a Képviselő-testület május 26-án tartandó ülésére

Átírás

1 rr r r GODOLLO VAROS POLGARMESTERE ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület május 26-án tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának évi átfogó értékeléséről Előterjesztő: Dr. Gémesi György polgármester

2 2 Tisztelt Képviselő-testületi A gjierniekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított evz XXXI törvény 96. (6) bekezdése előírja a helyi önkormányzatok számára a gyermelqóléti és.' gyermekvédelmi feladatok ellátásáról. és gyámügyi tevékenységről szóló beszámoló. és értékelés készítését. Az átfogó értékelés tartalmi követelményét a gydmh.atóságokról, valamint a gyermekvédelmi és 'gyámügyi eljárásról szóló (IX. 10.).Kormányrendelet 10. sz. melléklete szabályozza. A beszámolót a Képviselő-testület megtárgyalja és dönt annak elfogadásáról, melyről a Pest ' megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Gyámügyi Osztálya.t tájékoztatja. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegftésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy. más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő. gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló 'tevékenység. A gyermekek védelmét pé.nzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekv~delmi szakellátások, valamúit törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzatj feladat. Mindezekre tekintettel a gyermelqólét_i és gyermekvédelmi feladatok évi ellátásáról az alábbi átfogó tájékoztatást adom. L -TelepülésüÍtk demográfiai mutatói évben, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira Gödöllő város állandó lakossága évben: fő volt. A lakónépesség, mely tartalmazza a városunkban élő tartózkodás{hellyel rendelk~ző Iakosokat is fő. Az alábbi táblázat a 0-18 éves korosztály korcsoportonkénti bolitásban látható adatait tartalmazza: Összesen 0-2 éves -3-6 éves 7-14 éves éves éves Állandó lakcímmel rendelkező népesség 8_ Lakónépesség. (tartózkodási hellyel ' ] rendelkezőkkel együtt)

3 3 LAKÓNÉPESSÉG ADATOK GÖDÖLLŐ ÁLLANDÓ NEPESSÉG FŐ LAKÓNÉPESSÉG FŐ TELEPÜLES ÉV FERFI NŐ YÜTT FÉRFI NŐ EGYÜTT Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Drasztikus kilengések egyik évben sem tapasztalhatók, ami stabil lakónépességet, tervezhető jövőt jelent. IL Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXl törvény, valamint a törvény végrehajtására hozott kormányrendelet, továbbá a tön;ény végrehajtására hozott önkormányzati rendelet határozza meg a pénzbeli és a természetben nyújtható ellátások körét. A támogatások mértéke az igénylő családok egy főre eső jövedelmétől függ. Támogatás adható azon családok részére, ahol a jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének jogszabályokban meghatározott százalékát. Az alábbi táblázatban szereplő összegek a megállapított és december 31-i mérleg fordulónappal pénzügyileg teljesített tételeket tartalmazzák év év Segélytípus: Fő Mód. Teljesítés Teljesítés Fő Mód. Teljesítés Teljesíté előír. %-ban előír. s %-ban Rendszeres gyerm. védelmi E Ft 100, E Ft 99,42 kedvezmény Óvodáztatási támogatás E Ft 100, E Ft 100,00

4 4 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény azon gyermekes családokat illeti meg, ahol az egy főre jutó jövedelem a gyermeküket egyedül nevelő szülő esetében a nyugdíjminimum 140 % át: ,- Ft-ot, a családban a nyugdíjminimum 130 %-át: ,- Ft-ot nem érte el évben. A kedvezménynek az önkormányzatot terhelő pénzügyi kihatása nincs, a kedvezményről szóló határozat alapján bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermekek 100% normatív étkezési támogatásban, középiskolás korú gyermekek 50%-os étkezési támogatásban, illetve az iskolás korosztály ingyenes tankönyvjuttatásban részesül október l-től a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek természetbeni támogatásként évente kétszer 5.800,- Ft összegű támogatásban részesülnek gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány formájában augusztus hónapban 619 fő kapott támogatást összesen E Ft értékű Erzsébet utalványban, novemberben E Ft értékben 574 gyermek részesült 5.800,- Ft értékű Erzsébet utalványban, melynek fedezetét a normatív támogatás biztosította. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha a gyermek tartására köteles és nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. A szigorú feltételek miatt városunkban évben senki sem volt jogosult ennek az ellátási formának az igénybevételére. Óvodáztatási támogatás Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése volt. A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapította meg, akinek gyermeke teldntetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapította, és legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betöltötte, megkezdte az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és rendszeresen járt óvodába. A pénzbeli támogatás összege első alkalommal gyermekenként 20. OOO Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként 10. OOO Ft volt. A halmozottan hátrányos helyzet megállapítását külön kell kérelmezni a jegyzőnél évben 14 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban, a ldfizetett összeg: 220 E Ft volt.

5 5 A megállapított óvodáztatási támogatások a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően október 31-vel megszüntetésre kerültek. Tekintettel arra, hogy három éves kortól kötelezővé vált az óvodába járás, így ez a fajta támogatási forma létjogosultságát vesztette. Normatív étkezési támogatás A kötelező ellátás szabályait a gyermekvédelmi törvény szabályozza, a feltételek fennállása esetén - a családban 3 és több gyermeket, vagy tartósan beteg/fogyatékos gyermeket nevelnek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után - a kedvezményt kötelező biztosítani szeptember 0 l-től új szabályozás került bevezetésre az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetésben szeptember 01-től a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekein kívül a három vagy több gyermekes, a tartósan beteg/fogyatékos gyermeket nevelő családok bölcsődés/óvodás gyermekei és a nevelésbe vett gyermekek is 100%-os normatívára váltak jogosulttá, illetve az ingyenesen étkezők köre kibővült azon gyermekekkel, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át (2015. évben ,- Ft) évben (bölcsődés, óvodás, iskoláskorú) átlagosan 1786 gyermek után E Ft-ot utaltunk át a Kalória Kht. részére. ADHATÓ ELLÁTÁSOK Az önkormányzati rendeletünk alapján az alábbi pénzbeli és természetbeni juttatásokat biztosítottuk évben: év fő összeg Önkormányzati segély, rendldvüli települési E Ft támogatás Újszülött köszöntő E Ft Rászorultsági étkezési tám E Ft Vidéki rász. étk. tám. 2 69EFt Önkormányzati segély Az önkormányzati rendeletünk alapján január 0 l-től a kiskorú gyermeket nevelő kérelmezők részére évente négy alkalommal volt adható önkormányzati segély/ rendkívüli települési támogatás elsősorban pénzbeli vagy természetbeni formában, amennyiben családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem érte el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át ( ,-Ft), egyedülálló esetén 200%-át (57.000,-Ft) évben 1061 fő részére, összesen E Ft összegű önkormányzati segély/ rendldvüli települési támogatás került kifizetésre. Ebből az összegből a rászoruló szülők főként a taníttatás, ruházat magas költségei, a gyermek kórházi ápolása, gyógyszer- és gyógyászati

6 6 segédeszköz költségei (szemüveg), az év folyamán felmerülő iskolai költségek, miatt igényeltek segélyt. A középiskolában tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek már csak 50% normatív étkezési támogatásra jogosultak. A gödöllői lakóhellyel rendelkező, de vidéki középfokú oktatási intézményben tanuló rászoruló ügyfeleink gyermekei közül 2 fő részére a fennmaradó étkezési térítési díj 50%-a ldfizetéséhez (az önkormányzati segély keretén belül) természetbeni juttatásként összesen 69 E Ft összegű önkormányzati segély került kifizetésre. Újszülöttek köszöntése Az újszülöttek köszöntésére gyermekenként ,- Ft-ot biztosít önkormányzatunk, évben 277 gyermek született városunkban, részükre E Ft-ot fizettünk ki. Rászorultsági étkezési támogatás Rászorultsági étkezési támogatásként 100%-os térítésmentesség adható, ha a család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át (34.200,- Ft), 50%-os térítésmentesség adható, ha a nyugdíjminimum 130%-át (37.050,- Ft) nem haladja meg. Az általános iskola 1-VIIL osztályába járó (beleértve a 6-8 osztályos gimnáziumban tanulókat is), rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek 100%-os normatív étkezési támogatásra jogosultak. A középiskolában tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek azonban már csak 50% normatívára jogosultak. Rászorultsági étkezési támogatással segítettük a szülőket a fennmaradó 50% térítési díj kifizetésével évben 10 gyermek részesült rászorultsági étkezési támogatásban, melyre 401 E Ft-ot fizettünk ki. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása IIL A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Bölcsődék A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszen;ezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük - ideértve a gyermekgondozási díj folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

7 7 A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Városunkban három önkormányzati fenntartású bölcsőde működik, a Képviselő-testület az intézmények Szakmai Programját valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát június 19-én hagyta jóvá. Az intézmények adatait az alábbi táblázat mutatja be: Bölcsőde átlag Átlag Átlag Csoportok Férőhely- Intézmény neve kihasználtsága létszám létszám SNI HH HHH száma szám ben% l.számú Bölcsőde Gödöllői Palotakert Bölcsőde 2.számú Bölcsőde Gödöllői Mesevilág Bölcsőde 3.számú Bölcsőde Gödöllői Mézeskalács Bölcsőde Összesen: A táblázat adatai mutatják, hogy az intézmények kihasználtsága a beíratott gyermekek tekintetében átlagban 78 %. Ez a szám 22%-kal alacsonyabb a gondozott gyermekek tekintetében, mivel a beszoktatás időszakában jóval kevesebb gyermek tartózkodik az intézményekben, illetve az 1-3 éves korosztály életkori sajátosságából adódóan (immunrendszer kevésbé fejlett), a megbetegedések száma magas, ezért sok a hiányzás. Az intézmények adatai Gödöllői Palotakert Bölcsőde ( március l-ig 1. Számú Városi Bölcsőde) Cím: 2100 Gödöllő, Palota-kert 17. Férőhelyek száma: 82 fő Gödöllői Mesevilág Bölcsőde ( március l-ig 2. Számú Városi Bölcsőde) Cím: 2100 Gödöllő, Kossuth Lajos u. 5-7 Férőhelyek száma: 45 fő Gödöllői Mézeskalács Bölcsőde ( március l-ig 3. Számú Városi Bölcsőde) Cím: 2100 Gödöllő, Premontrei u. 8. Férőhelyek száma: 48 fő A fentiek értelmében az önkormányzat 175 férőhelyen biztosít bölcsődei ellátást azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

8 8 A bölcsőde, A Gyermekvédelmi törvényben meghatározott feladatok rövid ismertetése mint a gyermelg'óléti alapellátás része, a családban nevelkedő 20 hetes - 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű nevelését - gondozását végző intézmény. Ennek tükrében bölcsődéink feladata a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, gondozása, testiszellemi fejlődését elősegítő nevelése, segítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A bölcsődei nevelés célja, hogy a családdal együttműködve nevelje és segítse a gyermekeket személyiségük ldbontakoztatásában, lehetőséget adva arra, hogy egészségesen fejlődjenek, és tapasztalatokat szerezzenek. A célok megvalósítása a gondozási műveletek, valamint a játéktevékenységek során, a természetes kíváncsiságra épülve valósulnak meg. Szakmai feladatok A személyi feltételekben az elmúlt évekhez képest változás nem történt, a bölcsődei ellátás szakmai létszámminimum követelményeiben leírtak alapján jelenlegi létszámuk elegendő a feladatellátáshoz. Az intézmények a hatályos törvények, az érvényben lévő szakmai módszertani útmutatások, valamint a szakmai programokban megfogalmazottak szerint a bölcsődék egyéni arculatát megtartva, hagyományaikat ápolva, a fenntartóval, a szülőkkel valamint a jelzőrendszer tagjaival aktívan és hatékonyan végezték feladataikat. GONDOZÁSI DÍJ ADATAI HÓNAP Palotakerti Bölcsőde Mesevilág Bölcsőde Mézeskalács Bölcsőde 1;í 1;í 1;í a) a) a) -~... -~ <l) 'r;j 'r;j ~ ro '0 ~ -ro ro,.0 N '3,.0 N 0 ~ <l) "' "O <l) <l) ~ 1;l c= e= N e= ~ 1;l c= 0 <l) 0 <l) 0 öl) "' öl) öl) "' "' '0, -o, "' "',g '0 ~ "' '0,.0 N '3 "',g "' ~ :o 8 :o ~ -0 ti ~ te ~ ti ~ ~ ;:! te 8-0 :o '0 <l) 8-0 ~ -~ ~ <l) ro ~ <l) <l) -~ ~ ~ <l) N ~... N "' ro <l) ro "' s <l) ro "' ro <l) ro -0 8 ~ ~-!il 8,.0 ro e<:!,.0 -ro,.0 ro ~-!il 1;l ::-i N :.;:::;-i N :.p N :.p :.p N "O"' "O "O"' "O 1;l "O"' "' ~ 'r;j ~ -ro "' - ~ 'r;j~ "' - ~,.><: -~ ~ ro ro ~ ro N ~~ -~ ~ N <l) N N <l) N N <l),g 0 ~,g "O 1~,g.g ~,g e= <l) <l) e= <l) c= <l) <l) e= <l) e= <l) Cl 6íl~ ~JJ 6íl Cl 6ílttl Cl ~~ ~ "' JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER Összesen: E ft Eft Eft ~ 6íl füi 6íl

9 9 ÉTKEZÉSI KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÜLŐ GYERMEKEK SZÁMA Palotake1ti Bölcsőde Mesevilág Bölcsőde Mézeskalács Bölcsőde 82 férőhely 45 férőhely 48 férőhely étkezési étkezési étkezési Jogcím napok napok napok száma fő fő száma fő száma Rendszeres gyennekvédelmi kedvezményben részesül Taitósan beteg vagy fogyatékos gyermek Családjában ta1tósan beteg vagy fogyatékos gyenneket nevelnek vagy több gyermekes családba nevelkedő gyennek Családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező munkabér 130%-át ingyenes étkezésre jogosult gyermekek száma A Magyar Közlöny június 4-i számában megjelent a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról szóló évi LXIII törvény. A jogszabály meghatározza azon gyermekek körét, aldknél a gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani. Ingyenes a bölcsődei étkezés a korábbi igénybe vevői körön túl, lta a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg, a nettó minimálbér 130 %-át (2015-ben ez ,5 Ft), valamint ha az ellátott gyermek családjában tartós beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, illetve nevelésbe vettek évben nevelésbe vett gyermek ellátását nem igényelték. A táblázat adataiból kiolvasható a két új jogcím bevezetésével jelentősen ( 42%-kal) megemelkedett az ingyenes étkezésre jogosultak száma szeptembertől az intézménybe járó gyermekek 63 %-a ingyenes étkezésre jogosult

