Közoktatási ESÉLYEGYENL SÉGI TERVE

Átírás

1 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola 5000 Szolnok, Károly R. u. 2. Közoktatási ESÉLYEGYENL SÉGI TERVE Az esélyegyenl ségi terv id tartama: 2007-t l visszavonásig 1

2 Tartalomjegyzék I. Helyzetelemzés II. Közoktatási Esélyegyenl ségi Szabályzat III. Az egyenl bánásmóddal és az esélyegyenl ség el mozdításával kapcsolatos rendelkezések a közoktatási törvényben 2

3 I. Helyzetelemzés (2007/2008. tanév) Iskolánk, a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola elfogadottsága és népszer sége az iskolahasználók körében nagy. Magas kihasználtsággal m ködik, és regionális szerepet töltünk be. A szolnoki és vidéki tanulók aránya: a szolnoki 52,9 %, vidéki 47,1 % A tankötelezettségi kor felemelése új helyzet elé állította iskolánkat is, hiszen a 16 évr l 18 évre történ változás egyre több feladatot ad a lemorzsolódókról való kötelez gondoskodás terén. A tankötelezettségi kor kitolódása és felmen rendszerben történ bevezetése elérte a középfokú oktatást. Az iskolarendszer feln ttoktatásnak, valamint a feln ttképzésnek az élethosszig tartó tanulás lehet ségének biztosításában kulcsszerepe van. Intézményünkben van lehet ség feln ttoktatás keretében érettségire történ felkészülésre, és esetenként szakképesítés megszerzésére is. Az iskola tanulólétszáma 859 f. Szakközépiskolában tanul 520 f (60,5 %), szakiskolában 339 f (39,5 %). Jelenleg a szakiskolai osztályainkban oktatott szakmák száma öt, a szakközépiskolai osztályokban tanított osztályokban pedig kett. Az iskolarendszer középiskolai szakképzésben új képzési formák jelentek meg, nálunk pl. a modulrendszer képzések a kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoportban, 2008-tól pedig már a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban is. A 2005/2006-os tanévt l kezd d en a cukrász, a 2006/2007. tanévt l kezd d en pedig a pincér és szakács szakképesítések esetén az iskolai szakoktatás ideje meghosszabbodott, három évre növekedett, amely azt eredményezi, hogy a szakmunkás tanulók a korábbi 12. évfolyam helyett a 13. évfolyam végén szereznek szakképesítést. Szakiskolába általában a gyengébb tanulási képességekkel rendelkez tanulók jelentkeznek. A közismereti évfolyamokon a képzés követelményeit a szakiskolás tanulók egy része nem tudja teljesíteni, ami viszonylag nagyobb arányú bukást és lemorzsolódást, illetve alacsonyabb szint elméleti tudást eredményez. Az utóbbi három év átlagában évfolyamismétl 1,9 % (16 f ). A szakiskolások szociális és szocializációs körülményei jelent sen rosszabbak a szakközépiskolába járó fiatalokénál. A tanulói hiányzás és több esetben a rendszertelen iskolába járás rendkívül nagy probléma, néhány tanuló iskolában tartása mindennapos küzdelem. A szakiskolai képzést végz iskoláknak egyrészt szakmai megújulással kell megakadályozni a nagyarányú lemorzsolódást, másrészt a szakiskolai tanulók nevelésében és oktatásában a negatív tényez k hatását az iskolák hatékony anyagi és személyi feltételeinek támogatásával lehet ellensúlyozni. E célkit zéseknek akartunk megfelelni, mikor pályáztunk az SZFP II-re. Eredményes pályázat alapján veszünk részt az NSZFI által koordinált SZakiskolai Fejlesztési Program országos projektben. A 2006-tól 2011-ig tartó második ütemben veszünk részt a 3

