Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009.

Átírás

1 Előterjesztő: Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester Iktatószám: 01/ /2010. Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Általános Igazgatási Iroda Gyámhivatal Véleményezésre megküldve: Egészségügyi és Szociális Bizottság Oktatási Bizottság Törvényességi véleményezésre megküldve: április 26.

2

3 Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig átfogó értékelést készít, amelyet a Közgyűlés megtárgyal. Ezen kötelezettség tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete tartalmazza. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják. 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) óvodáztatási támogatás, c) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, d) a gyermektartásdíj megelőlegezése, e) az otthonteremtési támogatás, f) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. 2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. 3. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. 4. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése. A gyermekvédelem rendszerében a gyermekjóléti szociális, segítő munka a hatósági munkát megelőzi, kiegészíti, követi és támogatja. I. Szeged demográfiai mutatói Szeged Magyarország negyedik legnépesebb városa, az I. számú melléklet 1. számú táblázata a 18 év alatti gyermekek korosztály szerinti megoszlását mutatja 2008-ban és 2009-ben. Megállapítható, hogy a gyermekek száma az utóbbi két évben megközelítőleg azonos. A nemek tekintetében kitűnik az adatokból, hogy valamennyi korosztálynál több a fiú, mint a leány. Országos tendenciaként jelentkező probléma a házasságkötések számának csökkenése, illetve a válások számának növekedése, amely a családok szerkezeti átalakulását vonta maga után. Egyre elterjedtebb modell az egyszülős, így egykeresős család, amely létfenntartási gondok kialakulásához vezethet, valamint a család személyiségformáló, nevelő funkciójának csökkenését vonja maga után. II. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat által nyújtott pénzbeli ellátások biztosítása A gyermekek pénzbeli ellátásához kapcsolódóan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról, óvodáztatási támogatásról, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról és ezen belül a gyermekintézményi étkeztetési térítési díjról kell említést tenni. Ezen ellátások elbírálásának előkészítése SZMJV Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda (továbbiakban: Iroda) feladatai közé tartozik. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, valamint az óvodáztatási támogatás megállapítása jegyzői, míg a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megállapítása és folyósítása polgármesteri hatáskörbe tartozik.

4 Az Irodán január 01. és december 31. közötti időszakban összesen ügyirat került iktatásra, ebből főszámra ügyirat, míg alszámra ügyirat iktatása történt meg. A felsorolt ellátásokban a főszámra történő iktatások száma 3.390, míg az alszámra történt iktatások száma volt. Az Iroda 57 fős létszámából 5 fő (1 csoportvezető, 4 ügyintéző) látta el a fenti ellátásokhoz kapcsolódó ügyintézői munkát. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2 A Gyvt. által szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy természetbeni ellátás, amely havi rendszeres pénzbeli utalással nem jár. A kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a törvény által meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének (bölcsődés, óvodás, évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, valamint a 7. évfolyamtól a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 50 %-át normatív étkezési kedvezményként kell a gyermek részére biztosítani a központi költségvetés terhére), az egyszeri támogatásnak és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére (pl.: közoktatásban ingyenes tankönyvellátásra, alapfokú művészetoktatásra, a gyermek START számláján magasabb összegű állami támogatásra, felsőoktatási felvételinél többlet pontszámra jogosultak, felsőoktatásban részesülők esetében a szociális ösztöndíjak, kollégiumi ellátások megállapításánál előnyt élveznek stb.). Megállapítása 1 évre történik. Az a kiskorú, valamint az a 18. életévét betöltött személy, aki nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat életévének betöltéséig, illetve 25. életévének betöltéséig, ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul - jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg - a jogszabályi feltételektől függően - az öregségi nyugdíjminimum (2009. évben a nyugdíjminimum ,-Ft) 135 %-át, azaz ,-Ft-ot (az értékhatár től 140 %-ra, ,-Ft-ra emelkedett), illetve 125 %-át, azaz ,-Ft-ot (az értékhatár től 130 %-ra, ,-Ft-ra emelkedett). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma folyamatosan változik, december hónapban családban gyermek részesült ebben az ellátásban évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) kedvezményt megállapító határozatok száma: b) a kedvezményt elutasító határozatok száma: 315 c) a kedvezményre való további jogosultságot megállapító határozatok száma: 276 d) a kedvezményre való jogosultságot megszüntető határozatok száma: 259 e) az eljárást megszüntető határozatok száma: 131 f) az eljárást felfüggesztő határozatok száma: 26 Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: magasabb a családban az egy főre jutó jövedelem a törvényben meghatározott értékhatároknál; a család olyan mértékű vagyonnal rendelkezik, amelynek egy főre jutó értéke meghaladja a törvényben meghatározott értékhatárt; nagykorú gyermek nem tanul nappali tagozaton vagy nem nappali tagozatos hallgatói jogviszonyról szóló igazolást csatol be; különélő szülők esetében a gyermekelhelyezésről és a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló bírósági vagy gyámhatósági iratok nem kerülnek becsatolásra; a kérelmet nem a gyermek törvényes képviselője nyújtja be. A megszüntetés (lásd d) pontnál) oka az, hogy a soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra kerül, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett, szociális körülményekben bekövetkező változásokról szóló bejelentés alapján, vagy a nagykorú jogosultak nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyában bekövetkező változások alapján kerülnek elvégzésre. A családokra, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok között kell megemlíteni, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jelentős része panel- és bérlakásban, vagy albérletben él. Jövedelmi körülményeiket tekintve a kérelmezők között nagy számban található GYED-ből, GYES-ből, GYET-ből, öregségi és rokkantsági nyugellátásból, alkalmi munkából, valamint munkanélküli ellátásokból élő. Jellemző, hogy a nem minimálbéren lévő családok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelmi kategóriája alapján elutasításra kerülnek.

5 2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 3 A Gyvt. szerint kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. Az ellátás havi rendszeres pénzellátás, melynek összege gyermekenként az öregségi nyugdíjminimum 22 %-a (2009-ben 6.270,-Ft/hó). Megállapítása határozatlan időre szól, azonban évente egyszer az ellátás feltételeinek fennállása felülvizsgálatra kerül évben kiegészítő gyermekvédelmi támogatás folyósítására nem került sor. 3. Óvodáztatási támogatás A évben bevezetésre kerülő új ellátás célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába történő járatásának elősegítése. A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek szülőjének részére állapítja meg az ellátást, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról. Az óvodáztatási támogatás folyósításának további feltétele, hogy a szülő a gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Együtt élő szülők esetében mindkét szülő iskolai végzettségének meg kell felelnie a jogszabályi feltételnek évben óvodáztatási támogatás ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) megállapító határozatok száma: 79 b) az elutasító határozatok száma: 54 c) a jogosultságot megszüntető határozatok száma: 18 d) az eljárást felfüggesztő határozatok száma: 30 Az óvodáztatási támogatás évente két alkalommal, tárgyév június, illetve december hónapjában kerül kiutalásra, a támogatás összege gyerekenként és alkalmanként a feltételek meglétének függvényében ,-Ft vagy ,-Ft. A évi teljes kifizetés eft volt. Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: a gyermek a tárgyév május 15-én, illetve november 15-én nem részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, az óvodás gyermek nem jár rendszeresen óvodába, a szülő magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. 3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek hivatalból rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatást kapnak, melynek összege gyermekenként évben 5.800,-Ft/alkalom. A Gyvt. szerint annak a gyermeknek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll, akkor július hónapban, amennyiben november 1-jén fennáll, akkor november hónapban pénzbeli támogatást (5.800,-Ft-ot) kell biztosítani. A pénzbeli támogatás összege a központi költségvetésből kerül finanszírozásra. A évi teljes kifizetés eft volt. A szociális, gyermekvédelmi ellátásokról és támogatásokról szóló 2/2006. (II. 14.) Kgy. rendelet alapján az önkormányzat - a helyi költségvetés terhére - rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít szeptember hónapban azok részére, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév szeptember 1-jén fennáll. A támogatás összege gyermekenként 5.800,-Ft. A évi teljes kifizetés eft volt. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyik formája a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás. Az a család jogosult erre a támogatásra, ahol a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2009. évben ,-Ft) évben a gyermekintézményi térítési díj támogatás ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) a támogatást megállapító határozatok száma: b) a támogatást elutasító határozatok száma: 166 c) a támogatásra való további jogosultságot megállapító határozatok száma 12 d) a támogatás folyósítását megszüntető határozatok száma: 207 e) az eljárást megszüntető határozatok száma: 63 f) az eljárást felfüggesztő határozatok száma: 5