10 10 KIHASZNÁLTSÁGI MUTATÓK FELVETT LEHETSEGES TELJES/TETT KIHASZNALTSAG KIHASZNALTSAG GYERMEKEK GONDOZÁSI GONDOZÁSI FELVETT GONDOZOTT SZÁMA NAPOK SZÁMA NAPOK SZÁMA GYERMEKEKHEZ GYERMEKEKHEZ VISZONYÍTVA % VISZONYÍTVA % ~ ~ ~ jan. 74, ,40% 61,78% febr. 77, ,20% 65,60% ~ t~ ' ~ márc. 75, ,62% 66,51% ~~ t~ Qo ~ ~ ápr. 74, ,34% 71,40% ~ máj. 76, ,83% 74,90% júni. 75, ,74% 66,01% ~ ~ jú/i. 69, ,28% 57,38% t: <.-; ~ aug. 49, ,77% 47,96% ~ ~ ~ t~ :::::: ~ :~ (,,!) szept. 53, ,79% 58,14% okt ,92% 66,02% nov. 78, ,70% 70,49% dec ,34% 62,65% összesen /átlag ,66% 64.()7% tz; ~ jan. 32, ,69% 53,54% ':::!. febr ,33% 43,77%!;; márc. 35, ,48% 59,29%.:..: '11) ~ '11) ápr. 35, ,30% 55,66% ~ t~ ~ ~ máj. 35, ,29% 64,67% ~ júni. 34, ,22% 54,66% t~ ~ :~ jú/i ,11% 16,88% ~ aug ,11% 22,22% ~ ~ szept. 22, ,20% 42,12% ~ ~ okt. 32, ,74% 47,83% t~ :::::: nov ,25% 50,68% ~ :~ (,,!) dec ,61% 45,83% összesen /átlag 39, , 19% 46.43%.~!;; jan. 31, ,45% 46,56% ~ febr. 36, ,04% 50,63% ~ '11) ~ márc. 38, ,77% 60,51% ~ ~ ápr. 40, ,96% 63,64% máj. 41, ,95% 66,11% '11) ~tz; í3 Qo júni. 40, ,52% 57,57% ~""" ~ júli. 34, ,29% 40,97% í3 ~ aug ,25% 41,66% ~ ~ szept. 28, ,52% 52,36% ~ ~ okt. 32, ,33% 55,00% te :::::: nov. 37, ,57% 61,11% ~ :~ (,,!) dec ,33% 55,51% összesen!átlag 38, ,50% 54.30%

11 11 Karbantartások, beruházások Mindhárom bölcsőde az önkormányzatunk által biztosított felújítási-karbantartási keretet támogatói és szülői felajánlásokkal egészítette ki, így az évfolyamán az alábbi munkálatok, beruházások valósultak meg: Palotakerti Bölcsőde tisztasági festés a GlaxoSmithKline Biologicals Kft OOO Ft-tal, valamint fenyő faáruval, és kültéri fapác megvásárlásával támogatta az intézményt. A felajánlás lehetővé tette két EU szabványnak megfelelő kültéri játékeszköz megvásárlását és 10 db kültéri pad cseréjét. Mesevilág Bölcsőde tisztasági festés meghibásodott fűtésrendszer javítása csoportszoba padlózatának felújítása (szülői segítséggel) Mézeskalács Bölcsőde tisztasági festés öltöző szekrények cseréje 2 db homokozó árnyékolásának megvalósítása (szülői segítséggel) A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai Az év folyamán mindhárom intézményben belső ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzés vizsgálta a (X/129.) Kormány rendelet által előírt kötelezően vezetendő nyilvántartások körét. Az ellenőrzés mindhárom bölcsődében azt igazolta, hogy a vizsgált terület szabályosan és eredményesen működik. Az ellenőrzés során a bölcsődékre vonatkozó összegző megállapítás az alábbi volt: A dokumentáltság példásan működik, a (XII. 29.) Korm. rendelet alapján dolgoznak, az ott felsorolt formanyomtatványokat használják, az éppen aktuális nyomtatványok kitöltése egy esetben sem maradt el. Megállapítást nem kell tenni, intézkedési terv készítésére nincs szükség. Jelen előterjesztés mellékletét képezi a Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat által készített szalanai beszámoló, továbbá a jelzőrendszeri tagok évi működéséről szóló tájékoztató, melynek áttanulmányozását követően a Tisztelt Képviselő-testület elé terjesztem az alábbi határozati javaslatot. Gödöllő, május. "

12 12 HATÁROZATI JAVASLAT A Képviselő-testület a évi gyermelgóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelést elfogadja.

13 BESZÁMOLÓ A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÉVI SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Gödöllői Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Központ 2100 GÖDÖLLŐ, TESSEDIK SÁMUEL ÚT 4. Tel.: 28/ , , Tel./fax: 28/

14 Tartalomjegyzék A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei A gyermekek veszélyeztetettségének okai Családgondozás alapellátásban Szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása A családból kiemelt gyermekek szüleinek gondozása Hallgatók és gyakornokok Együttműködés támogatókkal, civil és egyházi szervezetekkel Szabadidős programok Együttműködés a jelzőrendszer tagjaival Összegzés

15 A tanítás csak információt tölt a fejekbe, de a nevelés: növel. Nem mennyiséget ad, hanem minőséget. Segít egy rózsának igazi rózsává válni. És egy gyereknek megtalálni és kibontani önmagát. Müller Péter A beszámoló A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról" szóló évi XXXl tv. 96. (6) bekezdésnek és a (IX 10.) Kormányrendelet A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról XXIV. fejezet 170/A (1 O.számú melléklet) értelmében, a Gyermekjóléti Szolgálat adatai, tapasztalatai, a jelzőrendszeri tagok véleménye és az éves tanácskozás anyaga alapján készült. 2

16 A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei A szolgálat munkáját az évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről, illetve a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról és gyermekvédelmi gyámügyi eljárásról szóló törvények és a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végezte 2015-ben. A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekjóléti alapellátások biztosításával hozzájárul a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez, valamint a kiemelt gyermek családjába való visszahelyezéséhez. A Gyermekjóléti Szolgálat a problémák megszüntetése érdekében a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 6. -ának értelmében a szolgáltatásokat az ellátások teljesítésével (gondozás), az ellátások közvetítésével (szolgáltatás), szervező tevékenységgel (szervezés) biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítésmentes. Gondozás módja: információnyújtás tanácsadás környezettanulmány készítése ügyintézés, közvetítés más intézmény felé segítő beszélgetés jelzőrendszeri ügyelet megtartása gondozott családok rendszeres látogatása javaslattétel gyermekvédelmi intézkedésre adminisztráció Szervezés módja: kapcsolatok építése, ápolása észlelő és jelzőrendszer működtetése szabadidős programok szervezése esetmegbeszélések, esetkonferencia megtartása szakmaközi megbeszélések szervezése 3

17 együttműködés civil szervezetekkel, kulturális és szabadidős intézményekkel helyi gyermekvédelmi felmérések, helyzetértékelések elkészítésében való részvétel Szolgáltatás módja: szolgáltatások közvetítése tájékoztatás jogokról, ellátási formákról, érdekvédelemről akciók, adománygyűjtések szervezése, bonyolítása kérvények, kérelmek kitöltése, továbbítása A Gyermekjóléti Szolgálat egyéb szolgáltatásai: pszichológiai tanácsadás 2015-ben heti egy alkalommal, szerdai napokon, mgyenes pszichológiai tanácsadásra volt lehetőség. A szolgáltatás igénybe vétele előjegyzés alapján történt. A krízis helyzetben lévők előnyben részesültek. jogsegély szolgálat Az intézmény ingyenes jogsegélyszolgálatát minden második hétfőn, előjegyzés alapján vehették igénybe a kliensek. ruha és egyéb adományok gyűjtése Minden kedden délelőtt volt rá lehetőség, hogy az intézménybe beadott használt ruhákból térítésmenetesen válogassanak az arra rászorulók. Bútor, háztartási berendezések, eszközök közvetítését is vállaltuk. Emellett alkalomhoz kötötten (karácsony) élelmiszer, játék adományok közvetítése is folyt. hallgatók fogadása A Gyermekjóléti Szolgálat lehetőséget nyújtott szakirányú felsőfokú és középfokú képzésben tanuló hallgatók szakmai gyakorlatának teljesítéséhez. önkéntesek fogadása A Gyermekjóléti Szolgálat fogadta a közösségi szolgálatban résztvevő diákokat. Veszélyeztetett gyermekek esetében esetmegbeszélő konferencia 11 alkalommal történt a jelzőrendszeri tagok és az érintett család részvételével. Szakmaközi megbeszélés 6 alkalommal került megrendezésre. A jelzőrendszer munkájának értékelését, az éves tanácskozást február 26-án tartottuk. 4

18 A gyermekek veszélyeztetettségének okai A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 5. n) pontja szerint a veszélyeztetettség olyan -a gyermek vagy más személy által tanúsított- magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a településen élő veszélyeztetett gyermekek figyelemmel kísérése, a veszélyeztetettség megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetés megszüntetése. A gondozás során a prevenciós jellegű feladatokra kevesebb idő jut, a már kialakult veszélyeztetés, a krízishelyzet megoldása és az adminisztratív feladatok megnövekedése miatt. A gyermekek veszélyeztetésének megelőzése érdekében, a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet feladatként jelöli meg az észlelő- és jelzőrendszer működtetését. Az észlelő-és jelző rendszer írásban, krízishelyzet esetén szóban (majd írásban pótlólag) tájékoztatja a Gyermekjóléti Szolgálatot a gyermeket veszélyeztető tényezőkről. Figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, a közösségi viszonyokat, az ellátó intézményeket. Tagjainak együttes munkájával megoldja a család, a gyermek helyzetét. Az elmúlt évben anyagi jellegű problémák, az iskolai hiányzások, családi konfliktushelyzetből, válás és kapcsolattartásból adódó problémák fordultak elő a leggyakrabban. A szülői elhanyagolás, az igazolatlan iskolai mulasztások, a családon belüli bántalmazás mellett, számos jelzés érkezik magatartás- és teljesítményzavarral küzdő gyermekekről. a szülők és a család életviteléből adódó problémák, családi konfliktusok: A diszfunkcionálisan működő családok felerősítik a gyermeket érő negatív külső hatásokat. Előfordul, hogy a gyermek apa nélkül, csonka családban nevelkedik. Az anya érzelmi kiegyensúlyozatlansága szintén károsítja a gyermek egészséges személyiségfejlődését. A válások, a kapcsolatok felbomlása érzelmi válságot alakít ki a gyermeknél. A nyugtalan családi légkörben gyakoriak a veszekedések, viták. Ezek bizonytalanságban tartják a gyermeket. A költözködések folyamatosan kiszakítják megszokott környezetéből, baráti közösségéből. Ez különösen a Családok Átmeneti Otthonába élő gyermekeknél igaz. A szocializáció elsődleges színtere a család, de a folyamatot akadályozzák a fenti problémák. 5

19 szülői elhanyagolás Az elhanyagolás, a testi, egészségbeli, tanulási és érzelmi szükségletek megvonását jelenti. Ide tartoznak az igazolatlan hiányzások, az elmaradt védőoltások és orvosi vizsgálatok, nem használt gyógyászati segédeszközök. A gondozási feladatok elhanyagolása, a piszkos ruha, ápolatlan köröm, sőt a fejtetvesség kezelésének elmulasztása is ebbe a csoportba tartozik. családon belüli bántalmazás: A fizikai bántalmazás mellett, sajnos gyakran találkozunk az érzelmi bántalmazással, és ritkán, de előfordul a szexuális bántalmazás is. Az érzelmi bántalmazás a gyermek teljes elutasításától, a folyamatos lekicsinylésen át, a válási procedúrában eszközként történő felhasználásig terjed. Szolgálatunknál 2015-ben 8 bántalmazott gyermeket tartottunk nyilván. A kiskorúak közül 3 fizikai bántalmazott, 2 érzelmi és 1 szexuális bántalmazott volt. anyagi problémák: A családban jelentkező anyagi problémák, munkahely elvesztése, jövedelemformák átalakulása, csökkenése, az ésszerűtlen pénzbeosztás továbbra is nehezíti a gyerekek helyzetét. magatartászavar, teljesítményzavar, gyermeknevelési problémák: Előfordul, hogy a szülők nem ismerik fel a gyermek rosszalkodása" hátterében álló valós problémákat, vagy elutasítják azt. A válási, kapcsolattartási gondokkal küzdő szülők gyermekei az iskolai teljesítményük gyengülésével, agresszivitással, vagy visszahúzódással reagálnak a helyzetre. Az együttműködésre nem hajlandó család esetén, a családgondozó védelembe vételre tett javaslatot a Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala felé. A gyámhivatal védelembe vett gyermekek esetében kötelező magatartásszabályokat állított fel a szülőknek és esetenként a gyermeknek is. A védelembe vétel eredménytelensége esetén sor kerülhet a családból való kiemelésre. Az elmúlt évben 46 gyermeket gondozott a szolgálat védelembe vétel keretében. 6

20 Az alábbi diagram a leggyakrabban előforduló problémákat, veszélyeztetési okokat mutatja ben. Leggyakrabban előforduló problémák ILlAnyagi DCsaládi konfliktus!si Iskolai hiányzások f8'j Válás, kapcsolattartási konfliktus B:l Szülői elhanyagolás D Szülök, család élet\atele liiiil Családon belüli bántalmazás ld Magatartászavar, teljes ítményzavar D Gyermekne\elési problémák f8'j Szabálysértés- lopás 7

21 Családgondozás alapellátásban Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével összhangban a Gyermekvédelmi Törvény a gyermek érdekeit és jogait helyezi előtérbe, elsőbbséget adva a családban történő nevelkedésnek. A gyermekjóléti alapellátás célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. A családgondozók 2015-ben 209 gyermeket gondoztak, ebből alapellátottak száma 124 volt, mely 81 családot érint. 46 gyermek védelembe vételi eljárás keretében volt gondozott, ez 25 családot érint, és 2 család esetében 3 gyermek ideiglenes hatállyal lett elhelyezve. További 36 gyermek nevelésbe vettként volt gondozott, 18 család volt érintett. Tanácsadáson 365-en jelentek meg. Hátrányos helyzetűként 58, halmozottan hátrányos helyzetűként 29 gyermeket tartottak nyilván. A Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott gyermekek életkora 2015 l2l 0-2 é\es ISl 3-5 é\es é\es D é\es A családgondozó az esetek összes körülményeinek feltárása után mérlegelte, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önkéntes alapellátásban történő gondozás során. Az együttműködés alatt, a családgondozó személyes segítő kapcsolat keretében támogatta a gyermeket, az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében. A gondozás során, a családgondozó kezdeményezte és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti 8

22 ellátásokkal összehangolta a szülők részére a szociális alapellátás keretében nyújtott szolgáltatásokat. Segítette a szülőket gyermekeik gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében. A legtöbb alapellátott eset kapcsán, több problémával áll szemben a család. Az anyagi problémák, a megélhetési gondok, a munkanélküliség, a rossz lakáskörülmények gyakran együtt járnak párkapcsolati problémákkal, családon belüli konfliktusokkal. A családgondozó, a családgondozás során legalább havonta találkozott a családdal a Gyermekjóléti Szolgálatban, vagy a család otthonában. Krízishelyzetben akár napi rendszerességgel tartott kapcsolatot. Az együttműködés során a gyermekekkel foglalkozó jelzőrendszeri tagokkal is rendszeresen konzultált a hatékonyság érdekében. Gondozási tervben rögzítette az érintettek feladatait. A családgondozó, a gondozási tervet hat hónap után értékelte, eredményesség esetén az esetet lezárta. Eredménytelenség esetén az alapellátást meghosszabbította, vagy védelembe vételre tett javaslatot. 9

23 Szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása A várandós gondozás célja, a várandós nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen történő megszületésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a szülésre, a gyermek korai kötődésére, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés. A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekjóléti szolgáltatás feladata a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése." Várandós anya szociális válsághelyzetéről olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet, vagy ezek következtében kialakult állapot tehet, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ez által veszélyezteti a magzati fejlődést, a gyermek egészséges megszületését. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, csökkentése, illetve megszüntetése érdekében a gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát tájékoztatja: az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokról, illetve abba a gyermekörökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről, a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről. A szolgálat közreműködik a válsághelyzetben lévő várandós anya problémáinak rendezésében. A gyermekjóléti szolgálat, a születendő tájékoztatja gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát az örökbe adás lehetőségéről, az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek tevékenységéről és elérhetőségéről, arról, hogy bármely gyámhatóság és területi gyermekvédelmi szakszolgálat, részletes 10