4 szakiskolai fejlesztési tevékenységben. Vállalkoztunk felzárkóztató évfolyam beiskolázására, akiket 10 hónap alatt a szakképz évfolyamba való csatlakozásra próbálunk felkészíteni, ugyanis egyetértünk a törvény alkotó azon szándékával, hogy a sikertelen eddigi életút ne legyen akadálya a szakmatanulásnak. A tanulók lemorzsolódása és bukási aránya csökken, motiváltságuk, felkészültségük és így remélhet leg munkaer piaci értékük n. A szakképzésb l kikerül tanulók továbbhaladásának nyomonkövetése jelenleg nem megoldott. A közoktatásról szóló törvény júliusi módosítása szeptember 1-jei hatállyal el írja az általános és középfokú oktatási intézményben végzett tanulók pályakövetési rendszerének m ködtetését. Jogszabály szerint iskolánk minden tanév kezdetén értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók 9. és 10. évfolyam végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A felmérés id pontjában (2007. október) iskolánkban a hátrányos helyzet tanulók száma 135 f, melyb l halmozottan hátrányos helyzet 38 f. A 38 f b l 16 f szakközépiskolás, 22 f szakiskolás. A 135 f 15,7 %-a az iskolai tanulólétszámnak. A sajátos nevelési igény tanulók száma 26 f, melyb l 12 f szakközépiskolás, és 14 f szakiskolás. A sajátos nevelési igény tanulók képzése jelenleg iskolánkban teljes mértékben integráltan történik. Iskolánk is bekapcsolódott az Útravaló Ösztöndíj Programba. A 2005/2006. tanévt l kezdve tanévenként 10 f, 13 f, 13 f érdekelt e programban. A tanulás szervezési eljárások során tudatosan törekszünk a tanulói hátrányok leküzdését segít módszerek alkalmazására. A fenntartónk lehet séget biztosít arra, hogy gyermek- és ifjúságvédelmi felel si feladatokkal bízzunk meg kollegákat. A gyermek- és ifjúságvédelmi felel s feladata, hogy segítséget adjon a pedagógusoknak és az arra rászoruló gyermekeknek. A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet alapján március 31. és november 30. között hivatalból indított eljárás keretében minden olyan gyermek, tanuló rendkívüli felülvizsgálata zajlik, akinek sajátos nevelési igényét a pszichés fejl dés zavarai (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar ) miatt állapították meg. A rendkívül magas számú felülvizsgálatot a Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai végzik. Fel kell készülni arra, hogy jelent sen csökken a sajátos nevelési igény tanulók száma a megismerés és viselkedés fejl désének rendellenessége kategóriába sorolása miatt. Ennek háttere a diagnosztizálás változása, az organikus okok hangsúlyosabbá válása. A tanév során valamennyi nevelési-oktatási intézmény feladata lesz a jogszabályi változás miatt kialakult helyzet megismerése annak érdekében, hogy az évek óta jól m köd városi gyakorlat ne szenvedjen csorbát, a gyermekek megkaphassák a sikeresebb pályafutásukhoz szükséges szakszolgálati segítséget. A tárgyi feltételek vonatkozásában elmondhatjuk, hogy a rendelkezésre álló költségvetési forrás lehet vé teszi tisztasági meszelések és az alapvet karbantartási munkák elvégzését az intézmény zavartalan m ködtetése érdekében. Az utóbbi években sikerült a beázások megszüntetése, de van még hátra rossz állapotú tet rész a régi szárnyon. Sajnos kevés helyen volt lehet ség a nyílászárók felújítására, éget probléma a világítás korszer sítésének megoldása, és a villanyvezetékek cseréje. Az intézmény akadálymentesítése még nem történt meg. Iskolánk felszereltsége és berendezése megfelel, a tantermi berendezések és bútorzat állapota jó. 4

5 A nevelési-oktatási intézmények finanszírozásnak forrása a központi költségvetés normatív hozzájárulása, az intézmény saját bevétele, valamint az önkormányzati támogatás. Intézményünk mindig költséghatékonyan igyekezett m ködni, az utolsó három év átlagában 10 % alatti önkormányzati támogatásban részesült. Az alábbi táblázatok a kompetenciamérésekr l, a humán er forrásainkról, az infrastruktúránkról, a tantestület módszertani felkészültségér l, továbbá a hátrányok leküzdése érdekében folytatott együttm ködéseinkr l adnak tájékoztatást. 1. számú intézményi adatlap Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga Országos Iskola Országos Iskola Országos Iskola átlag átlaga átlag átlaga átlag átlaga HH / HHH tanulók átlaga HH / HHH tanulók átlaga Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Humán-er forrás hiánya az iskolai oktatásban Amennyiben szükséges, a táblázat tetsz leges számú sorral b víthet. nem megfelel képesítés pedagógus által oktatott tantárgy összes tanuló érintett tanulók száma HH / HHH SNI tanulók tanulók 5

