BESZÁMOLÓ SZENTGOTTHÁRDI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Átírás

1 BESZÁMOLÓ A SZENTGOTTHÁRDI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 1

2 A Szentgotthárdon működő gyermekjóléti szolgáltatást a évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló jogszabály és az Intézmény szakmai programjában meghatározott célok, feladatok alapján végeztük a évben is. A évtől a Nyugat- dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Szombathelyi Kirendeltségének tanúsítványa alapján, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat határozatlan időre szóló működési engedély alapján végzi a gyermekjóléti szolgáltatást, a helyettes szülői ellátást, valamint a családsegítő szolgáltatást. Ágazati azonosító: S A gyermekjóléti szolgáltatás (gyermekvédelem) olyan tevékenységek, eszközök és intézmények együttese, amely a gyermeki jogok védelmét, a gyermekek harmonikus testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, családban történő nevelését, a veszélyeztetettség megelőzését illetve megszüntetését, valamint a családjából már kiemelt gyermeknek a saját családba történő visszahelyezését célozza, és ezek által biztosítja a gyermekek számára azt a védelmet, amit fizikai és szellemi érettségük hiánya indokol. A gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevétele önkéntesen vagy hatósági kötelezéssel lehetséges. E szolgáltatások a gyermekjóléti alap- és a gyermekvédelmi szakellátásokra tagolódnak évben került sor a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai Programjának, a gyermekjóléti szolgáltatás Helyettes Szülői Tevékenység Szakmai Programjának, valamint a Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására. Szentgotthárd Város és Térsége Kistérségi Társulás Tanácsának i ülésén a Szolgálat által megjelölt módosításokat elfogadta. A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tapasztalatai 2012-ben: Az intézmény két szakmai egysége (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat) hetente team üléseket tart, melynek során a Szolgálat működésével és az esetkezelésekkel kapcsolatos információk, feladatok stb. is megbeszélésre kerülnek. Ezen kívül a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai szükség szerint csoport megbeszéléseket tartanak, ahol a gondozásra szoruló családok eseteinek széleskörű, a kiemelkedő, nehéz esetek részletes megbeszélésére is sor kerül. Ebben a közegben támogatni tudjuk egymást az esetleges elakadásokban és az esetekkel járó lelki terheltség feldolgozásában. Mindez azért nagyon fontos, mert a Szolgálat munkatársai számára 2012-ben nem volt biztosított a szupervizió lehetősége ben is a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló jogszabálynak eleget téve megszerveztük, és megtartottuk az Éves Gyermekvédelmi Tanácskozást. Intézményünk évben is nagy hangsúlyt fektetett a szakmaközi együttműködésre, ennek érdekében folyamatosan kapcsolatot tartottunk a Szombathelyi Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltató Központtal, az Intézményen belül a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal. Ezen intézmény a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatásban módszertani feladatokat is ellátta ig. Tevékenységeink ellátása során rendszeresen szakmai megbeszéléseket tartottunk, több esetben esetmegbeszélő csoportokban is segítséget kaptunk. Az év során az 2

3 egyes gyermekvédelmi jogszabályok változásait minden esetben megbeszéltük a módszertani intézménnyel, annak érdekében, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást jogszabályi előírásoknak megfelelően végezzük. A veszélyeztetett gyermekek ellátása során szükség szerint rendszeresen kapcsolatot tartottunk a Szombathelyi Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalával, konkrét esetkezelések kapcsán kaptunk gyermekvédelmi segítséget évben is szoros kapcsolatot tartottunk fenn az ÁNTSZ Körmend, Őriszentpéter, Szentgotthárd, Vasvár, Kistérségi Intézetével szakmai kérdések megbeszélése miatt. Némethné Mészáros Irén az ÁNTSZ munkatársa két alkalommal vett részt a Családvédelmi és Egészségnevelő Koordinációs Bizottsági ülésen, előadásaival széleskörű tájékoztatást nyújtott a Bizottság tagjai számára. Tájékoztatót tartott Szentgotthárd város kistérségében elvégzett vizsgálatról, ami a térség egészségi állapotát mérte fel. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok hatékony, szakszerű ellátása miatt szükséges kiemelni, hogy a Szentgotthárdi Polgármesteri Hivatal jegyzőjével, mint I. fokú Jegyzői Gyámhatóságával, a gyermekvédelmi feladatok ügyintézésére felkért személlyel, a korábbi évekhez hasonlóan szoros kapcsolatot tartott fenn az Intézmény. A súlyos fokban veszélyeztetett gyermekek eseteivel kapcsolatban szükség szerint személyes konzultációra is sor került a Jegyzővel, aki szakmai segítséget nyújtott az esetek ellátásában. Szolgálatunk 2 család esetében kérte ki személyesen a jegyző véleményét, mind a két esetben a gyermekek súlyos veszélyeztetettségének megszűntetése, enyhítése céljából. A Jegyzői Gyámhatóság munkatársával is szoros kapcsolatot tartott fenn a Gyermekjóléti Szolgálat, nemcsak a védelembe vett gyermekek ellátása érdekében, hanem minden új jelzést, valamint a meglévő esetkezelésekben bekövetkezett pozitív és negatív irányú változásokat is megbeszéltük. Az együttműködés kölcsönösen valósul meg. A Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalával és a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személlyel is rendszeres kapcsolatot tartott a Szolgálat a évben is. A Gyámhivatal és a Gyermekjóléti Szolgálat az év során folyamatosan együttműködött a gyermekvédelmi intézkedés alá vont kiskorúak ügyében évben több esetben kapcsolatba kerültünk a Polgármesteri Hivatal szabálysértési ügyeivel foglalkozó személlyel évben 9 gyermek ügyében érkezett jelzés a közoktatási intézményekből az iskolai igazolatlan hiányzások miatt. A törvényi változásoknak köszönhetően, 30 igazolatlan hiányzás von maga után szabálysértési eljárást. A szabálysértési ügyekkel foglalkozó szakember a Gyermekjóléti Szolgálattól tájékoztatást kért a gyermekek helyzetéről, a családi állapotokról, veszélyeztetettség formáiról. A gyermekekről elkészített tájékoztatókat a jegyzői gyámhatóságnak és a szabálysértési ügyekkel foglalkozó személynek is megküldte a Gyermekjóléti Szolgálat. A évben egy gyermek ügyében került sor védelembe vételre és a családi pótlék felfüggesztésére, mivel a gyermek az 50 óra igazolatlan hiányzást meghaladta. A Vas Megyei Kormányhivatal és Szentgotthárd Város I. fokú Jegyzői Gyámhatósága minden évben megkéri a Gyermekjóléti Szolgálat nyári gyermekétkeztetéssel kapcsolatos tájékoztatását. A szociálisan rászorult családok esetében e természetbeni juttatás hozzájárul ahhoz, hogy a családok anyagi terheltsége csökkenjen évben hat alkalommal valósult meg szakmaközi megbeszélés, a Családvédelmi és Egészségnevelő Koordinációs Bizottság keretein belül. A szakmaközi megbeszélések célja, hogy az adott szakmák képviselői és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai között még hatékonyabb legyen a kommunikáció, és egymást segítve végezzük gyermekvédelmi 3

4 tevékenységünket. A megbeszélések érintették a közbiztonság, védőnői szolgálat, személyes gondoskodást nyújtó intézmények, egyházak, nevelési oktatási intézmények, civil szervezetek szakmai területeit ben is folyamatosan kapcsolatot tartottunk a helyettes szülővel, aki potenciális segítő lehet egy- egy esetkezelés kapcsán. Helyettes szülőhöz átmeneti gondozásra gyermek nem került. A helyettes szülővel történt beszélgetések során megfogalmazható, hogy Krajczár Irén továbbra is motivált a feladata ellátásával kapcsolatban. Egészségi, mentális, és szociális helyzetében negatív változás nem következett be. A helyettes szülő felajánlotta segítségét a Gyermekjóléti Szolgálatnak az egyes programok, preventív tevékenységek lebonyolításában én a Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala szakmai ellenőrzést tartott az Intézmény keretein belül működő gyermekjóléti szolgálat és az önálló helyettes szülő hálózat működtetésével kapcsolatosan. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a vizsgált szolgáltató a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik- e. Az ellenőrzést végezte Siposné Barna Mária vezető főtanácsos és Kránitzné Réthy Anna módszertani munkatárs. Az ellenőrzés kiterjedt a gyermekjóléti Szolgáltatás biztosításának módjára, a képesítési előírásokra vonatkozó rendelkezések betartására, a gyermekjóléti szolgálat működésére vonatkozó dokumentáció vizsgálatára, továbbá a feladatellátás tárgyi feltételeire, szakmai tevékenységek elemzésére és értékelésére, valamint az Intézmény együttműködésére a gyámhivatallal és a gyermekvédelmi szakellátással. Az ellenőrzést végző személyek tapasztalatai nyomán megállapította, hogy a gyermekjóléti szolgálat és a helyettes szülői ellátás működéséhez a személyi, és tárgyi feltételek biztosítottak, azok megfelelnek a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. NM rendelet előírásainak, és a hivataluk által kiadott működési engedélyben foglaltaknak. Az intézmény alapdokumentumai tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelelőek, aktualizáltak évben sor került a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által lebonyolított belső ellenőrzés vizsgálatára. A belső ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési jelentést én a Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának Ülésén fogadták el. Az ellenőrzésben megállapításra került, hogy a Szolgálat alapdokumentumai tartalmi és formai szempontból is megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. A működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megfelelőek. Megállapításra került, hogy a Szolgálatnál folyó szakmai munka, a dolgozók tevékenysége kiemelkedő, munkájukat lelkiismeretesen a kliensek érdekeit szem előtt tartva végzik. Valamint kiemelték a jelentésben, hogy a Szolgálat a mindennapi tevékenységén túl az önként vállalt feladatok terén is helyt áll. Az évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 7. (1) bekezdése alapján a gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A fent leírtak alapján fontos hangsúlyozni, hogy az anyagi problémák jelenléte a családban, több esetben is magával hordoz egyéb veszélyeztető tényezőket is. Az anyagi nehézségek oka lehet egy deviáns életvitel vagy egy súlyos párkapcsolati nehézség, esetleg lakhatási veszélyeztetettség. 4