6 Ez a támogatás tanévre (óvodai évre), bölcsőde esetén maximálisan 12 hónapra adható. A támogatás összege havi 3.000,-Ft/gyermek, a normatív kedvezményre jogosult gyermekek részére 1.500,-Ft. A támogatás az étkezést biztosító gyermekintézménynek kerül utalásra, így a gyermek törvényes képviselőjének csökkentett összegű térítési díjat kell fizetnie. A évi teljes kifizetés eft volt. Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: magasabb a családban az egy főre jutó jövedelem a rendeletben meghatározott értékhatároknál; a család olyan mértékű vagyonnal rendelkezik, amelynek egy főre jutó értéke meghaladja a rendeletben meghatározott értékhatárt. A megszüntetés (lásd d) pontnál) oka, hogy a gyermek étkezését a törvényes képviselő már nem igényli meg; a gyermek a Gyvt. alapján 100 %-os normatív étkezési kedvezményre lett jogosult; valamint a soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra kerül, hogy a gyermekintézményi térítési díj támogatás feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett, szociális körülményekben bekövetkező változásokról szóló bejelentés alapján kerülnek elvégzésre. III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása 1. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a) Gyermekek napközbeni ellátása aa) Bölcsődék Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi intézmény keretén belül 15 telephelyen, január 01-től augusztus 31-ig 812 férőhelyen, szeptember 01-től 834 férőhelyen, határozatlan idejű működési engedély alapján látták el a kisgyermekek gondozását-nevelését. A Vedres utcai bölcsődében 9 férőhelyen gondozzák az eltérő módon fejlődő gyermekeket, illetve ugyanezen bölcsődében nyújtanak lehetőséget az integrált elhelyezésre. A bölcsődei ellátás iránti nagy lakossági igényt jelzi, hogy a évi beiratkozási létszám maximális volt. Az állami normatíva lekérése 780 főre történt meg. A gyermekek bölcsődei beíratására egész évben lehetőséget adnak a családok számára, de erre elsősorban az óvodai beíratások idejéhez kapcsolódva kerül sor. A bölcsődei felvétel iránti kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél kell előterjeszteni. A bölcsődék igazgatója dönt az igénybevételről, amit megelőz a gyermek lakóhelyén végzett kötelező családlátogatás. A szülő a Bölcsődék Igazgatóságán Jelentkezési lapot és Nyilatkozatot tölt ki, amellyel regisztrálják a bölcsődébe történő jelentkezést. Ezt követően a kiválasztott bölcsődében felvételkor Adatlapot tölt ki, valamint Megállapodást köt a bölcsődével gyermeke elhelyezésének feltételeiről. Az ellátást igénybe vevő családok közül változatlanul magas azon családok száma, akik napi megélhetési problémával küzdenek, egyedülállóak, illetve munkanélküli ellátásból élnek. A családok túlnyomó része átlagos szociális háttérrel rendelkezik. Problémát jelent, hogy a túljelentkezések miatt a szülők gyermeküket a tényleges igénybevételt jóval megelőzően beíratják a bölcsődébe. Ennek következménye, hogy magas a virtuális gyermekek száma, amit időszakos gyermekfelügyelet biztosításával igyekszik az intézmény kompenzálni, illetve ezeknek a gyermekeknek a helyére - a kihasználatlan időre - a bölcsődevezetők nagy körültekintéssel vesznek fel gyermeket, az időpontok folyamatos egyeztetésével. A bölcsőde szakmai programjának, éves munkatervének megvalósulása 4 Sómadrin játszószoba A közel 6 éve kialakított sószobák használatával kapcsolatban pozitívak a tapasztalatok a gyermekek betegségmegelőzése szempontjából. Rendezvények a bölcsődékben Az intézmény szakmai programjában kiemelt szerepet játszik a bölcsőde - család tartalmas kapcsolatának kialakítása, megtartása. Cél az elfogadó kapcsolatok kiszélesítése, hangsúlyozva a család kompetenciájának erősítését, a család védelmét. Ennek érdekében a szülővel történő beszoktatáson, szülői értekezleteken és szülőcsoportos beszélgetéseken kívül színvonalas bölcsődei rendezvények (Farsang, Anyák napja, nyílt nap, Gyermeknap, családi délután, Mikulás, Karácsony) biztosítanak lehetőséget az együtt gondolkodásra, segítve az együtt nevelés hatékonyságát. Szülőcsoportos beszélgetések A bölcsődékben közel két évtizede bevezetett gyakorlat a gondozónők által vezetett szülőcsoportos beszélgetés, melynek egyrészt a gyermekek egészséges személyiségfejlődésében, szocializációjában van preventív szerepe, másrészt elősegíti a bölcsődék családokkal való együttműködését.

7 Szakmai könyvtár, szakmai kiadványok szerkesztése SZMJVÖ Bölcsődéi szakmai könyvtárában található szakkönyvek, folyóiratok és filmtár segítséget nyújtanak a gyermekek napközbeni ellátásához, a családi neveléshez, a képzésekhez, továbbképzésekhez. Kölcsönözhetőek és helyben olvashatóak pedagógiai, pszichológiai kiadványok, bölcsődei szakirodalom, módszertani levelek, különböző szakmai periodikák. Évente több alkalommal jelenik meg az országos terjesztésű, óta létező Iránytű című szakmai információs, továbbképzési lap. A kiadvány célja megjelenése óta változatlan: tájékoztatás, ismeretadás, szakmai értékek közvetítése, tapasztalatok átadása. A Bölcsődék honlapját közel hatezren látogatták a tavalyi év folyamán. Új gondozónő betanítási program, szakmai gyakorlat a bölcsődékben évben a gondozónői betanító program keretében 6 szakgondozónő, 14 szegedi gondozónő munkába állás előtti felkészítését biztosították. A tárgyévben képzőhelyekkel történt együttműködési megállapodás keretében közel 130 első-és másodéves csecsemő-és kisgyermeknevelő szakos hallgató szakmai gyakorlatát, valamint végzős hallgatók gyakorlati záróvizsgáját szervezték meg, melyekhez a gyakorlati és vizsgahelyeket 10 szegedi bölcsőde biztosította. Előzetes igényfelmérés alapján 1 szakmai műhelyt, 1 szakmai tanfolyamot és 1 tanulmányutat szerveztek a régió szakemberei számára, melyeken a szegedi bölcsődékből 87 fő vett részt. Módszertani munka szeptember 15. napjától 5 év időtartamra, majd évben további 5 évre jelölte ki az ágazat irányításáért felelős miniszter SZMJVÖ Bölcsődéi Módszertani Bölcsődét a Dél-alföldi régió regionális módszertani bölcsődéjévé. A módszertani csoport tagjai kiemelt figyelmet fordítanak az alábbi tevékenységekre: - tájékozódás a régió területén lévő bölcsődék működéséről, - kapcsolatépítés, információnyújtás, - új intézmények nyitásának segítése, - a dolgozók szakmai készségeinek fejlesztése, - részvétel a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában, - egységes szemléletű szakmai munka kialakítása, - színvonalas terep- és vizsgahelyek biztosítása a szakképzéshez ben a régió 102 bölcsődéjében került sor látogatásra. Alapellátáson túli szolgáltatások 5 Játszóház A Siha közi bölcsődében alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatásként működő játszóházat naponta átlagosan 5 kisgyermek látogatta szüleivel. Az év folyamán összesen 145 család vette igénybe a szolgáltatást, melynek során naponta átlagban másfél, összesen 1149 órát töltöttek el. A játszóklubot igénybevevők közül 49 kisgyermek vált bölcsődéssé az év folyamán. Ezen kiegészítő szolgáltatás iránt - családsegítő funkciója miatt - folyamatos az érdeklődés, bár a megemelt térítési díj miatt kevesebben tudják igénybe venni, mint amennyi a tényleges igény. A szolgáltatásért fizetendő 300,-Ft óradíj az intézmény bevételét ,-Ft-tal növelte. Időszakos gyermekfelügyelet augusztus 15. napjától - a 378/2007. (VII. 5.) Kgy. sz. határozat alapján - minden bölcsődére kiterjedően bevezetésre került az időszakos gyermekfelügyelet, mint alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatás. Szeged város területén évek óta igény mutatkozott ezen szolgáltatásra, mely lehetőséget nyújt arra, hogy bölcsődei felvétel nélkül - a szülő igényeinek megfelelően - a gyermek 1-2 órát (vagy igény szerint többet is) töltsön a bölcsődében, amíg a szülő ügyeit intézi, vagy egyszerűen úgy érzi, gyermekének szüksége van a közösségre évben 210 óra időszakos gyermekfelügyeletet vettek igénybe a szülők, ami ,-Ft bevételt jelentett az intézménynek. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával A évi szakmai ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy Szeged város 15 bölcsődéjében a gyermekek környezete korosztályuk igényeinek megfelelő, harmonikus, családias. A gondozónők jó attitűddel rendelkeznek, szeretettel fordulnak a gyermekekhez. A személyes bánásmód elve megvalósul a gondozó-nevelő munka minden területén, a gondozónők a gondozások során lehetőséget adnak az önállóság gyakorlására, tartalmas dicséretekkel, elismeréssel segítik a gyermekek ismeret-elsajátítását. A gyermekek felé irányuló kommunikáció tartalmas, életkorukhoz igazodik. A kisgyermekek nevelése, gondozása felkészült szakemberek közreműködésével, megfelelő tárgyi feltételek mellett folyik.