24 tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, és hogy bármely gyámhatóság illetékes a szülői nyilatkozat felvételére, arról, hogy az örökbefogadási eljárás lefolytatására melyik gyámhivatal illetékes, valamint a gyermeknek az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokba történő elhelyezésének lehetőségéről és annak jogi következményeiről. A gyermekjóléti szolgálat és az illetékes védőnő várandós anya szociális válsághelyzetben van. haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a Amennyiben a védőnőnek a tudomására jut, hogy szociális válsághelyzetben levő várandós anya van a körzetében, írásban értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot és a házi gyermekorvost, háziorvost. A Védőnői Szolgálatnak legfontosabb feladata az anya folyamatos, és minden oldalról történő támogatásának a megszervezése, fenntartása, de ugyanolyan fontos szerepe van a felvilágosításban. Előadások keretében felhívja a fiatalok figyelmét a bekövetkezett terhesség esetén a magzatvédelem fontosságára, a gyermek iránti felelősségérzetre ben válsághelyzetben lévő kiskorú várandós édesanyáról a Védőnői Szolgálat 2 esetben jelzett Gyermekjóléti Szolgálatunknak. A jelzések során az egyik édesanya a nem megfelelő lakhatási körülmények miatt szorult a szolgálat támogatására. A másik édesanya megfelelő háttérrel rendelkezett, de életkora miatt volt köteles jelezni a védőnő, és segítenie a családgondozónak. Sajnos a fiatal várandósok nem tartják fontosnak, hogy befejezzék az iskolát, ösztönözni kell őket. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatai: tájékoztatást nyújt a Védőnői Szolgálattal való együttműködés fontosságáról és terhes gondozás szükségességéről, segít a baba fogadásához szükséges megfelelő lakókörnyezet kialakításában és adományokkal támogatja az édesanyát (pl.: gyermekágy, pelenkázó, babaruhák, babakocsi, egyéb), a szolgálat, az anya kapcsolatrendszerének feltérképezése után összekapcsolja a megfelelő segítő emberekkel, akik nem csak tanácsokkal, de anyagilag is támogatni tudják az édesanyát gyermeke nevelése során, szükség esetén segítő szakemberekhez irányítja az anyákat (pl.: pszichológus, jogsegélyszolgálat), amikor az édesanya nem képes és nem tudja vállalni a gyermeket, tájékoztatja az örökbe 11

25 adás lehetőségéről, nem megfelelő lakókörnyezet esetén, segít, hogy az anya családok átmeneti otthonába juthasson, ahol megfelelő körülmények között és megfelelő támogatással gondoskodhat gyermekéről. 12

26 A családból kiemelt gyermekek szüleinek gondozása 2015-ben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. 39. (5) bekezdése még a gyermekjóléti szolgáltatás feladataként határozta meg a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a családgondozás biztosítását. Ennek keretében a szülő számára, a gyermek családjába történő visszailleszkedéshez, illetve a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához nyújtott segítséget. A gyermek családból való kiemelését rendszerint egy hosszabb, éveken át tartó gondozás előzi meg, de előfordul olyan eset is, amikor egy féléves gondozás után kerül sor kiemelésre, tankötelezettség elmulasztása miatt. Sok esetben sikertelen az önkéntes együttműködés, a védelembe vétel sem hoz eredményt, a veszélyeztetettség megszüntetésének módja a családból való kiemelés marad. A családból való kiemelés a veszélyeztetettség mértékétől függően, történhet ideiglenes hatályú elhelyezéssel és nevelésbe vétellel. Az ideiglenes hatályú elhelyezésre akkor kerül sor, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete, vagy önmaga súlyosan veszélyezteti. Az ideiglenes hatályú elhelyezés során a gyámhivatal, a gyermek korától függően helyezi el a kiskorút. A tizenkét éven aluli gyermekeket a gyámhivatal nevelőszülőkhöz, a tizenkét évet betöltött gyermekeket gyermekotthonba, vagy lakásotthonba helyezi. Előfordulhat olyan eset is, amikor az egyik családtagnál, rokonnál, például nagyszülőnél történik az elhelyezés. Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára harminc nap múlva kerül sor. Amennyiben az elhelyezést kiváltó okok megszűntek, a gyermek visszahelyezhető a családba. Ha a veszélyeztetettség okai továbbra is fennállnak, a gyámhivatal elrendeli a nevelésbe vételt és kijelöli a gyermek gondozási helyét. Amennyiben a gyermek nevelésbe vétele vált szükségessé, elhelyezési tárgyalásra került sor, melyen a családot jól ismerő családgondozó is részt vett. A tárgyalás lehetőséget biztosított arra, hogy a családgondozó megismerje a gyermeket tovább gondozó személyeket, nevelőszülőt, nevelőszülői tanácsadót. A nevelésbe vételt követően a családgondozó elkészítette a GYSZ-7" - adatlapot, melyben a gyermek visszahelyezése érdekében a szülő számára megfogalmazásra kerülnek a kitűzött célok, feladatok és azok teljesítésének határideje. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója az elmúlt évben is támogatta a szülőket a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában. A családgondozó információkkal, tanácsokkal vagy hivatalos ügyek intézésével segítette a szülőket abban, hogy lakó- és életkörülményeik alkalmassá váljanak a gyermek családba történő visszahelyezésére. Ezenkívül segítette a szülőt a munkakeresésben, pszichológushoz 13

27 irányította, mellyel lelki támogatást is nyújtott. A visszahelyezés érdekében fontos, hogy a szülő és a családgondozó között egy bizalmi kapcsolat alakuljon ki. Ez azonban nagyon nehéz, mivel korábban a családot gondozó családgondozó tett javaslatot a gyermek családból történő kiemelésére. Ilyenkor célszerű lehet családgondozó váltás., A gyermek visszahelyezése érdekében feladata, hogy személyes segítő kapcsolat keretében segítse a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítását. Fontos, hogy a távolság ne szakítsa szét a vér szerinti családhoz fűződő köteléket. Ennek érdekében lényeges, hogy a családgondozó ösztönözze a szülőket arra, hogy éljenek a kapcsolattartás lehetőségével. A nevelésbe vétel ideje alatt a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója kapcsolatot tartott a gyermekotthon illetékes szakemberével, nevelőszülővel, nevelőszülői tanácsadóval, vagy a gyermekvédelmi gyámmal. A gyermekek meglátogatására a gondozási helyen sajnos nem volt lehetőség, mivel a látogatást sem időben, sem anyagilag nem tudta vállalni a Szolgálat. Telefonon és levélben érdeklődött a nevelőszülőnél, a gyermekotthon vezetőjénél, a nevelőszülői tanácsadónál és a gyermekvédelmi gyámnál. Tapasztalatok szerint kevés az olyan eset, amikor a gyermek visszakerülhet vér szerinti családjába. A Gyermekjóléti Szolgálat minden gondozási eset kapcsán törekedett arra, hogy csak valóban indokolt esetben történjen kiemelés, mivel elsődleges szempont, hogy a gyermek a saját családjában nevelkedjék. 14

28 Hallgatók és gyakornokok A Gyermekjóléti Szolgálat a Wesley János Lelkészképző Főiskola Szociális Munkás Szakáról és a Semmelweis Egyetem Mentálhigiénés Intézetéből fogadott hallgatókat. A gyakorlatok során a hallgatók megismerkedtek az intézmény feladataival, működésével, a szolgálatban használt dokumentációval. Bepillantást nyertek az egyéni esetkezelésbe, a jelzőrendszer működésébe, bekapcsolódtak a szabadidős programokba. A hallgatók gyakorlati idejük eltöltésekor a Szociális Munka Etikai Kódexének előírásait betartva vettek részt a munkában. 15

29 Együttműködés támogatókkal, civil és egyházi szervezetekkel A Gyermekjóléti Szolgálat és a civil, illetve egyházi szervezetek közötti együttműködés a gondozott gyermekek és családjaik külső támogatásában különböző területeken valósul meg. Támogató segítségnyújtás, tartós élelmiszer adomány, bútor, pelenka, tisztítószer adomány, albérlet keresés, munkahely keresés, költözéskor segítségnyújtás, ruhaosztás, programok szervezése, tájékoztatás ingyenes képzésekről, együttműködés. egészségügyi vizsgálatok, jótékony célú megmozdulások során van Egy-egy üggyel kapcsolatban, esetmegbeszélő konferencián is részt vesznek, ezzel is elősegítve a rászoruló családok többirányú támogatását, a támogató feladatok megosztását és összehangolását. Együttműködő szervezetek: Regina Közhasznú Alapítvány Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesülete intézmények Szülői Munka Közösségei Gödöllői Kulturális és Szociális Kiemelten Közhasznú Egyesület Tessedik Sámuel Alapítvány Családok Átmeneti Otthona Máltai Szeretetszolgálat Pszichoszociális Fogadó Félkör Alapítvány Szeretet Lángja Gyülekezet Katolikus Caritas Református Egyház Evangélikus Egyház A Gödöllői Török Ignác Gimnázium tanulói 50 órás önkéntes közösségi szolgálat keretében, segítő munkát végeztek az intézményben. 16

30 Szabadidős programok A Gyermekvédelmi törvény szerint a Gyermekjóléti Szolgálat feladata a szabadidős szervezése. programok Rendszeresen tartottunk foglalkozásokat általános iskolákban. Programjaink elsősorban kézműves foglalkozásokból álltak, melyek anyagköltségeit az intézmény biztosította. Az elmúlt évben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott családok gyermekeivel a budapesti Állatkertbe és a veresegyházi Medveparkba kirándultunk. A kirándulások a gyermekek részére teljesen térítésmentesek voltak. Rajzpályázatunkra, amelyet Boldog család titka" címmel írtunk ki, 188 rajz érkezett. A díjazottak belépőt nyerhettek a Gödöllői Királyi Kastélyba és a Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Kömyezettanulmányi Kar Botanikus Kertjébe, továbbá tanszereket, játékokat, könyveket és édességet kaptak. Tevékenységünket még a Gödöllői Városi Múzeum is támogatta. A Családok Karácsonyán 100 családot ajándékoztunk meg tartós élelmiszerekből összeállított csomaggal. Megvendégelésükről a Réti Karamell Cukrászda gondoskodott. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 100 gyermek számára a Gyermekjóléti Szolgálat megszervezte a nyári gyermekétkeztetést. A napi egyszeri meleg ételt az Alma Mater Étterem biztosította. A gyermekek az ételt helyben is elfogyaszthatták, de ételhordóban el is vihették. A családok, a visszajelzések alapján, elégedettek voltak az étel minőségével és mennyiségével is. Az étkezéshez kapcsolódóan heti két alkalommal, kézműves foglalkozások és családi nap megszervezésére került sor a Gyermekjóléti Szolgálatban. A fent felsorolt foglalkozásokra a szükséges alapanyagokat intézményünk biztosította. 17

31 Együttműködés a jelzőrendszer tagjaival A jelzőrendszer évi működésről szóló tájékoztatót a melléklet tartalmazza. A tájékoztatót a jelzőrendszeri tagok a február 26-án megtartott éves tanácskozáson elfogadták. 18

32 Összegzés A Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt év munkájának tapasztalatai alapján az alábbi összegzést nyújtja: A jelzőrendszeri tagok eleget tettek jelzési kötelezettségüknek. A kapcsolattartás rendszeres volt az intézmények és a Gyermekjóléti Szolgálat között. A szolgáltatást igénylők száma jelentősen megemelkedett. A családok problémái a korábbi évekhez képest összetettebb lett. Az igazolatlan hiányzások miatt védelembe vett gyermekek száma csökkent. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése visszatartó erőt jelent a tankötelezettséggel érintett korosztálynál. Szükség lenne gyermekek átmeneti otthonára és családok átmeneti otthonára, hogy krízishelyzetben elkerülhető legyen a szakellátásba történő elhelyezés. Gödöllő, április 25. ~ Íl. í I \ (J \}JJl,\ Forrainé Murányi Judit Intézményvezető 19

33 GYERMEKVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ A JELZŐRENDSZER ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL A JELZŐRENDSZER! TAGOK VÉLEMÉNYE ALAPJÁN Gödöllő, február 26. Összeállította: A Gödöllői Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Központ 1

34 TARTALOMJEGYZÉK Jelzőrendszeri tagok Bölcsődék Óvodák... 8 Iskolák Iskolai védőnők Területi védőnők Gyermekorvosok Rendőrség Pedagógiai Szakszolgálat Pártfogó felügyelő Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Összegzés

35 Minden gyerek jó. Jó, ha jól érzi magát a világban, ha biztonságban van. Ha a szülei mosolyognak, ő is mosolygós. Ha feszültek, ő is feszült. Ha barátságosak, ő is barátságos. Ha nem őszinték, ha titkolóznak, ő is így tesz. Szomjazik a jó példára és a szeretetre." Vida Ágnes A Gyermekjóléti Szolgálat a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 9. (1) bekezdés k) pontja és (5) bekezdése értelmében minden év február 28-ig tanácskozást szervez, amelyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek további működésükre. A szakmai tanácskozást követően a szolgálat a 15/1998 (IV. 30.) NM rendelet 9. ( 4) bekezdése alapján elkészíti az éves j elzőrendszeri intézkedési tervet. Az értékeléshez az alábbi intézmények részére állítottunk össze és küldtünk szempontsort. A *-al jelölt intézmények a szempontsort kitöltötték, illetve információt szolgáltattak. Az átfogó értékelés a visszaküldött anyagok és a Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalatai alapján készült. Bölcsődék: Gödöllői Palotakert Bölcsőde (korábbi neve: Gödöllő Város Önkormányzat 1. sz. Bölcsőde)* Gödöllői Mesevilág Bölcsőde (korábbi neve: Gödöllő Város Önkormányzat 2. sz. Bölcsőde) * Gödöllői Mézeskalács Bölcsőde (korábbi neve: Gödöllő Város Önkormányzat 3. sz. Bölcsőde) * Óvodák: Gödöllői Kastélykert Óvoda (korábbi neve: Martinovics Úti Óvoda)* Gödöllői Mesék Háza Óvoda (korábbi neve: Szent János Utcai Óvoda)* Szent Imre Katolikus Általános Iskola Tagóvodája* Gödöllői Mosolygó Óvoda (korábbi neve: Kazinczy Körúti Óvoda)* Gödöllői Palotakerti Óvoda (korábbi neve: Palotakerti Óvoda)* Gödöllői Zöld Óvoda (korábbi neve: Zöld Óvoda)* Gödöllői Kikelet Óvoda (korábbi neve: Egyetem Téri Óvoda)* Gödöllői Szabad Waldorf Óvoda (korábbi neve: Waldorf Óvoda) Gödöllői Fenyőliget Óvoda (korábbi neve: Táncsics Mihály Úti Óvoda)* Gödöllői Református Óvoda (korábbi neve: Református Óvoda) 3

36 Iskolák: Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola* Gödöllői Damjanich János Általános Iskola* Gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola* Gödöllői Montágh Imre Általános, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola* Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola* Szent Imre Katolikus Általános Iskola* Gödöllői Török Ignác Gimnázium* Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon* Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium* Váci SZC Madách Imre Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma* Gödöllői Waldorf Általános Iskola, és Alapfokú Művészeti Iskola Angol-Magyar Érdekeltségű Gimnázium és Szakközépiskola* Egyéb intézmények: Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézménye* Tormay Károly Egészségügyi Központ Védőnői Szolgálat Iskolai Védőnők* Tormay Károly Egészségügyi Központ Védőnői Szolgálat Területi Védőnők* Pest Megyei Rendőr-Főkapitányság Gödöllői Rendőrkapitányság* Pest Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Pártfogó Felügyelői és Igazságügyi Osztály* Dr. Kiss József gyermekorvos Dr. Kiss Anna gyermekorvos* Dr. Gálfi Zoltán gyermekorvos Dr. Csikós Tamás gyermekorvos* Dr. Tatár Emese gyermekorvos* Dr. Pédery Zsuzsanna gyermekorvos Dr. Páll Gabriella gyermekorvos* Gödöllői Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Központ Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálata (korábbi neve: Forrás Szociális Segítő Szolgálata)* és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő 4