5 Ilyen esetben pedig a gyermek átmeneti nevelésbe vétele is felmerülhet. A fent leírtak is szemléltetik, hogy a természetben történő támogatások, mint pl. ingyen étkeztetés, ruhaadomány, tüzelőfa, bútorok és egyéb háztartási eszközök, stb közvetítése nagyban hozzájárulnak a családok szociális helyzetének, illetve az esetleges veszélyeztető tényezőknek a csökkentéséhez. A családok hatékonyabb segítése érdekében 2012-ben megvalósítottuk a tartós élelmiszergyűjtést december hónapjában is a Katolikus Egyház Karitász Szervezete jelentős mennyiségű tartós élelmiszerrel támogatta az Intézményt. Az adományokkal több családot sikerült támogatnunk; kistérségi szinten is. Ezen felül Szolgálatunk ruha adományokkal, és háztartási eszközök felajánlásával is segítette a családokat. Valamint intézményünk a keres- kínálat szolgáltatást is folyamatosan működteti december hónapban a Szentgotthárdi Borlovagrend tagjai nagyobb mennyiségben ajánlottak fel tartós élelmiszert és háztartási eszközöket. A felajánlást 5 családnak adományozta a Szolgálat. A családok súlyosan hátrányos helyzetűek, ahol tartósan beteg gyermekek, fogyatékkal élő fiatalok és kisnyugdíjas egyedül élő személyek is élnek október hónapban Szentgotthárdon a Hunyadi Vendéglő üzemeltetője kereste fel az intézményvezetőt, azzal a céllal, hogy szeretne szervezni egy karácsonyi adománygyűjtést a rászoruló gyermekek részére. Az üzemeltető arra kérte a Szolgálatot, hogy tájékoztassuk azon családokat a lehetőségről, akikkel kapcsolatban vagyunk és gyermeket nevelnek. A Szolgálat és a vendéglő munkatársai együttesen bonyolították le a programot, amire én került sor. A Szolgálat 29 szentgotthárdi családot értesített az akcióról, ami összesen 54 szentgotthárdi gyermeket érintett. A Szolgálat a kistérségben élő szociálisan hátrányos helyzetű gyermekes családokkal is felvette a kapcsolatot és tájékoztatta őket a rendezvényről. A jótékonysági rendezvényre nagyon sok adomány gyűlt össze, amit a rászoruló gyermekek, szüleikkel együtt a rendezvényen átvehettek. A Gyermekjóléti Szolgálat és a jelzőrendszeri tagok együttműködésének bemutatása: A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése céljából a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat észlelő jelzőrendszert működtet. A jelzőrendszer tagjai a következők: a védőnői szolgálat, a háziorvosok, a gyermekorvosok, a bölcsőde, az óvoda, az általános iskolák és középiskolák, a Nevelési Tanácsadó, jegyzői gyámhivatal, városi gyámhivatal, a rendőrség, a polgárőrség, a Vöröskereszt, a Karitász helyi szerve, egyházak, a helyi önszerveződő közösségek, civil szervezetek. A jelzőrendszeri tagok intézményeinek képviselői részt vesznek a havonta megrendezésre kerülő Családvédelmi és Egészségnevelő Koordinációs Bizottsági ülésen. A Bizottsági ülés célja, a prevenciós feladatokon kívül, hogy a szolgáltatásra szoruló gyermekeket és családokat érintő információkat megosszuk egymással. Azáltal az arra rászorulók komplex segítséget kapjanak nehézségeik megoldása érdekében. Az információk rögzítése, a feladatok meghatározása és elosztása is megtörténik a részvevő szakemberek között. A Bizottság tagjai megegyeznek a jelzőrendszer tagjaival. A Koordinációs Bizottsági üléseken különböző témákban szerveztünk a jelzőrendszer tagjai számára előadásokat. A tanácskozások hangulata, és a szakmák közti együttműködés kiegyensúlyozott volt, minden szakember igyekezett saját példáival segíteni másokat. A Koordinációs Bizottsági üléseken tájékoztattuk a jelzőrendszeri tagokat az aktuális jogszabályi változásokról. A változásokat részletesen megbeszéltük 5

6 minden szakmai egység vonatkozásában. A Családvédelmi és Egészségnevelő Koordinációs Bizottságnak kistérségi szinten 41 tagja van. Elmondható, hogy 2012-ben a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek többségben minden alkalommal jelen voltak. Az együttműködés stabilitását jelentette, hogy az esetleges hiányzásokat a jelzőrendszeri tagok jelezték, és későbbiek során érdeklődést mutattak az elhangzott témákkal kapcsolatban. A jelzőrendszeri tagok személyesen is szoros kapcsolatban álltak a Szolgálattal. A veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű gyermekek eseteit megbeszéltük, közösen alakítottuk ki a lehetséges megoldási alternatívákat. A Szolgálat által kért tájékoztatókat megküldték, a kölcsönös együttműködés megvalósult. Az esetkezelések kapcsán a Szolgálat személyesen is felkereste a jelzőrendszeri tagokat, a gyermek nehézségeinek és a megoldási lehetőségek megbeszélése ügyében. Az iskolai hiányzások jelzésével kapcsolatban került megbeszélésre, hogy a jelzett gyermek ügyében, a jelzés mellé pedagógiai jellemzést is csatoljanak, ami megkönnyíti az esetkezelések menetét. A jelzőrendszer tagjaira jellemző, hogy kevésbé kezdeményeznek hatósági intézkedést pl.: gyámhatóság részére megvalósuló jelzés. Csoportfoglalkozások ismertetése évben: A Szentgotthárdi Képviselő Testület március 31-én megtartott nyílt ülésén jegyzőkönyvbe foglalta a 65/2010 számú képviselő testületi határozatot, mely szerint javasolta a szentgotthárdi oktatási intézményeknek a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolatfelvételt az iskolai közösségekben esetlegesen megnyilvánuló gyermek agresszió kezelése érdekében. Csoportfoglalkozás a SZKOI Vörösmarty Mihály Gimnáziumban: A Gyermekjóléti Szolgálat a évben is nagy hangsúlyt fektetett a csoportfoglalkozásokra. A SZKOI Vörösmarty Mihály Gimnázium egyik pedagógusa kereste fel Szolgálatunkat. Az osztályában dúló konfliktusok miatt megbeszélésre került, hogy az adott osztályban közösségfejlesztés és konfliktuskezelés valósul meg. A Szolgálattól Uhor Anita mentálhigiénés szakember és Kukor Hajnalka Mária szociálpedagógus végezte a csoportmunkát. A folyamatba bevonásra került maga az osztályfőnök is, így az első időszakban a pedagógussal foglalkoztunk, majd több órán keresztül megfigyelést végeztünk az osztályban, anélkül, hogy beavatkoztunk volna az ott lévő folyamatokba. A megfigyelés azért fontos a közösségfejlesztő munkában, mert szükséges egy előzetes információgyűjtés a csoport állagáról, működéséről, a csoportban lezajló folyamatokról. A megfigyelést követően kezdtük el a gyermekekkel való foglalkozást. A közösségépítő feladatokba, játékokba az osztályfőnököt is bevontuk. Fontos hangsúlyt fektettünk, hogy az osztályban lévő mind a 21 gyermek elmondhassa a véleményét egy-egy nehézségről, kérdésről. Központi szerepet kapott a diáknapi műsor megtervezése és kivitelezése, amely körül nagy vita volt az osztályban. Végül sikeresen megoldották a gyermekek a feladatot. A közösségfejlesztés egyik nagyon meghatározó eszköze, mikor a gyermekek egy közös feladatot kapnak, amiből mindenkinek ki kell vennie a részét, erre a Szolgálat szakemberei nagy hangsúlyt fektettek. A foglalkozásokon a gyermekek visszajelzést kaptak saját viselkedéseikről. Megbeszélésre kerültek az osztályban lévő konfliktusok, sőt szituációs játék keretében meg is jelenítették a konfliktusokat, amit később kielemeztünk együttesen a diákokkal. Ez a módszer alkalmas arra, hogy a diákok kívülről is megfigyelhessék az egyes konfliktusos helyzeteket, visszajelzést kaphatnak társaiktól. A csoportfoglalkozások heti rendszerességgel valósultak meg. A közösségépítő folyamat sikeres volt, a diákok 6