6 2. számú intézményi adatlap Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó eszköz/létesítmény darab gyermekek, tanulók száma HH / HHH gyermekek, tanulók száma sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejleszt szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szint ) ebb l internet hozzáféréssel tornaterem Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám) Amennyiben szükséges, a táblázat tetsz leges számú sorral b víthet logopédia építés i vagy számítástechnikai Feladatellátási foglalkoztató, i nyelv legutóbb szükségtanterem szaktante hely i (megnevezése) egyéni labor felújítás rem fejleszt éve szoba Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola számítógép (min. P4 szint ) tornater em b vítés: vízöblít éses WC étkez vagy ebédl 12 (33 fülke) 0 3. számú intézményi adatlap Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület Résztvev f állású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés 0 Egyéni haladási ütemet segít differenciált tanulásszervezés 0 Kooperativ tanulás 17 Projektpedagógia 27 Drámapedagógia 0 6

7 Intézményi és szervezeti együttm ködések Van-e kapcsolat, együttm ködés az intézmény környezetében m köd társadalmi és szakmai szerepl kkel Amennyiben szükséges, a táblázat tetsz leges számú sorral b víthet Szervezetek, Együttm ködés jellege intézmények Rendszeres kapcsolat (gyakoriság) Alkalmi találkozók (jelölje X-szel) Cigány kisebbségi 0 x önkormányzat Családsegít x Gyermekjóléti szolgálat x Véd n k x Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) Nincs kapcsolat (jelölje X-szel) 7

8 Intézmény neve: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Intézmény címe: 5000 Szolnok, Károly R. u. 2. OM azonosító: II. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENL SÉGI SZABÁLYZAT Minden pedagógus kötelessége, hogy közrem ködjön a tanulók fejl dését veszélyeztet körülmények megel zésében, feltárásában, megszüntetésében. 1. Alapelvek A tanár, szakoktató pedagógiai munkáján belül els sorban az alábbi módon köteles a tanulót oktatni, nevelni: Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva. Minden tanuló számára biztosítani kell a fejl déséhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetb l fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szül kkel, a családokkal. Segíteni, illetve biztosítani kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttét és m ködését. Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az ket érint kérdésekben. A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon; iskolai tanulmányi rendjét pihen id, szabadid, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehet ség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelel en alakítsák ki. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetét l függ en ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön. A tanuló joga, hogy testi. érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosságának megfelel pedagógiai ellátásban részesüljön. Az iskolának együtt kell m ködnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy el segítse a tanuló családban történ nevelkedését, a veszélyeztetettség megel zését és megsz ntetését. 8

9 Az iskola pedagógiai programján belül a nevelési programnak kell szabályozni : o a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenységet, o a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, o a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít programot. 2. Együttm ködés A tanulók fejl dése érdekében iskolánk együttm ködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti és családsegít szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal, a gyermekvédelemben résztvev, egyházzal, rend rséggel 3. A tanulók esélyegyenl ségét szolgáló pedagógiai tevékenységek Iskolánk pedagógiai munkáján belül els sorban az alábbi tevékenységek szolgálják a tanulók esélyegyenl ségének biztosítását, megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szül nek), egészségvéd és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történ nevelés, az iskola által szervezett étkezési lehet ségek, az egészségügyi sz r vizsgálatok, a szül kkel való együttm ködés, tájékoztatás a családsegít és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. 9

10 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevel k és a tanulók segít, személyes kapcsolatai; a szül k, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felel s tevékenysége; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenved tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 4. A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejl dését veszélyeztet okok megel zése A megel zés célja, hogy megel zze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a tanulókra ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejl dését megzavarják vagy meggátolják; másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a tanuló társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. A tanulók fejl dését veszélyeztet okok feltárása A feltárás célja, hogy a tanulók problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megel zve ezzel súlyosabbá válásukat. A feltáró tevékenységnek a következ területekre kell kiterjedni: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek. A problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzet gyermekeket. 10