8 Az intézmény szerepe a helyi ellátó rendszerben A bölcsőde a gyermekvédelmi rendszer része, amely a gyermekek veszélyeztetettségének észlelésében elsődleges szereppel bír. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek könnyen kiszűrhetőek, hiszen a szakemberek, a gondozónők napi közvetlen kapcsolatban állnak velük. A jelzőrendszer részeként szorosan együttműködnek a társszakmák gyermekvédelemben érintett képviselőivel, mely együttműködés alapja a szakmai kompetenciák, illetve a gyermekek érdekeinek figyelembevétele. Kapcsolati rendszer bemutatása A bölcsőde egymás kompetencia-határainak kölcsönös tiszteletben tartásával együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel, illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek. Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek szoros kapcsolatot tartanak egymással. A kapcsolattartási formák közül leghasznosabbnak a személyes megbeszéléseket, szakmai tanácskozásokat, a tapasztalatcseréket, a helyszíni látogatásokat tartják. Az intézmény jól működő kapcsolatrendszert alakított ki a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalával, a házi gyermekorvosi szolgálattal, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettel. Személyi feltételek A szakmai feladatokat augusztus 31-ig 206,92 fő, majd szeptember 01-től 209,92 fő szakdolgozóval látták el, ezen belül a szakmai munka megvalósulását, illetve a szakmai munka irányítását segítette a regionális bölcsőde, valamint a 4 fős módszertani csoport. A szakdolgozók közül szakképesítéssel rendelkezik 176,8 fő, szakképzetlen 27 fő. Egyéb, nem szakmai dolgozók száma augusztus 31-ig 95,75 fő, szeptember 01-től 93,75 fő. Az intézmény a január 22-én aláírt Közcélú foglalkoztatásról szóló megállapodás alapján éves átlagban 7 fő - a települési önkormányzattal együttműködő állástalan személy - számára biztosította a közcélú foglalkoztatás lehetőségét. Tárgyi feltételek bemutatása A múlt év során is nagy gondot fordítottak a gyermekek életterének, a bölcsőde külső és belső közösségi tereinek kialakítására, ezen belül a játszóhelyek, homokozók árnyékolásának megteremtésére. A tárgyi és működési feltételek biztosítása során a bölcsődékben a következő felújításokra került sor: világítás korszerűsítése 6 bölcsődében, nyílászárók cseréje 5 bölcsődében, fűtéskorszerűsítés 4 bölcsődében, vizesblokk korszerűsítése 3 bölcsődében, energetikai korszerűsítés pályázati forrásból 1 bölcsődében, homlokzat felújítása pályázati forrásból 1 bölcsődében, kazáncsere 1 bölcsődében intervenciós alapból. A biztonság megteremtése érdekében a füvesített részeken kívül - az ütéscsillapítás céljából - gumitéglákat helyeztek el. Képzéseken, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Az intézmény szakdolgozói közül 25 fő, vezetői szinten 3 fő képzésen, szakdolgozói szinten 77 fő, vezetői szinten 15 fő akkreditált képzésen vett részt. Intézményi pályázatok Az intézmény 2009-ben beadott pályázatainak száma 4, nyertes pályázatoké 4, akkreditációt nyert 3. Ezen kívül a Dél-alföldi Regionális Módszertani feladatok ellátására eft-ot biztosított a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Szakmai munka elismerése Intézményi keretek között 10 fő részesült - kimagasló munkája elismeréseként - igazgatói dicséretben. Szociális Munkáért kitüntetést kapott Valiczkó Zsuzsanna szaktanácsadó. ab) Családi napközi és házi gyermekfelügyelet: 6 A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközik által nyújtott ellátás iránti igény évben tovább nőtt, amelyet mutat, hogy múlt évben 5, nem állami fenntartású családi napközi működésének engedélyezésére került sor. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata nem működteti ezen ellátási formát, a Gyvt. szerinti feladatellátási kötelezettségének SZMJVÖ Bölcsődéi fenntartásával eleget tesz. 2. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 570/2006. (XII. 08.) Kgy. sz. határozatával döntött SZMJVÖ Gyermekvédelmi Intézmény feladatainak január 01. napjával - SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthonba történő integrálásáról.

9 7 SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon a következő gyermekvédelmi szakellátási feladatokkal működött 2009-ben: a) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona - otthont nyújtó ellátás (0-6 éves korig), március 01. napjától 34 férőhelyen b) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthona - otthont nyújtó ellátás (12-18 éves korig), március 01. napjától 16 férőhelyen c) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás március 01. napjától 15 fő fiatal felnőtt (18-24 éves korig) utógondozói ellátása külső férőhelyeken d) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona - Nevelőszülői Hálózat - otthon nyújtó ellátás, 4 férőhelyen a) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona március 01. napjától az intézmény 34 gyermekek fogad év közötti gyermekek integrált gyermekcsoportban, illetve különleges ellátást igénylő 0-3 év közötti fogyatékos gyermekeket is ellátó gyermekcsoportokban év folyamán 21 gyermek ellátása megszűnt, 25 gyermek új felvételt nyert, az éves kihasználtság 94,8 % volt. A múlt év során minden gyermeket fel tudtak venni, alkalmanként 100 %-ot meghaladó kihasználtsággal működve. Szakmai program megvalósulása A szakmai program a gyermekek igényeinek maximális kielégítését, a szükség szerint napi rendszerességű korai fejlesztést, a gyermekvédelmi feladatok magas színvonalú ellátását folyamatosan biztosítja a benne foglaltak megvalósulásával, különös tekintettel a vér szerinti családba történő nagy arányú (közel 40%-os) hazagondozással, amely a gyermekvédelmi törvény előírásainak betartásával szinkronban történik. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával Az egyéni gondozási-nevelési tervek az adott gyermek igényeinek és életkorának, fejlettségi szintjének részletes felmérése után a saját gondozónő, a családgondozó és a gyám együttműködésével készülnek. Negyedévente az aktuális fejlődési menet és a szakmai munka eredményeinek figyelembevételével kerülnek átdolgozásra. Az intézmény szerepe a helyi gyermekvédelmi ellátórendszerben Az intézmény a 0-6 éves korosztály vonatkozásában megyei szinten az otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátást biztosítja, és nevelőszülői hálózatot működtet. Az ellátási szükséglet növekedésének üteme továbbra is a csecsemő korosztályban a meghatározó, emellett évről évre folyamatosan bővül a különleges ellátást igénylők köre a 3 év feletti korosztály tekintetében. Jogharmonizáció hiányában az ismeretlen állampolgársággal bíró gyermekek sorsának rendezése gondot okoz. Pályázatok bemutatása A Fogyatékosügyi Keretből A Gyermekotthon belső akadálymentesítése a fogyatékkal élő gyermekek életminőségének javítása érdekében témájú pályázat elnyerése során 300 eft-ot kapott a Gyermekotthon. Kapcsolati rendszer bemutatása A Gyermekotthon szoros együttműködést alakított ki a hatóságokkal, szervezetekkel, például TEGYESZ, illetékes gyámhivatalok, gyermekjogi képviselő, gyermekjóléti szolgálatok, védőnői hálózat, Csecsemőket és Kisgyermekeket Befogadó Otthonok Országos Szövetsége. Személyi feltételek december 31-i állapot szerint az engedélyezett szakmai létszám 33,85 fő. Tárgyi feltételek A gondozott gyermekek ellátására szolgáló gyermekszobák berendezése és felszerelése a gyermekek korának és fejlettségi szintjének megfelelően vannak kialakítva. A szobák családias hangulatúak, igényesek, a bútorok folyamatos felújítás alatt állnak, és igazodnak a kicsik méreteihez és igényeihez. A tavalyi évben egyedi kialakítású beépített szekrényt, bújósarokkal adtak át a tipegő részlegen. Új textíliák, játékeszközök beszerzése a lehetőségekhez mérten történik. Biztosított a különleges ellátást igénylő gyermekek fejlesztéséhez, gondozásához szükséges eszközök, berendezési és felszerelési tárgyak bővítése. A gyermekek egyéni ruhatárral és saját játékokkal rendelkeznek, melyet a nagyok önállóan választanak. Az udvari játszóterület gondosan, balesetmentesen került kialakításra, füvesített, rendezett. A gyermekek részére a változatos játéktevékenység lehetősége (nagymozgásos játék, mászóka, homokozás, pancsolás) rendelkezésre áll. A csecsemők teraszon altatásának feltételei biztosítottak. Az árnyékoló rendszer modernizálása megoldottá vált.