7 közelebb kerültek egymáshoz és az osztályfőnökhöz. Az osztályfőnöknek segítettünk a gyermekekkel való kommunikációban. Azáltal, hogy a gyermekek véleményét kikérte az osztályfőnök az osztállyal kapcsolatos döntésekben, a gyermekek közelebb kerültek hozzá, így a problémáikat is könnyebben megosztották vele. Az osztályfőnök szerepe egy közösségben meghatározó. Ha megfelelően funkcionál és képes irányítani, vezetni az adott közösséget, a diákokban a stabilitás érzése kialakul, ami segít a felmerülő nehézségek megoldásában. Megegyezésre került az osztállyal és az osztályfőnökkel, hogy amennyiben a következő tanévben is szükségesnek tartják, kérik a Szolgálat segítségét. Csoportfoglalkozás a III. Béla Szakképző Iskolában: A III. Béla Szakképző Iskola felkérésére a Gyermekjóléti Szolgálat csoportfoglalkozásokat tartott. A Healthy Youth projekt keretében megtartott csoportfoglalkozások két körben valósultak meg. A foglalkozások megtartására Sohár Attila projektmenedzser kérte fel a Szolgálat két családgondozóját, Tóth Rita szociális munkást és Kukor Hajnalka szociálpedagógust. Májusban és decemberben 4-4 osztályban egy- egy alkalommal 45 percben tartottuk meg a foglalkozásokat. A csoportfoglalkozásokat önismereti játékokkal kezdtük. Az idő rövidsége miatt komolyabb, mélyrehatóbb módszereket nem szerencsés bevinni a csoportokba, azonban szükségesnek tartottuk a gyermekek figyelmét felhívni az ön és társismeret fontosságára. Az iskola kérésére a csoportokban a konfliktusokról, azok kezeléséről beszélgettünk a gyermekekkel, érintve az agresszivitás kérdését. Szituációs játékokat kaptak a gyermekek, amelyben egy adott konfliktushelyzetet kellett megoldaniuk különböző módon. Ez segített nekik abban, hogy rálássanak arra, hogy nemcsak egy megoldási módja létezik a viták rendezésének. Megbeszéltük a gyermekekkel a konfliktus megoldási stratégiákat, egyes stratégiák előnyeit, hátrányait. Ezt követően egy kötetlen beszélgetés valósult meg az agresszióval kapcsolatban. A tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a gyermekekben rendkívül sok rejtett agresszió van, ami a családi közegnek, a társas kapcsolatoknak, a rossz konfliktus megoldási alternatíváknak tudható be. Azokban a csoportokban, ahol nem kérte az iskola a konfliktusmegoldással kapcsolatos tájékoztatást, fejlesztést az önismereten kívül a kapcsolatokról, azok fontosságáról volt szó. Asszociációs játékot játszottunk a diákokkal, amelynek lényege, hogy kinek mi jut az eszébe arról a szóról, hogy kapcsolat. A gyermek reakcióidejéből lehet következtetni arra, hogy valami nehézséggel küzd. Az ideális kapcsolatoktól azok pozitív és negatív hatásain keresztül a virtuális kapcsolatokig, a társas kapcsolatok valamennyi formáját átbeszéltük a gyermekekkel. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy kihangsúlyozzuk a diákoknak, hogy az ember életében mennyire fontos szerepe van a társas érintkezésnek, mivel ennek megléte nélkül az ember elmagányosodása következhet be, amely magával hozhatja számos deviancia kialakulását. A csoportfoglalkozások végén minden tanuló egy kérdőívet kapott, amely kitöltésével nagyobb rálátást kaphatnak az interperszonális képességeikről. Végül egy visszaigazolást kértünk arra vonatkozóan, hogy hogyan érezték magukat a csoportban. A diákok többségében úgy nyilatkoztak, hogy jól érezték magukat, egy másfajta megközelítést nyújtottunk számukra. Annak érdekében, hogy egy valós önismeretet kapjanak a gyermekek, nagyobb órakeretű csoportfoglalkozások biztosítására lenne szükség. Amennyiben a gyermekek rendelkeznek megfelelő önismerettel, fel tudják mérni saját igényeiket és elő tudják hívni saját erőforrásaikat, ezeket megfelelő módon képesek alkalmazni, kiegyensúlyozott kapcsolatokat tudnak létesíteni és a konfliktus megoldásaik is hatékonyabban működnek. 7

8 A Gyermekjóléti szolgáltatás tapasztalatai 2012-ben: Krízisesetek: A évben 4 család ügyében számolhatunk be krízisről, ami 4 gyermeket érintett. Az egyik esetben egy fiatal 16 éves lány került komoly helyzetbe, mivel kiderült, hogy állapotos, és terhességét későn vette észre. Az anya és a lány a Szolgálat segítségét kérte, mivel úgy döntöttek, hogy a fiatal lány nem szeretné megtartani a magzatot. A lány védelembe vétel alatt állt, személyesen beszéltünk vele a kialakult helyzetről. Az iskolai védőnőt is bevontuk a munkába, aki felkészítette a lányt az abortuszra, tájékoztatta őt a folyamatról, az esetleges kockázatokról is. A család együttműködött a Szolgálattal, a fiatal lány felvette a kapcsolatot a családvédelmi szolgálattal, megkapta az időpontot, elment a szükséges vizsgálatokra, majd megtörtént a műtét is. Ezt követően a lány mentális állapota miatt folyamatos volt a családdal való kapcsolattartás, a személyes konzultáció is megtörtént. A Szolgálat felvette a kapcsolatot a jelzőrendszeri tagokkal, tájékoztatta őket a kialakult helyzetről és kérte a Szolgálat, hogy amennyiben a lányon negatív változást tapasztalnak, azonnal jelezzenek a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Egy másik esetben egy utógondozásban lévő 12 éves fiút kellett ideiglenes hatállyal elhelyezni. A gyermek átmeneti nevelését korábban a Zalaszentgróti Gyámhivatal megszűntette, mivel az anya, aki korábban alkohol és gyógyszerfüggő volt, kezdeményezte a gyermek átmeneti nevelésének megszűntetését. Az anya részt vett kezelésen és a pszichiáter kezelőorvos szakvéleménye alapján alkalmas volt a gyermek nevelésére, valamint függősége is megszűnt. A Gyermekjóléti Szolgálat felvette a kapcsolatot a szakemberrel, aki elmondta, hogy az anya nagyon sokat fejlődött. A Gyermekjóléti Szolgálat alapellátást kötött az anyával, az együttműködés megvalósult. Július hónapban az anya mentális állapota. Ismételten alkoholhoz és nyugtató hatású gyógyszerekhez nyúlt, mikor élettársa és annak fia nem tartózkodott otthon és egyedül volt fiával. Az anya feszültségének csökkentése céljából komoly mennyiségű nyugtatót szedet be, amire ráivott. Az anya a családlátogatáskor is gyógyszer és alkohol hatása alatt állt. Azonnal el kellett helyezni a gyermeket, mert biztonságos ellátása, felügyelete sem volt megoldott. A Gyámhivatal elhelyezte a gyermeket a Szombathelyi TEGYESZ befogadó csoportjába, majd visszakerült a Zalaszentlászlói Lakóotthonba. Az anya az elhelyezési tárgyaláson elmondta, hogy most már tudja, hogy nem volt kész a gyermek fogadására, jelenleg sem érzi magát stabilnak. A harmadik esetben egy fiatal 14 éves lány kereste fel önként a Gyermekjóléti Szolgálatot, mivel édesanyja súlyosan bántalmazta őt. A lány arcán látható nyomi voltak a fizikai bántalmazásnak. A Szolgálat felvette a kapcsolatot az iskolavédőnővel, majd közösen átkísértük a lányt a gyermekorvosi rendelőbe, annak érdekében, hogy megvizsgálják és igazolják a fiatal lány sérüléseit. A lány elmondta, hogy veszekedett édesanyjával, aki a veszekedést követően elkezdte ütni a fejét, a lány enyhébb fájdalmakra, valamint fejfájásra panaszkodott. A Szolgálat felvette a kapcsolatot az iskolával, tájékoztatta az igazgatót a kialakult helyzetről. Majd a Szolgálat két családgondozója a gyermekkel együtt felvette a kapcsolatot az anyával. Az anya otthon tartózkodott, egy sérülés miatt nem tudott elmenni dolgozni. Elmondta, hogy lányával nagyon sok probléma volt az utóbbi időben, és ezért ütötte meg. Később az anya a beszélgetés során megbánta tettét, elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy nem jó eszközt választott, bocsánatot kért a lányától. Az aktuális helyzetet magasabb gyermekvédelmi intézkedés nélkül is rendezni lehetett. Az anya a Szolgálat által felajánlott alapellátást elfogadta. Megegyeztünk, hogy a fiatal lány segítő beszélgetéseken vesz részt, az anya pedig a viták rendezésében nem alkalmaz fizikai bántalmazást. Igyekszik lányával való konfliktusos viszonyát rendezni, aminek nagyon fontos módszere lehet, ha az anya és a gyermek személyes kapcsolata fejlődik. Ezért a Szolgálat javasolta az anyának, hogy 8