11 A veszélyeztetett és a hátrányos helyzet gyermekek nem sorolhatók azonos kategóriába. A tanuló hátrányos helyzetét valamely környezeti tényez (többnyire a tanuló egészségügyi állapota, vagy a család iskolázottsági, jövedelmi helyzete) okozza, melynek következménye a tanuló esélyegyenl tlensége. A veszélyeztetettség következményeként a tanuló személyiségének károsodása várható. Hátrányos helyzet tanuló az akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyz védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Halmozottan hátrányos helyzet tanuló a hátrányos helyzet tanulókon belül az akinek a szül je, illetve szülei az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás vagy a gyermeket, tanulót megillet szolgáltatás megállapításához a szül nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, illetve akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetettség: A veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejl dését gátolja, vagy akadályozza. Azokat a tanulókat tekintjük veszélyeztetettnek, akiknek a személyiségfejl dését valamilyen károsodás fenyegeti. A gyermeki személyiség fejl désének károsodást többféle ok akár egyszerre is el idézheti. Egyértelm veszélyeztetettséget jelent: a gyermek folyamatos fizikai bántalmazása, a gyermek agresszív, brutális magatartása, csavargás, éjszakai kimaradás, szökés otthonról, deviáns tevékenységet folytató csoporthoz való tartozás, a kábítószert, alkoholt fogyasztó gyermek, a b nöz gyermek, a gyermekkorú szexuális kapcsolatai, szexuális bántalmazása, a prostitúció, az öngyilkossággal fenyeget z, önagressziót, öngyilkossági kísérletet elkövet gyermek, a szül k megakadályozzák, hogy a beteg gyermek orvosi kezelésben részesüljön, a gyermeket a szül k nem engedik iskolába, a hajléktalan gyermek, a folyamatosan éhez gyermek, a hozzátartozó nélküli gyermek, a deviáns életmódot folytató családok gyermekei, 11

12 a lelki terror alatt él gyermek. Veszélyeztetettnek tekintjük azt a tanulót, aki családjában, vagy környezetében (iskolában, kortárs csoportban, lakókörnyezetében) ismétl d vagy tartós fizikai bántalmazásnak van kitéve, ismétl d vagy tartós lelki bántalmazásnak van kitéve, szexuális zaklatásnak, er szaknak van kitéve, elhanyagolásnak van kitéve, fejl désében családja, illetve közvetlen környezete károsan befolyásolja, és mindezeket nem ellensúlyozza semmi. Ismétl d és tartós fizikai bántalmazás: Az a tanuló, akit a családtagjai vagy a környezetében él k folyamatosan vernek. Jelei: - külsérelmi nyomok, - védekez reakció, ha közelednek hozzá (pl. ha meg akarják simogatni), akkor összerezzen, - agresszív viselkedés (verekedés, rongálás, állatkínzás, önagresszió). Ismétl d és tartós lelki bántalmazás: Az a tanuló, akit családtagjai, környezete folyamatosan csúfol, megaláz, megszégyenít; a szeretett l megfosztja; szóval durván bántalmazza; akinek önbizalmát rombolja; és akinek sem örömér l, sem bánatáról nem vesz tudomást. Jelei: - dac, - önbizalomhiány, - magába fordulás, - bandakapcsolat, - a közösség ügyei nem érdeklik, - túlzott ragaszkodás, - bizalmatlanság, - csúfolja, megalázza, megszégyeníti nála gyengébb társait, - alacsony frusztrációt rés, - mindig felhívja magára a figyelmet rosszasággal, rongálással, a tanítási óra zavarásával. Szexuális zaklatás, er szak: Az a tanuló, akinek családtagjai vagy a környezetében él k szexuális témájú képeket, könyveket mutatnak, filmet vetítenek; akit illetlen helyen fogdosnak, simogatnak; arra kényszerítenek, hogy illetlen helyeken hozzájuk érjen; meger szakolnak; prostitúcióra kényszerítenek. Jelei: - visszahúzódás, - összerezzen, ha hozzá akarnak nyúlni, - alhasi fájdalmak, vérzés, 12