10 A Fogyatékosügyi Keret pályázatán nyert összegből, intézményi keretből, illetve az Értünk Szegedi Csecsemőotthoni Alapítvány e célra kapott adományából az épület belső akadálymentesítése, teljes burkolat cseréje, függönyök beszerzése történt. Emellett a dolgozók ebédlőjébe új tálalószekrény került beszerzésre a felújítás során. Képzések, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Képzésben 5 szakdolgozó, akkreditált képzésben vezetői szinten 1 fő, szakdolgozói szinten 8 fő vett részt, továbbképzési kötelezettségét 3 fő teljesítette. Nem akkreditált továbbképzésen további 2 fő vett részt. Szakmai konferenciákon való részvétel A Jó gyakorlatok a gyermekvédelemben 2008 című konferencián 2 fő, és a Jó gyakorlatok a gyermekvédelemben 2009 című konferencián 4 fő vett részt. b) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthona 8 A Speciális Gyermekotthon a Gyvt a értelmében a gyermekvédelmi szakellátás körébe tartozó gyermekeknek otthont nyújtó ellátást biztosító intézmény, amely a Gyvt a alapján. A Fiú Speciális Gyermekotthon lakói lehetnek azok az átmeneti vagy tartós nevelt gyermekek, akiket a TEGYESZ Szakértői Bizottsága megvizsgált, speciális szükségletűnek minősített, és a gyámhivatal határozatot hozott a gondozási hely megváltoztatásával kapcsolatosan, megjelölve a viselkedési problémát, mint speciális szükségletet. Az intézmény engedélyezett férőhelyszáma 16 fő, év elején 11 fő volt elhelyezve, év közben 15 fő került beutalásra, akik közük 7 fő átmeneti nevelésbe került, 8 fő ideiglenes elhelyezést nyert. Az adott időszakban 5 fő vált nagykorúvá, akik közül 3 fő a családjához került vissza. Az éves kihasználtság 72 % volt. Az intézmény ellátottjai számára a szolgáltatások ingyenesek. A tapasztalatok szerint a megyében a gyermekotthonok igénylik és igénybe is veszik a speciális otthonba történő áthelyezés lehetőségét, bár az eljárás időnként kifejezetten hosszú időt vesz igénybe évben az alábbi terápiás jellegű foglalkozások megtartására került sor a Fiú Speciális Gyermekotthon lakóinak: Pszichoterápia (a terápiát pszichológus tartja egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében napi rendszerességgel), Gyógypedagógiai foglalkozások, tanulási képességek fejlesztése, Kommunikációs és szociális képességekre nevelés, Kiskonyhai foglalkozások alkalmával közös bográcsozások, sütések, főzések, Az intézményben működő Biblioterápia és Filmklub keretein belül a gondozott gyermekek társadalmi integrációjának és személyiségük fejlesztésének elősegítése, Kreatív képességek fejlesztése gipszöntésből készült ajándéktárgyak által, Motoros és orientációs képességfejlesztés labdajátékok segítségével, sporttevékenységek (kosárlabda, labdarúgás, asztali tenisz, asztali foci, kirándulások, túrázások, testépítés), Gondozási feladatok összekapcsolása szabadidős tevékenységgel (saját szobáik rendbetétele zenehallgatás közben). Házirendben foglaltak érvényesülése Az Általános rendelkezésekben kiemelt hangsúlyt kap a tájékoztatási kötelezettség rész. A látogatások rendje a házirendben foglaltak szerint történik, a látogatókat regisztrálják. A napi kimenők nyilvántartása ebből a célból kidolgozott nyilvántartó lapon valósul meg, amelyen a ház minden lakója szerepel, valamint kiegészül egy gyermekenkénti nyilvántartással is. A házirend magában foglalja az intézmény belső értékelési rendszerét, amely alapját képezi a fiatalok jutalmazási rendszerének. A házirendben foglaltak betartása során a dohányzás tilalma és a magántulajdon megvédése okozta a legnagyobb problémát. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával Az intézmény szakmai programjával szoros összhangban, a gondozottak egyéni nevelési programjában célul tűzték ki, és kiemelt fontosságú feladatként kezelték, hogy a gyermekek sikeresen fejezzék be az adott tanévet szeptemberétől forgó rendszerben működik a gondozott gyermekek tanítása, oktatása és fejlesztő tevékenysége az intézményben, délelőttönként. A gondozott gyermekek rendszeresen részt vesznek egészségügyi szűréseken. A beutalt gyermekek családjukkal történő kapcsolattartását az intézmény - gyámhivatali határozatok alapján - az intézményben és otthoni kapcsolattartással biztosítja. Az intézménybe kerülő fiataloknál a lehető legrövidebb időn belüli beiskolázásukra törekedtek. A 2008/2009-es tanévet minden gyermek sikeresen zárta, 1 fő pótvizsgára kötelezett lett.

11 Képzések, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Az intézményen belül szervezett képzéseken vezetői és szakdolgozói szinten is sor került. Akkreditált képzésen vezetői szinten 2 fő, szakdolgozói szinten 4 fő; szakmai konferencián vezetői szinten 2 fő vett részt; szakgondozói szinten 3 fő vett részt. Továbbképzési kötelezettségét 2 fő teljesítette. Pályázatok bemutatása A Szociális, Gyermek és Családvédelmi Keretből bűnmegelőzési nap program megvalósítására 200 eft-ot kapott az intézmény. Kapcsolati rendszer bemutatása Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhivatalokkal, jegyzői hatóságokkal, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, az iskolák igazgatóival, osztályfőnökeivel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel, rendőrséggel, bírósággal, egészségügyi intézményekkel, külső támogatóikkal. Az intézmény szerepe a helyi gyermekvédelmi ellátórendszerben A speciális otthon deklaratív szerepe a védelembe kerülő gyermek személyiségén, képességein, adottságain és a benne, valamint környezetében rejlő lehetőségeken, azok fejlesztésén, kiaknázásán alapuló oktató-nevelőszemélyiségfejlesztő munka. Az intézmény szerepe a helyi gyermekvédelmi ellátórendszerben hiánypótló és nélkülözhetetlen. Személyi feltételek évben 1 gyermekvédelmi szakigazgató, 1 szakmai vezető, 4 nevelő, 4 gyermekfelügyelő, 2 gyermekvédelmi asszisztens, 1 fejlesztőpedagógus, egy félállású családgondozó és egy félállású pszichológus látta el a szakmai feladatokat, azaz az engedélyezett szakmai létszám 14 fő. Tárgyi feltételek A szakmai munka eredményes teljesítéséhez a tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Szakmai munka elismerése Intézményi keretek között a dolgozók elismerésben részesültek. c) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás 9 SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás keretében az átmeneti vagy tartós nevelését megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését segítik, március 01. napjától 15 fő részére, külső férőhelyeken. Az ellátottak száma december 31-én 11 fő volt, így a férőhelyek kihasználtsága 75 %-os. Az ellátás igénybevétele folyamatos, ezt bizonyítja, hogy 2009-ben 4 fő új felvételt nyert. Az Utógondozói Ellátás szakmai programja a fiatalok reális énképének kialakítását, a motivációsérzelmi-akarati élet korrekcióját, fejlesztését, az önálló élet kialakításának segítését célozza, de ez nem minden gondozottnál jelent egyformán sikeres munkát. A fiatalok önismereti hiányosságai miatt sok esetben előfordul, hogy rosszul ítélik meg képességeiket, helyzetüket, rossz döntéseket hoznak. Az Utógondozói Ellátás külső férőhelyein lakó fiatalok igénylik, és valóban rászorulnak a mindennapos kapcsolattartásra. Házirendben foglaltak érvényesülése Beköltözésükkor a fiatalok a Megállapodás aláírásával vállalják, hogy a házirendet betartják. Ennek ellenére többször előfordult, hogy viselkedésük nem a leírt szabályoknak megfelelő volt, amiért írásban és szóban is figyelmeztetni kellett őket. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára készített egyéni nevelési program eredményességének záloga, hogy a nevelő - a fiatallal együtt - úgy készítse el, hogy az reális célokat fogalmazzon meg, vázolja a célok eléréséhez vezető út lépéseit, és ha szükséges, korrigálható legyen. Az ellátás célja a fiatal felnőttek önálló életkezdésének elősegítése. A nevelési program csak a szakmai programmal összhangban tud hatékonyan működni. A kapcsolati rendszer bemutatása Az Utógondozói Ellátás a következő hatóságokkal, szervezetekkel alakított ki szoros kapcsolatot: iskolák, háziorvosok, hivatásos pártfogók, illetékes gyámhivatalok, Munkaügyi Központ, a külső férőhelyen lévő lakások közös képviselői, TÁMASZ Egyesület, LIONS Alapítvány, ÁGOTA Alapítvány. Személyi feltételek december 31-i állapot szerint az engedélyezett létszám 2 fő.