9 beszélgessen többet a lányával, ezt a lány is fogadja el. Mindketten törekedjenek arra, hogy a lány és az anya viszonya rendeződjön. A negyedik esetben egy anya hívta fel a Szolgálatot, hogy 14 éves lánya elköltözött otthonról, egy családi veszekedést követően. A Szolgálat szakemberei korábban már kapcsolatban álltak a családdal, a lány testvére védelembe vétel alatt állt. Az anya elmondta, hogy nem tudja kezelni lányát, több alkalommal összeszólalkoztak és a helyzet kibírhatatlanná vált. Az anya közölte, hogy a lány nem mehet vissza hozzá. A fiatal, az apjához költözött, aki egy kis önkormányzati bérlakásban él. Az apát felkereste a Szolgálat. Nyilatkozott arról, hogy hosszútávon nem tudja vállalni lánya ellátását, nevelését, mivel anyagi forrásai korlátozottak. A fiatal lányt később a testvére kísérte be a Szolgálathoz, a lány elmondta, hogy megbánta viselkedését, haza szeretne menni, nem akar átmeneti nevelésbe kerülni. A Szolgálat két munkatársa hazakísérte a lányt, ahol az anya és az anya jelenlegi férje kijelentette, hogy a lány nem mehet haza, nem engedik be a házba. A Szolgálat szakembereinek sikerült megbeszélnie az anyával és a nevelőapával, hogy adjanak még egy esélyt a fiatal lánynak, tisztáztuk a kereteket a fiatallal. Megbeszéltük, hogy esetkonferenciát tartunk. Az anya elfogadta az alapellátást, a lány pedig vállalta, hogy részt vesz mentálhigiénés beszélgetéseken. Gyermekjóléti szolgáltatás során gyakran tapasztalható, hogy a súlyos problémákkal küzdő családok csak évek múltán kerülnek kapcsolatba az Intézménnyel. Nem ritka a évi családi konfliktus, abuzus utáni segítségkérés. E probléma a családgondozás lehetőségeit, a veszélyeztetettség mielőbbi mérséklését, megszüntetését is komolyan befolyásolja. A hatékony és gyors segítség megvalósítása elsősorban azért korlátozott, mivel az évek során elszenvedett sérülések közt gyakran megfigyelhető a családtagok (gyermekek is) jelentős mértékű pszichés, mentális károsodása. Ezen anomáliák kezelése szintén hosszú folyamat. Amennyiben kiderül pl. az abuzus, és elkezdődik a család gondozása, biztosan újabb depriváció, frusztráció, agresszió éri a bántalmazottakat, még a védelembe vétel mellett is. Tapasztalható, hogy a súlyosan bántalmazott személyeket a jelenlegi gyermekvédelmi rendszer nem képes gyorsan, hatékonyan megvédeni. Gyakran a hatósági szervek (rendőrség, ügyészség, bíróság) nem képesek megfelelően szankcionálni. Továbbra is jellemző volt, hogy az abuzust elszenvedők nem, vagy igen ritkán kértek segítséget. Ebből következik, hogy a bántalmazásokkal kapcsolatos esetek inkább a jelzőrendszer jelzései kapcsán kerültek a látóterünkbe. Az abuzus területe, melyet a jelzőrendszeri tagok a legkevésbé vállalnak fel. A krízisesetek megoldása direkt beavatkozást igényel, csak ilyen formában lehet a kialakult helyzeten, a kliensen segíteni. Védelembe vételek tapasztalatai Szentgotthárdon 2012-ben 8 védelembe vett gyermek szerepelt a Szolgálat nyilvántartásában, összesen 4 család volt ebben érintett. Ezek közül 1 gyermek védelembe vétele szűnt meg az év során, valamint 2 gyermek védelembe vétele a család elköltözése miatt került áthelyezésre más illetékességi területre. A védelembe vétel hátterében minden esetben a gyermekek súlyos veszélyeztetettsége állt, amit az alapellátás keretin belül nem lehetett megszüntetni. A veszélyeztető okok között szerepelt a lakhatási, erkölcsi veszélyeztetettség, a szülő elhanyagoló magatartása. 9

10 2 gyermek esetében a fő problémát az jelentette, hogy a szülők nem voltak hajlandóak a közüzemű díjakat befizetni. Ami miatt súlyos lakhatási veszélyeztetettség alakult ki, felmerült a család kilakoltatása, mivel a szülők nem fizették be a lakbért. A család önkormányzati bérlakásban él, így a Szentgotthárdi Közszolgáltató Vállalat Bírósági útra terelte a család ügyét. Mivel a gyermekek iskolai hiányzásai is problémát jelentettek, a Szolgálat javasolta a gyermekek védelembe vételét. A védelembe vételi tárgyaláson vállalták a szülők, hogy figyelni fognak az iskolai hiányzásokra, valamint fizetni fogják a közüzemű díjakat. Mivel nem történt előrelépés a problémák több hónap eltelte után is fennálltak a Szolgálat esetkonferenciát tartott a gyermekek ügyében. Az esetkonferencián megbeszélésre került, hogy a gyermekek iskolai hiányzásai nőttek, és a hiányzások többsége indokolatlan volt, illetve a tanulmányi eredményeik is leromlottak. Az esetkonferencián sikerült megbeszélni a szülőkkel, hogy szükség van arra, hogy elkezdjék törleszteni az adósságukat, valamint, hogy a gyermek tanulmányi eredményeire is figyelni kell, illetve indokolatlanul ne engedjék otthon a gyermekeket. Meghatározásra került az is, hogy az idősebb gyermek, segítő beszélgetéseken fog részt venni. Ha a helyzet nem változik, és súlyosbodik a lakhatási veszélyeztetettség, valamint nőnek az iskolai hiányzások, a Szolgálat javasolni fogja a gyermekek átmeneti nevelésbe vételét. Egy esetben azért kellett a védelembe vételt kezdeményezni, mert egy 16 éves fiatal fiú iskolai igazolatlan hiányzásai elérték az 50 órát. A gyermeket védelembe vette a Jegyzői Gyámhatóság, valamint felfüggesztették a családi pótlék folyósítását. Mivel a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült, ezért a családi pótlék természetbeni felhasználásához eseti gondnokot jelöltek ki. A család a védelembe vétel időszakában folyamatosan együttműködött a Szolgálattal, valamint a kirendelt családgondozóval. A gyermeket a III. Béla Szakközép iskola felmentette a rendszeres iskolába járás alól, így csak a szakmai órákon kellett részt vennie a fiúnak, mivel korábban nem volt hajlandó bemenni az iskolába. A Szolgálat által szervezett korrepetáláson a fiatal folyamatosan részt vett. Két nyugdíjas pedagógus önkéntes munka keretében foglalkozott a fiatallal, így sikeres osztályozó vizsgát tett minden tárgyból. Mivel a gyermek hiányzásai megszűntek és folyamatosan részt vett a szakmai órákon, 3 hónap után felülvizsgálták a védelembe vételt. Meghatározásra került, hogy a védelembe vételt a továbbiakban is indokolt fenntartani, azonban a családi pótlék felfüggesztését megszűntették december hónapban a védelembe vétel lezárásra került, mivel a gyermek magatartásában pozitív változás történt. Rendszeresen járt iskolában, nem volt igazolatlan hiányzása, tanulmányi eredményei is javultak. Egy fiatal 17 éves lány esetében a védelembe vételének ideje meghaladta a 2 évet, ezért a gyermek védelembe vételét a Városi Gyámhivatal vizsgálta felülvizsgálta. Mivel a lány környezetében és magatartásában nem történt pozitív fordulat, nem lehetett megszüntetni a védelembe vételt 2 év után sem. A Gyámhivatal átmenti nevelésre tett javaslatot. A gyermeket megvizsgálta a TEGYESZ pszichológusa is. Valamint sor került az elhelyezési tárgyalásra, amit megelőzött a pszichológiai vizsgálaton túl egy környezettanulmány elkészítése is a családnál. A szakemberek úgy határoztak, hogy a gyermek nagy valószínűséggel, amikor kiemelik a családból, folyamatosan szökésben lenne, ezért nem tartják jó megoldásnak a lány átmeneti nevelésbe vételét. A Szolgálat meglátása szerint sem lenne megoldás a lány problémájára, ha kiemelnék a családjából, ezért döntés született arról, hogy a továbbiakban is indokolt a védelembe vétel fenntartása, átmeneti nevelésre nem került sor. 2 gyermek esetében a lakóhely megváltozása miatt valósult meg a védelembe vétel, mivel a család Szentgotthárdra költözött, és korábban a gyermekeket már az akkori lakóhely szerinti 10