13 - külsérelmi nyomok, - koravén attit d (öltözködés, smink), - kihívó viselkedés. Elhanyagolás: Az a tanuló, akit családtagjai nem megfelel en gondoznak (ritkán fürdetnek, hiányosan öltöztetnek, nem megfelel en táplálnak); akit nem ösztönöznek az iskolába járásra, tanulásra; akinél betegség esetén nem biztosítják az orvosi ellátást, a gyógyulás feltételeit; akire egyáltalán nem figyelnek, nem foglalkoznak azzal, hol, mikor, és kikkel barátkozik, tölti szabadidejét. Jelei: - sápadtság, köhögés, - ápolatlanság, rüh, ótvar, - aluszékonyság, - iskolai igazolatlan hiányzás, - túlzott ragaszkodás (pl. pedagógushoz), - kéreget a mások tízóraijából, - bandakapcsolat, - mindig fázik (f tött helységben sem veszi le a kabátját), - a szül k egyáltalán nem tartják a kapcsolatot az iskolával, - a házi feladat állandó hiánya, gyakori bukás, - alkohol, drog fogyasztása, b nözés, lopás, rongálás, dohányzás. Fejl désében családja, vagy környezete károsan befolyásolja: A család és a környezet értékei, normái jelent sen eltérnek a társadalmi értékekt l, normáktól (drog, alkohol, b nözés, öngyilkosság a családban, közvetlen környezetben), és ezzel negatív mintául szolgálnak a tanulónak, ezért a tanuló szocializációja problémás. Jelei: - alkoholfogyasztás, - dohányzás, - lopás, - drogfogyasztás, - öngyilkossági kísérlet, - bandakapcsolat, - szexuális deviancia. A veszélyeztetettséget okozó problémákat nem ellensúlyozza semmi: A tanulónak sem a családjában, sem a környeztében nincs olyan személy, aki a tanuló számára biztonságot teremtene, érzelmi támaszt nyújtana; nincs olyan intézmény, ami a családra és a környezetre hatást gyakorolna annak érdekében, hogy az el z ekben ismertetett bántalmak megsz njenek. 13

14 A tanuló fejl dését veszélyeztet okok megszüntetése Az iskola, illetve a pedagógusok feladata közé tartozik, hogy részt vegyenek a tanuló fejl dését veszélyeztet okok megsz ntetésében. Ennek érdekében a nevelési-oktatási intézménynek együtt kell m ködnie a polgármesteri hivatallal, a iskolaorvossal, a családsegít szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a rend rséggel, a bírósággal, az ügyészséggel, a gyermekvédelemben résztvev társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az intézmény szervezeti és m ködési szabályzata szabályozza a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás rendjét. Amennyiben az intézmény veszélyeztetettségre utaló jelet észlel, értesítenie kell a gyermekjóléti szolgálatot, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Az oktatási intézmény az alábbi szempontok alapján, írásban jelzi problémáját a gyermekjóléti szolgálatnak: A tanuló adatai (név; születési helye, ideje; anyja neve; apja neve; testvérei; lakcím, telefon, iskola neve, osztálya, osztályf nöke neve, az iskolai gyermekvédelmi felel s neve). A megoldásra váró probléma. Az iskola eddigi intézkedései. A gyermekjóléti szolgálattól várt intézkedések. 5. A tanulói személyiségfejlesztés megvalósításával kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszked tanítási óra. A tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben el térbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevel -oktató munkája a lehet ségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A tanárok az egyes szaktárgyak tanítási óráin el nyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így els sorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A csoportos foglalkozás alapvet feladata a gyengébben teljesít tanulók felzárkóztatása, illetve a tehetséges, a jobb eredményeket elér tanulók gyorsabb, eredményesebb fejlesztése. 14

15 Tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik. Hagyomány rz tevékenységek Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadid s tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat m ködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját diákönkormányzati vezet ség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevel segíti. Diákétkeztetés. A tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Az étkeztetést a városi kollégium egyik ebédl jében oldja meg az iskola. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével, a nevel testület véleményének kikérésével - minden tanév elején az iskola igazgatósága dönt. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök m ködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek m vésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervez dhetnek valamilyen közös érdekl dési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével, a tantestület véleményének kikérésével - minden tanév elején az iskola igazgatósága dönt. Versenyek, vetélked, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, m vészeti stb.) versenyek, vetélked k, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélked k megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok team-je végzi. Tanulmányi kirándulások. Az iskola tanárai a nevel munka el segítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerül költségeket a szül knek kell fedezniük, a kirándulás azonos napra szervezett. 15