12 Tárgyi feltételek március 01. napjától Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az utógondozói ellátást külső férőhelyeken, a Szeged, Űrhajós u. 5/B. I/1., a Szeged, Zöldfa u. 5/C. IV/14., a Szeged, Zöldfa u. 16. I/3., és a Szeged, Pentelei sor 1. IX/43. szám alatti lakásokban biztosítja. A lakások felújítása és karbantartása folyamatos. Képzések, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Szociális alapvizsgára felkészítő tanfolyamon vett részt és sikeres alapvizsgát tett a szakmai vezető. d) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona - Nevelőszülői Hálózat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthonának keretein belül 4 férőhellyel nevelőszülői ellátás működik. Ellátási területe Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területe. A Nevelőszülői Hálózatban a gondozottak létszáma az év folyamán 3 főről 4 főre változott, így a kihasználtság december 31-én 100 %-os volt. A szakmai program a gyermekek szükségleteinek maximális kielégítését, az iskolai tanulmányok támogatását, az önállósodást és a családi kapcsolatok ápolását biztosítja, a benne foglaltak megvalósulásával. A nevelőszülői hálózat bővítésével a gyermekvédelmi törvény előírásaihoz való igazodás, illetve a szakmai programban foglaltak megvalósítása a cél, mivel a több éve az intézményben nevelkedő gyermekek családba helyezésük után sem távolodnának el az őket szerető és ismerő felnőttektől. IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A jegyzői gyámhatóság feladat- és hatáskörét január 1. napjától a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A gyermekvédelmi hatósági feladatokat Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda Hatósági Osztálya Gyermekvédelmi Csoportja látta el. A csoportban 4 fő jogász, és 1 fő leíró - gépíró munkatárs dolgozik. A törvény a jegyzői gyámhatóság hatáskörébe utalja a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések közül: - a gyermekek védelembe vételét, felülvizsgálatát, annak megszüntetését, - a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését. 1. Védelembe vétel évben 657 esetben érkezett jelzés veszélyeztetett vagy annak vélt gyermekről. A törvényben meghatározott jelzőrendszer tagjai élnek értesítéssel a nevelési problémákkal, magatartási- és pszichés zavarokkal küzdő, igazolatlan iskolai hiányzásokat halmozó, szabálysértéseket, bűncselekményeket elkövető, a tágabb környezetük, illetve családjuk által elhanyagolt, vagy bántalmazott kiskorúakról. Az előző évekhez hasonlóan leggyakrabban a rendőrség, ügyészség, szabálysértési hatóság, oktatási- és egészségügyi intézmények szakemberei, a társhatóságok, valamint természetes személyek (családtagok, rokonok, szomszédok) keresik meg a gyámhatóságot. A jelzőrendszeri tagoktól származó jelzéseket, a személyesen előterjesztett és jegyzőkönyvbe foglalt, illetve az írásban benyújtott kérelmeket a gyámhatóság jogszabályi kötelezettsége alapján - 5 napon, illetve 5 munkanapon belül - minden esetben továbbítja a Gyermekjóléti Központ felé. A Gyermekjóléti Központ körzeti családgondozója a családdal kapcsolatba lépve megvizsgálja az érintett gyermek élethelyzetét, szakmai javaslatot tesz gyermekvédelmi intézkedésre, vagy indokolja, ha az alapellátásban nyújtott családgondozás elegendő a veszélyeztetettség megszüntetésére, illetve visszajelez akkor is, ha veszélyeztetettségre utaló körülményt nem tapasztal. A vizsgált időszakban - hasonlóan a korábbi évek tapasztalataihoz - a gyermekek veszélyeztetettségének csökkentéséhez, megszüntetéséhez az alapellátásban nyújtott családgondozás elegendőnek bizonyult. Ennek garanciája az érdekeltek részéről - a probléma felismerésén, a változtatásra való elkötelezettségen túl - a kiskorúak és törvényes képviselőik családgondozónak tett, majd a gyámhatóság eljárása során tartott tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzített önkéntes együttműködési szándéka, melyre joggal alapozhatnak a szakemberek a komplexen nyújtott szolgáltatások igénybevétele terén.

13 11 Amennyiben azonban a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A települési önkormányzat jegyzője - a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá: - a szabálysértési hatóság értesítése alapján szabálysértést elkövetett fiatalkorút, - a nyomozóhatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. életévét be nem töltött gyermeket, - a rendőrség, ügyészség, illetve a bíróság jelzése nyomán a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A Gyermekjóléti Központ a gyámhatóság megkeresésére 15 napon belül - a jogszabály változás okán október 01. napjától indult ügyekben 10 munkanapon belül - köteles a védelembe vételre irányuló javaslatát megküldeni, melyben nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről, megküldi az alapellátás során felvett adatlapokat, környezettanulmányt és gondozási tervet, véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére, valamint a szükséges intézkedésekre. A gyámhatóság a védelembe vételi eljárás során tárgyalást köteles tartani, valamennyi érdekelt részvételével. Meg kell hallgatni az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, a szülőt, más törvényes képviselőt és lehetőség szerint a védelembe vételi eljárást megelőzően közreműködő, a veszélyeztetettséget feltáró, javaslatot benyújtó családgondozót is. A tárgyalás célja, hogy a gyermek valós élethelyzetét széleskörűen feltárva, tényleges veszélyeztetettségére, annak okaira, felszámolásának lehetséges módozataira fény derüljön. A hivatalból indult eljárások esetében, amennyiben a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn, illetve oly mértékű változás történt élethelyzetében, hogy egészséges fejlődése családjában biztosított, úgy az eljárást alakszerű végzéssel megszüntetjük. Ha a veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője nyilatkozatban vállalják a Gyermekjóléti Központtal való együttműködést az alapellátás keretében, melynek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, úgy döntésünkkel - a védelembe vétel iránti eljárás megszüntetésével vagy a kérelem elutasításával - egyidejűleg a Gyermekjóléti Központot felhívjuk az alapellátásban nyújtandó folyamatos családgondozás biztosítására. Az eljárások során kötelező tartalmi követelmény a gyermekek és szülők nyilatkoztatása, hogy vállalják-e a Gyermekjóléti Központ családgondozójával való önkéntes együttműködést az alapellátás keretében. A nyilatkozat megtétele előtt a törvény előírásainak megfelelően figyelmeztetni szükséges az érintetteket az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre. A jogszabály módosítás kapcsán a jogkövetkezmények tekintetében változás állt be. Eredménytelen védelembe vétel esetén eddig is lehetőség nyílt a védelembe vétel hatálya alatt álló gyermek ügyében a gyámhivatal megkeresésére más gyermekvédelmi intézkedés megtétele céljából. A jelenlegi jogi szabályozás mellett, eredménytelenség esetén is a védelembe vétel fenntartását kell elrendelni, a jogerős döntést követően 5 munkanapon belül a teljes iratanyaggal értesítjük a gyámhivatalt más gyermekvédelmi intézkedésre irányuló eljárása lefolytatása érdekében. Az eredménytelen védelembe vétel másik csoportját képezik azon esetek, amikor két éven át tartó védelembe vétellel sem szüntethető meg a kiskorúak veszélyeztetettsége, ezért válik szükségessé a gyámhivatal értesítése. A védelembe vételi eljárása során a gyámhatóság sokoldalú bizonyítást folytat, melyhez a családgondozó részletes javaslatán túl a védőnők, gyermekorvosok, egészségügyi intézmények szakemberei, bölcsődék, óvodák, iskolák pedagógusai, gyermekvédelmi felelősei, a lakókörnyezetben élők összegző tapasztalataira is szükség van. A tárgyévben védelembe vétel iránti kérelem elutasítására 17 gyermek ügyében került sor (14 család). Az eljárás megszüntetéséről 414 gyermekre vonatkozóan született döntés (409 család). Ebből 167 gyermek esetében a Gyermekjóléti Központot az alapellátás keretében nyújtott családgondozás biztosítására hívtuk fel, míg 247 kiskorúnál nem volt szükség a családgondozó hosszabb távú közreműködésére. Szeged Megyei Jogú Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának tettük át más gyermekvédelmi intézkedésre, a védelembe vétel eredménytelensége miatt 11 gyermek iratanyagát (6 család). A beszámolási időszakban új eljárásban védelembe vett kiskorúak száma 156. Ez az intézkedés 118 családot érintett.