11 jegyző védelembe vette. A család együttműködött a Szolgálattal, a lakhatási veszélyeztetés miatt állandó kapcsolatban álltak a szülők a Szolgálat családgondozójával. Mivel időközben az anya ismételten állapotos lett, a védőnői szolgálattal is tartotta a család a kapcsolatot. A védőnő és a családgondozó rendszeresen tett közös családlátogatásokat a szülőknél. A család időközben ismételten elköltözött, így a védelembe vétel az illetékességi terület megváltozása miatt megszűnt. A Jegyzői Gyámhatóság továbbküldte a védelembe vételi anyagot az illetékes hatóságoknak. A védelembe vétel alatt álló családok jelzőrendszeri tagjaival az együttműködés megvalósul, a védőnőkkel közösen is megvalósul a családlátogatás. A család életében bekövetkezett változásokról a Szolgálat minden esetben tájékoztatja a jelzőrendszeri tagokat. A Gyermekjóléti Szolgálatnak minden esetben jelzési kötelezettsége van, ha negatív változást tapasztal a családdal kapcsolatban. A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai kereteibe tartozik a gyakori személyes konzultáció a kliensekkel. A családgondozás során alkalmazzuk a kiskorúakkal folytatott találkozásokat is, akik ezzel kapcsolatban nem zárkózottak. Gyakori a szülői konzultáció, házaspárokkal való konzultáció is. De amennyiben a családgondozás indokolja, a gyermek is részt vesz a szüleikkel folytatott beszélgetéseken. Ezen segítő eljárások gyakran igénylik a mentálhigiénés szaktudást, melyet a Szolgálatnál dolgozó kolléga valósít meg. A mentálhigiénés szemlélet segíti a családtagokat a nehézségek pontos, és mély megértéséhez, a korrekció is gyorsabbá válhat. A családok esetében többször jelent problémát a gyermekek lakhatási veszélyeztetettsége. A fő problémát az jelenti, hogy azon személyek, akik nagymértékű közüzemű és lakbér tartozásokat halmoztak fel, azoknál jóléti függőség alakul ki. A családok berendezkedtek arra az életmódra, hogy nem történik szankció, ha ők több hónapon keresztül nem fizetik a lakbért, így nincs megfelelő motivációja a családoknak, hogy az adósságcsapdából kijöjjenek. Mivel a szülő ezt a helytelen megoldási módszert közvetíti a gyermekei felé, a gyermek a szocializációs folyamata során megtanulja ezt a probléma elkerülési stratégát, és ezt fogja ő is alkalmazni majd a felnőtt életében. Alapellátás tapasztalatai: A 2012-es évben Szentgotthárdon 18 gyermek esetében valósult meg az alapellátás, ami 14 családot érintett évben 6 új alapellátást kötöttünk. Iskolai hiányzások miatt két gyermek esetében fogadta el a család a felajánlott alapellátást. Az alapellátás keretében megvalósítottuk a családgondozást, a szülők és a gyermekek is segítő és mentálhigiénés beszélgetéseken vettek részt. Jellemző volt, hogy a gyermekek motiválatlansága mögött egyéb családi problémák is jelen voltak, pl. szülők közötti konfliktusos viszony, érzelmi elhanyagolás, anyagi nehézségek stb Az együttműködés megvalósult, a szülők motiváltak voltak a nehézségek megoldásában, az alapellátások jelenleg is folyamatban vannak. Egy esetben az átmeneti nevelésből kikerült gyermek utógondozása valósult meg alapellátás keretein belül. Az első hónapban az anya együttműködő volt a Szolgálattal, megvalósult a kapcsolattartás. Majd az anya mentális állapota rosszabbodott, nyugtató hatású gyógyszerekhez és alkoholhoz nyúlt, hogy feszültségeit csökkentse, ezáltal komoly veszélybe 11

12 sodorta gyermekét. Az anya nem tudott alkalmazkodni az új helyzethez, a gyermek magatartásproblémáit az anya nem tudta kezelni. A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően visszakerült a Zalaszentgróti Lakásotthonba, abba a környezetbe, ahonnan hazaengedték. Az anya úgy nyilatkozott, hogy mentális állapota miatt nem tudja vállalni a gyermek további nevelését. Egy esetben az alapellátást egy családon belüli bántalmazást követően kötötte meg a Szolgálat a családdal. A Szolgálatot egy 14 éves fiatal lány önként kereste fel, elmondta, hogy édesanyja otthon egy konfliktust követően megverte. A lányon látható nyomai voltak a bántalmazásnak. A Szolgálat felvette a kapcsolatot az iskolavédőnővel és a gyermekorvossal. A lányt megvizsgálták, majd ezt követően felvettük a kapcsolatot a szülőkkel. Az anya elmondta, hogy megbánta, hogy megverte lányát, de nagyon sok konfliktus von közte és lánya között, és ezt nem tudják megfelelő módon rendezni. A Szolgálat alapellátás keretein belül segíti a családon belüli konfliktusos viszonyokat rendezni. A fiatal lány segítő beszélgetéseken vesz részt. Egy esetben egy anya hívta fel a Szolgálatot, azzal, hogy a 14 éves lánya egy veszekedést követően elköltözött otthonról és nem gondolja, hogy a továbbiakban nevelni tudja a lányát. A Szolgálat beszélt a fiatal lánnyal a szülőkkel és a nevelőapával. A gyermek ideiglenesen az apjához költözött, ám az apa írásban nyilatkozatot tett, hogy nem tudja vállalni lánya nevelését. A Szolgálat szakemberei felvették a kapcsolatot szülőkkel, sikerült megbeszélni, a lány a továbbiakban is otthon maradhat, így nem kellett a gyermek átmeneti nevelését kezdeményezni. Az anya a felajánlott alapellátást elfogadta. A kereteket és a nehézségek megoldásához vezető utakat az ügyben megszervezett esetkonferencián beszéltük át. A lány mentálhigiénés beszélgetésben, valamint a Szolgálat által szervezett korrepetáláson is részt vett. Egy újszülött esetében azért kötöttük meg az anyával az alapellátást, mert a gyermek édesapja az anyát fizikálisan és lelkileg is bántalmazta. Az apa a gyermek születése előtt elhagyta az anyát, azelőtt is komoly lelki terrornak volt kitéve az anya, aki fizikai bántalmazásokról is beszámolt. Az apa az anya családjával is agresszív volt, az anya édesanyját is lökdöste, ami miatt a rendőrséget is ki kellett hívni. A Szolgálat felvette a kapcsolatot az apával, tájékoztatta magatartásának következményeiről. A Szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a családi kapcsolatok alakulását, az anya mindenről tájékoztatja a Szolgálatot. Egy Asperger szindrómával küzdő gyermek családjával kötöttünk alapellátást. A gyermek gyerekpszichiátriai kezelés alatt áll. A Szolgálat kapcsolatban van a Szombathelyi ifjúsági és gyermekpszichiátriával. A gyermek esetében komoly problémát jelent, hogy az iskolai hiányzások is elkezdődtek, mert a szülők nem tudták rávenni, hogy iskolába járjon. Az iskolai hiányzások miatt a gyermeket felmentették a rendszeres iskolába járás alól. A Szolgálat mentális segítséget nyújtott a szülők számára, mivel a gyermek agresszív magatartása legtöbb esetben a szülők felé irányul. Az együttműködés fő okai között szerepelnek a szülők párkapcsolati nehézségeinek negatív hatása a gyermekekre. A feszült otthoni légkör, hatással van a gyermek egészséges személyiségfejlődésére. Az év során 6 gyermek esetében okozott problémát, hogy a szülők az otthoni környezetben konfliktusos párkapcsolatban élnek. A nehézségek, a problémák nem megfelelő megoldása a gyermekek egészséges személyiségfejlődésére is hatással van, amelyek legtöbb esetben az 12