37 Szempontsor a jelzőrendszer éves munkájának értékeléséhez Bölcsődék 1. Hány ellátottj a volt az Önök intézményének december 31-én? Hány hátrányos helyzetű gyermeket gondoztak 2015-ben? Hány halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket gondoztak 2015-ben? Hány veszélyeztetett gyermeket gondoztak 2015-ben? 144 fő 7 főt 1 főt 1 főt 2. Hány esetben jeleztek a jelzőrendszer tagjainak gyermekről? gyermekszám 4 jelzés szám hova? 6 Pszichológus, gyógypedagógus felé 3. Hány esetben kaptak jelzést a jelzőrendszer tagjaitól? gyermekszám 4 jelzésszám 7 honnan? Gyermekjóléti Szolgálattól 4. Kapnak-e visszajelzést a jelzőrendszertől? Melyik tagjától? Igen. Gyermekjóléti Szolgálattól telefonon, vagy személyesen, szóbeli, illetve írásos tájékoztatást. A Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézményétől írásos szakvéleményt. Háziorvosoktól, védőnőktől, kisgyermeknevelőktől szóbeli és írásos visszajelzést. 5. Elégedettek-e a visszajelzés gyorsaságával? Igen. 6. Melyek voltak a leggyakoribb problémák az elmúlt évben? Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos viták, gyermek elhanyagolás, veszélyeztetettség, eltérő fejlődésű gyermek szüleinek meggyőzése, és segítése megfelelő szakemberhez való eljutáshoz, a családok anyagi problémái, csekkbefizetési gondok, nevelési hiányosságokból, eltérő szemléletből adódó konfliktusok. Szülői magatartás, alkoholos állapotban jött gyermekéért. 7. Melyik volt a legsúlyosabb probléma az elmúlt évben? Szülői magatartás, alkoholos befolyásoltság. 8. Hány gyermek esetében és hányszor tettek jelzést a Gyermekjóléti Szolgálat felé étkezési díjhátralék ügyében? Egyik intézmény jelezte, hogy 1-2 napos határidő túllépés előfordult. 9. Hány esetben tettek javaslatot hatósági intézkedés megtételére? Nem tettek. 5

38 10. Az intézmény melyikjelzőrendszeri taggal tart rendszeres kapcsolatot? Ennek formája, ideje? Gyermekjóléti Szolgálattal rendszeresen személyesen havonta és szükség szerint telefonon, bölcsődékkel napi szinten személyesen és telefonon, óvodákkal szükség szerint személyesen és telefonon, gyermekorvossal heti rendszerességgel, gyámhivatallal szükség szerint személyesen és telefonon, a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézményével szükség szerint. 11. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a Gyermekjóléti Szolgálattól? Mindenféle segítséget elfogadnának. 12. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a jelzőrendszer más tagjaitól? Amit az akut helyzet megkíván. Aktívabb együttműködést a házi gyermekorvosok és a védőnők tekintetében. 13. Milyen szakirodalmat fogadna szívesen, milyen továbbképzésen venne részt? Pszichológia, szociológia tárgykörében könyvet és továbbképzést szívesen fogadnának. Aktuális törvényi változásokkal (gyermekvédelem szociális ágazat, oktatás tekintetében) kapcsolatban. Rekreációs tevékenységek szervezése. 14. Milyen téma javaslatai vannak a szakmaközi megbeszélésekre? Jogszabályi változások. Új rendszer működése. 15. Melyek azok a gyermekvédelmi feladatok, amelyeket az intézményvezető az elmúlt év során végzett? Családlátogatás, fogadóórák, szülőcsoportos megbeszélés, együttműködés a szülőkkel és jelzőrendszeri tagokkal, a szülők tájékoztatása a szociális ellátórendszer által nyújtott lehetőségekről (ingyenességre, kedvezményekre vonatkozó lehetőségek, szolgáltatások igénybevételének módjairól) intézményen belüli családi programok, szabadidős tevékenységek (farsang, családi nap), együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, bölcsőde orvossal, törvény és a szakmai szabályok által előírt nyilvántartások, dokumentációk vezetése, kollégákkal, jelzőrendszer más tagjaival folytatott szakmai beszélgetések, előadásokon, továbbképzéseken való részvétel. Probléma esetén: ismételt családlátogatás, pedagógiai vélemény írása, esetmegbeszéléseken való részvétel (ez preventív módon is megtörténik). 16. Hányan vettek részt az intézményből gyermekvédelmi tartalmú továbbképzésen? 10 fő vett részt. 17. Honnan értesül az intézmény a gyermekvédelmet érintő törvényi változásokról? Híradások, internet (szakmai fórumok), Gyermekjóléti Szolgálat által küldött tájékoztatók, Közigazgatási és Szociális Iroda, Kistérségi értekezletek, BDDSZ honlap, társintézménytől. 18. Milyen családi kohéziót erősítő programjai vannak az intézménynek? Milyen veszélyeztetettséget megelőző programjai vannak az intézménynek? Szülői értekezlet, szülőcsoportos megbeszélés, közös programok (farsang, családi nap, bölcsőde 6

39 nap, gyermeknap, sószoba használata gyereknél és családjaiknál) családlátogatás, közös ünnepek (fenyő ünnep, farsang, gyereknap). Helyi szintű továbbképzés, szakirodalom olvasás. 19. Milyennek tartja ajelzőrendszeri tagok közötti együttműködést, mi az, amin esetleg változtatna? Megfelelőnek tartják. Örömmel tapasztalták, hogy a gyermekorvosok közül is részt vettek az esetmegbeszélőn 2015-ben. 20. Kérem, hogy az észlelt problémák alapján fogalmazza meg a gyermekvédelmi jelző- és ellátórendszer működésével, működtetésével kapcsolatos javaslatait intézményi és városi szinten 2016-ra vonatkozóan! További jó kapcsolat fenntartása. 7

40 Szempontsor a jelzőrendszer éves munkájának értékeléséhez Óvodák 1. Hány ellátottja volt az Önök intézményének december 31-én? 3 intézmény nem adott meg adatot. Hány hátrányos helyzetű gyermeket gondoztak 2015-ben? Hány halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket gondoztak 2015-ben? Hány veszélyeztetett gyermeket gondoztak 2015-ben? 1065 fő 23 főt 26 főt 27 főt 2. Hány esetben jeleztek a jelzőrendszer tagjainak gyermekről? gyermekszám 21 fő jelzésszám hova? 17 Gyermekjóléti Szolgálattól, gyermekorvostól 3. Az 5 év feletti gyermekek hiányzásaival kapcsolatban hány alkalommal jeleztek? Gyermekjóléti Szolgálat felé 1 fő 4. Hány esetben kaptak jelzést a jelzőrendszer tagjaitól? gyermekszám 19 fő jelzés szám 15 honnan? Gyermekjóléti Szolgálattól 5. Kapnak-e visszajelzést a jelzőrendszertől? Melyik tagjától? Igen kaptak jelzést. Gyermekjóléti Szolgálattól, Közigazgatási és Szociális Irodától, gyermekorvostól (Dr. Csikós Tamás). 6. Elégedettek-e a visszajelzés gyorsaságával? Igen elégedettek voltak a visszajelzés gyorsaságával. 7. Melyek voltak a leggyakoribb problémák az elmúlt évben? Szülői kötelezettség elmulasztása, gyermek elhanyagolása, fizetési hátralék, szülői agresszivitás, szülői együttműködés hiánya, rendszertelen óvodába járás, gyermekbántalmazás, szülők közötti konfliktus zavarok, anyagi problémák, válás utáni szülői konfliktusok, fejtetvesség. A gödöllői Tessedik Sámuel Családok Átmeneti Otthonában élő családok. gyermekei részéről időjárásnak nem megfelelő öltözködés. 8. Melyik volt a legsúlyosabb probléma az elmúlt évben? Válás okozta konfliktusok kezelése a szülőknél, szülő alkoholizálása, gyermek magatartása, beilleszkedési problémák, lakhatási problémák. 8

41 9. Hány gyermek esetében és hányszor tettek jelzést a Gyermekjóléti Szolgálat felé étkezési díjhátralék ügyében? Nem történt jelzés. 10. Hány esetben tettek javaslatot hatósági intézkedés megtételére? Nem tettek javaslatot. 11. Az intézmény melyikjelzőrendszeri taggal tart rendszeres kapcsolatot? Ennek formája, ideje? Gyermekjóléti Szolgálattal személyesen, havonta egy alkalommal jelzőrendszeri ügyeletben és telefonon szükség esetén. Telefonon és személyesen a Közigazgatási és Szociális Irodával, hetente. Szükség szerint a gyermekorvosokkal és védőnőkkel. 12. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a Gyermekjóléti Szolgálattól? Folyamatos tájékoztatást a törvényi változásokkal és a gondozott gyermekekkel kapcsolatban. Esetmegbeszéléseken való részvétel, hátrányos helyzetű családok részére segítségnyújtási lehetőségekről való tájékoztatás, Szülőknek adandó tanácsok a válást követően. 13. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a jelzőrendszer más tagjaitól? Szorosabb kapcsolat a gyermekorvosokkal és védőnőkkel. Tájékoztatás a gyermekorvostól fertőző betegségekről(lappangási idő, tünetek). Családjogi törvény és a gyermekvédelmi törvény változásairól tájékoztatás, tapasztalatcsere. 14. Hatékonynak tartja-e ajelzőrendszeri ügyeleteket? Igen. A szülők nem veszik igénybe, de hasznos alkalom az óvodákban gondozott gyermekekkel kapcsolatos információk megbeszélése. 15. Milyen szakirodalmat fogadna szívesen, milyen továbbképzésen venne részt? Tájékoztatást a változó jogszabályokról, óvodapedagógus kompetencia határairól, gyermekbántalmazásokkal kapcsolatban, esetmegbeszélőkön való tapasztalatcsere, kommunikációs tréningen, kommunikációs javaslatok válás esetén. 16. Milyen téma javaslatai vannak a szakmaközi megbeszélésekre? Konkrét esetmegbeszélések, jelzőrendszeri tagok hatékonyságának ismertetése, segítségnyújtási lehetőségekről, elvált szülők közötti kapcsolattartás problémáinak kezelése, gyermek érzelmi változásai, kihelyezett intézményi fórumok, konfliktus kezelésre gyakorlati megoldások. 17. Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket a gyermekvédelmi felelős az elmúlt év során feladatkörében elvégzett? Gyermekvédelmi adatlapok összesítése, kapcsolattartás a jelzőrendszeri tagokkal, óvodai 9

42 gyermekvédelem koordinálása, esetmegbeszéléseken való részvétel, HH, HHH, veszélyeztetettek, védelembe vettek nyilvántartása, pedagógiai vélemények elkészítése, kapcsolattartás a nehézségekkel küzdő családokkal, kapcsolattartás Közigazgatási és Szociális Irodával, pszichológussal, gyermekorvossal és Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézményével, statisztikák elkészítése, BAB NEFESH alapítvány által felajánlott csomagok kiosztása a hátrányos helyzetű gyermekek családjai számára, óvodáztatási támogatás intézése, bíróság felé szakvélemények elkészítése, étkezéssel kapcsolatos nyomtatványok kitöltése, munkaterv elkészítése, beszámolók elkészítése. 18. Hányan vettek részt az intézményből gyermekvédelmi tartalmú továbbképzésen? 4 fő 19. Honnan értesül a gyermekvédelmi felelős a gyermekvédelmet érintő törvényi változásokról? Gyermekjóléti Szolgálattól, Közigazgatási és Szociális Irodától, önkormányzati fenntartású óvodákban dolgozó kollégáktól, internetről, szakmai megbeszéléseken, vezető óvónőtől, Köznevelés című folyóiratból. 20. Milyen családi kohéziót erősítő programjai vannak az intézménynek? Milyen veszélyeztetettséget megelőző programjai vannak az intézménynek? Családi napok, kézműves délutánok, szülői értekezletek, fogadóórák, kirándulások, anyák napja, apák napja, szülői beszélgető körök, közös nyitott ünnepek, sportnapok, Adventi és Nagyböjti imalánc, udvari takarítás és felújítás a szülőkkel, jótékonysági bálok, zöld hétvégék, városi túrák, Mihály nap, Márton nap, karácsonyi játszó délutánok, Neveljünk együtt, Szülők Iskolája előadás, szalonnasütés, játék és ruha gyűjtés ezek szétosztása hátrányos családoknak. 21. Milyennek tartja ajelzőrendszeri tagok közötti együttműködést, mi az, amin esetleg változtatna? A Gyermekjóléti Szolgálattal rugalmas sikeres az együttműködés. A gyermekorvosokkal és védőnőkkel való együttműködést még nem tartják megfelelőnek. Elektronikus kapcsolat bevezetését javasolja a tagok között. 22. Kérem, hogy az észlelt problémák alapján fogalmazza meg a gyermekvédelmi jelző- és ellátórendszer működésével, működtetésével kapcsolatos javaslatait intézményi és városi szinten 2016-ra vonatkozóan! A családgondozóval való személyes kapcsolattartás fenntartása. Jelzőrendszeri tagok közötti kapcsolatok további erősítése, hatékonyság emelése. További esetmegbeszélők megszervezése, Gyermekorvosokkal és védőnőkkel további hatékony kapcsolat további erősítése. 10

43 Szempontsor a jelzőrendszer éves munkájának értékeléséhez Iskolák december 31-én hány tanulója volt az Önök intézményének? 5737 fő Ebből: (a megadott adatok alapján) Bejáró tanuló: Helyi lakos: Napközis tanuló: Iskolaotthonos: Kollégiumban lakik: Magántanuló: Egyéni tanrendű: Tanulószobás: 2150 fő 3583 fő 1389 fő 394 fő 51 fő 39 fő 2 fő 320 fő 2. Hány hátrányos helyzetű gyermeket gondoztak 2015-ben? Hány halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket gondoztak 2015-ben? Hány veszélyeztetett gyermeket gondoztak 2015-ben? 162 gyermeket 85 gyermeket 17 6 gyermeket 3. Milyen támogatási formák vannak az iskolában? Pl: étkezési támogatás, tankönyvtámogatás. Hányan részesülnek ilyenben? Hányan kapnak támogatást alapítványtól, egyesülettől? Hányan részesülnek ösztöndíjban? Étkezési támogatásban 1707, tankönyvtámogatásban 2072, kirándulás és nyári tábor esetében 91, ösztöndíjban 44, végzősök támogatásában 10, Határtalanul" programban 51, Unicredit támogatásban 426 fő, egyházközösségi támogatásban 426, normatív támogatásban 387, erdei iskola támogatásában 426 gyermek részesült. 4. Hogyan oldja meg az iskola a gyermekvédelmi feladatok ellátását 2015.szeptember l-től? Társadalmi munkában pedagógusként (3 fő) Pedagógus órakedvezménnyel (2 fő) Szabadidőben karitatív tevékenységként pedagógus végzi (2 fő) Munkaközösségben osztályfőnökök (irányít a korábbi gyermekvédelmi felelős) (1 fő) Főállású ifjúságvédelmi felelős (1 fő) 5. Hány esetben jeleztek a jelzőrendszer tagjainak gyermekről? 229 alkalommal 163 gyermek esetében jeleztek a jelzőrendszer tagjai gyermekről. gyermekszám jelzésszám hova? Zsámbok Polgármesteri Hivatal felé Isaszeg Polgármesteri Hivatal felé Valkó Polgármesteri Hivatal felé Forrás Szociális Segítő és 'Gyermekjóléti Szolgálat felé 11

