdekében továbbra is tartjuk a kapcsolatot a háziorvosokkal, családtagokkal és az önkormányzat szociális ügyintézőjével. Emellett a személyes felkeresés útján történő beszélgetések alkalmával mérjük fel az egyéni szükségleteket, és javasoljuk a legmegfelelőbb ellátási formát. Az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának változása esetén intézményünk biztosítja az átjárhatóságot az egyes gondozási formák között. g.) JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult: a) az egyedül élő 65 év feletti személy, b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítottak az alábbi tevékenységek: az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenése (30 percen belül), a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtétele, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezése. Az ellátottak szociális rászorultság szerinti megoszlása: Egyedül élő 65 év feletti személy: 78 fő Kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti személy (egészségi állapota indokolja): 19 fő Kétszemélyes háztartásban élő súlyosan fogyatékos: 3 fő A kihelyezett készülékek száma: Újszász: 68 db Zagyvarékas: 32 db 19

20 2012-ben a rendszerből kikerültek száma: 21 fő Saját kérésére: Elhalálozás: Más településre költözött: Bentlakásos intézménybe került: Hozzátartozói kérésre 5 fő 12 fő 2 fő 1 fő 1 fő A rendszerbe bekerülők száma: 20 fő évi statisztikai adat (Újszász, Zagyvarékas vonatkozásában) Hónap Riasztások Betegség, Elmaradt teszt száma rosszullét Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen: Az adatok alapján megállapítható, hogy a tényleges igénybevétele az ellátottak körében nem volt gyakori, azonban a szolgáltatás nyújtását indokolta, hogy megnyugvást, biztonságérzetet adott számukra a segélyhívás lehetősége. A jelzőkészülékek a két településen (Újszász és Zagyvarékas) május 7-től lettek kihelyezve a Rákóczifalvai szociális központ által térítésmentesen, a szociálisan rászorult személyek számára. Intézményünk az önként vállalt feladatellátást január 01-től változatlan feltételek mellett biztosította december 31-ig évben megszűnt a normatív támogatás, ezen időponttól már csak pályázni lehetett a szolgáltatás további működtetésére. A sikeres pályázati eljárásban történő részvétel után Finanszírozási szerződés megkötésére került sor, melyben látszódott az alulfinanszírozottság. (25% elvonás). Rövid időn belül a MULTI ALARM képviselőjével történő egyeztetést követően a készülékek bérleti díját 250.-Ft összeggel csökkentették. A korábbi 4 millió Ft helyett a támogatási összeg nem érte el a 3 millió Ft-ot. Év közben pályázatot nyújtottunk be a hiány csökkentése céljából, de forráshiány miatt elutasítást kaptunk. A szolgáltatás finanszírozási szerződése JHS/000053/ vel megszűnt. Ugyancsak ezen a napon szűnt meg a MULTI ALARM-al kötött bérleti szerződésünk. A feladatellátásra vonatkozóan újra lehetett pályázni a korábbi évek finanszírozása alapján. 20