13 óvodákban és az iskolákban jelennek meg magatartási problémák formájában. A gyermekek mentális terheltsége miatt a Szolgálat javasolta a nevelési tanácsadóval való kapcsolatfelvételt. A gyermekpszichológiai ellátás évben csökkentett órában valósult meg Szentgotthárdon, illetve a gyermekpszichológus csak utógondozást végzett, így a Szolgálat nem javasolhatott új gyermeket a gyermekpszichológus felé. Az alapellátásban részt vevő családok esetében komoly problémát jelent a családok rossz anyagi helyzetéből adódó kilátástalanság, ami a családtagok közötti kapcsolatokra is negatív hatással volt. A Szolgálat - természetbeni formában, konfliktus megoldási módszerek alkalmazásával, segítő beszélgetésekkel, életviteli tanácsadásokkal, információ nyújtásban, ügyintézések segítségében, tanácsadásban, stb..- tudott a családok számára segítséget nyújtani. Minden esetben felvette a Gyermekjóléti Szolgálat a kapcsolatot a jelzőrendszer tagjaival. Egyszeri esetek tapasztalatai: évben 21 gyermek és 18 család került egyszeri esetkezelés során kapcsolatba a gyermekjóléti Szolgálattal. A évben az egyszeri esetkezelések kapcsán felmerülő problémák köre: családi kapcsolati nehézségek, ügyintézésekben, információnyújtásban való segítség, iskolai igazolatlan hiányzásokból adódó jelzések, gyermeknevelési problémák, lakhatási problémák ben is többször kerültünk kapcsolatba az egyszeri esetkezelés során külföldi állampolgárságú, de Magyarországon tartózkodó családokkal. A családok rossz szociális körülmények között éltek, biztonságos lakhatásukkal is problémák merültek fel. Egy alkalommal a Körmendi Markusovszky Kórház szülészeti osztályáról érkezett jelzés egy Román állampolgárságú újszülöttel kapcsolatban. A jelzés tartalmazta, hogy a gyermek nem állt védőnői ellátás alatt Magyarországon, nem látta az anyát korábban nőgyógyász, szüleinek nincsenek magyar okmányai, és nem tudják, hogy a gyermek lakhatása és ellátása mennyire biztosított a szülők által megadott címen. A Gyermekjóléti Szolgálat felvette a kapcsolatot a családdal, akik egy helyi panzió egy szobájában tartózkodtak. Elmondták a családtagok, hogy a gyermeket, amint kiengedik a kórházból, visszaviszik Romániába. Az adott lakóhelyen a tartós lakhatás nem lett volna biztosított. Egy másik esetben egy fiatal 16 éves lánnyal kapcsolatban érkezett jelzés a Szombathelyi Markusovszky Kórházból. A jelzés tartalmazta, hogy a gyermeket a helyi vasútállomásról egy idegen férfi vitte be a kórházba, a lány beszűkült állapotban volt, önsértő magatartást tanúsított. A gyermeket megvizsgálta egy pszichológus, aki mentális támogatást tartott indokoltnak. A fiatal lány nagyon nehezen dolgozta fel szülei válását. A szülőkkel felvettük a kapcsolatot, akikkel megbeszéltük, hogy a fiatal lány részt vesz segítő beszélgetésen. A lány mentális állapota stabilabbá vált, nem volt szükség gyermekvédelmi intézkedésre. A szülőkkel megbeszélésre került, hogy ők maguk, hogyan segíthetnek a gyermekük mentális állapotának javítása céljából. Egyszeri esetkezelés kapcsán foglalkoztunk egy 12 éves román állampolgárságú fiúval. A gyermekről a rendőrségtől érkezett jelzés, miszerint a gyermek fegyveres rablást kísérelt meg a lakóhelyéhez közeli utcán. A család az egyik helyi panzióban él. A Szolgálat munkatársai felvették a kapcsolatot a családdal. Az anya elmondta, hogy nem fegyveres rablás volt, csak odament az utcán egy vele hasonló korú fiúhoz és pénzt követelt tőle, valamint 13

14 megfenyegette, hogy ha nem ad neki, akkor megveri. Az anya elmondta, hogy a gyermekkel Romániában is gondok voltak, ezért ki kellett venni az iskolából. A gyermek így semmilyen oktatási intézménybe nem jár. Az anya elmondta, hogy a gyermeket megbüntették és vissza szeretnék vinni Romániába. A Szolgálat környezettanulmányt készített. A gyermek ügyében védelembe vételi eljárást kezdeményezett a Jegyzői Gyámhatóság, azonban a család időközben elköltözött. Hollétükről a Szolgálatnak nincs információja. Egyszeri esetkezelésként 2 olyan családdal is foglalkoztunk, ahol az oktatási intézményekből érkezett jelzés a gyermekek iskolai igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatban. A fiatalok hiányzásai meghaladták a 10 óra igazolatlant. A törvényi változásoknak köszönhetően szabálysértési eljárás csak 30 óra igazolatlan hiányzás után indul, annál kevesebb szám esetén a szülőket figyelmeztetik a várható következményekre. Minden esetben felvettük a családdal a kapcsolatot, tájékoztattuk őket a várható következményekről, valamint a fiatalokkal is beszéltünk, hogy mi okozta a hiányzásokat. Jellemző volt, hogy az óraszám késésekből, utolsó órákról való eljövetelekből gyűlt össze. Felajánlottuk a családtagoknak, hogy amennyiben a hiányzások a továbbiakban is problémát okoznak, vegyék fel Szolgálatunkkal a kapcsolatot. Esetkonferenciák tapasztalatai: A Gyermekjóléti Szolgálat esetkonferenciát tart olyan esetekben, ahol szükséges az adott családdal kapcsolatban álló szakemberek informálása, bevonása az esetleges családgondozás folyamatába. Ez a fórum segíti, hogy a résztvevők pontosabban, széleskörűen megismerjék az adott problémát. Az esetmegbeszélések során konkrét cselekvési tervet lehet kidolgozni a kiskorúak veszélyeztetettségének, vagy hátrányos helyzetének megelőzése, korrigálása, megszüntetése érdekében. A évben Szentgotthárdon 3 alkalommal volt szükség esetkonferencia megtartására, ami 4 gyermeket érintett. Mind a három alkalommal veszélyeztetett gyermekek eseteinek továbbgondolása, és a szakmai egységek, jelzőrendszeri tagok munkájának koordinálása volt a feladat. Ezen esetek gyermekjóléti alapellátásban, és gyermekvédelmi intézkedéssel (védelembe vétel) voltak kezelhetőek ben egy esetben Asperger- szindrómás gyermek ügyében kellett esetkonferenciát tartani, mert a gyermek nem volt hajlandó iskolában menni, és emiatt az iskola állandó jelzéssel élt a Szolgálatnak. Az esetkonferencián megbeszélésre került, hogy a család elfogadja a felajánlott alapellátást, és megpróbálják a gyermeket ösztönözni a szülők arra, hogy részt vegyen az iskolai órákon. Valamint megbeszélésre került, hogy a család kapcsolatot tart a gyermekpszichiátriával. A gyermek hullámzó magatartása, szorongása, és kényszeres megnyilvánulásai miatt fontosnak tartottuk, hogy a szülők rendszeresen vegyenek részt segítő beszélgetéseken. A második esetben két védelembe vett gyermeket érintett az esetkonferencia összehívása, mert a gyermekek lakhatási és erkölcsi veszélyeztetettsége is súlyosbodott. Az esetkonferencián a szülőkkel és a gyermekekkel megbeszélésre került, hogy a kialakult veszélyeztető helyzeteket miként tudják csökkenteni, megszüntetni. A szülők vállalták, hogy fizetik a közüzemű díjakat, annak érdekében, hogy a kilakoltatást megelőzzék, valamint a gyermekek iskolai hiányzásairól is megegyeztünk. Mivel a gyermekek tanulmányi eredményei is rosszabbodtak, ezért megbeszéltük, hogy a szülők odafigyelnek a gyermekek tanulására, ösztönzik őket arra, hogy megírják a házi feladatokat, és megfelelő módon készüljenek fel a tanórákra. 14