16 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és m vészeti el adáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segíthetik a különféle közm vel dési intézményekben, illetve m vészeti el adásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerül költségeket a szül knek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján el zetes megbeszélés után lehet ség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal; a felzárkóztató foglalkozások; a nevel k és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások esetenként a szül k és a családok nevelési gondjainak segítése. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segít tevékenységek a tehetséggondozó foglalkozások; a iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélked k, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadid s foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése. 16

17 6. Záró rendelkezés Az Esélyegyenl ségi Terv nyilvános. A dokumentum a Tanári szobában, a Gazdasági Irodán, az Igazgatói Titkárságon és az iskola honlapján megtekinthet. Az Esélyegyenl ségi Tervet az aláíró felek a december hó 31. naptól visszavonásig fogadják el. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden szervezeti egységére, dolgozójára, különös tekintettel kiemelt célcsoportokra, ill. a munkáltatói jogkört gyakorló közalkalmazottakra, mint a tervben foglaltak végrehajtásának felel seire. Az esélyegyenl ségi terv kihirdetésér l az elfogadást követ tizenöt napon belül az intézmény igazgatója köteles gondoskodni. Kelt: Szolnok, december 31. igazgató. szakszervezet vezet je vagy közalkalmazotti tanács elnöke 17

18 III. Az egyenl bánásmóddal és az esélyegyenl ség el mozdításával kapcsolatos rendelkezések a közoktatási törvényben A közoktatási intézményekben az egyenl bánásmóddal és az esélyegyenl ség el mozdításával kapcsolatosan tisztában kell lenni, hogy a közoktatási törvény rendelkezése alapján a közoktatás szervezésében, irányításában, m ködtetésében, feladatainak végrehajtásában közrem köd k a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor kötelesek megtartani az egyenl bánásmód követelményét. a.) Ennek érdekében a Közoktatási Törvény több szakasza is megfogalmaz az egyenl bánásmódot és az esélyegyenl ség el segítését szolgáló rendelkezéseket. Ezek a szakaszok a következ k: 4/A. (1) A közoktatás szervezésében, irányításában, m ködtetésében, feladatainak végrehajtásában közrem köd k a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenl bánásmód követelményét kötelesek megtartani. (2) Az egyenl bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben lev más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. (3) Az egyenl bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. (4) Az egyenl bánásmód követelménye megsértésének orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása függetlenül annak eredményét l nem zárja ki a személyhez f z d jogok bíróság el tt történ érvényesítésének lehet ségét, illet leg más, a felel sség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. (5) E alkalmazása során az egyenl bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. 11. (2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18., 19., 21., 22. (1) (2) bekezdés, 24. (1) bekezdés, , 102. (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b) c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására a szakképzésr l szóló törvény eltér rendelkezésének hiányában alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve ának (1) (4) bekezdését, ának (1) bekezdését, ának (1) (2) bekezdését, 129/A. -ának (2) (6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerz dés 18

19 megkötésekor, az abból ered jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenl bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt ) jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervez jét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni. 84. (7) A fenntartói irányítás, illet leg az intézményi hatáskörben hozott, az egyenl bánásmód követelményét sért, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határid nélkül hivatkozhat. 85. (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntésel készítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-m ködtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a f városi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelez feladatait milyen módon látja el, illet leg milyen nem kötelez feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer m ködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefügg elképzeléseket. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenl ségét szolgáló intézkedéseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni a nemzeti, etnikai kisebbséget érint kérdésekben a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen m köd közoktatási intézmények vezet inek, továbbá a szül i és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szint szakszervezetek, ha nem m ködik települési kisebbségi önkormányzat az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve települések szerinti bontásban tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. 95/A (4) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellen rzés keretében vizsgálja a nevelési-oktatási intézményekben az alkalmazási feltételekre, a kötelez tanügyi dokumentumok vezetésére, és valódiságára, a maximális osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, az egyenl bánásmód követelményeire, az állami vizsga megszervezésére, lebonyolítására, a nem helyi önkormányzati intézményfenntartók költségvetési támogatása igénylésére vonatkozó rendelkezésekben és a minimális (kötelez ) eszközés felszerelési jegyzékben 19