14 A védelembe vételre a tárgyévben az érintett kiskorúak családi életében mutatkozó sokirányú diszfunkcionalitás miatt került sor. Egyezően az elmúlt évek tapasztalataival, évben is súlyos probléma a szülők egymás közötti, gyermekükre kiható, bevonódásukat eredményező, illetve a szülők és gyermekeik közötti kezeletlen és feloldhatatlan konfliktushelyzetek sokasága. Megnövekedett azon gyermekek száma, akiket a szülők válása, majd az azt követő kapcsolattartás során tapasztalható konfliktushelyzetek veszélyeztetnek, a gondozó szülő és a különélő szülő egymás közötti vitái, eltérő nevelési attitűdjük, a másik szülő személyének ellehetetlenítése, a gyermektől való eltiltás egészséges érzelmierkölcsi fejlődésük gátjává válik. A kisebb gyermekek vonatkozásában elsődlegesen jelentkező veszélyeztető magatartás a törvényes képviselők elhanyagoló - olykor bántalmazó - gondozási, nevelési tevékenysége, mely egészségügyi veszélyeztetettséget okoz. Jellemző még az óvodáztatás hiánya, vagy esetlegessége, a korai fejlesztés nem kellő igénybe vétele.. A kis- és nagykamasz gyermekeknél az önveszélyes magatartásra való hajlam fokozott térnyerése még mindig szembeszökő. Gyakran kivonulnak a szülői (gyámi) felügyelet alól, hosszabb-rövidebb időn keresztül csavarognak, mind fiatalabb korosztály kerül ki az egészséges családi és iskolai közösségi kontroll alól, önállósági törekvéseik - érettségük hiányában - fokozzák hátrányukat, lemaradásukat, krónikussá és nehezen felszámolhatóvá teszik veszélyeztetettségüket. A 14. életév elérésekor a környezetük számára előzménymentesen, kevéssé érzékelhetően, ám kritikus nagyságrendben tör ki az antiszociális viselkedés, a konvencionális értékekkel, kötelezettségekkel szembeforduló magatartás, az általánosan elfogadott, elvárt korosztályos mintáktól eltérő életmód, életvitel kialakítására vonatkozó erőteljes szándék, és annak gyakorlatba ültetése. Ezen jelenségek mögött a szülői nevelési tevékenység hiányosságai mutatkoznak meg, ám a törvényes képviselők ez irányú felelősségüket erőteljesen hárítják, külső környezeti és korosztályos csoport hatásokkal érvelnek, figyelmeztetésükkel felelősségtudatuk felkeltését, nevelési módszereik és eszköztáruk átalakítását, áthangolását, gyarapítását célozzuk meg. A 12. év feletti korosztálynál krónikussá váltak az iskoláztatási és tanulmányi nehézségek, melyekkel párosulnak mentális problémák, kezeletlen pszichés rendellenességek, alkohol- és drogfogyasztás, valamint más szenvedélybetegség - különösen internet és számítógépes játék függőség - miatti zavarok. A gyámhatóság látókörébe kerültek egyre növekvő számát azok a kiskorúak teszik ki, akik gyermekkorúként vagy fiatalkorúként követtek el szabálysértési cselekményeket. A leggyakrabban lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés, szándékos rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés, szeszes ital fogyasztás tilalmának megszegése szabálysértés, köztisztasági szabálysértés elkövetése miatt kapunk jelzést. A rendőrhatóság közterületen történő fokozott ellenőrzése kapcsán keletkezett feljelentések alapján hivatalbóli védelembe vételi eljárások indultak - a szabálysértési hatóság eljárást megszüntető és figyelmeztető határozatainak megérkezését követően - köztisztasági és szeszes ital fogyasztás tilalmának megszegése szabálysértést elkövető kiskorúak ügyében. Ezekben az esetekben veszélyeztetettség ritkán igazolódik, a szabálysértési cselekmény elkövetése nem hozható összefüggésbe kiegyensúlyozatlan családi háttérrel, kirívó életmódbeli problémákkal, kötelezettség kerüléssel. Amennyiben szabálysértési cselekmény elkövetése ismétlődik, akkor alapellátás keretében családgondozás alanyává válik a gyermek, nem kellő együttműködés hiányában pedig védelembe vételét rendeljük el. A bűncselekményt elkövető gyermek-és fiatalkorúak esetében viszont az alapellátásban történő családgondozásra szükség van, ismétlődő elkövetői magatartás esetén pedig védelembe vételükre került sor. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetésén túl jellemzően a súlyos és könnyű testi sértés, garázdaság fordul elő. A már részletezett okokon túlmenően a kiskorúak veszélyeztetettségének kialakulásához, elmélyüléséhez hozzájárul az érintett családok nagyobb részénél fennálló lakás - szociális egzisztenciális - jövedelmi - anyagi problémák megjelenése, a család funkcionalitásának ezen okokból való időszakos vagy krónikus ellehetetlenülése, tartósan elégtelen minősége. A fenti - sokszor együttesen jelentkező - problémák megszüntetése érdekében elrendelt intézkedések az alábbiak szerint alakultak évben a védelembe vétel keretei között: - szülő kötelezése, hogy vegye igénybe a gyermek napközbeni ellátását: 20 - szülő kötelezése, hogy keresse fel a családvédelemmel foglalkozó szervezetet: a gyermek és hozzátartozója orvosi vizsgálatának kezdeményezése: 47 - a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről való intézkedés: 17 12

15 - a gyermek számára kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében magatartási szabályok megállapítása: a szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására: 156 A védelembe vételt hivatalból évente, az érdekeltek kérelmére bármikor felülvizsgálhatja a gyámhatóság évben hivatalbóli felülvizsgálat során 104 gyermek védelembe vételének fenntartásról hoztunk határozatot, mely 53 családot érintett. Ugyanakkor a vizsgált időszakban 104 gyermek esetében a hatósági intézkedés megszüntetéséről vagy megszűnéséről született döntés (81 családot érintően). A megszüntetés egyrészről az intézkedés eredményességére tekintettel került megállapításra 59 gyermek esetében (40 családból), másrészt a jogszabály erejénél fogva, mivel pártfogó felügyelet elrendelése esetén kötelező a védelembe vétel megszüntetése, mely a tárgyévben 6 gyermekre vonatkozott (6 családból). Javítóintézeti nevelésének letöltése miatt védelembe vétel megszüntetésére nem került sor. A gyámhivatal átmeneti nevelésbe vételről döntött, vagy más intézkedést hozott (családba fogadás) 9 gyermek esetében, mely a korábban elrendelt védelembe vétel megszüntetését eredményezi (6 család érintettségével). Tragikus körülmények között 1 gyermek életét vesztette, így védelembe vétele megszűnését állapította meg a gyámhatóság. A nagykorúvá válás a védelembe vétel megszűnését eredményezi, évben 29 gyermek töltötte be 18. életévét (28 családból). Illetékességváltozás okán 19 gyermekre vonatkozóan küldtük meg a teljes iratanyagot más gyámhatósághoz (9 családot érintően) december 31. napján tehát összesen 283 kiskorú (168 családból) állt védelembe vétel hatálya alatt (II. számú melléklet 1. számú táblázat). 2. Ideiglenes hatályú elhelyezés 13 Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését a családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, rendőrség, ügyészség, bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve harmadik személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, b) a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt, illetve a külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a Gyvt. 4. (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatalát. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat évben a jegyzői gyámhatóság 46 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt intézkedett 35 család érintettségével (II. számú melléklet 2. számú táblázat). A súlyosan veszélyeztetett gyermekek családból történő kiemelése krízisintézkedés - az azonnal végrehajthatóság kimondásával, a fellebbezés kizárásával - kötelező gyámhivatali felülvizsgálattal. A évihez képest a tárgyévben a beutalások száma erőteljes növekedést mutatott. Különösen a korábbi években tapasztalt stagnáló vagy enyhén csökkenő tendencia változása szembeszökő, az emelkedés az előző évhez viszonyítva 44 %-os. Az azonnali intézkedés oka az újszülötteknél, hogy már a terhesgondozás során a védőnő vagy eltitkolt terhesség esetén születéskor a klinika, illetve a kórház jelzi a hazaadhatóság kizárását. Ezen jelzések alapján nem lehet a csecsemőt hazaadni, ha az anya - korábbi életmódjából adódóan - személyében alkalmatlan gondozására. Indoka még a születéskori kiemelésnek az érintett családok, vagy egyedülálló kismamák elégtelen szociális- és lakáskörülményei, melyek lehetetlenné teszik a kisdedek egészségére káros hatások kizárását. A nevelésigondozási képességet korlátozza az érintettek válságos anyagi-jövedelmi helyzete. A gyámhatósági eljárás során maga az édesanya, vagy mindkét szülő kijelenti jegyzőkönyvi nyilatkozatában, hogy a csecsemő fogadására nem készült fel, annak felelősségteljesen nem képes eleget tenni. A beszámolási időszakban román állampolgárságú anyáktól született két ismeretlen állampolgárságú és román szülőktől származó egy román állampolgárságú újszülött ideiglenes hatályú elhelyezését kellett elrendelni. Az életvitelszerűen máshol élő, kritikus helyzetben lévő vagy terhesgondozásra nem járó anyák szegedi egészségügyi intézményben született csecsemőinek beutalása is nagyobb számban jelentkezett év során.