44 Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatal Hatósági Osztály felé Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézménye felé Családok Átmeneti Otthona felé Gödöllőn Gödöllő Rendőrkapitányság felé Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatal Gyámügyi Osztály felé Gödöllői Járási Bíróság felé Szülő felé Jelzőrendszeri tagok felé Kistarcsai Alapszolgáltatási Központ felé Csömöri Alapszolgáltatási Központ felé Csepeli Családsegítő Központ felé Családok Átmeneti Otthona felé Csömörön Budapest Főváros Kormányhivatala X. kerületi Gyámhivatal felé Budapest Főváros Kormányhivatala X. kerületi Hatósági Osztály felé 6. Hány alkalommal kértek vizsgálatot pedagógiai szakszolgálattól, tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságtól? Az intézmények összesen 149 alkalommal kértek segítséget a pedagógiai szakszolgálattól, illetve a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságtól. A 149 alkalomból 80 esetben fordultak a pedagógiai szakszolgálathoz, 10 alkalommal a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottsághoz. 59 esetben az iskolák nem jelölték meg, kitől kértek segítséget. Az egyik intézmény 14 alkalommal logopédiai vizsgálat miatt is kért segítséget. 7. Hány alkalommal kértek segítséget az intézményben előforduló erőszak miatt kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében a jelzőrendszer tagjaitól ( pszichológus, gyermekpszichiáter, gyermekjóléti szolgálat, rendőrség)? Mi a tapasztalatuk ezek eredményességét illetően? Az iskolák 23 alkalommal kértek segítséget más jelzőrendszeri tagoktól. 8 alkalommal a pszichológus, 11 alkalommal a gyermekjóléti szolgálat és 4 alkalommal a rendőrség segítségére volt szükség. 12

45 8. Hány esetben kaptak jelzést a jelzőrendszer tagjaitól? 306 alkalommal 294 gyermek esetében kaptak jelzést a jelzőrendszer tagjaitól. gyermekszám jelzésszám honnan? Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálattól Gödöllői Polgármesteri Hivataltól Valkó Polgármesteri Hivataltól Zsámbok Polgármesteri Hivataltól Isaszeg Polgármesteri Hivataltól Gödöllői Járási Bíróságtól Gödöllő Rendőrkapitányságtól Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatal Gyámügyi Osztálytól Pest Megyei KonnányhivatalAszódi Járasi Hiva1a1 Hatósági és Gyámügyi Osztálytól Jelzőrendszeri tagoktól 9. Kapnak-e visszajelzést a jelzőrendszertől? Melyik tagjától? Igen, kapnak: Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálattól Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézményétől, Gödöllői Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Szociális Irodától, Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatal Gyámügyi Osztálytól, Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatal Hatósági Osztálytól, Iskolai gyakorlóhelyekről. 10. Elégedettek-e a visszajelzés gyorsaságával? Az intézmények általában elégedettek a visszajelzés gyorsaságával. 11. Melyek voltak a leggyakoribb problémák az elmúlt évben? Anyagi nehézségek a családban, lakhatási problémák, tanulási nehézségek, beilleszkedési zavarok, szülők hiányos nevelési ismeretei, módszerei, szülők érdektelensége, szülő-gyermek közötti rossz kapcsolat, családi konfliktusok, válás utáni konfliktusok, viselkedési, magatartási problémák, Asperger szindrómás tanulóval való foglalkozás, agresszív magatartás, verekedés, magatartási problémák, szülők munkanélkülisége, 13

46 lopás, gyermekek inzultációja, igazolatlan hiányzások, igazolások hamisítása, tetvesség, tanulók tartózkodási helyének megállapítása, elhanyagolás, tiltott internetes oldalak használata, közösségi oldalon személyiségi jogok megsértése, dohányzás, illegális szerhasználat. 12. Melyik volt a legsúlyosabb probléma az elmúlt évben? Szerhasználat, családi működési zavarok, válás utáni konfliktusok, igazolatlan hiányzások, viselkedési zavar, deviancia, rongálás, családon belüli szexuális abúzus gyanúja, bántalmazás, elhanyagolás, anyagi nehézségek, étkezési tartozások, tetvesség, tanulási nehézségek, gyermekelhelyezési problémák, rossz lakhatási körülmények. 13. Az igazolatlan mulasztások és az elmulasztott vizsgák miatt hány tanuló esetében élt jelzéssel az iskola? Gyámügyi Osztály felé Gyermekjóléti Szolgálat felé 58 alkalommal 55 alkalommal Hány gyermek esetében történt jelzés? 10 óra alatti igazolatlan hiányzásról 152 alkalommal 10 és 50 óra közötti igazolatlan hiányzásról 33 alkalommal 50 óra feletti igazolatlan hiányzásról 30 alkalommal 14. Hány gyermek esetében és hányszor tettek jelzést a Gyermekjóléti Szolgálat felé étkezési díjhátralék ügyében? Az intézmények étkezési díjhátralék ügyében 17 gyermek esetében 20 alkalommal tettek jelzést. 15.Hány esetben tettek javaslatot hatósági intézkedés megtételére? Az intézmények 8 esetben tettek javaslatot hatósági intézkedés megtételére. 14

47 16. Az intézmény melyikjelzőrendszeri taggal tart rendszeres kapcsolatot? Ennek formája, ideje? A Gyermekjóléti Szolgálattal rendszeresen, havi szinten tartanak kapcsolatot, személyesen, telefonon és írásban is. A Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatal Gyámügyi Osztályával és Hatósági Osztályával heti rendszerességgel tartanak kapcsolatot, telefonon és levélben. Hetente -akár több alkalommal is- a rendőrséggel telefonon és személyesen, alkalomszerűen a pártfogó felügyelővel, iskola- és gyermekorvossal, védőnőkkel, továbbá a Közigazgatási és Szociális Irodával, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal. Ezek módjai telefonon, személyesen és levélben valósulnak meg. 17. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a Gyermekjóléti Szolgálattól? Jogszabály változásának összegzése, értelmezése, törvényi változásokról szóló kivonatok eljuttatása az intézmények felé, a évi megújuló gyermekvédelmi rendszerről információ, közös családlátogatások, információk megosztása, közös megoldások keresése, városi szakemberek munkájáról tájékoztatás, családok anyagi helyzetének felmérése, javítása, étkezési támogatások felülvizsgálata, előadások szervezése gyermekeknek különféle témákban, kiadványok, szórólapok, információs anyagok eljuttatása az intézmények felé, megbeszélések, előadások, esetkonferenciák szervezése a gyermekvédelmi munka segítése érdekében, különféle programok szervezése hátrányos helyzetű tanulók részére, pályázati lehetőségekről tájékoztatás, visszajelzést, ha a szülő más jelzőrendszeri tagtól kért segítséget, közösségi szolgálat terén további együttműködést, rendszeres pszichológiai segítségnyújtást, városi programok családoknak. 18. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a jelzőrendszer más tagjaitól? Preventív programok a rendőrség szervezésében, Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézményétől előadások, tájékoztatók a diákok, szülők, pedagógusok részére, hasznos tudnivalók egészségügyi intézményektől diákok, szülők, pedagógusok részére, a Közigazgatási és Szociális Irodától a rászoruló családokkal kapcsolatban segítség, a tanulók szociális helyzetén való segítés, családlátogatások, környezettanulmányok tapasztalatairól értesítés, továbbképzések szervezése pedagógusoknak, szülőknek, tapasztalatcsere 19. Hatékonynak tartja-e a jelzőrendszeri ügyeleteket? Az iskolák hatékonynak tartják a jelzőrendszeri ügyeleteket, mert ez egy rendszeres kommunikációt biztosít, szakmai segítséget nyújt. 15

48 20. Milyen szakirodalmat fogadna szívesen, milyen továbbképzésen venne részt? Pedagógusok, segítő szakemberek mentálhigiénéje, konfliktuskezelés, mediáció, gyermekvédelemmel kapcsolatos törvény-, rendeletmódosítások ismertetése, értelmezése, szétszakadt, illetve újra egyesült családokban felmerült problémák, internet veszélyei, internet által kialakult izolációs problémák orvoslása, diákok érzékenyítése szociális téren, konfliktuskezelés, gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára, magatartászavaros gyermekek viselkedésének okai és beintegrálásuk, roma tanulók sajátos helyzete az iskolában, SNI/ BTM tanulók integrációjának segítése és gyakorlati megvalósítása, tehetséggondozásról, felzárkóztatásról szóló szakirodalom, tanulási nehézségekkel küzdők segítése, fejlesztése. 21. Milyen téma javaslatai vannak a szakmaközi megbeszélésekre? Zaklatás, családon belüli erőszak, konfliktuskezelés, számítógép-függőség, internethasználat és ennek veszélyei, garázdaság bűntettének elkerülése védekezéskor, motiváció a szakképzésben, munkahelyi stressz oldása, kiégés megelőzése, módszertani fogalmak tisztázása, a tanulók családból való kiemelésének törvényi alapjai, lehetőségek, jelzőrendszer tagjainak fóruma, megjelent törvények értelmezése, a szülőkkel való kommunikáció gyakorlata, technikája, a fókuszcsoportos interjúk levezetési módja, ötletbörze (pl. közösségi játékok), családi életre való nevelés lehetőségei. 22. Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket a pedagógusok az elmúlt évben végeztek? Hátrányos helyzetű tanulók felmérése, felzárkóztatási programok szervezése, folyamatos konzultáció az osztályfőnökökkel, prevenciós programok, szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, családi életre nevelés és egészségmegőrző programok védőnő segítségével, kapcsolattartás a jelzőrendszeri tagokkal, személyes beszélgetések a gyermekekkel, tanácsadás számukra, egyéni esetkezelés, adminisztráció, adatszolgáltatás, részvétel értekezleteken, előadásokon, továbbképzésen, étkezési támogatások elbírálásának előkészítése, hátralékosok ügyei, 16

49 igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatos ügyintézés, szociális támogatáshoz való hozzájutás segítése, jelzések, pedagógiai vélemények készítése, szociális csoportmunka, szülői értekezletek, fogadóórák, tanácsadás biztosítása, családlátogatások, külső szakemberekkel való együttműködés, részvétel védelembe vételi tárgyaláson, esetmegbeszélésen, esetmegbeszélés szervezése, lebonyolítása, tehetséggondozás, versenyre való felkészítés, nyelvvizsgára, érettségire való felkészítés, korrepetálás, életvezetési tanácsok adása szülőknek, szülők, gyermekek, pedagógusok tájékoztatása, ingyenes tankönyvigénylések nyilvántartása, kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal, jogszabályi háttér figyelemmel kísérése, szülő figyelmének felhívása kötelezettségeire, éves munkaterv elkészítése, rendőrségen tanúként való meghallgatás, gyermekvédelmi feladatok koordinálása, továbbtanulási tanácsadás, hitélet elmélyítése, iskolapszichológus segítsége probléma esetén. 23. Hányan és hol vettek részt az intézményből gyermekvédelmi tartalmú továbbképzésen? Az elmúlt évben 25 fő vett részt gyermekvédelmi tartalmú továbbképzésen az iskolákból. A továbbképzés helyszínei és módjai: Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, Budapest, Támop Köznevelés az iskolában projekt, Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására". 24. Honnan értesül az iskola a gyermekvédelmet érintő törvényi változásokról? Gyermekjóléti Szolgálattól, internetről, intézmény fenntartójától, intézményvezetőtől, szakmaközi értekezleteken, Köznevelési törvényből, Emberi Erőforrások Minisztériuma ügyfélszolgálati osztályáról, szaktanácsadótól, CD jogtárról, Magyar Közlönyből, Közigazgatási és Szociális Irodától, önálló módon, Iskolai jogfutárból, Iskolaszolgából, 17

50 Közoktatási Szakértők Egyesületétől, Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettől. 25. Milyen családi kohéziót erősítő programjai vannak az iskolának? Milyen veszélyeztetettséget megelőző programjai vannak az iskolának? Szabadidős és kézműves programok, szülőkkel is, Osztálynapok, Csendes napok, Szülői Szervezet Baráti Körének előadásai, szülői segítő csoportvezetés, szülők akadémiája, szülők bevonása az iskolai programok szervezésébe, lebonyolításába, tehetséggondozás, tehetségnap, társadalmi bűnmegelőzési és reintegrációs programok, családterápia, farsang, családi napok, sportnapok, sportkörök, nemzetiségi karácsony, Roma Mikulás ünnepség, erdei iskola, túrák, kirándulások, táborozások Adventi vásár, adománygyűjtés rászorulóknak, alapítványi bál, szülők hálj a, prevenciós programok a rendőrség szakembereinek segítségével, klub napközi, egészségmegőrző előadások, papírgyűjtés megszervezése, szülői munkaközösség által szervezett programok, pályázatírás közös programok megtartásának finanszírozására, napközi, tanulószoba, iskolaotthon, kulturális, tudományos, képzőművészeti, zenei, hagyományőrző rendezvények, szakkörök, egészségnap, szociálpedagógus kolléga szociális csoportmunkája, lelki gyakorlatok. 26. Milyennek tartja a jelzőrendszeri tagok közötti együttműködést, mi az, amin esetleg változtatna? Jól működik a kapcsolattartás. Kiemelik, hogy csökkent a közös szakmai programok száma az előző évekhez képest. Az utóbbi időben kevesebb a lehetőség a személyes találkozásra. Ezért is tartanák hasznosnak az en történő tájékoztatást az aktuális tudnivalókról. 27. Milyen prevenciós, szabadidős programjai vannak az iskolának? Szakkörök: rajz, sakk, ének, tánc, sport, informatika, tudományos, stb., 18

51 sportnapok, sportfoglalkozások, vetélkedők, karaoke verseny, családi napok, életvezetési ismeretek, felvilágosító előadások, egészségnap, nemzetiségi karácsony, Roma Mikulás ünnepség, erdei iskola, túrák, kirándulások, táborozások, prevenciós programok, a rendőrség szakembereinek segítségével is, közösségi szolgálati események, könyvtári foglalkozások, kulturális rendezvények látogatása, környezetvédelmi programok, csapatépítő tréning. 28. Az iskolában bevezetett változások (pl. kötelező délutáni iskola, gyermekvédelmi felelős státuszának megszüntetése) milyen hatással vannak a gyermekek veszélyeztetettségére? A változtatások -az intézmények tájékoztatása szerint- nincsenek hatással a gyermekek veszélyeztetettségére. Az iskolában való kötelező délutáni tartózkodás kizárja a csavargás lehetőségét, így kisebb a lehetősége az elkallódásnak. A 2014-es évhez hasonlóan a kötelező délutáni foglalkozások lehetővé tették az intézményekben a veszélyeztetett gyermekek huzamosabb ideig tartó felügyeletét. A gyermekvédelmi feladatok ellátása nem fér bele a kötelező órák feletti időbe a tanórákra való készülés mellett. Ezért lassabb és kevésbé hatékony a munka. Több szülő keresi fel problémáikkal a gyermekvédelmi feladatokat ellátó munkatársat. A munkatárs sokszor csak társadalmi munkában végzi feladatait. 29. Milyennek látják általában az iskolába járó gyerekek viselkedését, erkölcsi magatartását? Általában a tanulók betartják az iskola házirendjét, de a társadalmi változások nyomai és a nem megfelelő családi szocializáció hatásai az iskolában és szűkebb környezetében is követhetők. Ezek a változások nem minden esetben pozitív irányba mutatók. 30. Milyennek látják általában a szülők együttműködését? A szülők általában együttműködők, van, ahol fokozatos javulás figyelhető meg ebben. Néhány intézmény tájékoztatása szerint a szülők nem minden esetben együttműködők, sőt, van olyan iskola, ahol minimális az a szülői réteg, aki érdeklődő és együttműködő a pedagógusokkal. 31. Kérem, hogy az észlelt problémák alapján fogalmazza meg a gyermekvédelmi jelző- és ellátórendszer működésével, működtetésével kapcsolatos javaslatait intézményi és városi szinten 2016-ra vonatkozóan! Szakmai előadások, beszélgetések szervezése pszichológusok vezetésével, családi programok városi szinten, 19