20 foglaltak megtartását, továbbá jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket (1) E törvény alkalmazásában 16. integrációs felkészítés: az esélyt teremt nevelésnek és oktatásnak az oktatási és kulturális miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történ megszervezése, melyben a szociális helyzetükb l és fejlettségükb l ered hátrányok ellensúlyozása céljából részt vev gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket; b.) A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény rendelkezései a hátrányos helyzet, illetve halmozottan hátrányos helyzet tanulókkal kapcsolatosan 7. (1) A tankötelezettség a szül választása alapján iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthet. (2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles err l értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyz jét. A jegyz dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzet tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. 19. (7) A pedagógus alapvet feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy b) nevel és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejl désének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lév gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, 27. (8) A szakiskolában a nappali rendszer iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatás szervezhet azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szül legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett a következ tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A hátrányos helyzet tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét, és azt megküldi a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadónak. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás 20

21 megkezdésekor a tizenhatodik életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. 41. (6) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzet gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejl dését veszélyeztet okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megel zésére, illet leg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. 49. (2) A kollégium pedagógiai programja tartalmazza: e) a hátrányos helyzet tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segít foglalkozások tervét, 52. (11) Egyéni egy három tanuló részére szervezett foglalkozás tartható c) az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán a kötelez és a nem kötelez tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül a (3) bekezdésben meghatározott heti kötelez tanórai foglalkozások tizenkett százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzet tanulók felzárkóztatása, illet leg az els -negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából. c.) A 2005 CXLVIII. Törvény alapján (mely csak január 1-jén lép hatályba): 66. (2) Az általános iskola beleértve a kijelölt iskolát is köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelez felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola m ködik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzet tanulóknak az adott körzetben felvehet összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát kijelölheti kötelez felvételt biztosító iskolának. A kijelölt iskola [30. (4) bek.], ha nem kötelez felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkez t ha a felvételi követelményeknek megfelel a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illet leg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. Ha az általános iskola a kötelez felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles el nyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzet tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelez felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehet a halmozottan hátrányos, vagy sajátos 21

22 nevelési igény tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. 75. (1) Megsz nik a tanulói jogviszony i) ha a tanuló tanulói jogviszonyát a tanköteles tanuló kivételével fizetési hátralék miatt az igazgató a szül, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés joger re emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzet. (7) A tanuló kollégiumi tagsága megsz nik a) az e törvény 68. -ának (4) bekezdésében meghatározott esetben a tanulói jogviszony megsz nésével, egyébként a tanév végén; b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat joger re emelkedésével; c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató a szül, tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megsz nés tárgyában hozott döntés joger re emelkedésének napján; d) ha a tanuló kollégiumi tagságáról írásban, a szül egyetértésével lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon; e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján. (8) A (7) bekezdés b) c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. Abban az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak pedig a gyámhatóság egyetértésével alkalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzet tanulók tekintetében nem alkalmazhatók (2) Minden esetben ingyenes a sajátos nevelési igény tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás. A hátrányos helyzet tanuló részére ingyenes a második szakképzettség megszerzése (2) A térítési díjat a fenntartó által meghatározottak szerint a tanulmányi eredményt l függ en csökkenteni kell, azonban az (1) bekezdés a) pontja kivételével nem lehet kevesebb egy tanítási évben, mint a feladatellátáshoz biztosított alap normatív hozzájárulás zenem vészeti ág esetén tíz, más m vészeti ág esetén húsz százaléka. E rendelkezés a hátrányos helyzet tanulók tekintetében nem alkalmazható, t lük térítési díj nem szedhet. d.) A nevelési-oktatási intézmények m ködésér l szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezései, a hátrányos helyzet, illetve halmozottan hátrányos helyzet tanulókkal kapcsolatosan 39/D. (1) Az e rendelet 1. -a (1) bekezdésének b) c) pontjában felsorolt iskola a tanuló szociális helyzetéb l és fejlettségéb l ered hátrányának ellensúlyozása céljából képesség kibontakoztató felkészítést (a továbbiakban: képesség kibontakoztató felkészítés) szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, 22