16 A családból való kiemelésre kisgyermekek esetében a szülők súlyosan elhanyagoló és bántalmazó magatartása, italozó életmódja, egészségügyi állapotuk (főleg pszichés eredetű) romlása miatt került sor. A kiskamaszkortól (kb. 12. életév betöltése) kezdődően az elhelyezések indokoltságát már sok esetben a gyermekek önveszélyes magatartása alapozza meg, melynek hátterében mindenkor a szülők elégtelen nevelési tevékenysége, a velük való érdemi - időben is korlátos - foglalkozás hiánya, az igényszintjüket figyelmen kívül hagyó felületes bánásmód rajzolódik ki. Jellemző okok maradtak külön és együttesen is a sorozatos igazolatlan hiányzások a tanításról, a gyenge vagy értékelhetetlen tanulmányi munka, súlyos közösségbe illeszkedési zavarok, szabálysértések és bűncselekmények elkövetése, pszichés ártalmak (közelebbről nem meghatározható magatartásés érzelmi zavarok), szuicid hajlam, depresszió kialakulása, elmélyülő szülő-gyermek konfliktus, a szülői felügyelet alóli teljes kivonulás (csavargás), kialakulófélben lévő szenvedélybetegségek (alkohol-, drogfogyasztás, internet-és számítógépes játék függőség.) Az egyes esetekben a fent részletezett problémák halmozottan is megjelennek, elmélyítve az otthoni és közösségi konfliktusokat, felerősítve a családok diszfunkcionális működését. A szülők nevelési eszköztára korlátos, eredménytelenségüket frusztrációnak élik meg, felelősségüket hárítják év vonatkozásában az ideiglenes hatályú elhelyezések az alábbiak szerint alakultak: - különélő szülőnél 9 gyermek, - más hozzátartozónál, harmadik személynél 3 gyermek, - nevelőszülőnél 18 gyermek, - gyermekotthonban 16 gyermek, - más bentlakásos intézményben - gyermek került elhelyezésre. 14 A tárgyévben az intézményi irányultságú beutalások száma növekedett, a krízishelyzetben lévő gyermekek mintegy negyedét különélő szülőnél, 3. személynél, magas számban nevelőszülőnél sikerült elhelyezni. Az intézményi beutalások 0-6 éves korig a Szeged, Bölcsőde u. 3. szám alatti Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthonba történnek évben 11 gyermek elhelyezésére került sor az intézményben (11 családból). A 6-18 éves korosztály érintettjei a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Szeged, Bal fasor 6. szám alatti Befogadó Otthonába kerültek évben 5 gyermek került az intézménybe (4 család érintettségével). Az ideiglenes hatályú elhelyezések elrendelését követően a keletkezett iratanyagot az illetékes gyámhivatal részére kell megküldeni a törvényben előírt felülvizsgálat lefolytatása céljából. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 37, Budapest V. kerület Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 3, Makó, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Csongrád és Mórahalom Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala pedig 1-1 gyermekre vonatkozó felülvizsgálat során járt el. A Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalával közösen működtetett nyilvántartó program (WINGYER) adatai alapján a felülvizsgálatok eredménye a következő: - átmeneti nevelésbe vételt rendelt el: 12 gyermek, - szülő gondozásába - nevelésébe került vissza: 8 gyermek, - harmadik személyhez, családba fogadással, gyám rendelés mellett: 3 gyermek, - különélő szülőhöz került: 5 gyermek december 31. napján Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala előtt 8 gyermek vonatkozásában volt folyamatban felülvizsgálat. Az ideiglenes hatályú elhelyezések felülvizsgálata során az illetékességből eljáró fentebb említett gyámhivatalok a felülvizsgálatok eredményéről december 31. napjáig nem adtak tájékoztatást. Összegzésképpen megállapítható, hogy év vonatkozásában - a mennyiségi mutatókat figyelembe véve - a évihez képest növekedett a jegyzői gyámhatóság látókörébe került veszélyeztetett gyermekek száma a védelembe vételt illetően, mintegy 13 %-kal. Az ideiglenes hatályú elhelyezetteké a tárgyévben 44 %-kal nőtt a tavalyi évhez képest. Ezen növekedést egyrészt a krízishelyzetek kialakulásának kiszámíthatatlanságával, másrészről a Családok Átmenti Otthona és a Gyermekek Átmeneti Otthona fogadóképességének végességével magyarázzuk.

17 15 Tapasztalataink szerint a jelzőrendszer az elmúlt évhez hasonló színvonalon működött, hatékonysága nem változott. A jegyzői gyámhatóság a tárgyévben is a Gyermekjóléti Központ családgondozóival szoros kapcsolattartásra törekedett. Évek óta megfigyelhető folyamat azonban a munkatársak leterheltsége, ezzel is magyarázható, hogy a gyámhatóság felé javaslattételi kötelezettségüknek határidőben, emelkedő esetszámban nem képesek eleget tenni. A hivatalból indult védelembe vételi eljárások során növekedett azon ügyek száma, amelyekben csak ismételt, vagy többszöri megkeresésre érkezik meg a szakmai javaslat, gyakran a késedelem okának közlése is elmarad, illetve a családdal való kapcsolatfelvétel elhúzódásában jelölik azt meg. A Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Gyámhivatala vizsgálatát követően kezdeményezett szakmai megbeszélések után, a jogszabályváltozás követelményeinek is megfelelve, ezen jelenségek a tárgyév utolsó negyedévében csökkentek. A hatósági intézkedést igénylő ügyekben előterjesztett írásbeli javaslatok a gyermekek veszélyeztetettségének lényegére nem mindig világítanak rá, a szülőkre, gyermekekre vonatkozó intézkedések kimunkálására részben alkalmatlanok, a védelembe vételi eljárások során tartott tárgyalásokon kell a veszélyeztetettség minőségét, okait feltárni, a hiányosságokat pótolni. A gyámhatóság mind erőteljesebben hangsúlyozza a családgondozók tárgyaláson való személyes megjelenésének fontosságát, a tényállások minél pontosabb felvétele, a szülőket és gyermekeket érintő kötelező előírások részletes kimunkálása, az egyes intézkedések szükségességének, pontos tartalmi meghatározásának és jogszerűségének együttes biztosítása, az eljárási határidők betartása céljából. A tárgyalásokon egyre növekvő számban jelentek meg a családgondozók, akár helyettesítéssel megoldva a problémát, mely pozitív tendencia szintén a vizsgált időszak végére vált jellemzővé. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala, a Gyermekjóléti Központ, a Családok Átmeneti Otthona és Gyermekek Átmeneti Otthona, a Csongrád Megyei TEGYESZ Nevelőszülői Tanácsadójának és Befogadó Otthonának munkatársaival rendszeres szakmai kapcsolatban állunk. Az eddig kialakított gyermek- és családcentrikus gyakorlathoz ragaszkodunk a veszélyeztetett gyermekek érdekeinek mindenek feletti szolgálata érdekében. A gyámhatóság ez irányú törekvésének célja a hatályos jogszabályok betartására irányuló gyakorlat kialakítása és folyamatos biztosítása. A jegyzői gyámhatóság munkatársai a jogszerű, hatékony, humánus és eredményes gyermekvédelmi munkavégzés érdekében valamennyi társhatósággal és jelzőrendszeri taggal szoros együttműködést valósítottak meg, a szakmai kapcsolatok továbbfejlesztésére, ápolására hangsúlyt fektetnek a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, megszüntetése érdekében. 3. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása évben is növekvő számban mutatkozott igény a Gyermekjóléti Központ által nyújtott speciális szolgáltatásokra. A pszichológus, fejlesztő pedagógus, önismereti csoportfoglalkozást tartó szakember, családterapeuta, mediátor közreműködése egyre több esetben szükséges. Ezen szolgáltatások és lehetőségek folyamatos elérhetősége biztosítására nincs garancia, ezért e szolgáltatások bővítése, fejlesztése lenne célszerű. A Családok Átmeneti Otthona teljes családok befogadását nem tudja vállalni, feltétlenül növelné a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzését, amennyiben az elhelyezési lehetőség teljes családokat is megilletne. A nevelőszülők számának növelésével a súlyosan veszélyeztetett, ideiglenes hatályú intézkedés alanyaivá vált gyermekek családias környezetben történő nevelkedését lehetne biztosítani. 4. Felügyeleti szerv által végzett szakmai ellenőrzés évben a jegyzői gyámhatóság gyermekvédelmi feladataival kapcsolatban a két éven túli védelembe vételi eljárásokat és az ideiglenes hatályú elhelyezések gyakorlatának szabályosságát - célvizsgálat keretében - a Délalföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala ellenőrizte. A vizsgálat a január 1. napjától december 31. napjáig jogerősen befejezett ügyeket érintette. A felügyeleti szerv Sz02/1196/2009. számú hivatalos feljegyzése szerint a védelembe vételi eljárások során a jegyzői gyámhatóság a végsőkig törekedett a gyermekek családban történő nevelésének fenntartására. Ez sajnos esetenként azzal járt, hogy a közel évtizedes ügyekben a deviáns magatartás fokozódása, egyre súlyosabb bűnelkövetés volt tapasztalható, melyben egyre több kiskorú vált érintetté. Ezekben az esetekben meg lehetett volna fontolni a családból való kiemelést. Az eljárások során törekedni kell a határidők maradéktalan betartására, illetve erre fel kell hívni a gyermekjóléti szolgálatot is. V. A Városi Gyámhivatal tevékenysége A Gyvt. a gyámügyi igazgatási feladatokat első fokon kisebb részben a települési önkormányzatok jegyzője, míg a szélesebb körű feladatok tekintetében a városi gyámhivatal hatáskörébe utalta.