15 A harmadik esetben egy fiatal lány szüleivel való konfliktusos kapcsolata miatt tartottunk esetkonferenciát. A gyermek és a szülő közötti konfliktusok miatt felmerült a gyermek átmeneti nevelésbe vétele is. Ezen felül a fiatal lány tanulmányi eredményei is romlottak, ami tovább fokozta a feszültségeket. A megbeszélésen a jelzőrendszeri tagok is beszámoltak a gyermekkel való tapasztalatokról. Megegyezésre került, hogy a család elfogadja az alapellátást, a fiatal lány korrepetáláson és mentálhigiénés foglalkozáson vesz részt. Iskolai hiányzásokkal kapcsolatos esetek tapasztalati: A évi LXVI. törvény, a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosítása következtében a szentgotthárdi oktatási intézmények minden alkalommal jelzéssel éltek a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A jelzések közül két esetben haladták meg a hiányzások az 50 óra igazolatlan hiányzást, ezért a jegyzői gyámhatóság kezdeményezte a gyermekek iskoláztatási támogatásának felfüggesztését, valamint védelembe vételét. A Jegyzői Gyámhatóság az egyik gyermek esetében, eseti gondnokot rendelt ki, aki 3 havi családi pótlékot természetbeni formában használta fel. Az anya és a gyermek is együttműködést tanúsított. A gyermek a védelembe vételt követően nem hiányzott az iskolából, így a családi pótlék felfüggesztését megszüntették. A másik esetben a család elköltözése miatt nem történt meg a védelembe vételi tárgyalás, az illetékesség megváltozása miatt az esetkezelés Szentgotthárdon lezárult ben 8 gyermek esetében érkezett jelzés az Oktatási Intézményekből az igazolatlan iskolai hiányzások miatt. 1 gyermek esetében az 50 órát haladta meg a hiányzás, 3 gyermek esetében a 10 órát, továbbá 2 gyermek esetében 12 órát, illetve 2 gyermeknél a 15 órát haladta meg az igazolatlan hiányzás. Minden esetben a Gyermekjóléti Szolgálat felvette a kapcsolatot a jelzett gyermekek családjaival, ahol megtörtént a tájékoztatás a családi pótlékkal kapcsolatos változásokról. A következményeket a családtagok tudomásul vették. Minden esetben tájékoztatót küldött a Szolgálat a jegyzői gyámhatóságnak, a szabálysértési osztálynak, valamint visszajelzett az oktatási intézménynek. A évben a szentgotthárdi Gyermekjóléti Szolgálatnál: A szolgáltatást megállapodás által igénybevevő gyermekek száma a KSH kérdőíve szerint (nem halmozott adat): Igénybevevő gyermekek száma: 32 Családok száma, amelyekben az igénybevevő gyermekek élnek: 22 Veszélyeztetett gyermekek száma: 25 Hátrányos helyzetű gyermekek száma: 7 Veszélyeztetettség okai: környezeti: 15 anyagi: 3 15

16 magatartási: 4 szenvedélybetegség: 1 családon belüli bántalmazás: 2 Gondozási esetek összesen: 32 ebből: alapellátásban történő gondozás: 18 védelembevétel: 8 utógondozás 1 ideiglenes hatályú elhelyezés 1 Átmenti nevelésbe vétel: 4 Tartós nevelésbe vétel /2012. évi feltérképezés: Szolgálatunk 2011/1012. tanévben is kérte a nevelő oktató intézményekben ismert veszélyeztetett és hátrányos helyzetű kiskorúak adatait. A beérkezett információkból kiderült, hogy a jelzőrendszeri tagok 8 fő veszélyeztetett és 173 fő hátrányos helyzetű gyermeket jeleztek. A jelzett kiskorúak nem jelentek meg új esetként, mivel a Szolgálat már kapcsolatban állt a gyermekekkel és azok szüleivel. A tavalyi évhez viszonyítva, mind a veszélyeztetett, mind a hátrányos helyzetű gyermekek száma növekedett Szentgotthárdon. A hátrányos helyzetet jelentő probléma nagyobb arányban a gyermekek egészségi állapota, tartós betegségei (cukorbetegség, szíveredetű betegség, asztmatikus megbetegedés, látás rendellenesség, allergiás betegség, SNI). A hátrányos helyzetű gyermekek közt gyakori a szülők válása következtében kialakuló anyagi problémák felmerülése. A hátrányos helyzetű kiskorúak esetében a jelzőrendszeri tagok nem kértek kapcsolatfelvételt a Szolgálattól. SZKOI Széchenyi István Általános Iskola feltérképezése kapcsán 2 fő veszélyeztetett gyermeket, 40 fő hátrányos helyzetű gyermeket jelzett a Szolgálatnak. A veszélyeztetett gyermekekkel a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolatban áll. A SZKOI Arany János Általános Iskola 1 veszélyeztetett gyermeket jelölt meg Szentgotthárdon. Az oktatási intézmény 64 fő hátrányos helyzetű gyermeket jelölt meg. A SZKOI Vörösmarty Mihály Gimnázium nem jelzett veszélyeztetett gyermeket. A hátrányos helyzetű gyermekek száma 29 fő volt az Intézményben. A III. Béla Szakközép Iskola 3 fő veszélyeztetett gyermeket jelölt, 18 esetben jelzett hátrányos helyzetet. Az Apátistvánfalvai Általános Iskola 1 szentgotthárdi gyermek esetén jelzett hátrányos helyzetet. A SZEOB Játékvár Óvoda a feltérképezés kapcsán 1 esetben jelzett veszélyeztetett gyermeket, 18 fő hátrányos helyzetű gyermeket jelöltek meg. A feltérképezés kapcsán az Óvoda 2 gyermek esetében kérte a család felkeresését. Mind a 2 családot felkereste a Szolgálat. Mind a 2 családnál az anyagi problémák jelentek meg, tájékoztatást adtunk az igénybe vehető szociális ellátásokról, valamint felajánlottuk a Szolgálat segítségét. Az Óvoda által jelzett egy gyermek ellátásban van a Gyermekjóléti Szolgálatnál. 16

17 A SZEOB Tótágas Bölcsőde nem jelzett veszélyeztetett gyermeket, 3 gyermeket hátrányos helyzetűnek jelölt. A SZKOI Magyarlak- Csörötnek Általános Iskola sem hátrányos helyzetű tanulót, sem veszélyeztetett gyermeket nem jelölt azok közül a tanulók közül, akik Szentgotthárdon élnek. Átmeneti nevelt gyermekek családjával való kapcsolattartás: A Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolatban van olyan gyermekek szüleivel, akik átmeneti nevelésbe kerültek. Szükség esetén részt veszünk a kialakult problémák megoldásában. Az Intézmény 4 fő átmeneti nevelt gyermek szüleivel tart kapcsolatot, ez összesen 3 családot jelent évben 2 fő esetében történt meg az átmeneti nevelés megszüntetése. A két fő testvérpár esetében, az átmeneti nevelés azért szűnt meg, mert a fiatal lány betöltötte 18. életévét, testvére átmeneti nevelésének megszüntetését pedig az anya kérvényezte. A gyermek átmeneti nevelését a Zalaszentgróti Gyámhivatal megszüntette és a gyermek utógondozását rendelte el. A gyermek hazakerülését követően az anya mentális állapota rosszabbodott, nem volt képes gyermeke ellátására, ezért a fiút ideiglenes hatállyal elhelyezte a Városi Gyámhivatal. Az átmeneti nevelésbe vett gyermekek visszagondozásának problémája a gondozás alatt álló személyek szociális, egészségügyi, életviteli stb. problémáinak súlyosbodása. Jellemző a visszagondozás alatt álló szülők teljes érdektelensége, anomáliás állapota. Családba fogadás tapasztalatai: Szolgálatunk 2012-ben összesen 3 családba fogadott gyermekkel tartott kapcsolatot. Egy esetben alapellátás keretén belül is foglalkoztunk a családdal, amit később meg is lehetett szüntetni, mivel a gyermek korábbi mentális problémái már nem álltak fenn. Egy fiatal lány pedig rendszeresen részt vett segítő beszélgetéseken magatartási problémái miatt. A lány betöltötte 18. életévét, így megszűnt a családba fogadása. Válsághelyzetben lévő várandós anyával Intézményünknek 2012-ben nem volt kapcsolata. Kapcsolattartási ügyelet tapasztalatai: A Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolattartási ügyeletet biztosít 1 fő gyermekkel kapcsolatban. A kapcsolattartást a Szegedi Városi Gyámhivatal rendelte el. A nagyszülők részére állapítottak meg felügyelt kapcsolattartást, a Szolgálat egyik kliensfogadó termében. A kapcsolattartások minden hónap harmadik péntekén valósulnak meg, 16:00-18:00-ig. A fő problémát a kapcsolattartás során a szülők és a nagyszülők közötti nézeteltérés okozza. A fűtési szezonban a kapcsolattartások a Magyarlaki Művelődési Ház termében valósulnak meg, mivel Intézményünk nem tud fűtött fogadóhelyet biztosítani. 17