23 tehetségének kibontakoztatása, a fejl désének el segítése, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. (2) A képesség kibontakoztató felkészítés keretében a tanuló igényéhez igazodva oldja meg az iskola a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segít programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segít pedagógiai tevékenységet. (3) A képesség kibontakoztató felkészítésben részt vev tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. (4) A képesség kibontakoztató felkészítésben részt vev tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatási miniszter által a közoktatási törvény 95. -a (1) bekezdésének j) pontja alapján 27480/2003. számú közleménnyel kiadott és az Oktatási Közlöny évi 20. számában közzétett pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. (5) A képesség kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szül írásban adott a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó egyetért nyilatkozata alapján vehet részt, ha a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel a közoktatási törvény 121. (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzet nek min sül. (6) Az iskola igazgatója felveheti a képesség kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzet. Az így felvehet tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képesség kibontakoztató felkészítésben részt vev tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. (7) A képesség kibontakoztató felkészítésben részt vev tanuló egyéni fejlesztési terv alapján történ haladását, fejl dését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályf nök és az érdekelt pedagógusok legalább három havonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szül jét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felel st, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képvisel jét. (8) A képesség kibontakoztató felkészítést az intézmény a közoktatási törvény 95. (1) bekezdésének i) pontja alapján m köd az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttm ködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával látja el. 39/E. (1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség kibontakoztató felkészítésben részt vev tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzet tanulók összevonásával. E rendelkezések alkalmazásában a tanulók összevonását jelenti, ha a) a településen egy iskola m ködik, évfolyamonként egy vagy több osztállyal és a halmozottan hátrányos helyzet tanulók osztályon, osztálybontás esetén csoporton belüli aránya meghaladja az ötven százalékot, b) a településen több iskola m ködik, és azok közül bármelyikben a halmozottan hátrányos helyzet valamennyi tanuló létszámának az iskolába járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya huszonöt százalékkal magasabb, mint az összes 23

24 iskolában a halmozottan hátrányos helyzet tanulók létszámának az összes iskolába járó tanulók létszámához viszonyított aránya, c) az iskolában évfolyamonként több osztály m ködik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzet tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltér az osztályok között, amennyiben ez az eltérés meghaladja a huszonöt százalékot. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában iskola alatt mindig az azonos típusú iskolát kell érteni, beleértve a többcélú intézménynek az iskola típusának megfelel intézményegységét is. (3) Az integrációs felkészítés az általános iskola els és ötödik, illetve a szakiskola kilencedik évfolyamain indítható. (4) Az integrációs felkészítésre egyebekben a 39/D. -ban foglaltakat kell alkalmazni. (5) Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségr l és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 20. (4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat, illet leg a 12. (2) bekezdése alapján kezdeményezett felülvizsgálat eredményeként megsz nt, a kötelez felvételt biztosító, vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. (4) bekezdésében foglalt pedagógiai rendszert kell alapul venni. 54. (7) Az e rendelet 39/E. -a alapján iskolai oktatás a bevezetés évében els, ötödik és kilencedik évfolyamon indítható. A bevezetés évében integrációs felkészítés indítható akkor is, ha a) a 39/E. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a halmozottan hátrányos helyzet tanulók aránya meghaladja az ötven százalékot, de nem éri el a nyolcvan százalékot, b) a 39/E. (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a halmozottan hátrányos helyzet tanulók arányának eltérése meghaladja a huszonöt százalékot, de nem éri el az ötven százalékot. (8) A bevezetés évét l az els, ötödik és kilencedik évfolyamokon a (7) bekezdésben meghatározott eltérést évente id arányosan csökkenteni kell oly módon, hogy a bevezetést követ negyedik tanévben indított osztályokban elérjék az el írt arányokat. (9) Addig az id pontig, ameddig az integrációs felkészítés nem folyik az iskola valamennyi évfolyamán, az e rendelet 39/E. -a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott arányokat csak az érintett évfolyamokra járó tanulók létszáma alapján kell megállapítani. 24

25 Köztársasági Esélyegyenl ségi Program Az egyenl bánásmódról és az esélyegyenl ség el mozdításáról szóló törvény írja el a Köztársasági Esélyegyenl ségi Program kidolgozását. A Köztársasági Esélyegyenl ségi Program célja az, hogy az élet minden területén megel zze a hátrányos megkülönböztetést és el segítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenl ségét. A települési önkormányzatok a Köztársasági Esélyegyenl ségi Program céljaival összhangban helyi esélyegyenl ségi programot fogadhatnak el. 25