18 Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ügyrendje az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló módosított 23/1995. (VI. 16.) Kgy. rendelet 92. (3) bekezdés d) pontja alapján, szeptember 15-i hatállyal az alábbiak szerint került megállapításra: Szeged Város Gyámhivatala nem tartozik a hivatalon belül kialakított egyik iroda körébe sem, hanem önálló szervezeti egységként tevékenykedik. A hivatal szakmai munkáját az osztályvezető irányítja. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet aiban határozza meg a városi gyámhivatal feladatát és hatáskörét, melyet a III. számú melléklet 1. számú táblázata tartalmaz. A városi gyámhivatal létszáma december 31. napján: - osztályvezető: 1 fő, - ügyintéző: 13 fő, - ügyviteli alkalmazott: 3 fő, - hivatásos gondnok: 7 fő (megbízási szerződés alapján). A 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet melléklete alapján Szeged város illetékességi területéhez tartozik 11 község is, nevezetesen: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó. A gyámhivatal 11 ügyintézője között - az osztályvezető döntése alapján - az egyes települések fel vannak osztva. Az ügyintézők a községekben ügyfélfogadást, tárgyalást nem tartanak, de bizonyítási eljárás céljából a községekben környezettanulmányt készítenek év ügyiratforgalmi adatai : Iktatott ügyiratok száma: - főszám: alszám: összesen: Az iktatott ügyiratok száma az előző évhez viszonyítva 456 ügyirattal nőtt. Döntések száma 3.543, ebből jogorvoslattal megtámadott határozatok száma 65, saját hatáskörben módosított 41, helyben hagyott 18, megváltoztatott 4, megsemmisített 1, még 1 ügyben a jogorvoslati eljárás december 31. napján folyamatban volt. Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: Védelembe vétel A védelembe vétel a gyermek érdekében történő hatósági intézkedés, amikor a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. Ezen hatósági intézkedés megtételére kizárólag a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóságoknak van hatásköre. Ideiglenes hatályú elhelyezés Hatósági intézkedés, melyre akkor kerül sor, ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges. Ezen hatósági intézkedés megtételére hatáskörrel rendelkezik a települési önkormányzat jegyzője, valamint a gyámhivatal, rendőrség, ügyészség, bíróság és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka évben a gyámhatóság által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma 10, más beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma 13 volt, ezen intézkedések 23 kiskorút érintettek. Az ideiglenes hatályú elhelyezés során a kiskorúak közül 8 fő harmadik személynél, 5 fő nevelőszülőnél, 9 fő gyermekotthonban, 1 fő más bentlakásos intézményben lett elhelyezve. Kiskorú gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének felülvizsgálata tárgyában hozott döntések: A gyámhivatal hatáskörébe tartozik a bármely beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata, a felülvizsgálat során annak eldöntése, hogy a gyermek elhelyezése, családjából történő kiemelése indokolt volt-e. A felülvizsgálat eredménye többféle lehet: - megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak fenntartása nem indokolt, 16

19 - a kiskorút visszahelyezi családjába, vagy elhelyezi más alkalmas harmadik személynél, - a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, - amennyiben a gyermeknek nincs szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője, tartós nevelését rendeli el évben - átmeneti nevelésbe vétel 3 - tartós nevelésbe vétel 1 - gyermekelhelyezés iránti perindítás 3 - eljárás megszüntetése védelem vételi eljárás vagy gyermekjóléti alapellátás kezdeményezésével 3 - eljárás megszüntetése családba fogadás vagy örökbefogadás kezdeményezésével 2 alkalommal történt. 17 Átmeneti nevelésbe vétel A gyermek átmeneti nevelésbe vételét a gyámhivatal akkor rendeli el, ha a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, veszélyeztetettsége sem alapellátás, sem a gyámhatóság által elrendelt védelembe vétellel nem szüntethető meg, továbbá nincs olyan arra alkalmas harmadik személy, akinél a gyermek elhelyezhető lenne. Az átmeneti nevelésbe vétel során a gyermek elhelyezése nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban történik, és ezen gyermekek részére a gyámhivatal gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetésének feltétele, hogy annak okai már ne álljanak fenn. Törvényi alapelv, hogy egyetlen gyermek sem kerülhet átmeneti nevelésbe kizárólag anyagi okok miatt. Tárgyévben átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma 22 fő volt. A december 31. napján nyilvántartott átmeneti nevelt gyermekek száma 163 fő volt. Előző évhez viszonyítva számuk kis mértékben csökkent. Ebből 7 főt a gyámhivatal örökbe fogadhatónak nyilvánított (III. számú melléklet 2. számú táblázat). Az átmeneti nevelésbe vétel oka 5 esetben magatartási vagy beilleszkedési zavar volt, 16 esetben szülői elhanyagolás, 1 esetben családon belüli bántalmazás. Tartós nevelésbe vétel A tartós nevelésbe vétel okai: - a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, - a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, - a gyermek ismeretlen szülőktől származik, - a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőknél. Tárgyévben a tartós nevelésbe vett kiskorúak száma 2 fő volt, a december 31. napján nyilvántartott tartós neveltek száma 26 fő volt (III. számú melléklet 3. számú táblázat). Gyámrendelés A kiskorú gyermek, amennyiben nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik, a gyámhivatal részére gyámot rendel. A gyámhivatal által december 31. napjáig nyilvántartott gyámság alatt álló kiskorúak száma 415 fő. A gyámoltak közül 138 gyermeknek családba fogadó személy a gyámja, 88 gyermek harmadik személynél lett elhelyezve, 12 gyermeknek hivatásos gyámja van, 142 gyermeknek nevelőszülő, 35 gyermeknek gyermekotthon vezetője a gyámja (III. számú melléklet 4. számú táblázat). Utógondozás elrendelése: Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után - kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták - a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását. Fiatal felnőtt esetében az eljárás kérelemre indul. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedést, önálló életének megkezdését. A gyermek utógondozását a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnőtt utógondozását a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető vagy - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított évi III. törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek esetén - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el. Tárgyév folyamán elrendelt utógondozási esetek száma 28 volt (III. számú melléklet 5. számú táblázat). Utógondozói ellátás elrendelése A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.

20 18 Az utógondozói ellátás biztosítható nevelőszülőnél, gyermekotthonban, utógondozói otthonban, külső férőhelyen, albérlet útján is. A teljes körű ellátás mellett e jogintézmény elősegíti a fiatal felnőtt önálló életkezdését. Tárgyév folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek száma 18 fő volt (III. számú melléklet 6. számú táblázat). Családi jogállás rendezése Ha az anyakönyvvezető apai adatok nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést, az apai elismerő nyilatkozat felvételére bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely városi gyámhivatal illetékes. A rendezetlen családi jogállású kiskorúak születési értesítőjét a területileg illetékes anyakönyvi csoport köteles megküldeni az anya lakóhelye szerint illetékes jegyzői gyámhatóságnak, hogy az anya meghallgatása után lehetőség nyíljon arra, hogy az általa apaként megnevezett személy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tegyen a gyermekre nézve. Amennyiben a kiskorú családi jogállása teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal nem rendezhető, akkor a gyámhivatal a családi jogállást más módon rendezi. Amennyiben az anya által apaként megnevezett személy nem tesz teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, bizonyos esetekben mód nyílik az apaság bírósági megállapítása iránti per megindítására. Ebben az esetben a gyámhivatal - a bírósági per megindítása érdekében - eseti gondnokot rendel. A gyámhivatal hozzájárulását adhatja az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításához is, amennyiben a családi jogállás megállapítása, a származás kiderítése a gyermek érdekében áll. A kiskorú családi jogállása rendeződhet úgy is, ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott. Azon kiskorúak száma, akiknek a családi jogállása tárgyévben a gyámhivatalnál rendeződött, 46 fő volt. Ebből az apai elismerések száma 22, apaság bírósági megállapítása 1, képzelt apa (szülők) megállapítására 23 esetben került sor. Az apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulás 5 esetben történt. (III. számú melléklet 7. számú táblázat). Örökbefogadás Tárgyévben 14 örökbefogadás engedélyezésére került sor. Ebből 2 gyermek tartós nevelt volt, 6 gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt volt, 2 gyermek ideiglenesen örökbefogadónál lett elhelyezve, nyílt örökbefogadás engedélyezésére 4 esetben került sor. Örökbefogadás felbontására tárgyévben nem került sor. A tárgyévben 6 kiskorút nyilvánított a gyámhivatal örökbe fogadhatónak, ugyanakkor az örökbe fogadásra alkalmasnak nyilvánított szülők száma a tárgyévben 20 fő volt (III. számú melléklet 9. számú táblázat). Kapcsolattartás A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult. A gyámhivatal hatáskörébe tartozik vita esetén a kapcsolattartás - bármelyik fél kérelmére történő - szabályozása, újraszabályozása, kivéve, ha a szülő és gyermek kapcsolattartásának megállapítása a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény 92. (5) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtása iránti eljárás megindítása a gyámhivatal hatáskörébe tartozik. A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma 108 volt. Ebből a kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta 70 esetben. A szabályozás során határozattal befejezett ügyek száma 23, az egyezséggel befejezett ügyek száma pedig 6 volt. A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma 5 volt. Amennyiben a szülők, illetve a kapcsolattartásra jogosultak a kapcsolattartás módjában, vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, lehetőség van a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételére. Tárgyévben a gyámhivatal által igénybe vett mediációs eljárások száma 0 (III. számú melléklet 8. számú táblázat).