52 szülők számára programok, előadások szervezése, ingyenes, biztonságos szórakozóhelyek és délutáni programok a város tanulóinak, levelezőlista folyamatos frissítése a jelzőrendszeri tagok között, több közös megbeszélés a Pest Megyei Kormányhivatallal, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó munkatárs státusz fenntartása, ennek anyagi elismerése, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó munkatárs, szakvizsgázott kolléga méltó finanszírozása, vagy órakedvezményben való részesítése, BTM/SNI tanulók fejlesztésének kérdései. 20

53 Szempontsor a jelzőrendszer éves munkájának értékeléséhez Iskolai védőnők 1. Hány veszélyeztetett gyermeket gondoztak 2015-ben? 180 gyermeket 2. Hány esetben jeleztek a jelzőrendszer tagjainak gyermekről? gyermekszám 77 jelzés szám 118 hova? Gyermekjóléti Szolgálatnak, gyermekorvosnak, védőnőknek, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, pszichológusoknak, kollégium vezetőknek, tanároknak, igazgatóknak, lelki segítő szakembereknek, gyermekvédelmi feladatokat ellátó munkatársnak. 3. Hány esetben kaptak jelzést a jelzőrendszer tagjaitól? gyermekszám 28 jelzésszám 41 honnan? Gyermekjóléti Szolgálattól, osztályfőnököktől, szaktanároktól, iskolavezetéstől, gyermekvédelmi feladatokat ellátó munkatársaktól. 4. Kapnak-e visszajelzést a jelzőrendszertől? Melyik tagjától? Elégedettek-e a visszajelzés gyorsaságával? Igen, kapnak: gyermekorvostól, tanártól, szülőtől, lelki segítőtől, iskolavezetéstől. Az osztályfőnökökkel, igazgató helyettesekkel, gyermekvédelmi feladatokat ellátó munkatársakkal, területi védőnőkkel nagyon jó, kétoldalú a kapcsolat, sokszor az információ áramlás is. A Gyermekjóléti Szolgálat esetében a visszajelzés hiányzik. 21

54 5. Melyek voltak a leggyakoribb problémák az elmúlt évben? Visszatérő rosszullétek, pánikrohamok, tisztálkodási problémák, fejtetvesség, elhanyagolás, magatartás problémák, oltások elmulasztása, szegénység, munkanélküliség, az iskolai védőnő nem kap értesítést, ha a családból kiemelik a gyermeket, illetve arról sem, ha visszakerül, elhanyagolás, szülők nem viszik el a gyermeküket a megfelelő szakorvoshoz, iskolai szűrővizsgálatokat nem veszik komolyan a szülők, valamilyen szer vagy gyógyszer használata miatti rosszullét. 6. Melyik volt a legsúlyosabb probléma az elmúlt évben? Védőoltás beadatása, falcolás, szerhasználók ugrásszerű megnövekedése. 7. Hány esetben tettek javaslatot hatósági intézkedés megtételére? Összesen 7 alkalommal, 5 gyermekkel kapcsolatban tetvesség miatt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felé. 8. Melyikjelzőrendszeri taggal tart rendszeres kapcsolatot? Ennek formája, ideje? Osztályfőnökkel, tanárokkal - gyakori, gyermekvédelmi feladatokat ellátó munkatársakkal - eseti, területi védőnőkkel, gyermekorvossal- szóban, szükség esetén, igazgatóval, igazgatóhelyettessel, ifjúságvédelmi felelőssel, osztályfőnökökkel, iskolarendőrrel napi személyes kapcsolat során, Gyermekjóléti Szolgálattal- esetleges és sokszor egyirányú módon, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal - előírás szerint. 9. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a Gyermekjóléti Szolgálattól? Védőnői véleménykérés esetén mindig legyen rajta a gyermek címe, iskolája, osztálya, az információ áramlása fontos, a titoktartás nem a szakemberekre vonatkozik, nem egymás mellett kell gondoznunk, hanem közösen, az információ áramlását a közös gondozottakkal kapcsolatban, gyakorlati útmutató szerhasználat felismerésére. 10. Milyen szakirodalmat fogadna szívesen, milyen továbbképzésen venne részt? Szuicid megnyilvánulásokról, pozitív életszemlélet közvetítése fiatalok felé. 22

55 11. Milyen téma javaslatai vannak a szakmaközi megbeszélésekre? Esetmegbeszélések, j elzőrendszeri esetszituációk gyakorlása, információk új jogszabályokról. 12. Hányan vettek részt az intézményből gyermekvédelmi tartalmú továbbképzésen? Ketten. 13. Milyen családi kohéziót erősítő programjat vannak az intézménynek? Milyen veszélyeztetettséget megelőző programjai vannak az intézménynek? Csendes napok, együtt töltött közös hétvégék, templomba járás, családi napok, fogadóórák, sportnapok, egészségnapok, családi életre nevelési órák, Ifjúsági klub (MUZA), Református Egyház képviselőinek jelenléte rendezvényeken, egyéni tanácsadás, sportprogramok, mentor program. 14. Milyennek tartja ajelzőrendszeri tagok közötti együttműködést, mi az, amin esetleg változtatna? Jó az együttműködés, a kölcsönösség mindenképpen kiemelhető, a Gyermekjóléti Szolgálattal esetleges és sokszor egyirányú, lepapírozásnak érzik, Iskolán belül személyes és megfelelő, azon kívül formális". 15. Kérem, hogy az észlelt problémák alapján fogalmazza meg a gyermekvédelmi jelző- és ellátórendszer működésével, működtetésével kapcsolatos javaslatait intézményi és városi szinten 2016-ra vonatkozóan! Nagyon fontos lenne, hogyha bármi történik az adott védőnőhöz tartozó gyermekkel, akkor legyenek a szakemberek értesítve (Gyermekjóléti Szolgálatnál alapellátásba, illetve védelembe helyezésről, családból kiemelés, visszahelyezés). Fontos információ még, hogy a gyermek melyik iskolában folytatja tanulmányait, mert az egészségügyi dokumentációt küldeni kell az adott oktatási intézménybe változás esetén. Az érintett gyermekkel kapcsolatban fontos az állandó és folyamatos információ áramlás. 23

56 Szempontsor a jelzőrendszer éves munkájának értékeléséhez Területi védőnők 1. Hány veszélyeztetett gyermeket gondoztak 2015-ben? 127 gyermeket. 2. Hány esetben jeleztek a jelzőrendszer tagjainak gyermekről? gyermekszám 19 jelzésszám hova? 24 Gyermekjóléti Szolgálathoz 3. Hány esetben kaptak jelzést a jelzőrendszer tagjaitól? Összesen 18 jelzést kaptak. 4. Kapnak-e visszajelzést a jelzőrendszertől? Melyik tagjától? Elégedettek-e a visszajelzés gyorsaságával? A jelzett esetekre változó mértékben érkezik a visszajelzés, azok gyorsaságával többnyire elégedettek a szakemberek. 5. Melyek voltak a leggyakoribb problémák az elmúlt évben? Krízishelyzetben családok elhelyezése, házastársi kapcsolati problémákat, szülők közti konfliktusban, nem megfelelő lakhatási körülmények, alkoholizmus a családban, elhanyagolás, bölcsődei elhelyezése. 6. Melyik volt a legsúlyosabb probléma az elmúlt évben? Nincs adat. 7. Hány esetben tettek javaslatot hatósági intézkedés megtételére? Hatósági intézkedésre nem került sor. 8. Melyik jelzőrendszeri taggal tart rendszeres kapcsolatot? Ennek formája, ideje? Leggyakrabban a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozó munkatársaival, illetve az óvodákkal tartják a kapcsolatot, többnyire postai úton, illetve telefonon. 24

57 9. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a Gyermekjóléti Szolgálattól? Nincs adat. 10. Milyen szakirodalmat fogadna szívesen, milyen továbbképzésen venne részt? Nincs válasz. 11. Milyen téma javaslatai vannak a szakmaközi megbeszélésekre? Nincs válasz. 12. Hányan vettek részt az intézményből gyermekvédelmi tartalmú továbbképzésen? Nincs válasz. 13. Milyen családi kohéziót erősítő programjai vannak az intézménynek? Milyen veszélyeztetettséget megelőző programjai vannak az intézménynek? A védőnők egybehangzó véleménye alapján rugalmasabb tájékoztatást tartanának szükségesnek, akut helyzetekben, illetve változás esetén. 14. Milyennek tartja ajelzőrendszeri tagok közötti együttműködést, mi az, amin esetleg változtatna? Változó mértékben tartják a kapcsolatot megfelelőnek a jelzőrendszer tagjaival. 15. Kérem, hogy az észlelt problémák alapján fogalmazza meg a gyermekvédelmi jelző- és ellátórendszer működésével, működtetésével kapcsolatos javaslatait intézményi és városi szinten 2016-ra vonatkozóan! A védőnők munkája során nagy segítséget jelentene egy olyan szakmai információs füzet, amely a Gödöllő környékén elérhető szociális intézmények elérhetőségét tartalmazza, ahová családok, anyák krízishelyzetben fordulhatnak. 25

58 Szempontsor a jelzőrendszer éves munkájának értékeléséhez Gyermekorvosok 1. Hány esetben jeleztek a jelzőrendszer tagjainak gyermekről? gyermekszám 6 jelzésszám 9 hova? Gyermekjóléti Szolgálat felé védőnők felé iskolák felé 2. Hány esetben kaptak jelzést a jelzőrendszer tagjaitól? gyermekszám 46 jelzésszám 22 honnan? Gyermekjóléti Szolgálattól védőnőktől óvodáktól iskoláktól 3. Kapnak-e visszajelzést a jelzőrendszertől? Melyik tagjától? Elégedettek-e a visszajelzés gyorsaságával? Többnyire kapnak visszajelzést a Gyermekjóléti Szolgálattól, védőnőtől, óvodától, iskolától, de leggyakrabban a szülőtől értesülnek a problémáról. A visszajelzések gyorsaságával többnyire elégedettek. 4. Melyek voltak a leggyakoribb problémák az elmúlt évben? Válás, pszichoszomatikus fejlődés befolyása, családon belüli bántalmazás, elhanyagolás, iskolakerülés, kamaszkori magatartászavarok, szülői konfliktus, rossz életkörülmények, a szülő nem segíti elő az iskolába való eljutást. 5. Melyik volt a legsúlyosabb probléma az elmúlt évben? Gyermekbántalmazás, kamaszkori magatartászavarok, veszélyeztetett új szülött, zaklatás. 26

59 6. Hány esetben tettek javaslatot hatósági intézkedés megtételére? Egy esetben tettek javaslatot. 7. Melyikjelzőrendszeri taggal tart rendszeres kapcsolatot? Ennek formája, ideje? Védőnőkkel naponta, havonta. Gyermekjóléti Szolgálattal személyesen, telefonon. Iskolával, óvodával személyesen és telefonon. 8. Tanköteles korú tanulók orvosi igazolásának kiadáskor egyeztetnek-e a szülővel, esetenként az iskolával? Igen, egyeztetnek a szülővel és az iskolával is. 9. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a Gyermekjóléti Szolgálattól? hírlevél negyed évente tanulságos esetekről, együttműködésről, esetmegbeszélés rendelési időn kívül. 10. Milyen téma javaslatai vannak a szakmaközi megbeszélésekre? Családon belüli erőszak észlelése, szülő pszichés támogatásának lehetőségei krízis helyzetekben, jelzőrendszeri tagok eredményesebb együttműködése, szükségessége, egyes jelzőrendszeri tagok kompetenciái. 11. Hányan vettek részt az intézményből gyermekvédelmi tartalmú továbbképzésen? Ketten. 12. Milyennek tartja a jelzőrendszeri tagok közötti együttműködést, mi az, amin esetleg változtatna? A Gyermekjóléti Szolgálattól visszajelzés a gondozás várható eredményéről. A többedszerre elkért formanyomtatvány felesleges. Fontos lenne a személyes ismeretség. 13. Kérem, hogy az észlelt problémák alapján fogalmazza meg a gyermekvédelmi jelző- és ellátórendszer működésével, működtetésével kapcsolatos javaslatait intézményi és városi szinten 2016-ra vonatkozóan! Egyértelmű szóbeli és írásbeli nyilatkozat tevése nem hazaengedhető gyermek ügyében. Folytatni az óvodák által kezdeményezett közös találkozásokat. Városi szintű adatbázis létrehozása a jelzőrendszeri tagok részére, jelzőrendszerbe került gyermekek adataival. 27

60 Szempontsor a jelzőrendszer éves munkájának értékelés Rendőrség 1. Eljárásai során hány alkalommal volt érintve gödöllői lakosú kiskorú az elmúlt évben? A Gödöllői Rendőrkapitányság illetékességi területén összesen 51 kiskorú volt érintett az eljárásokban. 2. Ebből hány kiskorú volt: áldozat: 50 elkövető: 1 3. Hány esetben jeleztek a jelzőrendszer tagjainak gyermekről? Nincs adat. 4. Hány esetben kaptak jelzést a jelzőrendszer tagjaitól? Nincs adat. 5. Kapnak-e visszajelzést ajelzőrendszertől? Elégedettek-e a visszajelzés gyorsaságával? Ajelzőrendszer tagjaitól kapnak és a visszajelzés gyorsaságával is elégedettek. 6. Hány esetben kapott jelzést családon belüli erőszakról? Nincs adat. 7. Az intézményben van-e speciálisan a kiskorúak ügyei esetén igénybe vehető szakember? Az intézményben egy kolléganő vonatkozásában vehető igénybe. vizsgálja a kiskorúak ügyeit, de nem csak kiskorúak ügyei 8. Melyek voltak a leggyakoribb problémák az elmúlt évben? A nem megfelelő körülmények voltak a leggyakoribb problémák. 9. Melyik volt a legsúlyosabb probléma az elmúlt évben? A legsúlyosabb probléma a szexuális abúzus és a testi bántalmazás. 10. Hány esetben tettek javaslatot hatósági intézkedés megtételére? A Gödöllői Rendőrkapitányság nem tett javaslatot hatósági intézkedés megtételére. 11. Melyik jelzőrendszeri taggal tart rendszeres kapcsolatot? Ennek formája, ideje? A Rendőrkapitányság a Gyermekjóléti Szolgálattal rendszeresen tart kapcsolatot. 28

61 12. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a Gyermekjóléti Szolgálattól? Nincs adat. 13. Milyen téma javaslatai vannak a szakmaközi megbeszélésekre? Nincs adat. 14. Hányan vettek részt az intézményből gyermekvédelmi tartalmú továbbképzésen? A 2015-ös évben nem vettek részt gyermekvédelmi továbbképzésen, de szívesen részt vennének. 15. Milyennek tartja ajelzőrendszeri tagok közötti együttműködést, mi az, amin esetleg változtatna? A Rendőrkapitányság az együttműködéssel elégedett. 16. Kérem, hogy az észlelt problémák alapján fogalmazza meg a gyermekvédelmi jelző- és ellátórendszer működésével, működtetésével kapcsolatos javaslatait intézményi és városi szinten 2016-ra vonatkozóan! Nincs adat. 29