18 Önkéntes munka lehetőségei a szentgotthárdi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat augusztus hónaptól szerepel az EMMI Esélyegyenlőségi Főosztály nyilvántartásában, közérdekű önkéntes tevékenység végzésében. Ezáltal lehetőség nyílt az intézmény keretein belül önkéntes segítők bevonására a Szolgálat programjaiba. Felvettük a kapcsolatot a Vas Megyei Önkéntes Centrummal. Fogadószervezetként nyilvántartásba kerültünk, így a Szolgálat önkéntes munka lehetőségei a potenciális önkéntes munkát keresők látóterébe kerülnek. A Vas Megyei Önkéntes Centrummal való együttműködési megállapodás szerint a Centrum segít az önkéntesek toborzásában. Önkéntes bekapcsolódása a Szolgálat által rendszeresen megszervezett programokba: Havonta egy alkalommal szervezi meg a Szolgálat a Játszóházi foglalkozást, melyen kézműves, kreatív programokkal készülünk a gyermekeknek. Milyen segítséget tud nyújtani az önkéntes: - segítségnyújtás a programok kidolgozásában (új ötletek, kreatív játékok) - plakátkészítés, plakátok kihelyezése - felkészülés a játszóházra: szükséges anyagok, eszközök, sablonok, mintadarabok, színezők elkészítése - Játszóházban való részvétel: program lebonyolításában való aktív közreműködés, gyermekfelügyelet Szükséges képesség, készség: - jó kapcsolatteremtő készség, - kommunikációs képesség, - kreativitás, - gyermekközpontúság. Szolgálatunk minden évben egy hetes Menő-Manó nyári napközbeni tábort szervez az ellátási területén lévő hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek számára. Milyen segítséget nyújthat az önkéntes: - a tábor szervezésében való aktív részvétel, - programok összeállítása, - támogatók, szponzorok felkutatása, - telefonok, levelek intézése, - plakátozás, - programok előkészítése, - tábor lebonyolításában való részvétel, gyermekfelügyelet. Szükséges képesség, készség: - gyermekközpontúság, - kreativitás, - jó szervező, kapcsolatteremtő, kommunikációs képesség. Szolgálatunk havonta ingyenes ruhaosztást szervez a felajánlott használt ruhákból. Milyen segítséget nyújthat az önkéntes: 18

19 - a ruhaosztás meghirdetett időpontjában a ruhák szétválogatásában, majd összepakolásában való segítségnyújtás. Szükséges képesség, készség: - szervezőkészség, - kommunikációs képesség. A Szolgálat programjain kívül klienseink körében is lehetőség nyílhatna önkéntesen végzett munkára a következőkben: Korrepetálás a Szolgálatnál vagy családnál. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatban álló szociálisan hátrányos helyzetű családoknál a családokban élő gyermekek iskolai felkészítése, valamint támogatása az önkéntes segítő feladata. Ezeknek a családoknak azért is nagyon fontos ez a fajta támogatás, mert a szülők nem tudnak segíteni gyermekeiknek a tanulásban, a különórákat pedig nem tudják megfizetni. A korrepetálást vállaló önkéntes segítő szükséges egyéni képességei: Fontos, hogy tudjon alkalmazkodni a felmerülő korrepetálási igényekhez, az esetleges helyszíneket és az időbeosztást figyelembe véve. Fontos a korrepetálandó tantárgyban való jártasság, a felelősségtudat, az empátia, a türelem, a diákok viselkedésével szembeni tolerancia, a jó kommunikációs készség, rugalmasság. Pedagógus, nyugdíjas pedagógus önkéntes munkája is megvalósulhatna. A korrepetálandó korosztály: általános-és középiskolás tanulók. Előnyök: a gyermekek tanulmányi eredményének javulása, akár sikeres pótvizsga. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat lehetőséget biztosít foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részt vevő személyek részére önkéntes munkavégzésre, illetve a évben érettségiző tanulók önkéntes munkavégzésére, a közösségi szolgálatra is. Szolgálatunknál a 2012-es év folyamán egy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy, önkéntes munka keretében 30 napot dolgozott napi 4 órában. Egészségi állapota miatt munkát, közfoglalkoztatást nem tudott vállalni. Ezzel a lehetőséggel továbbra is megmarad az ellátása, ezáltal megélhetése továbbra is biztosított. Adósságkezelés és a gyermekjóléti szolgáltatás kapcsolata Az adósságkezelési szolgáltatás is a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai közé tartozik es évben 19 család kereste fel a Szolgálatot adóssága rendezése miatt. Adósságcsökkentési támogatásban 5 család részesült, 4 esetben az adósság rendezése elkezdődött már évben. Az adósságkezelési szolgáltatás az utógondozási szakasz után 3 család esetében zárult le. Az ellátást igénybe vevők a tájékoztatást követően együttműködők, annak érdekében, hogy hátralékuk mielőbb rendeződjön. A szolgáltatás keretein belül a kliensek életvezetési tanácsadásban vesznek részt, segítséget kapnak bevételeik és kiadásaik kezelésében, hátralék rendezési ügyeik vitelében. Pénzbeosztási tanáccsal látjuk el az adósságkezelési szolgáltatásban résztvevő személyeket. A tanácsadó ügyintézésben és információnyújtásban is segítséget ad a kliensek számára. A kliensek önálló probléma megoldó képességeik ösztönzéséhez kapnak segítséget az adósságkezelési tanácsadótól. Előfordult, hogy az 19

20 adósságkezelési tanácsadó segítséget kért a családsegítős családgondozótól egy-egy esetkezelés kapcsán. Az elmúlt évben is az volt a tendencia hasonlóan az előző évekhez, hogy a Szolgálatot felkereső kliensek több éve fennálló hátralékkal rendelkeznek, emiatt nehéz visszavezetni őket a rendszeresen fizetők közé. A szolgáltatókkal nem veszik fel a kapcsolatot időben, a problémájukat nem jelzik, akkor kérnek segítséget, ha már esetlegesen végrehajtásra került a hátralék. A Szolgálat és a szolgáltatókkal a kapcsolattartás, az együttműködés zavartalan volt, az információ átadás és a felmerülő problémák kezelése folyamatosan működött az elmúlt év során. A 2012-es évben több kisgyermekes családnál került jogi útra a felhalmozódott hátralék behajtása. Ezekben az esetekben még nem valósult meg a család kilakoltatása. Az adósságkezelési szolgáltatásban részt vevők közül három családnál él kiskorú a családban. Az egyik esetben családba fogadás keretében áll gondoskodás alatt a kiskorú. A Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködik a gyám, és rendszeres kapcsolattartás valósul meg. A másik család esetében családba fogadást kellett javasolni az anya labilis mentális állapota miatt, a gyám rendszeresen tartja a kapcsolatot a Szolgálattal. A harmadik család esetében a kiskorú gyermekkel nincs kapcsolata a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás kapcsolata 2012-ben Szentgotthárd közigazgatási területén több család esetében a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás együttesen valósul meg. A Jegyzői Gyámhatóság 1 védelembe vett gyermek esetében eseti gondnokot jelölt ki a családi pótlék természetben történő felhasználása ügyében. Az eseti gondnok feladatainak ellátására a családsegítő szolgáltatást ellátó kollégát nevezte ki a Jegyzői Gyámhivatal, így folyamatos volt az együttműködés a családgondozó és az eseti gondnok között. Egy másik család esetében az alapellátás mellett, mivel az apa rendszeres szociális ellátásban részesül, ezért a család a családsegítő szolgáltatást ellátó családgondozóval is együttműködik, főleg az anyagi problémák és az ezzel járó életviteli nehézségek csökkentése céljából ben számos új jelzés esetében mind a gyermekjóléti szolgáltatást ellátó családgondozó, mind a családsegítést ellátó családgondozó együttesen vette fel a kapcsolatot a családokkal. Prevenciós programok Nyári napközbeni tábor: 2012 nyarán is megszervezésre került a gyermekek nyári táboroztatása. A táboroztatást ismét kistérségi szinten valósítottuk meg, 19 fő vett részt a táborban. A kistérségi önkormányzatok anyagilag és erkölcsileg is támogatták programunkat. A tábor egy hétig tartott, naponta 2 Szentgotthárdi gyermek töltötte náluk a szabadidejét. Az egy hét alatt arra törekedtünk, hogy a gyermekek egymás közti pozitív együttműködését fejlesszük. Az agresszivitás mértékének csökkentésére törekedtünk, a humánumra való neveléssel, és a kortárs kapcsolatok erősítésével. Házhoz Megy a Mikulás: 2012-ben is megrendezésre került a hagyományos Mikulás programunk. Összesen 34 gyermekhez látogatott el Szolgálatunk Mikulása. 20