62 Szempontsor a jelzőrendszer éves munkájának értékeléséhez Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézménye (A szempontsor a gödöllői lakóhelyű gyermekekre vonatkozik) 1. Hány esetben jeleztek a jelzőrendszer tagjainak gyermekről? Nem tettek jelzést a jelzőrendszer tagjai felé. 2. Hány esetben kaptak jelzést a jelzőrendszer tagjaitól? 3 esetben kaptak jelzést. 3. Hány alkalommal és melyik intézményben kértek pszichológusi segítséget a következőkhöz? Vizsgálat: nem kértek segítséget. Terápia: nem kértek segítséget. Konfliktuskezelő szolgáltatás: nem kértek segítséget. 4. Kapnak-e visszajelzést a jelzőrendszertől? Nem kapnak visszajelzést a jelzőrendszertől. 5. Elégedettek-e a jelzés gyorsaságával? Nincs adat. 6. Melyek voltak a leggyakoribb problémák az elmúlt évben? Nincs adat. 7. Melyik volt a legsúlyosabb probléma az elmúlt évben? Nincs adat. 8. Hány esetben tettek javaslatot hatósági intézkedés megtételére? Nem tettek javaslatot hatósági intézkedés megtételére. 9. Melyik jelzőrendszeri taggal tart rendszeres kapcsolatot? Ennek formája, ideje? A város minden oktatási intézményével rendszeres kapcsolatot tartunk. 30

63 10. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a Gyermekjóléti Szolgálattól? A Gyermekjóléti Szolgálat szakemberével való együttműködést szívesen fogadja. 11. Milyen téma javaslatai vannak a szakmaközi megbeszélésekre? Nincs javaslat. 12. Hányan vettek részt az intézményből gyermekvédelmi tartalmú továbbképzésen? Az intézmény munkatársai részt vettek a Gyermekjóléti Szolgálat vezetője által tartott előadáson. 13. Milyennek tartja ajelzőrendszeri tagok közötti együttműködést, mi az, amin esetleg változtatna? Nincs javaslat. 14. Igényelné-e az intézményben ajelzőrendszeri ügyelet megtartását? Az intézmény nem igényelte a jelzőrendszeri ügyelet megtartását. 15. Kérem, hogy az észlelt problémák alapján fogalmazza meg a gyermekvédelmi jelző- és ellátórendszer működésével, működtetésével kapcsolatos javaslatait intézményi és városi szinten 2016-ra vonatkozóan! Az intézmény nem tett javaslatot. 31

64 Szempontsor a jelzőrendszer éves munkájának értékeléséhez Pártfogó felügyelő 1. Hány esetben jeleztek a jelzőrendszer tagjainak gyermekről? gyermekszám 3 jelzésszám 4 hova? Gyermekjóléti Szolgálathoz 2. Hány esetben kaptak jelzést a jelzőrendszer tagjaitól? gyermekszám 4 jelzés szám 4 honnan? Gyermekjóléti Szolgálattól 3. Kapnak-e visszajelzést a jelzőrendszertől? Elégedettek-e a visszajelzés gyorsaságával? A pártfogó felügyelő kapott visszajelzést a jelzőrendszer tagjaitól és elégedett a kapcsolattartás hatékonyságával. 4. Melyek voltak a leggyakoribb problémák az elmúlt évben? Többszöri rendőrségi eljárás ugyanazon fiatalkorú esetében. 5. Melyik volt a legsúlyosabb probléma az elmúlt évben? A családi háttér terheltsége, az édesanya bántalmazása, a fiatalkorú tanulói jogviszonyának megszűnése. 6. Hány esetben tettek javaslatot hatósági intézkedés megtételére? 13 esetben tettek javaslatot hatósági intézkedésre. 7. Melyikjelzőrendszeri taggal tart rendszeres kapcsolatot? Ennek formája, ideje? Gyermekjóléti Szolgálattal kéthetente, személyesen, illetve telefonon. 8. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a Gyermekjóléti Szolgálattól? A pártfogó rendszeres, tematizált, egyeztetett megbeszélést szeretne a Gyermekjóléti Szolgálattal, továbbá a Rendőrkapitánysággal. 9. Milyen téma javaslatai vannak a szakmaközi megbeszélésekre? A pártfogó fontosnak tartja a prevenciót, a fiatalkorúak vonatkozásában bűnismétlés kockázatának csökkentését, valamint a módszerek megismertetése a cél. 32

65 10. Hányan vettek részt az intézményből gyermekvédelmi tartalmú továbbképzésen? Nincs adat. 11. Milyennek tartja a jelzőrendszeri tagok közötti együttműködést, mi az, amin esetleg változtatna? A pártfogó hatékonynak tartja az együttműködést. 12. Eljárásai során hány alkalommal volt érintve gödöllői lakosú kiskorú az elmúlt évben? Áldozatként 2 kiskorú, elkövetőként 6 fő gyermek ügyében. 13. Kérem, hogy az észlelt problémák alapján fogalmazza meg a gyermekvédelmi jelző- és ellátórendszer működésével, működtetésével kapcsolatos javaslatait intézményi és városi szinten 2016-ra vonatkozóan! A pártfogó szerint szűk körű, tematizált megbeszélések a jelzőrendszeri tagok felmerülő gyakorlati kérdései alapján. 33

66 Szempontsor a jelzőrendszer éves munkájának értékeléséhez Családsegítő Szolgálat (2015. december 31-ig önálló szakmai egységként működve) 1. Hány esetben jeleztek a jelzőrendszer tagjainak gyermekről? gyermekszám 1 1 jelzés szám 1 1 hova? Gyermekjóléti Szolgálat felé Gyermekjóléti Szolgálat felé 2. Hány esetben kaptak jelzést a jelzőrendszer tagjaitól? Gyermek ügyében nem érkezett jelzés a Családsegítő Szolgálathoz. 3. Melyek voltak a leggyakoribb problémák az elmúlt évben? Anyagi problémák, megnövekedett segélykérelmek Munkahely elvesztése 4. Melyik volt a legsúlyosabb probléma az elmúlt évben? Lakókörnyezet elhanyagolása Fűtetlen lakás 5. Melyikjelzőrendszeri taggal tart rendszeres kapcsolatot? Ennek formája, ideje? A Gyermekjóléti Szolgálattal naponta, személyesen. A Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Szociális Irodájával hetente, telefonon, személyesen és írásban is. Az Egyesített Szociális Intézménnyel havonta, telefonon és személyesen. 6. Milyen típusú segítséget fogadna szívesen a Gyermekjóléti Szolgálattól? Az eddig kapott szóbeli észrevételek, javaslatok megfelelőek. 7. Milyen szakirodalmat fogadna szívesen, milyen továbbképzésen venne részt? Egyedülálló, munkanélküli szülők munkába állásának segítése, a gyermek nevelésének gyakorlati kérdései. 8. Milyen téma javaslatai vannak a szakmaközi megbeszélésekre? A módosított Gyermekvédelmi törvény átbeszélése Támogatások, téli szociális akciók lehetőségéről a családok informálása 34

67 9. Hányan vettek részt a Családsegítő Szolgálattól gyermekvédelmi tartalmú továbbképzésen? Nem vettek részt. 10. Milyen családi kohéziót erősítő programjai vannak a szolgálatnak? Milyen veszélyeztetettséget megelőző programjai vannak a szolgálatnak? Családok karácsonya, kézműves foglalkozások (iskolában, idősotthonban, Szolgálatnál), nyári kirándulások a Gyermekjóléti szolgálattal közösen. 11. Milyennek tartja a jelzőrendszeri tagok közötti együttműködést, mi az, amin esetleg változtatna? Megfelelő az együttműködés. Szóbeli jelzést írásban pótolni kellene pl. 3 napon belül, a jelzést tevőnek. A Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködésünk a 2015-ös évben szoros volt, több alkalommal történt közös családlátogatás, illetve közös családgondozás. 12. Milyen tapasztalataik vannak az eseti gondnoksággal kapcsolatban? A 2015-ös évben nem volt eseti gondnoki munkánk. 13. Kérem, hogy az észlelt problémák alapján fogalmazza meg a gyermekvédelmi jelző- és ellátórendszer működésével, működtetésével kapcsolatos javaslatait intézményi és városi szinten 2016-ra vonatkozóan! Levelezőlista folyamatos frissítése a jelzőrendszeri tagok között 35

68 Gyermekjóléti Szolgálat Gödöllő Város Önkormányzata a gyermekjóléti szolgálatatás feladatát az elmúlt évben a Gyermekjóléti Szolgálat működtetésével biztosította. A szolgáltatást 2015-ben öt fő adekvát végzettségű családgondozó végezte. A tanácsadásba pszichológus munkatárs heti négy órában kapcsolódott be. A családgondozók 209 gyermeket gondoztak, tanácsadáson 365-en jelentek meg. Alapellátottak száma 124, védelembe vetteké 46 volt. Ezen kívül, a szakellátásban lévő 36 gyermek vér szerinti szüleinek gondozását végezték a családgondozók. Hátrányos helyzetűként 58, halmozottan hátrányos helyzetűként 29 gyermeket tartottak nyilván a gondozottak között. A Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott gyermekek száma az elmúlt 3 évben 2015 > W Alapellátásban gondozott gyermekek száma D Védelembe \ételben gondozott gyermekek száma A fenti diagram a Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában (alapellátásban történő gondozás, és védelembe vétel) lévő gyerekek számát mutatja az elmúlt három évben ben az alapellátásban gondozott 124 fő 81 családnak felel meg, és 46 védelembe vett gyermek 25 családnak. Hatósági intézkedés megtételére történő javaslattétel gyermek veszélyeztetettsége ügyében, sokkal több, mint végül a megtett hatósági intézkedés. A családgondozók minden esetben felkeresik azokat a családokat, akiknél felmerült a gyermek veszélyeztetettsége, és a családlátogatást követően a tapasztaltak alapján megerősítik, vagy elutasítják a hatósági intézkedés javaslattételét. Több, mint 600 esetben történt családlátogatás. 175 alkalommal készítettek a családgondozók környezettanulmányokat, bírósági és önkormányzati felkérésre. 99 alkalommal történt hivatalos 36

69 ügyintézésben segítségnyújtás. Az évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) 17. (1) bekezdésében meghatározott intézmények és személyek, mint jelzőrendszeri tagok kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Jelzéseiket megtehetik az erre a célra kialakított egységes, új jelzőlapon, melyet intézményünk korábban megküldött minden jelzőrendszeri tagnak január l-től a Gyermekjóléti Központ koordinálja járási szinten a jelzőrendszerek munkáját. A központ által kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó teszi meg a jelzést a gyámhatóság felé, jelzési vagy együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén. A törvény kimondja, hogy a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében a jelzőrendszeri tagok kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy, vagy szerv alkalmazottja jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság-jelzésre, vagy hivatalból- értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez. A jelzések száma a 2014-es évhez képest 160-nal kevesebb volt, 2015-ben a jelzőrendszertől 312 jelzés érkezett összesen. Ebből egészségügyi szolgáltató 23, személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat 3, napközbeni kisgyermek ellátást nyújtó 17, átmeneti gondozást biztosító intézmény 5 alkalommal jelzett. A legtöbb jelzés, 129, újra közoktatási intézményektől érkezett. Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal 103 esetben jelzett. Állampolgári jelzést 15 gyermek, rendőrségi jelzést szintén 15 gyermek esetében kapott a Gyermekjóléti Szolgálat. Az új gondozási esetek jórészt a jelzőrendszer kezdeményezésére ( 60), hatóság által kötelezettként (17), vagy gyámhatósági megkeresésre indultak (11). A leggyakoribb problémák a következők voltak: anyagi (235) családi konfliktus (188) iskolai hiányzások (102) válás, kapcsolattartási probléma (80) szülői elhanyagolás (78) szülők, család életvitele (50) családon belüli bántalmazás (3 8) 37

70 magatartászavar, teljesítményzavar (37) gyermeknevelési (18) szabálysértés-lopás (16) 2014-hez képest jelentősen megemelkedett a családi konfliktusok (3,2-szeres növekedés) és az anyagi jellegű problémák száma (8, 7-szeres növekedés). A szülői elhanyagolás majdnem 1,5- szeresére nőtt 2014-hez viszonyítva. Szintén jelentősen emelkedett a magatartászavar, teljesítményzavar (3-szoros növekedés), illetve a gyermeknevelési probléma (2,25-szörös növekedés) is ben megjelent a leggyakoribb problémák között az iskolai hiányzások, lopás, és válás, kapcsolattartási probléma tárgyköre. Leggyakrabban előforduló problémák caanyagi DCsaládi konfliktus [SI Iskolai hiányzások r8j Válás, kapcsolattartási konfliktus 81 Szülői elhanyagolás D Szülök, család életvitele IMI Családon belüli bántalmazás D Magatartászavar, teljes ítményzavar D Gyermekne\elési problémák r8j Szabálysértés- lopás Családlátogatáson 629 alkalommal voltak a családgondozók, szakmaközi megbeszélésre hatszor került sor. Esetkonferenciát 32 gyermek esetében 11 alkalommal tartottak. A szolgálat munkatársai 2015-ben rendszeresen ügyeletet tartottak ajelzőrendszeri intézményekben. Tapasztalat, hogy ezeken az időpontokon elsősorban a pedagógusok, nevelők, gondozók vettek részt. Gyermekek ritkán, szülők csak elvétve keresték a családgondozót. Az ügyelet azonban lehetőséget ad arra, hogy az adott intézménybe járó gyermekek ügyét a munkatársak átbeszéljék. Ezt a jelzőrendszeri ügyeletet szeretnénk a 2016-os évben is folytatni. A jelzőrendszertől kapott jelzések elsősorban az általános iskolás korosztályról érkeztek. Ez a korosztály a leginkább érintett a hiányzások, a családi kapcsolati konfliktusok és a magatartásproblémák területén. 38

71 A Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott gyermekek életkora 2015 La 0-2 é\es rsj 3-5 é\es D 6-13 é\es D é\es A gyermekek helyzete a történelem során sokat változott, bántalmazásukat sokáig természetesnek, a nevelés eszközének tekintették. A gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának kérdése az utóbbi évtizedekben került előtérbe. A média révén számos megdöbbentő eset válik ismertté. A kedvezőtlen társadalmi folyamatok, a családok stabilitásának csökkenése, a fiatalok szocializációjában észlelhető zavarok, a többgenerációs családok hiánya, mind nagyobb felelősséget rónak a gyermekekkel foglalkozó szakemberekre. A bántalmazást felismerni nem könnyű feladat, a sokszor finom, nehezen interpretálható jelek, a vád súlyossága, a szakmai elszigeteltség és az érzelmekkel erősen telített helyzetek miatt. Gyerekbántalmazásnak nevezzük, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - noha tud róla, vagy szemtanúja - nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A bántalmazás lehet családon belüli, illetve családon kívüli. A gyermekbántalmazás magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélést, az elhanyagolást, vagy hanyag bánásmódot, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, amely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, a bizalmon vagy a hatalmon alapul. Elsődleges feladatuk a bántalmazás megelőzésben és felismerésben a gyermekorvosoknak és a védőnőknek van. A várandós anyával, az újszülöttet, kisgyermeket nevelő családdal való jó kapcsolat kialakítása révén időben felismerhetők a rizikófaktorok és jelek. A mindennapi kapcsolat révén a gondozónők, pedagógusok és a gyermekintézményekben dolgozó más szakemberek is 39

72 érzékelhetik a bántalmazás, elhanyagolás jeleit. A gyermekjóléti szolgálat azonban általában csak akkor került kapcsolatba a családdal, ha a szakemberek, intézmények jelzéssel éltek, vagy a család maga kért valamilyen okból segítséget. Ezért nagyon fontos az hogy a jelzőrendszeri tagok szorosan együttműködjenek a gyermekvédelmi szakemberekkel. A szakemberek jelzései során a gyermekjóléti szolgálat munkatársai felvették a családdal a kapcsolatot és feltáró beszélgetést folytattak a szülővel és a gyermekkel. Az esetmegbeszélésen tisztázták a felmerült gyanút. Ezt követően a szakemberek így a családdal közösen alakítottak ki egy cselekvési tervet, amelyben figyelembe vették a gyermek szükségleteit, a család lehetőségeit és a környezeti adottságokat. Felmérték, hogy a gyermek milyen mértékben veszélyeztetett és mi a segítség legoptimálisabb formája. A családdal közösen tárták fel a problémáikat, szükségleteiket és igényeiket, ez által lehetőség nyílt a teendők reális tervezéséhez és végrehajtásához. Szolgálatunknál 2015-ben 8 bántalmazott gyermeket tartottunk nyilván. A kiskorúak közül 3 fizikai bántalmazott, 2 érzelmi és 1 szexuális bántalmazott volt. Egyik esetünknél az édesanya bántalmazta értelmi sérült gyermekét. A gyermek iskolája jelzett a gyermekkel kapcsolatban miután felfedezték testén a bántalmazás nyomait. Az édesanya elmondta, hogy nem talált más eszközt arra, hogy fia engedetlenségét megbüntesse. A Gyámhivatal az édesapánál helyezte el a gyermeket. A krízisközpont jelezte, hogy egy ismeretlen bejelentés érkezett hozzájuk. A jelzésben az állt, hogy édesapa bántalmazza feleségét és gyermekeit egyaránt. A gondozási tevékenység során derült fény arra, hogy az egyik kiskorú tette a feljelentést az édesapja ügyében. Válás és élettársi kapcsolat megszakadását követően gyakran előfordul, hogy az apa erőszakot alkalmaz az anyával szemben vagy érzelmileg zsarolja és ez a gyermek szeme előtt történik. Ez történt, amikor az édesanya kereste meg Szolgálatunkat és kért segítséget. Az édesanyának segítséget nyújtottunk Családok Átmeneti Otthonában való elhelyezésben, felvettük a kapcsolatot a rendőrséggel és pszichológushoz irányítottuk. Fizikai és érzelmi bántalmazásnak volt kitéve az a kislány, akit az édesapa és nevelőanya is megpofozott, ebben az esetben a nagyszülőnél lett elhelyezve a gyermek. Pszichológus jelzett Szolgálatunknak, azzal kapcsolatban, hogy egy négyéves gyermek édesanyja kereste fel, mivel gyermekénél felmerült a gyanú szexuális bántalmazással kapcsolatban. Ebben az esetben a gyanú nem bizonyosodott be. A Gyermekek Védelméről és a Gyámügyi Igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 6 ( 5) bekezdése szerint: A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal-, az elhanyagolással és az információs 40

73 ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak." Az elhanyagolás fogalmába tartoznak azok a helyzetek, amelyekben hiányzik a gyermek felé irányuló szeretet, elmarad a gondozás, táplálás vagy a gyermek életéhez, fejlődéséhez alapvetően szükséges tárgyi feltételek hiányoznak és ha a gyermeket gondatlanul bármilyen veszélyhelyzetnek kiteszik. Az egyik eset kapcsán az apa évek óta nem adatott be gyermekének több kötelező védőoltást. A szülő elmondása szerint azért, mert véleménye szerint az oltásnak káros hatása van az egyénre, immunrendszerre, valamint mellékhatása kihathat a további generációra is. A szülő egyéni meggyőződése miatt lelkiismereti okokra hivatkozva nem adatta be az emlékeztető oltást gyermekének. Az ügy során a szülőt pénzbírsággal sújtották, melyet nem fizetett be, így a felhalmozott összeget a tulajdonában lévő ingatlanra terhelték. A szülő a védelembe vételről szóló határozat ellen fellebbezéssel élt, valamint azon kívül több fellebbezést is benyújtott. Az ügy jelenleg a bíróságon van. Egy másik esetben az évek óta fennálló hajtetvesség jelentett problémát. A család sok segítséget kapott a gyermekjóléti szolgálattól tárgyi adományok eljuttatásában (ágyak, ruhanemű, ágynemű, játékok). Ennek ellenére a tetvesség továbbra sem szűnt meg, mivel az átmeneti javulás után a családtagok nem tartottak rendet a lakásban, a kiskorúak és a szülők is időről időre visszafertőződtek. A gyermekek védelembe vétel keretében állnak gondozásban. Elhanyagoló magatartás jellemezte azt az esetet is, amikor az anya ittas állapotban jelent meg gyermekeiért az óvodában. Ezenkívül az óvodavezető tájékoztatása szerint a házban élő egyik szomszéd több alkalommal tapasztalta, hogy az anya a gyermekeket nem látja el megfelelően, az élelmezésüket nem biztosítja kielégítően. Tekintettel arra, hogy az édesanya deviáns viselkedésével súlyosan veszélyeztette gyermekei testi, lelki, érzelmi, értelmi fejlődését, Gyermekjóléti Szolgálatunk a kiskorúak ideiglenes hatályú elhelyezésére tett javaslatot. A Gyámhivatal a kiskorúakat a különélő édesapjukhoz helyezte. A gondozott családjaink körében főbb problémák között szerepelnek az iskolai igazolatlan hiányzások. A családokkal való személyes beszélgetések során sok tényező szerepel az okok között (a teljesség igénye nélkül): Elkésik, mert lekéste a tömegközlekedést. A tömegközlekedés késik, és közlekedési vállalattól nem kér vagy nem kap igazolást. Baráti társaság hatására iskola mellé kezd el járni. Kamaszkor velejárója a közös titkok, 41

74 közös élmények, lógások, veszélyhelyzetek keresése, aminek következménye többek között szabálysértés elkövetése. A családi háttér nem tartja fontosnak az iskolát, ezért számára sem fontos. Nem megfelelő iskolát választott a gyermek/ a család. Iskolán belüli erőszak következtében, már nem akar járni a gyermek/ vagy nem engedni el a szülő, mert fél a további bántásoktól. Zaklatások, testi, lelki bántalmazások, terror alkalmazása, amiben nem tudja megvédeni magát. Megfélemlítések miatt sok esetben nem kerül tudomásukra a tanároknak és szülőknek. kapnak a diákok védelmet, tanácsot, segítséget. A probléma felszínre kerülése után, nem Kisebb gyermeknél, a szülő életmódja miatt, nem kíséri ~l a gyermeket az intézménybe. Személyiségbeli okok miatt unatkozik, nem bírja a kötöttségeket. Kudarckerülés alapja lehet a diák önbizalomhiánya, kapcsolatteremtésének nehézségei, tűlérzékenysége, kisebbségérzése, szociális gátlása. Számonkéréstől való félelem. Szülői szigor miatt kortársaitól való eltiltás, aminek következtében a gyermeknek kielégítetlen vágya marad a szerelem, a barátságok erősítése, a lazulás délutánonként. Ezért erre délelőtti órákban keres: magának időt. Kamaszoknál a ftiggetlenedési folyamat gátlása, túlzott óvó szülői magatartás miatt, a gyermek inkább lázadása eszközének tekinti az iskola kerülését. A gyermek otthon villámhárító szerepét tölti be szülei csatározásaiban, ezért a gyermek felvállalja, hogy inkább otthon marad anyja, kisebb testvéreinek védelme érdekében. Iskolafóbia, ami reggeli rosszullétek formájában jelenik meg. Orvosi igazolásokat nem visz vagy már utólag kér a gyermek/ szülő a gyermekorvostól. Belső problémái, fel nem dolgozott traumái miatt nem képes tanulni, és iskolába járni. Ezek között megtalálhatjuk a válások emelkedett számát, a halálestekben a gyászfolyamatok elhúzódhatnak gyermekek esetében a megfelelő háttér, segítség hiánya miatt. A családi háttér válasza az igazolatlan hiányzásokra: Első értesítést követően meglepődik, mert nem tudta, hogy gyermeke nem jár be az iskolába. A felajánlott segítséget megragadja és maga is együttműködik a megszüntetés érdekében. Igazolatlan hiányzások csökkenek, vagy megszűnnek. Első értesítést.követően meglepődik, mert nem tudta, hogy gyermeke nem jár be az iskolába. A saját/ vagy gyermeke védelme érdekében kifogásokat alkot, ígéreteket tesz a megoldás érdekében. Valós együttműködés sem a Gyermekjóléti Szolgálattal, sem az iskolával nem valósul meg. Igazolatlan hiányzások nem szűnnek meg. Tanköteles korú gyermeknél 42

75 hivatalos eljárás indul a gyermek veszélyezettsége ügyében. A szülő és gyermek vlszonya négyféleképpen definiálható Vekerdy Tamás szerint: melegengedékeny, meleg-korlátozó, hideg-engedékeny, hideg-korlátozó. Minden esetben megjelenik a gyermek viselkedésében az agresszió, de a kapcsolat alapja határozza meg azt, hogyan alakul és milyen mértékű, mennyire kezelhető. A gyermek agresszív viselkedésének több oka is lehet. A gyermek családi háttere, szociokulturális környezetének hátránya, a nem megfelelő szülő-gyermek viszony, az elakadt szocializációs folyamat, a gyermek fejlődését is hátráltathatja. Amennyiben a szülő túlságosan ráhagyó, megengedő magatartást tanúsít vagy épp az ellenkezőjét túl visszafogó, nem megengedő, a gyermeknél ellenállást válthat ki. A serdülő korú gyermek lázad, mintát keres, keresi önmagát, sodródik. A serdülőkori megnyilvánulások mellett, az iskolakerülést, a szülővel szembeni fizikai bántalmazást, verbális agressziót, deviáns viselkedést tanúsító kortárs csoport felé sodródást, ehhez járulhat, vagy a másik nem felé való vonzalom kimutatása (nemi identitás zavar) is társulhat hozzá, csak azért, hogy a gyermek szembeszálljon a szülővel. Ha a szülő és gyermeke viszonya nem kiegyensúlyozott, labilis és nincs bizalmi viszony szülővel, ez a gyermek magatartására és lelki egyensúlyára is kihatással van. Amennyiben a kapcsolat a gyermek számára nem kielégítő, a saját eszközeivel próbálja felhívni magára a figyelmet, azt akarja elérni, hogy vegyék észre, hogy szeretetre és törődésre vágyik. Jellemzői: a dac, sértő, bántó beszéd, lehangoltság, depressziós hangulat, evészavar, alvászavar, regresszió, tanulmányi eredmény romlás. A Gyermekjóléti Szolgálathoz forduló családoknál az anyagi jellegű probléma a korábbi évekhez képest folyamatosan nő és első helyre került. A probléma előfordulásának valószínűsége a négy- vagy többgyermekes kétszülős családok és az egyszülős háztartások esetében a legnagyobb. Egyre nagyobb problémát jelent a munkanélküliség is. A munkahelyüket elveszítő embereknek nem csak a munkanélküliség anyagi, de érzelmi következményeivel is szembe kell nézniük. Az anyagi okok miatt gondozott családoknál a szülők hosszabb vagy rövidebb ideig tartó munkanélküliségét, rendszertelen munkavállalását vagy pedig a folyamatos foglalkoztatásból egészségi, gyereknevelési okokból történő kiesését tapasztaljuk. Egyedüli családfenntartó munkanélkülisége esetén még súlyosabbá válik a helyzet. Vannak családok, ahol a mindennapi megélhetés is gondokba ütközik. Helyzetükben a szociális támogatások csak átmeneti javulást hoznak, de többnyire nem oldják meg azt végérvényesen. A gondozottak jövedelme gyakran csak a gyermekek után járó ellátás. A család az olcsó élelmiszereket részesíti előnyben, ezek azonban nem mindig egészségesek. A gyermekek 43

76 ingyenesen étkezhetnek az intézményekben, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás igénylésével. A szülők hanyagsága miatt előfordul, hogy ezek határideje lejár. Ilyen esetekben az intézmény gyermekvédelmi feladatokat ellátó munkatársa jelzést küld, amelyre kapcsolatba lépünk a családdal. Tapasztalat, hogy a támogatott családok kevés jövedelmüket egészségtelen élelmiszerekre (chips, energiaital, magas cukortartalmú termékek, kóla, dohánytermék) költik. Ilyen esetekben sor kerülhet eseti gondnok kirendelésére. Vannak családok, akik a rezsiszámlák be nem fizetésével teremtenek több anyagi forrást a megélhetésükhöz. A hátralékkal rendelkezőknek lehetősége van, hogy kártyás mérőórát szereltessenek fel. A családok többsége a pénzhiány befoltozására magas kamatozású, gyors-hitelek felvételével próbálkozik. A lakásfenntartási költségek tartós rendezetlensége előbb utóbb, a lakás önkéntes vagy kényszer elhagyásához, kisebbre, alacsonyabb rezsijűre történő cseréjéhez vezet. A Gyermekjóléti Szolgálat prevenciós jelleggel szervezett szabadidős programokat a gondozott gyermekek számára. Rendszeresen tartottunk foglalkozásokat iskolákban. Programjaink elsősorban kézműves foglalkozásokból álltak, melyek anyagköltségeit az intézmény biztosította. Az elmúlt évben a gyermekekkel a budapesti Állatkertbe és a veresegyházi Medveparkba kirándultunk. Rajzpályázatunkra, amelyet Boldog család titka" címmel írtunk ki, 188 rajz érkezett. A Családok Karácsonyán 100 családot ajándékoztunk meg tartós élelmiszerekből összeállított csomaggal. 44

77 Összegzés A jelzőrendszeri beszámoló elkészítéshez a Gyermekjóléti Szolgálat valamennyi jelzőrendszeri tagnak elküldte a szempontsort, amelynek kitöltése és visszaküldése nem minden esetben történt meg. A beérkezett vélemények alapján a jelzőrendszer működéséről a következőket összegezhetjük: A jelzőrendszer általában jól működik. Az iskolák, óvodák, bölcsődék és a védőnők aktívan közreműködnek. Az információáramlást elősegíti a jelzőrendszeri tagok közötti személyes kapcsolat. Ennek elsősorban a határidők betartásakor van jelentősége. A jelzőrendszer működése során nehézséget jelent, hogy az egyes területek módszertani előírásai, javaslatai nincsenek összhangban. Az egészségügyben, oktatásügyben, gyermekvédelemben dolgozó kollégák eltérően értékelik a veszélyeztetettséget. Problémát jelent, hogy a jelzőrendszeri munka értékelése naptári évre vonatkozik. A nevelési-oktatási intézmények tanévre vonatkozóan rendelkeznek adatokkal, ezek átdolgozása naptári évre jelentős többletmunkát igényel. Növekszik a segítségre szoruló tanulók száma, de a gyermekvédelmi felelős munkakör megszűnt. A feladat jelenleg valamennyi pedagógus munkájába beletartozik, de az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi feladatok hatékony ellátása teljes embert kívánna. Általános probléma az időhiány, a leterheltség. Több meghívott esetén, nem lehet az esetmegbeszélő időpontját valamennyi taghoz igazítani. Az adminisztrációs terhek sok időt vesznek el a gyakorlati segítségnyújtástól. Ajelzőrendszeri tagok kompetenciahatárainak betartása, nem minden esetben valósul meg. Gyakran előfordul, hogy az információ hiánya miatt, nehéz a kapcsolatfelvétel a családdal, a véleménykérések kevés információt tartalmaznak. 45

78 Szupervízió jelzőrendszeri szinten hasznos lenne. Néhány gyermekorvos kivételével, még mindig nem kapcsolódtak be a jelzőrendszerbe az orvosok. Köszönjük a jelzőrendszer munkáját! Gödöllő, február 26. Tisztelettel: BomaGábomé Szakmai vezető Forrainé Murányi Judit Intézményvezető 46